Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
\ 1989. november 18. • PETŐFI NÉPE #11 SPORT • SPORT • SPORT A SPORT MÁS, MINT A POLITIKA Barátként vetélytársak NB I-es ökölvívó-mérkőzés: Kecskeméti SC—Borsodi Bányász: 15:13. Kecskemét. NB I-es női röplabdamérkőzés: Du- tép SC—Közgazdasági Egyetem: 3:0. Kecskemét. Két portás egy kapuban Mostanság-sokakat váratlanul és kellemetlenül érint a különböző helyen és szinten elfoglalt monopolhelyzetük elvesztése. Helyűire olyanok pályáznak, akik esztendők óta nem kaptak lehetőséget tudásuk, képességeik bizonyítására. A tapasztalatok szerint a stafétaátadás kapcsán gyakorta kibékíthetetlen ellentétek alakulnak ki, előd és utód mindent elkövet azért, hogy gátolja a másokat elképzelései véghezvitelében. Mindez többnyire igaz a politikai, a gazdasági életben, ahol történelmi fordulat részesei vagyunk. A fenti gondolatok egy, a honi jelen valóságához képest csekélyke esemény .kapcsán jutottak eszembe. A Kecskeméti SC labdarúgócsapatának kispadján, illetve kapujában történt meglepő „személyi változás” néhány hete. Közel tíz esztendeje ritkán fordult elő, hogy ne Erdei Sándor kapus nevével kezdődjék a kék-fehérek összeállítása. Megbízható, szimpatikus hálóőr, akit — kirúgásait leszámítva — kedveltek a szurkolók. Most 34 éves, ami kapusoknál még nem számit nyugdíjaskomak. Erre jött egy 21 esztendős ifjonc, Nagy Zsolt személyében, aki hat hete nem engedi a kapuba állni idősebb csapattársát. Három éve került a Videotontól Kecskemétre, s most ő élvezi az edző bizalmát. Amikor a szerdai edzés után leültek beszélgetni, főleg arra voltam kíváncsi, hogy a sportban is hasonló, mély ‘ellentéteket szüle egy váratlan váltás úgy, mint a politikai, gazdasági életben. — Mennyiben változott meg kettőtök viszonya a kényszerű mez-, illetve helycserét követően? S hogy fogadta a csapat az edző döntését? Erdei: — Szerintem nem változott semmi, ugyanolyan jó a viszonyom az edzőmmel, Zsolttal és a csapat többi tagjával is, mint amilyen előtte volt. Nagy: — Ugyanezt tudom elmondani én is. Úgy érzem, semmi sem változott meg a csapatban amiatt, hogy csere történt a kapuban. — Mivel magyarázzátok Pataki döntését? Erdei gyengébb formájával vagy Nagy Zsolt fejlődésével? Erdei: — Hogy is kezdjem? Tíz éve állok a kecskeméti kapuban, ennyi idő alatt kicsit elfásul, elfárad az ember. Egyébként azt hiszem, jól jött a pihenés, a kispadról egész másként látom a pályán történteket. Kétségtelen, hogy az őszi mérkőzéseimen nem volt szerencsém. Három büntetőt ítéltek ellenünk, ezekből kettőbe beleértem, kis szerencsével megfoghattam volna. A DMTE ellen pedig a harmadik bekapott gólban valóban ludas voltam, rossz helyre ütöttem a labdát. Nagy: — Lassan három esztendeje koptatom a kecskeméti kispadot. Nyugodtan mondhatom, hogy végig profi módon készültem, nagyon vártam már a bizonyítási lehetőséget. Most egyhuzamban hat meccsen én őriztem a hálót, talán az Eger ellen Nekem szent a foci, a vasárnapi meccs, nagyszerű érzés sok-sok szurkoló előtt kifutni a pályára, azt hiszem, képes vagyok még felvenni az elém dobott kesztyűt... Nagy: — Nem érzem magamat nyeregben, egészséges versenyszellemben készülünk mind a ketten. Megnyugtató viszont az, ha én gyengébben védek, ott van mögöttem Sanyi, akit bármikor nyugodt szívvel beállíthat a mester. “ A végére egy érzékenyebb kérdés: mennyivel lett vastagabb Nagy, illetve vékonyabb Erdei hó eleji borítékja a változás után? Erdei: — Nekünk közös érdekünk, hogy jól védjen az, aki éppen pályán van... Nagyi®- A szerződésünk értelmében a kezdő kapus osztályzatáért járó prémiumot felezzük meg. Valóban közös érdekünk a jó forma! Természetesen megkérdeztem a változások fő „kiagyalóját”, Pataki Tamás edzőt is. — Nincs ebben semmi különös, én tcljcsitpiényccntrikus vagyok, nálam nincsenek érdemek, életkorok, protekciók. Az szerepel, aki jobb formát mutat. Erdeinek felbecsülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a KSC jelenleg itt tart Úgy vettem azonban észre, hogy kissé fáradtan mozog az edzésen és a mérkőzéseken egyaránt. Leültünk, megbeszéltük a dolgot, azt, hogy Zsolt kap bizalmat, aki becsületesen edz-és él, tehetséges, fiatal kapus. Ez nem jelenti Erdei mellőzését, nem mondtam le rólaV Januártól mind a ketten tiszta lappal' indulnak, s aki jobb formába kerül, az kezd a tavasszalí mondta a csapat vezetőedzője. Semmi rendkívülit nem találtam tehát Széktón, (pedig a szurkolók már tudni véltek ellentétekről). A csapat érdeke azt kívánta, hogy csere történjék a kapuban. A lényeg azpnban nem változott: minél kevesebb gólt kapni az ellenféltől. Ebben a tervben — most — Nagy Zsolt képes nagyobb szerepet vállalni. Rajtmár István Régi-új főtitkár a sízőknél Az újjászülető szövetségek átalakulási folyamatát rendre nagyon kritikus szellemű, heves hangulatú, olykor indulatoktól túlfűtött közgyűlések jellemzik. Hovatovább az olyan fórum kelti a legnagyobb feltűnést, ahol semmi különös, botrányos nem történik. A visszafogottabb, kirohanásoktól mentes összejövetelek közé tartozott a sízők közgyűlése, ahol újabb négy esztendőre az eddigi főtitkárnak szavazott bizalmat az él- nökség. Méghozzá úgy, hogy a voksoláson, amelyen Holéczy Tibor nem volt jelen, egyhangúan hozta meg döntését a testület. Hogyan nyugtázta ezt a régi-új főtitkár? — szolt az MTI munkatársának kérdése Holéczy Tiborhoz, aki 1978-tói tölti be tisztét., — Újjáválasztásomat nem szívesen értékelném-magyaráznám meg én, hiszen óhatatlanul dicsekvésnek hatna, ha az elmúlt tizenegy év eredményeiről beszélnék. De az elnökség tagjai az egyhangú igennel nyilván annak szóló elismerésüket juttatták kifejezésre, hogy első beiktatásom óta, amikor gyakorlatilag .la nullán álltunk, napjainkra gyarapodott a síszövetség anyagiakban, felszerelésben, versenyzői létszámban, tehát a fejlődésnek kézzelfogható jegyei is voltak-vannak. Az is tény azonban, hogy nemzetközileg kiugróan jó eredményt nem tudunk hosszú ideje produkálni! .— Úgy vélem, egyet nem lenne szabad elfelejteni: adottságainknál fogva, de méginkább mások, a világ élvonalát jelentő országok jobb feltételei, tradíciói, előnyösebb természeti, gazdasági, társadalmi környezete miatt sohasem fogunk tudni az elithez tartozni! Míg másutt komoly üzletté, valóságod iparággá nőtte ki magát a sísport, addig nálunk a nagyjából negyszázezemyi amatőr síző mögött az összes korosztályt és szakágat figyelembe véve is jó, ha 3000-es versenyzői létszámot mutathatunk fel. Legalább tizenhat olyan nemzet van, amelynek képviselőit képtelenség legyőzni. Ha egy magyar úgy az ötvenedik hely tájékán végez, már igencsak elfogadható teljesítményt nyújtott, ennél előrébb egyszerűen nem végezhet, annyival hátrányosabb pozícióból indul. Ez igaz valamennyi sí-műfajra, ráadásul az ugrószakág a padlón van, a szabadság-hegyi sáncok gyakorlatilag használhatatlanok, az egyetlen valamirevaló sánc Kőszegen van. A magyarországi, nagyjából három hónapos téli szezont kitolni nemigen lehet, az alacsony hegyeket megmagasítani képtelenség, a külföldi edzőtáborokra alapozni versenysportot megintcsak az, a síberuházásokra fordítható forintmilliók sem nagyon állnak rendelkezésre. Mégis, mit lehet tenni az előbbre lépésért? — Azt hiszem, most vállalkozásközpontú elnökségünk van, olyan, amely valóan az önállóság, a saját lábon járás programját képviseli, s remélem, valósítja is meg sikerrel. Jól prosperáló vállalatot kell csinálnunk a szövetségből, tehát vállalkoznunk kell, s ezzel párhuzamosan további szponzorokat bevonni, hogy az új fejezet — merthogy az kezdődött el, kétségtelen! — az eredményes jelzőt érdemelje ki a számvetéskor. A gyakorlati munkában apró lépésekkel kell tovább javítani a feltételeket, például fokozatosan rendbe hozni a sípályákat a Mátrában, új sílifteket beállítani, a síházakat hasznosítani, működésüket gazdaságossá tenni, éppen az említett üzleti vállalkozások keretében. És ami kifejezetten a versenysportot illeti? — Felzárkózási törekvéseink közé tartozik, hogy ott legyen'■’minden szakágból egy-két magyar az 1992- es albertville-i téli játékokon, még akkor is, ha olimpiát egyikük sem fog nyerni. És vannak feladataink a sportdiplomáciában, a versenyrendezésben is, hiszen a jövő év februárjában Galyatetőn bonyolítjuk le a szocialista országok ifjú tehetségeinek a viadalát, a biatlon IBV-t, majd a sílövészet juniorkorú legjobbjai találkoznak nálunk világbajnokság keretében 1991 elején. Aztán a mintegy másfél ezer vendéget Budapestre hozó nagy esemény következik 1992 tavaszán: várhatóan május végén, június elején tartja kongresszusát bar zánkban a FIS, a Nemzetközi Sí Szövetség — mondta Holéczy Tibor. • A kapuban Nagy Zsolt, előtte Erdei. A cél ugyanaz: megfogni a labdát. (Farkas Tibor felvétele.) beszedett második gólt háríthattam volna. Egyébként az edző, legalábbis az osztályzatai szerint, elégedett a tel£ jesítményemmel. —: Magyar szokás becsmérelni a vetélytársat. Kiváncsi lennék, miként vélekedtek egymásról, egymás képességeiről? Erdei: — Zsolti tehetséges, szorgalmas kapus. Ha kissé lehiggad, bizonyosan nem a második vonalban fejezi be a pályafutását. Nagy: — Sanyit akármelyik fiatal kapus a példaképének tekinthetné. Túl a harmincon is_ úgy készül, mint egy tehetségét bizonyítani akaró ifjúsági labdarúgó. Amikor idekerültem a csapathoz, az edzéseit látva nem hittem a szememnek, valóban sokat tanultam tőle. — Zsolt egyre javuló teljesítményt mutat, Sanyi közben gyűjti a szálkákat a kispadon. Mit gondoltok, ez a végső állapot, vagy változhat a helyzet, bekövetkezhet-e a „visszarendeződés" ? Erdei: — Tiz esztendő kemény munkáját nehezen adja föl az ember! Labdarúgó-kupamérkőzés lesz Kecskeméten A vereség nincs benne a Bp. Honvéd forgatókönyvében A labdarúgó Magyar Kupát még 1909-ben alapították és azóta 49 kupagyőztest üdvözölhettünk. A nagy múltú trófeát a Bp. Honvéd gárdája négyszer nyerte el, hatszor a második helyen végzett. Az 1989/90- es évre kiírt kupaküzdelmekben szerdán már a legjobb 16 közé jutásért mérkőznek a csapatok. Megyénkben csak az NB III-as Kecskeméti TE maradt versenyben, amely a Bp. Honvéd együttesét kapta ellenfelül. A mérkőzésre november 22-én szerdán, 12.30 órakor kerül sor Kecskeméten. Amikor az év elején Both József átvette a szövetségi kapitánnyá előléptetett Bicskeitől a karmesteri pálcát, aligha gondolta, hogy rövid 10 hónap alatt a mennyet és a poklot is megjárja majd. Az 1988/89-es bajnoki évben sikerült csapatának dupláznia; a bajnoki cím mellé az MNK-t is megnyerte, ezenkívül 12 játékost adott válogatott keretekbe. De őszre a piros-fehér csapat megfakult. A meghatározó emberek közül többen külföldre szerződtek, mások nem tudták hozni megszokott jó formájukat, a mély vízbe dobott fiatalok pedig még nem rendelkeznek elég tapasztalattal. Mint hírlik, a szakosztály bukszája tele, még- sincs csapat. A fővárosiak jelenleg a táblázat 10. helyén állnak, és a 'második fordulóban a BEK-től is elbúcsúztak az emlékezetes Benfica elleni vereség (7-0) után. — Véleménye szerint van-e rangja a Magyar Kupában való szereplésnek?— kérdeztem Both Józsefet, a Honvéd vezetőedzőjét. —Szerintem nemcsak a kupának, hanem a bajnokságnak sincs rangja; Az egész magyar labdarúgás leértékelődött. — Ennek ellenére komolyan veszik a szerdai találkozót ? —Nekünk ez Ugyanolyan fontos, mint egy bajnoki mérkőzés. — Mennyire ismeri az ellenfelet ? —Tudom, hogy az NB III. Alföld-csoportjának éllovasa vár ránk. Nagy múltú egyesület, amelynek labdarúgói az idén különösen jól szerepelnek. —Milyen összeállításban tervezi pályára küldeni a csapatát? ■ —Főleg a tehetséges fiatalokat, többek között Pisontot, Borgulyát, Nagy Sándort szeretném játszatni. Sajnos vannak sérültjeink is, így Sass, Csehi, Szabó Zsolt és Ács játékára valószínűleg nem számíthatok. — Ma ebéd után bajnoki mérkőzésen fogadják az U. Dózsát. Mit vár a kupameccs előtti főpróbától? — Nem kétséges, hogy most a lila-fehérek az esélyesebbek, de én optimista vagyok. Egyszer csak vége szakad már ennek a rossz sorozatnak és kilábalunk a hullámvölgyből. —r Mi a következő napok programja? —A mai mérkőzés után egy nap pihenőt kapnak a játékosok. Hétfőn és kedden lesz egy-egy átmozgató edzés, majd szerdán utazunk Kecskemétre. — Milyen eredményre számit? — Nehéz kilencven perc—esetleg több—vár ránk. A kiscsapatok az NB I-es ellenféllel szemben mindig bizonyítani szeretnének a közönségüknek. Küzdelmes, jó mérkőzést várok. Számunkra csak a győzelem lehet'azelfogadható. * —Ha egy csapat sorozatosan rosszul szerepel, akkor általában a vezetőedző a hibás. Most a Bp. Honvéd háza táján sokan edzőváltásról suttognak. Mi az igazság? —-Én nem hallottam semmi ilyesmit. Végzem a munkámat, készülök a soron következő feladatra. De ha megtud valami konkrétumot ezzel kapcsolatban, kérem, azonnal értesítsen — fejezte be a beszélgetést a vezetőedző. Tiszta vizet a pohárba! (ha ugyan még lehet) Csődöt jelenthet a BSK, vagy vannak még megmentők? A hideg zuhany nem váratlanul érkezett, számos előjele korábban is éreztette már hatását. A „forró kása” őrzője azonban várt; gondolván, a kis baj még nem nagy baj, s hibás adatokkal, zavaros szerződéskötésekkel homályosítot- ta el a betekintésre vágyók tekintetét. A bomba a november 15-ei elnökségi ülésen mégis felrobbant (vagy csak a robbanás utáni pemyeesőben ültünk?). Az új, még jól seprő elnökségi tagok nem akartak hinni a szemüknek: papírra vetve, fehéren, feketén láthatták — úgy vélem, először —y mi terheli évek óta ténylegesen a BSK számláját. A tisztánlátást kínos csend követte. A papíron ez állt: a sportklub ez évi várható tartozása közel 6,4 millió forint! (A megrendítő adatot kevéssé ellensúlyozza, hogy ebből 3,4 millió forint központi intézkedésre megemelt társadalombiztosítási járulék és állami fejlesztési adó.) Szanálni, csődöt jelentem? — meginogtak a mai felelősök a döntés súlya alatt. Alig telt el három hónap azóta, hogy a tanácsülés minden eddiginél nagyobb támogatással szavazott bizalmat a város sportjának, s ezen belül a most pengeélen táncoló egyesületnek is. „Január 1-jétől változik a városi sport finanszírozásása, csak addig kell talpon maradni!” — mondták az optimisták. „Decemberben tudunk-e bért fizetni?” — kételkedtek a pesz- szimisták. „Milyen jelzővel lehet illetni azt a vállalkozást, amely nem rezzen az első hiányokra, hanem összeváija ezt a fantasztikus hiányt”? — kontráztak a naivak. |Eddig minket mindig úgy tájékoztattak, hogy a finanszírozással kapcsolatban minden rendben van!” — horgásztatták le a fejüket a józanok. A túlélni akarás ösztöne megkeményítette a megújuló vezetést s az új ügyvezető elnököt. Semmit sem tehetnek az igazság ellen, csak az igazságért. A független revízió a tabula rasa érdekében csak kezdet. Az ésszerű és célszerű létszámleépítés, az új takarékossági elképzelések kidolgozása a folytatás — vagy talán még január 1-jéig a város összefogása.. -.? M. É. VB-SELEJTEZŐK UTÁN Már csak három hely kiadó a huszonnégyből A szerdai befejező selejtezőnap után Európában már valamennyi vb-csoportban tisztázódott a kép, a sikerrel szerepelt csapatok már foglalhatják a repülőjegyeket Olaszországba, a jövő esztendei labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A világküzdelem eddigi rövid statisztikája, csoportonként: 1. CSOPORT 1. Románia 6 4 1 1 10— 5 9 2. Dánia 6 3 2 1 15— 6 8 3. Görögország 6 1 2 3 3—15 4 4. Bulgária 6 1 1 4 6— 8 3 2. CSOPORT 1; Svédország 6 4 2 0 9— 3 10 2. Anglia 6 3 3 0 10— 0 9 3. Lengyelo. 6 2 1 3 4— 8 5 4. Albánia 6 0 0 6 3—15 0 3. CSOPORT 1. Szovjetunió 8 4 3 1 11— 4 11 2. Ausztria 8 3 3 2 9— 9 9 3. Törökország 8 3 1 4 12—10 7 4. NDK 8 3-1 4 9—12 7 5. Izland 8 1 4 3 6—11 6 4. CSOPORT 1. Hollandia 6 4 2 0 8— 2 10 2. NSZK 6 3 3 0 13—3 9 3. Finnország 6 1 1 4 4—16 3 4. Wales 6 0 2 4 4— 8 2 5. CSOPORT 1. Jugoszlávia 8 6 2 0 16— 6 14 2. Skócia 8 4 2 2 12—12 10 3. Franciao. 7 2 3 2 8— 7 7 4. Norvégia 8 2 2 4 10— 9 6 S. Ciprus 7 0 1 6 6—18 1 A szombati Franciaország—Ciprus találkozónak már nincs jelentősége. 6. CSOPORT 1. Spanyolo. 8 6 1 1 20— 3 13 2. Írország 8 5 2 1 10— 2 12 3. Magyaro. 8 2 4 2 8—12 8 4. Észak-íro. 8 2 1 5 6—12 5 5. Málta 8 0 2 6 3—18 2 7. CSOPORT 1. Belgium 8 4 4 0 15— 5 12 2. Csehsz. 8 5 2 1 13— 3 12 3. Portugália 8 4 2 2 11— 8 10 4. Svájc 8 2 1 5 10—14 5 5. Luxemburg 8 0 1 7 3—22 1 Európát az olaszországi 24-es döntőben a következő válogatottak képviselik — a rendező jogán: Olaszország. 1. csoport: Románia. 2. csoport: Svédország, Anglia. 3. csoport: Szovjetunió, Ausztria. 4. csoport: Hollandia, NSZK. 5. csoport Jugoszlávia, Skócia. 6. csoport: Spanyolország, Írország. 7. csoport: Belgium, Csehszlovákia. A további résztvevők: Agrentina, Brazília, Uruguay, Kolumbia, Koreai Köztársaság, Egyesült Arab Emírségek, Costa Rica. Az afrikai zónákból ketten jutnak tovább, a Concacal-zónából pedig Trinidad és Tobago vagy az Egyesült Államok. • A Kalocsán működő Lakatos István edző labdarúgó-iskolája jelentős segítséget kapott dr. Lakatos Lajostól,, a KAGE igazgatójától. A sportszerető igazgató két hálóval felszerelt kézilabdakaput bocsátott a 7—10 éves gyermekekből álló focisuli rendelkezésére. A hálás gyerekek — ellenszolgáltatásként — KAGE-feliratot viselnek majd a jövőben a mezükön. • A néhai szuperklasszis nehézsúlyú magyar birkózó, az autóbaleset után elhunyt Kozma István nevét viseli az az alapítvány, amelyet az Általános Vállalkozási Bank a Magyar Birkózó Szövetséggel karöltve a közeljövőben hoz létre. Az alapítvány javára befizetett pénzösz- szegeket az említett bank gyűjti és kezeli. Erre az egyszámlára pénzintézetek, vegyesvállalatok, külföldi tőkeérdekeltségű részvénytársaságok részéről is várnak felajánlásokat. Az utánpótláskorú birkózók kiválasztását, edzéseinek támogatását célzó pénzügyi alapra magánszemélyek befizetését is szívesen veszik. A pénzügyi támogatás odaítéléséről kuratórium dönt majd rendszeresen. Amint az más sportágakban is szokás, várják a pályázatokat. Azok elbírálása után a Kozma-alapítvány kamataihól nyújtanak támogatást az utánpótlás- képzésben jelentős eredményeket felmutató szakmai műhelyeknek, kluboknak és olyan szakembereknek, akik nemcsak szívügyüknek tekintik a fiatal, tíz-tizenhárom éves korú birkózók nevelését, de e téren kimagasló eredményeket is elértek, elérnek. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: RÖVIDEN