Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 11. AZ MSZP NAGYGYŰLÉSE „Ut a jövőbe: a demokratikus szocializmus! Nyers Rezső tájékoztatója az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról „Üt a jövőbe: a demokratikus szocializmus!” jelszó alatt nagygyűlést tartottak kedden délután a Magyar Szocialista Párt Villányi úti választási központjában. A rendezvény szónoka Nyers Rezső volt. A párt újonnan megválasztott elnöke a történelmi jelentőségű pártkongresszus másnapján, most első alkalommal találkozott a párt tagságával, hogy tájékoztatást adjon a legfelsőbb pártfórum munkájáról, a kongresszus határozatairól, az új párt törekvéseiről, politikai kurzusáról. A pártelnök beszámolóját nagy érdeklődés előzte meg — több mint félezren gyűltek össze a központ auditóriumában'—, amit jórészt az magyaráz, hogy a párt életében gyökeres fordulatot hozó kongresszus után számos nyitott kérdés maradt jövőbeni tevékenységével, céljaival kapcsolatban a tagság széles rétegeiben. Nyers Rezső éppen e bizonytalanságra, e kettősségre utalt, amikor úgy kezdte felszólalását, hogy a párttagság hangulata ma „ke- serédes”. Keserűségét az okozza, hogy bár a pártszervezetek széles hálózata, a tagság széles köre nem volt felelős az MSZMP válságáért, a következményeket mégis neki kell viselnie. Ezzel együtt is bizakodásra ad okot, hogy a kongresszus, minden nehézkessége ellenére, nyílt, demokratikus légkörben tanácskozott. Ahogy a pártelnök megfogalmazta: hasonlójellegű, magas szintű tanácskozáson ilyen eleven, gondolatgazdag vita, szabad véleménynyilvánítás 1948 óta mindössze egyszer volt, az 1957-es pártértekezleten. A kongresszus pezsgése, élénk szellemisége a két munkáspárt egyesülése előtti időket idézi fel. A legfelsőbb pártfórum tanácskozását megelőzően sokan az MSZMP összeomlását jósolták. A tanácskozás azonban bebizonyította, hogy a pártdemokrácia életképes, s a heves viták ellenére sem következett be földcsuszamlás. Az új párt jelenleg a demokratikus átalakulásnak, érésnek az állapotában van. A kongresszus egyik fontos vonása volt, hogy szabad teret engedett a különféle áramlatok kifejeződésének. A különböző platformok formájában felszínre kerülhettek a párton belül már huzamosabb ideje meglévő áramlatok, s ha ez nem történt volna meg* a párt nem maradhatott volna együtt. Ez ismét csak a párton belüli demokratikus működési formák jelentőségét emeli ki, hiszen éppen a szabad vita, az önkifejeződés lehetősége vezette rá az áramlatokat, hogy érvényesülésük érdekében nem kell feltétlenül szétszakítaniuk a pártot. , A platformok pozitív szerepére utal az is, hogy a tanácskozás során több olyan „válságos” pillanat volt, amelyen éppen segítségükkel, kompromisszum készségükkel jutott túl a kongresszus — nem pedig a pártvezetés jóvoltából. A tanácskozást végső soron egyfajta kompromisszumos egység jéllemezte, amelynek kimunkálása nyílt vitában történt. Ugyanakkor a pártelnök azt sem tagadta, hogy a színfalak mögött zajló, félig rejtett vitáknak, egyezkedéseknek is jelentős szerepe volt. A kongresszuson kialakult egység a továbbiakban is jellemzője lesz az új „többplatformos” pártnak. Nyers Rezső véleménye szerint a Magyar Szocialista Pártban többfajta nézet is megfér egymás mellett, a szociáldemokrata gondolkodásmód és a reformkommunizmus két pólusa között. A kongresszus egyik fontos vitapontja volt, miként alakuljon az MSZMP és az MSZP egymáshoz való viszonya. A radikális nézetet képviselők azt javasolták, hogy oszlassák fel az MSZMP-t, alakítsanak teljesen új pártot, teljesen új tagsági viszonnyal. Ez a nézet végül kisebbségben maradt. A másik póluson a teljes folyamatosság hívei helyezkedtek el, akik új párt alakítása helyett a megújulást hirdették. Éles vita alakult ki abban is, vajon a kongresszus meddig mehet el, mire terjed ki felhatalmazása a tagság» véleményének kikérése nélkül. Újabb pártvita megrendezésére azonban már nem volt mód, hiszen ezt a mai feszült belpolitikai viszonyok nem teszik lehetővé. A döntés elodázása a párt térvesztését, presztíszveszteségét okozta volna. A kongresszus tehát egyfajta döntési kényszerbe került. Most a legfontosabb tennivaló, hogy a határozatokat minél szélesebb körben ismertessék meg a tagsággal, és segítsék azok helyes értelmezését. Az MSZMP és az MSZP viszonyában a hangsúlyt az önkéntességre helyezik; aki vállalja az új párt politikai céljait, működési elvét, az átléphet az MSZP- be. Erre meglehetősen szűk határidőt szabott a kongresszus, de ezt indokolja, hogy nem szabad meghosszabbítani a bizonytalansággal járó átmenetet. Az új párt szervezőmunkája során nagy figyelmet kell szentelni az újonnan formálódó tagozatoknak, így például a munkásság és a vidék érdekeinek képviseletére szerveződött csoportoknak. Életrehívásuk azt jelzi, hogy a hagyományos szervezési keretek mellett speciális, az egyes társadalmi rétegek életéhez közelebb vivő szerveződési formákra is szükség van. Nyers Rezső röviden tájékoztatást adott arról is, hogy a világ közvéleménye miként fogadta a pártkongresszus határozatait. Nyugaton túlnyomóan elismeréssel szóltak a magyarországi fejleményekről. A sajtóorgánumok jobbára úgy értékelték, nagy dolog történt Magyarországon, s az ország integrálódik a világfolyamatokba. Ezzel együtt kisebb mértékben a kétkedés is hangot kapott; volt, aki úgy vélekedett: nem történt érdemi változás Magyarországon, illetve a kommunisták képtelenek a demokratizálódásra. Ami a szocialista országokat illeti, a Szovjetunió pozitívan fogadta az MSZP megalakulásának hírét. Gorbacsov főtitkár Nyers Rezsőhöz küldött távirata a rokonszenv hangján íródott. Jugoszláviában és Lengyel- országban nagyon pozitív visszhangot váltott ki a kongresszus. Bulgária, az első benyomások alapján, a pozitív várakozás álláspontjára helyezkedett. Romániában és az NDK-ban lényegében nem vesznek tudomást a kongresszusról. Többnyire kis hírekben számoltak be az MSZP tanácskozásáról. Csehszlovákiában bővebb kommentárok jelentek meg, amelyek kritikai észrevételeket is megfogalmaztak. A nemzetközi visszhang alapján a pártelnök hangsúlyozta: az MSZP-nek törekednie kell arra, hogy Magyarország szomszédai, partnerei pontosan értsék az országban végbemenő változásokat, még ha nem is rokonszenveznek azokkal. Mindenképpen el kell kerülni - azt, hogy kialakuljon valamifajta „politikai légihíd” a magyar törekvésekkel szemben; ennek rendkívül káros következményeit hazánk már jól ismeri. A magyar demokratizálódási folyamatok szempontjából nagyon fontos, hogy a gorba- csovi politika jóindulattal viseltetik a magyarországi törekvések irányában. Magyar- ország azonban nem építheti reformjait, gazdaságpolitikáját egyszerűen erre a jóindulatra. Magyarországnak akkor is meg kell állnia a lábán, ha nehezebbé válik a Szovjetunión belül a gorbacsovi vezetés helyzete. Magyarország már megtanulta, hogy cselekvési terének önkéntes leszűkítésével nem oldhatja meg problémáit. Nyers Rezső végezetül azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az új párt tagsága által létezik. Ha elszakadások lesznek is, remélhetően új találkozások születnek, s akkor a mostani bizonytalan helyzetben is megtalálja az MSZP a helyes módszereket, célokat — ebben a párttagság lesz a vezetés bírája. Előadása után Nyers Rezső a nagygyűlés résztvevőinek gyűrűjében válaszolt a kérdésekre, észrevételekre. (MTI) A világ hírügynökségeinek elemzése (Folytatás az 1. oldalról) kus platformhoz tartozik, amely a kongresszusig gyakorlatilag ismeretlen volt. A platform olyan fiatal marxistákból áll, akik ugyan a reformok hívei, de az olyan klasszikus marxista eszméket védelmezik, mint a munkásoknak adandó garanciák, a piacgazdaság ellenőrzése munkástanácsok útján. A francia hírügynökség meglepőnek és ellentmondásosnak találja, hogy a konzervatívok két vezetője (Grósz és Berecz), továbbá az a kétszáz küldött, aki nem szavazott az MSZP létrehozására, végig részt vett a kongresszuson. A Reuter brit hírügynökség megállapítja, hogy az MSZP-kongresszussal tovább nőtt a megosztottság a keleti tömbben. Azzal, hogy a párt lemondott a munkásőrségről, mélyült a szakadék Magyarország és a kemény vonalas NDK között, ahol tízezrek követelték hétfőn, utcai tüntetésen, a reformokat, emeli ki a Reuter. A magyarországi változások a lengyelországi reformokat visszhangozzák (Varsóban szeptemberben a korábbi ellenzék alakított kormányt), és éles ellentétben vannak az NDK, Csehszlovákia és Románia politikai merevségével szemben — teszi hozzá. A Reuter bécsi tudósítója megemlíti, hogy az MSZP-kongresszussal egy időben, Berlinben Nicolae Ceausescu román és Erich Honecker keletnémet vezető „a szocializmusnak a marxista— leninista elvek alapján való fejlesztésére és tökéletesítésére” szólított fel, amit a brit hírügynökség az ortodoxia folytatásaként értelmez. Ezzel szemben Lengyelországban a kommunista párt radikális reformerei panaszolják, hogy a magyarok nem mentek elég messzire, mert elkerülték a konzervatívokkal való teljes szakítást, úja a Reuter. * Az emberi arcú szocializmus valósággá válik Magyarországon — ezzel a címmel számolt be kedden a budapesti változásokról a belga nagytőke lapja, a L’Echo de la Bourse. Nincs többé kommunista párt Magyarországon, hanem egy új szocialista-párt létezik. Ez zseniális cselnek tűnhet, ám a keleti változások olyan összefüggésében helyezkedik el és a látványos reformok olyan sorozatával párosul, hogy a változás valódi ^ úja a lap, amely szerint a reformer kommunisták végül sokkal tovább mentek, mint azt várni lehetett. A párt átalakulása, s az, hogy Grósz Károly, aki, a reformok kevéssé lelkes végrehajtójaként, többször is váratlanul változtatott magatartásán, Nyers Rezsőnek adja át a helyét, a lap szerint a többpártrendszer bejelentésével együtt szavahihetővé teszi a jövő év tavaszára várt szabad választásokat. A Le Soir, a legtekintélyesebb belga polgári lap „Az MSZP kérdőjelei” címmel már a kongresszus utáni problémákkal foglalkozik. A reformisták Edouard Van Veltheim, a cikk szerzője szerint kettős sikert értek el, mivel egy „bizánci” kompromisszum révén megújították a struktúrákat és ugyanakkor megőrizték a párt látszólagos egységét, elkerülve azt, hogy egyszerűen vállalni- ok kelljen egy pártszakadásért a felelősséget. Ez azonban, amint kihunytak a lámpák, mindenkit elégedetlenséggel tölthet el. A belga újságíró szerint a szélsőségesen reformer Pozsgay Imre elégedetlen lehet partnereinek óvatosságával és ennek hangot is adhat. Problémát jelentenek már az új párthoz való csatlakozás feltételei is. Még hátravannak a választások, és nem elég egy történelmi kongresszus lázában kinyilvánítani a nyugati típusú szociáldemokrácia eljövetelét ahhoz, hogy azonnal rendelkezzen az új párt annak minden tulajdonságával. WASHINGTON. „A reformerek szerzik meg a vezetést” cím alatt számolt be kedden a The Washington Post az MSZP kongresszusának befejezéséről. A lap szerint a 24 tagú elnökségben legalább 14 „radikális reformer” van, ákik Pozsgay Imre szövetségesének tekinthetők. Az egyébként javarészt fiatalokból álló testületnek csak egy tagja — Hámori Csaba, a korábbi KISZ- vezető — „kompromittáló” a reformerek szerint. — Ugyanakkor még nem világos, hogy az új párt elnevezése a szavazók megnyerését célzó fogás-e, vagy pedig őszinte változás. A régi gárda konzer- vatívjai közül sokan, olyanok, akiknek kezeihez, amint Pozsgay utalt rá, vér tapad, lehetőséget kaptak az új párthoz való csatlakozásra — írta a lap. A The New York Times budapesti tudósítója szerint a munkahelyi párt- szervezetekről folyt heves vitában Nyers Rezső a középutas többséggel azonosult. E vita következményeként nem lett a párt alelnöke Pozsgay Imre és Németh Miklós, amint tervezték, de a kialakult kompromisszum — a két utóbbit is beleértve — 11 reformistát juttatott az elnökségbe. A többiek „középutas szocialisták”, akik szombatig kommunisták voltak. Az átalakulás fő áldozata Grósz Károly, aki nem kapott pártfunkciót, de kijelentette, hogy jelen kíván maradni a politikai életben. Pártfunkcionáriusok szerint a kemény vonal hívei valószínűleg külön pártot alakítanak majd, vagy kijelentik, hogy továbbra is az MSZMP tagjainak tekintik magukat. A lap végül ismertette Nyers Rezső életútját. Interjú Varsóból Marian Orzechowski, a Lengyel Egyesület Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a LEMP parlamenti csoportjának elnöke az MTI varsói tudósítójának kérésére a lengyel vezetők közül elsőként fejtette ki véleményét a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról. „Saját nevemben — mondotta örömteli érdeklődéssel fogadtam a kongresszusról, a kongresszus végeredményéről érkezett híreket. Mindenekelőtt gratulálok a magyar elvtársaknak ahhoz, hogy sikerült megőrizniük pártjukat e nehéz időszakban. Röviden: sikerült elkerülni a párt széthullását, határozott többséget voltak képesek felsorakoztatni a demokratikus, a humanista és gazdaságilag hatékony szocializmus koncepciója mellett. Úgy vélem, hogy ez jó előjel egész Magyarország számára, a párt számára, amely ezzel növelte esélyeit a tervezett parlamenti választásokon. Különösen nagyra értékelem, hogy a magyar párton belüli változásokra a párt saját kezdeményezésére került sor, nem egyszerűen a külső körülmények nyomására. Egészen röviden: nagyon jó, hogy mindez így történt. Ez a véleménye a LEMP azon tagjainak is, akikkel erről eddig beszéltem, mert a magyar változások a LEMP törekvéseit is tükrözik. Végezetül Orzechowski úgy vélekedett, hogy pártja és az MSZP között a jövőben még jobb együttműködés alakulhat ki. „A két pártnak — tette hozzá — a korábbinál is több mondanivalója lesz egymásnak, több lehetőség kínálkozik majd a tapasztalatok kicserélésére.” Üdvözlő távirat Prágából Táviratban üdvözölte kedden Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára Nyers Rezsőt, abból az alkalomból, hogy a Magyar Szocialista Párt elnökévé választották. A csehszlovák főtitkár ebben gyakorlatilag együttműködést ajánl fel a CSKP és az MSZMP jogutódjaként megalakított MSZP között. A táviratban Jakes szó szerint a következőket írta Nyersnek: „Tisztelt elvtárs, engedje meg, hogy gratuláljak önnek ahhoz, hogy a Magyar Szocialista Párt elnökévé választották. Meggyőződésem, hogy a haladó erők hagyományos elvtársi együttműködése, amely mindig pozitív szerepet játszott kölcsönös kapcsolatainkban, megőrződik pártjaink között és a jószomszédi kapcsolatok, a barátság, a szocializmus és a béke javára fejlődnek tovább.” Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Belügyminisztérium közös közleitiénye az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről szóló rendelkezés végrehajtásáról A Magyar Közlöny 1989. évi 67. számában megjelent a Minisztertanács 104/1989 (X. 4.) MT rendeleté, amely az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek helyzetének rendezéséről szól. A jogérvényesítés megköny- nyítése érdekében a következőkre hívjuk fel a figyelmet. 1. Ez a jogszabály azokra vonatkozik; a) akik 1945. január 1-je és 1948. december 31-e között álltak internálás alatt; b) akiket 1945. január 1-je és 1953. december 31-e között kitelepítettek, ha a kitelepítés megszűnéséig a 14. életévüket betöltötték; c) akiket a második világháborúval összefüggésben szovjet katonai bíróság elítélt, és aki a büntetését a Szovjetunióban töltötte; d) akit a második világháborúval összefüggésben munkavégzésre a Szovjetunióba szállítottak. Annak a személynek, aki 1989. november 1-je előtti időponttól nyugdíjas, illetőleg mfezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesül, és az internálásban, kitelepítettként vagy a Szovjetunióban töltött idejét (vagy abból bármelyiket) a nyugdíj megállapításánál nem vették figyelembe, első lépésként a Belügyminisztérium titkársága igazgatási osztályához (Budapest, 1903 Pf. 314) kell fordulnia hatósági bizonyítvány kiállításáért. Fontos, hogy ebben a levélben személyi adatain (név, előző név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme) kívül jelölje meg a személyes szabadságát korlátozó idő kezdetét, befejezését és helyét. Nyilatkoznia kell, hogy a személyes szabadságát korlátozó időtartamot munkaviszonyába, szolgálati idejébe beszámították-e már, valamint arra, hogy a hatósági bizonyítványt milyen célra kívánja felhasználni (munkaviszonya vagy nyugdíja rendezéséhez). Amennyiben rendelkezésére állnak a személyes szabadságának korlátozását bizonyító okmányok, úgy azokat (fénymásolatukat) csatolja kérelméhez. Ezen okmányokat betekintés után visszaküldik. Kérelmében tüntesse fel nyugdíj-folyósítási törzsszámát. A BM titkárság igazgatási osztálya a kérelemre a nyilvántartásában lévő és a beérkező adatok alapján kiállítja a hatósági bizonyítványt. Amennyiben az adatok hiányosak, úgy adatkérő lapot küld a kérel- . mezőnek. Ebben az esetben az adatl3pp$k,.a?,,.iga?;J i'éstéki osztályra törtéhő visszajuttatása után (ha az » faikiállításhoz .már elegendő adatot tartalmaz) kerül sor a hatósági bizonyítvány kiállítására. Ha a személyes szabadság korlátozásának ideje és helye a BM titkárság igazgatási osztályának nyilvántartása, valamint a beküldött kérelem alapján nem nyer bizonyítást, úgy tanúbizonyításra van szükség. A tanúbizonyítást a kiküldött adatlap alapján kell lefolytatni. A hatósági bizonyítvány eredeti példányát azután ahhoz a szervhez kell az érintettnek megküldenie, amely a nyugdiját, járadékát folyósítja. A nyugdíj- folyósító szerv a hatósági bizonyítvány megérkezésétől visszafelé számított hat hónapra, de legkorábban 1989. augusztus 1-jétől a nyugdíjat, járadékot havi 500,— forinttal felemeli. Egyszeresen jár a havi 500 forint akkor, ha a nyugdíjas az a—d) pontok közül többnek a hatálya alá tartozik. Nem kaphat újabb 500 forint emelest az, akinek a nyugdíját, az 1948. december 31-e utáni internálására tekintettel, felemelték (vagy felemelik). Az özvegyek havi 250,— forintot kapnak özvegyi nyugdíjukhoz, járadékukhoz, ha az 1989. november 1-je előtt meghalt férjükre^onatkozó hatósági bizonyítványt a Belügyminisztériumtól beszerzik és azt a nyugdíjfolyósító szervnek megküldik. Ugyanez a helyzet azoknál, akik a meghalt nyugdíjas után szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesülnek. 2. Lehetőség van arra is, hogy a nyugdíjas vagy özvegye kifejezett kérésére a nyugdíjhoz ne a fix összegű emelést adják hozzá, hanem időbeszámítás történjék. Ha a nyugdíjas ezt a megoldást választja, a hatósági bizonyítványt nem a nyugdíjfolyósító szervhez, hanem ahhoz a szervhez kell megküldenie, amely a nyugdíjat annak idején megállapította. Időbeszámítás esetén az internálásban, a kitelepítettként és a Szovjetunióban eltöltött időt együttesen lehet figyelembe venni, éspedig annak a jogszabálynak az alkalmazásával, amelynek alapjan a nyugdíjat eredetileg megállapították. (Mivel a korábbi jogszabályok a jelenleginél kedvezőtlenebbek, a korábbi keresetek pedig jóval alacsonyabbak voltak, az esetek túlnyomó részében a fix összegű emelés lesz az előnyösebb.) 3. Azoknál a személyeknél, akik 1989. október 31-ét követően mennek nyugdíjba, a Belügyminisztérium hatósági bizonyítványa alapján az internálásban, kitelepítettként, a Szovjetunióban töltött időt (adott esetben valamennyit együttesen, de ugyanazon naptári időszakot csak egyszeresen) szolgálati időként kell figyelembe venni. * A nyugdíjba vonuló személy összesen havi 500 forintot akkor is kap, ha a beszámítás folytán a nyugdíj nem, vagy havi 500 forintnál kisebb összeggel emelkedik. Ajövőbena nyugdíjba vonulóknál szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amelyet a Szovjetunóból hazaérkezve, átmeneti táborban töltöttek. Öriifiágában ez utóbbi miatt azonban 500 forint nem jár. Mivel a mezőgazdasági, szövetkezeti járadékok megállapításánál a szolgálati időnek nincs jelentősége, a hatósági bizonyítvány alapján ezeket a járadékokat a jövőben is saját jogán havi 500 forinttal, özvegyi jogon havi 250 forinttal felemelve kell majd megállapítani. (MTI) Lipcsei tüntetés • Mintegy hetvenezer ember vonult végig október 9-én este Lipcse utcáin reformokat és változásokat követelve. (MTI-fotó) Döntő bizonyíték: az áldozat vére a komlói gyermekgyilkosság gyanúsítottjánál Fontos bizonyítékhoz jutott a nyomozás a komlói gyermekgyilkosság ügyében. A Pécsi Orvostudományi Egyetem igazságügyi orvostani intézetében kétséget kizáróan megállapították, hogy a gyanúsított Vas Éva lakásán talált vémyomok a négyéves áldozat, Orsós Anikó vérével azonosak. Bár a bizonyításhoz szükséges vizsgálatok még folynak, e tény ismerete számottevően, egyszerűsítette a kiterjedt munkát. A gyanúsított lakásán , ugyanis csak nagyon nehezen kimutatható és azonosítható vémyomokat találtak, mert mindent gondosan felmosott, kitakarított. A lefoglalt paplan és párna azonban árulkodott: azokon a hagyományos eljárással is kimutatták az áldozat vérét. Ezzel szükségtelenné vált a mosószerek hatása miatt csak különleges eljárással azonosítható marádványok vizsgálata, ami rendkívül időigényes. A vizsgálat során ideg-elmeorvosi és pszichológusi szakvélemény készül a gyanúsítottról, aki aberrált szexuális szándékkal közeledett a kislányhoz, s azért végzett vele, mert az menekülni próbált. Az ügy vizsgálói várhatóan október végén jutnak hozzá a körülmények minősítése szempontjából nélkülözhetetlen szakértői véleményhez. (MTI) Országgyűlési bizottságok napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitájában számos bíráló észrevételt fogalmaztak meg a bizottság tagjai. Fehér Tibor (Veszprém megye) vidékellenesnek minősítette a tervezetet, mind a mandátumok számát^ mind pediga választókerületek kialakítój- sát tekintve. A jelölteknek számolniuk kell azzal, hogy ha főállású képviselők lesznek, ez hátráltathatja szakmai fejlődésüket is. Véleménye szerint a képviselők képtelenek lesznek kapcsolatot tártál ni az őket megválasztó állampolgárok* kai, hiszen előfordulhat, hogy 40-50 község is van egy-egy választókörzetben. Márk György (országos lista) azt kérdezte a Belügyminisztérium választási irodájának munkatársától: a törvény miért nem teszi lehetővé, hogy a nemzetiségiek —az elmúlt választáshoz hasonló módon -- képviselőt küldjenek a parlamentbe? Zsigmond Attila (Budapest) az ellenzéki demokrata képviselőcsoport névé? bem elfogadásra ajánlotta az alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróságról, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvénytervezeteket. Mándity Marin (országos lista) hangsúlyozta: sokkal aktívabb, támogatóbb nemzetiségi politikára vaii szükség, mint eddig. Az alkotmány mondja ki, hogy Magyarország népét a magyar nemzeten kívül az itt élő nemzetiségek is alkotják. Olyan alkotmányt várunk — mondotta —, amely nemcsak deklarál, hanem garanciát is biztosít anyanyelvűk, kultúrájuk megf őrzéséhez, s amely példaértékű a szomszédos országok számára is. A testület — Zsigmond Attila kezdeményezésére — támogatásáról biztosította a munkásőrség feloszlatását, ami a kormány hatáskörébe tartozik. Végezetül az adótörvények módosításáról szóló javaslatokat tekintették át a bizottság tagjai; e törvénytervezeteket a parlament novemberi ülésszakán tárgyalják meg.
