Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
1989. november 14. • PETŐFI NÉPE • 5 ÁRAK ÉS OKOK Infláció a Szovjetunióban Az inflációs folyamatokról szóló általános megállapítások helyett a szovjet közgazdászok most már konkrét kutatásokat folytatnak. Az állami tervbizottság kutatóintézetének két munkatársa, A. Smarov és N. Kiricsenko megkísérelte a fogyasztásban jelentkező infláció ütemének vizsgálatát. Jogos itt a megkísérelte kifejezés, mert a szovjet statisztikának nincsenek adatai arról, hogy a feketepiacon vagy az új kisszövetkezeteknél milyenek az árak. Emellett az állami vállalatok is megteszik a maguk inflációgerjesztő lépéseit, gyakran önkényesen emelik az árakat, miközben gyakorlatilag nem javítják az áruk minőségét, esetleg régi áron tudatosan csökkentett minőségű termékeket értékesítenek. A mai statisztikából is elég komoly következtetéseket lehet levonni. A gazdaság fogyasztási szektorában 1981— 85 között az infláció 5,7 százalék, 1986—88-ban 7, 1988-ban pedig 8,4 százalék volt. Gyorsult tehát az ütem, a lakossághoz több pénz áramlik ki, mint amennyi áru és szolgáltatás, rendelkezésre áll. Az előző ötéves tervidőszakban évente 19,5 milliárd rubel volt az árufedezet nélküli pénzkiáramlás, 1986-T-88 között viszont 29,2, 1988- ban már 36,4 milliárd. A kutatók szerint az infláció értéktelenné tette a lakosság pénzjövedelmének meglehetősen nagy részét, 8 és. fél százalékát. A vásárlóerő csökkenését összefüggésbe hozzák azzal, hogy egyre több élelmiszert árusítanak a piacokon és a kisszövetkezetekben az állami árnál drágábban. Ezek elsősorban a hús- és a tejtermékek, amelyeknek hiánya az állami kereskedelemben az egyik nagy gond. Növekszik a kiskeresetű rétegek által hagyományosan vásárolt cikkek ára: a burgonyáé az utóbbi 3 évben 30,. a kenyéré 20, a gyermekruháké és a cipőé 50 százalékkal emelkedett. Az infláció megjelenésének másik csatornáját a kutatók a takarékbetét- állomány nagymértékű növekedésében látják. Bővült azoknak a köre, akiknek a peresztrojka során a szerződéses és a szövetkezeti munkák révén jelentősen megnőtt a jövedelme. Körükben emelkedett az igény a színes tévé, a bútor, a gépkocsi, a drága ruházat iránt, amit a piac képtelen kielégíteni. Az új gazdasági mechanizmus sajátossága a termékek szabad tervezése és a nyereséges vállalatoknál az ösztönzési alapok növekedése, a kisszövetkezetek megjelenése pedig óriási magánkézben lévő pénzeket mozgatott meg. Smarov és Kiricsenko azt írja, hogy az infláció megélénkülése a piac reagálása arra, hogy hiányzik az áru-pénz viszonyoknak megfelelő gazdasági szabályozórendszer. Ennek kidolgozásához hosszabb idő kell, ezért a szerzők azt indítványozzák, hogy az inflációtól leginkább érintett rétegeknek adjanak kompenzációt, így kell megőrizni a bérek reálértékét. Elviekben tervezni kell az elkerülhetetlen ármozgásokat, meg kell teremteni a közvetlen és közvetett kompenzációs rendszert, meg kell határozni az anyagi ellátottság minimumát, JS ez lesz a kompenzációs politika alapja. , HP ' Higiéniai papírok gyártása Az egészségügyi intézményekben és a lakosság körében is egyre népszerűbbek a higiéniai célú papírtermékek. Ez megköveteli a higiéniai papír- gyártás fejlesztését, a lehetőségek kutatását. Erre dolgozott ki tanulmányt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), mely egyebek között utal rá: a higiéniát szolgáló termékek alkalmazása elmaradhatatlan feltétele a fertőzések, járványok megelőzésének, kulturáltabb életvitelünknek. Nézzük, mi tartozik az említett kategóriába! A többi között a papírzsebkendő, toalettpapír, papírvatta, eldobható papirzsebkendők, kozmetikai kendő, női egészségügyi betét, műtős ruházat és felszerelés, és így tovább. Néhány adat: nyolcvanhétben toalettpapírból huszonnyolcezer, papírzsebkendőből és kozmetikai kendőből együttesen nyolcezerkétszáz, papírvattából ezerhatszáz tonnát használtunk fel. Import nélkül nem megy ____________ A tanulmányból -^melynek kidolgozását dr. Druzsbaczky Gábor és Máthé Csabáné dr. OMFB-főosztályvezetők koordinálták I— kiderül: a legnagyobb volumenben használt papírfajtákban a szükségletek kielégítése csak jelentős importtal biztosítható. A nem szőtt kelmét különböző szálas anyagokból speciális technológiával állítják elő. A szőtt vagy kötött termékeknél olcsóbb kelméből egyszer használatos kórházi textíliákat gyártanak (műtős és egyéb ruházat, ágynemű stb.), valamint ilyen kelmét tartalmaz fedőrétegként a korszerű, eldobható pelenka és pelenkanadrág és a női egészségügyi betét is. Felmérések szerint az ezredfordulóra az egészségügyi papírok iránti igény tovább nő. Ennek kielégítésére természetesen bővíteni kell a kapacitást a higiéniai célúra használható papírok gyártására és feldolgozására. Kulcskérdése a fejlesztésnek a tissue-papír hazai előállítása (a rétegelt papír lapjait nevezik így). Mi lesz 2000-ig?__________________ M áthé Csabáné dr. információja szerint fejleszteni kell a nein szőtt papír jellegű higiéniai célú termékek gyártását és felhasználását is, elsősorban a műtős, kórházi textiliák, valamint eldobható pelenkák, női egészségügyi betétek területén. Meg kell jegyezni: a termékek alapanyagául szolgáló vlies előállítására a Lőrinci Textilipari Vállalat megfelelő kapacitással rendelkezik, és megvalósította a PP szálból vegyszer nélkül, hővel rögzített vlies gyártását. A feldolgozásra több cégnek is vannak elképzelései. Hogyan alakul az említett papíráruk kereslete kétezerig? A tanulmány abból indul ki, hogy az említett termékek felhasználásában a lemaradás — az ugrásszerű fejlődés eredményeképpen — a nyolcvanas évtized elejére lényegesen csökkent, a lakosság higiéniai kultúrája fejlődött, és egyre többen használják ezeket a termékeket. A kilencvenes évtized elejéig azonban a termékek gyártásában lényeges növekedéssel nem számolhatunk. A lakossági igények kielégítéséhez ezért évenként növekvő behozatalra lesz szükség. Természetes, hogy az előrejelzések csak becsléseket mutatnak, a várható fogyasztást teljes pontossággal megállapítani nem lehet. Például toalettpapírból 1990-ben huszonnyolc-harminc, 1995-ben harminckettő-harmincöt; 2000-ben harminchét-negyven kiiotonna fogyasztásra lehet számítani. Papírszalvétából az évenkénti két-három százalékos növekedés azt jelenti, hogy kétezerre körülbelül hét kilotonnára lesz szükség. A papírzsebkendő i és kozmetikai kendő fogyasztása is növekedni fog a jövőben. A kereslet- | várható mértéke 1990-ben 8,8 kiiotonna, 1995-ben tíz kiiotonna körüli,- ‘ 2000-ben pedig tizenkét kiiotonna lesz. Közkedveltté vált a papírtörülköző használata is. Az otthonokban, vendéglátóhelyeken, vállalatoknál és egészségügyi intézményekben jelentős mennyiségű papír kéztörlőt használnak fel. Előreláthatólag 1990-ig a kínálat korlátozottsága miatt a fogyasztás alig változik. A kilencvenötös időszakra már kedvezőbb lehetőségekkel biztat a tanulmány. Eszerint 1995-re öt, 2000-re tíz kilotonnányi keresletet elégíthet ki a hazai piac. Új beruházások szükségesek A hagyományos textilpelenka és a sok kellemetlenséget okozó papírpelenka helyett egyre többen használják a Liberó vagy a Bébi Pel eldobható pelenkabetéteket, illetve a vatta helyett az egészségügyi betétet. Ezeknél a termékeknél a nedvesség felszívását őrölt cellulóz biztosítja, míg a fedőréteg a bőrnek kellemes, vékony, nemszőtt kelme. A tanulmány egyértelműen állást foglal amellett, hogy a tartós és növekvő kereslet alapján újabb beruházások szükségesek néhány éven belül. Számolni kell azonban azzal, hogy igen tőkeigényes technológiáról van szó, ezért a fejlesztésnek akkor van esélye, ha külföldi tőkét is sikerül bevonni. — haj — Gara főutcája igen mozgalmas volt az elmúlt hetekben. MTZ jött jobbról, megrakodva valami sárga anyaggal, IFA közeledett balról, platóján zöld színű rakománnyal. Aranyló kukoricaszemekkel robogott egy kocsi, majd a fordulóban a következőn már cukorrépát lehetett látni. Persze, hiszen a még kinn lévő terményeket takarították be éppen. Vagy nem csak azt? Nem bizony, hiszen az a sárga anyag, a „haszontalan” kukoricaszár, amaz, a másik, a zöld, apróra szecskázott siló- kukorica volt. Készült a siló, kell- az állatoknak a rtéli tö-' megtakarmány. No, de enyhéi? ' • Nőtt a teher, de a vagyon is Ebben a községben kétszáz szarvasmarhánál nemigen számoltak többet soha, a birkának sem volt igazán itt az „otthona”. Mármint néhány évvel ezelőttig. 1986-ban viszont intenzív fejlesztésbe kezdett a helyi Vörös Csillag Tsz, építkeztek, gépet vásároltak. A semmiből, hiszen a gazdaságnak 3,5 millió forint nyeresége — vagyis nulla fejlesztési alapja — mellett volt 27 milliós fizetetten számlája, a megkezdett beruházásokból és némi adómanipulációból adódóan, (kz idén 23 millió a teher, viszont a közbenső, időben százmillió forinttal nőtt a szövetkezet vagyona, az istállókkal, a gépekkel, egyebekkel. A gazdálkodás feltételei tehát a következő tíz évben rendelkezésre állnak. Lehet manapság ilyen hosszú távra szövetkezeti vagyonról beszélni? Ha csak a ma olyan sokat hangoztatott földeladás tapasztalatait nézzük, igen. E pillanatban a szántóterület tíz százalékát bérleményként használják a tagok, földet vásárolni azonban eddig senki sem jelentkezett. Ez a zsákba, az a silóba Az új telepen ma 45Ö tehenet és 2500 anyabirkát, meg általában tízezer pecsenyebárányt tartanak. Az előbbiek száma a jövő év végére eléri a hétszázat, a saját üszőállomány javát erre nevelik. Sok takarmány kell tehát jó minő- \ ségben, és főleg minél olcsóbban. Csak hát erre nem az utolsó pillanatban kell gondolni, hanem mondjuk a vetésszerkezet kialakításánál. # A kukoricaszár sem megy veszendőbe. # A tolólap- .. ' pár egyenletesen elosztva . terítik a különböző silóösszetevőket. t Ilyen apróra szecskázott anyagokból készül a siló. Ez már az idén így történt: volt 450 hektár tavaszi árpa. A termés, vagyis a szem ment a Kőbányai Sörgyárnak. A szalma pedig megmaradt a gazdaságnak. A másik új növény a tagok termelte csemegekukorica, melyet á Zalaegerszegi Hűtőházba vittek feldolgozásra. De hogy ennek .hulladéka se menjen kárba, a "zöld szár, valamint a gyárból I visszfuvarral — elhozott felhasználhatatlan csuhé, csö- kött cső stb., szintén felkerült a melléktermékek listájára. A tavaszi árpaszalmából, a csemegekukorica-szárból, a hűtőházi hulladékból és — a Mezőhegyesen jól bevált módszer szerint — zöld lucernából silót készítettek a nyáron Garán. Ez azonban a számítások szerint kevés az állatállománynak. Az őszi betakarítá- sú növényeknél is fellelhetők az „értéktelen” melléktermékek: például a 140-hektár cukorrépa leveles répakoronája, meg persze a termést megvásárló Hatvani Cukorgyárból érkező répatörmelék. (Nem az általában keresett répaszeletről van szó!) A gazdaságban úagy területen, ezer hektáron terrhelnek kukoricát. Az itt megmaradó szárat rendre vágják, rendfelszedős Hesston szecskázóval felaprítják, és máris nagy szárazanyag-tartalmú anyaghoz jutnak. A már említett vetésszer- . kezet-váltásba aztán már „csak” az ezek silókiegészítőjéül szolgáló napraforgós borsó, a másodvetésű silókukorica, a cukorcirok és a zöld lucerna került. Olcsóbban, több tejet Ottjártunkkor az öt falközi silótér már-már megtelt a keverékekkel, melyek helyes elosztását, a taposás minőségét állandóan figyelték. Mit vár a gazdaság az ily módon készített tizenegyezer tonna silótól? Először is azt, hogy az összes költség —- gépüzemeltetés, alkatrész, közteher - emelkedése ellenére a tavalyi mázsánként! nyolcvan forintos silóönköltség helyett az idén ez az érték nem éri el a harminc forintot. Ezzel — ha mást nem is számolunk — a tehenészet máris ötmillió forint nyereséget produkálhat. Miután csak a kész siló bel- tartalmi értékeit érdemes a laboratóriumban vizsgáltatni, pontos adatok nem állhatnak még rendelkezésre, de a józan ész szerint ezek nem lehetnek alacsonyabbak a múlt esztendőben készülténél, sőt... A tehenek sem fordították félre a fejüket az eléjük tett — igaz, még nyers — siló elől, amikor háromnapos eső miatt egyéb táplálékot nem adhattak nekik. Ez idő alatt a tejtermelésük sem változott, annak ellenére, hogy az étrendi váltás hatása ez lehet. így a megcélzott hatezer literes te- henenkénti tejtermelési átlag sem tűnik elérhetetlennek. Úgy, hogy a tömegtakarmány önköltségcsökkenése természetesen maga után vonta a tejét is: míg az idei számítások 9,50-et mutatnak, a jövő évi jelzés csak 7,50 forintot. És több tejet. Gál Eszter GARAT VÖRQS CSILLAG TSZ: Tömegtakarmányok „haszontalanságokból” Törököt fogtak Újabb világbanki versenytárgyalásokat nyert meg a Trans- elektro közreműködésével távvezetéksodronyok- szállítására — évente 10 ezer tonnás nagyságrendben — a Magyar Kábelművek. A szerződés szerint az ötezer tonna kábelt még az idén szállítja a kábelművek balassagyarmati gyára a török partnernek. Az Indiai Elektromos Művek megrendelésére további 4100 kilométer hosszúságú távvezeték készül. E tételből körülbelül 3 ezer tonnát még az idén kiszállítanak, jövőre pedig a maradék 5200 tonnát juttatják el a vevőhöz, összesen 18,5 millió dollárért. A gyártó ez esetben is a Magyar Kábelművek. Képünkön: A balassagyarmati gyárban készülnek a táwezetéksodronyok. (MTI-fotó)
