Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-13 / 243. szám
TT\/"\ T A n A C Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, JV/Y>3 pénteken eső már nem lesz. A nyugati, majd délnyugati szél mérsékelt, napközben gyakran elénk lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2, 7, a legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 13, 18 fok között várható. POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 243. szám Ára: 4,30 Ft 1989. október 13., péntek BÉKÉSCSABÁN KÖTTETETT Alföldi megyék szövetsége Tegnap Békéscsabán tanácskoztak a dél-alföldi megyék vezetői. A találkozón Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye tanácselnökei vitatták meg közös gondjaikat, egyeztették elképzeléseiket. A résztvevők a tárgyalást követően szándéknyilatkozatot fogadtak el, melyben az alföldi megyék közös érdekérvényesítési, az ország társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepük növelésére irányuló akaratukat fogalmazták meg. A találkozón részt vett a Haj- dú-Bihar Megyei Tanács általános elnökhelyettese is, aki kifejezte egyetértését az együttműködők céljaival és nyilatkozott arról, hogy csatlakozni kívánnak a szövetséghez. Az együttműködő megyék képviselői a tárgyaláson hangsúlyozták: az Alföld, történelmi, társadalmi és gazdasági helyzetét tekintve, sajátos térsége hazánknak. Az itt élők érdekei is sajátosak, amelyek érvényesítésekor — nem elszakadva az ország más tájaitól, s nem szemben állva a másutt élők érdekeivel — a régió értékeinek megfelelő helyet kémek az ország társadalmi és gazdasági életében. A közös érdekérvényesítés céljából a találkozó résztvevői elhatározták az alföldi megyék szövetségének létrehozását. Elvi állásfoglalásuk abból indult ki, hogy olyan társadalmi és politikai Reformokra van szükség, amelyek helyt adnak a vidék érdekeinek, építenek a helyi viszonyokban rejlő politikai és gazdasági újítóképességre, fellendítik és gazdagítják a térség szellemi, tudományos, művelődési életét, s ezáltal enyhítik a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket is. Ezért az Alföld megyéi olyan összefogásra és közös fellépésre gondolnak, amely a megyék sajátosságainak tiszteletben tartása me)lett hatékonyan biztosítja közös érdekeik érvényesítését. Ehhez kérik az érintett megyék lakóinak, a helyi tanácsoknak, az Orszg- gyűlésnek, a Minisztertanácsnak, a pártoknak és áz egyesületeknek, valamint a térségben működő szervezeteknek az egyetértő támogatását. Az alföldi megyék tanácselnökei kezdeményezik, hogy egy közösen elkészített együttműködés céljait, lehetőségeit és szervezeti kereteit megfogalmazó dokumentumot a megyei tanácsok testületileg erősítsék meg. S.M. FORGALOMTROMBÓZIS VÁRHATÓ SOLTNÁL 1 .tli Egy híd, amit már csak a szentlélek tart... Jó utat, Magyarország! A hidaknak is megvan a maguk sorsává solti Kis-Duna-híd fémtestét egy viharvert,- de reménykedő Magyarország építette 1928 és 1930 között, „vállasabb’’ ' dunaföldvári társával együtt. Bár fontosságát elsősorban a hadsereg vezetői bizonygatták, a folyamon átívelő acélszerkezetek az egész ország kereskedelmét,' közlekedését átszervezték'. Jól tervezett, erős, korszerű átjárók voltak, amelyeket aztán a második világháborúban romba döntött a trotil. Szinte közvetlenül: a világégés után hozzákezdtek a meghatározó fontosságú műtárgyak helyreállításához. Sajnos, az eredeti dokumentáció.már nem* volt föllelhető:. És sietni is kellett! így az 1951-ben átadott kishíd helyreállítása nem a megfelelő technológiával, készült. A nyolcvanméteres „fémkar” (alapszerkezetében a kereszttartó elemek egy részét szegecselték, más részét hegesztették) a drasztikusán megnövekedett terhelés következtében és a rendszeres karbantartás elmur lasztása okán életveszélyessé vált. Summázva a szakmai elemzés állításait, úgy mondhatnánk: már csak a szentlelek tartja. ■ ■ . — Ha a magyar hidakat rendszeresén szemlézik, miért csak az utolsó pillanatban jelezték a veszélyt? — I kérdeztem a Petőfi Népe olvasói számára kért bejáráson a Szegedi Közúti Igazgatóság felügyelőjétől, Kurucsai Páltól. — Az előírások szerint minden évben ellenőrzik a 20 méternél szélesebb nyílású átjárókat — kezdte Kurucsai Pál. — Meg lehet keresni a jegyzőkönyveket, mindegyikből kitűnik: a solti kishíd rémes elhanyagoltsága „minősítve volt”. De talán nem keÚ példák sorával bizonyítani, hogy elhiggyék: a pénzhiányra való hivátkozás — amíg valami meg nem repedt vagy össze nem omlott á— mindenre elfogadható indok volt. (Egy keskeny lépcsőn lejutunk a szerkezet tartóelemeiig. Míg vigyázva lépdelek, eszembe jut: mennyi- (Folytatás a 3. oldalon) Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélései Németh Miklós miniszterelnök — szerdán La- dislav Adameccel, á csehszlovák kormányfővel folytatott megbeszélései után — csütörtökön a Sopron közelében lévő Balf községben Franz Vranitzky osztrák kancellárral találkozott. A rövid, néhány órás munkatalálkozón — amely délben kezdődött — a magyar és az osztrák kormányfő a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vitatta meg. Múlt ismeretes, Németh Miklós szerdán Ladislav Adameccel szintén a vízlépcsőrendszerről tárgyalt, s a két fél álláspontja a megbeszélések során nem közeledett. A csehszlovák fél továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az 1977-es államközi szerződésnek megfelelően az erőműveket megépítsék. A magyar kormányfő kompromisszumos javaslatot terjesztett be. Ennek lényégé, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a környezeti veszélyeket. A magyar javaslat szerint a nagymarosi vízlépcsőt nem építenék meg, a bősi erőművet pedig alapüzemmódban hasznosítanák. Végül is a magyar—csehszlovák tárgyalások azzal zárulták, hogy két héten belül, a két miniszterelnök részvételével, a legfelsőbb pártvezetők találkozójára kerül sor, amelyen ismét megvitatják az erőműrendszer ügyét. A csütörtöki magyar—osztrák kormányfői megbeszéléseken a bős—nagymarosi erőmű mellett más kérdések is szóba kerültek. A tanácskozás napirendjén szerepelt az 1995-re tervezett, közös bécs—budapesti világkiállítás ügye, ezenkívül a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott a magyarországi reformfolyamat helyzetéről. (Sajtótájékoztató a 2. oldalon) Megszűnt a néphadseregen belüli ifjúsági szervezet Megszüntette tevékenységét a Néphadsereg Ifjúsági Szervezete (NISZ) Magyar Néphadseregi Bizottsága. Erről a testület csütörtöki ülésén döntöttek. A bizottság tudomásul vette, hogy az általa irányított NISZ-szervezetek az év végéig jogutód nélkül fokozatosan megszűnnek. A döntés mintegy 30 ezer NISZ-tagot érint. Ugyanakkor a bizottság javasolja, hogy összhangban a kormány most alakuló ifjúságpolitikai koncepciójával, a hadseregen belül hozzanak létre a sorkatonai fiatalok érdekeit védő képviseletet. A megszüntetést kimondó döntés előtt heves vita alakult ki arról, hogy a bizottságnak joga van-e a NISZ megszüntetésére. Volt, aki az MSZMP kongresszusához hasonlította a döntést, megjegyezve, hogy sok ezren fogják számon kérni a vezetőségtől a határozatot. Végül abban egyeztek meg, hogy október végére összehívják a NISZ-titkárok értekezletét, hogy tájékoztassák őket a döntés hátteréről. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a megszüntetést a társadalompolitikai folyamatok, a háromoldalú egyeztető tárgyalások eredményei, valamint a haderőreform elképzelései indokolják. Az ülésen részt vevő Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, egyebek közt, arról szólt, hogy a jövő héten a parlament várhatóan elfogadja a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a Magyar Néphadseregben pártok nem működhetnek. Mint mondta: megoszlik a tisztek véleménye abban a kérdésben, hogy a hivatásos katonák lehessenek-e pártok tagjai, mert ez, egyes vélemények szerint, megosztaná a tiszti állományt. A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy demokráciában a párttagságot lehetővé kell tenni. Bejelentette: a törvény megszületését követően parancsot ad ki, hogy a hadsereg munkahelyein semmiféle politikai szervezet nem működhet, illetve tagjaik nem szólhatnak bele a hadsereg ügyeibe. Hangsúlyozta: a hadsereget távol kell tartani a pártharcoktól. Rámutatott: a döntés összefügg azzal, hogy a pártok egymás után alakítják meg ifjúsági tagozataikat, amelyek működése szétzilálná a hadsereg egységét. A párttag sorkatonáknak szolgálati idejük alatt szüneteltetni kell pártmunkájukat, ennek végzésére csak szabadságuk idején lesz mód. Végezetül szólt arról, hogy a hadseregen belül a jövőben sem működhetnek szakszervezetek, érdekvédelmi testület létrehozására viszont szükség van. (MTI) I A munkásőrség jövőjéről I A kormány —mint ismeretes — még júniusban tárcaközi bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy készítsen javaslatot a munkásőrség jövőjéről. A Minisztertanács eredetileg decemberben tervezte megtárgyalni a testület jövőjét, de nemrég úgy döntött, hogy már októberben határozatot hoz a munkásőrségről. A kormány, várhatóan, jövő hétfőn tárgyalja meg a tárcaközi bizottság javaslatát. Ennek lényegéről Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a bizottság vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: az elgondolás szerint a reguláris erő kiegészülne egy önkéntes területvédelmi testülettel. Ez — a tervek szerint — békeidőben elemi csapások esetén vehető igénybe, s olyan kiképzést kap, mint a tartalékos katonák. Fegyverzetüket, felszerelésüket a hadsereg raktáraiban helyeznék el, s ezeket csak gyakorlatok esetén adnák ki. Arra a kérdésre, hogy az önkéntes testület tagozódása a hadsereg kötelékébe nem mond-e ellent a létszámcsökkentési folyamatnak, Kárpáti Ferenc hangsúlyozta, hogy erről nincs szó, sőt, ez éppen a haderőcsökkentéssel van összefüggésben. A létszámcsökkentésen ugyanis mindenek előtt azokat a reguláris erőket értik, amelyeket a költségvetésnek kell fenntartania. Az önkéntes testület létrehozásával tovább csökkenhet a reguláris erő létszáma, s így a hadsereg költségvetése is kisebb lehet. Elmondta, hogy az új, önkéntes testület elnevezésére több javaslat is a kormány elé kerül. Ezek között szerepel: a nemzeti őrség, a nemzeti gárda, a népőrség és az önkéntes védelmi erő elnevezés is. Elismerés — környezetvédelemért A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség elismerését kifejező táblát adományozott a MÁV Kiskunhalasi Lokomotív Horgász Egyesületének. Az „ünnepségre” szerdán délután került sor a Sóstó partján, amely csaknem tízéves munkálkodás, jelentős anyagiáldozat-vállalás révén bűzlő mocsárból élő tóvá változott: örömére a fürdőzők- nek, a horgászoknak, illetve a pihenésre, felüdülésre vágyóknak. A tópart kotrás utáni kialakításában, a látvány formálásában nagy részt vállaltak a horgászegyesület lelkes tagjai, akik az évek során szinte mindennap tettek valamit, hogy kedvelt horgászhelyük mintapéldája legyen a természeti adottságok jó kihasználásának. Fákat ültettek, csónakkikötőt építettek, füvesítettek, s bizonyára jól hasznosítják azt a 30 ezer forintot is, amit a halasítás elősegítésére „jutalmul” kaptak. Kürti Ferenc, a Mohosz országos vezetőségének osztályvezetője méltatta az egyesület munkáját és elismerését fejezte ki, hiszen Bács-Kiskun megyében a Sóstón kívül a solt- vadkerti Büdös-tó és a sükösdi „tőzegesek” kialakítása is példát mutató. Walter Péter felvételei AZ ORSZÁGBA TÁR „NYITVA ”—MOST MÁR A TERMELŐK LÉPJENEK! Egy NEB-vizsgalat tap« C7T Q lof oi aLUtluUll Immár több mint egy éve érvényben van az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a termelő — legyen az vállalat, szövetkezet vagy magánvállalkozó; — külföldön értékesítse áruját. így a régi, jogos kívánságnak megfelelően a termelők előtt is megnyílt az országhatár. De vajon élnek-e, tudnak-e élni a lehetőséggel? A jelenlegi gazdasági, társadalmi körülmények segítik vagy gátolják vállalkozásukat, saját felkészültségük megfelelő-e ehhez? A Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az agrárkereskedelemben vizsgálódva kereste a választ ezekre a kérdésekre, a tapasztalatokról készült jelentést a tegnapi soros ülésén tárgyalta meg a testület. Az írásos anyagot az összejövetel résztvevői már korábban megkapták, a benne foglaltakkal kapcsolatos kérdésekre dr. Nagy Lajos, a vizsgálat vezetője és Darvas Lászlómé tanácsos, a MNEB gazdasági szakértője válaszolt. A vizsgált időszak: 1988 (végéig) és 1989 első fele, helyszíne pedig nyolc élelmiszer-termelő, -feldolgozó, illetve -forgalmazó vállalat volt. Tíz gazdálkodószervezet kérdőívek kitöltésével segítette a vizsgálatot. Az eltelt másfél évben 13 mezőgazdasági szervezet kért és 12 kapott önálló exportjogot. (Az egyetlen elutasított, kivételi listán szereplő termékhez ragaszkodott.) A hét magánvállalkozó közül öten kertészeti, ketten pedig méhészeti termékek exportjára kértek és kaptak lehetőséget. Bürokratikus akadálya tehát nincs a szándék megvalósításának. Mégis: a cégek továbbra is a külkereskedelmi vállalatok közreműködésével bonyolítják le exportjuk túlnyomó részét. Ehhez a munkához ugyanis nincs megfelelő apparátus, de még csak egyetlen, megfelelően képzett szakember sem a gazdálkodószerveknél. A korábban monopolhelyzetet élvező és ebből adódóan a szükséges információkkal, kapcsolatokkal egyedül bíró külkereskedelmi vállalatok segíthették volna, de nem segítették az önállósulni akaró termelőket. Ahhoz pedig, hogy maguknak szerezzenek információkat, kapcsolatokat, megint csak megfelelő szakemberekre lenne szükségük. Érdekes módon az ilyen képzésre még sincs jelentkező. Mint az ülésre meghívott dr. Bányainé Bajzik Magdolna megyei külkereskedelmi megbízott elmondta: indítanának külkereskedelmi ismereteket adó tanfolyamot, de még csak érdeklődés sincs iránta. Kevés a külkereskedelmi szakjogász, a rendelet viszont előírja, hogy közvetlen exporttevékenységet csak az a cég folytathat, amelynek ilyen képzettségű alkalmazottja van. A hazai termelési költségek növekedtek, egyes mezőgazdasági termékek ára viszont csökkent a tőkés piacon. Az ilyen, s ehhez hasonló okok miatt visszaesett az export jövedelmezősége. A kivételi lista szűkítése segítette ugyan az agrárkereskedelem előrelépését, de a tapasztalatok szerint zömében nem azok a termékek kerültek ki a korlátozás alól, amelyekre a külpiacon kereslet van. Az exportbővítés egyik kitűnő lehetősége a külföldi tőke bevonása, vegyes vállalatok létesítése. Ám úgy tűnik, ennek bürokratikus akadályai moz- díthatatlanok. A jelenlegi gazdásági körülmények egyébként sem vonzóak a külföldi tőke számára. A szocialista exportot — az ismert gazdasági okok miatt i— csökkenteni kell, ezért az ilyen külkereskedelmi jogot kapott cégek a tárgyalási engedélyt már nem kapták meg. A MNEB-vizsgálat tapasztalatai részét képezik majd annak a jelentésnek, amely hamarosan a Minisztertanács elé kerül. A. M. Kína nem kér a többpártrendszerből A csütörtökön megjelent kínai központi lapok első oldalon számolnak be arról a beszédről, amelyet Li Hszien- nien, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Országos Bizottságának az elnökemondott a népfront vezetői előtt. A veterán pofi tikos állást foglalt a Kínai Kommunista Párt és a demokratikus pártok együttműködésének folytatása mellett, de ezek nem hivatalban levő pártok, és ellenzéki szerepet sem töltenek be. Létük értelme abban van, hogy együttműködnek a hatalmon tevő Kínai Kommunista Párttal és elismerik annak vezető szerepét. Li Hszien-nien hangoztatta beszédében, hogy a Kínai Kommunista Párt és a demokratikus pártok közötti hosszú távú együttműködés és kölcsönös ellenőrzés olyan gyakorlat és politika, amely tökéletesen megfelel a szocialista építés kínai sajátosságainak és jellegének, megfelel Kína realitásainak. (Megfigyelők rámutatnak: a negyven- nyolemilliós kínai kommunista Párt és az összesen körülbelül 360 000 tagot tömörítő nyolc demokratikus pirt együttműködésének gyakorlata az, hogy a demokratikus pártok nem rendelkeznek semmiféle döntés joggal, de a konzultációs politikának megfő lelően a kínai kommunista Párt kikéri véleményüket az általa fontosnak ítélt országos kérdésekben hozandó döntés előtt.) A kínai népfront elnöke hangsúlyozta, hogy Kínában nem engedik meghonosítani a többpártrendszert, és nem tehet szó ellenzéki pártok működésének engedélyezéséről. Ez ugyanis a szocialista demokrácia megtagadása tenne és megfosztaná a kínai tömegeket attól a jogtól, hogy az ország gazdái tegyenek — mondta.
