Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
A tömegtájékoztatás eszközei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működtek. Szerkezetük a centrális-bürokratikus pártállami irányítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba való békés átmenet haladéktalanul megköveteli a tömegkommunikációs intézmények struktúrájának, működési gyakorlatának gyökeres átalakítását — hangoztatja az MSZP Elnökségének állásfoglalása, amelyet a pártelnökség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában. A pártelnökség ülését követő, immár szokásossá vált sajtókonferencián Kosa Ferenc elnökségi tag, Szandtner Iván, az MSZP választási irodájának vezetője és Tóth András, az országos iroda vezetője számolt be a tanácskozás eredményeiről. Kosa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvánosság kérdései immár második alkalommal kerülnek az elnökség elé. A múlt héten megkezdett vita eredményeként a pártelnökség most elvi ajánlásokat dolgozott ki a sajtódemokrácia érvényesítése érdekében. Ezek sorában az MSZP határozottan leszögezi azon véleményét, hogy a televízió, a rádió, illetve más fontos tömegkommunikációs intézmé(Folytatás a 2. oldalon) 9 Hajas károly a minus/ 20 C'clsius-fokos tárolótérből kézi vezérlésű elektromos targoncával viszi a hütőkocsihoz a Kiskunfélegyházi Integrál Áfész szovjet exportra kerülő libáit. (IVIéhesi Éva felvétele.) Tízen — ug1 Politikai szervezetek a népszavazás kérdéseiről Alig több mint egy hét múlva, november 26-án lesz a népszavazás. Négy kérdésre kell felelniük az állampolgároknak. Kinek-kinek lelkiismerete szerint. De vajon elegendő információval rendelkezünk- e ahhoz, hogy véleményünket határozott „igen”-nel vagy „nem”-mel közvetíthessük? Olvasóink eligazodását körinterjúval szeretnénk könnyíteni. Tíz párt, illetve szervezet egy-egy megyénkbeli képviselőjét kértük fel arra, hogy saját illetve pártja véleményét tolmácsolja. A szavazólapokon feltett kérdésekre Molnár Mihály, a Bács-Unió elnöke, Pataki Erika, a FIDESZ kecskeméti csoportjának vezetőségi tagja, dr. Ádám Pál, a Kisgazdapárt Bács-Kiskun megyei szervezetének ügyvezető alelnöke, dr. Bognár Lajosné, a HNF megyei bizottságának titkára, Bálái F. István, az MDF Kecskemét városi szervezete elnökségének tagja, Nagy Béla, a Magyar Néppárt Bács-Kiskun megyei ügyvivője, Gergely Ernő, az MSZDP megyei ügyvivő titkára, Borsos György, az MSZMP Bács-Kiskun megyei szóvivője, Láng László, az MSZP kecskeméti ideiglenes választmányának tagja és Szirmai Péter, az SZDSZ kecskeméti szervezetének ügyvivője válaszolt. Szervezet neve A népszavazás kérdéseire javasolt válaszuk 1. kérdés 2. kérdés 3. kérdés 4. kérdés BácsUnió nem Fidesz igen igen igen igen FKgP igen igen igen igen HNF nem igen igen igen MDF* nem igen igen igen MNP nem igen igen igen MSZDP igen igen igen igen MSZMP nem nem nem nem MSZP nem igen igen igen SZDSZ igen igen igen igen (* Az MDF a népszavazás bojkottjára szólított föl, itt közölt véleményük tehát azoknak szól, akik mégis elmennek szavazni) (Folytatás a 3. oldalon) GYERTYÁK ÉGTEK A BELVÁROSBAN Megemlékezés a brassói munkásfelkelésről Tegnap gyertyák égték a Fidesz felhívására Kecskeméten, a Szabadság téren. A hidegtől meggémbere- dett ujjaikkal ernyőt formálva . őrizték a lángocskákat az emberek az esti szélben. A harangok zúgása közben több mint százan Romániában, a diktatúra elnyomása alatt élő embertársaikra gondoltak. Megemlékeztek a két esztendővel ezelőtt lezajlott brassói munkásfelkelés áldozatairól. Szülők jöttek el gyerekeikkel, idősek és fiataegyedül, miként az ország több városában is. Fidcszesek árulták a gyertyákat, hogy a befolyt pénzt az áldozatok hozzátartozóinak eljuttassák. Negyedóra múltán, mikor elhallgattak a harangok, az emberek a lángot őrizve a református templomba vonultak, ahol istentiszteleten emlékeztek meg a felkelésről és fejezték ki tiltakozásukat a romániai önkény embertelensége ellen. FÜGGŐBEN A MEGYEI LAPOK SORSA MSZP-állásfoglalás a sajtódemokráciáról Tetőfokára hágott a feszültség MOSZKVA Tetőfokára hágott a feszültség a Szovjetunióban 5^- állapította meg szerdán Mihaü Gorbacsov,, az országos diákfórumon felszólalva. A szovjet államfő és pártvezető úgy fogalmazott, hogy mostanra a végletekig kiéleződött a régi és az új ellentéte. j&sji: Az októberi forradalom nem hiba volt, sem pedig történelmi véletlen, hanem világtörténelmi áttö-. rés a jövő felé — mondta a szovjet diákság képviselői előtt a moszkvai Ifjúsági Palotában. Történelmi visszatekintésében a sztálinizmusról azt mondta, hogy éppen lényegéből, humanista tartalmából forgatta ki a marxi és lenini szocializmuskoncepciót. A pangás korának fő vétkét a műszaki-tudományos forradalom elszalasztásában, a Szovjetunió technológiai visszamaradásában jelölte meg. A peresztrojka fő irányának a tulajdontól, a hatalomtól és a kultúra kincseitől való állampolgári elidegenedés megszüntetését nevezte a legfőbb szovjet vezető. MOSZKVA MÁSODIK SZÁMÚ POLITIKUSA: A Szovjetunió nem alkalmazna fegyveres erőt a német újraegyesítés megakadályozására TOKIÓ A Szovjetunió a jövőben nem folyamodik a háború eszközéhez és nem küld csapatokat külföldre — jelentette ki Alekszandr Jakovlev, a japán—szovjet parlamenti társaság díszvacsoráján Tokióban. Az SZKP Politikai Bizottságának a tagja japán kormánykörök szerdán nyilvánosságra hozott információja szerint azt is közölte, hogy a Szovjetunió erőfeszítéseket tesz atomfegyverkészletének és hagyományos haderejének a csökkentésére. A parlamenti delegáció élén Tokióban tartózkodó politikus szerdán a nemzeti sajtóklubban tájékoztatót tartott, amelyen méltatta a Kelet-Euró- pán végigvonuló demokratikus és pluralista reformokat, * hangsúlyozva, hogy azok „az ésszerűség győzelmének számítanak, és győzelmet jelentenek a szocializmus számára”. Ami Kelet- Európában végbemegy, teljesen normális és egészséges, a kezdvező irányú demokratikus folyamat nem jelent veszélyt senki számára, kivéve azokat a kormányokat, amelyeknek még szükségük van a demokratizálásra — idézte Moszkva második számú politikusának kijelentéseit a Kyodo hírügynökség. Eloszlatva minden kételyt, Alekszandr Jakovlev azt is hangsúlyozta, hogy a demokratikus mozgalmakkal szemben a Szovjetunió semmiféle katonai beavatkozást nem alkalmaz, hiszen „az teljesen anakronisztikus lenne és végzetes hibát jelentene”. A Szovjetunió szilárdan tartja magát a Mihail Gorbacsov által meghirdetett, a társadalmi berendezkedés szabad megválasztására vonatkozó elvéhez. Jakovlev sürgette a japánokat, hogy ismerjék fel a párbeszéd új légkörének kialakulását, amelyet a szovjetunióbeli változások tettek lehetővé.Japánnak a konstruktív tárgyalások új politikáját kell elkezdenie, hogy oldani lehessen a második világháború óta fagyos kétoldalú viszonyt — mondotta. ■ if-* Abnormális — állapította meg -r-, hogy „két nagy szomszéd” ilyen rossz kapcsolatban álljon egymással. A német újraegyesülés lehetőségére vonatkozó kérdést Jakovlev feltevésen alapulónak minősítette, nem kívánt rá érdemben válaszolni. Azt azonban leszögezte, hogy jelenleg két független német állam létezik, és kizárta annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió fegyveres erőt alkalmazzon a német újraegyesítés megakadályozására. A több mint ötvenéves múltú kecskeméti hűtőházban kilencvenen dolgoznak. A Bajai Hűtőipari Vállalat leányvállalata bérhűtéssel és nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozik. Hűtőkapacitásuk kétszázötven vagon, ennek egyötöde nulla fokos, a többi mínusz 20 Celsius-fokos tárolásra alkalmas. Főleg húsfeldolgozó üzemek (Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, Kiskunfélegyházi Integrál Afész baromfifeldolgozó üzeme, Városföldi Állami Gazdaság húsüzem?, Halért stb.) veszik igénybe szolgáltatásukat. Az ország összes hűtőipari vállalatának áruit forgalmazzák, évente 170-180 vagonnyit értékesítenek, ezerötszáz helyen (kiskereskedelmi és vendéglátóegységeknek, gyermek-élelmezési intézményeknek, üzemi konyháknak). KÉPVISELŐI KIFOGÁSOK Egymilliárd a pártoknak, 700 millió a képviselőknek? Nem csökkenthetők tovább a költségvetési kiadások; már így is veszélybe került számos oktatási, kulturális, egészség- ügyi intézmény működőképessége. A vállalatokat jövőre a költségvetés lényegében már ) nem támogatja, az állami szubvenciók elsősorban a mezőgazdasági termelés életképességét, az élelmiszer-ipari export jövedelmezőségét hivatottak fenntartani — tájékoztatta Nagy István pénzügyminiszter-helyettes a képviselőket az ipari bizottság szerdai ülésén a parlamentben. Elmondta, hogy a költségvetésben a szigorú takarékosság ellenére is számottevő bizonytalanság tapasztalható. A pénzügyi kormányzat azzal számol, hogy jövőre mintegy 10 milliárdos bevételre tesz szert az állami vagyon értékesítéséből. Egyes szakértők szerint azonban jóval kevesebb pénz fog befolyni e címen. Jelenleg úgy számolnak, hogy a költség- vetés hiánya jövőre nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot, ám valószínűleg igen nehéz lesz tartani ezt az előirányzatot. A képviselők sok tekintetben nem értettek egyet a pénzügyminiszter-helyettessel. Véleményük szerint túl sok a jövő évi költségvetésben előirányzott egymilliárd forint, melyet a pártok támogatására kívánnak forditani. Azt is kifogásolták, hogy 700 millió forintot különítenek el a képviselők fizetésére, anyagi költségeik fedezésére, mikor eddig ilyen címen évente, csupán 30 millió forintot kaptak. Soknak tartották, hogy 400 millió forintot kíván fordítani az állam a népszavazásra, 420 milliót pedig az adóellenőrzés apparátusának bővítésére. Volt olyan javaslat is, hogy az APEH olyan mértékben kapjon pénzt, ahogy a ma még meg nem adóztatott láthatatlan jövedelmeket bevonja a költségvetés forrásai közé. Egyes becslések szerint ezek a láthatatlan jövedelmek 100 milliárd forintra rúgnak. A képviselők között vita kerekedett arról, hogyan foglaljanak állást a hároméves kormányprogramról. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a program kidolgozatlan, nem integrált, részérdekek hordozója. Gyakorlatilag ígérgetésdere épül, senki nem bízik abban, hogy a benne foglaltak 1992-re megvalósulnak. Végül is abban állapodtak meg, hogy mivel a program csak prognózisnak tekinthető, annak elfogadásáról nem szavaznak, ám javasolják parlamenti megvitatását. A jövő évi költségvetési irányelveket a bizottság elfogadta. Somogyi László miniszteri biztos tájékoztatta a képviselőket a Budapest—Bécs világkiál- • lítás előkészületeiről. Elmondta, hogy hazai vállalkozók, magyar és külföldi befektetők bevonásával kívánják megvalósítani a világkiállításhoz szükséges beruházásokat. Az infrastrukturális fejlesztések költsége 68,5 milliárd forintot tesz ki. A fejlesztések 75 százalékát azonban vállalkozási alapon kívánják megvalósítani, azok nem terhelik a költségvetést. Hamarosan hozzálátnak a világkiállítást lebonyolító részvénytársaság létrehozásához, amely kedvező döntés után megkezdi a vállalkozások szervezését. Egyelőre azonban gondot okoz, hogy a jövő évi költségvetésben még nem szerepel, a kormány mennyit kíván a világkiállítás előkészítésének megkezdésére, a szükséges beruházásokra fordítani. Eddig egyébként csupán 40 millió forintot költöttek el. Ezt a pénzt tanulmányok, köz- gazdasági elemzések készítésére fordítottak. A tájékoztatót a bizottság elfogadta. (Folytatás a 2. oldalon) MEDDIG TARTSON A MATEKÓRA? Az iskola visszavezetése a társadalomba Tarthatatlan teher a gyerekeken tegnap a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán tartott ülésén a Magyar lózsef elnöki megnyitója után a zsúfolásig megtelt nagyterem közönsége ;IÖtt dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettes tartott előadást \ társadalom és a nevelés az átalakulás folyamatában címmel. A miniszterhelyettes elmondta, hogy az utóbbi években bizonyos gyanakvás ékelődött a nevelés intézményrendszere és a társadalom közé. Az ok mindenekelőtt abban rejlik, hogy egy elvont embereszmény, a sokoldalúan vagy minden- oldalúan fejleszthető személyiség került a nevelés középpontjába. Ebből számos konfliktus keletkezett, egyebek között a pedagógus- társadalom és a tanulóifjúság kapcsolatában. Az iskola elvesztette a helyi társadalommal való jó kapcsolatot. Ezért a következő időszak művelődéspolitikájának központi kérdése az iskola visszavezetése a társadalomba — hangsúlyozta dr. Kelemen Elemér, majd kifejtette, hogy a továbbiakban már tarthatatlan az a teher, melyet az általános és a középiskola fizikailag és pszichikailag egyaránt a gyermekekre hárít. A szünet után felére fogyatkozott hallgatóság négy korreferátumot hallgatott meg. (Nem titkolhatom el afeletti keserűségemet, hogy nagyon sokan csak a magas rangú vendég előadására voltak kíváncsiak, mintegy megmutatva magukat, majd angolosan távoztak. Ezt elsősorban nem tudósítóként, hanem a társaság tagjaként fájlalom.) Pedig olyan, nálunk teljesen ismeretlen pedagógiai metódusokról esett szó, mint például az NSZK- beli projekt módszer vagy a szabadon kezelt óraszervezés. Dr. Bakó Gyöngyi, a bajai tanítóképző főiskola docense a helyszínen tanulmányozhatta, hogy a tanítási óra addig tart, amíg a tanulók el nem fáradnak. Tehát a matematika — mely nálunk mindig 45 percet jelent — ott esetleg csak húsz percig. Dr. Dovala Márta kecskeméti főiskolai docens az alapfokú képzés néhány problémáját elemezve elmondta, hogy hazánkban a felnőttek 30 százaléka funkcionálisan analfabétának számít. (Ez azt jelenti, hogy tud olvasni, de soha nem vesz kezébe könyvet.) A kisgyermekeknek az első osztályban napi 1,7 oldalnyi terjedelmű nyomtatott anyagot kellene megtanulni. Az olvasástanítás módszereiről H. Tóth István kiskunhalasi szak- tanácsadó értekezett, hatékony módszereket ajánlva a jelenleg nem éppen megelégedésre okot adó olvasási kedv növelésére, az irodalom-értés fejlesztésére. Egyedülálló kísérletről számolt be Horváth János általános művelődési központi igazgató, tázlári tanácselnök. Községükben integráltan működik az iskola, a művelődési ház és a könyvtár. A szűkös anyagiakat így jobban beoszthatják, hiszen például nem vásárolja meg ugyanazt a könyvet a községi és az iskolai könyvtár is. A tanácskozás dr. Horváth Már- tonrtak, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkárának zárszavával fejeződött be. G. Z. Szervezetek véleménye