Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-28 / 256. szám

KEDDTŐL A PETŐFI NÉPÉBEN Magyarország, 1956 Fehér Ferenc és Heller Ágnes, emigrációban írt, könyve kiemelke­dő helyet foglal el annak az — immár könyvtári — irodalomnak a sorában, amely 1956 történéseit, az okokat, magukat az eseménye­ket és a következményeket taglalja. A Magyarország, 1956 című kötet, a Kossuth Kiadó révén, rövide­sen a hazai olvasók számára is hozzáférhető lesz. Keddtől részleteket közlünk a műből, melynek alcíme: A forradalom üzenete. A kockázatot vállalni kell A kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programja Margaret 1 hatcher és Pozsgay Imre megbeszélései Margaret Thatcher brit kormányfő pénteken délután, hivatalában fogadta Pozs- gay Imre államminisztert, aki a négyhetes magyar kulturális fesztivál megnyitására érkezett szerdán a brit fővárosba. Rendkívül szívélyes légkörű megbeszéléseikről Pozsgay Imre az MTI londoni tudósítóinak elmondotta: Thatcher asszony emlékez­tetett arra, hogy amikor áprilisban legutóbb ugyanitt találkoztak, ő derűlátóbban ítélte meg a magyarországi helyzet alakulását, mint magyar vendége. A brit minisz­terelnök asszony most a legnagyobb elismeréssel és csodálattal méltatta a Magya­rországon azóta végbement történelmi jelentőségű változásokat. Pozsgay Imre tájékoztatta Thatcher asszonyt a magyarországi politikai átalaku­lás legjellegzetesebb vonásairól. Rámutatott, hogy a változások ugyan a vártnál gyorsabban mennek végbe, de mindez tárgyalásos alapon, tervek szerint, ellenőrizhe­tő viszonyok között, a nép és a társadalom támogatásával zajlik le. Ennek köszönhe­tően békés az átmenet. A magyar államminiszter biztosította Thatcher asszonyt, bogy a működőtöké kellő mértékű beáramlása — amit az Európai Közösség tagállamainak kormányai kockázatcsökkentő garanciákkal jelentősen elősegíthetnek — lendületes vállalkozó­kedvre találna Magyarországon. Felhívta a miniszterelnök asszony figyelmét arra, hogy jelentős segítség lenne tőkeberuházások ösztönzésén kívül az is, ha a Közös Piac és a NATO tagállamai, köztűk Nagy-Britannia, enyhítenének a COCOM-lista szabályain, ily módon is kifejezve, hogy nagyobb bizalommal vannak a mai Magya­rország iránt Ez lehetővé tenné, hogy a működötökével együtt hozhatnák be hazánk- (Folytatás a 2. oldalon) SZÖVETKEZETI KONGRESSZUS ELŐTT Új elnökséget választott a Kiskunsági Teszöv Újabb tüntetések az NDK-ban 9 Drezda: Mintegy százezer ember hallgatja a reformpártinak tartott Hans Mod- row-t, az NSZEP megyei első titkárát, október 26-án. Mellette a háttérben Wolf­gang Berghofer, a városi tanács elnöke. Az Országgyűlés várhatóan novemberi ülésszakán vitatja meg a kormány hároméves gaz­daságpolitikai programját. A már elkészült, de korántsem végleges koncepció részleteiről Dr. Báger Gusztáv, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke tájékoztatta az MTI munkatár­sát. Az elképzelések lényege, hogy a vállalkozások ösztönzé­sével és a gazdaság további li­beralizálásával megteremtse a vegyes gazdasághoz vezető ki­bontakozás alapjait, a szerke­zetváltáshoz szükséges feltétele­ket, valamint stabilizálja az or­szág pénzügyi és nemzetközi fi­zetési helyzetét. Ez — mint a képviselők elé kerülő anyagból is egyértelműen kiderül — nem lesz könnyű feladat. Ugyanis ahhoz, hogy elindulhassunk a gazdasági fejlődés útján, szá­mos megszorító intézkedésre is szükség lesz, mind az államház­tartásban, mind a gazdálkodó- szervezeteknél, mind pedig a la­kosságnál. Elmozdulás A program készítői minde­nekelőtt a jelenlegi gazdasági helyzetből indultak ki. Az idén érezhető némi elmozdulás a kedvező irányba. A nemzeti termelés összességében, várha­tóan, 2 százalékkal nő. Az ipar területén a vállalatok 40 száza­lékánál számottevő teljesít­ményjavulás és jövedelemnöve­kedés mutatkozik, míg körül­belül egyharmaduknál stagnál, viszont több a pozícióját men­tő, illetve veszteségessé vált gazdálkodószervezet. A mező- gazdaságban a növénytermelés az előzetes számítások szerint jó évet zár, az állattenyésztés teljesítménye azonban az érde­keltségi és piaci zavarok miatt csökken.. A kereskedelmi mérleg aktí­vuma —*az előzetes számítások szerint — a részleges importli­beralizálás mellett is meghalad­ja majd a tavalyi 500 millió dol- (Folytatás a 3. oldalon) Decemberre előrehozták a me­zőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusát. A Kiskunsági Me­zőgazdasági Szövetkezetek Terüle­ti Szövetségéhez kapcsolódó gaz­daságok szakemberei tegnap, Kecskeméten, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben találkoztak, hogy megfogalmazzák azokat a gondolatokat, amelyekkel a küldötteiket „útnak eresztik” majd a budapesti tanácskozásra. A Kiskunsági Teszöv titkára, dr. Ivicz Vilmos, az írásos dokumentu­mok szóbeli kiegészítőjében arra arra, hogy a hazai közvélemény­ben tudatosuljon: mennyi bizony­talanság, ellentmondás feszül a mezőgazdaságban, érintve sok száz nagyüzemet, azok sok ezernyi tagját. Megjegyezte: „nem romjai­ból, hanem elért eredményeiből kell továbbfejleszteni a szövetkeze­ti mozgalmat, nem agyonpolitizál­ni szükséges az embereket, hanem munkát, lehetőséget, megélhetést biztosítani számukra.” Az elmúlt három évben a terme­lés, feldolgozás, kereskedelem, fo­gyasztó kapcsolatában a feszültsé- (Folytatás a 2. oldalon) Érdekvédelmi testületek a hadseregben Az önálló katonai szervezete­ken belül 1990. január 1-jéig kell létrehozni a sorkatonák érdek­védelmi testületéit, amelyeknek tagjait maguk a katonafiatalok választják meg. így foglalt állást a Honvédelmi Minisztérium ka­tonai tanácsa, amely a hadsereg politikai intézményrendszerének átalakításával összefüggésben foglalkozott a Magyar Néphad­seregben szolgálatot teljesítők érdekvédelmének időszerű kér­déseivel. Ennek során döntött arról is, hogy a hivatásos és to­vábbszolgáló katonák érdekvé­delmét tovább kell fejleszteni. (MTI) A Varsói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának varsói ülé­se keretében, pénteken délelőtt, külön tanácskozást tartottak a tagországok kereskedelmi és külkereskedelmi mi­nisztériumainak vezető beosztású kép­viselői, akik most első ízben vesznek részt a külügyminiszteri bizottság ülé­sén. A megbeszélés témája a VSZ- tagországok közötti gazdasági együtt­működés volt. A VSZ tagországai külügyminiszte­reit közben fogadta Mieczyslaw Ra­Csütörtökön este újabb nagyszabású tüntetések zajlottak az NDK több vá­rosában, jóllehet az NSZEP vezetői az utcai, megmozdulások beszüntetését kérték. Országszerte találkozókat tar­tottak a helyi NSZEP- és állami veze­tők a lakosság, az evangélikus egyház, valamint az ellenzéki szervezetek kép­viselőivel. Rostockban több mint 25 ezer ember követelt mielőbbi változásokat a tájé­koztatáspolitikában, az egészségügyi ellátásban ás az árukínálatban. Erfurt­ban 15 ezren vonultak az utcákra refor­A hétfői parlamenti ülésszak előtt még egyszer összeült pénteken az Országgyűlés terv- és költségve­tési bizottsága, hogy megvitassa azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a kormány, illetve a jogi bizottság ülésén képviselők felve­tettek az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslattal kapcsolat­ban. Az ülés délben kezdődött, mi­vel előzőleg a bizottság tagjai több más bizottság képviselőivel együtt a bős—nagymarosi beruházás kér­déseivel, a csütörtöki magyar— csehszlovák kormányfői találko­zón történtekkel foglalkoztak. A terv- és költségvetési bizottsá­gi ülésen részt vevők először több szövegmódosító javaslatot fogad­tak el az állami számvevőszékről szóló törvényjavaslattal kapcsolat­ban. Ezeket a javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésen vetették fel. Ezután megle­hetősen hosszan tartó vitára került sor. Az érintett törvényjavaslathoz ugyanis a Minisztertanács is tett módosító javaslatot. Ezek azon­ban, a jogi bizottság véleménye szerint, az új alkotmány módosítá­sát tennék szükségessé. kowski, a LEMP KB első titkára. A ta­lálkozón a külügyminiszterek azt hang­súlyozták, hogy minden testvéri párt­nak és a VSZ-tagországok népeinek megkérdőjelezhetetlen joga saját útjá­nak önálló, szabad megválasztása. A VSZ külügyminiszteri bizottságá­nak csütörtökön kezdődött ülése pén­teken ért véget. A tagországok küldött­ségei péntek délután utaztak el a len­gyel fővárosból. (Képünkön jobbról a második Hóm Gyula.) mókát és demokráciát, az Új Fórum ne­vű ellenzéki szervezet engedélyezését követelve. Gerában mintegy ötezer em­ber tüntetett. A felvonulók szavalókó­rusai azt kiáltozták: „Demokráciát most vagy soha!”, „Mi vagyunk a nép!”. Drezdában mint arról már rövi­den beszámoltunk — több mint 100 ezer ember vett részt azon a gyűlésen, amelyen a reformpártinak tartott Hans Modfow, az NSZEP megyei első titká­ra beszélt a forradalmi változások fon­tosságáról, majd az ellenzék képviselői ismertették követeléseiket. Kunos Péter pénzügy-miniszté­riumi államtitkár ezzel nem értett egyet. Az ülésen kifejtette, hogy a beteijesztett javaslatok az alkot­mány szellemében születtek. Csu­pán arról van szó: az alkotmány által megfogalmazottakat kiegé­szítették, pontosították. A képviselők kissé gyanakodva fogadták az elmondottakat. Az al­kotmány ugyanis megállapítja, hogy a számvevőszék elnöke a költségvetés hitelfelvételeit ellen­jegyző (Ez azt jelenti, hogy a költ­ségvetés csak abban az esetben ve­het fel-hitelt, amennyiben ehhez a számvevőszék elnökének beleegye­zését megszerezte.) Ezt a Minisz­tertanács javaslata úgy kívánta módosítani, hogy a számvevőszék elnöke az állami költségvetés hiá­nyának finanszírozására és más cé­lokra felvett, az éves költségvetési törvény rendelkezésén alapuló, va­lamint a folyó évi költségvetési gazdálkodás során a bevételek és a kiadások időbeni eltérése miatt fel­merülő átmeneti pénzhiány áthi­dalására szolgáló hitelszerződést ellenjegyezze. (Folytatás a 2. oldalon) mw Őszi megyei könyvhetek A huszonkilencedik őszön rendezi a szövetkezeti könyvértékesítő háló­zat könyvűnnepét, az őszi megyei könyvhetet, s teremt lehetőséget ar­ra, hogy a falvakban, kitelepülése­ken élők ünnepélyesebb keretek kö­zött találkozhassanak a könyvvel és a szerzőkkel. A vidéki szövetkezeti könyvterjesztők nem titkolt célja az önképzés, a szakmai továbbképzés segítése, az irodalom népszerűsítése, a szépirodalom kincseinek minél több emberhez való eljuttatása. A helyi szervezőbizottságok író- olvasó találkozók, irodalmi estek, szakmai ankétok, ifjúsági vetélke­dők mellett ötletes rendezvényekkel, hangulatteremtő műsorokkal és programokkal igazi eseménnyé sze­retnék tenni az őszi megyei könyvhe­teket Ez évi céljaik között külön is töre­kednek az ifjúság szervezett részvé­telére, az iskolákban, művelődési otthonokban, irodalmi klubokban szavalóversenyeket irodalmi vetél­(Folytatás a 2. oldalon) utalt, mennyire nagy szükség van ^ ' • '' '____I Amikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy legnagyobb vitát a köztár­sasági elnöki intézmény, és a leendő elnök megvá­lasztása váltotta ki. Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államfor­mát népköztársaságnak határozták meg, kollektiv államfői testülettel, az Elnöki Tanáccsal. Ez a ma­gyar joggyakorlatban addig nem ismert intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a hatalom „bízhatott” benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne keresztül az Országgyűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a tör­vényerejű rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos: ha a népfelség elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kívánjuk a monolitikus ál­lamberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági elnöki intézményre van szükség, közepesen erős ha­talmi jogkörökkel felruházva azt. Az intézmény szükségességét valamennyi tárgya­ló fél elismerte, a ma is megoldatlan probléma ott keletkezett, hogy a tárgyalásokat lezáró okmányt az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, mert a tárgyalá­sokon nem döntöttek a munkásőrség sorsáról, s arról, hogy az általános választások előtt vagy után választják meg a köztársasági elnököt, továbbá a pártvagyon sorsáról, valamint a pártok munkahelyi részvételéről. A Szabad Demokraták Szövetsége, e négy pontot írva zászlajára, aláírásgyűjtő akciót kezdeménye­zett, „Döntsön a nép!” címmel. Az azóta történtek lényegében kihúzták a szőnyeget az aláírásgyűjtők lába alól, a Minisztertanács feloszlatta a munkás­őrséget — a testület lefegyverzése október 23-án megkezdődött —, törvényt hozott arról, hogy a pár­tok kivonulnak a munkahelyekről és arról is döntött az MSZMP utolsó kongresszusa, hogy a párt elszá­mol vagyonáról az Országgyűlésnek. A tiltakozó akció célja tehát már csak a köztársasági elnök megválasztásának formája és időpontja lehet, a má­sik három felvetett kérdésen túllépett a történelem. Az egyeztető tárgyalások során a Szabad De­mokraták Szövetsége és a Fidesz váltig ragaszko­dott abhoz az álláspontjához, hogy a köztársasági elnököt az új Országgyűlés válassza meg. Vélemé­nyünk szerint ez a megoldás jobban szolgálná a hatalmi ágak szétbontását. A többi tárgyalófél nem tette magáévá a két emlí­tett szervezet elképzelését, nyakatekertnek találták logikáját, nem is egészen igaztalanul. Ha egy új, már többpártrendszerű parlament választja meg a köztársasági elnököt, nincs kizárva, hogy néhány párt csak az elnök megválasztása céljából ideiglenes koalíciót alkot, s így ismét egy célzatosan létreho­zott pártszövetségnek lesz kiszolgáltatva az elnöki hivatal. Az MSZMP—és következésképpen a Ma­gyar Szocialista Párt — álláspontja végig az volt, hogy köztársasági elnököt népszavazás útján kell választani, még az általános országgyűlési választá­sok előtt. Ezt az elképzelést támogatta a Magyar Néppárt, a Független Kisgazda-, Polgári és Föld­munkás Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság és az Ellenzéki Kerekasztal más tagjai is. A jövő héten újra összeül a parlament, hogy dönt­sön ebben a kérdésben. Ugyanakkor az SZDSZ aktivistái elegendő aláírást gyűjtöttek négypontos követelésük támogatására. E négy pontból ugyan már csak egyről kellene dönteni az esetleges népsza­vazásnak, ez viszont feltehetően valamennyi között a legfontosabb: a köztársasági elnök megválasztá­sának módja és ideje. Az SZDSZ úgy érvel, hogy egy népszavazás útján történő elnökválasztás orien­tálná a választópolgárokat az országgyűlési válasz­tásokra is. Magyarán, ha Pozsgay Imrét választa­nák meg elnöknek, az a párt, amelyiknek ő ma még tagja, de köztársasági elnökként már nem lehetne — az MSZP —.jelentős szavazattöbbségre számít­hatna a képviselő-választásokon is. A népszavazást kérő 200 ezer aláírást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Országgyűlés, a törvény értelmében, ezeket az aláírásokat mint népi kezde­ményezést köteles kezelni. Patthelyzet van tehát. Ha a nép közvetlenül vá­laszthatja meg köztársasági elnökét, lehet, hogy személyén keresztül szimpatikussá válik számára valamely politikai erő. Amennyiben nem népszava­zás útján választunk köztársasági elnököt, úgy elő­fordulhat, hogy az elnöki intézmény kicsinyes parla­menti harcok és időleges szövetségek játékává is válhat. Hány népszavazás lesz? Az október 30-án kezdő­dő, újabb országgyűlési időszakon eldől. Hegyes Zoltán Külügyminiszteri tanácskozás A terv- és költségvetési bizottság az állami számvevőszékről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents