Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-23 / 278. szám

1989. november 23. • PETŐFI NÉPE • 5 KECSKEMÉTI, LAJOSMIZSEI, BAJAI, SZEREMLEI, KISKUNFÉLEGYHÁZI, KISKUNHALASI, MADARASI VONATKOZÁSÚ TANULMÁNYOK Többet tudunk megyénkről! Föllapoztam a Cumania első, 1972-ben megjelent kötetét, a tizenegyedik ismertetése előtt, igaza volt az Előszó szerző­jének, Horváth Attilának: „A táj, e település íöldrajzi sajátos­ságai nem csupán történetére, úgy tűnik, tudományos föltárá­sára is kihatott. A terület tárgyi emlékeinek őrzése, kutatása kezdeteit és ütemét tekintve meglehetősen elmaradt a szom­szédos egykori római provinciákhoz viszonyítva.” A mostanában nagyvonalú le­egyszerűsítéssel megyénkben Gaj- dó'csi—Romány korszaknak'neve- zett időszak előtt e megállapításért bizonyára megpirongatják, mert néhány, szórványos helytörténeti kiadvány, csipetnyi adósságtör­lesztés, úgymond „múltba fordu­lás” miatt korábban maga a me­gyei első titkár bírálta az érintett tanácsokat. Hozzáértő szakemberek vélemé- * nye szerint a Bács-Kiskunban élő, itt dolgozó kutatók, tudósok jól éltek a nem könnyen megteremtett publikálási lehetőséggel. Az ese­tenként talán indokolatlanul rep­szerint „a lelőhely jelentősége nem a leletek gazdagságában vagy kü­lönlegességében, hanem a telep to­pográfiai helyzetében rejlik. Ma­daras nélkül a Duna—Tisza köze csaknem fehér foltnak számítana az őskőkorkutatásban. A löszfel­tárás malakológiai (a puhatestű ál­latokkal foglalkozó tudományág) vizsgálatáról Krolopp Endre szá­molt be. Kutatásai segítették a löszréteg korának meghatározá­sát. Vörös István a felsőpleisztocén (ősi jégkorszak) emlősmaradvá­nyait elemezte. A telep régészeti feldolgozására T. Dobosi Viola vállalkozott. Tőle tudható, hogy rezentatív kiadványsorozat szá­mos új adattal, igazolt következte­téssel, a részletek árnyaltabb isme­retével, új összefüggések feltárásá­val gazdagította a Duna—Tisza, hazánk múltjára vonatkozó isme­reteinket, nemegyszer a külföldi szakirodalomban is számon tartott közleményeivel. Szerencsére csak egyszer-egyszer változott a Cumania külleme, szer­kezete az elmúlt 17 évben. Formá­tuma kisebbedett, a korábbi tema­tikus összeállítások helyett év­könyvet adnak ki. Dr. Bánszky Pál és dr. Sztrinkó István szerkesztők 6 fejezetben cso­portosították a megyei múzeumok igazgatóságának kiadványát. Ti­zenkét évig tartó kutatást összegez a Felsőpaleolit (őskőkorszaki) te­lep Madaras-Téglavetőben, ásatá­sok 1966—1974. Hs * * 1 Dobosi Viola és Kőhegyi Mi­hály kutatástörténeti áttekintése hajdanán átmeneti vadásztanya vojlt a Kígyós patak déli partjánál, a községi téglavető területén. Rendkívül aprólékos, külföldi se­gítséget is igénylő munkával, a ság- vári lelőhellyel „egyidejűnek”, 16 —18 ezer évvel ezelőttinek véli a madarasi telepet. T. Bíró Katalin kőeszközeit vette szemügyre. Úgy gondolja, hogy e tájon viszonylag rövid ideig megtelepedő népesség helyben készítette használati tár- gyait.. Kulcsár Valéria és Vörös István a lajosmizsei leletmentésről adott tájékoztatást. Megerősítve látják azt a feltevést, amely szerint ott húzódott az Aquincumot a mai Szeged térségével összekötő, római kori útvonal. Felfigyeltek a római importtárgyak arányára. A hosszú ideje e tájon dolgozó Pálóczi Horváth András két, már régebben feltárt középkori sírlele­tet vizsgált meg újra. Bámulatos tárgyismerettel jellemzi, minősíti a balotaszállási sírból előkerült kar- perecekef, csatokat, serleget, vere­teket, gombot, karikákat, pecsét­• Parent* SzíMfai Út É N EK EL ELSŐ KSfzöottok tégedet Ft.Háti virág MÁSODIK. jüüaSt Léidt mit ó hajtat*. &c. • Énekeskönyv 1822-ből. gyűrűt, az összesen 20 sírleletet, a magyar anyagban egyedülálló tűt. Valószínűleg toaletteszközként használta a XII—XIII. századi pusztai kun nő, aki övére akasztva hordta magával tükrét, fésűjét, ké­sét, kendőjét. A tudós régész sze­rint a magyarországi kunok sokfé­le hatásra fogékonyak voltak, de legerőteljesebbnek a bizánci befo­lyás bizonyult. Igen gazdag iroda­lomjegyzék egészíti ki tanulmá­nyát. Kulcsár Valéria írása: Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények. H« Hs * A Cumania 11. egyik legterje­delmesebb tanulmányát Fenyvesi László jegyzi. Címe: Kecskemét katolikus egyházának, a ference­seknek a szerepe a hitélet, az anya­nyelvi kultúra, a szellemiség for­málásában, a török időkben. Ügyesen foglalta össze tanulmá­nya szempontjából a török korra vonatkozó ismereteinket. Dolgo­zatában a ferencesek beköltözését teszi korszakhatárnak. Az első részben keresi a lelkészhiány okait, összegereblyézte az oskolameste­rekre s jezsuitákra, a híres templomegyezségre vonatkozó adatokat. Az 1642 és 1695 közötti időszakot elemző második részben — egyebek között — meggyőzően igazolja, hogy milyen sokat tettek a magyar etnikum megőrzéséért a ferencesek. Iványosi-Szabó Tibor 102, a vá­ros életét szabályozó rendelkezést (statútumot) közöl, gondos jegyze­tekkel. Kapocs Nándor és Kőhegyi Mi­hály is folytatja a bajai ferences zárda forrásértékű háztörténete I. kötetének közlését. Tudatják: „fordításunk igyekszik hűen visz- szaadni az eredeti szöveget, még ha kissé nehézkes és körülményes is az, de a kor stílusát, nemegyszer szellemi arculatát [...] szükséges­nek tartottuk érzékeltetni.” Egy új iskola átvételével kezdődnek az ezúttal közreadott feljegyzések. Öt év múltán, 1780-ban II. József első körlevelével zárulnak. Hí * * Kitartó * levéltári búvárkodás, két évtizedes nekikészülődés után írta meg Bárth János Szeremlei val­lomások című tanulmányát. XVIII. és XIX. századi határpe­rekben elhangzott vallomásokat elemzett településtörténeti, népraj­zi és agrártörténeti szempontból. Munkája nemcsak fontos hozzájá­rulás tájunk múltjának alaposabb megismeréséhez, hanem érdekes, szórakoztató olvasmány is. (Ki gondolta volna például, hogy Sze­relnie árvízjárta határában már a török után meghonosították a sző­lőnövényt.) Ugyanebben a népraj­zi fejezetben olvasható Fekete Já­nos körültekintő, eddig viszonylag keveset kutatott témakörű tanul­mánya: A félegyházi nép búcsújá­ról, hagyományaiból. A levéltári 'dokumentumokat jól egészítik ki személyes tapasztalatai. H: H« * Dr. Henkey Gyula összefoglaló szándékkal írta meg a Duna—Ti­sza közi magyarok etnikai, ember­tani vizsgálata című tanulmányát. A 14 454,24 és 60 év közötti ember adataira épülő dolgozat tanulsá­gainak akárcsak változatos össze­foglalását lehetetleníti az ismertető szűkös terjedelme, talán annyit említhetek, hogy dr. Henkey sze­rint „A honfoglaló magyarok a Duna—Tisza közének elsősorban Duna és Tisza menti legterméke­nyebb sávjait népesítették be.” A XIII. században a kunok és a szarmata jászok is e tájon keresték boldogulásukat. Kiérlelt, némely tekintetben a festőművészre vonatkozó ismere­teket módosító tanulmányt írt Sü­megi György Muraközy Jánosról. Mértéktartó írása pontosan bemé­ri: hol a helye Kecskemét rejtőző festőjének múlt századi piktúránk- ban, a hazai romantikus irányzat­ban. Csak helyeselhető, hogy két res­taurátor — Áipliné Faragó Mária és Laczkó János — rögzíti egy-egy, különösen nehéz restaurálás mű­helytitkait. Az eddigiekből is következően hasznos, színvonalas kiadvány több tanulmányát kitűnő illusztrá­ciók gazdagítják, valamennyit né­met nyelvű összefoglaló egészíti ki. A gondos nyomdai munka a kecskeméti Petőfi Nyomdát dicsé­- rí. Heltai Nándor MSZP NÉPSZAVAZÁS 1989. november 26. SZAVAZÓLAP 1. CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN KERÜLJÖN-E SOR (Amennyiben Kőt ne a lakosság, nanem mijű az mel szavaz, akkor azt támogatja, hogy közvetlenül a lakosság válassza meg.) SZIMULÁLT HÁBORÚ Csak ülök és nézek! — mondhatná az amerikai CBS televízió esti híradójának sokmilliós közönsége, azt kővetően, hogy a New York Post első oldalas szenzációjából megtudta: az afganisztáni háború hajmeresztőén izgalmas tudósításai és életveszélyes helyszíni riport­jai hamisítványok voltak. Hogy Dan Rather, aki újságírói díjat kapott harctéri tudósításaiért, tulajdonképpen eljátszatta az izgal­mas jeleneteket. Így például „a háború legnagyobb, főváros elleni szabotázsakciójának” bemutatását 12 nappal a villanyoszlopok bombázása után vették fel, tulajdonképpen szimulálták az eseményt. „A szovjet hadsereg második világháború utáni legnagyobb veresé­ge” címen felkonferált riport bizony nem volt egyéb, mint a kor­mánycsapatok ellen intézett egyik támadás a sok közül. A lélegzet­elállító haditudósításokról kiderült, hogy nem a harctereken készül­tek, hanem pakisztáni kiképzőtáborokban. Így aztán az sem megle­pő, hogy „a megtorlások elől menekülő asszonyok és gyerekek ezrei” nem voltak mások, mint békés járókelők. Edward Joyce, a CBS News elnöke beismerte, hogy már 1985-ben gyanakodtak a riportok hitelességében. Hogy miért nem győződtek meg az igazságról? Erre valószínű a New York Times adta meg a választ: „Itt valami bűzlik, nevezetesen az, hogy erősödik a szemlélet, miszerint ha a tv-riport hatásosnak ígérkezik, akkor egyáltalán nincs jelentősége, hogy igaz. vagy kitalált.” Új tesztkocsi a Kerminél A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán vizsgálják az új 1320-as, ötsebességes, 65 lóerős Dacia gépkocsit. A vizsgálat folyamán 30 ezer kilométer megtétele után adnak szakvéle­ményt a gyártóknak, illetve a kereskedőknek. (MTI-fotp) A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FOLYÓIRAT A tizenegyedik Folt RáS 8941 A Forrás tizen­egyedik, novem­beri számában folytatódnak a korábban meg­kezdett soroza­tok. így Sándor Iván esszéje' Éva kisasszony hó­napjáról szól, Ry- szard Kapuscinski „lapidáriuma” Oxfordban kelteződött, Beke Mihály András pedig a Mircea Bájannal. a Románia Liberi magyarországi cso­portjának vezetőjével készített interjú második részét adja közre. Géczi Já­nos Patkányok címmel publikálja elbe­szélését, Kukorelly Endre „nem túl komoly fejtegetéseket” oszt meg az olvasóval, mégpedig arról, milyen az európai nő, ha magyar. A nyáron, augusztus 8-án, a VI. anyanyelvi kon­ferencián már elhangzott Dobos Lász­ló tanulmánya Az egyetemes magyar­ságtudatért! címmel, ezúttal a Forrás lapjain is olvashatjuk. Molnár Edit Illyés Gyulával való találkozásának emlékezetes pillanatait idézi fel. Gonda Irén Porviharok a mezőgazdaság fölött címmel a szakterület égető gondjairól ad aktuális képet. A Forrás legfrissebb számában Gö- möri György, Péntek Imre, Kontra Fe­renc, Bisztray Ádám versei mellett könyvkritikák is helyet kaptak. A mű­vészeket bemutató sorozatban ezúttal Gulyás Géza grafikái alkotják a folyó­irat illusztrációit, az alkotót pedig Goór Imre mutatja be. LEMEZEK A nagyok! Pink Floyd és Queen. A világ leghíre­sebb és legjobb zenekarai időnként új albumokkal jelentkeznek. A máig ki­tartó és világszínvonalon muzsikáló ze­nészek mindig tudnak meglepetésekkel szolgálni. így van ez most is, a licenc- lemezeken. A Pink Floyd dupla nagyle­mezre gyűjtötte össze legjobb, legszebb dalait. Azokat a szerzeményeket, me­lyek „alapköveknek” számítanak a rockzene történetében és a rajongók gyűjteményében is. A Shine on you dai- mond, az Another movie round and aro­und, a Dogs of war, az One of these days, a Time, a Money, az Another brick in the wall, a Wish you were here és a többi. Bizonyára minden Pink Floyd-kedvelő emlékeket idéz fel a szerzemények újrahallgatása közben. A mai fiatalok pedig örömmel fedezhe­tik fel a „nagyok” kitűnő zenéjét. Rég­óta váijuk, hogy a világhírű együttes Magyarországra is ellátogat, hogy koncerten is elvarázsolhasson bennün­ket. Bízhatunk, egyszer még jegyet válthatunk hangversenyükre. Mint évekkel ezelőtt a Queen együttes emlé­kezetes fellépésére! A négy muzsikus azóta is töretlen lendülettel dolgozik, nemcsak a koncertpódiumokon reme­kelnek, hanem (dónként a hanglemez­stúdiókban is. Új albumuk, a The mi­racle, most hozzánk is eljutott. Azt hi­szem, mondani sem kell,,hogy a régi hagyományokat ápoló, profi Queen- hangzás most is letaglózza a hallgatót. Mindössze tíz kompozíció került a le­mez két oldalára, de valamennyi magas színvonalon, kiváló hangszerelésben. Mindkét külföldi LP-t a Hungaroton Gong szerkesztősége gondozta. ÚJSÁG A „másikÍ A Kécskei Hírek mellett, november óta, új lapja is van a városnak, a 16 oldalas Másik Újság. Az új periodika kiadója a Hazafias Népfront Tisza- kécskei Bizottsága, felelős szerkesztője Bekő Lászlóné. Az új lap célkitűzéseit idézzük a beköszöntőből: „ A fel­gyorsult események indokolják, hogy a városunk életéről a lehető legrövidebb időn belül értesüljenek a polgárok. A gondokban és örömökben csak azok az emberek részesülhetnek, akik pon­tos információkkal rendelkeznek. Eh­hez kivánúnk hozzájárulni.”. A szinte egy időben megjelent első két szám tájékoztat, a HNF munkájáról, a Ba­rátság, a nyugdíjasklub. az üdülőterü­leti bizottság, az Erdélyi Kör, a mun­kabizottság eseményeiről, közük a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, az SZDSZ, az MSZP, az MSZDP felhívásait, irodalmi pályáza­tot tesznek közzé, az egyházi rovatban szót kapott a református és a római katolikus felekezet is. Évfordulónap­tár, könyvszemle színesíti a lapot, de tájékoztatnak a tiszakécskei autóbu­szok menetrendjéről és a lübbeckei testvérvárosi kapcsolatok alakulásáról is. Megemlékeztek dr. Bedé István 20 éve elhunyt orvosról, a HNF első tit­káráról, irodalmi mellékletet adtak közre, az Iskoláink életéből és a Hazai 'Utakon címmel sorozatot indítottak, közölték Sipos Árpád írását az 1956. október 27-ei tiszakécskei események­ről is. Köszöntjük Tiszakécske új lapját! 9 Magyar fejek a Duna—Tisza közéről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents