Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-10 / 240. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 10. A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés A szeptemberi ülésszak folytatására készülve hétfőn megkezdődött a parlament állandó bizottsági üléseinek sorozata: az úgynevezett sarkalatos -v a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az alkotmánybíróságról, az állami számvevőszékről, továbbá az ezeket keretbe foglaló alkotmány módosításáról szóló ||j törvények megalkotása vár az október 17-én ismét összeülő Országgyűlésre. A jogállam megteremtését, a demokráciába való békés átmenet megvalósítását szolgáló hat törvényjavaslat szorosan összefügg egymással. Most az ország választja a köztársasági elnököt A köztársasági elnöki intézmény létrehozását nem, ám az államfő megválasztásának mikéntjét és időpontját hosz- szú ideje vitatják. Ismeretes, hogy a politikai egyeztető tárgyalások záró plenáris ülésén az Ellenzéki Kerékasztalnak a megállapodást aláíró öt szervezete erre vonatkozóan önálló javaslatot terjesztett elő. Ezért -— jóllehet, a törvénytervezet elkészült — a szakértői megbeszéléseken tovább zajlik a vita. Annak eredményéről az országgyűjési képviselők tájékoztatást kapnak. Az alkotmány módosítására tett javaslat szerint a köz- társasági elnök megválasztása az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Amennyiben ez törvényerőre emelkedik, megszűnik az Elnöki Tanács, ebből következően a parlamentnek 30 napon belül meg kellene választania az első köztársasági elnököt. Ugyancsak a javaslat szerint a köztársasági elnök választásának idejét az Országgyűlés elnöke tűzi ki. A belpolitikai helyzet ingatagsága és elsősorban a parlament iránti bizalom hiánya miatt azonban most, egy alkalommal kivételesen indokolt, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg. A törvény- tervezet csak a választás főbb szabályait tartalmazza. A részletes szabályokról az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslat rendelkezik. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az önszerveződő választópolgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését úja elő. Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek tekinthető. Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35. életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon. Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve, hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki. Az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése, és nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke — aláírva — megküldi számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indokolással az Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha alkotmányellenesnek tartjá, véleményezésre az alkotmánybíróságnak adja át. Jogkörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést — pontosan meghatározott feltételek esetén — feloszlathatja. A parlamenti erőviszonyok figyelembevételével kijelöli a kormányfőt. Jogosult a hadi-, szükség-, illetve rendkívüli állapot kihirdetésére és a honvédelmi tanács létrehozására, amennyiben a körülmények az Országgyűlés összehívását és tanácskozását is akadályozhatják. Az elnöki megbízatás megszűnik, egyebek között, a megbízatás idejének lejártával — a javaslat 4 év —, az elnök halálával, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, az elnöki tisztségtől való megfosztással. A köz- társasági elnök tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsért. A köztársasági elnököt átmeneti akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke — korlátozásokkal —1 helyettesíti, aki ez idő alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja, s feladatát az az alelnök látja el, akit a parlament erre kijelöl. 4 Az országgyűlési képviselők választása Már a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza is olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a személyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve, az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyokhoz igazodik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Olyan, arányosságra törekvő, vegyes választási rendszert tartalmaz, amelyben 152 képviselőt egyéni választó- kerületben választanak meg, további 152 képviselői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezeken kívül 70 képviselői mandátum sorsa az aránytalanságokat kiegyenlítő országos listákon dőlne el. A tervezet szakít a jelöltállítás eddigi mechanizmusával és intézményeivel, megszünteti a korábbi korlátozásokat és új módon szabályozza a jelölés törvényes feltételeit. A választási eljárás szabályai egyben a választások szabadságának, tisztaságának biztosítékait jelentik. A törvénytervezet az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek, a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközök számára elsősorban kötelezettségeket ír elő. Rendelkezik a. választójogról — amely általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos—, a választópolgárokról, a jelölés szabályairól, a választás eredményének megállapításáról, a választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. E rendelkezéseket számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek kialakításának elveiről, az egyéni választókerületek és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számáról, a választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü (fogadalom) szövegéről. Jóllehet, az országgyűlési képviselők választásának új szabályai alapvető fontosságúak, sokakat érdekel: hogyan változik az Országgyűlés szerepköre, kik lehetnek ország- gyűlési képviselők és miként végzik majd munkájukat? Mindezzel az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat foglalkozik, amely már egy hivatásos parlament működését vetíti előre. A javaslat — tekintettel az Elnöki Tanács megszűnésére és egyidejűleg a köztársasági elnök intézményének bevezetésére, továbbá az alkotmánybíróság felállítására E- módosítja az Országgyűlés jogkörét. A köztársasági elnök megválasztásának jogán túl a parlament hatáskörébe utalja a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetését, illetőleg a fegyveres erők felhasználására vonatkozó döntés jogát. Több új intézmény felállítása mellett az Országgyűlés közvetlen felügyelete alá rendeli a Magyar Nemzeti Bankot. Mára világossá vált az is, hogy egy tényleges hatalmat megtestesítő, a törvényhozó funkciót gyakorló és a kormányzati tevékenységet hatékonyan ellenőrző Országgyűlés csak akkor képes feladatainak megfelelni, ha folyamatosan működik, és a képviselők e tevékenységre felkészült, választási versenyben megmérettetett, többségükben főfoglalkozású politikusok. A képviselők társadalmi ellenőrzését — azon túl, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fenn választóikkal — a rövid megbízatási idő biztosíthatja. Ezért a módosító javaslat a jelenlegi 5 helyett 4 éves megbízatási időt tart kívánatosnak, viszont megszünteti a visszahívás intézményét. Az alkotmánymódosítás azt is kifejezésre kívánja juttatni,- hogy a képviselő feladata nem valamely település, megye vagy foglalkozási csoport érdekeinek képviselete, hanem az egész nemzet szolgálata. Ezért előirja: az ország- gyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A törvényjavaslat folyamatosan — február 1-jétől június 15-éig, illetve szeptember 1-jétől december 15-éig — ülésező Országgyűlést tart szükségesnek. S ez idő alatt a képviselőknek — csakúgy mint napjainkban — részt kell venniük nemcsak a plenáris üléseken, hanem a bizottságok, a frakciók tanácskozásain és; ha fennmaradnak, a megyei képviselőcsoportok munkájában is közre kell működniök. Ehhez járul az egyes anyagok alapos áttanulmányozása, a konzultáció a szakértőkkel és nem utolsósorban a kapcsolattartás a választóikkal. Mindezeket figyelembe véve a parlamentnek magának kell majd kialakítania üléseinek rendjét, amely lehet például hetente két nap vagy kéthetente négy nap. A választások utáni alakuló ülés összehívása a köztársasági elnök feladata, egyébként az ülésszakok és azokon belül az ülések összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Rendkívüli ülésszakot kell összehívni, ha erre a folyamatos ülésszakokon kívüli időpontban van szükség. Egyébként rendkívüli ülés összehívása is kezdeményezhető. Az összehívás joga az Országgyűlés elnökét, az erre vonatkozó kérelem joga a köztársasági elnököt, a Minisztertanácsot is megilleti. Ha a képviselők egyötöde kéri az összehívást, annak is eleget kell tenni. Mindez hivatásszerű képviselői munkát feltételez. Éppen ezért nem lehet képviselő a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság tagja, az állampolgári, jogok ország- gyűlési biztosa, az állami számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a biró, az ügyész, a fegyveres erők és testületek, a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, továbbá bármely államigazgatási szerv dolgozója. Kivételek ez alól a Minisztertanács tagjai és a politikai államtitkár. Az alkotmányt módosító javaslat egyértelműbbé teszi az interpelláció és a kérdés közötti különbséget is. Az interpelláció a végrehajtó hatalom ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze, az erre adott, de el nem fogadott válasz következménye a bizalom megvonása lehet.. A kérdés nem hordoz közvetlenül ilyen felelősséget, hanem arra szolgál, hogy a képviselő valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítást kapjon. A törvényjavaslat szabályozza azt is: ki és milyen feltételekkel oszlathatja fel az Országgyűlést. Ennek megfelelően az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. Azonban a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés is folytatja munkáját mindaddig, amíg az új Országgyűlés alakuló ülését meg nem tartja. Viszont szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején az Országgyűlés nem oszlatható fel és nem is mondhatja ki feloszlását, ám ha megbízatási ideje lejárt, kimondhatja annak meghatározott időre való meghosszabbítását. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést pedig össze kell hivni, hogy megbízatásának meghosszabbításáról határozzon. Alternatívák a pártok működésének színterére A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon. * A törvényjavaslat megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Elfogadása esetén e törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántártásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. , Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése működésük színtere, amelyről hosszú és éles viták zajlanak mind a mai napig. Ezért a törvény két változatot tartalmaz a munkahelyek depolitizálására. Az egyik az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslat: a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A másik, a volt MSZMP javaslata, differenciál a közhatalmi funkciót betöltő munkahelyek és más munkahelyek között. A döntés a képviselőkre vár. A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel össze- * függésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja a más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra forditható összeg 25 százalékát —,'a törvénytervezet szerint — az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pántok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a tervezet kimondja, hogy a következő általános képviselő-választásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvényjavaslat szigorúan határozza meg a pártok gazdálkodási lehetőségeit, szintén választási lehetőséget hagyva a képviselőknek. Kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké), lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Ennek oka, hogy a párt egyrészt állami költségvetési támogatásban részesül, s elfogadhatatlan az is, hogy a politikai tevékenységéhez kapott hozzájárulásokat a tagok egymás között osszák szét. A megoldást egy, a közérdeket szolgáló közalapítvány jelentheti; amelyet az Országgyűlés hoz létre. A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Országgyűlésnek alárendelt állami számvevőszék jogosult. Ez a szervezet^- a politikai élet tisztasága érdekében — évente legalább egyszer ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvénytervezet egyébként úgy rendelkezik: a pártok minden év március 31-éig kötelesek közzétenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket. Módosítani szükséges a polgári törvény- könyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. Az alkotmánybíróság az alkotmányvédelem különleges eszköze Az alkotmánybíróságnak — mint az alkotmányvédelem, különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása teszi időszerűvé. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik és tagjait az Országgyűlés választja. A törvénytervezet meghatározza az alkotmánybíróság hatáskörét, szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki, mert ezek szabályozását, a szintén törvényként megalkotandó, alkotmánybírósági ügyrendre bízza. Az alkotmánybíróság tagja olyan büntetlen előéletű, 45. életévét betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van, illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, továbbá 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Nem lehet alkotmánybírósági tag, aki a taggá választását megelőző 4 évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az alkotmánybíróság tagjai- hatáskörén kívül — semmiféle politikai tevékenységet nem folytathat. Az alkotmánybíróság feladata, egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Az állami ellenőrzés legfőbb szerve Jogállamban nélkülözhetetlen a törvényhozó hatalom megbízásából végzett ellenőrzés annak érdekében, hogy a végrehajtó hatalom „gazdálkodása” alapvetően a törvények, a gazdaságosság, a célszerűség és takarékosság elvei szerint valósuljon meg. Szükség van tehát egy olyan, csak az Országgyűlésnek alárendelt szervre, amely az állami költségvetés felhasználásának szabályszerűségét és eredményességét folyamatosan ellenőrzi. Ezt a funkciót töltheti be az állami számvevőszék. A létrehozásáról szóló törvényjavaslat az állami számvevőszék tevékenységének meghatározása során -Ml figyelembe véve az államháztartási reform alapvető célját — külön rendelkezik a költségvetéssel, illetőleg az állami vagyon megőrzésével és gyarapításával összefüggő ellenőrzési feladatairól és kötelezettségeiről. Az állami számvevőszék elnökét és annak helyetteseit az Országgyűlés választja meg. Az e tisztségekre javasolt személyek alkalmasságáról a terv- és költségvetési bizottság jogosult meggyőződni. Az elnök és helyetteseinek megbízatása 12 évre szól és annak lejártával — 70 esztendős korig — újraválaszthatók. Magyarország: köztársaság Az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat szabályozási elvéit a parlament márciusban már elfogadta. A tervezet azonban számos további változtatást tartalmaz. Ezek között is a legfontosabbak az általános rendelkezések között találhatók. „Magyarország: köztársaság. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait, s ezeket az állam elsőrendű kötelességeként deklarálja.” Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdon- formákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A törvényjavaslat újraszabályozza a Minisztertanács feladatait, kiegészítve annak hatáskörét. Némiképp módosítja az igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűén fogalmazza meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezeti be, hogy a helyi tanácsok, tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójoggal. A törvényjavaslat két változatot tartalmaz a munkához való jog megfogalmazására. Az első szerint a munkához való jog elismerése azt jelenti: a magyar állampolgároknak alanyi joguk, hogy dolgozzanak, illetőleg végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint díjazásban részesüljenek. Emellett szükséges a munkanélküli-segélyhez való jog biztosítása. A másik változat a munka szabadságáról, illetőleg a foglalkozás megválasztásának szabadságáról rendelkezik. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődéshez való jog. A javaslat meghatározza a társadalombiztosítást és a szociális intézmények rendszerét, ez utóbbiak lényeges újjászervezéséről azonban külön jogszabályt tart szükségesnek. A módosító javaslat szakít az emberi, állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. Az alkotmány módosítása révén a jogrendszer egésze is jelentős átalakításra szorul. Ennek megfelelően kell módosítani a hatályos törvények egy részét, vagy megalkotni a inég hiányzó, de az alkotmányban előírt törvényeket. E feladat elvégzésére a törvényjavaslat az 1990. április 30-ai végső határidőt jelöli meg. Új fogalmak, tisztségekf intézmények Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat több olyan fogalmat, tisztséget, intézményt vezet be vagy állít vissza, amelyekről külön törvény nem rendelkezik. Ilyen például az alkotmányerejű törvény, az ellenjegyzés, a politikai államtitkár, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az ítélkező tanács. Az alkotmányerejű törvény az alkotmányt „tehermentesíti”, hiszen nem lehet minden, államjogi szempontból fontos kérdést az alkotmányban szabályozni. Ezek a törvények — amelyek részben a legfontosabb állami szervekre vonatkoznak, részben pedig az alapvető jogokat szabályozzák — az alkotmánnyal együtt alkotják a magyar közjog legfelső szintű jogszabályait. Éppen ezért indokolt elfogadásukhoz minősített többséget előírni. A törvényjavaslat feleleveníti az 1848. évi III. törvényben és az 1946. évi I. törvényben is szabályozott miniszteri ellenjegyzés intézményét. Ez azt jelenti, hogy egyes köztársasági elnöki jogkprök gyakorlása során a kormány elnökének vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges. Ilyen jogkör a Minisztertanács által előkészített vagy megkötött nemzetközi szerződések megkötése, illetve megerősítése, a nagykövetek, követek, hivatásos és tiszteletbeli főkonzulok, konzulok kinevezése, megbízása, illetve fogadása. Ezek közé tartoznak a kinevezések,, megbízások, előléptetések, illetőleg felmentések, továbbá a kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása, valamint a döntés az állampolgársági ügyekben és olyan kérdésekben, amelyeket külön törvény az államfő hatáskörébe utal. Korábban hagyományos közjogi tisztség volt a politikai államtitkári funkció, amelyet most ismét visszaállítanak. Ez a tisztség politikai megbízatás — á miniszterével együtt -—, szemben a minisztérium hivatali szervezetét vezető államtitkáréval, aki a közszolgálati alkalmazotti hierarchia csúcsán helyezkedik el. Ennek következtében a miniszter személyében történő változás szükségképpen maga után vonja a politikai államtitkárok váltását is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal összefüggő visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az országgyűlési biztost, a köztársasági elnök javaslatára, a parlament választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat. Az országgyűlési biztosokra vonatkozó részletes szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg. Az ítélkezőtanácsot az Országgyűlés saját tagjaiból akkor választja meg, ha a köztársasági elnök tevékenységének gyakorlása során szándékosan megsértette az alkotmányt vagy bármely törvényt, s a felelősségre vonást a képviselők egyötöde indítványozta, illetve az eljárás lefolytatását a képviselők kétharmada megszavazta. A 12 tagú ítélkezőtanács az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapíthatja, különösen súlyos törvénysértés esetén pedig az elnököt tisztségétől megfoszthatja. Ugyanez lehet a következménye annak, ha megállapítja a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében. A törvény előtti egyenlőség elvéből következően egyébként az elnökkel szemben a büntető törvénykönyvben megállapított bármely büntetés és intézkedés alkalmazható. Az eljárás rendjét az ítélkezőtanács — a büntető- eljárási szabályok figyelembevételével — maga alakítja ki. (MTI)
