Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. november-16. HIDEGHÁBORÚ HELYETT EGYÜTTMŰKÖDÉS Gorbacsov és Roland Dumas találkozója A kelet—nyugati kapcsolatokban' „egészen a közelmúltig keresztút előtt álltunk” —jelentette ki kedden Mihail Gorbacsov, amikor fogadta a Moszkvában tartózkodó Roland Dumas francia külügyminisztert. A szovjet államfő szerint most már megtörtént a választás: nem a konfrontáció és nem az ideológiai harc, hanem az együttműködés fejlesztése, egy új és békés korszak kialakítása van napirenden, ami nyugalmat és megfontoltságot igényel. Dumas, aki Gorbacsov mellett Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel is találkozott, a kelet-európai változások szovjet megítélését igyekezett kipuhatolni. Ezzel összefüggésben hangzottak el Gorbacsov szavai, csakúgy, mint Sevardnadze kérése: miközben a Szovjetunió nem avatkozik be a szuverén kelet-európai államok belügyeibe, a Nyugat se támasszon feltételeket és ne bátorítson szélsőséges megnyilvánulásokat ezekben az országokban. Gorbacsov elnök üdvözölte a Kelet-Európá- ban zajló drámai változásokat, del figyelmeztetett arra is, hogy senki sem kiálthatja ki magát a hidegháború győztesének. A szovjet vezető a francia külügyminiszterrel tartott keddi megbeszélése után nyilatkozott. A szovjet államfő szerint „felesleges győzteseket hirdetni a hidegháború után, illetve ennek vagy annak a társadalmi rendnek a bukását deklarálni”. Ehelyett a változások reális értékelését kell elkészíteni és ki kell alakítani az érdekek egyensúlyát — tette hozzá. Csehszlovákia kártérítést követel a nagymarosi munkálatok leállítása miatt Csehszlovákia kész megállapodást kötni a bősi szakasz ökológiai és más jellegű garanciarendszerérői, ha a bős— nagymarosi vízlépcső bősi szakasza az eredeti terveknek megfelelően épül fel —jelentette ki szerdán a csehszlovák szövetségi parlament prágaf ülésén Jaromir Johanes külügyminiszter. Kormánya álláspontját megismételve közölte: ha a magyar fél Dunakilitinél nem tölti át a Duna medrét, Csehszlovákia „műszaki pótmegoldásként” a további károk elkerülése érdekében saját területén hajtja végre azt. A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy ha Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, Csehszlovákia mind a bősi, mind a nagymarosi szakasszal kapcsolatban kártérítést követel. Bohumil Urban első miniszterelnök-helyettes a parlamenti ülésen azt mondta: ha Csehszlovákia és Magyarország nem tud megegyezni a kártérítés ügyében, bármelyik fél bírósághoz fordulhat, hogy jogait érvényesítse. A csehszlovák parlament abból az alkalomból foglalkozott a vízlépcső ügyével, hogy a testület jóváhagyta a csehszlovák —magyar jogsegélyegyezményt, illetve a család-, polgári és büntetőjogi kapcsolatok kétoldalú jogi szabályozásának a módosítását. Jaromir Johanes azt hangoztatta, hogy Bős—Nagymaros ügyében Csehszlovákia mindvégig nagy .türelmet, a lehető legnagyobb igyekezetei és jóakaratot tanúsította, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. Azt fejtegette, hogy a magyar fél a tárgyalásokon nem terjesztett elő olyan új érveket, amelyek miatt meg kellene változtatni az eredeti terveket. Megemlítette, hogy a csehszlovák kormány november végén foglalkozik Bős—Nagymaros ügyével, és konkrét kérdésekben fog dönteni. Bohumil Urban a vízlépcsővel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia védeni fogja pozícióit, és a károk egyértelműen kiszámított összegének megtérítését követeli. Hozzátette, hogy „ha a két fél nem tud megegyezni, bármelyikük az illetékes bírósághoz fordulhat jogai érvényesítése érdekébén, és a bírósági döntésnek alá kell vetnie magát”. A vitában egyébként az egyik képviselőnő arra emlékeztetett, hogy az eltérő gazdasági és politikai hozzáállás miatt az utóbbi időben bonyolultabbá váltak a két ország kapcsolatai, ezért több figyelmet kell szentelni a viszonynak, türelmesen kell megoldani a problémákat. BŐS—NAGYMAROS: Javaslat az államközi szerződés módosítására Szenátusi döntés a lengyel—magyar segélyről Az utolsó szót Bush mondja ki A száz tagú amerikai szenátus közép-európai idő szerint szerda hajnalban 99 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a következő három év során Lengyelországnak 657 millió, Magyarországnak 81 millió dolláros támogatást nyújt a gazdasági reformok végrehajtásához. A törvény hivatalos célja „a demokrácia és a politikai pluralizmus támogatása” a két országban. Magyar vonatkozásban az összeg nagyobbik részét beruházási alapra fordítják, amely hiteleivel a magánszektor fejlesztését fogja segíteni. Ugyancsak magyar vonatkozásban kisebb összegek jutnak középkelet-európai környezetvédelmi központ felállítására, valamint a tudományos, a kulturális kapcsolatok fejlesztésére, ösztöndíjakra, diákcserékre. A Fehér Ház egy szóvivője az MTI kérdésére nem tudta megerősíteni, hogy az elnök mikor és milyen formában fogadja el a törvényt, amely jelentősen túlmegy George Bush eredeti javaslatán: az elnök összesen 435 millió dollárt irányzott elő a két ország támogatására. A szóvivő közölte, hogy a Fehér Ház elvben támogatja a segítségnyújtást, de meg akarja ismerni a törvény részleteit. Bush hir szerint azt is igényli, hogy Lengyelország (az élelmiszersegélyen túlmenő) támogatás folyósítása előtt kössön megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. EGY CHIRACISTA KÉPVISELŐ: Franciaország az események után fut PÁRIZS A magyarországi francia beruházások megnövelését sürgette Jacques Godfrain francia képviselő, a chiracista RPR tagja. A képviselő, aki a közelmúltban járt Budapesten, úgy vélekedett, hogy erre nemcsak a magyar gazdaságnak van szüksége, hanem Franciaországnak is, mégpedig mindenekelőtt azért, hogy „ellensúlyozza a közép-európai térség- bfen egyre jelentősebb. NSZK- befolyást”. Godfrain az Antenne—2 televíziónak szerdán reggel adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Franciaországnak kulturális téren is növelnie kell jelenlétét Magyarországon és elő kell segítenie a francia nyelvoktatást. A vegyes vállalatok alapításában pedig feltétlenül bővítenie kell akcióit. Mint mondotta, Magyarországon jelenleg mintegy 150 olyan vegyes vállalat van, amelyben a nyugatnémet tőke érdekelt és csupán három olyan, amelyben francia vállalatok vennének részt. „Az események után futunk” —jelentette ki a képviselő. Nyilatkozatában szólt arról, hogy az RPR segítséget kíván nyújtani a magyar ellenzéknek, mindenekelőtt a Demokrata Fórumnak' a választási hadjárathoz, „intellektuális és részben technikai eszközökkel”, így például elő akarják segíteni az MDF-hez tartozó újságírók franciaországi továbbképzését. Londonban élénk érdeklődést keltett Margaret Thatcher kormányfőnek az a sugalmazása, hogy az Európai Gazdasági Közösségnek és az érdekelt kelet- európai „új demokráciáknak”, meg kellene fontolniuk társegyezmény megkötését gazdasági-kereskedelmi kapcsolataik magasabb szintre emelése céljából. A miniszterelnök kedden Magyarországot említette példaként, mint amelynek már van ugyan kereskedelmi megállapodás az EGK-val, de még nincs olyan társulási egyezménye, mint amilyen például Törökországnak van. Douglas Hurd kül.ügymi- niszter — a brit kormányfő alsóházi kijelentését megelő-* ‘ zőeri" —" a “ BBC 1 rádiónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a keleteurópai új demokráciák az Európai Szabad Kereskedelmi Övezet (EFTA) tagállamaihoz hasonló módon léphetnének szorosabb kapcsolatra az Európai Gazdasági Közösséggel. Jelezte, hogy hamarosan új tárgyalásokat kezdenek az EFTA- országokkal az EGK-hoz fűződő kapcsolataikról. A külügyminiszter azt a reményét fejezte ki, hogy a megbeszéléseken „körvonalazódhatnak azok a megfelelő keretek, amelyek között a kelet-európai új demokráciák is megtalálhatják helyüket”. FÜGGŐBEN A MEGYEI LAPOK SORSA MSZP-állásföglalás a sajtódemokráciáról (Folytatás az 1. oldalról) nyék nem valamely párt, hanem az egész társadalom, a nemzet tulajdonát képezik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb médiák szervezeti, működési rendjét, felügyeletének módját, műsorpolitikáját. A legfontosabb alapelvek közé tartozik az is, hogy garantálni kell a kommunikáció szabadságát, az eltérő eszmei-politikai áramlatok és vélemények szabad kifejtését. Az MSZP Elnöksége úgy véli: mielőbb szükség lenne egy átfogó telekommunikációs törvény kidolgozására. Ennek feladata lenne, hogy szabályozza az intézmények, illetve az ott dolgozó munkatársak jogait és kötelességeit, biztosítsa az alkotás, a szólás szabadságát, ugyanakkor gátat vessen az információs hatalommal való visszaélés bármely formájának. A pártelnökség azzal az ajánlással fordul a kormányhoz, hogy hozzon létre egy'társadalmi bizottságot köztiszteletben álló személyiségekből, a jelentősebb pártok és szervezetek képviselőiből a telekommunikációs intézmények demokratikus átalakításának és működésének felügyeletére. Feliívta a figyelmet arra is, hogy a rendkívül jelentős társadalmi funkciót ellátó ömegtájékoztatási intézmények szánára biztosítani kell a megfelelő anyagi, technikai eszközöket és gondoskodni kell az ott dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Tóth András arról számolt be, hogy az elnökség ülésén terítékre kerültek az erköcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel összefüggésben. A pártba belé-* pett mintegy 40-45 ezer tag joggal el-, várja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációkban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit .sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhívással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerveződések, .alapszervezetek szűrjék ki a párt számára kártékony embereket. A nemzeti vagyon védelme, a vállalati vagyon kiárusításának megakadályozása érdekében az M£ZP Elnöksége a dolgozók részvételét szorgalmazza a tulajdonnal, a tulajdonlással összefüggő ügyek rendezésében. Az elnökség részt kíván venni az új érdekképviseleti törvény előkészítésében is. Napirendre került a párt háttérintézményeinek, konkrétabban a Politikai Főiskolának és a Társadalomtudományi Intézetnek a sorsa is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. Az iskolát azonban olyan formában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szellemi tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtudományi Intézetre is, amelyet ugyancsak állami kezelésbe kívánnak adni. Az Elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtó- konferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges,' a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés törvényes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás bojkottjára. Ezzel együtt az MSZP egyetért a Magyar Demokrata Fórum érveivel, állás- pontjávalj/azzal a kiegészítéssel, hogy a szocialisták határozott óhaja: mielőbb legyen Magyarországnak a nép által választott köztársasági elnöke. A párt ezért arra hívja fel tagságát — általában mindenkit, aki maga akar köztársasági elnököt választani ;—, hogy a népszavazás első kérdésére nemmel válaszoljon. Már csaknem teljesen elkészült az Igazságügyi Minisztériumban a bős— nagymarosi beruházásra vonatkozó államközi szerződés részletes szövegmódosító javaslata. Mint ismeretes, a magyar fél november elején adta át Csehszlovákia budapesti nagykövetének a szerződésmódosítás lényegére vonatkozó jegyzéket. Jogi szempontból milyen reagálásra lehet számítani a tárgyalások alapjául szolgáló részletes indítvány átadását követően? — kérdezte Bán Tamást, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi ■jogi főosztályának vezetőjét az MTI munkatársa. — A környező országokban tapasztalható változások alapján feltételezhető — mondta Bán Tamás —, hogy a csehszlovák fél is reálisabban értékeli a helyzetet, és nem mulasztja el a tárgyalás megkezdését. A halogató, időhúzó tárgyalások egyik fél érdekeit se szolgálják, hiszen mindkét országnak fontos a mielőbbi végleges megoldás elérése. Ezért nem vethető el az a változat, hogy E9további kompromisszumok keresésével — a két fél megállapodik az államközi szerződés módosításában; a nagymarosi létesítmény elhagyásában, s — megfelelő garanciarendszer mellett — a bősi erőmű mielőbbi alapüzemmódú használatában. A csehszlovák fél eddigi álláspontja alapján feltételezhető az is, hogy elutasítják a további tárgyalásokat. — Amennyiben elzárkóznak a szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásoktól, és megkezdik a Duna elterelését, ez további kérdéseket vet fel. Az általunk ismert műszaki változatok alapján ugyanis joggal feltételezhető, hogy ez a megoldás érintené a két ország között húzódó határt. Nem zárható ki, hogy ez esetben Magyarország a trianóni és a párizsi békeszerződést ga-: rantáló nagyhatalmakhoz fordul. Kérdéses, hogy Csehszlovákiának megéri-e a nemzetközi bonyodalmak vállalása azért, hogy a magyar kompromisszumosjavaslattól eltérő módon, de lényegében ugyanazt a cél érje el: azaz a bősi erőmű alapüzemmódú használatát. KÉPVISELŐI KIFOGÁSOK Jövőre élelmiszer-, lakbér- és energiaár-emelés (Folytatás az 1. oldalról) ’ Helyenként' igen 'élés kritikával ■ illették a Magyar Köztársaság jövő évi állami költségvetését az Országgyűlés szociális és egészség- ügyi, valamint építési és közlekedési bizottságának tagjai szerdai ülésükön. A legmarkánsabban kirajzolódó kifogás: a költségvetés elveit illetően a korábbiakhoz képest semmi eltérés nem érzékelhető, az előterjesztésben nyoma sincs- a kibontakozás szellemének. Az egyik felszólaló szerint, ha a képviselők elfogadják az irányelveket, azzal az ország agonizálását hosz- szabbítanák meg. Többen megfogalmazták azt a véleményüket, hogy a lakossággal is fel kell ismertetni a gazdaság helyzetének drámaiságát. Mások azt kifogásolták, hogy a kormányzat „bátornak” minősíti magát, ugyanakkor nem vállalja a kellemetlen intézkedések sorozatát. Ez utóbbira reagálva az Országos Tervhivatal, államtitkára, Su~ rányi György, mintegy a kormány' keménykezű politikáját szemléltetve, szólt a jövő évre tervezett népszerűtlen intézkedésekről. Egyebek között arról, hogy az élelmiszerárak 15—18, a háztartásiener- gia-költségek 25 százalékkal emelkednek. A víz- és csatornadíjak támogatását egyharmadára kívánják csökkenteni. A lakbéremelésnek csupán a mértéke kérdéses. Amennyiben már január l-jén 50 százalékkal emelkednének a lakbérek, úgy átlagosan 340 forinttal kellene többet fizetni. A június 1- jei 100 százalékos emelés lakásonként 650 forintot jelentene. Az államtitkár az idei helyzetet elemez- i ve a liberalizációra törekvő pénzügypolitikát alapvetően helyesnek ítélte, az idegenforgalom kiadásainak ugrásszerű emelkedése viszont > szerinte már-már tragikus helyzetet idézett elő. A néhány napja kiadott turistá-valutabeváltási szabályozás elengedhetetlen volt, mert a kettős valutarendszer veszélye fenyegetett. Egyetértett azonban azzal a képviselői felvetéssel, hogy a devizarendelkezés túlságosan későn jött. A kormányzat hibás döntéseként szólt az autóvámok 10 százalékra csökkentéséről, mert ezzel is az előnyben lévő rétegek jutottak újabb kedvezményhez. Surányi György a vámok fel- ■ emelésé bem,»illetve,a 25 .százalékos általános forgalmi adó kivetésében látta á kiutat. A jövő évi tervek között szólt arról, hogy a tőkés fizetési mérleghiányt 800 millió dollárra kellene leszorítani, s meg kell szüntetni a jelenlegi 1,3 milliárd rubeles szocialista külkereskedelmi többletet. A vitában felszólaló képviselők többsége egyetértett abban, hogy a jelenlegi kormány semmivel sem hozott kevesebb rossz döntést,, mint a korábbiak. A kormányzat hibájaként rótták fel, hogy a halaszthatatlan intézkedéseket akkor teszi meg, amikor már „ég a ház”. Mások azt kifogásolták, hogy a magyar gazdaság megítéléséről egymásnak ellentmondó hírek, elemzések látnak napvilágot, a lakosság jiincs tisztában a valóshelyzettel. Hadgyakorlatbejelentés Hazánk diplomáciai jegyzékben értesítette az európai biztonsági folyamatban részt vevő államokat, hogy a jövő évben tervezett egyetlen jelentősebb ,ka,tpnai tevékenyégként.., .1 990 szeptemberében Pajzs—90 elnevezéssel közös magyar—szovjet —csehszlovák hadgyakorlatra kerül sor Magyarországon, mintegy 8 ezer fő részvételével. * * * A hadgyakorlatok kölcsönös bejelentéséről és megfigyeléséről szóló stockholmi megállapodás csak a 13 ezer fős létszámot elérő gyakorlatok esetében teszi kötelezővé az előzetes bejelentést. A Pajzs—90 gyakorlat bejelentése így olyan önként vállalt magyar lépés, amely a stockholmi megállapodás szellemében a katonai nyíltságot, s ezáltal az európai biztonsági folyamat államai közötti bizalmat kívánja erősíteni. (MTI) Megyei vezetőséget választott a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tagsága A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének Országos Bizottsága júniusban állást foglalt a szervezeti élet kiszélesítése, a demokratizmus fejlesztése, az alulról történő szerveződés kérdéseiben. Ennek szellemében a szövetség folyamatosan létrehozza helyi szervezeteit, megválasztja a megyei vezetőségeket. A Bács- Kiskun megyei intézőbizottság november 15-ére Bácsalmásra, a városi tanács nagytermébe összehívta a szövetség megyei közgyűlését, ahol a több mint 70 tagon kívül megjelent Ispánovits Márton, a MEASZ Országos Bizottságának alelnöke és dr. Bednárné Kiss Ildikó, a városi tanács elnöke. Zegnál Márk, az Országos Bizottság tagja, a megyei intézőbizottság vezetője javaslatot tett a jelölőbizottságra, illetve a vezetőség, a küldöttek nyílt szavazással történő megválasztására. A javaslatot elfogadták. Ezt követően Vida Miklós, az MSZP városi irodájának vezetője köszöntötte a tanácskozást, majd Ispánovits Márton tartott tájékoztatót a szövetség tartalmi és szervezeti megújításáról. A többi között a pártban és a társadalomban végbement változásokról, a szövetség jelenleg elfoglalt helyéről szólt. Ezt követően elemezte a szövetségnek az MSZP-vel és a kormánnyal való tárgyalásait, amelyekkel nem voltak elégedettek, hiszen az antifasiszták a fasizmus elleni küzdelmek idején a demokratikus szocializmus megteremtéséért harcoltak. Céljuk ma is maguk köré vonni olyan embereket, fiatalokat, pártolótagokat, akik hajlandók felépíteni a szocialista társadalmat. Baloldali orientációjú szervezetként, a baloldali egység megteremtésén kívánnak munkálkodni. Érdekvédelmi szervezetként is tovább kívánnak tevékenykedni. A szövetség tagjai ezután tagdíjat fizetnek, amelyből a helyi szervezetek kiadását fedezik. A közgyűlés résztvevői hozzászólásaikban egyetértettek a szövetség célkitűzéseivel, viszont kifogásolták, hogy az ötvenes években meghurcoltakat kártalanították, de róluk szó sincs, akiket a német vagy magyar fasiszták hurcoltak el, kínoztak meg. Ispánovits Márton válaszait követően a közgyűlés megválasztotta a 8 tagú vezetőséget, amelynek elnöke Szabó László lett. A megyei vezetőség székhelye Baja. Ezután a küldöttek és az országos bizottsági tagok megválasztására került sor. G. G. Társegyezményjavaslat Magyarországnak?
