Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-08 / 238. szám

1989. október 8. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT GAZ ÉS ARANY Miért az utolsó métereken „halnak meg” az evezősök ? A Bajai Közútépítő Vállalat és a Ba­jai Sporthorgász Egyesület példásan rendezett létesítményei között néz a Sugovicára a Spartacus-Vízügy SC evezősháza, s hogy nem sok mindent „láthat”, annak nem a korai vakság az oka, sokkal inkább az Erigeron Cana­densis, amely benőtte a környéket. A néhány^éwel ezelőtt épített evezős­háznak pipiskednie kellene, hogy ki­látsszon a gazdagon növő szamárkóró- ból, és az egyéb gaznövények közül. Csátaljay Zoltán, a klub ügyvezető elnöke kissé restellkedve mondja, hogy nincs gondnok, aki rendben tarthatná a környéket. Én meg azt gondolom: nem a gondnok hiányzik, hanem egy jó kasza és a rendezett környezet iránti igény. Dehát, ha az sincs... (?) Aztán nem kevésbé restellkedve en­ged be az öltözőbe, ahol szanaszét lógó mezek, alsónadrágok, cipők árulkod­nak gazdáikról. S, hogy mindezt le­írom, talán nekem is szégyenkeznem kellene, amiért „dobra verem” a mű­helytitkokat. De abban bízom, hogy az emiatti neheztelés a kisebbik rossz, mint az a megváltoztathatatlannak tű­nő szemlélet, hogy ami a közösben van annak nincs igazán gazdája. Nem kevésbé meglepő, hogy ebben a rendre igénytelennek tűnő bajai eve­zős szakosztályban valóságos éremhul­lás volt az utóbbi években. 1985 és 1989 között huszonnégy (!) bajnoki aranyérmet nyertek a szakosztály Ver­senyzői. Különösen az 1986-os eszten­dő volt „termékeny”, akkor a nyolc arany- és öt ezüstérem mellett két ne­gyedik és ötödik, valamint egy hatodik helyezés 92 olimpiai pontot hozott a szakosztálynak. A hazai sikerek mellett ott voltak a Bajai Spartacus-Vízügyi SC evezősei a nemzetközi versenyeken is. Közülük Vörös János volt a rangi­dős nemzetközi pontgyűjtő, aki a világ- bajnokságon elért 5. helyezését tartja a legértékesebbnek. Bár ezt sem siker­ként, inkább balsikerként emlegeti a szakosztály 26 éves „doyenje”. 1985 jpta- többször-is- bizonyítási lehetőségat iapott a válogatottban, de valami mű I y rtPfift ^lowftvn ix I att sosem sikerült igazán befutnia. Az igazi siker t- a dobogós helyezés többnyire másodperceken múlott. S ezekből a „keserű” futamokból talán csak az maradt meg a szép emlékei között, hogy a táv első felében még többnyire az ő hátát nézték a vetélytár- sak, aztán az utolsó métereken módo­sult a sorrend. Szinte magának teszi fel a kispadot puhítja, de ahhoz, hogy csa­patba kerüljön, jobb teljesítményt kell nyújtania, mint annak, aki pályán van. S ez nagyon nehéz, különösen akkor, ha elvétve vagy egyáltalán nem jut bi­zonyítási lehetőséghez. De ez már nemcsak sport, hanem sportdiplomácia. Jól tudja ezt Csátal­jay Zoltán, a klub ügyvezető elnöke is, aki azt szeretné elérni, hogy az evezősei legalább azonos feltételek alapján mé­ressenek meg a válogatottba kerülés­nél. Még azt is felajánlotta a szövetség­nek, hogy a klub kifizeti a világbajnok­ságon való részvétel költségeit, de ha versenyzői a pontszerző 1-6. hely vala­melyikén végeznek, akkor térítsék visz­• Az idén országos bajnoki címet nyert négyesből hárman: Ikotity István, Vörös János és Tóth Csaba, mögöttük: Csátaljay Zoltán, a klub ügyvezető elnöke. a költői kérdést: „Miért halunk meg az utolsó métereken?” Kár, hogy a könnyűsúlyú egypáréve- zés többszörös országos bajnoka erre már talán sosem találja meg a megfele­lő választ, mert a visszavonulás gondo­latával foglalkozik. De az mindenkép­pen biztató, hogy csapattársai — Tóth Csaba, Heincz Zoltán és Ikotity István —, akikkel a könnyűsúlyú négypáreve- zésben nyert az idén országos bajnoki címet, még a továbbfejlődés gondolatá­val foglalkoznak. S ebben a törekvé­sükben még az sem akadályozhatja meg őket, hogy a válogatottba kerülés szempontjából cipelniük kell a vidéki- iaség mindenptofhét'r-tlfcörülbelül olyan a •helyzetük-, mint azé ai-futballistáé, aki ni // ÚmmtmS9 ’T*irjr>W sza a befektetést. Lehet, hogy ez lesz a jövő útja, de még nem a jelené ... A dicséretes múltra visszatekintő szakosztály biztos jövője az utánpótlás, amelyben olyan szakavatott mesterek egyengetik a fiatalok útját, mint Südi István és Bartos Nándor. Munkájuk nyomán számos tehetség jutott már el az országos bajnoki dobogó legfelső fokáig, a nemzetközi megméretésig. S remélhetőleg ez a folyamat a jövőben sem szakad meg; újabb tehetségek kö­vetelnek majd maguknak hajót, lapá­tot. És helyet a nemzetközi versenyek dobogóján is. Banczik István MEGSZÁLLOTTSÁG, VAGY AMIT AKARTOK Sörhas helyett szupermaratom Nézegetem á képes újságokat, magazino­kat, amelyeknek címlapjairól csupa kispor­tolt testű, tökéletes alakú hölgy vagy fiatal­ember tekint rám kihívó pillantással. Forgo­lódom a rossz levegőjű város utcáin és több-, ségében potrohos, hájas, lomha mozgású embert látok, akiknek ha két emeletet meg kell mászni, már levegő után kapkodnak. Pedig mindenki mozog, siet a munkahelyére, hogy el ne késsen, délután a második vagy a harmadik műszakba iparkodik, este aztán belesüpped kedvenc foteljébe, és csak annyit mozog, amíg benyomja a tv-készülék gomb­ját, de előtte még kiballag a kofiyhába egy üveg sörért. Túlhajszoltak az emberek vagy csak a rossz szokásaik miatt van ez így? A legtöb­ben beletörődnek, hogy nincs idejük, s főleg pénzük testük rendszeres edzésére. Hogy né­ha valakit elkap a lelkesedés, és este körbe- kocogja a lakótömböt? Legtöbbször ez a len­dület amilyen hirtelen jött, úgy el is múlik. * * * * — Körbefutottam az országot — állíthat­ja magáról büszkén ez év augusztusától 150 amatőr sportoló, köztük Ádám Vilmos is. Az több mint kétezer kilométer, gondolok vissza sebesen középiskolás földrajzi tanul­mányaimra, de még mielőtt hitetlenkedhet­nék, Ádám Vilmos már mondja is: — Még tavaly augusztusban olvastam az egyik napilapban a „Fusd körül az orszá­got!” akcióról. Elhatároztam, hogy próbára teszem magam. — Hogyan került sportközeibe? Régebben versenyzett? — faggatom a 38 éves kecske­méti férfit: —- Diákkoromban, mint a legtöbb fiú, én is futballoztam. Még ma is gyakran összejö­vünk a régi cimborákkal és hétvégeken rúg­juk a labdát. Öt-hat évvel ezelőtt kezdtem komolyabban foglalkozni a sporttal. Akko­riban hirdették meg az! olimpiai ötpróba ak­ciót, nekiláttam hát kocogni, kerékpározni. Végül az úszás kivételével minden számot teljesítettem. Megszerettem a futást, sőt a kerékpározást is, így többször indultam már triatlonversenyeken és különböző tömeg­sportrendezvényeken. ; — Melyik volt az a leghosszabb táv, amit egyhuzamban teljesített?-—A szupermaratoni volt az igazi próbám. Még tavaly októberben a Hungaroringen fu­tottam le az 50 km-t. De egyéb maratoni versenyeken már többször is indultam. Hajó formában vagyok, 3 óra 45 perc körüli idő is elég a 42 km-es táv megtételéhez. — Hogyan készül egy-egy versenyre? — Rendszeresen járok esténként futni. Amikor a „Fusd körül az országot!” akcióra beneveztem, előfordult, hogy naponta több, mint 20 km-t is magam mögött hagytam. — A felhívásban előre megszabták, hogy melyik nap müyen bosszú távot kell teljesí­teni? — A 2242 km-t négy szakaszra osztották. Az első úgy 200 km-nyi lehetett, amire egy hónapot adtak. Ezen belül mindenki olyan iramban és annyit futott, amennyi jólesett, és persze amennyi belefért az idejébe. A fenn­maradó kétezer km-t három szakaszban le­hetett teljesíteni, mindegyikre három és fel hónap jutott. — Hogyan igazolta, hogy valóban teljesí­tette a távot? — Ez kizárólag becsület kérdése volt. Sen­ki sem ellenőrizte, de hát az ember saját magát miért csapná be? A teljesített kilomé­terekről futónaplót vezettem, amit aztán el­küldtem a megadott címre, feltüntetve benne a futás napját és a megtett távot. — Az ismerősei nem tartják egy kicsit „cso­dabogárnak”? Este, amikor más a tv-híradót nézi, Ön edzőcipőt bűz és futni indul. — Eleinte furcsállötták, talán még meg is mosolyogtak, de ma már természetesnek ve­Szabó Etelka A NEGYEDSZÁZADOS KUNSZENTMIKLÓSI BIRKÓZÓSPORT BÜSZKESÉGE „Nem volt más dolgom, mint a sport és a tanulás” Takács Ferenc eredményei 1981: úttörő-olimpiai bajnok. 1982: Az év úttörősportolója. 1983: A serdü­lőbajnokság 2. helyezettje. 1984: Ser­dülőbajnok. A súlylökés serdülőbajno­ka. „Jó tanuló, jó sportoló” cím. 1985: Az ifjúsági Európa-bajnokság 2. helye­zettje. Ifjúsági válogatott. „Jó tanuló, jó sportoló” cím. 1986: Kötöttfogású ifjúsági bajnok. Szabadfogású ifjúsági bajnok. Ifjúsági válogatott. „Jó tanuló, jó sportoló” cím. 1987: Junior kötött­fogású bajnok. Junior szabadfogású bajnok. A junior világbajnokság 2. he­lyezettje. Junior válogatott. 1988: Juni­or kötöttfogású bajnok. Junior szabad­fogású bajnok. Junior Európa-bajnok. Szabadfogású felnőtt bajnok (junior­ként!). 1989: Felnőtt válogatott. A fel­nőtt világbajnokság 6. helyezettje. Amikor Kovács Sándornak, a birkó­zószakosztály alapító edzőjének feltet­tem a kérdést „Mi jut eszedbe, ha azt hallod: Takács Ferenc?” így vála­szolt: „Egy zömök, göndörhajú, a régi római szobrokra emlékeztető fiatalem­ber; akinek rendkívül kemény a lelke, meg kemény az izma is. Szerencsés em­ber, mert olyan családban született, ahol nagyon jó miliőben nőhetett fel a sport számára. Édesapja a spartakiá- dok jól ismert bajnoka. Édesanyja is olyan, aki hozzáértéssel segítette fia mindenkori ambícióit. Fiuk pedig, Kunszentmiklós város sporttörténeté­nek eddigi legnagyobb eredményeit ér­te el. S mivel volt birkózötanítványaim — immáron edzőként — egyengették kezdeti lépéseit, tulajdonképpen sport­beli unokámnak is tekintem ezt a szim­patikus és eredményes srácot.” * * * Ferit én is ismerem gyerekkorától. Hogy mivé fejlődött a sportban, gon­dolkodásban és emberségben, áz csak beszélgetésünk alatt derült ki. Úgy éreztem: egy halk szavú, intelligens, szerény, ellenfeleit, edzőit, szüleit és volt tanárait ma is szerető és megbecsü­lő sportemberrel ülök szemben. Ha nem beszélgethettem volna veleS- sze­gényebb lennék egy szép élménnyel. — Számszerű eredményeid ismereté­ben tekintsük át az elmúlt 10—11 év emlékeit Annál is inkább, mivel ebben az évben ünnepli létrejöttének 25. évfor­dulóját a kunszentmiklósi birkózószak­osztály, amelyik útnak indított a jelké­pes hamuba sült pogácsával, világot lát­ni. Készített-e veled valaki interjút? Gimnazista voltam, s a „Jó tanu­ló, jó sportoló” cím átadásakor Buda­pesten a Petőfi Népe újságírója keresett meg. A világbajnoki 6. helyezésem után ez az első. — Hogyan indult sportpályafutásod? — Elsős-másodikos elemista lehet­tem, amikor először betettem a lábam a sportpályára. Atlétikára meg tornára jártam, és aztán mindenre, ahol mo­zogni lehetett. A birkózást 10 évesen kezdtem el és a következő évben már versenyeztem is. Hatodikosként nyer­tem először versenyt. Tulajdonképpen akkor kezdtem igazán jó lenni, amikor egy év alatt 25 kilót gyarapodtam. — A kissrác odamegy a szőnyeg kö­zelébe, aztán jól oda csapják ... — Hát ez történt velem is... .. — Kudarcként élted át? — Előfordult, de már egészen fiata­lon belém nevelték a veszteni tudás ké­pességét Ha sakkoztunk a családban, soha nem engedtek nyerni. Sokat sír­tam emiatt, de megtanultam veszítem. Nem kényeztettek el. Lelkiekben is ke­ményebb lettem. — A kunszentmiklósi szakosztályban kikkel birkóztál együtt, akikre szívesen emlékszel? — Mihálovics Gyula és Sebők Ferenc volt a húzóember. Aztán Feri Buda­pestre került. Gyula abbahagyta. A sa­ját korosztályomban Bemáth Gabi, Duzmadt Feri, Zimányiék. Nagyon so­kat köszönhetünk a kunszentmiklósi szakosztálynak. Vezetőknek, edzők­nek, versenyzőtársaknak. És a kun­szentmiklósi embereknek. — Aztán te is otthagytad Kunszent- miklóst... — Érettségi után a BVSC-be kerül­tem. Tóth István kétszeres világbajnok, olimpiai második helyezett lett az edzőm. Bár nehezen szoktam meg az idegen környezetet, de támogattak, se­gítettek az új szakosztályban, korrekt módon bántak velem. '* — Hogyan tudtad összeegyeztetni a kemény edzésmunkát, a rengeteg ver­senyt és az iskolai tanulmányaidat? Merthogy te nem voltál rossz tanuló! HSNyolcadikig kitűnő tanuló vol­tam, s a gimnáziumban is 4,8 volt az eredményem. Szerencsés alkat voltam, könnyen tanultam, így maradt időm edzésre, versenyekre is. — Melyik eredményt „áldoztad fel” inkább a másikért? HE- A tanulmányi eredményt a birkó­zásért, delibből VégüTÍSném lett'áldo­zat.'Idegesített, Jra néha rosszabb jegyet kaptam. Sokat tettem azért, hogy ne ro­moljanak tanulmányi eredményeim. — Sikerek, kudarcok? — Első igazi sikeremnek az úttörő- olimpia megnyerését tartom, amit sen­ki nem is várt tőlem — hiszen akkor az egész mezőny ott volt. Emlékszem: előtte két hónnappal két srác tönkre­vert egy versenyen, aztán — az-olimpi­át én nyertem. — Emlékszel még az akkori vetély- társaidra? — Persze, például Gergő Sanyira, aki most 82 kg-ban versenyez. O is válogatottságért küzd. — A tehetségek . kiválasztásának egyik nagy lehetősége volt az úttörő­olimpia, mégis megszüntették... — Repka Attila az úttörő-olimpián negyedik lett, s ma kétszeres Európa bajnok. Egyébként az úttörő-olimpiá­ról a jelenlegi válogatottak közül szinte mindenkit ismertem már. — Eredményeid közül melyiket tar­tod a legértékesebbnek? — A tavalyi junior Európa-bajnoki címet. — Miért nem a vb 6. helyezést? — Csodálatos érzés, ha az ember nyerni tud. Keveseknek adatik meg, hogy neki szólaljon meg a magyar him­nusz. A döntő előtt az motoszkált a fejemben, ha nekem itt nem fogják el­játszani, akkor a felnőttek között még úgy sem. És az ember mindent megtesz a Himnuszért... — Voltak-e olyan kudarcaid, amire sokáig fogsz emlékezni? — A fájó vereségeket nem tartottam kudarcnak, mert egy-két hét alatt meg tudtam emészteni. Nem lesz jobb, ha sokáig rágódom rajta, inkább tanulok belőle. — Azért még egy sikerről! Súlylö­kés ..., emlékszel?-— Igen, 16 éves koromban serdülő magyar bajnokságot nyertem. Régi ál­mom volt, hogy két sportágban érjek el az átlagostól jobb eredményt. Szá­momra ez kuriózum volt. — Viszonyod a többi sportághoz? —- A labdaérzékem katasztrofális, de szeretem az atlétikát és a súlyemelést. — Váltsunk témát! Szülők, edzők, tanárok... — A szüleim rengeteget áldoztak. Nekem nem volt más .dolgom, mint a sport és a tanulás. Sokat köszönhetek nekik, amikor lehetett, segitettek. Az­tán minden versenyemen ott voltak, s ezt nem teszi meg minden szülő! — Világversenyen is? — Amikor junior Európa-bajnok lettem, ott voltak. Édesapámat még nem láttam sírni.. Itt igen. Édesanyám könnyebben elérzékenyült máskór is. — Edzőid? —- Itthon a Bíró testvérek és Loson- czi Marci. Mai sikereim igazi kovácsai. Csak megköszönni lehet lelkesedésü­ket, edzői munkájukat. Ők foglalkoz­tak velem á legtöbbet. Az általános iskolában is szerencsés voltam, hiszen Bíró Károly testnevelő tanárom és edzőm volt egyszemélyben. A BVSC- ben Tóth István áll hozzám a legköze­lebb. Vele nagyon jól megtaláltam a hangot, bízom benne. — A tanárok? — Bege tanár úr nagyon közel állt hozzám. Egy matematikatanártól nem várható el, hogy úgy pártolja az em­bert, mint ő tette. Eredményeimet is figyelemmel kísérte és egyébként is, em­berileg nagyra tartom. A gimnázium­ban Mózes Albert, Buci bácsi testneve­lőként és osztályfőnökként sokat segí­tett. De nem szeretném Csankovszki János igazgató urat sem kihagyni. Ő olyan volt, mint Bege tanár úr. — Hogyan lettél magyar válogatott? — Az év elején még többen voltunk esélyesek. Nem mondom, hogy minde­gyiket legyőztem, hogy én voltam a legjobb, de azt a szintet tudtam hozni, amit ők. Gondolom, dr. Hegedűs Csa­ba azért döntött mellettem, mert én voltam ä legfiatalabb és — bár nem felnőttek között — nyertem nemzetkö­zi versenyekét. — Mit jelent felhúzni a piros-fehér- zöld ebneres mezt? — Én vagyok a magyar válogatott, ezt az országot, ezt a népet képviselem. Illő nem leégni a színeiben. Vörös János tanár Kunszentmiklós MA: GOKART A Borbély István nemzetközi gokartverseny második napja. 9 órától gépátvétel, 10 órától elődöntők és várhatóan 13 órától a döntők. MAI MŰSOR TV I. MŰSOR: 9.10: Családi torna 9.15: Kéménymesék — Óvodások műsora 9.40: Aprónép — Amerikai kisfilmsorozat, XII/12. rész: Visszatérés a Bilbo-szigetre 10.05: Kerek világ — Óvodások műsora. Hétköznap, vasár­nap, ünnepnap 10.20: Barcelonai bábfesztivál — Bábok és emberek 10.55: Tungsram—Oroszlány. Bajnoki férfi kosárlabda-mérkőzés. Köz­vetítés a Megyeri úti pályáról 12.30: Képújság 14.25: RTV Közönségszolgálat 14.30: Dóry József énekel 15.05: Képújság 15.10: Diótörő —Jégrevü-fantázia Csajkovszkij zenéjé­re (ism.) 16.30: Híres magyar alma materek. A soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium (FF) 17.10: Betűreklám 17.15: A kölcsönkapott Föld — XV/1. rész: A civilizáció ára 17.35: Képes nóták ,>— Mézédes dallamok 18.05: Reklám 18,15: Delta — Tudományos híradó 18.45: Reklám 18.50: Esti mese. A legkisebb Ugrifüles — Az álmatlan fü­lesbagoly. Magyar bábfilm 19.00: A HÉT. (Benne: az MSZMP XIV. kongresszusá­ról jelentjük) 20.00: Híradó 20.20: Nagy futás — Amerikai film (1979) 23.00: Reklám 23.05: Telesport 23.20: Képújság TV II. MŰSOR: TV 2 9.00^12.00: Tévémagiszter Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel 14.00: Képújság 14.15: TV 2 Benne: Nyelvlecke — Zdravsztvujtye! Orosz nyelvlecke XV/5. rész — Riportok, időjá­rás, zene — Röntgen — Szociális és egészségügyi híradó 15.00: A Forsyte Saga. Angol családregény i— XXVI/14. rész: A konfliktus (iám.) FF 15.51: TV 2 16.00: Szindbád nyolcadik utazása. Tévé­filmsorozat — XII/5. rész 16.43: TV 2 Benne: 16.50: Álljunk meg egy szóral — Grétsy László és Vágó István nyelvművelő mű­sora 17.00: TV 2 Benne: Wurlitzer— Eric Clapton — Felszabadult már az árpatarló — Reklám — Időjárás 18.25: Gyerekeknek! 1. Benedek Elek meséi: A kincses bojtár — Magyar mese. 2. Kétbalkezesek — A polc — Csehszlovák bábfilm. 3. Má­tyás, a házimanó — A váratlan vendég. Angol rajzfilmsorozat 18.47: TV 2 19.00: Premier — A művészeti főszerkesz­tőség műsora 22.30: Labirintus Kb. 23.10: TV 2 —Napzárta sxy CHANNEL 07.00: Az erő órája — vallásos program. 08.00: Mókagyár — gyermekműsor. 12.00: 2000 után — tudomány, technika. 13.00: Ez hihetetlen I 14.00: Pankráció. 15.00: Incredible Hulk—akciófilm. 16.00: Vészhelyzetben — akciófilm. 17.00-tői az Eurosport műsora. ÚJVIDÉKI TV: 8.30: Barázda — faluműsor magyarul. 9.00: Gyermekműsor — magyarul. 9.15: Rajzfilm. 9.30: Dokumentumműsor. 10.00: Tv-magazin — románul. 11.00: Fenntartott idő. 13.00: Sorozatfilm. 13.55: Műsoris­mertetés. 14.00: Hangverseny — hazai já­tékfilm. 16.25: Útlefró riport. 16.55: Rek­lám. 17.00: Játékfilm. 18.45: Rajzolt soro­zat gyerekeknek. 19.10: Rajzfilm. 19.25: Reklám. 19.30: Tv-napló — magyarul. 19.55: Reklám. 20.00: Játék határok nél­kül. 21.30: Tv-napló. 21.50: Reklám. 21.55: Játékfilm. 23.25: Tv-sport — ma­gyarul. 23.55: Műsorzárás — magyarul. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.30: Énekszóval, muzsikával 9.00: Embermesék 10.05: Népdalkörök pódiuma 10.30: Örökzöld dallamok 10.54: Édes anyanyelvűnk — Lőrincze La­jos műsora 11.00: Gondolat-jel — A Rádió kulturális hetilapja 12.30: Harminc perc alatt a Föld körül — Nemzetközi magazin 13.00: Áldozat 13.10: Gulyás László: Mátkakérő — (Tóth Annamária — ének. Állami Né­pi Együttes énekkara, zenekara) 13.20: Mit üzen a Rádió? 14.10: Művészlemezek 15.04: Budapesti Művészeti Hetek — Isteni színjáték — A purgatórium. Alighieri Dante művét Babits Mihály for­dította 16.15: Komolyzenei lemezlovas 17.00: Választó (PAF) 18.00: Vivaldi: e-moll hegedűverseny (A kedvenc) Op. 11. No. 2. 18.50: Julian Bream Dowland-műveket játszik lanton . 19.00: Remekírók hangszalagon — Arany­koporsó — Miért szeretem? 19.03: Móra Ferenc regénye rádióra alkal­mazva 20.53: Társalkodónők, hírnökök, besúgók — Karakterszerepek, karakterszereplők az operaszinpadon — III/3. rész 22.25: Évszázadok mesterművei 23.05: Az ember, a poézis első tárgya — Csokonai Vitéz Mihály versei — ism. 23.10: Emlékek szárnyain PETŐFI RÁDIÓ: 7.05: Az unitárius egyház félórája 8.05: Budapesti Művészeti Hetek — A Tintanyaló és a sárkány — Békés Pál nem mese ez gyermek-hangjátéka 9.05: Külföldi slágerek * magyar előadók 9.40: Népszerű fúvósmelódiák 10.00: 36. Rácz Laci 11.10: Vasárnapi koktél 12.03: Jó ebédhez szól a nóta 13.05: Mikrofonpróba — Érdekességek a jövő hét műsorából 14.00: Szuper Bolygótakarltó Szolgálat — Robert Sheckley novellájának rádió- változata 14.37: A Magyar Rádió és Televízió gyer­mekkórusa romantikus s3er2ők műveiből énekel 15.05: Táskarádió 16.00—21.00: Poptarisznya (Elő) 21.05: A kolorádóbogár — Rákosi Gergely regényének rádióváltozata — ism. 21.29: Társalgó — Ötvenöt perc irodalom- kedvelőknek — ism. 22.24: A dzsessz a 80-as években 23.15—0.14: Ősz elején — könnyűzene BARTÓK RÁDIÓ: 8.13: Diszkotéka 9.13: A kamarazene kedvelőinek 10.05: Új Zenei Újság ism. 10.50: Eszperantó híradó 11.00: Montreux-vevey-i Fesztivál — 1988.|§VII/7. rész 12.40: Tenoráriák 13.05: Szemle — Tallózás hetilapokban és folyóiratok­ban j—| ism. 13.30? Liszt Ferenc és Weimar — Wolf­gang Marggraf műsora 14.10: Rockújság — VI. évfolyam 16. szám — ism. , 15.05: Barokk zene 16.05: Branislav Nusic születésének 125. évfordulójára — A gyanús személy — Nusic komédiájának rádióváltozata (1966) 17.16: Rossini: Semiramis — nyitány 17.30: A Nemzetközi Rádióegyetem mű­sorából 18.00: Vujicsics Tihamér népzenei feldol­gozásaiból 18.30: Na matemjem jeziku 19.05: In der Muttersprache ..TT A Magyar Rádió német nyelvű nem­zetiségi műsora Pécsről 19.35: Operaest Renate Scotto felvételei­ből 20.25: Nagy Péter zongorahangversenye a Zeneakadémia kistermében 21.35: Pablo Casals Bach-műveket vezé­nyel 22.24: Kódexek zenéje 23.08: Próbaidő — Pelle János dokumen­tumjátéka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents