Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

Törvény az Állami Számvevőszék felállításáról

A Folytatás az 1. oldalról)

Puskás Sándor politikai szempontból is érthetetlennek nevezte a számvevőszék létrehozásának elhalasztását. Utalt arra, hogy a nemzeti kerékasztal- tárgyalásokon a tárgyaló felek a békés átmenet alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a számvevőszék éppen egy ilyen garanciát jelentő intézmény lenne.

A garanciákat más szempontból is kifogásolták a törvénytervezettel kapcsolatban. A kétkedők azt kérdezték, a törvénytervezet átdolgozása során a bizottság vajon nem csökkentette-e a tervezetbe épített garanciális elemeket. Puskás Sándor ennek kapcsán határozottan leszögezte: a bizottság nem tett olyan módosító javaslatot, amely-még-’ kérdőjelezhetővé tenné a számvevőszék működését, ellenkezőleg, gyarapította a hatékony működést segítő előírásokat. Az egyik ilyen módosítás bevezeti az ellenjegyzési jogintézményt a költségvetés hitelfelvételei esetén. A fontosabb módosítások közé tartozik az is, hogy az APEH adóztatási tevékenysége mellett a helyi tanácsok hasonló tevékenységét, valamint más hivatalok mellett a Pénzintézet Központ tevékenységét is bevonták a számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe.

Az elmondottakat összegezve Puskás Sándor hangsúlyozta: az Állami _ Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat minden előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a legfelső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel Ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat, gazdálkodásának törvénytiszteletét, ésszerűségét és célszerűségét. A számvevőszék ezért csak olyan intézmény lehet, amely független minden politikai befolyástól, kizárólag a szakszerűség elveire támaszkodik, objektív véleményt formál, s teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek—mondotta befejezésül Puskás Sándor.

Puskás Sándor előterjesztését követően a Ház elnöke felolvasta Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra emlékeztette a parlamentet, hogy 150 éve született Steindl Imre, az Országház tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emlékezzen meg róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Országház főlépcsőjén álló Steindl Imre-mellszobrot, továbbá a Parlament kupolatermében kiállítást is rendeztek.

Horváth Lajos — a plénum soros elnöke — köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancellarját és kíséretét. A vendég Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes meghívására tartózkodik hazánkban.

Vita a leendő intézményről

Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat általános viI táját.

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), pártalkalmazott úgy ítélte meg: az Állami Számvevőszék újbóli felállítása a jogállam szervezeti rendjének kiépítésében, az állami bevételek és kiadások, valamint az állami vagyon hasznosításának számbavételében mérföldkő lehet.

A képviselő a korábbi — jelentős anyagi és erkölcsi károkat egyaránt okozó — ellenőrzési gyakorlatot ostorozva hangsúlyozta:.a leendő Állami Számvevőszéknek le'kell számolnia a sok évtizedes káros beidegződésekkel. Pártoktól és egyéb érdekcsoportosulásoktól független, csakis a tényeket szem előtt tartó, következetes és a személyi konzekvenciák kilátásba helyezésétől sem ódzkodó ellenőrzést szükséges megvalósítania. Az új intézménynek fokozott figyelmet kell fordítania az államközi szerződéstervezetek előzetes vizsgálatára is — mondotta Südi Bertalan.

Barta Alajos (Heves m., 4. vk.), párt- alkalmazott az Állami Számvevőszék szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nem megfelelő a jelenlegi állam- igazgatási ellenőrzés, az Országgyűlés viszont még saját ellenőrző szervezettel sem rendelkezik. A kormány munkáját ugyan különféle módon ellenőrzi a parlament, de hiányoznak a megfelelő információk az állami költségvetésről, az állami vagyonról, ' a közpénzekről. A költségvetési átcsoportosításokat elvileg alárendelhették a szűk csoportérdekeknek.

Megfontolásra ajánlotta, hogy a törvényjavaslat indoklásában fogalmazzák meg: az Állami Számvevőszék a korrupció elleni harc legfőbb állami intézménye legyen.

Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára hangoztatta: az Állami Számvevőszék által tudja az Országgyűlés érvényesíteni költségvetési és zárszámadási jogát. Ez egyben sarkalatos alkotmányi garancia is lesz arra, hogy a végrehajtó - hatalmat a parlament ellenőrizhesse.

Összeférhetetlennek tartotta, hogy a képviselők és valamilyen párt elkötelezettjei az Állami Számvevőszéknek alkalmazottai vagy vezetői legyenek.

Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa azt javasolta, hogy az általános vita lezárása után ne bocsássák részletes vitára a törvény- javaslatot, mert az kimunkálatlan, átdolgozásra szorul. A létrehozandó számvevőszék jelenleg még nem is tudná ellátni feladatát a feltételek hiányában. A képviselő szerint a teljes szervezetet csak az államháztartási törvény hatályba lépésétől kezdve célszerű működtetni, addig egy csökkentett létszámú, a jelenleg elvégezhető feladatokhoz szabott szervezetre van csupán szükség.

Javasolta, hogy a kormány tekintse át az állami ellenőrzés egész rendszerét. A KNEB felszámolása után sem maradhat ellátatlan ellenőrzési feladat. Ugyancsak fontos, hogy a kormány részletesen dokumentálja az állam- adósságot, kimutassa hatását a jövő évi költségvetésre. Az összes, eddig elkülönítetten kezelt pénzeket, így az állami nagyberuházásokat finanszírozó decentralizált alapokat is be kell vonni a költségvetési elszámolás körébe. Csak így válhat valóssá az államháztartás ellenőrzése — hangoztatta.

Eke Károly (Csongrád mii, 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa mindenekelőtt arról szólt: feltétlenül szükségesnek tartja az Állami Számvevőszék intézményének felállítását, hiszen ő azok közé a képviselők közé tartozik, akik sohasem szavazták meg a költség- vetési előteijesztést és a zárszámadást, mivel soha nem volt meggyőződve azok hitelességéről. Bállá Évával egyetértésben kifejtette: végre fel kell tárni, mi történt azokkal a kölcsönökkel, hitelekkel, amelyeket az ország felvett, s amelyek terhe másod-, harmadíziglen fogja nyomasztani az ország népét. Az adósságteher bizonytalanná teszi az ország jövőjét, a családok sorsát. Éppen ezért — véleménye szerint — pártállástól függetlenül mindenkinek össze kell fognia, hogy egy családvédelmi alap jöjjön létre Magyarországon, amely biztosíthatná a családok jövőjét az adósságteher szorításában. Végűi javasolta: az Állami Számvevőszék központja Szegeden legyen.

Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára is sürgette az Állami Számvevőszék mielőbbi felállítását.

Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a Magyar Gördülócsapágy Művek vezérigazgatója az Állami Számvevőszék mielőbbi létrehozását, költségvetésének mihamarabbi elkészítését sürgette. Felhívta azonban a „képviselők figyelmét arra, hogy az Állami Számvevő- székről szóló törvényjavaslatban megfogalmazott feladatokat, illetve a megszűnő népi ellenőrzés tevékenységi körét összehasonlítva jó néhány ellenőrizendő .terület gazda nélkül marad. Ilyen például — s véleménye szerint ez lekezelő hozzáállás —r az állampolgárok panaszainak kivizsgálása. Ezek döntő hányada ugyanis érinti az Álla-. mi Számvevőszék számára előírt állami vagyonkezelési ellenőrzést.

Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az általános vitát lezárta, és a plénum döntése alapján részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot.

Bánlfy György (Budapest, 4. vk.), színművész kért szót. Egyetértett azzal, hogy jelenleg még nincsenek biztosítva az Állami Számvevőszék működésének feltételei, ám ez nem ok arra, hogy ne hozzák létre a szervezetet. Azért, hogy mihamarabb működőképes legyen, szükség van arra: a kormány minél előbb terjessze be az államháztartási reformról szóló törvényjavaslatot, valamint a tulajdonreformról szóló koncepcióját. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: ennek az intézménynek mindenképpen támadhatatlannak kell lennie. Ki kell zárni minden olyan lehetőséget, hogy tagjai valamilyen téren elfogultak legyenek. Ezért fenntartja korábban megfogalmazott javaslatát, miszerint: nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve elnök- „helyettesévé olyan személy, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő vagy a Minisztertanács tagja volt, vagy valamely párt országos szervezetében választott vezető tisztséget töltött be.

Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvény- javaslat részletes vitáját. A polémiában elhangzott módosító indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési bizottságot.

Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke ismertette a testület állásfoglalását, és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta, hogy a parlamenti vitában sok olyan javaslat hangzott el az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban, amelyeket a szervezet működési szabályzatában és ügyrendjében figyelembe fognak venni.

Ezután röviden válaszolt arra a bírálatra, amellyel a bizottság előkészítő munkáját illette Bállá Éva. Elmondotta: a bizottság tagjai abból indultak ki, hogy a parlament döntésének megfelelően a számvevőszék. intézményének

1990-től működnie kell. Ezért láttak hozzá a vezető személyek kiválasztásához szükséges pályázat kiírásához. A bizottság azonban nem sajátította ki a kiválasztás jogát. Ugyancsak nem döntött arról, hogy kik utazzanak külföldre tanulmányútra. A bizottság csú- pán a számvevőszék vezetőire tett javaslatot.

Határozathozatal következett. Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Ország- gyűlés — a terv- és költségvetési bizott- ság jelentésében foglaltakkal összhangban — elutasította Eke Károlynak azt a javaslatát, hogy az Állami Számvevő- szék székhelye Szeged-város legyen. Ugyancsak elutasította az Országgyűlés Bállá Éva ind„ítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek csak egyik elnökhelyettesét válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Országgyűlés döntsön.

Bánffy György több módosító indítványt is tett, ezek közül néhányat elfogadott a terv- és költségvetési bízott- * ság, s azokat figyelembe,véve dolgozta át a törvényjavaslatot. így például az összeférhetetlenséget kiterjesztették a képviselőkre is, de csak a számvevőszéknél történő alkalmazás idejére; új összeférhetetlenségi tilalmat fogalmaztak meg, mégpedig azt, hogy a számvevőszék tisztségviselői- sem egymással, sem a Minisztertanács tagjaival nem lehetnek közeli rokoni kapcsolatban. Mivel a javaslattevő képviselő továbbra is fönntartotta egyik korábbi módosító indítványát — miszerint: ne legyen jelölhető az Állami Számvevőszék tisztségviselőjének az, aki a megelőző négy evben parlamenti képviselő volt *rí#ezt a kérdést az elnök szavazásra tette fel. A képviselők — bár minimális különbséggel, de — elutasították ezt a módosító javaslatot.

Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel —? 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal — elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért.

Az Állami Számvevőszékről. szóló törvényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be Vass- né Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). A Ke- repestarcsai- Nagyközségi Tanács elnöke ezzel a módosító javaslatával a föld- tulajdon védelmét, a földforgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta. Mint mondotta: a volt földtulajdonosoknak meg kell adni az anyagi és erkölcsi elégtétel lehetőségét, de a föld nem lehet semmiféle spekuláció alapja, rossz gazdasági struktúra átmentője. Hangsúlyozta, hogy a parasztság nem tudja elfogadni: a tőle négyzetméterenként 20 fillérért megváltott földet 7-800 forintért árusítják ki; a megváltással pedig a tsz-ek 2080 forintért juthatnak termőföldhöz, holott az ingatlanforgalomban ugyanezt a földet akár 10 millió forintért is el tudnák adni.

A képviselőnő végezetül kijelentette: amennyiben a kormány 1990 januárjában beterjeszti az Országgyűlésnek a társadalmi közösségi földvagyon, az állami és szövetkezeti földvagyon védelmével kapcsolatos törvényjavaslatot, amely megnyugtatóan rendezi a problémákat, akkor visszavonja módosító indítványát.

Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy az addig rendelkezésre álló információk alapján, de a képviselői módosító indítvány szellemének megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek. Emellett tájékoztatta a képviselőket egyebek között arról, hogy a legutóbbi földtörvény-módosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze 3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként rendkívül eltérőek.

Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke — kiegészítésként e kompromisszumos megoldáshoz — indítványozta, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a legközelebbi ülésszakon tegyen javaslatot földügyi bizottságok létrehozására valamennyi városban és községben. Ezek feladata — a képviselő véleménye szerint — az lenne, hogy a földtulajdon-változás és tulajdonrendezés folyamatát békés megoldásokkal segítsék.

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) a

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára támogatta Marton János javaslatát. Hangsúlyozta: hibás az a közgazdasági gondolko- . dás, hogy a szabadpiaci forgalom elvét á termőföldre vagy a mezőgazdasági, ingatlanokra is ki akarják terjeszteni, hiszen ezeket a világon majd minden ország védi. Arra figyelnieztetett: ne legyen balga az ország, ne árusítsa ki a nemzeti földvagyont csak azért, mert szorult helyzetben van.

Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Mgtsz elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások, amelyeken részt vehetne minden olyan társadalmi, politikai és gazdasági szervezet, amely tenni akar és tud a mező- gazdaság gondjainak megoldása érdekében. Ezek a tárgyalások kezdetét jelenthetnék a következő Országgyűlés törvényalkotó munkájának.

Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlófürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke arra figyelmeztetett: engedjék élni a szövetkezeti tagságot azzal a jogával, hogy eldönthesse, mit tesz a földjével.

Hütter Csaba — ismét szót kérve válaszolt néhány képviselői felvetésre. Hangoztatta, hogy a földforgalom eddigi üteméből kiindulva körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld. Mint mondotta: annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi engedély szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kéréseket is elutasították. Ázt viszont nem utasítanák el, hanem a parlament elé tárnák, ha egy külföldi vállalkozó ipari bázist kívánna létesíteni, s ehhez földet szeretne vásárolni.

Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását — a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembevételével — a kormány terjessze 1990. januárjában a parlament elé.

A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet:

A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javítónevelő munka és a javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekményjniatt elítéltek; a teherben lévő nők; azok az anyák, akik tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak; valamint az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartozó elítéltek határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve a szigorított javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta át.

Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket — a kémkedés kivételével — állam elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt ítéltek el; továbbá azok, akiket a tiltott határátlépés, a hazatérés megtagadása, a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.

A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek. Mentey Sajtótájékoztató az ^Uami Számvevőszékről

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadása után tartott sajtótájékoztatón Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, valamint Bállá Éva képviselő válaszolt az újságírók kérdéseire.

Puskás Sándor úgy vélekedett, hogy az új törvény korszerű, megfelel az európai követelményeknek, biztosítja az Országgyűlés ellenőrzési tevékenységét, s ugyanakkor nem avatkozik be túlzottan a kormányzati munkába. Bállá Éva az elmondottakkal nem értett egyet, véleménye szerint most sem alakult ki a valós ellenőrzés lehetősége.-Ezért egy átmeneti megoldást kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek, megalkotva a számvevőszék kezdeti szervezetét, ugyanakkor fenntartva a régi ellenőrzési intézményeket is.

A sajtótájékoztatón több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban: vajQn az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos törvény elfogadásával a parlament megsértette-e a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodást. Bállá Éva Ugyanis azt állította, hogy a három fél által elfogadott megegyezés alapján a parlamentnek csupán az Állami Számvevőszék egyik elnökhelyettesét kellett volna megválasztania. A többi tisztségviselő kiválasztása már az új, demokratikusan választott Országgyűlés feladata lenne.

Puskás Sándor szerint ha ezt szó szerint alkalmaznák, az Állami Számvevőszék működésképtelen lenne. Márpedig ez nem lehet célja a háromoldalú tárgyalásokon részt vett egyetlen szervezetnek sem. így a megállapodás szellemével összhangban döntöttek úgy, hogy a működőképesség megteremtése érdekében a parlament megválasztja a tisztségviselőket is. (MTI)

sülnek a végrehajtás alól azok is, akiket' szabálysértés miatt elzárással sújtottak.

A törvényjavaslat meghatározza a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéseket, a mentesítést kizáró körülményeket is. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügy-miniszter, a bel- ügyminisztér és a legfőbb ügyész gondoskodik.

Kulcsár Kálmán szóbeli kiegészítőjében utalt arra; sem a bűnözés helyzete, sem az ítélkezés tendenciája miatt nem célsz’erű a közkegyelem hatókörét a korábbiakhoz képest túlzottan szélesíteni, ezért elsősorban a humanitárius szempontok á meghatározók.- Most a legfőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés dönt a közkegyelemről mondotta Kulcsár Kálmán, majd arról beszélt, hogy a közkegyelem első és legfontosabb formája a végrehajtási kegyelem. A kizáró körülményeknél a korábbi időszakokhoz képest jelentős a változás. Míg az elmúlt időszakban a közkegyelem-hirdetések során e paragrafusból minden esetben kiemelték az állam elleni bűncselekményeket, addig most a kémkedés kivételével nincs ilyen kivétel. Ez azzal függ össze, hogy a szeptemberi-októberi együttes ülésszak során az Országgyűlés elfogadta a Büntető törvénykönyv egy új fejezetét, amely a politikai, illetve államellénes bűncselekményeket új módon határozta meg. A kizáró körülmények egy pontjára — a besurranásos lopás helyett a betöréses lopás bűntettét elkövető kizárására — módosítást kért a miniszter, majd javasolta, hogy a szabálysértések esetében kapjanak kegyelmet azok, akiket elzárással sújtottak.

Számítások szerint büntettek esetében a közkegyelem összesen hatezer, a szabálysértések esetében körülbelül hatszáz személyt érint.

A törvényjavaslat, előterjesztését nem követte vita; az Országgyűlés — ä módosítással együtt — 281 igenlő szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot.

A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával.foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés tagjai már korábban J írásban megkapták a módosító és kiegészítő indítványokat. Ezek szerint új elem, hogy az országos népszavazás elrendelése esetén a parlament az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg. Ugyancsak új elem, miszerint:'>az-azonos^ kérdésre három'vagy tötobválásalehetöségeMámihúkzómép- * szavazás akkor 'Ás9 eredményes,' j ha a.i kérdésre áz érvényes’en'szávazók a légtöbb azonos választ adták. Az ország- gyűlési képviselők választásáról szóló paragrafus azzal a bekezdéssel egészül ki: e törvény hatályba lépése előtt kitűzött országgyűlési képviselői időközi választásra az Országgyűlés az e törvényben meghatározott határidőktől eltérő határidőket állapíthat meg.

Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez. Kifejtette: a tavasszal hozott törvény módosítása azért vált szükségessé, mert most olyan népszavazás kiírására kerülhet sor, amely nem két, hanem három vagy akár több variáns közötti döntést is magával hozhat. így tehát indokolatlannak tűnik a szavazásnál az abszolút többség megkövetelése a döntés érvényességéhez. Éppen ezért javasolja a kormány, hogy legyen elegendő az egyszerű többség ezekben az esetekben.

Tekintettel arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, sőt, a vitában sem kért szót senki, a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 302 támogató szavazattal elfogadta a beterjesztett törvénymódosító javaslatot.

Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelése tárgykör került napirendre. Az Országos Választási Elnökség a hitelesítés során megállapította, hogy az Országgyűlés elnökétől két alkalommal átvett, az SZDSZ által összegyűjtött összesed 204 152 aláírásból 114 470 minden vitán felülállóan megfelel a jogi követelményeknek.

A 100 ezernél több hitelesített aláírás megvan — mondotta az elnöklő Fodor István —, a népszavazás elrendeléséről tehát az Országgyűlésnek, a szakbizottság állásfoglalásának figyelembevételével úgy kell döntenie, ho„gy más szempontokat is mérlegeljen. így például azt, hogy a kezdeményezés egyéb tekintetben is megfelel-e e népszavazásról szóló törvény követelményeinek.

Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnöke a kormány nevében népszavazás kitűzését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében benyújtott kezdeményezését visszavonta.

Két különböző, a népszavazásra irányuló kezdeményezésről van szó, azaz külön-külön kell határozni arról, hogy az Országgyűlés elrendelje a népszavazást. A népszavazás vagy népszavazások időpontjának kitűzését viszont együttesen célszerű megvitatni — javasolta az elnök.

A vita és a határozathozatal sorrendjét illetően a következő tárgyköröket indítványozta: elrendeli-e az Országgyűlés a népszavazást az állampolgári kezdeményezésre; elrendeli-e a kormány kezdeményezésére; elrendeli- e az Országgyűlés a köztársasági elnök állampolgárok által történő közvetlen választását, Ezt követően a parlament az egyes kérdésekben hozott döntések

függvényében foglalkozzon a népszavazás és a köztársaságielnök-választás lehetséges időpontjával —javasolta az Országgyűlés megbízott elnöke. A képviselők ezt a sorrendiséget elfogadtak.

Kereszti Csaba, a.jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója — a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Miután több kétség- bevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét vitatta meg.

Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával. Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez — csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? — fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a szavazás jogkövetkezményeire is.

A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt követi az a három kérdés — kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget —, amelyre a parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával, illetve a pénzügyminiszteri, tájékoztató elfogadásával igenlő választ adott — mutatott rá végezetül Kereszti Csaba.

A népszavazás 'elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében.- Végezetül javasolja a parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Ország- gyűlés élfogadja a Minisztertanács ja- vásiatait;. akkor a népszavazásokéira-« sának konkrét időpöntjárá is javaslatot tesz a kormány.

A vitához hozzászólt Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), az SZDSZ képviselője is. Mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy több ponton félreérthetőek a népszavazás elrendelésének indokai. Véleménye szerint a köztársaságielnök-választas- sal kapcsolatban azt kellene egyértelműen megfogalmazni: az állampolgárok a szabad választások után avagy előtt kívánnak-e elnököt választani. A kérdést tehát nem az, hogy népszavazással válasszák-e meg az elnököt vagy Országgyűlés döntsön személyéről. Ha a nép úgy döntene, hogy az országgyűlési választások után írjak ki a köztarsaságielnök-választást, ez nem jelentené automatikusan azt, hogy csak az Országgyűlés joga lenne az elnökválasztás. Hiszen az uj Országgyűlés bármikor megváltoztathatja a mostani Országgyűlés alkotmánymódosítását.

A pártok munkahelyekről történő kivonulásával kapcsolatos kérdést Balia Éva úgy kívánta módosítani, hogy az igen szavazattal a választópolgárok az Országgyűlés korábbi határozatát nem támogatják, hanem megerősítik.

Nem találta pontosnak a képviselőnő az MSZMP—MSZP vagyonelszámolására vonatkozó kérdés indoklását sem. Véleménye szerint korrekt formában a kérdés úgy vetődik fel^ az állampolgár igen szavazatával azt támogatja, hogy az MSZMP, illetve utódpártja teíjes körűen elszámoljon a vagyonával, nem szavazatával pedig elutasítja azt, hogy a párt elszámoljon.

Végezetül javasolta, hogy a népszavazás eredményének ismerete nélkül ne írják ki a köztársasági elnök választásának időpontját. Ezért azt indítványozta, hogy e kérdésben most ne döntsön az Országgyűlés.

Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa nem értett egyet azzal, hogy a népszavazásra kitűzött kérdések az Országgyűlés által már elfogadott és kihirdetett törvények hatályban maradását is érinthetik. Újból leszögezte: szó sincs arról, hogy a kihirdetett törvények bármilyen formában is njegkérdőjelezhetők lennének. Bállá Éva felszólalására visszautalva Tallóssy Frigyes kijelentette: itt nem lehet eldönteni, mi indította a Szabad Demokraták Szövetségét arra, amikor kérte, hogy a köztársasági elnök kérdésében tűzzenek ki népszavazást. Egyet azonban biztosan lehet állítani — mondotta —: akik ezt az ívet aláírták, nem voltak tudatában annak, hogy egyetlen lehetőségük van a köz- társasági elnök közvetlen — népszavazás útján történő — megválasztására. Ugyanis ha ezt a lehetőséget most el- szalasztjuk, a jelenleg hatályos alkotmány szerint erre többet nem lesz mód.

Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának szerkesztő-riportere mindenekelőtt elnézést kért az október 17-ei spontán felszólalásának pontatlansá-