Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-27 / 255. szám

1989. október 27. • PETŐFI NÉPE • 3 A Magyar Szocialista Párt Kecskemét felhívása állampolgáraihoz, azokhoz, akik városunk, közösségeink gyarapodásáért tenni készek! A DEMOKRATIKUS SZOCIALIZMUS az lesz, amivé közösen for­máljuk: az emberek szabadságjogainak védelme és gyakorlata; a valódi részvétel lehetősége a város, az ország sorsának alakításában; a törvények egyenlő alkalmazása mindenki számára; növekvő esély a személyes, a családi, a közösségi létbiztonságra, boldogulásra; sokszínű és hasznot hozó gazdálkodási és ellenőrizhető politikai rendszer. A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Kecskeméten is képviseli mind­azokat, akik másokkal békességben akarnak élni és dolgozni; mindennél többre tartják a tisztességet, az együttműködést; türelemmel fogadják mások hitvallását, tisztelik a közösségek bölcsességét; Kecskeméten akar­nak emberi módon, korszerűen, otthonosan élni, lakni; apáink öröksége nyomán szeretnék fejleszteni a várost, környezetüket; a maguk akaratára, erejére épitve akarnak maguknak vezetőket, városi önkormányzást; mun­kát és tanulási lehetőséget, biztos megélhetést szeretnének maguknak és gyermekeiknek; szabadon akarnak dönteni arról, hogy hol, mivel és kikkel szövetkezve művelnék földjeiket, termelnének és gondolkodnának; biztos piacot és jó árat látnának helyben is kiskertjük termésének, vállalkozásuk eredményének; erősítenék Kecskemét önálló iparát; jó levegőt, tiszta vizet, üde természetet és egészséges embereket szeretnénk. Gondolkodjunk együtt! Cselekedjünk együtt! Az MSZP tagjai sorába váija mindazokat, akik ezért tenni akarnak a város önkormányzatában, a politikában is. Keresse a Magyar Szocialista Párt szervezőit! Gondjaival, észrevételeivel, javaslatával keressen minket! Hétfőtől péntekig 13.00—19.00, Május 1. tér 5. kedden 16.00—20.00, István kir. krt. 1/B szerdán 16.00—20.00, Budai u. 15. csütörtökön 16.00—20.00, Széchenyi sétány 6. pénteken 16.00—20.00, Bánk bán u. 9. szombaton 8.00—12.00, Május 1. tél 5. 21-905, 21-989; 25-076; 25- 123; 47-138; 26- 713; 21-905, 21-989. Miben döntsön a nép? Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Egy időben, avagy külön-külön tart­sák-e meg a népszavazást és a köztársa- ságielnök-választást? Milyen kérdések­ben döntsön a nép? Jogállamban — ha az még csak formálódik is — a dönté­sek meghozatalakor a jogi szempontok vagy'a politikai megfontolások érvé­nyesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottságának csütörtöki vitája. Jóllehet, a bizottság feladata elsősor­ban az volt, hogy az Állami Számvevő- székről szóló törvénytervezethez be­nyújtott módosító javaslatok mérlege­lésében segítse az előterjesztő terv- és költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősor­ban ezek a témák csigázták fel. Az Állami Számvevőszék felállításá­ról, működéséről folytatott rövid véle­ménycsere alapján a bizottság úgy fog­lalt állást, hogy a törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmas­nak, s csak annak lefolytatását javasol­ja az Országgyűlésnek. Gál Zoltán belügyminisztériumi ál­lamtitkáregyebek között arról tájékoz­tatta a jelenlévő bizottsági tagokat és érdeklődőket, hogy csütörtök estére várhatóan meglesz a százezer hiteles aláírás. Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a javasla­tot: a százezer hiteles aláírás birtoká­ban az Országgyűlés írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is tekintve tűzze ki a köztársaságielnök­választás időpontját is — egy időben. Véleménye szerint, ha a népszavazást és az elnökválasztást külön-külön tart­ják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor. Tallóssy Frigyes (Buda­pest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen fel­vetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt eredményez­hetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a köztársasá­gielnök -választás valószínűleg csak két forduló után lesz eredményes. Mint az államtitkár mondotta: lehet­séges olyan megoldás is, hogy a képvi­selő-választást írják ki, ez esetben a választás előtt és után három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem ő, sem pedig á jelenlé­vők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye szerint egy napon négy kér- . désben kellene szavazni, bár ezek pon­tos megfogalmazása még várat magá­ra: akarja-e az állampolgár, hogy a képviselő-választások előtt a lakosság közvetlenül válasszon köztársasági el­nököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit látna szívesén köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert vá­lasztja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket külön-külön sza­vazócédulán tennék fel —I még akkor is, ha egyféle szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió fo­rint' —, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében számolnák össze (vagy sem) a köztár- saságielnök-jelöltekre leadott vokso- kat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a figyelmet: elő­fordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel szavaz, vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az elnökjelöltek valamelyikére — „biz­tos, ami biztos” alapon — voksolnak az állampolgárok. A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI) Mi ebből a haszon? Színes lakókocsin MSZP-plakát, előtte áruspult, mosóporok­kal, könyvekkel. Mint arról már hírt adtunk, a szerveződő szocia­lista párt kiskunhalasi aktivistái alkalmi kereskedelembe fogtak a kispiacon. A kedvezményesen árusított cikkek mellé „árukapcso­lással” a párt programját, szervezeti szabályzatát is kezébe kapja a vásárló. — Mi ebből a haszon ?—tettem fel a kérdést az alkalmi eladóknak. — Anyagi hasznunk nincs, mert a Tisza Füszért áruit úgy adjuk tovább, ahogy kapjuk; nagykereskedelmi ár plusz áfa. A könyve­ken befolyó szokásos bizományis hasznot pedig a megyei tehetség- gondozó alapítványra fizetjük be. Sok érdeklődő ember viszont itt találkozik először a párt programjával, szervezeti szabályzatával. Még a volt MSZMP-tagokkal is előfordul, hogy itt jutottak hozzá ezekhez a dokumentumokhoz. A létrejött platformok szórólapjait is általunk ismerhetik meg az emberek. —■ Hogyan reagálnak a járókelők? — Többféle reakciót vált ki az emberekből. Van, aki nevet egy nagyot, van, aki közli, hogy nem érdekli a politika, de van, aki a tagfelvételét kérte. A célunkat mindenképpen elértük, hogy köze­lebb kerüljünk az emberekhez, megkönnyítsük a belépni szándé­kozók döntését. . - H. T. A TÉESZELNÖK ESETE A BELSŐ ELLENŐRREL I. Újteleken félnek az emberek? Körmöczi Mihály alsoereki la­kos, leszázalékolt nyugdíjas. Pé­csi János az Újteleki Alkotmány Téesz elnöke, azóta, hogy a ter­melőszövetkezet a hetvenes évek­ben — sorozatos összevonások során — létrejött. Körmöczi Mi­hályt — bizonyos ügyei miatt - 1983-ban véglegesen kizárták az Alkotmányból, ahol belső el­lenőr vojt. Pécsi Jánost tavaly új­ra megválasztották a téesz elnö­kének. Nagyon különböző emberek, mégis ugyanolyan „bűnökkel” vádolják egymást. Anyagiasság­gal, visszaélésekkel, sót vereke­déssel: Körmöczi szerint Pécsi megverte a saját sofőrjét, Pécsi szerint Körmöczi fölpofozta a szomszédasszonyt. A volt belső ellenőr ügyeiről periratok, nyilat­kozatok tanúskodnak, az elnök ügyeiről csak Körmöczi. Meg az újteleki „népmesék”, amelyek túljutottak ugyan a Kalocsa kör­nyéki szállások határain, de nem túl messzire. Legfeljebb Kalocsá­ig, ahol már nem nagyon mesél- gették őket tovább ... Vizes lepedő a vádlóra Kákonyi Mátyás, aki szintén belső ellenőr volt az újteleki Al­kotmányban, nem gondolta, hogy jószándékú, a téeszek belső ellenőrzésének rendjéről szóló, saját (rossz) tapasztalatait általá­nosságban összegző cikke Újtele­ken vihart kavar. O ugyanis — nevek nélkül *4 csak arról írt, hogy a ma érvényben lévő rende­let visszaélésekre ad lehetőséget, és ideje volna megváltoztatni. Csakhogy a sok általánosságot az újteleki téeszben mind maguk­ra értették — valakik. Valószínű­leg a szövetkezet jogásznője sem gondolta, hogy Kákonyinak vá­laszoló ellencikke balul üt,.ki. Egyesek szerint kilóg belőle a ló­láb; a jogásznő talán már sosem mossa le magáról, hogy főnöke noszogatására ragadott tollat. Még valami olyasmit is ki lehet olvasni a cikkből: Kákonyi is a „banda tagja” (volt), ő is vehetett (volna) a visszaélés nevezetű hú- sósfazékból. Körmöczi Mihály viszont tudni vélte, ki evett abból a fazékból a legnagyobb kanál­lal: Pécsi János elnök. Körmöczi is írt egy cikket, meg is jelent a Petőfi Népében, mint az előző kettő. Benne volt a leg­kevésbé sem általánosságban — mi mindenben vétkes — Kör­möczi szerint — az újteleki téesz- elnök. Azt mondják, a cikk megjele­nésének napján nagyon zaklatot­tan járkált a téeszirodában Pécsi János. Azt is mondogatták: vala­ki „direkt” fölolvasta a dolgo­zóknak a cikket, de aztán kide­rült, hogy nem direkt. (Az egyik idősebb szakinak nem volt kéznél a szemüvege, hát föl kellett neki olvasni. Az igaz, hogy hallotta más is.) De enélkül is sokfelé tár­gyalták aznap Körmöczi írását Újteleken. Az önérzetében sértett elnök nem is hagyhatta szó nél­kül. Eljuttatott egy levelet a szer­kesztőségbe. Csak az volt a.baja ennek a levélnek, hogy Körmöczi egyetlen állítását sem cáfolta, el­lenben jól ráhúzta a vizes lepedőt a kiebrudalt téesztagra.,Na, erre már el kellett mennem Újtelekre. Papír mindenről van Az elnök nagyon felkészülten várt. Periratokat adott át Kör- möcziről, elmesélte „nevezett sze­mély” viselt dolgait. Körmöczi annak idején, még belső ellenőr korában manipulált a sertéselő­leggel, az emiatt támadt vitában pedig pofon ütötte az egyik osz­tályvezetőt. Tulajdonképpen ezert zárták ki a téeszből. Ezen­közben még sikkasztásért is el­ítélték (büntetésének letöltése próbaidőre felfüggesztve). Hát ilyen ember az, aki az Alkotmány Téesz ötször egymás után megvá­lasztott elnöke ellen vádaskodik. JÓ, mondtam erre, most lás­suk, mit válaszol a téesz elnöke Körmöczi vádjaira! Három hölgy kezdte nyomban hordani elénk a papírokat, különböző dossziékban, összefűzve, letűzve vagy gemkapcsozva. Volt papír az elnök által a téesztől megvásá­rolt Barkas kocsiról (jogszabály szerint jártak el); az elnök fiának, Pécsi Zoltánnak fizetéséről (aki ugyanitt ágazatvezető, és fizetése nem magasabb a többi középve­zetőénél); a Pécsi Zoltán által bé­relt téeszföldről (legmagasabb a bérleti díja, de van ilyen másnak is) meg arról, hogy ezen a kukori­caföldön, a téesz gépeivel végzett munka mind ki lett fizetve. Min­denről volt igazoló papír, amit Körmöczi a cikkben az elnöknek felrótt, kivéve természetesen a so­főr állítólagos megverését, az állí­tólagos dáridókat és különböző, magas személyek lekenyerezését, no, meg az állítólagos bércsalá­sokat. A hölgyek, akik a papírokat hordták, mind azt mondták: Körmöczi Mihály agresszív, kö­tekedő ember, amolyan nagy­okos, aki mindenbe beleüti az or­rát. A jogásznő még azt is mondta: bánja, hogy megírta azt a cikket. Csak annyit szeretett volna kifej­teni benne — úgy látszik, nem sikerült —ij-mennyire visszatet­szőnek találja, amikor volt veze­tők (akik maguk is benne voltak egykoron a „brancsban”) acsar- kodnak még tisztben lévő veze­tőkre. Mert ugyan ki mondhatja el mostanság magáról, hogy ő igazán tisztakezű (volt), és bárki­re is nyugodt lelkiismerettel acsarkodhat — utólag?! Pofon csak egy volt Azt nem tudtam eldönteni, hogy Körmöczi például igazán tisztakezű-e, és van-e neki ebből kifolyólag joga acsarkodni. Hogy nem pofozta meg a szom­szédasszonyt, az biztos. Papírja van róla. Papírok dolgában egyébként $e maradt el Pécsi Já­nostól, sőt, ez ügyben ő a me­nőbb. Igaz, neki csak egy hölgy hordta az iratokat a beszélgetés alatt: a felesége. De papír volt bőven. Peranyagok és Körmöczi belső ellenőri múltjának bizonyí­tékai. Sőt, nemcsak belső ellenőr volt, hanem energetikus és tűzvé­delmi megbízott is. Egyébként vegyésztechnikus, de könyvelői vizsgája is van. Azt mondta: szerinte azért al­kalmazták 1981-ben az Alkot­mányban belső ellenőrnek, mert azt hitték, hogy hülye. Szóval, hogy nem vesz észre ezt meg azt. Hát, lehet, hogy a hülyeséget ille­tően igazuk volt, mert ő ahelyett, hogy békésen ellófrált volna (meg elfogadta volna a két tar­tály takarmányt, amit „svam­ban” hoztak neki a tsz-ből, ki tudja, miért), nekifogott kiírni a traktorok üresjáratait. Ellenőriz­te a személygépkocsik energiafo­gyasztását, intézkedési tervet dolgozott ki a tűzvédelmi hi­ányosságok megszüntetésére. Nyüzsgött, de hát minek? Nem mintha bánná. Körmöczi Mihály csak egyet bánt meg; azt, hogy a téesz hívására ide jött, eladta a kalocsai lakását. Meg talán még egyet: a szójaügyet. A szója miatt ítélték el sikkasztásért. Az bizony zavaros ügy volt. A sertéselőleg dolga tisztább, mert tanúskodtak az ismerősei is, hogy nem manipulálni akart az előleggel, csak az ismerősöknek segíteni. A pénzt kifizette, az ügyészség is felmentette a bűn- cselekmény vádja alól. De ez, meg a pofon jó alkalom volt, hogy a téeszben végleg megsza­baduljanak tőle — mondta ne­kem. Hirtelen felindulásból ütöt­te pofon az osztályvezetőt, mert az íenyomorékozta. Mondott még mást is, sértőbbeket, de azt nem tudom idézni, mert ném ér­tettem jól, amikor a mozgássérült Körmöczi elmotyogta. A kiérdemesült belső ellenőr, mióta kizárták a téeszből, nem volt állásban sehol. A környéken nem nagyon kapkodtak utána. A nyugdíjából él, meg termelnek ezt-azt a feleségével, például tö­köt. A magját eladják. írt a hat év alatt sokfelé, kapott kedvező válaszokat is,, de aztán csak a nagy semmi. O továbbra is nyug­díjas, Pécsi meg elnök. Magyar Ágnes (Folytatjuk) ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON Végkielégítés a pécsi uránbányászoknak A pécsi uránbánya bezárásakor alkalmazzák majd első­ként Magyarországon a dolgozók állami végkielégítésének intézményét. A közelmúltban még maximum 18 havi kereset összegében jelölte meg az ÁBMH a tervezett támogatás felső határát, a bányászszakszervezet viszont 24 hónap bruttó kereset kifizetésére tartott igényt. Mennyiben reális ez a magasabb összeghatár? — kérdezte' Pulay Gyulát, az ÁBMH főosztályvezető-helyettesét az MTI munkatársa. — A 18 havi összeg említésekor az adózási körülményeket még nem vettük figyelembe — mondotta. — Ezért a tárgya­lások során jogosnak tűnt a szakszervezet kérése, hogy az adóterhek miatt növelni kell az összeget. Az ÁBMH. a reali­tásokat figyelembe véve, azt javasolta, hogy csak vállalkozá­si felhasználás esetén élvezzen adómentességet ez az összeg. Ha tehát az érdekelt dolgozó munkahelyteremtésre, valami­lyen vállalkozói tevékenység megindítására fordítja a végki­elégítést, vagy ennek egy részét, akkor ezzel az összeggel csökkenthetné személyijövedelemadó-alapját. A 24 hónapi kereset maximális összeg, ezt csak az adott munkahelyen hosszabb időt eltöltött dolgozók, illetve az elhelyezkedési lehetőséget nem találók vehetik majd igénybe, s az elbírálás­nál szempontként veszik figyelembe a korábbi munkakörül­ményeket is. — Úgy hírlik, a végkielégítés címén 1 millió forint körüli összegre számítanak a bányászok. — Az egymillió forintot csak kivételes esetekben érheti el a végkielégítés; szerintünk ez inkább néhány százezer forint lehet. Egyébként azok, akik valamilyen vállalkozást terveznek, építhetnek más finanszírozási forrásokra is. így a jelenleg érvényes 300 ezer forintos kedvezményes újrakez­dési kölcsönön kívül valószínűleg igénybe vehető a maxi­málisan 200 ezer forintos, vissza nem térítendő juttatás is, ennek feltételrendszerét most dolgozzuk ki •>— mondotta Pulay Gyula. A kölcsönfeltételek is ösztönzőek, a kamat­terheket 4 évig az ÁBMH vállalja magára. A térségbe több százmillió forintot kihelyező Ipari Fejlesztési Bank Rt. az ÁBMH-val és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével 30 millió forintos kockázati alapot is létrehozott, hogy a bányászokból lett vállalkozóknak ne kelljen kezeseket keresniük vagy ingatlanokat betábláztatniuk. A bezárt bánya dolgozóit ezen túl, a tervek szerint, átköltözési támogatás, nyugdíjkedvezmény s többféle más segítség is megilleti majd — tette hozzá. (MTI) BAJAIAK VIZSGÁLTÁK A KECSKEMÉTI ÜZLETEKET Nem haszontalan más portája előtt seperni Tavasszal bajai szakszervezeti társadalmi kereskedelmi ellenőrök látogattak el kecskeméti üzletekbe, hogy a másutt élő emberek szemével nézzenek körül a kereskedelemben. Kőrútjuk végén lapunkhoz is eljöttek, hogy tapasztalataikról beszámoljanak. Millunov Dániel, Iván István és Papp Ferenc akkor azzal búcsúzott, hogy októberben, egy utóvizsgálatra, még visszatérnek. Állták a szavukat! A minap ismét jelentkeztek. — Hány üzletben jártak ? —| kérdezem Millunov Dánieltől. — Kilencben — feleli. — Élelmiszer- és zöldségeladóknál, vendéglátóknál, meg a piacon tartottunk ellenőrzést ez alkalommal is. — Mi tetszett? — A Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Petőfi Sándor utcai boltját említem először. Ott nem kell a vevőnek kérdezősködni. Minden terméken rajta van az ár. Az eladók tiszta köpenyben és négy, pontos mérleget használva szolgálják ki a fogyasztókat. A járdát is tisztán találtuk a bolt előtt. Hasonlóan jó benyomást tett ránk az Alföld Áruházban Kucsera Péterné Kukta büféje, a volt gazdasági gőzmalom melletti aabonaipari szakbolt és a piac is, jó áruválasztékával, a hiánytalan árközléssel és a tavaszinál tisztább környezettel. — Márciusban elmondták, hogy az üzletekben nem kielégítő a vevők tájékoztatása. Őszi utóellenőrzésük alkalmával is ezt tapasztalták? — A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Petőfi Sándor utcai boltjában nincs ilyen problé­ma. Az árakat jelzik. Az egyes termékek leértékelését táblákra írva hozzák a fogyasztók tudomá­sára. Bárki láthatja, hogy a pulyka far-hát. -szárny és a kacsaaprólék mennyivel olcsóbb. Azonban az árakat helyenként most sem írják fel minden termékre. lg Hol? — Az Uníver ÁFÉSZ Dobó körúti ABC-jének a húsosztályán ötféle áruról hiányzott az ár. A büfében sem láthatták a vevők, hogy hétfajta cukrászsüteményért mennyit keÜ fizetniük. A zöldség- és ajándékosztály ugyanennek az áruháznak egy-egy értékesítőhelye — ott mégsem volt hiba az ártájékoztatással. Ánnál inkább szembetűnő volt, hogy a Zöldért Vállalat Petőfi Sándor utca 3—5. szám alatti üzletében 7-féle zöldségnek — köztük spenótnak, burgonyának, káposztának és paprikának — nem írták ki az árát. A miért?-re az üzletvezető azt válaszolta, hogy nem olyan régen, 7 órakor nyitottak. Megnéztük az órát. Akkor már fél kilenc múlt hat perccel. Az üres üvegek ártábláját is hiába kerestük, jóllehet foglalkoznak üvegvisszavétellel. — Hadd tegyem hozzá — szól közbe Iván István, a másik ellenőr —, hogy a boltos a hiányzó árakat ezután késedelem nélkül kirakta, az üres üvegek ártáblájáról pedig azt mondta: nem kapta meg a vállalat központjától. — Előfordult-e, hogy szűkén mérlek valamilyen árut? — Igen, a 332-es számú Mokka eszpresszóban a 76 forintért vásárolt, két fél deciliter rum 0,3-0,3 centiliterrel kevesebb volt — folytatja Mülunov Dániel. —. Ezt mivel állapították meg ilyen pontosan? Az Országos Mérésügyi Hivatal védjegyes, 100 milliliteres mércéjével. Az a két pohár viszont, amelyben a rumot kiszolgálták, nem volt hitelesítve. A számláról meg hiányzott a vendégíátó vállalat bélyegzője. Sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás ... — Ezért is értékeljük figyelemre méltó változásnak, hogy míg Kucsera Péterné magánkereske­dő Alföld áruházi büféjében tavasszal 15 terméken nem volt ár, most egyről sem hiányzott. A pontos mérés a kereskedők és a vevők közti bizalom alapja. Nem mehettünk el szó nélkül amellett, hogy a Budai utcai piaccsamok két mázsáig működő mérlegének a mutatója a 0-tól balra 2-3 kilogrammal mínuszban állt. Mint a piackezelőség helyettes vezetőjétől megtudtuk, két nappal ezelőtt hitelesítették. így? Szóltunk a Helvéciái Állami Gazdaság 2-es számú csemegeüz­lete vezetőjének is, hogy az egyik mérleg kívül egy dekagrammal többet mutat, mint belül, a pult felőli mérőskálán. Ez lehetőség a fogyasztók megkárosítására. Kértük, hogy javíttassák meg. Az nem magyarázat, hogy az ő oldalukon jó, a vevőkén viszont „hamisan” mér. — Nem sajnálják a fáradságot, hogy a vevők érdekében Bajáról időnként Kecskemétre is ellátogatnak ellenőrizni? — Nekünk ez a hivatásunk. Nem pénzért tesszük. A többi vásárlóért. Mi egy kicsit kiváncsi emberek vagyunk. Mások portáján is szeretünk sepregetni. A Hazafias Népfront környezetvédő őrei és önkéntes közterület-felügyelők is vagyunk. Az idén háromszor vettem részt megfigyelő­ként az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülésén. Többet látunk — többet tanu­lunk! Kohl Antal

Next

/
Thumbnails
Contents