Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 11. AZ MSZP NAGYGYŰLÉSE „Ut a jövőbe: a demokratikus szocializmus! Nyers Rezső tájékoztatója az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról „Üt a jövőbe: a demokratikus szocializ­mus!” jelszó alatt nagygyűlést tartottak ked­den délután a Magyar Szocialista Párt Villá­nyi úti választási központjában. A rendez­vény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újon­nan megválasztott elnöke a történelmi jelen­tőségű pártkongresszus másnapján, most el­ső alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfó­rum munkájáról, a kongresszus határozatai­ról, az új párt törekvéseiről, politikai kurzu­sáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdek­lődés előzte meg — több mint félezren gyűl­tek össze a központ auditóriumában'—, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevé­kenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben. Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszó­lalását, hogy a párttagság hangulata ma „ke- serédes”. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata, a tagság szé­les köre nem volt felelős az MSZMP válságá­ért, a következményeket mégis neki kell vi­selnie. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus, minden nehézkessége ellenére, nyílt, demokratikus légkörben ta­nácskozott. Ahogy a pártelnök megfogal­mazta: hasonlójellegű, magas szintű tanács­kozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad véleménynyilvánítás 1948 óta mind­össze egyszer volt, az 1957-es pártértekezle­ten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemi­sége a két munkáspárt egyesülése előtti idő­ket idézi fel. ­A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyí­totta, hogy a pártdemokrácia életképes, s a heves viták ellenére sem következett be föld­csuszamlás. Az új párt jelenleg a demokrati­kus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áram­latok kifejeződésének. A különböző platfor­mok formájában felszínre kerülhettek a pár­ton belül már huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg* a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az önkifejeződés lehetősége ve­zette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítani­uk a pártot. , A platformok pozitív szerepére utal az is, hogy a tanácskozás során több olyan „válsá­gos” pillanat volt, amelyen éppen segítségük­kel, kompromisszum készségükkel jutott túl a kongresszus — nem pedig a pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végső soron egy­fajta kompromisszumos egység jéllemezte, amelynek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is jelentős szere­pe volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemzője lesz az új „több­platformos” pártnak. Nyers Rezső vélemé­nye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mellett, a szociáldemokrata gondolkodásmód és a re­formkommunizmus két pólusa között. A kongresszus egyik fontos vitapontja volt, miként alakuljon az MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy osz­lassák fel az MSZMP-t, alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyez­kedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki abban is, vajon a kong­resszus meddig mehet el, mire terjed ki felha­talmazása a tagság» véleményének kikérése nélkül. Újabb pártvita megrendezésére azon­ban már nem volt mód, hiszen ezt a mai feszült belpolitikai viszonyok nem teszik le­hetővé. A döntés elodázása a párt térveszté­sét, presztíszveszteségét okozta volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kény­szerbe került. Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismer­tessék meg a tagsággal, és segítsék azok he­lyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai cél­jait, működési elvét, az átléphet az MSZP- be. Erre meglehetősen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizonytalanság­gal járó átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formáló­dó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képviseletére szervező­dött csoportoknak. Életrehívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek mel­lett speciális, az egyes társadalmi rétegek éle­téhez közelebb vivő szerveződési formákra is szükség van. Nyers Rezső röviden tájékoztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye miként fogadta a pártkongresszus határozatait. Nyugaton túlnyomóan elismeréssel szóltak a magyarországi fejleményekről. A sajtóorgá­numok jobbára úgy értékelték, nagy dolog történt Magyarországon, s az ország integrá­lódik a világfolyamatokba. Ezzel együtt ki­sebb mértékben a kétkedés is hangot kapott; volt, aki úgy vélekedett: nem történt érdemi változás Magyarországon, illetve a kommu­nisták képtelenek a demokratizálódásra. Ami a szocialista országokat illeti, a Szov­jetunió pozitívan fogadta az MSZP megala­kulásának hírét. Gorbacsov főtitkár Nyers Rezsőhöz küldött távirata a rokonszenv hangján íródott. Jugoszláviában és Lengyel- országban nagyon pozitív visszhangot vál­tott ki a kongresszus. Bulgária, az első be­nyomások alapján, a pozitív várakozás állás­pontjára helyezkedett. Romániában és az NDK-ban lényegében nem vesznek tudo­mást a kongresszusról. Többnyire kis hírek­ben számoltak be az MSZP tanácskozásáról. Csehszlovákiában bővebb kommentárok je­lentek meg, amelyek kritikai észrevételeket is megfogalmaztak. A nemzetközi visszhang alapján a pártel­nök hangsúlyozta: az MSZP-nek törekednie kell arra, hogy Magyarország szomszédai, partnerei pontosan értsék az országban vég­bemenő változásokat, még ha nem is rokon­szenveznek azokkal. Mindenképpen el kell kerülni - azt, hogy kialakuljon valamifajta „politikai légihíd” a magyar törekvésekkel szemben; ennek rendkívül káros következ­ményeit hazánk már jól ismeri. A magyar demokratizálódási folyamatok szempontjából nagyon fontos, hogy a gorba- csovi politika jóindulattal viseltetik a ma­gyarországi törekvések irányában. Magyar- ország azonban nem építheti reformjait, gaz­daságpolitikáját egyszerűen erre a jóindulat­ra. Magyarországnak akkor is meg kell áll­nia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovjetuni­ón belül a gorbacsovi vezetés helyzete. Ma­gyarország már megtanulta, hogy cselekvési terének önkéntes leszűkítésével nem oldhatja meg problémáit. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződé­sét hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesznek is, remélhe­tően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat — ebben a párttagság lesz a vezetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdé­sekre, észrevételekre. (MTI) A világ hírügynökségeinek elemzése (Folytatás az 1. oldalról) kus platformhoz tartozik, amely a kongresszusig gyakorlatilag ismeretlen volt. A platform olyan fiatal marxis­tákból áll, akik ugyan a reformok hí­vei, de az olyan klasszikus marxista eszméket védelmezik, mint a munká­soknak adandó garanciák, a piacgaz­daság ellenőrzése munkástanácsok út­ján. A francia hírügynökség meglepő­nek és ellentmondásosnak találja, hogy a konzervatívok két vezetője (Grósz és Berecz), továbbá az a kétszáz küldött, aki nem szavazott az MSZP létrehozá­sára, végig részt vett a kongresszuson. A Reuter brit hírügynökség megálla­pítja, hogy az MSZP-kongresszussal tovább nőtt a megosztottság a keleti tömbben. Azzal, hogy a párt lemon­dott a munkásőrségről, mélyült a sza­kadék Magyarország és a kemény vo­nalas NDK között, ahol tízezrek köve­telték hétfőn, utcai tüntetésen, a refor­mokat, emeli ki a Reuter. A magyaror­szági változások a lengyelországi refor­mokat visszhangozzák (Varsóban szeptemberben a korábbi ellenzék ala­kított kormányt), és éles ellentétben vannak az NDK, Csehszlovákia és Ro­mánia politikai merevségével szemben — teszi hozzá. A Reuter bécsi tudósítója megemlíti, hogy az MSZP-kongresszussal egy idő­ben, Berlinben Nicolae Ceausescu ro­mán és Erich Honecker keletnémet ve­zető „a szocializmusnak a marxista— leninista elvek alapján való fejlesztésé­re és tökéletesítésére” szólított fel, amit a brit hírügynökség az ortodoxia foly­tatásaként értelmez. Ezzel szemben Lengyelországban a kommunista párt radikális reformerei panaszolják, hogy a magyarok nem mentek elég messzire, mert elkerülték a konzervatívokkal való teljes szakítást, úja a Reuter. * Az emberi arcú szocializmus való­sággá válik Magyarországon — ezzel a címmel számolt be kedden a budapesti változásokról a belga nagytőke lapja, a L’Echo de la Bourse. Nincs többé kommunista párt Magyarországon, hanem egy új szocialista-párt létezik. Ez zseniális cselnek tűnhet, ám a keleti változások olyan összefüggésében he­lyezkedik el és a látványos reformok olyan sorozatával párosul, hogy a vál­tozás valódi ^ úja a lap, amely szerint a reformer kommunisták végül sokkal tovább mentek, mint azt várni lehetett. A párt átalakulása, s az, hogy Grósz Károly, aki, a reformok kevéssé lelkes végrehajtójaként, többször is váratla­nul változtatott magatartásán, Nyers Rezsőnek adja át a helyét, a lap szerint a többpártrendszer bejelentésével együtt szavahihetővé teszi a jövő év tavaszára várt szabad választásokat. A Le Soir, a legtekintélyesebb belga polgári lap „Az MSZP kérdőjelei” cím­mel már a kongresszus utáni problé­mákkal foglalkozik. A reformisták Edouard Van Veltheim, a cikk szerzője szerint kettős sikert értek el, mivel egy „bizánci” kompromisszum révén meg­újították a struktúrákat és ugyanakkor megőrizték a párt látszólagos egységét, elkerülve azt, hogy egyszerűen vállalni- ok kelljen egy pártszakadásért a fele­lősséget. Ez azonban, amint kihunytak a lámpák, mindenkit elégedetlenséggel tölthet el. A belga újságíró szerint a szélsőségesen reformer Pozsgay Imre elégedetlen lehet partnereinek óvatos­ságával és ennek hangot is adhat. Prob­lémát jelentenek már az új párthoz való csatlakozás feltételei is. Még hátravan­nak a választások, és nem elég egy tör­ténelmi kongresszus lázában kinyilvá­nítani a nyugati típusú szociáldemok­rácia eljövetelét ahhoz, hogy azonnal rendelkezzen az új párt annak minden tulajdonságával. WASHINGTON. „A reformerek szerzik meg a vezetést” cím alatt szá­molt be kedden a The Washington Post az MSZP kongresszusának befejezésé­ről. A lap szerint a 24 tagú elnökségben legalább 14 „radikális reformer” van, ákik Pozsgay Imre szövetségesének te­kinthetők. Az egyébként javarészt fia­talokból álló testületnek csak egy tagja — Hámori Csaba, a korábbi KISZ- vezető — „kompromittáló” a reforme­rek szerint. — Ugyanakkor még nem világos, hogy az új párt elnevezése a szavazók megnyerését célzó fogás-e, vagy pedig őszinte változás. A régi gárda konzer- vatívjai közül sokan, olyanok, akiknek kezeihez, amint Pozsgay utalt rá, vér tapad, lehetőséget kaptak az új párthoz való csatlakozásra — írta a lap. A The New York Times budapesti tudósítója szerint a munkahelyi párt- szervezetekről folyt heves vitában Nyers Rezső a középutas többséggel azonosult. E vita következményeként nem lett a párt alelnöke Pozsgay Imre és Németh Miklós, amint tervezték, de a kialakult kompromisszum — a két utóbbit is beleértve — 11 reformistát juttatott az elnökségbe. A többiek „kö­zéputas szocialisták”, akik szombatig kommunisták voltak. Az átalakulás fő áldozata Grósz Károly, aki nem kapott pártfunkciót, de kijelentette, hogy jelen kíván maradni a politikai életben. Párt­funkcionáriusok szerint a kemény vo­nal hívei valószínűleg külön pártot ala­kítanak majd, vagy kijelentik, hogy to­vábbra is az MSZMP tagjainak tekin­tik magukat. A lap végül ismertette Nyers Rezső életútját. Interjú Varsóból Marian Orzechowski, a Lengyel Egyesület Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a LEMP parlamenti csoportjának elnöke az MTI varsói tu­dósítójának kérésére a lengyel vezetők közül elsőként fejtette ki véleményét a Magyar Szocialista Párt megalakulásá­ról. „Saját nevemben — mondotta örömteli érdeklődéssel fogadtam a kongresszusról, a kongresszus végered­ményéről érkezett híreket. Mindenek­előtt gratulálok a magyar elvtársaknak ahhoz, hogy sikerült megőrizniük párt­jukat e nehéz időszakban. Röviden: si­került elkerülni a párt széthullását, ha­tározott többséget voltak képesek fel­sorakoztatni a demokratikus, a huma­nista és gazdaságilag hatékony szocia­lizmus koncepciója mellett. Úgy vélem, hogy ez jó előjel egész Magyarország számára, a párt számá­ra, amely ezzel növelte esélyeit a terve­zett parlamenti választásokon. Külö­nösen nagyra értékelem, hogy a ma­gyar párton belüli változásokra a párt saját kezdeményezésére került sor, nem egyszerűen a külső körülmények nyo­mására. Egészen röviden: nagyon jó, hogy mindez így történt. Ez a vélemé­nye a LEMP azon tagjainak is, akikkel erről eddig beszéltem, mert a magyar változások a LEMP törekvéseit is tük­rözik. Végezetül Orzechowski úgy véleke­dett, hogy pártja és az MSZP között a jövőben még jobb együttműködés ala­kulhat ki. „A két pártnak — tette hoz­zá — a korábbinál is több mondaniva­lója lesz egymásnak, több lehetőség kí­nálkozik majd a tapasztalatok kicseré­lésére.” Üdvözlő távirat Prágából Táviratban üdvözölte kedden Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára Nyers Re­zsőt, abból az alkalomból, hogy a Ma­gyar Szocialista Párt elnökévé válasz­tották. A csehszlovák főtitkár ebben gyakorlatilag együttműködést ajánl fel a CSKP és az MSZMP jogutódjaként megalakított MSZP között. A táviratban Jakes szó szerint a kö­vetkezőket írta Nyersnek: „Tisztelt elv­társ, engedje meg, hogy gratuláljak ön­nek ahhoz, hogy a Magyar Szocialista Párt elnökévé választották. Meggyőző­désem, hogy a haladó erők hagyomá­nyos elvtársi együttműködése, amely mindig pozitív szerepet játszott kölcsö­nös kapcsolatainkban, megőrződik pártjaink között és a jószomszédi kap­csolatok, a barátság, a szocializmus és a béke javára fejlődnek tovább.” Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Belügyminisztérium közös közleitiénye az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről szóló rendelkezés végrehajtásáról A Magyar Közlöny 1989. évi 67. számában meg­jelent a Minisztertanács 104/1989 (X. 4.) MT rende­leté, amely az egyes, személyes szabadságot korláto­zó intézkedések hatálya alatt állt személyek helyze­tének rendezéséről szól. A jogérvényesítés megköny- nyítése érdekében a következőkre hívjuk fel a figyel­met. 1. Ez a jogszabály azokra vonatkozik; a) akik 1945. január 1-je és 1948. december 31-e között álltak internálás alatt; b) akiket 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között kitelepítettek, ha a kitelepítés megszűnéséig a 14. életévüket betöltötték; c) akiket a második világháborúval összefüggés­ben szovjet katonai bíróság elítélt, és aki a bünteté­sét a Szovjetunióban töltötte; d) akit a második világháborúval összefüggésben munkavégzésre a Szovjetunióba szállítottak. Annak a személynek, aki 1989. november 1-je előtti időponttól nyugdíjas, illetőleg mfezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesül, és az internálás­ban, kitelepítettként vagy a Szovjetunióban töltött idejét (vagy abból bármelyiket) a nyugdíj megállapí­tásánál nem vették figyelembe, első lépésként a Bel­ügyminisztérium titkársága igazgatási osztályához (Budapest, 1903 Pf. 314) kell fordulnia hatósági bizonyítvány kiállításáért. Fontos, hogy ebben a levélben személyi adatain (név, előző név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme) kívül jelölje meg a személyes szabadságát korlátozó idő kezdetét, befe­jezését és helyét. Nyilatkoznia kell, hogy a személyes szabadságát korlátozó időtartamot munkaviszo­nyába, szolgálati idejébe beszámították-e már, vala­mint arra, hogy a hatósági bizonyítványt milyen célra kívánja felhasználni (munkaviszonya vagy nyugdíja rendezéséhez). Amennyiben rendelkezésére állnak a személyes szabadságának korlátozását bizonyító okmányok, úgy azokat (fénymásolatukat) csatolja kérelméhez. Ezen okmányokat betekintés után visszaküldik. Kérelmében tüntesse fel nyugdíj-folyósítási törzs­számát. A BM titkárság igazgatási osztálya a kérelemre a nyilvántartásában lévő és a beérkező adatok alapján kiállítja a hatósági bizonyítványt. Amennyiben az adatok hiányosak, úgy adatkérő lapot küld a kérel- . mezőnek. Ebben az esetben az adatl3pp$k,.a?,,.iga?;J i'éstéki osztályra törtéhő visszajuttatása után (ha az » faikiállításhoz .már elegendő adatot tartalmaz) kerül sor a hatósági bizonyítvány kiállítására. Ha a sze­mélyes szabadság korlátozásának ideje és helye a BM titkárság igazgatási osztályának nyilvántartása, valamint a beküldött kérelem alapján nem nyer bi­zonyítást, úgy tanúbizonyításra van szükség. A ta­núbizonyítást a kiküldött adatlap alapján kell le­folytatni. A hatósági bizonyítvány eredeti példányát azután ahhoz a szervhez kell az érintettnek megküldenie, amely a nyugdiját, járadékát folyósítja. A nyugdíj- folyósító szerv a hatósági bizonyítvány megérkezé­sétől visszafelé számított hat hónapra, de legkoráb­ban 1989. augusztus 1-jétől a nyugdíjat, járadékot havi 500,— forinttal felemeli. Egyszeresen jár a havi 500 forint akkor, ha a nyugdíjas az a—d) pontok közül többnek a hatálya alá tartozik. Nem kaphat újabb 500 forint emelest az, akinek a nyugdíját, az 1948. december 31-e utáni internálására tekintettel, felemelték (vagy feleme­lik). Az özvegyek havi 250,— forintot kapnak özvegyi nyugdíjukhoz, járadékukhoz, ha az 1989. november 1-je előtt meghalt férjükre^onatkozó hatósági bizo­nyítványt a Belügyminisztériumtól beszerzik és azt a nyugdíjfolyósító szervnek megküldik. Ugyanez a helyzet azoknál, akik a meghalt nyugdíjas után szü­lői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülnek. 2. Lehetőség van arra is, hogy a nyugdíjas vagy özvegye kifejezett kérésére a nyugdíjhoz ne a fix összegű emelést adják hozzá, hanem időbeszámítás történjék. Ha a nyugdíjas ezt a megoldást választja, a hatósági bizonyítványt nem a nyugdíjfolyósító szervhez, hanem ahhoz a szervhez kell megküldenie, amely a nyugdíjat annak idején megállapította. Időbeszámítás esetén az internálásban, a kitelepí­tettként és a Szovjetunióban eltöltött időt együtte­sen lehet figyelembe venni, éspedig annak a jogsza­bálynak az alkalmazásával, amelynek alapjan a nyugdíjat eredetileg megállapították. (Mivel a ko­rábbi jogszabályok a jelenleginél kedvezőtlenebbek, a korábbi keresetek pedig jóval alacsonyabbak vol­tak, az esetek túlnyomó részében a fix összegű eme­lés lesz az előnyösebb.) 3. Azoknál a személyeknél, akik 1989. október 31-ét követően mennek nyugdíjba, a Belügyminisz­térium hatósági bizonyítványa alapján az interná­lásban, kitelepítettként, a Szovjetunióban töltött időt (adott esetben valamennyit együttesen, de ugyanazon naptári időszakot csak egyszeresen) szol­gálati időként kell figyelembe venni. * A nyugdíjba vonuló személy összesen havi 500 forintot akkor is kap, ha a beszámítás folytán a nyugdíj nem, vagy havi 500 forintnál kisebb összeg­gel emelkedik. Ajövőbena nyugdíjba vonulóknál szolgálati idő­ként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amelyet a Szovjetunóból hazaérkezve, átmeneti tá­borban töltöttek. Öriifiágában ez utóbbi miatt azon­ban 500 forint nem jár. Mivel a mezőgazdasági, szövetkezeti járadékok megállapításánál a szolgálati időnek nincs jelentősé­ge, a hatósági bizonyítvány alapján ezeket a járadé­kokat a jövőben is saját jogán havi 500 forinttal, özvegyi jogon havi 250 forinttal felemelve kell majd megállapítani. (MTI) Lipcsei tüntetés • Mintegy hetvenezer ember vonult végig október 9-én este Lipcse utcáin reformokat és változásokat követelve. (MTI-fotó) Döntő bizonyíték: az áldozat vére a komlói gyermekgyilkosság gyanúsítottjánál Fontos bizonyítékhoz jutott a nyomozás a komlói gyermekgyilkosság ügyében. A Pécsi Orvostudományi Egyetem igazságügyi orvostani intézetében kétséget kizáróan megállapították, hogy a gyanúsított Vas Éva lakásán talált vémyomok a négyéves áldozat, Orsós Anikó vérével azonosak. Bár a bizonyításhoz szükséges vizsgálatok még folynak, e tény ismerete számot­tevően, egyszerűsítette a kiterjedt munkát. A gyanúsított lakásán , ugyanis csak nagyon nehezen kimutatható és azonosítható vémyomokat találtak, mert min­dent gondosan felmosott, kitakarított. A lefoglalt paplan és párna azonban árul­kodott: azokon a hagyományos eljárással is kimutatták az áldozat vérét. Ezzel szükségtelenné vált a mosószerek hatása miatt csak különleges eljárással azonosít­ható marádványok vizsgálata, ami rendkívül időigényes. A vizsgálat során ideg-elmeorvosi és pszichológusi szakvélemény készül a gya­núsítottról, aki aberrált szexuális szándékkal közeledett a kislányhoz, s azért végzett vele, mert az menekülni próbált. Az ügy vizsgálói várhatóan október végén jutnak hozzá a körülmények minősítése szempontjából nélkülözhetetlen szakértői véleményhez. (MTI) Országgyűlési bizottságok napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlési képviselők választá­sáról szóló törvényjavaslat vitájában szá­mos bíráló észrevételt fogalmaztak meg a bizottság tagjai. Fehér Tibor (Veszprém megye) vidékellenesnek minősítette a ter­vezetet, mind a mandátumok számát^ mind pediga választókerületek kialakítój- sát tekintve. A jelölteknek számolniuk kell azzal, hogy ha főállású képviselők lesznek, ez hátráltathatja szakmai fejlő­désüket is. Véleménye szerint a képvise­lők képtelenek lesznek kapcsolatot tártál ni az őket megválasztó állampolgárok* kai, hiszen előfordulhat, hogy 40-50 köz­ség is van egy-egy választókörzetben. Márk György (országos lista) azt kérdez­te a Belügyminisztérium választási irodá­jának munkatársától: a törvény miért nem teszi lehetővé, hogy a nemzetiségiek —az elmúlt választáshoz hasonló módon -- képviselőt küldjenek a parlamentbe? Zsigmond Attila (Budapest) az ellen­zéki demokrata képviselőcsoport névé? bem elfogadásra ajánlotta az alkot­mány módosításáról, az alkotmánybí­róságról, valamint a pártok működésé­ről és gazdálkodásáról szóló törvény­tervezeteket. Mándity Marin (országos lista) hangsúlyozta: sokkal aktívabb, támogatóbb nemzetiségi politikára vaii szükség, mint eddig. Az alkotmány mondja ki, hogy Magyarország népét a magyar nemzeten kívül az itt élő nemzetiségek is alkotják. Olyan alkot­mányt várunk — mondotta —, amely nemcsak deklarál, hanem garanciát is biztosít anyanyelvűk, kultúrájuk megf őrzéséhez, s amely példaértékű a szom­szédos országok számára is. A testület — Zsigmond Attila kezde­ményezésére — támogatásáról biztosí­totta a munkásőrség feloszlatását, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Végezetül az adótörvények módosí­tásáról szóló javaslatokat tekintették át a bizottság tagjai; e törvényterveze­teket a parlament novemberi üléssza­kán tárgyalják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents