Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-20 / 275. szám
1989. november 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Parasztság, falu, vidék (Folytatás az 1. oldalról) A parlamenti választásokra rátérve kiemelte: a Magyar Néppárt minden egyéni körzetben jelöltet kíván indítani, es legalább 30-40 képviselője bejutását várja az új Országgyűlésbe. Ezután azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Néppárt stratégiájának alapvető kérdése kimondani: mit tagad, illetve milyen elképzeléseket valló pártokkal, szervezetekkel kész együttműködni. Leszögezte: a Magyar Néppárt tagadja a sztálinizmus minden formáját, s az ugyanilyen kemény veszélyt jelentő polgári diktatúrát, a menedzserréteg uralmát. S ugyancsak tagadja azt a felfogást, amely abból indul ki, hogy nincs fontosabb, mint hatalomra kerülni. Ugyanakkor különbséget kell tenni az ellenfelek és a vitapartnerek között.— folytatta Varga Csaba. Leszögezte: nem lehet ellenfélnek tekinteni a nemzeti liberálisokat, a spanyol—olasz mintára gondolkodó szocialistákat. Ugyanígy vitapartnerek, sót, szövetségesek lehetnek a balközépet jelentő szociáldemokraták. A néppárt igazi szövetségesei pedig elsősorban azok, akik azt mondják, nincs fontosabb, mint a parasztság, a falu és a vidék érdeke. Szintén szövetségeseknek tekinthetők azok az irányzatok, amelyek felvállalják a városok bérből és fizetésből élő lakosságának képviseletét, illetve azok, akik képviselni kívánják a fiatalok és a nyugdíjasok érdekeit. A nagyválasztmány ezután szekcióülésekkel folytatta munkáját. A különböző csoportokban megvitatták a választási felkészüléssel, a propagandával, az önkormányzatok működésével, a tulajdonreformmal, a vállalkozásokkal, valamint a pártszervezéssel összefüggő kérdéseket. A szekcióülések lezárását követő plenáris ülésen üdvözölte a tanácskozás résztvevőit a Magyar Szocialista Párt nevében Vass Csaba elnökségi tag. Beszédében, egyebek között, szólt arról, hogy az MSZP a későbbiekben kész együttműködni a Magyar Néppárttal. A nagyválasztmányi ülésen számos határozatot fogadtak el. Döntöttek arról, hogy a néppárt február elejéig minden megyében megpróbálja legalább ezerfősre növelni taglétszámát, s.kiépíti teljes szervezetét. A plénum úgy határozott, hogy a választások előtt összehívja országos gyűlését, ám ezen tisztújításra már nem kerül sor. A tanácskozás döntött arról is, hogy a Magyar Néppárt Sütő Andrást, az Erdélyben élő magyar írót jelöli köztársasági elnöknek, amennyiben az író a jelölést elfogadja, és ez közjogilag is lehetséges. Ha Sütő András jelölésének elháríthatatlan jogi akadályai vannak, ezt a néppárt jelképesnek tekinti—hangsúlyozza a határozat. A parlamenti választásokkal kapcsolatosan a Magyar Néppárt nagyválasztmánya határozatot hozott arról, hogy a párt minden egyéni választókerületben állít jelöltet, es mindenütt létrehozza választási elnökségét. Egyúttal felkérte az elnökséget, hogy a képviselőjelöltek állításáról konzultáljon az egyházakkal, a nemzetiségi fanácsokkal és Szövetségekkel. * A nagyválasztmányi ülés végén megrendezett sajtó- tájékoztatón a Magyar Néppárt képviselői elmondták, hogy a párt a parlamenti választások első fordulójában nem kíván koalícióra lépni más pártokkal, s ezt csak a második fordulóban tartja elképzelhetőnek. Ugyanakkor ellenzi azt az SZDSZ-javaslatot, hogy a második fordulóban csak egy közös jelöltet támogasson az ellenzék. A tanácskozáson elhangzott koalíciós indítványok konkretizálásával kapcsolatban Varga Csaba leszögezte: egyelőre korai lenne beszélni bármilyen koalícióról, mert most még nehéz lenne az összes felkínálkozó partnerről ítéletet mondani. Ugyanakkor szimpatikusnak minősítette az esetleges nemzeti centrum létrehozásának gondolatát, amelyet szerinte a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Néppárt, a Független Kisgazdapárt és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság alkothatna. Megjegyezte azonban: a kisgazdákkal való együttműködés nagyban függ attól, hogy az FKgP-ben jelenleg meglévő irányzatok közül melyik válik dominánssá. Ha a kisgazdapártban erősebb lesz a liberális irányvonal és háttérbe szorul a parasztság képviselete, az FKgP aligha lehet a Magyar Néppárt koalíciós társa. Sütő András jelölésével kapcsolatban kérdésként hangzott el: nem okoz-e ez gondot az író életében, nem lesz-e Sütő András emiatt az eddiginél is erősebb zaklatásnak kitéve? Márton János úgy vélekedett, hogy minden ilyen megnyilvánulás mérhetetlen erőt kölcsönöz az odaát élő magyarságnak. Másrészt nem szabad azt hinni, hogy a román értelmiséget érintetlenül hagyták a kelet-európai változások — fűzte hozzá. ÉRVÉNYTELEN A TÉESZBE LÉPÉS _______ P araszttüntetés Rákospalotán Paraszttüntetés volt szombaton délelőtt Rákospalotán; az akciót a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi SzociáldémokrataV 'íPári^ fW SZDSZ, a Fidesz, a Parasztszövetség és a Gazda- szövetségek szervezték. A tüntetés résztvevői tiltakoztak az ellen, hogy a tsz-ek—sokszoros haszonnal — házhelyként árusitják a parasztoktól elvett termőföldeket, miközben az eredeti tulajdonosok nem kapnak megfelelő kártérítést, és igen nehéz körülmények közt élnek. Követelték, hogy adják vissza a földet egykori tulajdonosaiknak vagy azok örököseinek, illetve fizessenek reális kártérítést a földért. Mert a tulajdon védelme — hangoztatták - az alapvető emberi jogok közé tartozik. Tagjaikat a szétvert falvak kulturális és gazdasági fe^emdésére.szólították fel. /j. -A megmozdulás vezetőinek elmondása szerint.a rendőrség visszavonta az M3-as autópálya kivezető szakaszára egyszer már megadott engedélyét, amiről nem tudták értesíteni az előzetesen toborzott embereket. így is körülbelül 20 személyautó és néhány teherautó alkotta a tüntetősort. Nemzetiszín és pártzászlókat lobogtatva vonultak a Rákospalotai Köztemetőtől a Felszabadulás útján át a kerület egyik központi helyére, a Volán-pálya mellé. Transzparenseiken a következő feliratok szerepeltek: A terrorral kényszerített téeszbe lépés érvénytelen! Vissza a földet jogos tulajdonosainak! Külföldieknek eladott föld hazaárulás! (MTI) Menedékhely lesz Szegeden Alapítvány a hajléktalanok megsegítésére A társadalom perifériájára szorult emberek megsegítésére „Menedékhely Alapítványt” hozott létre Szegeden Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, Katona István plébános (a Szegedi Központi Esperesi Kerület Plébániájának képviseletében), valamint Farkasinszky Teréz főorvos, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének alelnöke, mint az egyesület képviselője. Az alapítvány a hajléktalanoknak átmeneti szállást kíván biztosítani, gondozza a börtönből szabadultakat,, az ideiglenesen lakás nélkül maradiakat, és azokat a rászorulókat, akik tartós gyógykezelésen estek át. A szociális tevékenység keretében segítséget kapnak az ideiglenes hajlékot, albérletet és munkahelyet keresők, köztük a szenvedélybetegek is. Átmeneti ideig ételt biztosítanak mindazoknak, akiknek nem futja rendszeres étkezésre. A Szegedi Városi Tanács a napokban hagyta jóvá az alapítványra vonatkozó dokumentumot. A tervek megvalósításához egyelőre hiányzik a szükséges ingatlan, amelyet berendezhetnének menedékhelynek. Várják a különböző társadalmi és egyházi szervezetek jelentkezését az együttműködéshez. A „Menedékhely Alapítvány” nyitott, bárki csatlakozhat hozzá anyagi és egyéb adományokkal, ingatlanok használati jogának ideiglenes átengedésével, a majdani épületen végzendő társadalmi munkával, a hajléktalanokkal való testi-lelki törődéssel. A FÖLDMŰVESEK TOVÁBBRA IS SZÖVETKEZNI AKARNAK Közös és egyéni érdekvédelem Szombaton Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. A testület az agrárszövetkezők decemberben tartandó, VI. kongresszusának előkészítéséről tárgyalt. A küldöttek szóbeli előterjesztést hallgattak meg, ezt a TOT februári konferenciáján létrehozott agrárpolitikai, szövetkezetpolitikai és érdekvédelmi munkabizottságok elnökei fogalmazták meg, felvázolya azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek a szövetkezeti parasztságot foglalkoztatják. Mivel ezeket a bizottságokat a TOT- kongresszus előkészítésével is megbízták, az általuk készített — és az elmúlt hónapokban széles körben megvitatott — anyagok a kongresszus napirendjének legfontosabb témáit is jelentik. Gubicza Ferenc| az agrárpolitikai munkabizottság vezetője, a Nemesvámosi Balatonfüred-Csopak Tája Tsz elnöke elmondotta: a területi szövetségek többsége véleményt alkotott a vitaanyagról, így egységes álláspontot tudtak kialakítani több követelésükről is. így például arról, hogy a kormánynak olyan pénzügyi intézkedéseket kell hamarosan hoznia, amelyek biztosítják: a mezőgazdasági alaptevékenység va- gyonarányos nyeresége három éven be4 lül eléri az iparét. Ehhez tartozik, hogy jelentősen csökkenjen a jövedelem túlzott elvonásának lassan egy évtizede tartó gyakorlata. Ha ugyanis ez nem szűnik meg, a gazdaságok az egyszerű újratermelésre is képtelenek lesznek. A szövetkezetpolitikai munkabizottság vezetője, Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke, a területi viták tapasztalatait összegezve, hangsúlyozta: a szövetkezeti tagok és vezetők szinte mindegyike egyetért abban, hogy nem a szövetkezeti mozgalom, hanem a jelenlegi modell került válságba, élte fel az elmúlt évek hibás politikai gyakorlata következtében belső tartalékait. Jó eredményeket ért el ugyan a termelés mennyiségi mutatóinak felfuttatásában, ám most már a minőségi javulással is törődni kell. Ez — egyebek között — azáltal valósítható meg, ha a mai munkavállalók szövetkezetéből a tulajdonosok, a vállalkozók szövetkezetét tudják kialakítani. A tulajdonviszonyok rendezése, számos más testű- - let és szervezet véleményével ellentétben, a továbbra is szövetkezni kívánó parasztság érdeke is1— jelentette ki az előadó. Ám azt a tagoknak kell eldönteni — számot vetve a várható jövedelmezőséggel —, hogy földjük a tsz-ben, szakszövetkezetben maradjon, vagy a családi gazdaságba kerüljön. Hetyei János, az érdekvédelmi munkabizottság vezetője, az Adonyi Március 21. Tsz elnöke elmondotta: a szövetkezeti tagok többségi véleményét tükröző területi értekezletek tanúsága szerint érdekvédelmi szervezetekre mindenképpen szükség lesz a jövőben is. A legtöbben az úgynevezett hármas tagozódás kialakításával értettek egyet. Ez azt jelenti, hogy működnek majd területi érdekvédelmi szervezetek és ezeken kívül szakmai szövetségek is, és ezek hozzák létre a TOT utódaként létrejövő országos szövetséget. A vitában felszólalók többsége a gazdálkodás körülményeinek javítását és a hatékony érdekvédelmi szervezet kialakítását tartotta a legfontosabbnak. Többen olyan feladatokkal kívánták ellátni a TOT jelenlegi vezetését, amelyek már a gazdálkodás jövő évi megalapozását, könnyítését mozdítják elő. így például kértek a TOT-ot: továbbra is szorgalmazza a mezőgazdasági keresetszabályozás eltörlését, és szerezzen támogatókat minden olyan döntéshez, amely az élelmiszer-gazdaság munkájának fellendülését, jövedelmezőségének megalapozását hozza magával. Jól sikerült a választási főpróba Jól sikerült a jövő heti népszavazáson közreműködő szakértők, szavazatszámláló bizottsági tagok, valamint a számítástechnikai rendszer szombati főpróbája: a választási szervezet alkalmas a referendum sikeres lebonyolítására — összegezte a tapasztalatokat Csiba Tibor, a Belügyminisztérium Választási Irodájának vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére. Mint mondotta: a korábbiaktól jelentősen eltérő választási törvény — amelyet értelemszerűen alkalmazni kell a népszavazásra is — teljesen új feladat elé állítja majd a választási szerveket. Munkájuk megkönnyítésére rendezték a szombati főpróbát. A társadalmi munkások — akiknek ezúton is köszönetét fejezte ki Csiba Tibor — az ország minden településén részletes tájékoztatást kaptak a különböző technikai kérdésekről. Fiktív jegyzőkönyveket töltöttek ki, ezek „eredményét” a megye- székhelyeken összesítették, és számítógép segítségével eljuttatták Budapestre, a Parlamentben működő „választási központba”, ahol országos értékelést készítettek. A főpróba során a szakemberek felfedeztek néhány apróbb hiányosságot, amelyet a jövő hét során orvosolnak: értelmezni kell bizonyos kitöltési útmutatókat, kismértékben korrigálni szükséges a számitógépes programot, s mindenütt biztosítani kell az információs csatornák — telefonok, telexgépek, telefaxok — zavartalan működését. Arra a kérdésre, mikorra várható végeredmény a november 26-ai népszavazást követően, a választáA bűvös sipka Mindenki volt gyerek, mindenki ismeri a mesét a bűvös sipkáról, amely láthatatlanná teszi a viselőjét. Aki, ha baj van, a fejébe nyomja a sipkát, eltűnik. Sőt, ennek a varázslatos tökfodönek a segítségével jut be a szigorúan őrzött várba, szabadítja ki az ott fogva tartott királykisasszonyt, amiért nagyon szép prémiumot kap. Meg hasonlók. Szóval ez a bűvös sipka felettéb hasznos kalapféleség. A mesében! Mert a valóságban éppen ellenkezőleg történik minden. Az egészből csak annyi igaz, hogy bűvös sipka tényleg van, én például szinte mindig hordom, de hogy ebből bármi előnyöm származna, ugyan, kérem! Nekem mindig csak bosszúságom van abból, ha a fejemre kerül. Százszor elátkoztam már azt a jó tündért, aki ezzel szórakozik, hogy folyton a kobakomra nyomja. Tudtom, beleegyezésem nélkül. A múltkor is. Bejön a főnököm a hivatali helyiségünkbe, ahol történetesen egyedül tartózkodom, körülnéz.- jj* Ja, nincs itt senki? — állapítja meg és kimegy. A fejemen lehetett a bűvös sipka. Vagy a postán. Ül az ifjú hölgy az üvegablak mögött, szexlapot nézeget, hiába billegetem az ujjaimat, hiába mosolygok cinkosan, nem lát, így hát nem is veheti át a telefondíjat, nem az ő hibája. Észrevehetetlenné tett az a nyavalyás, bűvös sipka. És ezért beszélgetett az a két vasutas is zavartalanul tovább egymással a peronon, miután én, sűrű bocsánatkérések közepette izgatottan érdeklődtem, hogy mennyit késik a szegedi személy. Mert a sipka hatására nem csak a kép megy el, a hang is, úgy látszik. A legutóbbi eltűnésem a balatoni nyaralás alatt történt. Ülök a televízió előtt a társalgóban, élvezem a krimit, éppen fegyvert fog a nyomozóra az a szende leányzó, aki eddig úgy tett, mintha háromig se tudna számolni, nekem kicsit gyanús is volt emiatt, de mielőtt elsütné a pisztolyt, elém telepedik egy üdülőtárs! Egyszerűen húz magának egy széket, és közénk ül! Ráadásul széles vállú is, magas is, teljesen eltakarja előlem a készülő gyilkosságot! Egyetlen mentsége lehet erre a felháborító tapintatlanságra. Nem látta, hogy én ott ülök! A fejemen volt a bűvös sipka! Hoppá, hisz ez egy különleges helyzet! Most végre hasznát vehetem a láthatatlanságomnak! Felálltam, fogtam a székemet, elébe tettem, ráültem, hisz én most levegő vagyok, rajtam keresztül nyugodtan élvezheti a tévét. De nem! — Micsoda disznóság! — ordít. — Nem látok igy! — íme, egy nagy tanulság! A sipka csak akkor szuperál, ha az ember hátul ül! Kürti András Esküt tettek a szakértők fiíZ országos választási bizottság apparátusa, valamint a Belügyminisztérium választási szakértőinek gárdája szombaton — Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár előtt — esküt tett arra, hogy munkája során az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseit megtartja és megtartatja. Áz eskütétel után Gál Zoltán szólt a választási szakértők munkájáról; feladatuk — mondotta — biztosítani a népszavazás és a későbbi választások törvényes lebonyolítását, s ezzel elősegíteni a demokratikus jogállam kialakulását. si szakember elmondta: az országos választási bizottság bizonyos részeredményekről folyamatosan tájékoztatja majd a közvéleményt. A szavazóköröket 20 órakor zárják be, némely adatokat remélhetőleg már éjjel nyilvánosságra hozhatnak. A valószínűsíthető eredményről hétfőn délelőtt gyorsjelentést készítenek, a végeredmény 24 órán belül várható. Az egyes szavazókörökben a szavazatszámláló bizottságok ösz- szesítik a szavazatokat, s ők adhatnak tájékoztatást a helyi eredményről. A fővárosi és a megyei választási bizottságok ilyen értékelést nem készítenek, csupán a számítógépes összesítésben működnek közre. A népszavazás végeredményének megállapítására az országos választási bizottság jogosult. Az országgyűlési képviselők választásánál, a tervek szerint, már mind a 176 egyéni választókerületben fnűködik komputer, hiszen ott — értelemszerűen — lényeges az egyes választókerületekben leadott szavazatok megoszlása is -II mondotta végezetül Csiba Tibor (MTI) * A jelentős számú társadalmi aktivistát megmozgató „szimulált” népszavazás idejen a Bács-Kiskun megyei területi választási bizottság Kecskeméten, a megyei tanács épületében dolgozott. Munkáját a tanácsi apparátusból „verbuvált” szakértői bizottságok segítették. A népszavazáson részt vevő társadalmi munkásokat a helyi tanácsoknál tájékoztatták leendő feladataikról, majd a jövő vasárnap lehetséges különféle variációkat modellezték. A „képzeletbeli” népszavazás helyi eredményeit futárok vitték Kecskemétre, ahonnan feldolgozás után a Parlamentbe, az országos választási bizottságnak továbbították. A főpróba területi értékelésére Nagy Attilát, a megyei választási bizottság elnökét kértük fel: ^ Bizottságunk úgy ítélte meg, hogy a próba kiválóan sikerült. Az előkészítés, a feladatok összehangolása, végrehajtása profi módon történt. A társadalmi munkások és a tanácsi dolgozók lelkesedését, szakértelmét külön is kiemelném. Meglepően kevés volt a hiba. Ami előfordult, azt gyakorlatilag azonnal korrigálhattuk. A gyakorlás éppen azt a célt szolgálta, hogy jövő vasárnap minden tökéletes lehessen. N. N. M. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEIBŐL Közlemény az MDF oroszlányi szervezetének megszűnéséről Tagságunk mély felháborodással értesült a televízióból az MDF elnökségének a népszavazás bojkottjára ösztönző felhívásáról. Antide- 1 mokratiküs eljárásukat! nemi értjük é's elfogadhatatlannak tartjuk. A lakosság érdektelenségével küzdő szervezet ezek után nem tudja meggyőződéssel végezni munkáját. Ezért úgy határozott, hogy 1989. november 17-ével megszünteti működését. A tagdíjakból fennmaradó összeget a városban létesítendő kegyeleti emlékhely céljára ajánlja fel. A Magyar Demokrata Fórum ' oroszlányi szervezete, vezetősége és tagjai nevében Kostyán László volt ügyvivő A Magyar Függetlenségi Párt nyílt levele Németh MHdós miniszterelnök úrhoz Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Magyar Függetlenségi Párt azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul Önhöz, hogy a jövőben a Kerekasztal kompetenciáját ne fogadja el. Arra kérjük miniszterelnök urat, hogy kormánya az országos jelentőségű kérdésekben az elkövetkezendőkben kizárólag csak a politikai pártokkal, valamint a parlament kijelölt képviselőivel folytasson tárgyalásokat. így elkerülhetők az olyan — nemzetet sértő, visszaélésekre lehetőséget adó — döntések, mint a választójogi törvény. A nyomorban élő emberek helyzetével visszaélve ugyanis — darabonként 500 forintért — ajánlási szelvényük megvásárlásával hatalomra kerülhet az a párt, aki ehhez a szükséges 64 millió forinttal rendelkezik. Számunkra nem kétséges, hogy az MSZMP által eddig felvett több mint egymilliárd forintból erre még telhet... A fentiek alapján kérjük a választójogi törvény módosításának megvitatását az általunk javasolt összetételű delegációkkal. A tiszta választásokra való felkészülés az említett problémák rendezése miatt nem teszi lehetővé, hogy előrehozott választásokat írjanak ki. így szükséges, hogy a jelenlegi parlament mandátuma lejártáig hivatalában maradjon. Követeljük, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a pártok saját maguk állíthassanak egyéni és listás jelölteket. Budapest, 1989. november 17. A Magyar Függetlenségi Párt Országos Elnöksége A Tanácsi és Intézményi Dolgozók Szakszervezetének nyűt levele Németh Műdóshoz Tisztelt Miniszterelnök Űr! A Tanácsi és Intézményi Dolgozók Szakszervezete a mai napon megkezdte alakuló kongresszusát. Á jelenlévő 191 küldött — akik több mint 80 ezer tanácsi és intézményi dolgozót képviselnek — a kormány tudomására hozzuk, hogy az államigazgatásban dolgozók munkáját hivatástudattal,. legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint végzik. Teszik ezt a nehezedő társadalmi, gazdasági és politikai körülmények és életviszonyok általános romlása közepette. Ennek ellenére továbbra is tartópillérei kívánunk lenni a kormányzati munkának. Ezért követeljük, hogy a kormány vizsgálja felül álláspontját az 1990. évi költségvetési irányelvekben megfogalmazott, az igazgatási területet rendkívül hátrányosan érintő bérfejlesztési elképzeléseket. ' Az 1989. július 27-én megtartott országos tanácsi aktívaértekezleten megfogalmazódott a tanácsi, földhivatali és tanácsi műszaki ellátó szervezeti dolgozók 1989. évre szóló 20 százalékos és 1990. évre szóló szintén 20 százalékos bérfejlesztési költségvetése központi forrás biztosítása mellett, mellyel az alakuló kongresszus is egyetért. Ezt korábban miniszterelnök úr szives tudomására hoztuk, de az ügyben érdemi döntésre eddig nem került sor, amely számunkra elfogadhataüan. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az államigazgatásban központi átfogó bérrendezés 1974. év óta nem volt Ezért követeljük szakszervezetünk korábban megfogalmazott bérrendezési igényeinek teljesítését. Budapest, 1989. november 18. Tisztelettel: A TIDSZ alakuló kongresszusának résztvevői
