Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-28 / 256. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 28. Halottak napja előtt (Az alpári temetőben) A régész feladata, A FF j f F 2.i:s,£p Az aso tudománya bíráló merlegelese- vei a történelem időrendjébe illessze, és a jövő számára megőrizze, mind szélesebb körben bemutassa, ismertesse. A régészeti kutatás korszerű tudományos módszerei a múlt század második felében alakultak ki. Kutatni mindenütt lehet, de találni csak kevés helyen. Szerencsére, a szakemberek tevékenységét mások is elősegítik. Sok helyütt vonnak árkot, ásnak épületalapot, bontanak falat, s az ott dolgozók érdeklődését ugyancsak felkelti az itt-ott előkerülő régiség. A régész szerepe ilyenkor a leletmentés. Mivel legtöbbször folyamatban lévő munkáról van szó,' gyorsan kell intézkednie, hogy az építőmunkát ne gátolja, s a becsesebb értékeket megmentse. A kutatónak a munka megkezdése előtt alaposan meg kell ismernie a helyszint vagy a vizsgálandó objektumot. A föld alatt lappangó emlékeket a legeltérőbb módszerekkel tárják fel. Más az ősi temetők, régi utak vagy föld alá került épületek feltárási módja. S másképpen kell hozzányúlni a falak, a mozaikok, a falfestmények maradványaihoz. A föld alatt rejlő emlékek feltárása legtöbbször úgynevezett kutatóárok megvonásával kezdődik. Az árok szélessége mindössze egy méter, hossza átszeli a kutatott A PSZICHOLÓÖUS VÁLASZOL Apró emberi örömök „Minek örüljek?! Munka, gond, baj, nélkülözés...” Hát igen, mostanában több a baj az életünkben, mint az öröm, hiszen még erősebb lett a „hajtás”, nagyobb a létbizonytalanság. Minek is örülhet az ember? Minden hasznosnak, jónak, szépnek, amely hozzásegíti anyagi jólétéhez, kellemes testi és lelki közérzetéhez, erkölcsi egyensúlyához, pozitív önértékeléséhez. Vannak testi és lelki örömök, szellemi, esztétikai, erkölcsi örömök. Vannak nagy és kis örömök. Az öröm az istenek ajándéka, „égi szikra”, ahogy Schiller megénekelte; pszichológiailag: egy pozitív érzelem. Közel áll a fennkölt és titokzatos boldogság fogalmához, de őröm az is — régi, kedves kollégámtól tanultam j§| ha kavics töri a lábunkat és végre kirázhatjuk a cipőnkből. A pszichológia nagy jelentőséget tulajdonít az örömnek. Freud személyiségelméletében az egyik legfontosabb emberi mozgatóerő az örömkeresés; ösztönénünket az örömelv vezérli a különféle szükségletek kielégítésében. Ennek határt szab a külvilág ellentétes érdeke, melyhez az ember célszerűen alkalmazkodik (ez a realitáselv), ezen felül erkölcsi meggondolások is fékezik a gátlástalan örömszerzésben (ez a felettes én tartománya). A pszichológusok azt szeretnék, ha a gondtalan gyermekek es az érett felnőttek egyaránt eleget örülhetnének; az öröm valóban fontos a pillanatnyi testi-lelki egyensúlyhoz, sőt, az egészséges személyiségfejlődéshez is. Mit tehetünk viszont, ha gondok-bajok felhőzik egünket? Ha bizonyos nehézségeinket nem tudjuk legyőzni, bizonyos problémákat nem vagyunk képesek megoldani? (Bar ne felejtsük, mindig többféle megoldás létezik, mint első látásra gondolnánk!). Minek örüljünk? Az Egészségügyi Világszervezet (a WHO) meghatározása szerint a lelki egészség egyik legfontosabb ismérve: a munka- és örömképesség. Ez azt jelenti, hogy az öröm képessége bennünk gyökerezik, az öröm belőlünk is fakad! A kívülről jövő hatás csak fellobbantja a bennünk hunyorgó parazsat. Akiben az erősebben izzik, annak apróbb fuvallat, enyhébb melegség is elég, hogy fellángoljon, és — képletesen#- köd, eső sem oldja ki „parazsát” egykönnyen. örülni — tanulni kell. Ha az anya minden apró lehetőséget megragad — a meleg fürdővizet, a cica játszadozását—, hogy örülni tanítsa gyermekét, akkor jó alapot épít. Ezt folytathatja az iskola, a felfedezés, a problémamegoldás, a tudás örömével, az esztétikai élményekkel, az apró alkotások és versengések nyújtotta örömökkel. Ha ki nem öli a fiatalságból a társadalom — a lehetőségeknél jóval magasabb igények, az elégedetlen, elfásult, cinikus „ideálok” és a kiabrádult felnőttek jgf akkor a nehézségek ellenére is örömteli élet várhatna rájuk, még ha apró örömökkel is. Mit tegyünk tehát, hogy Örülhessünk ma és holnap is? Természetesen arra kellene törekedni, hogy minél több, minél nagyobb valóságos örömünk lehessen, de addig is, és azalatt is, önmagunkban kel! fölszítanunk az örömképesség pislákoló parazsát, és meg kell becsülnünk a hétköznapok apró kellemességeit, szépségeit. Van még egy érdekes tulajdonsága az örömnek. Éppúgy, mint a szeretet: ha megosztják, nein fogy, hanem sokasodik. Ha a sajat örömlángocskánkról másnak a tüzet is fellobbantjuk,. akkor azzal a sugárzással még fényesebb lesz a környezetünk. Érthetjük ezt úgy is, hogy jó, ha elmondjuk, kimutatjuk másoknak a saját örömünket — meg úgy is, hogy társainknak is szerezhetünk, szerezzünk néha apró örömöket. Dr. Ignácz Piroska RECEPTÖTLETEK Gyümölcstorták KÖRTÉS KÁVÉKRÉMTORTA Hozzávalók: A tésztához 10 deka őrölt mandula, 10 deka porcukor, 2 tojásfehérje; a krémhez 20 deka vaj, 4 tojássárgája, 20 deka porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 kiskanál nészkávé vagy két evőkanál erős feketekávé; a tetejére 5-6 körte, 2 deci tejszín, 1 citrom leve; a forma kikenéséhez zsír és liszt. Az őrölt mandulát meg a porcukrot óvatosan a kemény habbá vert tojásfehérjékhez keverjük, és egy kizsirozott, kilisztezett, levehető karimájú tortaformába öntjük. Előmelegített sütőben, közepes lángon 20 percig sütjük, majd hűlni hagyjuk. Közben a vajat habosra keverjük, és a cukrot, a tojassárgákat, a vaníliás cukrot meg a kávét egymás után hozzáadjuk. A tésztáról a karimát levéve, az aljával együtt tálra csúsztatjuk, a tetejét és az oldalát a kávékrémmel bekenjük. Fél órára a hűtőszekrénybe tesszük, hogy a krém megdermedjen. Ezután a körték héját lehámozzuk, negyedekbe vágjuk, a magházat kidobjuk, és néhány percig citromlével ízesített vízben áztatjuk. Végül a torta tétjére körberakjuk' Tejszínhabbal díszítve kínáljuk. DIÓS SZILVATORTA Hozzávalók: A tésztához 25 deka finomliszt, 10 deka vaj vagy Rama margarin, 5 deka porcukor, 1 tojás, csipet só; a tetejére 80 deka szilva (lehet mirelit vagy befőtt is); a bevonathoz 20 deka dió, 20 deka Rama margarin, 10 deka porcukor, 2 evőkanál rétesliszt, 1 deci tej. A tésztához valókat gyorsan összegyúrjuk, és hideg helyen legalább egy óráig pihentetjük. Ezután három milliméter vastag, kerek lappá nyújtjuk, és egy kerek tortaformába fektetjük úgy, hogy kétujjnyi pereme is legyen. Villával megszurkál- juk, és előmelegített sütőben féüg megsütjük. Közben a szilvát megmossuk, megszikkasztjuk (ha mirelit, felengedjük, ha befőtt, lecsöpögtetjük), félbevágjuk és kimagozzuk. A tészta tetejére rakjuk, és további 20 percig sütjük. Amíg a tészta sül, a diót apróra vágjuk, és egy serpenyőben a vajjal, a tejjel, a cukorral meg a liszttel jól összekeverjük. Gőz felett felforraljuk, es ha sűrűsödni kezd, a torta tetejére öntjük. A forrü sütőbe visszatolva, még hét percig sütjük. Akkor jó, ha a dióbevonat pirulni kezd. AMERIKAI ALMATORTA Hozzávalók: A tésztához 4 alma, 8 deka vaj, 15 deka porcukor, 20 deka rétesliszt, 1 tojás, 1,5 deci tej, 1 csomag sütőpor; a tetejére 2 mokkáskanál őrölt fahéj, 2 evőkanál porcukor, diónyi vaj; a forma kikenéséhez zsír és zsemlemorzsa; a tetejére porcukor. A vajat a porcukorral meg a sütőporral habosra keverjük, majd a tojást beleütjük, és a tejjel felengedjük. Végül a lisztet is belekeverjük, és egy jól kizsírozott, zsemlemorzsával behintett tortaformába öntjük. Az almákat megtisztítjuk, cikkekre vágjuk, a tészta tetejére rakjuk, őrölt fahéjjal meg porcukorral megszórjuk, és a vajat rámorzsoljuk. Előmelegített sütőben, közepes lánggal, háromnegyed óráig sütjük. Porcukorral meghintve, melegen kináljuk, de vanília- vagy bormártást is adhatunk hozzá. EGYSZERŰ SZŐLŐTORTA Hozzávalók: A tésztához 20 deka finomliszt, 20 deka vaj vagy Rama margarin, 10 deka porcukor, 3 tojássárgája, 1 citrom reszelt héja; a tetejére 6 tojásfehérje, 20 deka porcukor, 1 citrom vagy narancs reszelt héja, 50 deka leszemezett szőlő. A tésztához valókat összegyúrjuk, és hűvös helyen egy óráig pihentetjük. Ezután egy kerek formát kibélelünk vele úgy, hogy legalább kétujjnyi magas pereme is legyen. Előmelegített sütőben, nagy lánggal félig megsütjük. A tojásfehérjéket a cukorral kemény habbá verjük, egy keveset félreteszünk belőle, a többit a reszelt citromhéjjal meg a szőlőszemekkel óvatosan összekeverjük, és a tészta tetejére simítjuk. A maradék habbal a tetejét kicifrázzuk. Végül a sütőbe visszatoljuk, és közepesnél kisebb lánggal megsütjük. Csak akkor szeleteljük, ha teljesen. kihűlt. 1 2 3 4 5 3 7 3 • 10 T 11 12 13 14 15 13 17 13 ié 20 21 23 24 25 23 27 23 29 30 31 32 33 3« 35 38 37 33 33 40 41 42 43 44 45 1 n 43 47 43 40 50 51 52 S3 54 1 55 S3 57 53 IM A la Jubileumi jutalom Az öregecske mister Brown egy reggel megilletődotten kopogtat be a főnökéhez: — Ma van éppen negyven esztendeje, hogy a főnök úr édesapjához, ide a céghez beléptem. — A főnök a ritka évfordulótól szinten megilletődve, így „fizeti ki” az idős jubilánst: vízszintes 1. és 8., függőleges 22. sor. VÍZSZINTES: 13. Ismert szőlőfajta. 14. Tolna megyei község. 15. ... Tounst. 16. Olasz tó. 17. Szelíd madár. 18. Csokonai múzsája volt; 19. Angol férfinév. 20' Párizs közelében torkollik a Szajnába. 21. Az apró- hirdetésekért fizetik. 22. Idegen Anna. 23. Nobel-díjas francia fizikus (Pierre, 1859— 1906). 24. Becézett férfinév. 25. Kiejtett betű. 26. Az NSZK- és az olasz gépkocsik nemzetközi jelzése. 27. Afganisztáni tartományi székhely. 28. Mitológiai királylány, akinek Jászonnal való ügye sok port kavart annak idején. 29. Állati papa. 30. Okmány. 32. Lac... (a Genfi-to). 33. Iráni népcsoport. 34. A föld alá helyez. 35. Budapest „földje”. 36. Mitológiai királylány, akinek kedvenc virága az aranyeső vplt. 37. Idegen hármas. 38. A szerb királyok palotája volt Belgrád- ban. 39. Kártyajáték. 40. Latin erő. 41. Női név. 42. Mohó étkezés. 43. Állóvíz. 44. Országos Tervhivatal. 45. Bevonultat. 46. Meg- bolondít. 47. Termelőszövetkezeti csúcs (rövidítés). 48. A teniszben nehezen védhető labda. 50.... Masin: volt szerb királyné. 51. Fényes mulatsággal kapcsolatos. 53. Az FTC kitűnő játékosa, majd edzője. 54. Olasz város. 55. Angol folyó. 56. Káposztaféleség, névelővel. 57. ... villamosa: O’Neil-dfáma. 58. Libatopféle növény. FÜGGŐLEGES: 1. Sertésmama. 2. Beteget gondozni. 3. Német regény. 4. A Garant szlovák neve. 5. Egykori társadalombiztosító. 6. Japán társasjáték. 7. Mustárgáz idegen neve. 8. Kisasszony francia rövidítése. 9. Az oxigén és a vas vegyjele. 10. Súlyarány. 11. Régi olasz pénzérme. 12. A régi cirkuszi előadások kedvence volt. 15. Körülbelül, mintegy. 17. Malomrészlet. 18. Olasz filmcsillag. 20. Napóleon sógora, s ez okból nápolyi király is volt. 21. Gyakori francia—német csaták francia színhelye. 23. A gabonatermés római istene. 24. Ipari nyersanyagok. 25. Fekete István VÜK című regényének egyik kedves rókája. 27. Tojásjelzo. 29. A török nyelvészet kutatója (Ignác, 1860—1945). 31. Körülvesz. 32. Nem sokra tart. 33. Drágakövek mértékegysége. 35. öregecske. 36. Szép szál férfi. 38. Kocsialkatrész. 39. Főleg tűlevelű fákból álló erdőövezet Szibériában. 41. Teljes, idegen szóval. 42. Romániai magyar költő, műfordító (Zoltán). 43. Spanyol város. 45. Régies fejfedő. 47. Nagyon messzi. 49. Ciprus önrendelkezési jogáért harcoló görög hazafias szervezet rövidített neve volt. 50. Nebuló. 51. Neves írónk volt (Lajos). 52. Gyorsaság, lendület. 54. Vas betűi. 55. Á sugárzás elnyelt mennyiségének mértékegysége. 57. Anna fele. 58. Luxemburgi és norvé- giai gépkocsik nemzetközi jelzése. Valló Emil Beküldendő: vízszintes 1., 8. és a függőleges 22. Az október 21-én megjelent keresztrejtvény megfejtése: A hallgatás művészet, méghozzá a beszéd után a legfontosabb. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Dusnoki Dezső, Kisszállás; Szabolcs Istvánná, Baja; Szűcs Béláné, Kecskemét; Borbély Éva, Szalkszentmárton; Faragó Andor, La- dánybene; Dobra Lászlóné, Kiskunhalas; Gyöngyösi Mihály, Balotaszállás; Demeter János, Mátételke; Antal Józsefné, Dunave- cse; Óvári Károlyné, Katymár. TÉLKEZDETTŐL TAVASZKEZDETIG Nyári holmik „tartósítása” Lessük a meteorológiai jelentéseket, s már egyre kevésbé reménykedünk; visszavonhatatlanul közeleg a tél! Nyári holmijaink még ott sorakoznak a szekrényben, de már csak a helyet foglalják. Lassan előkerülnek a melegebb ruhák, kabátok, pulóverek, zártabb cipők és csizmák, kötött sálak vagy sapkák, szőrmegallérok... Aki tavasszal gondosan rakta el a téli ruhaneműt, azt most sem érheti meglepetés: nem száll ki belőle molyfelhő, nem deformálódott el a csizma, nem húzódott ki a szál a drága kötött holmikból, s a szőrmegallér sem lett olyan, mint egy vedlett macska. A nyári ruhaneműt is gondosan kell tárolni, különben tavasszal igazzá válhat a mondás: „nincs egy rongyom, amit felvegyek!” A kis lakásokban — s ezek vannak többség- ben §§ nincs annyi hely, hogy minden évszakra való ruhát-cipőt a szekrényekben tároljunk. A használaton kívüli bőröndök- dobozok őrzik ruhaneműnket — télkezdettől tavaszkezdetig. A ruhák, cipők helycseréje előtt azonban minden, eltevésre alkalmas holmit alaposan át kell vizsgálni. A nyári ruhákat ki kell mosni (vasalni nem fontos, hiszen úgyis ösz- szegyűrődnek), meg kell rajtuk erősíteni a majdnem leeső gombokat (mert ha az elpa- kolásnál elvesznek, tavasszal biztosan nem találjuk, s kicserélhetjük az összes gombot!), a zsebekből ki kell szedni mindent (mert az egész bőröndöt feltúrhatjuk, ha valami fontosát bennük hagyunk)... Az elrakott ruhák közé érdemes selyempapírt simítani, s a ruhákat olyan ügyesen összehajtogatni, hogy a lehető legkevésbé gyűrődjenek. A nyári cipőket éppúgy kitisztítva és.-rjj ha szükséges — papírral formára kitömve kell elrakni, mint annak idején a télieket. A nyári cipők és nyári táskák legtöbbje műbőrből készül, és világos színű. A műbőrnek pedig az a tulajdonsága, hogy könnyen elszínező- dik, vagy -9akaratunk ellenére — mintás lesz. Vigyázzunk tehát, hogy ezeket a műbőr holmikat ne rakjuk el színes-mintás műanyag tasakokba, mert különben tavasszal töredékes „reklámszatyrokban” járhatunk ... Puha, mosott rongyok, használaton kívüli pelenkák, szétmállott lepedők darabjai védhetik egymástól nyári cipőinket és táskáinkat. Ahol növőfélben lévő gyerekek vannak a családban, ott arra is kell gondolni, hogy az idei nyári ruha jövőre talán már szűk, vagy éppen rövid lesz. Ebben az esetben — még a ruha kimosása előtt — fejtsük fel az oldal- varrásokat vagy a felhajtást, hogy a résekben megbúvó piszok eltűnjön, s tavasszal már szinte észre se vegyük, hol is volt valaha... A családtagok fürdőruháit, fürdőnadrágjait a többinél is alaposabban mossuk ki, hiszen a strandolás során szinte beléjük ivódott a napolaj, s ennek jellegzetes szagát átveheti a többi holmi. A strandruhákat amúgy is jó külön eltenni, hogy a kezünk ügyében maradjanak: hátha ... hátha télen is kedve szottyan valakinek elmenni.egy fedett uszodába, „lehúzni” néhány hosszot! Az uszoda nem olcsó mulatság, nem is minden: kinek van rá lehetősége, s uszoda sincs minden utcasarkon, faluszélen ... De, aki teheti, az menjen el télen is fürödni, úszkálni, felfrissülni! Végezetül: vannak olyan nyári holmik, amiket nem kell eltenni, mert télen is használhatók. Egy-egy kifakult vagy agyonmo- soit póló, egy-egy pár öreg nyári zokni, egy- egy színehagyott ing, blúz vagy ruha még nem feltétlenül a szemetes kukába való: takarítani, kocsit szerelni vagy mosni, csizmába felvenni még jó! területet, mélysége pedig a természetes, nőtt talajig terjed. Az árok útjába eső leletek helyzete, értéke támpontot ad a további ásáshoz. A kutatóárok két oldalán metszetben jelennek meg azok a talajrétegeződések, amelyek a terület történelmének is megközelítő „keresztmetszetei”. Régi romoknál, élő épületeknél a falak szolgálnak támpontul a további munkákhoz. Amint a kutatóárokban vagy kutatógödörben eredmény mutatkozik, a régész a területet kis szabályos egységekre, szelvényekre osztja, és ezeken belül kezdi meg, most már rétegről rétegre lefelé háladva, a feltárást. A kutatóárokban vagy a feltárt mezőben előkerült falak, kultúrrétegek és egyéb leletek helyét pontosan rögzítik, fényképezik. A felbukkanó kerámiatöredékeket, a tört vagy ép edényeket — mielőtt kiemelnék — finom ecsettel megtisztítják, majd a rendszerint benne levő földdel együtt a konzervátórókhoz szállítják. Az utóbbi időben mind gyakrabban emelnek ki egész sírleletet az ásatási gödörből oly módon, hogy az a múzeumba eredeti állapotában kerüljön. A sírt előbb szabályos vonalak mentén körülássák, majd deszkakalodába zárják. Ezután a sír alatt a földet vízszintesen végigfűrészelik és fokozatosan deszkalapot csúsztatnak alá. Ezzel elkészítik a szállítóláda alját. Képünkön: nemrég találták meg a régészek Egyiptomban ezt a 3300 éves kőépítményt, amely egy fedeles koporsó. Ez a világ egyik legrégibb, kőből készült műtárgya. (MTI külföldi képszerkesztőség).
