Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

A FŐTITKÁRFI NYUGATON SZÓRTA A DOLLÁRT?

Összehívták

Zsivkov túltett a cáron is?

MIadenov az államtanács elnöke

az Országgyűlés decemberi

A bolgár nemzetgyűlés ülésszakán pénteken délelőtt a képviselők egyhangúlag az államtanács elnökévé választották Petar Mladenovot, a BKP Központi Bizottságának főtitkárát. Személyére a javaslatot a BKP és a Bolgár Népi Földműves . Szövetség (Parasztpárt) parlamenti csoportjai együttesen tették. A szavazásra több felszólalás után került sor.

Azt megelőzően, még a Todor Zsivkov felmentését javasló napirendi pont keretében, figyelemreméltó közjáték zajlott le; Senki sem számított arra, hogy valaki is szót kérne, mégis megtörtént.

Szlavcso Transzki nyugalmazott tábornok, a bolgár néphadsereg egyik volt vezetője az ország nyilvánossága előtt, az ülésszakot közvetítő televízió és rádió révén először fogalmazott meg megbélyegző minősítést Todor Zsivkov harmincöt éves uralmáról, amely szávai szerint „tönkretette az ország gazdaságát, amely csak a vezető családjának az érdekeit szolgálta, amely lealacsonyította a parlamentet és megalázta az embereket...” Míg az utolsó bolgár cárnak csak 4, addig Zsivkovnak 30-nál is több magánrezidenciája volt. Javasolta vizsgálóbizottság felállítását, hogy fény derüljön a , híresztelésekre: igaz-e, hogy az úgynevezett „Ludmila Zsivkova Alapitvány” révén nagy pénzek kerültek ki az országból, továbbá, hogy Vladimir . Zsivkov, a fiú, nyugati játékkaszinókban több millió dollárt vert el? „Ha igen, honnan voltak ezek a pénzek? Az apa keresetéből? Aki már a bolgár írószövetségnek is csaknem a tagja lett, az akkori írószövetségi elnök, Ljubomir Levcsev segedelmével?” — kérdezte a nyugdíjas tábornok. A szintén

képviselő Ljubomir Levcsev visszautasította a vádat, és ő is személyeskedni kezdett.

A folytatást úgy akadályozták meg, hogy az ülésszak megszavazta „a vita beszüntetését”.

A Petar MIadenov megválasztásával végződött ülésszakon mindenki támogatta a jelölését. Többen felhívták azonban a figyelmét arra, hogy ne talpnyalókkal vegye körül magát, mint ahogy elődje tette. Mások meg azt mondták, meg kell majd vizsgálni, hogy mikor lesz alkalmas a két funkció (főtitkári és államfői) szétválasztása. Most ezt azért sem találták célszerűnek, mert államfőként Petar MIadenov gyümölcsöztetheti tizennyolc évi külügyminiszteri tapasztalatait Bulgária leromlott nemzetközi tekintélyének visszaállítására, és a párt hatalmával támogathatja az állam újjászülető hatalmát, a nemzetgyűlés megnövekvő szerepét.

Petar MIadenov maga, is erre helyezte a hangsúlyt rövid nyilatkozatában, kiemelve: az egyöntetű bizalmat nem személyének, hanem a most valóban elkezdődő átalakításnak szóló jelzésként értelmezi. Megígérte a bürokratikus rendszer lebontását, a személyiség emberi és állampolgári felemelését, a nemzetgyűlésnek a jogaiba való visszahelyezését.

Tudja, hogy a parlament eddig csak az államtanács utasításait, rendelkezéseit hitelesítette mpndta. — A demokrácia és a jogállamiság azonban elsősorban a nemzetgyűlésben testesül meg, ezért ki kell küszöbölni annak drasztikus deformá- lódásait, biztosítani kell a valódi vitákat.

További „politikai és szervezeti intézkedéseket” helyezett kilátásba, lényegében minden területen.

ülésszakát

• wmmnmmnamBmaammmammmamBmmmm

Az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. december 18-án 10 órára összehívta az Országgyűlés soron következő ülését. Az ülésszakon a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja meg:

— törvényjavaslat az értékpapír kibocsátásáról és fogalmáról, — törvényjavaslat az 1990. évi állami költségvetésről, valamint a központi műszaki fejlesztési alapról és a társadalombiztosításról szóló törvények módosításáról (ezen belül tájékoztató az ifjúság- politikai célkitűzésekről);

— törvényjavaslat az államháztartásról;

— törvényjavaslat az állami vagyon kezeléséről;

— törvényjavaslat az egyéni vállalkozásról;

— törvényjavaslat a postáról és a távközlésről (vagy a postatörvény módosítása);

— törvényjavaslat a közigazgatási bíróságról;

— törvényjavaslat a nemzetközi szerződések megkötéséről;

—- tájékoztató a kormány energiapolitikai célkitűzéseiről;

1 törvényjavaslat a hatósági erkölcsi bizonyítványról. (MTI)

NAGY SÁNDOR VÉLEMÉNYE:

A hatalmi-politikai tülekedésben kevés energia marad a gazdasági problémák megoldására

Mely pártokkal működjön együtt a szakszervezet?

Rendhagyó szakszervezeti gyűlés színhelye volt pénteken a Nemzeti Sportcsarnok. Az ország minden tájáról összesereglett több mint ezer résztvevő a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának kezdeményezésére mintegy munkaértekezleten vitatta meg a mozgalom álláspontját a dolgozók széles rétegeit érintő kérdésekben. A tanácskozásra a pártok is meghívást kaptak, amit a Magyar Szocialista Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata, illetve a Független Szociáldemokrata Párt, a Független Magyar Demokrata Párt és a Baloldali Alternatíva Egyesülés el is fogadott. A Magyar Néppárt nagyválasztmányának ülése miatt személyes képviselőt nem tudott küldeni, táviratban üdvözölte a tanácskozást.

Útelágazáshoz érkezett a magyar társadalom, s ebből adódóan a szak- szervezeti mozgalom is —kezdte beszédét Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. A változások fő irányát kedvezőnek minősítette, mert esélyt ad hazánknak arra, hogy ne szakadjunk le végérvényesei! a világ, s ezen belül Európa meghatározó gazdasági-társadalmi fejlődési tendenciáitól, sőt belátható távlatokban a felzárkózás reményét is megcsillantja. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a demokratikus átalakulást kísérő egyes jelenségek, de méginkább a megoldatlan gazdasági- szociális problémák súlyos veszélyeket hordoznak magukban.

A főtitkár a továbbiakban arról

szólt, hogy ennél az útelágazásnál nem könnyű eligazodni, mert azokat a táblákat, amelyek ezt segíthetnék, akarva- akaratlanul összekeverték. Mint mondotta: pártok, politikai tömörülések egymást túllicitálva, túlharsogva hirdetik megfellebbezhetetlen igazságaikat, tetőfokára hágott a magabiztosság, ami a vélt vagy valós ellenfél lejáratásával, a hatalom mindenáron történő megragadására irányuló fellépésekkel párosul. Ez a helyzet a munkavállalók egyre szélesebb körében visszatetszést szül, egyidejűleg növeli a bizalmatlanságot és a bizonytalanságot, mi több. a nyugtalanságot.

(Folytatás a 2. oldalon)

589 SZAVAZÓKÖR BÁCS-KISKUNBAN

Jövő vasárnap népszavazás

Miután Magyarországon első ízben kerül sor népszavazásra november 26-án, vasárnap, így különösen fontos a tudnivalók pontos ismerete. A választási bizottságok megalakulásáról, s egyéb előkészületekről már hírt adtunk lapunkban, most dr. Balogh Lászlónak, a megyei tanács osztályvezető-helyettesének segítségével az állampolgárokat követlenül érintő kérdésekre kívánunk válaszolni.

Áz.első rögtön adódik: Ki vehet részt a népszavazáson? Minden választásra jogosult magyar állampolgár -^a kizáró okokat a törvény tételesen tartalmazza. A választási névjegyzékbe történő felvételről egyébként mindenki névre szóló értesítést kap, az úgynevezett kopogtató cédulát. Azon olvasható az is, hogy a megye 589 szavazókörzetéből melyikben adhatja le szavazatát.

Aki ilyen értesítést nem kapott az állandó lakóhelyén, az a lakóhelye szerinti tanács végrehajtó bizottságának titkárától kérheti pótlólagos felvételét a választói névjegyzékbe, mégpedig 1989. november 25-én 16 óráig. Ugyanezen időpontig, s szintén az illetékes vb-titkártól lehet kérni igazolást azoknak, akik nem az állandó lakóhelyükön kívánnak részt venni a népszavazáson.

A népszavazás november 26-án reggel 6 órától este 6 óráig tart. A résztvevőknek magukkal kell vinniük az érte(Folytatás a 2. oldalon)

Hétfőn érkeztek, s ma utaznak haza a Kodály-iskola vendégei; a tübinge- ni Wildermuth-Gymnasiuni Énekkara és Zenekara. A testvérintézmény mintegy ötven tagú, tanárokból és diákokból álló delegációja az egy hét alatt megismerkedett a hírős város és a megye, illetve a főváros néhány nevezetességével A nagymúltú gimnáziumból érkezett vendégek a két iskola közötti kapcsolat legelső nyilvános rendezvényeként csütörtökön este hat órakor a Kodály-iskola dísztermében hangversenyt adtak.

A Heinz Spateknek, a tübingeni intézmény igazgatójának vezényletével bemutatkozott kórus és a Wilfried Mnyer professzor vezényletével játszó zenekat nagy sikerrel szerepelt izgalmas programjával az érdeklődő közönség előtt. Műsorukba a zeneirodalom széles skálájából válogattak, a többi között Johannes Brahms, Robert Schumann, Franz Schubert és Carl Orff népszerű szerzeményeiből. Különösen nagy tetszést aratott Ivan Shakov Jazz-szvit négy rézfúvósra című kbrtars darabja.

.A két iskola a jövőben tovább kívánja javátani kapcsolatait. A tervek szerint legközelebb 1990. márciusában a Kodály-iskola Smuta Attila vezette leánykara utazik yiszontlátogatásrá Tübingenbe.

K. J.

I Szeméttelepi összkomfort

(3. oldal)

.

Mit csinál két idős ember, ha utcára kerül albérletéből, s ha az együttes jövedelmük — beleszámítva a guberálásból származó fo- - rintokat is — „jobb” embereknél egy görbe estére sem lenne elég?

Roland Dumas és Jacques Delors a Külügyminisztériumban

• S/.ürös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök nowinbcr 17-éii a l'arlanicntlicn fogadta és megbeszélést folytatott Roland Dumas álamminiszterrel, a Francia köztársaság külügyminiszterével, az Európai Közösségek Tanácsának soros elnökével és Jacques Delors-ral, az Európai Közösségek Bizottságának elnökével. A megbeszélésen: Jacques Delors (b. 1.), Roland Dumas (b. 2.). Szűrös Mátyás (j. 2). Kovács László (j. 3.) külügyminiszteri államtitkár. Jobb szélen a tolmács.

Magyarországi látogatásának első munkanapján, pénteken reggel a Külügyminisztériumban kezdett tárgyalást Roland Dumas államminiszter, a Francia Köztársaság Külügyminisztere, az Európai Közösségek Tanácsának soros elnöke és Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke.

Az európai integráció két prominens képviselője azt hangoztatta Hóm Gyula külügyminiszter előtt, hogy magyarországi látogatásuk célja a helyzetfelmérés, a reformfolyamatok helyes értelmezése. Erre annál is inkább nagy szükség van, mivel a jövő héten összeülnek az EGK pénzügyminiszterei, illetve a központi bankok vezetői, s megbeszélésük témája éppen a magyar és a lengyel pénzügyi helyzet lesz. A helyzetfelmérés a huszonnégyek magyarországi és lengyelországi segélyakciójának megalapozásához is szükséges. Mint ismeretes, az Európai Közösség Jacques Delors vezette bizottsága koordinálja ezt a segélyakciót, együttműködve a Nemzetközi Valutaalappal. A huszonnégyek külügyminiszteri tanácsa várhatóan december végén ül össze, hogy megtárgyalják a magyarországi és a lengyelországi demokratikus reformfolyamat támogatására irányuló nemzetközi akciót.

Horn Gyula arról tájékoztatta vendégeit, hogy befejezéséhez közeledik Magyarországon a politikai rendszer átalakítása. A jogállamiság kiépítését szolgáló törvényeknek már mintegy 80-90 százalékát elfogadták. E folyamat megkoronázása a köztársaságielnökválasztás, illetve a parlamenti választás lesz. A magyar folyamatok nemzetközi vonatkozásait érintve Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, illetve más keleteurópai országok reformjai kedvező hatással vannak a magyarországi fejleményekre is.

A hazai átalakulási folyamatot taglalva a külügyminiszter felhívja a figyelmet arra a kedvezőtlen vonásra, hogy a politikai reformokhoz képest jóval lassabban halad a gazdasági váltás. Ennek okai között megemlítette, hogy a korábbi

gazdaságirányítási rendszer maradványai még mindig érezhetőek, s a kormány a feltételezettnél súlyosabb gazdasági nehézségeket örökölt elődeitől. A kormány úgy véli, hogy e súlyos helyzetben a népszerűtlen intézkedéseket is vállalnia kell.

Ezzel kapcsolatban egy veszély- forrásra is rámutatott: a jobboldali és a baloldali szélsőséges erők egyaránt megpróbálkoznak azzal, hogy a gazdasági átalakításból fakadó szociális feszültségeket saját céljaikra használják ki.

A külügyminiszter különös hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország problémáinak megoldásában számít a Nyugat segítségére, s nagyra értékeli azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a nyugat-európai integráció szervezetei tettek ez irányban. Horn Gyula tárgyalópartnereit részletesebben is tájékoztatta, Magyarország milyen segítséget vár Nyugatról. Közölte azt is, hogy a magyar kormány a jövőben is következetesen-törekszik az egyezményes kapcsolatok bővítésére az európak integráció különböző szervezeteivel, az Európa Tanácstól az EFTA-ig.

Roland Dumas és Jacques Delors a Külügyminisztériumban folytatott tárgyalások után az esti órákig meglehetősen feszített programot bonyolított le. Még a délelőtti órákban fogadta a vendégeket Szűrös Mátyás ideiglenes ’ köztársasági elnök a Parlamentben. Az MSZP székházában Nyers Rezső pártelnök fogadta a két politikust. Roland Dumas és Jacques Delors percre-beosztott tárgyalás- sorazat részeként időt szakított arra is, hogy megbeszélést folytasson Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével, illetve a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőivel.

A délutáni órákban Németh Miklós kormányfővel ült tárgyaló- asztalhoz az Európai Közösségek két vezető beosztású képviselője. A kormányfővel folytatott megbeszélések eredményeiről, illetve a magyarországi látogatás céljairól, tapasztalatairól nemzetközi sajtó- konferencián számoltak be.

^VTiTi Mb 1 Hfl rtTgSTliiH I