Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-03 / 233. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 3. Szovjet sugallatra engedett H NSZK-lapvélemény A Frankfurter Allgemeine Zeitung cimü lap jelentése szerint a Szovjetunió mérvadó szerepet játszott abban, hogy az NDK hozzájárult a prágai és a varsói nyugatnémet nagykövetségen menedéket talált keletnémet állampolgárok NSZK-ba való kiutazásához. Az újság hétfőn Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter véleményére hivatkozó tudósításában biztosra veszi, hogy Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter Mihail Gorbacsov főtitkár és áHamfő jóváhagyásával közvetlen kapcsolatokat létesített az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország, tehát a Szovjetunió három szövetségese vezetésével a probléma megoldása céljából. A szovjet fél rámutathatott az NDK kikiáltása október hetedikéi 40. évfordulójának fontosságára. Genscher a frankfurti újság értesülése szerint meg van győződve arról, hogy a rendezésben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke nemcsak közreműködött, hanem az elhatározás személyes döntésen alapult. így a berlini vezető a Sevardnadze által előmozdított rendezés során érvényesítette hatalmi szavát a politikai bizottság hosszadalmas, időrabló tanácskozása nélkül is. A frankfurti újság kiváltképp kidomborítja azt a körülményt, hogy a szovjet diplomácia vezetőjét valósággal megrendítette és a mielőbbi megoldás szükségessége felől meggyőzte Gens- chernek a prágai nagykövetségen kialakult tarthatatlan helyzetről szóló beszámolója. Korábban ugyanis a Fischer NDK- és a Johanes csehszlovák külügyminiszterrel folytatott megbeszélések még nem hozták meg az áttörést. A tekintélyes újság sokatmondó ténynek tartja azt is, hogy a nyugatnémet külügyminiszter nagy megelégedésére Horn Gyula magyar külügyminiszter vendégként Genscher társaságában — NSZK-gépen —• utazott el az ENSZ székhelyéről. ANGLIA: Munkáspárti párbajkihívás A „Nézz szembe a kihívással — cselekedj a változásért!” — jelszó jegyében kezdődött meg hétfőn reggel Brightonban a brit Munkáspárt idei országos értekezlete. Három egymást követő választási vereség után a legnagyobb brit ellenzéki pártnak ez a 11. évi tanácskozása Margaret Thatcher asszony hatalomra kerülése óta. Ezúttal azonban nem csüggedés, hanem újjáéledő önbizalom és növekvő győzelmi remények nyomják rá bélyegüket a küldöttek hangulatára. A konferencia megfigyelői körében általános az a vélemény, hogy a konzervatív kormánypárthoz intézett munkáspárti párbajkihívás ezúttal meggyőzőbben hangzik, mint bármikor korábban a „thatcherizmus évtizedében”. Ötnapos tanácskozásuk megnyitásának előestéjén öt közvéleménykutató intézet 5—12 százalék közt ingadozó vezetést mutatott ki a Munkáspárt javára. Hasonló mértékű vezetésre már volt példa az 1983-as és az 1987-es általános választásokat megelőző időszakban is, ámde a döntés napján mégis a konzervatívok diadalmaskodtak. Az új jelenség az, hogy a legutóbbi félév felmérései következetesen 42- 48 százalékos szavazói támogatást mutatnak ki a Munkáspárt javára, amire 1970 óta nem volt példa. (Az 1983-as választásokon a szavazatok 27, 1987-ben pedig 31 százalékát kapta). Ebben az évszázadban arra sem volt még példa, hogy a konzervatívok részesedési aránya 34 százalékra süllyedjen egy országos szavazáson, amint ez idén júniusban történt az euro-parlamenti választásokon. Népszavazást követelő litván képviselők Litván képviselők csoportja hétfőn a szovjet parlament ülésén nyilatkozatot adott át Mihail Gorbacsov államfőnek. A nyilatkozatban a negyven aláíró határozottan tiltakozott az SZKP KB augusztusi, a balti köztársaságokban kialakult helyzettel foglalkozó nyilatkozata ellen. Egyúttal javasolta, hogy Litvániában népszavazással döntsenek a köztársaságok önállóságáról. A litván képviselők szorgalmazták, hogy a balti kérdést, amelynek megoldása szerintük nagyban befolyásolja a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét is, békés, parlamenti úton kell rendezni. E tárgyalásokon a litván képviselők szerint meg kell vitatni egyebek között a Szovjetunió és Litváma szerződését, valamint a szovjet hadsereg egységeinek litvániai jelenlétével kapcsolatos kérdéseket is. A két német állam a korán ébredő rádióhallgatók végtelen éterbeli birodalma. Mindenekelőtt a kölni Deutschlandfunk (DLF) nevű adó jóvoltából. Ez a rádióállomás ugyanis az NSZK-t és az NDK-t egyazon nyelven és egyazon minőségben a Rajnától az Oderáig estétől reggelig végig jól beszólja, s már a hajnali órákban állást foglal mindkét állam legfontosabb belpolitikai kérdéseiben. Magától értetődően nyugati szellemiségben. Nemhiába állapította meg egyszer az NSZK tévéjének nagy nyilvánossága előtt Günther Grauss, a kitűnő író, Bonn egykori első állandó hivatalos NDK-beli képviselője: mindennek megtűrése régtől fogva a keletnémet glasznoszty kézzelfogható megnyilvánulása. Mert ebben a hírközlési értelemben az NDK nyitottsága minden más szocialista glasznosztyot megelőzött, hiszen a DLF-en kívül a legnagyobb tévéadók, az ARD és az ZDF is majd mindenütt zavartalanul foghatók az NDK-ban. Szinte nem múlik el nap, hogy a nagy német nyelv- terület hallgatósága ne hallhatná Rolf Henrichet, az NDK-beli Új Fórum nevű reformista tömörülés egyik alapító tagját a DLF-ben nyilatkozni. Amióta az Új Fórum működéséhez szükséges engedélyt a belügyminisztérium nem adta meg, Henrich többször cáfolta a DLF-ben a szervezete állítólagos államellenes céljairól szóló hatósági vélekedést. Péntek reggel ellenben már nem a belügyminisztérium érveivel szállt szembe, hanem Erich Mielkének, az NDK állambiztonsági miniszterének azzal a meglátásával, hogy az Új Fórum szocialistaellenes. Ilyen törekvés nem lelhető fel az alapítólevélben, noha kétségtelen: a ma már 5—10 ezerre tehető támogató személy a szocializmusnak egy más válfaját szívesebben látná az NDK-ban — mondotta Henrich. A két államban élő németek határokon túli, illetve határokon belüli vitája azonban nemcsak az éterben zajlik, hanem például a legújabb menekültprobléma kapcsán a sajtóban is. Nem sokkal az után, hogy Genscher külügyminiszter és az ellenzéki SPD elismer rően szólt Klaus Höpcke NDK-beli művelődési mi- niszterhelyettesnek-egy belső reformokat sürgető, ak elvágyódás okaival őszintén foglalkozó beszédéről, Höpcke olvasói levelet jelentetett meg a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Kifejtette, hogy a frankfurti lap tudósításából érveinek egy része kimaradt. A félreértések elkerülése végett most ezt szeretné pótolni. Höpcke szerint a menekültkérdés körüli* nagy, zajos felhajtással (a kapcsolatok veszélyeztetése miatt) sokan magában az NSZK-ban sem értenek egyet. Másfelől sorra veszi azokat a szándékokat, amelyek szerinte az NDK-ellenes tényezőket vezérlik. Szociális és politikai revansként értelmezi például azt, hogy az NDK-beli reformszükséglet állandó hajtogatásával a tőkés társadalmi rendhez való visszatérés gondolatát kívánják elhinteni. Felpanaszolják, hogy hiányzik az NDK-ban a hajlandóság a reformokra; valójában azonban ezzel a társadalmi restaurációra való készség hiányát kifogásolják — vélekedik. Höpcke olvasói levelében így látja az NDK-ellenes beállítottság politikai, alkotóelemeit: az NDK-ellenes akció belpolitikailag azt a célt szolgálja, hogy eltereljék a figyelmet a nyugatnémet problémákról. Emellett felhajtóerő a soviniszták számára, s egyben érv ahhoz is, hogy a menekültkérdésben a szociáldemokratákat a kormánykoalícióhoz kapcsolják. Külpolitikai értelemben a be nem avatkozás kötelezettségének durva megsértése. Höpcke világpolitikailag arra következtet, hogy a propaganda-hadjárat növeli a szembenállás elemeit az államok és pártok kapcsolataiban, elterelve a figyelmet olyan általános feladatokról, mint a leszerelés, a környezeti pusztítás feltartóztatása, valamint a harc az éhség, az analfabétizmus, az újgyarmatosító rabszolgaság és az állami terrorizmus ellen. IGEN A TEMPLOMBAN IS? Furcsa párok Dániában Tíz pár esküdött örök hűséget vasárnap a koppenhágai polgármester előtt. Csoportos esküvőre már volt példa, de arra nem, hogy á párok mindkét tagja azonos nemhez tartozzék. Dániában október 1-jén lépett életbe — a világon elsőként — egy olyan törvény, amely módot ad az azonos neműek párkapcsolatainak törvényesítésére. Ezek a párok néhány kivétellel ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a hagyományos — férfi—női — házasságok. Egyelőre vita folyik arról, hogy a templomokban is elhangozhasSék-e a boldogító igen, ha az férfitól férfinak, illetve nőtől nőnek szól. Az egyház mind ez idáig elzárkózott ettől. Az újdonsült házasok egyikének egyik «tagja egyébként lelkipásztor volt. Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 9345,77 9923,85 Ausztrál dollár 4502,13 4780,61 Belga frank 146,96 156,05 Dán korona 791,86 840,84 Finn márka 1350,11 1433,63 Francia frank 909,88 966,16 GörSg drachma 35,15 3733 Holland forint 2732,72 2901,76 ír font 8219,50 8727,92 Japán yen (1000) 415,04 440,72 Kanadai dollár 4919,83 5224,15 Kuvaiti dinár 19549,76 20759,02 Norvég korona 836,26 887,98 NSZK-márka 3085,38 327632 Olasz Ura (1000) 4234 44,96 Osztrák schilling 438,47 46539 Portugál escudo 36,46 38,72 Spanyol peseta 48,73 51,75 Svájci frank 3563,47 3783,89 Svéd korona 900,00 955,68 USA-doüár 5790,64 6148,82 ECU (közös piac) 6362,64 675630 Jugoszláv dinárcsekk (10000) 15,52 v AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEIBŐL Marxista, baloldali erők tömörülése Tizenöt, a szocializmus mellett elkötelezett szervezet és MSZMP-platform képviselői 1989. október 1-jén az MSZMP budapesti Bizottsága Propaganda és Művelődési Központjában tanácskozást tartottak országunk és pártunk helyzetéről. A megbeszélést Szigeti József akadémikus, a Marx Károly Társaság elnöke, a 21-ek csoportjának tagja vezette, bevezető előadást tartott Púja Frigyes nyugalmazott külügyminiszter, országgyűlési képviselő. A résztvevők az alapvető kérdésekben egyetértettek. Élesen bírálták a történelmi múltunkkal foglalkozó kongresszusi dokumentumot és a program- tervezet új változatát. Tanácskozásuk eredményeképpen a marxista, baloldali erők tömörülésének létrehozását kezdeményezték. Első lépésként ideiglenesen koordináló bizottságot hoztak létre. Az összegyűltek úgy ítélték meg, hogy hazánkban veszélybe került a szocializmus építése, reális veszéllyé vált a kapitalizmus visszaállítása. A jelenlevők egyetértettek, hogy a külpolitikát nem szabad pillanatnyi gazdasági célok szolgálatába állítani és engedményt tenni a nacionalista hangulatoknak, mert elszigetelődésünk a szocialista országok között máris reális veszéllyé vált. Az MSZDP országos gyűlésének felhívása A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989. szeptember 30-ától október 1-jéig tartott országos gyűlésének a szociáldemokrata közvéleményhez és a magyar választópolgárokhoz intézett felhívásában a többi közt ez áll: A gazdasági hatékonyság, az emberi életet szebbé és jobbá tevő javak bősége csak akkor hasznos egy közösség számára, ha ennek nincsenek kárvallottjai. Tudjuk, hogy tökéletes egyenlőség nincsen, ez a fejlődés halálát jelentené, de küzdünk egy olyan társadalmi közérzet megteremtéséért, ahol a szükségképpen újra és újra felmerülő ellentmondások európai értelemben vett emberi módszerekkel feloldhatók. Ez akkor sikerülhet, ha a társadalmat a szabadság, igazságosság és szolidaritás értékei igazgatják. Valljuk: a szociáldemokrácia történelmileg kialakult életfelfogás, gondolkodásmód és egyben magatartás is,- de nem köpeny, amit a hatalom megragadása érdekében el lehet dobni, ahogy á kommunisták 1918-ban és 1948-ban tették vagy a hatalom érdekében fel lehet venni, ahogy ezt a mai magyar kommunista hatalom különféle képviselői 1989-ben teszik. A magyarországi szociáldemokrácia minden ilyen irányú kísérletet elfogadhatatlannak tart. Hirdetjük: a szociáldemokráciához csatlakozni és eszerint élni lehet, de felhasználni és kisajátítani nem. A szociáldemokrácia a szociáldemokratáké! (OS) Alternatív katonák Az előzetes várakozásoknál jóval kevesebben, mintegy hatszázan nyújtottak be kérelmet alternatív szolgálat teljesítésére — ez a besorozottaknak mindössze 1 százaléka. Közülük 500-an a polgári szolgálatot választották, a többiek pedig fegyver nélkül kívánnak szolgálatot teljesíteni — közölte a Honvédelmi Minisztérium illetékese azon a megbeszélésen, amelyet az Országos Béketanács rendezett hétfőn az alternatív katonai szolgálat bevezetésének első tapasztalatairól. Fehér József azt is elmondta, hogy 43 fiatal mindenféle szolgálatot megtagadott, többségük a Jehova tanúi közé tartozik. Szólt arról is, hogy a kérelmek benyújtási határideje a katonai eskü letétele volt, ezért a bevonulást követő négy hétben is volt még lehetőség másfajta szolgálatot választani. Akik ebben az időszakban éltek ezzel a lehetőséggel, azokat a kérelem benyújtását követően néhány órán belül leszerelték. A 600 kérelmező többsége egyébként a bevonulás után adta be kérelmét. A HM illetékese szerint az első elemzések alapján a kérelmezők három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik a törvény adta lehetőséggel élve, lelkiismereti okok miatt kívánnak alternatív szolgálatot teljesíteni. A másik csoport tagjainak többsége családi, szociális okok miatt választotta a polgári szolgálatot. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik nyilvánvalóan ki akarnak bújni a fegyveres szolgálat alól. Vannak köztük többszörösen büntetett előéletűek is. A minta: a fejlett demokrácia (Folytatás az 1. oldalról) Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a '-koncepció követni kívánja azokat az álapértékeket; amelyekét az önkormány zatiság • útjára • lépett»' --fejlett demokráciák „kitermeltek”. A magyar elképzelés szorosan kapcsolódik az európai önkormányzati chartához: az ön- kormányzást olyan kollektív emberi jognak tekinti, amely a településeket illeti meg, kollektív emberi jogként próbálja meg beépíteni a magyar közügyi gondolkodásba. E törvénynek területi-települési érdekeket kell ütköztetni — ha kell, a kormányzat érdekrendszerével szemben is. Az eddigi vitákkal kapcsolatban szólt arról, hogy a községek és városok kezdettől fogva megyeellenességüknek adnak hangot, hivatallá deklarálását sürgetik, ugyanakkor a megyék — átalakulásukra hivatkozva Súgy tartják, hogy azért egy demokratizált, a hierarchikus megyefunkciókat leépítő területi-kormányzati szintű igazgatásra szükség van. A miniszterhelyettes szerint, e kérdésben lehetséges a kompromisszum. Véleménye szerint a politikai erők figyelme egyre inkább a működő helyi hatalmi tényezőkre irányul. Elérkezett az idő, hogy a Minisztertanács az önkormányzatok kérdéséről kormányzati szinten tárgyaljon. E téma várhatóan október második felében napirendre kerül, s a koncepciót ezt követően vitatja meg a parlament. E törvényt azonban valószínűleg már az új Országgyűlés fogadja el. A miniszterhelyettes szerint az ön- kormányzati törvény megalkotása feltételezi a tanácstestületek működését túlszabályozó több mint kétezer jogszabály radikális felülvizsgálatát. Kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben az elképzelés kormányzati koncepcióként él tovább, hozzá kell igazítani több, formálódó törvénytervezetet, ajnply _ /iej£ ,qpkprn}ányz^t-barát; koncepcióhoz készült. Németh Miklós e gondolattal egyetértve fontosnak tartotta, hogy például az államháztartási, illetve a földtörvény, valamint a tulajdonreform vonal- vezetése egyezzék az önkormányzati törvény koncepciójával, ne keresztezze azt. A kormány stratégiájának össze- rendeződése e kérdésekben elengedhetetlen. Megerősítette, hogy a Miniszter- tanács október második felében kíván foglalkozni a törvénytervezettel. A kormányfő hangoztatta, hogy a többpártrendszer keretei között a nép- képviseleti fórumok szerepe felértékelődik, s e helyzetre nemcsak a kormányzatnak, hanem az államigazgatásnak is fel kell készülnie. Ugyanakkor figyelmeztetett: az államszervezet megóvása alapvető politikai érdek; amennyiben meginog az állam működőképessége, az a békés átmenetet is veszélyezteti. A stabil államszervezet megbontására irányuló törekvéseket határozottan el kell utasítani — mutatott rá. A sokszínű, valamennyi résztvevőt megszólalásra késztető vitában a vélemények egybecsengtek abban, hogy megyei önkormányzatra a továbbiakban is szükség van. A ma működő megyei apparátusokat azonban nem szabad összetéveszteni s azonosítani magukkal a megyékkel. Többen is hangoztatták, hogy politikai és gazdasági szükségszerűség az önkormányzatok léte, az anyagi alapok megteremtése működésükhöz azonban nélkülözhetetlen. Egyetértés volt abban is: halaszthatatlan a jogszabályok csökkentése, a tanácsi apparátusi létszám leépítése, magasabb képzettségű, jobban megfizetett hivatalnokok foglalkozta- (äsa^Volt, aki arra figyelmeztetett, hogy a törvénynek á fulájdontörvény- nyel egyidejűleg kell megszületnie, amely kimondja az. önkormányzati tulajdont, mások szükségesnek tartották, hogy a tanácsi érdekképviselet a tervezetben markánsabban fogalmazódjék meg. A vitát követően a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségének megalakulásáról és eddigi működéséről Ács István, a szövetség elnöke adott tájékoztatást. Németh Miklós fontosnak tartotta, hogy a Tanácsi Kollégium és a szövetség között ne legyenek párhuzamosságok. A kormányfő egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a különféle tárcák vonják be a műhelymunkákba a szövetség képviselőit. A miniszterelnök kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy a tanácsi dolgozók bérrendezését központi alapból nem tudják fedezni, a bérautomatizmus kialakítására azonban a közigazgatásban és az államigazgatásban is módot kell találni, különösen arra a 2-3 évre, amíg az inflációt nem sikerül egyszámjegyűvé tenni. A helyzetet jellemzi sfe- mondta a kormányfő, hogy 40 800 forintos miniszterhelyettesi fizetésért már a kormány is nehezen talál megfelelő embert. Egy további kérdésre reagálva a miniszterelnök elismerte, hogy a menekültügyre jobban kell figyelni, mert a felügyeleti ellenőrzés lazult. Közölte, hogy a kormány legközelebbi ülésén e kérdést ismét napirendre tűzi. (MTI) Kormány kontra mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról) . huzamosan felszabadítja a műtrágyaimportot is. Ha a gazdaságok a hazai műtrágyát túl drágának találják, az igényelt terméket olcsóbban beszerezhetik külföldről. (Az intézkedés vesztese elsősorban valószínűleg a hazai műtrágyagyártás lesz, amely már jelenleg is igen nehéz helyzetben van.) A TOT egyetértett azzal a kormányjavaslattal, hogv jövőre a felvásárlási árakat is fel kell szabadítani. így megállapodás született, hogy csupán a gabonák (búza, kukorica) és a tej felvásárlási ára marad hatósági árformában. Ugyancsak szabaddá válnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek fogyasztói árai is. Kivételt a 2,8 százalékos zsirtartalmú tej és a normál fehérkenyér képez. Megszüntetik, az áremeléseknél eddig alkalmazott előzetes bejeleptési kötelezettséget is. Ezek az intézkedések alapvetően kedvezőek a termelők számára. Eddig a gazdaságok termékeik árában csak kis mértékben tudták érvényesíteni az ipari termékeknél bekövetkezett árdrágulást, s ez nagy mértékben hozzájárult jövedelmezőségük romlásához. Az is igaz viszont, hogy ily módon sem számíthatnak garantált jövedelemnövekedésre, hiszen csak azoknak a cikkeknek az árát tudják emelni, amelyek iránt jelentős a hazai és a külföldi kereslet, s a magasabb árat a piac elismeri. Nem jött létre viszont megállapodás a hatósági búza felvásárlási árában. A TOT szerint átlagosan 21 százalékos mázsánkénti mintegy 90 forintos áremelésre lenne szükség, ezt azonban a kormány nem tudta megígérni. Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke szerint két hét múlva visszatérnek még a kérdésre, addig csupán annyit tud ígérni, hogy a búza árát valószínűleg minőségétől függően mázsánként 50—90 forinttal fogják emelni. (A 90 forint csak a termés kis hányadára vonatkozna.) Nem engedett a pénzügyi kormányzat az adóval kapcsolatos preferenciák kérdésében. Szabó István azt javasolta, hogy a kistermelők személyi adókedvezményét az 500 ezer forintos árbevétel-határról 600 ezer forintra emeljék. Békési László kereken elutasította ezt, mondván: a másfélmillió kistermelő lényegében eddig sem fizetett adót, teljesen felesleges a preferenciát növelni. Az általuk befizetett adó mértéke minimális, összesen 22 millió forintra tehető. (MTI)
