Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

i m , ml V m áfa 4P f W ^ 1 i ­n M A-w POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 257. szám Ára: 4,30 Ft 1989. október 30., hétfő ...: ....■■■■'•■■• H OLNAPTÓL A PETŐFI NÉPÉBEN Magyarország, 1956 Fehér Ferenc és Heller Ágnes emigrációban írt könyve kiemelkedő helyet foglal el annak az immár könyvtárnyi irodalomnak a sorában, amely 1956 történéseit, az okokat, magukat az eseményeket és a következménye­ket taglalja. A Magyarország, 1956 című kötet a Kossuth Kiadó révén rövidesen a hazai olvasók számára is hozzáférhető lesz. Keddtől részleteket közlünk a műből, melynek alcíme: A forradalom üzenete. POZSGAY IMRE KANADABAN Tárgyalások befolyásos üzletemberekkel 80 millió dolláros alapítvány Londonból Torontóba, kanadai látogatásának első állomására érkezett Pozsgay Imre. Az államminisztert magyar idő szerint vasárnapra virradó éjszaka fogadták a hárommilliós észak-amerikai nagyváros népes magyar közösségének vezető képvise­lői. Látogatását nem csupán az óhazától oly távol élő magyarok iránti hazai figyelem jelének tekintik, hanem igen konkrét gazdasági tárgyalásokra is felhasználják az alkalmat a vendéglátók. Ez egyenesen következik a tárgyalópartnerek személyéből: Andrew Sarlós, a Magyarországon is jól ismert üzletember, Andrew Timar, ugyan­csak befolyásos kanadai vállalkozó és mások. Az itt szerzett első információk arra engednek következtetni, hogy a kanadai magyarság kézzelfogható módon is támogat­ni kívánja a hazai reformfolyamatot, ösztönözni a magánvállalkozásokat. Pozsgay Imre az évszázad legnagyobb szabású angliai magyar fesztiváljának fővéd­nökeként vett részt a négyhetes kulturális eseménysorozat megnyitásán. Négynapos londoni látogatása során a magyar politikust fogadta Margaret Thatcher tűit kor­mányfő. Pozsgay Imre első külföldi látogatója volt Douglas Hurd külügyminiszter­nek, a brit diplomácia csütörtökön kinevezett új vezetőjének. Találkozott a nemrégi­ben Magyarországon járt Tom King védelmi miniszterrel és számos más vezető politikussal, közéleti és kulturális személyiséggel. Az államminiszter a Királyi Külügyi Intézetben, majd a londoni magyar nagykö­vetségen tartott sajtóértekezletén, illetve számos tv-állomásnak és napilapnak adott nyilatkozatban válaszolt a magyarországi demokratikus átalakulás folyamataira vo­natkozóan feltett kérdésekre. „Bennünket a Varsói Szerződés nem akadályoz abban, hogy saját utunkat járjuk” —jelentette ki Pozsgay Imre államminiszter londoni látogatása során az ITN kereske­delmi tv-hálózat 4. csatornájának adott nyilatkozatában. A műsorvezető hangoztatta: A Varsói Szerződ» tagállamainak külügyminiszterei lengyelországi tanácskozásukon végre tudomásul vették a Gorbacsov-korszak új realitásaik Nyilatkozatban deklarálták az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elvét, világosan leszögezve mindegyik tagállam jogát arra, hogy maga döntsön saját politikai jövőjéről. Ennek kapcsán azt a kérdést tették fel Londonban Pozsgay Imrének, vajon van-e jövője a Varsói Szerződésnek. — Magyarország mondotta Pozsgay Imre — már jelenleg is szuverén módon cselekszik mind bel-, mind külpolitikai ügyekben. Ezt a szuverenitást bizonyítottuk azzal például, hogy az idén helyreállítottuk diplomáciai kapcsolatainkat Izraellel. Az idén történt meg, hogy az NDK-ból érkezett menekülteket szabadon átbocsátottuk Ausztriába és az NSZK-ba. Itt is tudják, milyen nagy mértékben átalakítottuk belpolitikai viszonyainkat. Bennünket a Varsói Szerződés nem akadályoz abban, hogy, saját utunkat járjuk. A műsorban ezután utaltak a román vezetésnek arra a korábbi sugalmazására, hogy katonai erővel akadályozzák meg Lengyelországban egy nem kommunista kormány hatalomra kerülését. Kiemelték, hogy Ceausescu elnök politikája miatt rendkívül feszült a viszony Budapest és Bukarest között. — Kétségtelenül már régen nem volt példa a kelet-európai térségben ilyen rossz viszonyra, mint amilyen Magya­rország és Románia között van. Mégsem hisszük, hogy bárki olyan örült lenne, hogy katonai eszközökkel akarná megoldani ezt a problémát — mondotta erről Pozsgay Imre. Arra a kérdésre, vajon gondol-e Magyarország a VSZ-ből való kiválásra, ily módon előmozdítva csatlakozását az európai közösséghez, az államminiszter így válaszolt: ~~ Ügy gondolom, ez globális probléma és Európa közösen fogja megoldani. Megszünteti a tömböket és ez még az évszázadforduló előtt bekövetkezhet. De mire Magyarország valóságos európai közösségi tagságának lehetősége eljön, addigra, azt remélem, a katonai tömböknek már csak az emléke lesz meg. * Nyolcvanmillió amerikai dolláros tőkével magyar alap létesült a magánkezdemé­nyezések támogatására — közölte a Kanadában tartózkodó Pozsgay Imre állammi­niszterrel egyik vendéglátója, Andrew Sarlós. Az összeget már letétbe helyezték, s a jövő Jiéten nyűik meg Budapesten az alapítvány kezelésére létesített vegyes vállalat irodája. Az alapítványból pályázat alapján lehet majd elnyerni a befektetéseket Már hozzákezdtek a következő, ezúttal már 250 millió dolláros tőkére tervezett alap szervezéséhez. Pozsgay Imre a náp folyamán a magyarságtudat megőrzésében itt fontos szerepet játszó egyházi közösségek tagjaival találkozott. Részt vett a Szent Erzsébet római katolikus templom vasárnapi istentiszteletén, megkoszorúzta a torontói Budapest parkban az 1956-os népfelkelés áldozatainak emlékművét, majd a közeli Hamilton város magyar presbiteriánus templomába látogatott Ma ismét Országgyűlés Hétfőn megkezdődik az Országgyű­lés októberi, kétnaposra tervezett ülésszaka. A plénum — az október 20- án berekesztett ülésszakon hozott dön­tése alapján^- megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvényterveze­tet, a földtörvény, valamint a népsza­vazásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat, a köz- társaságielnök-választás időpontjának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről, valamint a népszavazás el­rendeléséről szóló határozat-tervezetet. Megvitatja továbbá a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi — a jogi, a gazda­sági, az ökológiai, a műszaki következ- menyeket feltáró — vizsgálatok ered­ményeiről szóló minisztertanácsi be­számolót. Mindezek mellett személyi kérdésekben dönt és interpellációkra, kérdésekre is sor kerül. Ami itt történik — egyedülálló Európában INTERJÚ SZŰRÖS MÁTYÁSSAL Ha kötelezettségei váratlanul nem szólítják másfelé, akkor — várhatóan novemberben ~ Bács-Kiskun megyé­be, és a meghívás nyomán Kiskunhalasra is ellátogat Szű­rös Mátyás, az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke. Beszélgeté­sünk —az utóbbi időszak mozgalmas eseményeiről—még e jeles nap előtt történt. Ezért tehát Szűrős Mátyás szere­pe, feladata — mint államfőnek — megváltozott Vélemé­nye azonban minden bizonnyal érdekes lebet — Hogyan értékeli a közelmúlt hazai történéseit? — Ami Magyarországon történik, az eléggé egyedülál­ló folyamat Európában. Annak többféle módja ismert, hogyan térnek át a diktatúráról a demokráciára, de an­nak még nem, hogy egy szocialista országban áttértek volna az egypártrendszerről többpárt rendszerre. És ami még igen sajátossá teszi a helyzetünket, hogy az októberi kongresszuson új párt alakult. Az igaz, hogy Nyugat- Európában kiváltak a pártokból másik pártok, újjáala­kultak, párhuzamos pártok jöttek létre. De ez eddig csak ott volt jellemző. Itt Magyarországon egy demokratizá­lási folyamat zajlik, egy megújulás, és ebbe illeszthető be az MSZP megalakulása. Magát a lépést feltétlenül üd­vözlöm, hogy egy korszerű szocialista párt alakult, de a dolog nehezén még nem vagyunk túl. •*- Mi volt az elképzelés a kongresszus végkimenetelé­rői? Én mindig arra törekedtem, s ezért azt is vártam, hogy a reformszárny felülkerekedik. De a történtek a várakozásomat meghaladóan gyorsan mentek végbe, már az első nap. Arra tehát számítottam, hogy sikerül áttörést elérni. (Folytatás a 3. oldalon) ÚJ ENERGIAPROGRAM Hosszú helyett középtávra Az Ipari Minisztériumban elkészült az új — előző ipari vezetés által összeállított koncepcióitól alapjaiban eltérő — energiapolitikai program. Az energiapolitika fő irányait tartalmazó előterjesztés — amelyet a következő hetekben már országgyűlé­si bizottságok is megvitatnak középtávra, 10-12 évre szól, mert kidolgozói úgy vélték: az ezredfor­duló utáni időszakra ma még nem lehet megbízha­tó prognózist készíteni a magyar gazdaságról, illet­ve a világpiac várható alakulásáról, s annak hatá­sairól. Az új energiaipari koncepcióról nyilatkozott Szabó Imre ipari államtitkár az MTI munkatársá­nak. Elmondta: a program kidolgozásánál alapve­tően azt vették figyelembe, hogy a gazdaságra, az állami költségvetésre a lehető legkisebb terhet ró­ják az ilyen jellegű beruházások. Az energiaellátás — amennyire csak lehetséges — „több lábon áll­jon”, vagyis szakítani kívánnak azzal a négy évti­zedes gyakorlattal, amely csaknem kizárólag a szovjet szállításokra alapozott. Nem arról van szó, hogy a politikai helyzet változásai miatt erről a piacról esetleg bizonytalanná válhat az olaj-, a gáz­vagy a villamosenergia-import, hanem arról, hogy a szovjet partnerek immár nem képesek hosszú távon garantálni igényeinknek megfelelően az energiaszállítások növelését. Végül, de nem utolsó­sorban vállalni szükséges, hogy évente legfeljebb 1,5 százalékkal növekszik a hazai energiafelhasz­nálás, különösen villamos energiából, még akkor is, ha ez az arány világviszonylatban nagyon ala­csony szintet jelent. Mindennek érdekében több szükségszerű intéz­kedést határoztak meg a programban — mondotta az államtitkár. Egyrészt a termelésiszerkezet-váltás tényleges gyorsításával csökkenthető az egységnyi energiafelhasználás. Ezt közgazdasági eszközök­kel is támogatnák, így az energiaárak világpiaci szintre helyezésével, ösztönző tarifarendszerrel, amely az azt jól kihasználóknak kedvezményeket nyújt, a pazarlókat viszont bünteti. Célszerű olyan országos, automatizált vezérlési rendszert kiépíte­ni, amely a fogyasztók energiavételezéseit össze­hangolja, s ahol lehet, a vételezést csúcsidőben eltolja, például az éjszakai órákra. Szabó Imre arról is szólt, hogy a koncepció kialakításakor felülvizsgálták az eddigi erőműbe­ruházási politikát. Abból kiindulva, hogy a bős —nagymarosi építkezéssel felhagynak, és a paksi atomerőmű 2 x 1000 megawattos turbinával való bővítése sem valósul meg az eredetileg tervbe vett 1994—96-os években, a program úgy véli: az ez­redfordulóig újabb alaperőművi beruházás nélkül, a meglévő erőműrendszerrel is biztosítható az ellá­tás, feltéve, hogy a vázolt intézkedések következe­tesen megvalósulnak. 1995—2000 között gázturbinás, kombinált erő­műveket helyeznek majd üzembe. Ezek a meglevő erőművekhez kapcsolódnak, amelyek amúgy is re­konstrukcióra szorulnak, s az ilyen erőművek két­szerié jobb hatásfokkal működnek, mint a hagyo­mányosak. A 150-200 megawattos blokkok építése folyamatosan valósulhat meg, ami végül is nem jelent egyidejű, nagy összegű beruházást. Az államtitkár szerint az új erőműfejlesztési programhoz a hazai szénbányászatra is nagy szük­ség van. így célszerű mielőbb közös érdekeltségi rendszert kialakítani a villamosenergia-ipar és a szénbányászat között. E kérdésben azonban ma még megoszlanak a vélemények, mindenekelőtt ami a szénbányászat jövőjét illeti hazánkban. A továbbiakban arról szólt, hogy erősíteni kell a magyar energiarendszer integrálását az európai energiarendszerekbe. Elfogadták az SZDSZ új alapszabályát Vasárnap a Szabad Demokraták Szövetsége második közgyűlésén elfo­gadták az SZDSZ új alapszabályát, amelynek értelmében az SZDSZ füg­getlen politikai párt. A szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar tár­sadalom demokrata meggyőződésű, a nemzeti, a politikai és a szociális elnyo­más minden formáját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti. Az alapszabály egyebek közt kinyilvánítja, hogy az SZDSZ részt vesz az országgyűlési és helyhatósági választásokon, az orszá­gos és a helyi politika alakításában. Az SZDSZ szervezetei területi alapon vagy közös érdeklődés, illetve együttes fel­adatvállalás alapján szerveződhetnek. A Szabad Demokraták Szövetségé­nek választási koncepcióját Tölgyessy Péter ismertette. Elöljáróban hangsú­lyozta: az országot a válságból csak a szabadon megválasztott Országgyűlés alá rendelt kormány vezetheti ki, ezért az SZDSZ szerint már kora tavasszal meg kell tartani a parlamenti választá­sokat. A továbbiakban kifejtette: a válasz­tási koalícióról — az összetett választá­si rendszert ismerve — egyelőre nehéz lenne végérvényesen nyilatkozni. Ugyanakkor azon meggyőződésének adott hangot,'hogy az SZDSZ vala­mennyi demokratikus erővel elvfleg' koalícióra léphet. Javasolta: az ellenzéki szervezetek egyezzenek meg abban, hogy a válasz­tások második fordulójában azt az el­lenzéki jelöltet támogatják, aki az első fordulóban a legerősebbnek bizonyult. (Folytatás a 2. oldalon) M ásfél esztendővel ezelőtt már beszámoltunk lapunkban arról, hogy sörgyárat építe- I nek Félegyháza határában, az Áp- I rilis 4. Gépipari Művek mellett. I Az akkori tudósításból kiderült az is, hogy a létesítményben egy, a világon I egyedülálló, energiatakarékos sörgyártási technológiát vezetnek be. A folya- I matos sörfőzés, komlóforralás és -szűrés technológiájának szabadalmát a I Kőbányai Sörgyár és a Söripari Kutató Céltársaság szakemberei dolgozták ki I közösen. Ennek,-a laboratóriumban már jelesre vizsgázott eljárásnak az ipari I méretekben történő kipróbálására szövetkezett az Á4GM, a helyi Lenin Tsz I és a Kőbányai Sörgyár. Létrehozták a Kun Sör Innovációs Társaságot, amely- I hez hamarosan csatlakozott a Kecskemétvin is. Az eredeti elképzelés szerint 1988 nyarára tervezték az üzem indítását, ám I hamarosan kiderült: az egyedi berendezések hiánya miatt jelentős lesz a késés. I Másfél éve, az említett cikkben már ’89 nyarát jelölték meg új határidőként. I A napokban a helyszínen járva azonban nyilvánvalóvá vált számunkra: ismét I csúszik az átadás. Bár az építkezés folytatódik, a tempó meglehetősen lassú. I Az épületet állványerdő borítja. Egyértelmű tehát: itt még jó ideig nem fognak I sört gyártani. Miért az újabb késedelem? Mikor indulhat végre a termelés? I Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szabó Lajosnál, az Á4GM vezérigazga- I tójánál. Mint megtudtuk, az utóbbi évek hazai restrikciós (pénzszűkítő) politikája, I a szocialista exportot sújtó szabályozók hatására a gyárnak is jócskán meg- I csappant a nyeresége a korábbiakhoz képest. Márpedig csak ebből finanszíroz- I hatja a beruházást. Részint ez a megtorpanás oka. Magyarországon jelenleg egyszerre több sörgyárban is folyik rekonstrukció I vagy bővítés. Ennek során Nagykanizsán a közelmúltban megdőlt néhány, I több száz köbméteres eijesztőtartály. A baleset felhívta a figyelmet arra, hogy I az eijesztőtéri berendezések építészeti megoldásait valamennyi hasonló beru- I házásnál felül kell vizsgálniuk a tervezőknek. És ez a következő tényező, I amelyik több hónapra visszavetette a félegyházi építkezést. Külföldi tóke kell a befejezéshez A sörgyár teljes felépítéséhez a Kun Sör tagjainak a szükséges kétszázmillió­ból csak a felére futja. A hiányzó rész pótlásához hazai, vagy külföldi forrás után kutatnak. A vezérigazgató tájékoztatása-szerint jelenleg három külföldi céggel tárgyal­nak. Az egyik a világhírű, müncheni Löwenbräu Sörgyár, amelyik az eredeti kis sörgyár bővítését is felvetette, hiszen évi 200 ezer hektoliternyi sör gyártásá­ra lát piaci lehetőséget. A másik, szintén NSZK-beli sörgyár, a Schäfer 30-40 százalékos tökerészaránnyal „szállna be” az üzletbe. Harmadik külföldi tár­gyalópartnerunk a kanadai Miller Sörgyár, amelyik céghitel vagy lízing, eset­leg tulajdonosi társulás lehetőségét vetette fel. A Löwenbräu egyébként referenciaként is elfogadná a félegyházi üzemet. Ez esetben közösen megjelennének hasonló, komplett sörgyárakkal a világpiacon, így az Április 4. Gépipari Művek eredeti célja is valóra válna: nemcsak a kísérletből venné ki a részét, hanem a gép- és létesitményexportból is. Szabó Lajostól megtudtuk azt is, hogy szeptember 15-étöl a tagsági törvény alapján a Kun Sör Innovációs Társaságot korlátolt felelősségű társasággá alakították. Ennek a kft .-nek jelenleg folyik a cégbejegyzése. A sörgyár tehát már önálló jogi személyű vállalatként folytatja a beruházást. A vezérigazgató szerint az építészeti munkák az idén, az év végére befejeződnek. Aztán követ­kezhet a technológiai szerelés. Reményeik szerint a jövő esztendő első felében megkezdhetik a próbaüzemet. A Petőfi Népe mindenesetre továbbra is érdeklődéssel figyeli a létesítmény gyarapodását. Bízunk benne, hogy jövőre végre hirt adhatunk olvasóinknak a hosszasan húzódó beruházás átadásáról. Gaál Béla MIÉRT KÉSIK A FÉLEGYHÁZI SÖRGYÁR ÁTADÁSA? • Most még áDványok borítják az új sörgyár épületét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents