Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
2 • PETŐFI NÉPE I 1989. november 18. Nem időszerű a német újraegyesítés Gorbacsov: a realitásokból kell kiindulni Nem hiszem, hogy a két német állam egyesítése időszerű kérdés lenne — jelentette ki csütörtökön Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető a moszkvai diákfórumon hangsúlyozta, hogy a realitásokból kell kiindulni, amelyek azt mutatják: ma két, különböző berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez tartozó német állam létezik. — Hogy a későbbiekben mit hoz a történelem, majd meglátjuk — mondotta Gorbacsov. Ezzel együtt leszögezte, hogy Európa, csakúgy mint a világ, a stabilitásban, a helsinki folyamat normális fejlődésében érdekelt. Az egyetemisták kérdéseire válaszolva Gorbacsov üdvözölte és országa támogatásáról biztosította az NDK-ban zajló változásokat. Annak a véleményének adott hangot, hogy az NDK-beli folyamatok, amelyek Gorbacsov szerint eleinte meglehetősen drámaiak voltak, a szocialista országokra kiterjedő megújulás részét képezik. —| Mi és szocialista országbeli barátaink hűek maradunk a szocializmus eszméjéhez, és fel akarjuk tárni a benne rejlő lehetőségeket. Ezt a feladatot azonban minden ország és minden nép a saját konkrét feltételei között kell hogy megoldja, figyelembe véve fejlettségi szintjét, társadalmi-gazdasági helyzetét. Ez pedig meghatározza a változások formáját és ütemét is — fejtette ki a szovjet főtitkár-államfő. JACQUES DELORS INTERJÚJA AZ NDK VÁROSAIBAN: Az EGK szolidáris Budapest és Varsó törekvéseivel „Egészen új megoldásokat kívánunk keresni valutáris, pénzügyi és gazdasági téren, hogy rövid és középtávú támogatást nyújthassunk Magyarországnak és Lengyelországnak. Újabb tanújelét szeretnénk adni annak, hogy az EGK szolidáris a magyar és a lengyel nép törekvéseivel, a két ország felelős vezetőivel át akarjuk tekinteni országaik helyzetét, meg akarjuk beszélni, milyen segítségre tartanak igényt, hogyan mélyíthető az együttműködés” — mondotta Jacques Delors, a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó segély kérdésével foglalkozó EGK-bizottság elnöke, aki pénteken és szombaton Budapestre és Varsóba utazik. Delors, aki elutazása előtt Brüsszelben adott interjút az MTI és a PAP lengyel hírügynökség brüsszeli tudósítóinak, azt hangsúlyozta, hogy az EGK illetékesei jól látják azokat a nehézségeket, amelyeket a magyaroknak és a lengyeleknek kell leküzdeniük. „Budapest és Varsó a saját útját járja a nagyobb szabadság felé és remélem — tette hozzá — a gazdasági megújulás, a szociális biztonság felé, mert úgy vélem, a politikai reformok sikere szorosan összefügg a gazdaság korszerűsítésével”. Delors a két tudósító kérdéseire válaszolva szokás szerint erélyesen cáfolta, hogy az EGK 1992 után bezárkózna, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy az Európai Közösség a korábbinál nagyobb esélydkkel akarja felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Japánnal. „Ä bezárkózásról terjesztett propaganda az EGK ellenfeleitől származik és csak néhány szám ennek értelmetlenségéről: a világkereskedelmi forgalom 20 százaléka az EGK országaira esik, 15 az Egyesült Államokra, 9 Japánra! Ezen túlmenően, az EGK meg kívánja erősíteni a szervezet nyitottságát, mégpedig főleg a közösség európai szomszédai irányába”. Arra a kérdésre, mennyiben befolyásolja az EGK terveit 1992-ig mindaz, ami Kelet-Európábán történik, mindenekelőtt ami az utóbbi időben az NDK-ban zajlik, Delors kifejtette: „Az EGK következetesen halad a saját útján, a gazdasági és a politikai unió felé, a külső események ezt egyáltalán nem befolyásolják, ezután is sikerülni fog összeegyeztetni saját, belső céljainkat és az egyre szorosabb együttműködést Európa más országaival”. Magyarország segítséget kér az ENSZ-től a menekültek fogadása érdekében WASHINGTON Csaknem 28 000 Romániából érkező menekült lépte át a magyar határt és számuk növekszik. Az emberek alapvető szabadságjogaik megsértése miatt menekülnek és közös kötelesség a szülőföldjüket elhagyók szenvedésének enyhítése csakúgy, mint menekülésük okainak megszüntetése. Magyarország nem bátorítja a menekülést és az áradattal csak nagy nehézségek árán tud megbirkózni, ezért segítséget kér. Erről beszélt csütörtökön az ENSZ-közgyűlés illetékes bizottságában dr. Szelei Gyula, a magyar küldöttség tagja. A magyar képviselő szólt arról, hogy Magyarország kész akár befogadással, akár a továbbutazás támogatásával segíteni a menekülőkön. Magyarország idén csatlakozott az ENSZ menekültügyi egyezményéhez s összhangba hozta jogrendjét az abból fakadó követelményekkel. Két megállapodást kötöttünk a világszervezet menekültügyi főbiztosságával: az egyik értelmében az ENSZ segítséget nyújt a menekültprobléma megoldásához. A magyar küldött köszönetét mondott Ausztriának, az Egyesült Államoknak, Finnországnak és Hollandiának, amelyek hozzájárultak e program megvalósításához, így három magyarországi menekült- fogadó állomás felállításához. Tízezrek tüntettek a szabad választásokért Az NDK városaiban csütörtök este ismét több tízezren tüntettek szabad választásokért és mielőbbi reformokért. Az erfurti dóm előtti téren, Gerá- ban, valamint Rostock központjában gyűltek össze nagy tömegek. Egyebek közt a Német Szocialista. Egységpárt alkotmány biztosította vezető szerepének megszüntetését követelték. Az ADN keletnémet hírügynökség jelentette, hogy pénteken 19 új határátkelőhelyet nyitnak meg az NDK és az NSZK között. A jövő héten ezt még további három átkelőpont létesítése követi. Ezzel összesen 55 lesz az olyan helyek száma, ahol át lehet lépni a bel- német határt. Szó van arról is, hogy tíznél több új átkelő-ellenőrző pontot létesítsenek Nyugat-Berlin határán. A kelet-berlini rendőrség szerint ugyanakkor a Brandenburgi kapunál „a legközelebbi napokban” nem várható a fal megnyitása. Manfred Gerlach, a Német Liberális Demokrata Párt (LDPD) elnöke csütörtök este a nyugatnémet televíziónak úgy nyilatkozott, hogy pártja négy miniszteri posztot kap majd Hans Modrow koalíciós kormányában. Eddig csak egy LDPD-tag volt a kabinetben, most viszont ez a párt lesz az NSZEP után a második legnagyobb kormánypárt. Martin Bangemann, az Európai Közösségek egyik vezető beosztású, nyugatnémet tisztségviselője csütörtökön azt mondta újságírók előtt, hogy 1992- ig semmiképpen sem fognak foglalkozni a kelet-európai országok közös piaci tagságával — kivéve esetleg az NDK-t, amelyet különleges kapcsolatok fűznek az NSZK-hoz. Ä Közösség folytatja a gazdasági és politikai integrációs tervek megvalósítását, és csak 1992 után veszi fontolóra Magyarország és más, a szabad piacgazdaság felé tartó országok felvételének kérdését. Az NDK kivételt képezhet, hiszen polgárainak automatikus joguk van az NSZK-állampolgár- ságra, s a keletnémet árucikkek — nyugatnémet közvetítéssel — szabadon el-_ juthatnak a Közösség piacaira. NAGY SÁNDOR VÉLEMÉNYE: A hatalmi-politikai tülekedésben kevés energia marad a gazdasági problémák megoldására (Folytatás az 1. oldalról) A dolgozók szempontjából elfogadhatatlan, ’ hogy a mai nagy hatalmipolitikai tülekedésben az ország alapvető gazdasági-szociális problémáinak megoldására marad a legkevesebb energia, s miközben a szócsaták éleződnek, romlanak az élet- és munkakörülmények. Nagy Sándor ezután azt taglalta, ' hogy milyen lehet a szakszervezeti mozgalom viszonya az egyes pártokhoz. Véleménye szerint a mozgalom nem törekedhet együttműködésre a magukat nyíltan jobboldalinak valló, vagy programjuk alapján annak minősíthető pártokkal, s némiképp hasonló a helyzet a liberális elveket valló pártok, politikai tömörülések esetében is. Mivel jelenleg hazánkban nincs szervezett, konszolidált és befolyásos baloldal, a jelenlegi helyzetben a legnagyobb esélyt abban látja, hogy valamilyen partneri viszonyt alakíthat ki a centrumhoz sorolható pártokkal. Az alakuló baloldalról szólva — amely a szakszervezeteknek mindig is történelmi partnere volt — kiemelte: amennyiben e pártokban, köztük az újjáalakulni látszó MSZMP-ben elsősorban a korábban kivételesen nagy politikai lehe- tőséggekkel rendelkező, de azzal élni nem mindig tudó személyek jutnak meghatározó szerephez, e pártok nem számíthatnak a szakszervezetek támogatására. A szakszervezetek a lehetséges együttműködés szempontjából alapvetőnek tartják, hogy az egyes pártok és a kormány hogyan viszonyulnak programjukban a gazdasági növekedés, az infláció, a reálbérek és a foglalkoztatási helyzet alakulásának kérdéseihez. A társadalmi béke megőrzésének, a válságos gazdasági-szociális helyzetből való kilábalásnak a szakszervezetek szerint vannak olyan minimális feltételei, amelyekből a mozgalom nem engedhet. Ezeket sorolva a főtitkár kiemelte, hogy a kormány, az egyes pártok, a Gazdasági Kamara, a szövetkezetek és a szakszervezetek részvételével egy olyan válságkezelő bizottságot kell létrehozni, amely a gazdasági átalakulás valamennyi fontos kérdésével foglalkozna az országos és a helyi konfliktusok megelőzése érdekében, illetve ha azok már kialakultak, megoldásukról az érintettek bevonásával konzultációkat folytatna. A nehéz helyzetből való kiút közös keresésének előfeltételeként említette, hogy az érdekelt felek mindegyike rendelkezzék a szükséges információkkal. Ezzel összefüggésben javaslatot tett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legyen valóban nemzeti intézménnyé, s közvetlenül a parlamentnek alárendelve működjön. A szakszervezetek elfogadják a struktúraváltás szükségességét, és támogatják azt még akkor is, ha tudják, hogy elkerülhetetlenül foglalkoztatási feszültségekkel jár. Ezzel kapcsolatban azonban leszögezte: az átalakítás, modernizáció árát nem fizettethetik meg kizárólag az érintett munkavállalói, szakmai csoportokkal. A szakszervezetek azt ajánlják, hogy a kormány az adórendszer módosítása során olyan javaslatot terjesszen a parlament elé, amely a vállalkozások nyereségét terhelő adók mérséklésével egyidejűleg kötelezővé tenné a nyereség meghatározott százalékának befizetését egy központi foglalkoztatási és intervenciós alapba. A szakszervezetek által követelt minimális feltételek között említette még: a kormány tekintse. elsődleges feladatának az infláció letörését. Egy valódi és ellenőrizhető antiinflációs program megvalósítása során a szakszervezetek is készek együttműködni abban, hogy a bérek is csak bizonyos határok között, az árakkal összehangoltan emelkedjenek. További kö-' vetelmény a reálbérek csökkentésének megállítása, s már a jövő évtől a bérmechanizmus minden kötöttségének megszüntetése. A szakszervezetek szót emelnek az adóterhek csökkentéséért, az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatásának mérsékléséért. Szükségesnek látják, hogy a kormány és a parlament a szakszervezetekkel közösen kidolgozott koncepcióval forduljanak a fejlett ipari országok kormányaihoz és’ szakszervezeteihez, amelyben javaslatokat tennének a hazánknak nyújtandó gazdasági segítség tartalmára, lehetséges módozataira, a szociális szempontok figyelembevételével. Nagy Sándor ugyanígy az átalakulás feltételei közé sorolta az állami és nemzeti vagyon esztelen kiárusításának megakadályozását, működőképes elgondolások kidolgozását a tulajdonreform keretében a közösségi tulajdonformákra, valamint azt, hogy a kormány teijesszen elő javaslatot a parlamentnek a társadalombiztosítás önkormányzatára. Véleménye szerint szükség van továbbá az érdekegyeztetés új, hatékony intézményrendszerének kiépítésére és működtetésére. Külön is szólt a munkástanácsok kérdéséről, amelyek léte szerinte a jövőben nemhogy gyengítené a munka- vállalói érdekek képviseletét, hanem sokkal inkább erősítené, ha a vállalati ügyekbe való beleszólás jogát e tanácsok gyakorolnák, a szakszervezetek pedig munkájukat elsősorban a klasszikus szakszervezeti jogokra összpontosítanák, a kollektív szerződések megkötésétől kezdve az egyéni érdekvédelemig. A főtitkár végezetül annak lehetőségeit vázolta, hogy a szakszervezetek milyen magatartása lenne a legcélravezetőbb a közelgő parlamenti és helyhatósági választásokon. A tagságnak kell eldöntenie, hogy a szakszervezetek állítsanak-e önálló jelöltet, netán még úgy is, hogy választási pártot hoznak létre, vagy pedig más pártok színeiben indítsanak jelölteket. A Nagy Sándor által említett alap- követelményekkel a felszólalók szinte kivétel nélkül egyetértettek. V NYÍLT LEVÉL Németh Miklós miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mi, a nyilvánosság munkásai a deklarációk és nyilatkozatok dömpingje idején csak vonakodva folyamodunk ehhez a megoldáshoz. De szorult helyzetünk rákényszerít bennünket, hogy nyílt levélben forduljunk Önhöz. Az elektronikus és az Írott sajtót egyaránt súlyos megrázkódtatások érik napjainkban. A magyar demokrácia születésénél buzgón bábáskodó sajtót ma többirányú, részben körein kívüli, részben saját környezetében felbukkanó veszély fenyegeti. Mindez olyan következményekkel járhat, hogy a demokrácia kibontakoztatásához, az ország előtt álló rendkívüli feladatok végrehajtásához egy erejét vesztett, színvonalában meggyengült, anyagi lehetőségeiben a működésképtelenség határán egyensúlyozó sajtója marad a nemzetnek. E levelünk közvetlen indítéka a bennünket fenyegető veszélyek egyike. Ez az írott sajtót érinti, anyagi természetű és igen közeli: november 20-ára, hétfőre kell az ország valamennyi lapkiadó hivatalának válaszolni arra a postai diktátumra, amely a terjesztési költségeket úgy emelné meg, hogy egy 4,30-as napilap árának majdnem a felét csak a postai terjesztési költség vinné el. Ez év elején az újságolvasók már megszenvedtek egy drasztikus áremelést, amelyben a terjesztési költségnövekedés is tetemes részt képvisel. A posta mostani döntése, amihez a papír- és a nyomdai árak tervezett, illetve már végrehajtott emelése társul, elkerülhetetlenné tesz egy újabb nagy áremelési hullámot. Ez a nyilvánosság mai színvonalát az írott sajtó területén alapjaiban rendítené meg. Nem a piaci realitásokkal szándékozunk szembeszállni, hanem azzal, hogy a piaci erőfölénnyel visszaéljenek. A Magyar Posta a kiadóvállalatokkal folytatott tárgyalásokon közölte, hogy ha a kiadók nem fogadják el a Posta feltételeit, akkor a Postás Szak- szervezet egyetértésével dolgozóik sztrájkba lépnek. Egyben azt is a kiadók tudomására hozták, hogy azokat a lapokat, amelyek a diktált árakat nem fogadják el, január 1-jétől nem kézbesítik. A Magyar Posta piaci erőfölényével él vissza, s szavakban ugyan már nem ragaszkodik terjesztési monopóliumához, ezt a több évtizedes kizárólagosságot mégsem lehet a valóságban egy jogsza- bálymódositással megszüntetni. A Posta hol piaci szereplőként, hol országos hatáskörű költségvetési intézményként jelenik meg —, attól függően,- hogy melyik kedvezőbb a számára. Ezért kérjük Önt: járjon közbe, hogy a Magyar Posta, mint tényleges terjesztői monopolhelyzetben levő költségvetési intézmény, hozza teljes részletességgel nyilvánosságra, elkülönítve a lapterjesztésre vonatkozó valamennyi adatát, a költségek mértékét és összetételét, valamint a klasszikus postai tevékenység költségeinek a hírlapterjesztéshez kapcsolódó részletező tételeit. Ezen adatok átvizsgálásáig, a megtakarítási lehetőségek feltárásáig pedig kérjük, a sajtó súlyos megrázkódtatásához vezető áremelést függesszék fel. A Petőfi Népe Szerkesztősége és a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat kollektívája 589 SZAVAZÓKOR BÁCS-KISKUNBAN Jövő vasárnap népszavazás (Folytatás az 1. oldalról) sítést és a személyi igazolványukat. Mindenki csak saját maga szavazhat, mégpedig a szavazatszámláló bizottság által, előtte lebélyegzett hivatalos szavazólapon, amelyet borítékba helyezve kell az urnába dobni. Minden szavazókörben az elsőként érkező állampolgár egyben hitelesítője is lesz a szavazás tisztaságának, ugyanis jelentlétében vizsgálják át az urnát, üres-e, majd előtte zárják le, s az általa is aláírt ellenőrző lapot bedobják az urnába, ahol lennie kell a felbontáskor is. Mozgó urnát kérésre, beteg emberekhez visznek ki. A szavazás befejezése után ott helyben megkezdődik a voksok összeszám- lálása. A bizottság két példányos jegyzőkönyvet állít ki. Egyik a helyi tanácsnál marad, a másikat a megyei tanácson keresztül az országos választási bizottsághoz továbbitják. Az információ számítógépen keresztül már vasárnap, a jegyzőkönyv hétfőn jut el a parlamentbe. A pártok megbízottainak 3 munkanap áll rendelkezésére, hogy kétségeik esetén a dokumentumokat megnézhessék. Miután egyetlen lapon* négy kérdést- tesznek fel, így az azokra adott válaszokat külön-külön összesítik. Egy adott kérdésre érvényes a szavazat akkor, ha a hozzá tartozó két négyzet valamelyikében egy plusz jel vagy beik.- szelés egyértelműen megállapítható. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a hivatalos szavazólapon adják le, vagy az nincs lebélyegezve, továbbá, ha nem lehet tudni, mire irányult az állampolgár szándéka. Érvénytelen akkor is, ha az egy kérdéshez tartozó mindkét négyzet üresen marad, vagy mindkettőt beikszelik, ha valaki az egész lapot áthúzza, ha az illető csak a borítékot dobja be, s a szavazócédulát hazaviszi. Miután egy lapon négy kérdés van, előfordulhat .nemcsak négy érvényes, és négy érvénytelen szavazat, hanem 1, 2, 3 érvényes, és fordítva ugyanennyi érvénytelen is. Az összeszámláláskor a külön kérdéseket külön összesítik, s az érvénytelen szavazatokon fel kell tüntetni azt is, miért minősítették őket érvénytelennek. A népszavazás -gl amelynek megismétlését nem lehet elrendelni — többféle eredményt is hozhat. Amennyiben azon nem vesz részt a szavazásra jogosult állampolgárok 50 százalékánál több, akkor — függetlenül a leadott szavazatok megoszlásától — 1990. január 7-én megtartják a köztársaságiel- nök-választást, és érvényben marad az Országgyűlés döntése a pártalapszerve- zetek munkahelyi működésének megtiltásáról, az MSZMP vagyonának elszámolásáról, és a munkásőrség feloszlatásáról. Ha a szavazásra jogosultak több mint fele leadja voksát, de az összes érvényes szavazat nem haladja meg a szavazásra jogosultak számának 50 százalékát, akkor az előző megoldás lesz ismét, vagyis köztársaságielnökválasztás, és a parlamenti döntések érvényben maradása. Amennyiben az érvényes szavazatok száma — természetesen ez is, mint az előző latolgatás, kérdésenként értendő — több mint a szavazásra jogosultak számának ötven százaléka, és az érvényes szavazatoknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, akkor eredményes volt a népszavazás. Ha az első kérdést kiemeljük: többségi igen esetén nem lesz köztársaságielnök-választás január 7- én, többségi nem esetén népszavazáson választják meg a köztársasági-elnököt. Hogy a november 26-ai népszavazás költségei milyen összeget jelentenek, arra még nincs pontos információ. A központi költség 200 millió forint. A helyi költségekről utólagos elszámolás készül, s összesítését a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé terjeszti. Az biztos, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai pénzt nem kapnak, ellátásukról azonban gondoskodnak. További kiadást jelent a helyiségek fűtése, világítása, szavazófülkék, urnák készítése, a telefon, telex, futárkapcsolat díjtétele. Ezek fedezetét a helyi tanácsok megelőlegezik, s később ezt megtérítik nekik. Bács-Kiskun megye eddig 1,8 millió forintot kapott erre a célra. V. T. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az MSZP Elnökségének állásfoglalása a megyei sajtóról A Magyar Szocialista Párt Elnöksége megállapította, hogy a csaknem 1,2 milliós napi példányszámban megjelenő megyei lapok a vidéki Magyarország — a nemzetet alkotó lakosság döntő többsége — tájékoztatásának meghatározó bázisát képezik. Ezért e lapok igen fontos eszközei a mai magyar valóság sokoldalú bemutatkozásának, annak, hogy a lakosság hűen legyen tájékoztatva mindarról, ami ma Magyarországon,és a világban történik, illetve, hogy az olvasók felelősséggel tudjanak dönteni mindennapi társadalmi és politikai ügyeikben. Mindennek biztosításához az MSZP Elnöksége határozatban vetette el a korábbi sajtóirányítási gyakorlatot és úgy foglalt állást, hogy támogatja az újságírók mesz- szemenő alkotói függetlenségét, s a maga részéről biztosítja is azt. Szövetséget kínál mindenkinek, aki vállalja azokat a baloldali értékeket, amelyeket ^ hazánk haladó társadalmi erőivel karöltve — a Magyar Szocialista Párt is magáénak vall. Az MSZP állást foglalt amellett is, hogy záros határidőn belül korszerűsíti a tulajdonában lévő megyei kiadóvállalatok működésének mechanizmúsát. Az MSZP Elnöksége úgy döntött, hogy soron következő ülésein egyenként foglalkozik a megyei kiadóvállalatok és lapok helyzetével, s további együttműködésre kéri az ott dolgozó kollektívákat. Budapest, 1989. november 15. Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés Honvédelmi Miniszteri Bizottsága November végén Budapesten tartja soros ülését a Varsói Szerződés Tagállamainak Honvédelmi Miniszteri Bizottsága, amelyen — a Varsói Szerződés Tagállamai katonai doktrínájának védelmi jellegét figyelembe véve — megvizsgálják az egyesített fegyveres erők további tökéletesítésének kérdését. (MTI) Kongresszust tart az MSZMP Az MSZMP XIV. kongreszusát december 17-ére összehívják — adja tudtul az a felhívás, amelyet az MSZMP XIV. kongresszusát előkészítő bizottság nevében Grósz Károly írt alá. A dokumentum — amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez—a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaihoz és barátaihoz fordulva tudatja: „A legfontosabb feladat a munkások, a parasztok, az értelmiségiek egységes marxista pártjának újjászervezése annak érdekében, hogy képesek legyünk megőrizni a négy évtized alatt áldozatos munkával elért vívmányokat, leküzdjük a fojtogató válságot és megtaláljuk a szocialista eszmények kiteljesedéséhez vezető utakat.” A félhívás a továbbiakban rögziti azt is: „A XIV. kongresszus azt a feladatot tűzi maga elé, hogy kidolgozza az MSZMP akció- programját a szükséges reformokról, a demokratikus törvénykezésről, az égető gazdasági és szociális tennivalókról, a fizikai és szellemi dolgozók, a nyugdíjasok és fiatalok érdekeinek politikai képviseletéről.” (MTI) Négyszáz utast irányítottak vissza A. nagylaki magyar—román határállomásról a román hatóságok pénteken 0 órától 14 óráig mindenféle indoklás nélkül mintegy 400 beutazni szándékozót — közöttük 145 magyart, továbbá 100 lengyel és 29 NSZK-állampolgárt — irányítottak vissza — közölte a BM Határőrség illetékese az MTI-vel. A nagylaki határállomásnál az utazók hosszú várakozásra számíthatnak, a kamionok 12-15 óra múltán jutnak tovább. A többi magyar—román határátkelőhelyen a forgalom jellege nem tér el jelentősen a szokásostól.