Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-03 / 261. szám

1989. november 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Borotvaélen 'Borotvaélen táncol a testület. Kicentizett választás. Mindkét megállapítás igaz, ha tudjuk, hogy a Bács-Kiskun Megyei Tanács ép- penhogy határozatképes volt leg­utóbbi ülésén. Gondot nem első­sorban az okoz, hogy a 86 megyei tanácstagi helyből 4 betöltetlen, hiszen azt még elviselné a tanács is, meg a megoldásra váró bármilyen feladat, no és a közvélemény is. Az viszont valóban a munka gátja, hogy nem egy tanácstag egyszerű­en nem vesz részt az üléséken. És hogy ez nem az' utóbbi idő­szak megpezsdült, politikai szem­pontból némelyek által nehezeb­ben áttekinthető, változásokat ho­zó és ígérő folyamatának a követ­kezménye, arra bizonyíték az a lis­ta, amelyik a jelenlétet összesíti. Az 1985-ös választások után, az ala­kuló tanácsülést és a legutóbb, ok­tóber 25-én lezajlott testületi ta­nácskozást is beszámítva, összesen 22 alkalommal ülésezett Bács- Kiskun Megye Tanácsa. S akadt olyan megyei képviselőtestületi tag- nem is egy —, aki ebből 13 alkalommal hiányzott, nem vett részt az ülésen. Arról most nem szólunk bővebben, de előfordult, hogy a tanácstag aláírta a jelenléti ívet, majd ezt követően távozott. Persze, mindezek ellenére, ez idáig nem fordult elő, hogy határo­zatképtelenség miatt fel kellett vol­na függeszteni az ülést. Ám ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ak­kor. erre is sor kerülhet. Ez pedig nem lehet senkinek sem érdeke — hacsak valaki nem a zűrzavaros állapotokra „játszik rá”. Az ugyanis elfogadható, magya­rázható, hogy a négy esztendeje, más körülmények között megvá­lasztottak egy része nem találja most a helyét, egyszerre úgy érzi: légüres tér veszi körül. Ezzel is bi­zonyítva, persze?iazt — atpíiiDégis-' Csak megyei, hánem községi,«»vQíff- si Nfáibfí^Sk¥á' ■ i§ igaz — demokratikus, érdektagolt politi­kai viszonyok között a más szabá­lyok, más szempontok alapján megválasztott testületek milyen súlyos kihívással kerültek szembe. És kétségtelenné teszi — no, nem az önkormányzat létének felesle­gességét, hanem — azt, hogy a kü­lönböző szintű képviselőtestüle­teknek a valós és differenciált tár­sadalmi, politikai területi érdeke­ket kell megjeleníteniük. S ha az eltérő érdekeket valóban képvisel­ni kell az önkormányzatokban, akkor először is a képviselt közös­ség vonja majd kérdőre az ülések­ről, a munkától távol maradó meg­bízottját. Hiszen elsődlegesen az ő érdeke, hogy ott legyen, s nem a testület többi tagjáé. Most azonban még más a hely-t zet. Mert igaz, hogy Helvécia— Városföld, Nemesnádudvar—Ér- sekcsanád, * Fülöpszállás—Solt- szentimre, Miske—Drágszél-rrHo- mokmégy, Lakitelek—Nyárlőrinc, Kunbaja—Csikéria, Csávoly—• Felsőszentiván tanácsa is megkér­dezhetné megyei tanácstagjait - valamennyien legalább kilenc al­kalommal voltak távol igazoltan vagy bejelentés nélkül —, hogy mi­ként tudják képviselni választói­kat. De mit válaszolna az a kiskun­félegyházi küldött, aki helyi ta­nácstagságáról lemondott ugyan, de mandátumát a megyei testület­ben megőrizte? Mivégre, amikor 13 hiányzással ő a csúcstartó? Mi a megoldás? A visszahívás semmiképp, hiszen annak lebo­nyolítása, és esetleg új megyei ta­nácstag megválasztása a jelenleg érvényes szabályok szerint körül­ményes, és főként időigényes. És — a feltehetően rövid időre — kér­dés, hogy kik vállalnának megbí­zatást. Ám felül is lehet emelkedni a visszás, nemegyszer lelkiismereti konfliktusokkal terhes helyzeten, példa erre a magyar országgyűlés. A honatyák, a kritikák pergőtüzé­ben, a visszahívásoknak is kitéve, s függetlenül attól, hogy ki milyen­nek ítélte a parlament legitimitá­sát, meghozták legutóbb'éppen a sarkalatos törvényeket, amelyekre — a békés átmenet szempontjából is — nagy szükség van. A megyei tanács testületének nem törvényeket kell hoznia. Dön­téseket azonban igen. Enélkül le­állhatnak folyamatok, megakad­hat közintézmények működése, nem teljesíthetnek a szakosztályok kifizetéseket, nem indíthatják, folytathátják a megye normális, mindennapi élete szempontjából rietkülö^Hététtén tevékenységet. Ha'a l^útpbbi tanácsülésen nem sikerül kiegészíteni a végrehajtó bi­zottságot — s ez bizony néhány szavazaton múlott — , akkor a hátralévő időben ott is fenyegethe­tett volna a határozatképtelenség veszélye. Szerencsére ez a veszély ez utób­bi esetben elmúlni látszik. De ah­hoz, hogy az új önkormányzati vá­lasztásokig a megyei tanács is el tudja látni feladatát, az szükséges, hogy a testület tagjai is kötelessé­güknek érezzék részvételüket a munkában. Vigyék a folyamatban lévő ügyeket felelősséggel, s ne át­tekinthetetlen zűrzavart, hanem kézben tartható folyamatokat hagyjanak örökül maguk után. Váczi Tamás FELHÍVÁSÁT MINDEN VOLT MSZMP-TAG MEGKAPTA A szocialista párt lelkes szervezője Három község és ugyanannyi termelőszövetkezet MSZMP-tagja választotta meg kongresszusi kül­döttnek Csűri Péternét, a jász- szentlászlói pártbizottság titkárát. Most az MSZP-t szervezi, de tenni­valója kétszeresen is nehéz. Állása ez év végén megszűnik, s ilyen bi­zonytalan megélhetési lehetőség mellett kell meggyőző politikai munkát végeznie. Ennek ellenére - talán éppen a bizalom miatt sokat tesz ebben a térségben az új párt létrehozásáért.­— Ä kongresszus utáni tapaszta­latok nagyon felemásak — kezdte, amikor a fogadtatásról kérdeztük. — A községben a párttagság mint­egy 10 százaléka jelentkezett át, én ezt kevésnek tartom, de az'MSZP megítélése nem egyértelmű. A vál­tozásokat a tagság egy része kevés­nek, másik része soknak tartja. A munkások !•— talán azért, mert nem ismerik a programot —- úgy érzik, cserbenhagyták őket, olya­nok is akadnak, akik nem új pártot, csupán változást akartak; ugyanak­kor erős az érzelmi kötődés is. Egy mindenképpen biztos. Nagyobb nyilvánosságot kívánt volna a kongresszus és az azt követő propa­ganda. Kétségtelenül igaz. A tévében hi­ányzott naponta a hivatalos nyilat­kozat, a történések rövid, tárgyila­gos összefoglalása, ezért a tagság nem tudott reális képet alkotni. A dokumentumokat — a program- nyilatkozatot, a működési szabály­zatot — azon túl, hogy az átlagem­ber számára nem közérthető, olyan kevés számban kapták meg, hogy csupán a régi tagság egyharmadá- nak jutott. Nyilvánvalóan kellett volna egy-egy rövidített, konkrét, a másságot, a különbséget hangsú­lyozó-program. ,,, — A tagság bizalmatlan •»— tért át a pártszervezésre. —„ ezt abból lehet lemérni, hogy várjak, milyen konkrét lépések történnek. Még szerencse, hogy december 31-éig meghosszabbították a belépés lehe­tőségét. Azt természetesnek tartom, hogy az emberek nem mondanak mindjárt igent, mert megfontoltab­bak, nem alkotnak elhamarkodot­tan véleményt. Számomra mégis akad csalódás: azokat nem értem, akik taktikáznak. Világos, hogy aki ezt teszi, eddig sem volt elkötele­zett, most sem válna a párt haszná­ra. Szerencsére vannak olyan egyé­niségek a vezetők között is, akik elsőként adták kézjegyüket. Ez szá­momra azért fontos, mert szemé­lyük a közvélemény előtt hiteles. Mi a tagságra bízzuk, milyen szer­vezeti formában kíván politizálni. Az eddigi vélemények szerint lesz az MSZP-nek itt agrár-, munkás-, közművelődési és közoktatási tago­zata, így. igyekszünk eljutni a kö­zösségekhez. A közösséget érintő minden kérdésben lesz vélemé­nyünk, azt nyilvánosságra is hoz­zuk, mert csakis a nyílt, az őszinte politizálásnak van ereje, jövője. Amikor kongresszusi küldötté választották, szórólapon mutatko­zott be, aminek az volt a mottója: S Hasznaim akarok, nem szerepel­ni.” Ez a röpirat valóságos feltárul- kozás, politikai hitvallás, segitség- kérés volt. Lelkesedése a kongresz- szuson, utána, a beszámolókon, a pártszervezésben szerzett csalódá­sok ellenére sem lanyhult. Minden alkalmat megragad, hogy egyetlen ember se maradjon ki, aki ezt a pártot támogatja. ; — Senki sem tagadhatja meg al­mait, mert önmagát tagadná meg. Az én álmaimat kifejezi ez a párt, ha összevetem programjával. Valóban sokat szeretnék tenni az MSZP meg­szervezéséért. Kiskunmajsán, Csó- lyospáloson, Mőricgáton taggyűlé­seken, Kiskunmajsán titkári érte­kezleten. itthon kibővített pártbi­zottsági ülésen vettem részt, szólal­tam fel. Öntevékenyen egy felhívást tettem közzé a párt rövidített prog- ’ ramjával, alapszabályával, amelyet Jászszentlászlön minden párttag kézhez kapott. A munkásőröknek levélben köszöntem meg a testűiéi­ben végzett munkájukat, hívtam őket az MSZP-be. A mai helyzetben —ezt kell felismertetni az emberek­kel-— baloldali összefogásra van szükség, nem szétforgácsolni az erő­ket. Véleményem szerint az MSZP , alapszabálya garancia arra, hogy a tagság akarata érvényesüljön, de ez nem elég! Meg kell nyerni apárt szá­mára a szimpatizánsokat, a pártoló tagokat, mert közeledik a választás, s az MSZP-nek minden voksra szük­sége van ... Gémes Gábor A NYERÉSZKEDŐKNÉL SZÁZÉRT, A ZÖLDÉRTNÉL HATVANÉRT Nem csúszik a banánhéj! A külföld megveszi a jonatánt . Mindenszentek estéjén banánt árultak a kecskeméti temetőkapukban. Alig hittem a fülemnek, amikor a maszek árüs megmondta az árát: száz forint egy kiló. A köztemető’ előtt és a' Czollner köz felőli bejáratnál ismereteink szerint (mint ahogyan ezt lapunkban megírtuk) egyébként sem adtak engedélyt gyümölcsárusításra. Pláne ilyen kíméletlenül magas áron nem, az elfogadhatónál negyven forinttal többért árusítóknak. Az ilyen „kereskedés” már felháborító! (Ellenőrt, az árust elküldő — netán megbír­ságoló — hatósági szentélyt nem láttunk.) Kétségtelen, a banán szabadáras, ami azonban nem azt jelenti, hogy az üzleti tisztességet felrúgó nyerészkedők arcátlansága felett szemet kell hunyni. Mennyi a banán a Bács-Kiskun Megyei Zöldértnél? Erről, valamint a gyümölcsimport- és -exportüzletekről érdeklődtünk a vállalat központjá­ban. Kiderült, hogy a banánt üzleteikben 60—65 forint, közötti áron érté­kesítik, s inkább a kisebb ár a domináns.-Ebből és a többi déligyümölcsből (mandarin, narancs stb.) az elkövetkező hetekben, hónapokban jó ellátást ígérnek. Laczkó Gyula, a Bács.fruct GT igazgatója és dr. Kalácska Sándor, a Hungarofruct osztályvezetője á két vállalat együttműködéséről elmondták, hogy nemcsak a déligyümölcsök beszerzésében, hanem a megyei gyümöl­csök, zöldségfélék exportálásában is szoros a kapcsolatuk. A napokban indítják az első almaszállítmányakat Finnországba. Az év végéig mintegy ötvenezer tonna jonatánt szállítanak a megrendelőknek. A megyei terme­lőktől felvásárolt almát válogatják, méret szerint ládákba csomagolják, s az extra minőségű áruért kilónként 26 forintot kapnak. Folyamatos az export a szocialista országokba is, az almán kívül káposztát, céklát, vörös­hagymát és burgonyát szállítanak, noha nyomott áron, azonban csak így tudnak piacot biztosítani a megye kertészeti termékeinek. Az is bizonyság, hogy a külföldi vásárlók szeretik a sokszor halálra ítélt jonatánalma-fajtá- kat, ezek közül is azokat a típusokat, amelyek egyenletesen pirosodnak, egészségesek, íz- és zamatanyaguk kellemes. Cs.11. GAZDAG KÖZSÉG, SZEGÉNY BOLT? Ez a Hetényegyháza nem az a Hetényegyháza! Túriné Tóth Gabriella a hetényegy- házi Kőris utcából arról ír, hogy az ABC-ben elvétve lehet azokat az áru­kat vásárolni, amelyek a napi élelme­zéshez szükségesek. Szerinte az üzlet­re rengeteg a panasz, s ezek nem új keletűek. Tavaly költöztek a község­be. Azóta látja, hogy szinte soha nincs friss kenyér és péksütemény. Az óvodások, iskolások meg a munkába menő felnőttek nyitáskor, .s nem 9-10 órakor vennének kiflit és zsemlét, amikor — Túriné ezt állítja — a sütő­ipari szállítók a péksüteményt hoz­zák. Hónapok óta nincs szárazkol­bász és téliszalámi. Időnként a sza­lonnát is hiába keresik. Felvágottból egy-két-féle kapható. Tényleg áruhi­ány, vagy a vezető hozzá nem értése az oka, hogy velünk, városkörnyéki fo- ‘ gyasztókkal ennyire mostohán bán­nak? —i kérdezi. Akár a kalács Több szem többet lát alapon érdek­lődőm más vásárlóktól is. Az első — egy asszony — arra a kérdésre, hogy neki megfelelő-e a bolt árukínálata, csak ennyit felel: — Hagyjuk! Dubecz Ferencné már nem ilyen szűkszavú: — Egy éve lakunk Hetényegyhá- zán. Azóta gyakran megfordulok az ABC-ben. Sertéskarajt és -combot mindig találok, füstölt csülköt és ol­csóbb húsárukat már ritkábban. — Kenyér?- Nézze meg ezt az egy kilo­gramm Bácskát, milyen'szép, friss! Kecskemétről ki szokott jönni a kis­lányom és itt. vesz kenyeret, Lukacsos, foszlós a félbevágott vekni egyik fele, amelyet Dubeczné a kezében tart. Odafigyel egy másik asszony és azt mondja: — Akár a kalács. A tejtermékhűtő tele, de nem hűt Részrehajlás nélkül szeretnék ké­pet alkotni a hetényiek alapellátásá­ról. Ezért először körülnézek az üz­letben. Az a fajta eladóhely, mint a legtöbb faluban: egy kicsit ez is, egy kicsit az is kapható. A pénztárnál egy vásárló 7 csomag Karaván kávéért, 4 mécsesért, egy doboz kockacukorért és egy üveg rumért fizet. A ménteleki Antal Józsefné hűtő tárolóedényt sze­retne . vinni. Csak nem olyat, mint amilyet a polcon lát. Neki szögletes kellene. A háromgyermekes Csókás László Úrihegyből érkezett. Elége­dett -az ellátással. Amire szüksége van, itt megvásárolhatja. A tejter­mékhűtő tele 30-féle áruval, melyek igencsak langyosak. Tortadara, ma­zsola, pudingpor', majoránna, babér­levél, bors, sósborszesz, 10-féle szörp, 12-fajta házitészta, 24 forintos kun­szentmártoni rizs, osztrák mosópo­rok, melegítők és zoknik a polcokon. A raktárban két és fél tonna zsír és 400 liter étolaj, tartalékként, a követ­kező hetekre. 5 Töltelékáruból a megrendelt mennyiségnek csak a felét kapja az ABC. (Tóth Sándor felvételei) „A fogyasztók ma nagyon igényesek!*’ Amellett, hogy az ABC sokféle árujával szeretné megőrizni 4-5 millió forintos havi forgalmát, nem légből kapottak a Kőris utcai levélírónk állí­tásai. Kiss Béla üzletvezető is elisme­ri, hogy akadozott — s akadozik még ma is — az ellátás a legalapvetőbb termékekből. — Nyáron kétszer-háromszor elő­fordult — mondja —| hogy hét vé­gén, a kecskeméti sütőüzemből csak 10 órakor értek ide a kenyérrel. Mos­tanában inkább az a gondunk, hogy a péntek este szállított, akkor még forró kenyér, szombat reggelre kihűl, a vevőknek nem kell, mert ők csak a frisset szeretik. Megvárják a délelőtti szállítást. — Nincs igazuk? — A fogyasztók ma nagyon igé­nyesek. Nem tudják, hogy a kenyér 72 óráig eladható ... (Próbálja ezt megmagyarázni azoknak a hetényieknek, akik Kecs­keméten járva hallják, vagy maguk is tapasztalják: hajnalban a friss kenyér ülatára ébrednek a Csáki utcai ma­gánpékség közelében lakók! — K. A.) — Ma például mikor hozták a ke­nyeret és a péksüteményt? — Háromnegyed hétkor. Az isko­lásokat és az óvodásokat negyed nyolc és fél nyolc között már kiszol­gálhattuk. — Mennyi péksüteményt rendeltek mára? — Ezerötszáz kiflit,. 400 zsemlét, 300 túrós buktát és búrkiflit. Elfogyott a füstölt csülök — nincs szalonna Jó lenne most már a forgalmazók és az állami sütőüzem között a pontos szállításon nyugvó kapcsolatot meg­tartani, hogy a hetényiek se érezzék magukat hátul a sorban az alapellá­tásban! Túriné és az utcabeli háziasz- szonyok kecskemétre jövet látják, hogy a petőfivárosi Énekes utcai ABC-ben szinte húshegyek vannak az ő üzletük kínálatához képest. A községi boltba a múlt héten hozott 15 kilogramm füstölt csülök.elfo­gy ott. Hiányzik a szalonna is. A 350 forintos téliszalámiból már csak két rúd van. Felvágottakból és más tölte­lékárukból sem kielégítő az ellátás. Ezekből — a megrendelt 1200 kilo­gramm helyett — csak 600-at külde­nek hetente Kiskunfélegyházáról. Rossz bolt-e a hetényegyházi ? Sem a fogyasztók, sem mi nem látjuk annyi­ra reménytelennek a helyzetet, hogy a tizenhét főnyi személyzet a munkáján ne javíthatna. Persze, ehhez más gon­dolkodásmódra van szükség. Tormás Béláné helyettes vezető kijelentéseitől, hogy „Álljon a helyünkre és próbálja meg más, aki jobban tudja csinálni!', vagy hogy „Igényeink lehetnek, csak nem biztos, hogy teljesíthetők is", Tú­rinénak és társainak nem lesz joblxaz alapellátása. Régen volt, amikor még a templom mellett...! — Amikor én kezdtem a pályámat a kereskedelemben, 1952-ben, akkor még a templom mellett volt egy kis bolt a település kétezer lakójának — mondja Kiss Béla üzletvezető. — Ma pedig itt tartunk..Négy-ötmil- lió forint havonta ... A kilenc éve Munka Érdemrend ezüst fokozattal kitüntetett vezetőtől és tizenhét munkatársától választ.vár a lakosság minden réggel, minden­nap: milyen az élelmiszer-ellátás? Az „itt tartunk"-kai a városkörnyéki te­lepülés ABC-je nincs-e máris késés­ben a kecskeméti üzletekhez képest? Hiszen már két és félszer annyian lak­nak itt, mint 1952-ben. A Kőris utca is mutatja magas házaival és lakói­nak életével, hogy nem a szegénység­től hajtják búra-a fejükét az_emberek errefelé. Sokkal inkább attól, ha aka­dozik a kereskedelmi alapellátás. A templom melletti kis bolt már a múlté. A régi' mércével nem lehet mérni. Ez a Hetényegyháza nem az a Hetényegyháza! Kohl Antal . 5 Ötezren laknak ma a községben, köztük sok fiatal. Vehetnek-e az üzletben minden reggel friss péksüteményt? Kertészkedők Félegyházán Több mint félezren vettek részt nem­régiben Kiskunfélegyházán, a holland vetőmagcég, a Sluis & Groot szakmai napján, melynek témája a zöldségfélék hajtatása volt. Syposs Zoltán, a cég ma­gyarországi képviselője a hazai munkái­kat mutatta be, ugyanis nemcsak vető­magok eladásával foglalkoznak nálunk, hanem licenc alapján magyar forgalma­zásra vagy exportra állíttatnak elő vető­magvakat, valamint friss, konzerv, hű­tőipari zöldségfélék és -szárítmányok exportját igyekezdfek elősegíteni. Az előadók a termelő—kereskedő —fogyasztó cseppet sem hármonikus kapcsolatáról szóltak, a Sluis & Groot szakemberei pedig az uborka-, a para­dicsom-, a káposztafélék, a paprikafaj­ták hajtatásáról beszéltek. Ä gyakorla­ti szakemberek a nagyüzemben is meg­valósítható hajtatási technológiákat is­mertették. A tanácskozás résztvevői a Kiskunfél­egyháza környékén termelő Szabó Imré­ik hajtatott paradicsomát és a Darányi- kertészet paprikáit tekintették meg. 9 Az érdeklődök a fajták minőségét is szemrevételezhették.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents