Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-12 / 242. szám

■ uv I ■----­w JCecslíam^ POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 242. szám Árit! 4,30 Ft 1989. október 12., csütörtök Oktatás és szakképzés A megyei tanács vb ülése Elsőként a Bugac Nagyköz­ségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységéről készült beszámolót vitatta meg tegnap, Kecskeméten tartott ülésén, a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, egyetértve a település és a társ­község fejlesztési elképzelései­vel, amelyek megvalósításához a megyei tanács is — az érvé­nyes rendeletek alapján — se­gítséget' nyújt. Ezt követően a megyei műve­lődési osztály beszámolója ke­rült napirendre az oktatás és szakképzés területének rövid és középtávú elképzeléseiről. Az írásos anyag áttekintést ad az óvodai nevelésről, amelyre jel­lemző: a csoportok és a létszám Csökkenése mellett egyes helye­ken változatlan a zsúfoltság. Általánosságban mégis javul­tak a pedagógiai munka feltéte­lei, a demográfiai helyzet elem­zése után ezt a várható tenden­ciát határozták meg. Az általános iskolákban, az előrejelzés szerint, 2006-ig fo­kozatosan csökken a diáklét­szám. Ennek ellenére községek­ben és kisvárosokban nem vár­ható pedagógustöbblet, míg a nagyobb városokban és főként a lakótelepi iskolákban ezzel számolni kell. A megoldásra több elképzelés is van — az el­bocsátás azonban nem jön szó­ba. A tartalmi feladatok között a tantervi struktúra felülvizsgá­lata, a technikai háttérbázis korszerűsítése, a tanulói önkor­mányzat, valamint az iskolák szakmai és gazdasági önállósá­gának fejlesztése, illetőleg meg- terehitése szerepel, egyidejűleg a hátrányos helyzetű intézmé­nyek támogatásával. A középfokú oktatásra jel­lemző adat: összességében nő a tanulók száma 1991-ig. De míg gimnáziumba és szakközépis­kolába több a jelentkező, a szakmunkásképzőkben, egész­ségügyi szakiskolákban csök­kenés mutatkozik. S bár a tan­termek száma is gyarapodott — a tervezettnél gyorsabban —, mégis feszültségek keletkez­tek. Az új építés mellett szükség volna a felújításokra is, de a helyi tanácsok pénze ehhez ke­vés. Gondokat okoz a pedagó­gushiány is. Ellentmondás, hogy a munkahelyek több, spe­ciális szakembert szeretnének, míg az iskolák az általános kép­zés igényét hangsúlyozzák. Az oktatáshoz új tantermek is szükségesek, s bizonnyal je­lentős hatása lehet a központi intézkedéseknek is: a pedagó­gusbérezés megváltoztatása, az iskolai képesítés elnyeréséhez minimumszintek meghatározá­sa, vagy a felvételi nélküli felső­fokú továbbtanulás bevezetése. A végrehajtó bizottság a vita után úgy döntött, hogy a beszá­moló kiegészítve és átdolgozva kerüljön a megyei tanács testü­leté elé. E fórum tárgyalja majd meg a megyei lakásvagyon hasznosí­tásáról készült tájékoztatót is. A legfontosabb jellemzők: a me­gyei lakásállomány 91 százaléka személyi tulajdonú, 9 százalék állami. Több mint fele vályog és sár falazatú, az egy szobára jutó személyek száma átlagosan 1,4. A megyebeli községek belterüle­tén tavaly 2000 üres családi ház volt, ennek fele lakható vagy fel­újítható. A lakott lakások közül azonban 3000 gyakorlatilag nem lakás, mert egyetlen helyi­ségből áll, vagy az összes alapte­rület kisebb, mint 14 négyzetmé­ter. Mindezek következménye, hogy a megye lakásállománya leértékelődött, és a 70-es évti­zedben történt nagyarányú mennyiségi fejlesztés ellenére la­káshiány van. Nő a lakásárak és a jövedel­mek közötti olló, több tényező gátolja a mobilitást, a tanácsok lakásgazdálkodását nehetíti, hogy kevés a bérlakás, pedig a lakosság növekvő részének ez jelentheti csak a megoldást. A végrehajtó bizottság a vita­anyagot, az ajánlásokkal együtt, jóváhagyta, így az a ta­nácsülésen napirendre kerül. V. T. Németh Miklós prágai tárgyalása Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán, egynapos látogatásra, Prágába utazott. A tárgyalásokról Németh Miklós és Ladislav Adamec tájékoztatta a sajtó képviselőit. Esze­rint megállapítható, hogy alapvetően nem közeledett az álláspont a legfontosabb területen, Bős —Nagymaros kérdésében. Más területen azonban sikerült előrehaladni. Megállapítható, hogy a két ország közötti korábbi megállapodások teljesítése megfelelő ütemben folyik. A tárgyalásokon számba vették a vitás kérdéseket is, így a forint—korona árfolyamának ügyét. A csehszlovák kormányfő arról tájékoztatta a magyar tárgyaló feleket, hogy a közelmúlt­ban bevezetett benzinjegyet csak ideiglenes megoldásként alkalmazzák. Közel kerültek a megol­dáshoz a felépítendő pozsonyi magyar kulturális intézet telekügyével kapcsolatban. A bős— nagymarosi beruházás ügyében, megállapodtak abban, hogy az október 31-ei döntés előtt — ekkor kell állást foglalnia a magyar parlamentnek az erőmű jövőjéről — a két miniszterelnök részvételével a legfelsőbb pártvezetők találkozójára kerüljön sor. Az MSZP-elnökség alakuló ülése Szerdán megtartotta első, alakuló ülését a Magyar Szocialista Párt elnöksége. Az ülésről az esti órákban Kovács Jenő, az MSZP elnökségi tagja tájékoztatta az MTI, a Népszabadság és a Magyar Rádió képviselőit. Elöljáróban a hétfőn befejeződött kongresszusra emlékeztetve azt hangsúlyozta, hogy egy kongresszus csak a politikai működés alapjait vetheti meg, az új párt politikai arculata a tetteken múlik elsősorban. Az elnökség kötelességének tartja a kongresszuson elhatározónak maradéktalan és mielőbbi megvalósítását. A pártvagyonnal kapcsolatosan Kovács Jenő megerősítette azt a kongresszusi álláspontot, miszerint az MSZP a működéséhez szükséges minimális szükségletek felmérése után a jelenleg még kezelésében lévő vagyontárgyakat visszaszármaztatja a kormánynak. A munkásőrséggel kapcsolatban az elnökség ugyancsak megerősítette a kongresszus határozatát, melynek értel­mében köszönetét mondanak a munkásőröknek, s egyúttal számit arra, hogy a korábbi párttag munkásőrök folyamatossá teszik tagságukat a Magyar Szocialista Pártban. Az első elnökségi ülésen — miként Kovács Jenő rámutatott — természetszerűleg nagy hangsúlyt kaptak a pártszervezési kérdések. Ezzel kapcsolatban az elnökség megerősítette a kongresszus döntéseit, miszerint a párttagok október 31-éig nyilatkozhatnak arról, csatlakoz­ni kivánnak-e az MSZP-hez,s az alapszervezeteknek november 10-éig kell megalakulniuk. Az elnökség mindemellett azt ajánlja, hogy a párt hivatásos politikusai és szakértői október 20-áig nyilatkozhatnak arról: meg akarják-e erősíteni tagságukat az új pártban. Ezzel össze­függésben az elnökség úgy döntött, hogy a központi apparátus átszervezését november 20-áig, a helyi és területi pártapparátusok újjászervezését, illetőleg újjáalakítását pedig a helyi párt- szervezet megújítását követő egy hónapon belül kell befejezni. Kovács Jenő az elnökség álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy az új párt működésé­hez szervesen hozzátartozik a platformok és tagozatok tevékenysége. Éppen ezért az elnökség azt is természetesnek tartja, hogy ezek a platformok, tagozatok gyűléseikhez, tanácskozásaik­hoz igénybe vehessék a párt különböző intézményeit, beleértve a központi székházat is. Az elnökség személyi kérdésekkel is foglalkozott. így döntöttek arról, hogy a középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon Vass Csaba és Fábry Béla elnökségi tagok képviselik az MSZP-t, míg a gazdasági szekcióban Pál László elnökségi tagot bízták meg az MSZP képviseletével. Mivel a kongresszus nem döntött a vidéki titkár személyéről, az elnökség Vastagh Pált bízta meg e feladatkör ellátásával. Kérdésekre válaszolva Kovács Jenő elmondta: szerencsés lenne, ha a korábbi párttag országgyűlési képviselők még a következő parlamenti ülést megelőzően nyilatkoznának arról: csatlakozni kívánnak-e az új párthoz, hogy megalakulhasson az MSZP parlamenti csoportja. Végezetül Kovács Jenő az MSZP megalakulásával kapcsolatos ellenzéki véleményeket elsietettnek minősítette, hiszen — mint mondotta — a párt még csak most alakul, s így korai a felette való ítélkezés. Hozzátette, hogy az új párt nemcsak szavakkal és dokumentumokkal, hanem cselekedetekkel kívánja bizonyítani szocialista karakterét, s aláhúzta azt is: egy balol­dali szocialista párt léte nemzeti érdek. (MTI) NEM AZ A BAJ, HOGY NINCS ÁRU, HANEM, HOGY DRÁGA—BÚCSÚ A CSERÉPKÁLYHÁTÓL? Á fűtőkészülékek piacán 1 Október elejé­től, alighogy megkezdődött a távfűtés, több a vevő a vas-edény üzletekben és az iparcikkáruhá­zakban is. Azt né­zegetik: milyen fűtőkészüléket vegyenek az idén. A Vidia Vas- és Műszaki Keres­kedelmi Vállalat Dél-Magyaror­szági Kirendeltsé­ge termékeinek háromnegyed ré­szét megyénkben értékesíti. Ezek közül jó a kínálat háztartási fűtőbe­rendezésekből. A . kecskeméti raktárban jelen­leg is 230, gázzal és szilárd tüzelő­anyagokkal hasz­nálható, összesen 12-féle kivitelben készült kazán vár vevőre, sok más lakásfűtő-készü- lék mellett. A széntüzelésre valók ára 17—27 ezer forint. Mint Kónya Tibor áru­forgalmi igazga­tóhelyettes tájékoztatott: 360 (9 fajta) gázkonvektor, 600, acéllemezből gyár­tott radiátortag, 100 fürdőszobai fali és vízmelegítő, S ezer kalóriás vaskályha is kapható. A már bevált, nagy hatás­fokú NDK-beli OHRA kályhából 300- at várnak a negyedik negyedévben. Van 6,5 kilowattos, villanykályha (3 és 4,5 kilowattos kisebb teljesítményűek a következő hetekben érkeznek), s 120 darab 1500 wattos szarvasi hősugárzó is. Hiányzik viszont a cserépkályha. Magas ára, nagy súlya, s a szállítás ííl • Jó a kínálat kecskeméti Alföld kályhából, kazánból és gázkészülékből a Áruházban. (Méhesi Éva felvételei) közbeni csempesérülés miatt kockáza­tot látnak a forgalmazásában. (Ne fe­ledjék: az a kereskedő, aki a piacon meg akar élni, vállalkozik, és olykor a kockázattól sem riad vissza. — A szerk.) A fűtőkészülékek árai az idén át­lagosan 15 százalékkal emelkedtek. Jobb égőfej a gázkazánokban, 1-2 ezer kalóriával megnövelt hőteljesitmény: ez már elegendő volt arra, hogy a gyár­tók többet kérjenek termékeikért. (Folytatás a 2. oldalon) OLCSÓBB ALBUMOK, KAZETTÁK, CD-K — KOMOLYZENEI ÉS IRODALMI ÉRTÉKEK A HUNGAROTON HANGLEMEZHETEI Egyre inkább veszélybe kerülnek az évente megrendezendő, már évtizedes hagyományokkal rendelkező, kultúrát népszerűsítő ün­nepeink. így van ez a Hungaroton-hanglemezhetekkel is. Tavaly még azt latolgatta Bors Jenő vezérigazgató, hogy lesz-e egyáltalán következő, gazdag rendezvény. Nos, szerencsére lett. Igaz, tükrö­ződik például a kiadványok számán, hogy nincs könnyű helyzetben a Hungaroton. (A vállalat ráfizetéses kulturális missziót teljesít.) A Hungaroton-hanglemezheteket ezúttal az eddig szokásostól eltérően, egy hónappal később kezdték. Október 25-éig tart a kedvezményes akció, vagyis a frissen megjelent nagylemezeket és kazettákat 30, a kompaktlemezeket pedig 70 forinttal olcsóbban vásárolhatják meg az érdeklődők. Tegnap Budapesten a Vörös­marty téri „zenepalotában” megtartott sajtótájékoztatón Nádori Péter és Tóth Attila szerkesztőségvezetők ismertették az újdonsá- • gokat. Tíz kiadvány — tizenhárom lemezen: ez az idei kínálat. A komolyzenei korongok között különös értékeket képvisel a Liszt-, a Mozart-, a Beethoven-, a Dvofak-album, a háromlemezes Gioconda. Ismét jelentkezett friss lemezzel az Amadinda együttes. Az erdélyi Fodor Sándor kalotaszegi népzenét játszik. Az irodalmi szerkesztőség az Arany János verseiből összeállított Mensáros László-müsort adta ki, valamint a magyar népmesék sorozat újabb darabját, a Fehérlófiát. Ennek a Kóka Rozália szerkesztette — lemeznek az az érdekessége, hogy a katonatelepi Boros József mesemondó kisdiák adja elő a címadó mesét. A tegnapi sajtótájékoztatón ismertették az év hanglemezeit is. A jövőben a Művelődési Minisztérium nem támogatja ezt a nívó- dijversenyt, ezért a Hungaroton viszi tovább az akciót. B.T. mmmm mmmm TÖRÉSVONALAK ÉS KOMPROMISSZUMOK A PÁRT A TAGSÁGÉ I A NEMZET ÉS AZ EMBEREK BOLDOGULÁSA Az MSZP \ új értékpályán Az MSZMP története véget ■ ért -pfhangzott el az előrelátó- an számozatlan, egyszerűen ■ Kongresszus ’89-nek nevezett I rendezvény első napjának esté­jén. S noha csak szombaton es- te fél kilenckor vált hivatalos I kongresszusi határozattá a Ma­■ gyár Szocialista Párt megalaku­■ lasa, kétségtelen: a magyar po­■ litikai baloldal átrendeződése ■ már hosszabb ideje előrevetít- hető volt. A magyar szocializmus gaz­dasági, politikai és erkölcsi vál­sága az utóbbi másfél esztendő­ben átfogó és érzékletes érték­válságban összegződött. Kér- |dőjelek, utóbb „tagadójelek” kerültek a társadalmat alapjai­ban meghatározó politikai és erkölcsi alapelvek mögé. S ahogy — egyre sebesebben |—haladt az idő, kitűnt: itt már nem valami „jó” működési hi­báiról van szó, hanem arról, hogy maga, ami működik, az „rossz”. A kongresszus első fő törés- I vonala, majd pedig legmegha- I tározóbb, az új pártot valószí- I nűleg alapjaiban meghatározó, | kompromisszuma éppen ennek (mentén húzódott és húzódik. IA reformkommunista kisebb- I ség a meglévő gyökeres meg- I újulását látta volna szíveseb- ! ben, s ha lehet, megtartva az [ MSZMP nevet. A kongresszusi (küldöttek többsége viszont a ■ meglévő felszámolását akarta. IS ha egyes, konkrét kérdések­■ ben nem is volt túl nagy távol- [ság e két tábor között (mind- I kettő mást kívánt, mint ami ed- I dig volt), ez az elvi különbség I áthidalhatatlannak bizonyult. I Nem megújítást, teljesen mást, I újat akart a kongresszusi több- I ség. A Magyar Szocialista Párt I végül ezt vette programjába, de I soraiban helyet ad a Yeform- I kommunistáknak,' másfelől a I szociáldemokratáknak is, s e I két végpont között a demokra- I tikus baloldalban mindenki- Inek, aki erkölcsileg kikezdhe- I tétlenül hiteles. E kompromisz- I szum végül is lehetővé tette, Ihogy ne összeomlás és ziláló ■ szakadás romjaiból, hanem a ■ nyílt, demokratikusan inegvita- I tott ellentétek elvi alapú össze- I egyeztetéséből jöjjön létre az új I tömörülés. Törésvonalak és kompro- I misszumok természetesen vol- ! tak más kérdésekben is. Ebben I a pártban ez lesz a természetes, I hiszen platformok, áramlatok, I tartós és alkalmi csoportosulá- I sok szövetségeként működik. I Ilyenformán értelemszerűen | meg kell szüntetni a demokrati­kus centralizmust, A párton belüli szövetség csak akkor működőképes, ha az irányzatok közötti összetar­tó erő legalább akkora, mint az egyes áramlatok sajátszerűsé- • geinek különbözőségéből eredő széthúzó feszültség. Ebből az is következik, hogy a közös alap­elvekből származó céh és esz­közközösséget szüntelenül újra kell teremteni —- ehhez pedig erre alkalmas alapszabály, bel­ső működési rend és program kell. A demokratikus szocializ­mus nem fér össze a proletár- diktatúrával és valamely párt automatikusan intézményesí­tett vezető szerepével, így ezek­kel szakítani kell. Az MSZP te­hát feltétel nélkül, maradékta­lanul a parlamenti, képviseleti és önkormányzati demokrácia híve, amely csak akkor kormá­nyozhat, ha a szavazópolgárok szabad választásokon megbíz­zák ezzel. Ha nem, akkor csak ellenzékben törekedhet a bér­ből élők, kisvállalkozók, a kis­emberek érdekeinek védelmére, amire szándéka szerint szegőd­ni kíván: Még a néphatalom se lehet öncél: nem adhat mentsé­get a demokrácia és a humaniz­mus elveinek „felfüggesztésé­re”. Teljes az egyetértés abban is, hogy a párt a tagságé. Nem „felső” vagy apparátusi határo­zatok, hanem a saját akaratá­nak végrehajtója, érdekeit pe­dig egyénenként és szabad cso­portosulásokban minden de­mokratikus eszközzel érvénye­sítheti. A Reformszövetség in­kább a parlamentig a Népi De­mokratikus Platform inkább az önkormányzati demokrácia elemeit hangsúlyozza, nem ta­gadva a másik fontosságát sem. Vannak tisztán szociálliberális, az egyéni jogokra jobban össz­pontosító elképzelések, s van­nak olyanok, amelyek a közös­ségi elsőbbséget domborítják ki. Az együttműködés lehetősé­gét az adja, hogy egyik áramlat sem a másik elpusztításával vagy kiszorításával akar felül­kerekedni. Aligha véletlen, hogy az új párt legtekintélyesebb vezetői: Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula ismétlődően ä kompromisszum értékére hívták fel a figyelmet. Az új párt jövője -M s ezzel minden küldött tisztában volt — azon múlik, mit és mennyire fogad el a társadalom az MSZP kínálatából. „Vért, verítéket és könnyet” — idézte Churchillt egyikük, kérdés formájában, sürgetve a konkrét feladatmeg­határozást. Nyers Rezső vála­sza: vért semmiképpen sem, könnyet a lehető legkevesebbet, ám verítéket bizony nagyon so­kat. Az országnak újat, mást kínáló MSZP nem eshet az ígér­getések csapdájába, már csak azért sem, mert fő alapelve a hitelesség. Ezt csak tettekkel lehet meg­szerezni. Olyanokkal, amikből felsejlik a válságból kivezető út, az annak megfelelő közérthető eszközrendszer. Az új értékeket hirdető párt csak azzal léphet a demokrácia, a szabadság, a jog­rendszer, az emberség pályájá­ra, ha a baloldalt felvértezi ezekkel az erényekkel és megleli hozzá a szükséges alapot is: a fejlődni, gyarapodni képes gaz­daságot. Amely nem a tőke ön­célú és gáttalan uralmát, nem is a pártállam-bürokrácia elvont „szempontjait”, hanem a nem­zetek és az emberek boldogulá­sát szolgálja. S ez az a mérce, ami létjogosulttá tesz bármi­lyen tulajdon- vagy gazdálko­dási formát. A szocialistáknak azon kell lenniük, hogy a vállal­kozások {legyenek bármilyen tulajdonoshoz kötve) ne- csak az anyagi értékek piacán állja­nak helyt, hanem az általános emberi értékekért és az egyes ember érdekeiért folyó „ver­senyben” is. Ha ennek lesz a „fővállalko­zója” a Magyar Szocialista Párt, akkor — esetleg más pár­tokkal együttműködve — lesz jövője a baloldalnak is Magyar- országon. A kongresszus erre megadta az esélyt —- kemény munkával lehet csak élni vele. Füzes Oszkár HHHSHBnBHHHOTUI Magyar újságírók kiutasítása A Pravda szerdán — a Reuter jelentését átvéve — a következő szövegű kishírben számolt be há­rom magyar újságíró lipcsei sorsá­ról: „Az NDK rendőrsége követelte három magyar újságírótól, hogy hagyják el Lipcsét, ahol tanúi vol­tak utcai tüntetéseknek. A három tudósító között volt az MTI és a Népszabadság munkatársa. Az adott incidens még tovább hűtötte a két ország viszonyát azután, hogy Magyarország megengedte az NDK állampolgárainak, hogy területén át utazzanak ki Nyugat­ra.” Ez’az első olyan hír, amelyből a szovjet újságolvasók arról is tudo­mást szerezhetnek, hogy az NDK- ban nagy tüntetések voltak. A Pravda immár nem először folyamodott ahhoz a gyakorlat­hoz, hogy külföldi — nyugati — hírügynökségek rövid jelentését is­mertetve számolt be Magyaror­szág és más szocialista ország kap­csolatainak neuralgikus vonatko­zásairól.

Next

/
Thumbnails
Contents