Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-17 / 273. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1989. november 17. MEGÚJULÁS ELŐTT A KÍSOSZ Menedzsertípusú érdekképviselet megvalósítása a cél A megyében összesen 114 település van, ezek közül 98-ban 2150 kiskereskedő tevékenykedik. Munkájuk elsősorban el­látási, de olykor — ha nincs például kenyér — politikai jelentőséggel bir. A magán-kiskereskedők már korábban önként Szervezetbe tömörültek, amely jelenleg a jogszabá­lyok dzsungelében igyekszik megtalálni az érdekképviselet lehetőségét. Erről beszélgettünk Rozsnyai Simonnal, a .Kis­osz megyei titkárával, : — A Kisosznak a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben mi a'legfontosabb teendője? — Alapvetően meg kell újulnia, úgy már nem tud dolgoz­ni, mint az elmúlt időszakban. Ebben az évben elég sok jogszabály-módosítás történt, sok új rendelet lépett életbe, s a jövőben szintén várható a kereskedelmet érintő szabályo­zás módosítása, ami az egész munkánkat átformálja. Fel kell venni a fordulatszámot, belső munkánkat, érdekképvisele­tünket úgy kell átszervezni, hogy a modern követelmények­nek megfeleljen. Hármas célkitűzésünk van: az érdekegyezte­tés, az érdekközvetítés és az érdekképviselet. —A kereskedőknek ma milyen gondokkal kell megküzdeni­ük? — Az egyedi gondokat félretéve átfogó és örök sláger a társadalombiztosítási járulék elfogadhatatlanul magas ösz- szege. Amikor a. magánkereskedőkről beszélnek, általában az adót szokták emlegetni, most nem ezt tesszük, mert annak összege általában elfogadható. A társadalombiztosítási járu­lék 53 százalékos mértéke elviselhetetlen. Nem titok, keres­sük azokat az utakat, hogyan lehetne csökkenteni. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a magánszektornak a társadalom- biztosításnál egymilliárd 248 milliója van. Ez mindennél többet mond. — Hogyan segíti a magánkereskedőket a tanács? — Ez nehéz kérdés. A szakigazgatási szervek tulajdonkép­pen a kereskedők „gazdái”. A kereskedelmi munka ott kez­dődik, hogy a tanácsnál jelentkeznek, engedélyt kérnek. Az érdekképviselet itt csatlakozik, amikor a tanácsi munkát segítve, a kért tevékenységhez szükséges szakképesítést, gya­korlatod igazolja. A tanácsokkal egészséges, jó munkakap­csolat alakult ki. Hetek óta azonban rossz előérzetek gyötör­nek, mert úgy érzem, a kapcsolatok kezdenek átalakulni. — Miből táplálkozik ez a rossz előérzet? — Megyei elnökségi ülésre készülve összeírtam a gondo­kat, problémákat, amelyeket szeretnék előteijeszteni. Talán azért is lettek ennyire nyilvánvalóak a gondok, mert az elmúlt hetekben több mint ötszáz kereskedőt látogattunk meg. A tapasztalatokról két dolgot. Az egyik vendéglátós jelezte, hogy a kiskőrösi tanács előírta számára a vasárnapi tej- és kenyérárusítást. Ez rendjén is volt, árulta is, de a kimaradt árut sem a tej-, sem a sütőipar nem veszi vissza. Ebből hetente 8-10 ezer forint kára származik. Kérte, hogy a mellette üzemelő állami boltnak átadhassa, akitől visszave­szik a kimaradt árucikkeket, ezt mi is javasoltuk, ennek ellenére nem történt semmi. Ki téríti meg ennek az embernek a kárát? A legjobb kapcsolatunk a kecskeméti tanáccsal volt, van, remélem lesz is, de az utóbbi időben nagyon hivatalosak lettek. — Ez miben nyilvánul meg? — A régi hagyományokat figyelmen kívül hagyva dönte­nek. Következik a karácsony. Az országban bárhol szétné­zünk, alkalmi sátrak állnak a járda szélén. A megyeszékhe­lyen is kialakult egy hasonló módszer. A tanács most eldön­tötte, csak bizonyos helyeken lehet ezeket az alkalmi elárusí­tópavilonokat felállítani, s arra sem volt lehetőségünk, hogy a döntés előkészítésében részt vegyünk. A ballószögi tanács­csal most levelezgetünk, mert nem hisznek a szemüknek, a rendeleteknek, olyan engedélyt utasítottak el, amit ki kellene adni. Nem nagy dolgok ezek, de annak fáj a lába, akinek szorítja a cipő. — Milyen elképzeléseik vannak a Kisosz megyei elnökségé­nek a jövőt illetően? — Az érdekképviseleti munka megújítása során a fő hang­súlyt a tagok tevékenységét elősegítő közvetlen, személyre szóló szolgáltatások bővítésére helyezzük. Szeretnénk a szer­vezet hagyományos hivatalos jellegét felszámolni és átala­kulni egy munka- és feladatorientált csoporttá. Ez azt jelenti, hogy többet leszünk kint a boltokban. Az első ilyen próbál­kozásunk a munkamódszer kialakításában sikeres volt. — Bevált tehát a módszer? — Igen, mert négy hét alatt négy városba és több községbe jutottak el munkatársaink, elnökségi tagok, ahol 184 üzletbe mentek be előre meghatározott céllal vagy anélkül beszélget­ni, érdeklődni. Ha ehhez hozzáadom Baját és környékét, ahol kirendeltségünk működik, s ahol 60 boltban voltak, emellett négy vásáron és két piacon vettek részt, akkor mint­egy 600-700 kereskedővel sikerült közvetlen kontaktust ki­alakítani. — Sok vagy kevés az, amit a Kisosz vállal? — Is, is. Lehet, hogy maximalista vagyok, de azt szeret­nénk, ha éreznék a kereskedők, hogy mi vagyunk értük. Országos küldöttértekezletre készülve egy munkabizottság kidolgozta azokat a javaslatokat, amelyeket szeretnénk a kereskedők elé tárni. Elképzelésünk, hogy minden megyének jogilag önállóvá kell lennie. Ebből adódik, hogy a megyei, de a központi feladatokat is szövetségi rendszerben dolgozó Kisosz látná el. — Van ennek különösebb jelentősége? — A jövő célkitűzéseihez, amit szeretnénk megvalósítani, feltétlenül szükséges a jogi önállóság. A régi érdekképviselet mellett szeretnénk a kereskedők munkáját elősegitő társasá­, -"Vá1 .Vl rji 111jjb.v• j/i . j gok, ktt.-k, vállalatok létrehozását szorgalmazni, tagjaink Számára új piacot, választékosabb árut szerezni. Nagy hang- súlyt fektetünk az oktatásra. Ahogy növekszik a kereskedők száma, úgy emelkedik á képzettség jelentősége. Menedzsertí­pusú érdekképviseletet kell megvalósítani, de a Kisosz ezen­túl is nyitni akar. Egyre több a kereskedelmen belül is a magánvállalkozó, a kft., akiknek tagjai jelentkeznek szerve* zetünkbe. Gémes Gábor Az ősnemes erdélyi Teleki csa­lád egyik kiemelkedő tagja, Teleki Mihály erdélyi kancellár kapta a grófi címet a magyar királytól. Unokája, Teleki Sámuel 1739. no­vember 17-én született a Marosvá­sárhelytől nem messze fekvő Ger- nyeszegen. Atyja magánúton ta­níttatta. A tizenöt esztendős Sá­muel továbbtaníttatása 1754-ben megakadt, mert az árván maradt fiúnak örökösödési ügyekkel kel­lett foglalkoznia s vitaznia testvé­reivel. A dolgok azonban rendbe jöttek, s az ifjú gróf elhatározta, hogy a kor szokása"szerint külföl­dön tanul tovább. A háborús idők miatt azonban nem kapott útleve­let, ezért Mária Terézia királynő­höz fordult, aki az elsők között adott kiutazási engedélyt három Teleki fiúnak, Józsefnek, Ádám- nak és Sámuelnek. Teleki Sámuel 1759. november 7-én kelt útra, és 1763. november 17-én érkezett vissza. E négy esz­tendei külföldi tartózkodás döntő­en hatott a fiatalemberre. „Az va­lóban nagy örömömre vagyon, hogy nagyságod iránt való ítéle­tem ... nem csalt meg. Nagyságod nem a bolondságon, hanem a ta­nuláson kapdos” Ép írta 1762-ben Bőd Péter az akkor Svájcban tanu­ló Teleki Sámuelnek. Az ifjú legnagyobb nehézsége kezdetben az volt, hogy anyanyel­vén kívül csak a latint beszélte. De a bázeliaktól tréfásan „lateinischer Graf’-nak (latin grófnak) becézett Sámuel-rövid idő alatt megtanult németül és franciául, olyannyira, hogy útinaplóját párizsi tartózko­dásától kezdve már franciául veze­ti. 1760. január 2-ától 1761. július 14-éig tanult a nagy hírű bázeli egyetemen matematikát, egyete­mes történelmet és fizikát. Innen Hollandiába utazik, ahol az ut- rechti és leideni egyetem hallgatója másfél éven át, majd öt hónapig Párizsban tanult. 1/63 májusában kedvenc városát, Bázelt érintve in­dult haza. A mintegy hát hónapig tartó utazás közben is állandóan ‘ fanülf Télkéresté'áz űtjába eső'vá­rosok neves tudósait, könyvtárait és könyvárusait. Mert külhoni tar­tózkodása alatt meggyőződésévé vált, hogy tudománnyal és a tudo­mányt szolgáló könyvekkel megra- kottan kell hazatérnie, hogy hazá­ját szolgálja. Ahogyan azt Révai Miklós -költő-tanárhoz címzett ké­sőbbi levelében írta: „Mi lehet pe­dig egy jó Hazafi iparkodásárjak, törekedésének nemesebb tárgya, mint a közhaszonnak előmozdítá­sa, a Nemzetnek boldogsága, és abban a Tudományoknak kiter­jesztése?” 1770-ben feleségül vette iktári gróf Bethlen Zsuzsannát. Házassá­gukból kilenc gyermek született, akik közül azonban csak hárman érték meg a felnőtt kort. A család Sáromberkén élt, innen szervezte meg egyre bővülő könyvbeszerzési hálózatát, innen kölcsönözte könyveit, és támogatta, irányította a hazai tudósokat. Éveken keresz­tül rendszeresen foglalkozott a nagyenyedi kollégium oktató­nevelő és gazdasági ügyeivel. Köz-" jóra fordított adományai között tekintélyes helyet foglalt el az isko­lák létesítésére, iskolai könyvtárak gyarapítására, a tehetséges, ám szegény diákok segélyezésére for­dított pénz. „Arról is- gondosko­dott — írja-kortársa, Antal János —ja hogy ... a tanítók az élet terhe­lő gondjaitól'menekedve, szent hi- vataljoknak teljesebben megfelel- hessenek'ésígy az Esméret terjedé­se, a Tudományok virágzása, az igaz mívelődés, pallérozódás Ha­zánkban ezen az úton is előmózdít- tassék.”, Elsőrendű feladatának, hivatá­sának azonban olyan közkönyvtár létrehozását tekintette, ahonnan a tudomány minden ágát képviselő könyvek kölcsönözhetők bárki számára, mert — mint irta — elke­rülhetetlen annak a népnek a meg­semmisülése, amelyik a többi mű­velt, felvilágosult néppel 'nem tud lépést tartani. Márpedig a művelő­dési élet hátramaradottságának fő okát a könyvek hiányában látta, így lett Teleki Sámuel kora legna­gyobb és legkörültekintőbb könyvgyűjtője. S nem a maga javá­ra, hanem hazája felvirágoztatásá­ra. Számtalan hivatalt viselt 1774- től, Küküllő várxhegyei főispáni kinevezésétől erdélyi kancellári megbízatásáig, de a közkönyvtár­alapítási szándékáról sohasem tett le. Mindig magával vitte egyre gya* rapodó könyvtárát, míg végül, 1979-től Marosvásárhelyen álla­podnak meg könyvei, a Teleki Sá- muelné örökségét képező Wesselé- nyi-házban. Az épületet Teleki Sá­muel 1799 és 1802 között kibővít­tette, hatalmas anyagi áldozattal átépíttette, és 1802 őszén megnyi­totta a nyilvánosság számára sok tízezer kötetet számláló közkönyv­tárát, a Teleki-tékát, 40. ősnyom­tatvánnyal, a Tacitus-korvinával, és 950 régi magyar könyvvel. A pátriárkakort megért gróf Te­leki Sámuel 1822. augusztus 7-én, 83 éves korában hunyt el Bécsben. Végakaratának megfelelően a sá- romberki családi sírboltban he­lyezték örök nyugalomba. Csonkaréti Károly KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK Kecskemét: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet .helye felnőt­teknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (Tel.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pávilon, földszinti ambulancia. (Tel.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek- és felnőttbete­geit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren: delő (Tel.: 25); Szabadszállas, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (Tel.: 53-324); Kun- szentmiklós: Kunszentmiklós, közpon­ti rendelő (Tel.: 51-222); Dunavecse: Szalkszentmárton. Apostag, Dunave- pse, központi rendelő (Tel.: 75); Lajos- ínizse, Felsőlajos, Ladánybene, Lajos- nizse, központi rendelő (Tel.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöphaza, Kunba- •acs: dr.: Gódor Gy. Kerekegyháza, Lenin tér 3. (Tel.: 71-338); Lakitelek: Ir. Glied I. (Lakitelek, Széchenyi krt. 16. Tel.: 42-152), Izsák: dr. Rigó Zs. Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190); Ti- zaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Im- e tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a 28-222-es te- ;fonszámon naponta 18 órától más- ap reggel 6 óráig hívható. Baja: az ügyeletet a bajai kórház sebé- zeti pavilonjában látják el (Pokomy u. '.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbo- odi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, átmonostori, csátaljai, csávolyi, dávo- i, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, ercegszántói, nemesnádudvari, sükös- i, szeremlei és vaskúti betegeket. Bácsalmás: a rendelőintézetben a ácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun- ajai, csikériai, madarasi, katymári la- osokat látják el. Kiskőrös: á Kossuth utcai rendelő­in látják el a betegeket (T.: 11-922). ogászati ügyelet a város es a környék kői részére minden szombaton 8-tól ! óráig. Szakorvosi rendelőintézet iskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide- 1 ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen- >di, tabdi és kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). Kiskunfélegyháza: a központi ügye­let szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyhá­za, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellát­ják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszál- lási, pálmonostori, petőfiszállási, buga­ci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. Tiszakécske: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket I látják el. (T.: 41-011.) Kalocsa: a rendelőintézetben tarta­nak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az •ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintezetben a munkaszüneti napokon a fogászati. ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Ousnok, Fájsz, Hajós, és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A., (Harta, Semmelweis tér 1. T.: 33). Kiskunhalas: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügye­letet (T.: 21-011). Itt látják el a balota- szállási, harkakötönyi, zsanai, kunfe­hértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő: (T.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8. T.: 31). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: > Kecskemét: Szabadság tér 11 Baja: Tpth Kálmán tér 2., Bács­almás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/ A., Kalocsa: Széchenyi-lakótelep., Kis­kőrös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. 1., Kiskunmajsa: Hősök tere з. , Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Solt­vadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Bé­ke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15., Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHAZ: , folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsek- csanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa и. 149. T.: 34); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: ifj: dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u. 65/B.). Felsőszeiítiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadiu. 28. T.: 14); Bácsborsód, Ma­daras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsbor­sód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dá- yod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gye- nisJ. (Hercegszántó, Bem J.U.44/A.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörös­marty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rá­kóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös Hadse­reg u. 8/A, Solt, Újsolt, Dunaegyháza, AUampusztai Célgazdaság solti kerüle­te: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Durra sor 6.), Du­napataj, Ordas, Géderlalc, Úszód, Du- naszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3); Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11); Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Ha­jós, Temető u. 2. T.: 11); Fájsz, Dus- nök, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét- Hetényegyháza: dr. Juharos L (Kecske­mét, Petur bán u. 2. T.: 20-454); Kecske­mét, Ballószög, Helvécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725); Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dó­zsa u. 1. T.: 45-012); Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajzsy-Zs. u. 52. T.: 56-375); Tiszakécske: dr. (Csitári J. (Tiszakécske, Tisza sor u. 64. T.: 41- 095); Kerekegyháza, Kunbaracs, La­dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Pi­actér u. 12. T.: 56-948). 2 KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A./Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23. T.: 20); Kunszentmiklós, Kun- peszér, Kunaaacs: dr. Szalay B. (Kun­szentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 56. T.: 53-002); Soltvadkert, ,Bócsa, Tázlár; dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi,- Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér. 2. T.: 46-003); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21- 184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskun félegyháza: dr. Horváth T. (Kiskunfél­egyháza, Mártírok u. 4. T.: 62-987);.Kis- kunfélegyháza, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszallás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfél­egyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120); Tisza­alpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaal-' par, Álkotmány u. 7. T.: 44-111); Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hege­dűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 130. T.: 31-388); Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31-349); Bugac, Kun­szállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmo­nostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469); Zsana, Harkakötöny, Pir.tó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22- 377); Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T: 283); Bo­rota, R.ém: dr/ Fekete J. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168); Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa,í Szabadság tér 3. T.: 135); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossjith u. 21. T.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) Külföldi munkavállalást segítő kft. Külföldi munkavállalást segítő kft. alakult az Országos Munka­erőpiaci Központ és a Tesco Külkereskedelmi Vállalat szervezésé­ben. Mintegy 200 négyzetméteres budapesti ügyfélszolgálati irodáját januárban nyitja meg a kft. és addigra széles körű állásajánlati listával, nyelvi, szakmai és speciális továbbképzési lehetőségekkel, valamint a munkavállalási engedélyek beszerzésével állnak majd az érdeklődők rendelkezésére. Mint ismeretes, a Minisztertanács a közelmúltban tovább könnyí­tette a külföldi munkavállalást. Az állampolgároknak a külföldi munkavállaláshoz elegendő az érvényes útlevél. Ezentúl illetményük teljes egészével maguk rendelkezhetnek, vagyis megszűnt a 20 száza­lékot kitevő hazautalási, megvételre való felajánlási kötelezettség. A nyugdíj, illetve a társadalombiztosítási járulék hazai fizetése ter­mészetesen továbbra is kötelessége a munkavállalóknak. Földi Tamás, a kft. ügyvezető igazgatója az MTI munkatársának elmondta: a külföldi korlátozások — az adott országok saját állam­polgárainak munkalehetőségeit védő szabályok — továbbra is fenn­maradtak. Á közeli nyugat-európai országokban a védelem egyéb­ként kettős; az egyéni munkavállalásnál először is feltételként szab­ják a két állam közötti vendégmunkás-szerződést. Hazánknak még nincs ilyen szerződése egy országgal sem. Ha a jövőben sikerül is ilyen megállapodást kötni valamelyik nyugat-európai országgal, más korlátozások továbbra is fennállnak, így az Ottani, helyi munkaerő-hivatalok csak akkor adják, ki az engedélyt, ha területükön nem tartanak nyilván munkanélkülit olyan szakmai képzettséggel, amellyel a külföldi jelentkezik. Eleve csak igen szűk lehetőségek használhatók ki tehát a munka- vállalási lehetőségek felkutatásánál. Bizonyos szakmáknál — példá­ul az egészségügyben,7 az oktatásnál vagy spéciális ipari területeken -— az említett országokban eltekintenek a vendégmunkás-szerződés­től. \Egyes országokban pedig nem vezették be a vendégmunkás­egyezmény intézményét. A kft. gyakorlagilag még csak az előkészítő tevékenységet végzi, tájékozódik az egész világon a lehetőségekről. Az érdeklődés ennek ellenére már most is igen nagy, több mint ezren jelentkeztek külföldi munkavállalási elképzelésekkel. A következő hónapokban közülük legfeljebb csak mintegy 100 dolgozónak tudnak külföldön munkát szerezni, elsősorban egész- ségügyi, illetve speciális forgácsoló szakmákban ***- Ausztriában, az NSZK-ban és Kanadában. Mint Földi Tamás elmondta, a korábban is külföldön dolgozó magyarok szinte teljes egészében vállalati kiküldöttként helyezked­tek el, s nem egyéni munkavállalóként. Az ilyen tartós kiküldőtti státus esetén ugyanis jóval könnyebb megszerezni a munkavállalási engedélyt. • A marosvásárhelyi Teleki-téka udvari szárnya. Gróf Teleki Sámuel és a marosvásárhelyi Teleki-téka

Next

/
Thumbnails
Contents