Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

X* I a 1 I A t m I n q> ZD Masvarorszásra A" ■*■ »♦' ^ ^ w 1. >/ X Vj *—* W ^ x VX- ■ fi cr\7f*\ I* I SJ \i C I I xx cl y vi MOSZKVA A Magyar Köztársaság ünnepélyes kikiáltása, az I október 23-ai megemlékezések nemzetközi hullámve­rése tovább tart. Moszkvában elsősorban azokat a mozzanatokat emelték ki, amelyek a Szovjetuniót érintik. Egy terje- I delmes összefoglalóban, amely minden részletre, igy az MDF elnökjelöltjének, Für Lajosnak egykori I szovjet letartóztatására is kiteljed, a Komszomolsz- kaja Pravda tudósítója a Kossuth téri deklarációról így ejt szót: A Parlament előtt összegyűlt tömeg füty- tyel fogadta a Szovjetunió említését, míg az Egyesült Államok nevét taps köszöntötte. — Tudom, hogy | korántsem minden magyar reagált volna hasonlóan ! — íija. —- Országunknak a magyarok körében sok őszinte és hűséges barátja van. Ugyanakkor a tömeg füttye határozott jelzés arról, hogy az országban ter- I jed a szocialistaellenes és szovjetellenes hangulat. — . Az Október Párt rendezvényéről megemlíti a „Rusz- kik, haza!” és „Magyarok, újrakezdjük!” jelszavakat, hozzátéve: a szónokok nyíltan kommunistaellenes kijelentései nem hagynak kétséget a gyűlés szérvezői- nek politikai irányvonala felől. PEKING Pekingben most kerítettek sort az MSZMP októ- I bér elején tartott kongresszusának első kommentálá­sára. — Nyilvánvaló, hogy a magyar belpolitikai helyzet az elkövetkező időkben még bonyolultabbá válik — írja a Líaovang (Kilátás) cimű kínai folyó­irat. — Minden jel arra vall, hogy Magyarországon élesedik a harc az ellentétes áramlatok között, s erre a harcra a különféle nemzetközi erők is hatást gyako­rolnak — írja a cikk. BONN Az NSZK-ban a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden úgy értékelte a köztársaság kikiáltását, hogy az felér a második világháború utáni államforma­változtatással, nemkülönben a magyar—osztrák kie- 1. gyezéssel. — Az állam új neve és az alkotmány meg­újítása nem kevesebbet jelez, mint az egypárti uralom és a belpolitikai szovjet befolyás végét —- vélekedik. A tekintélyes újság- „Immáron a maga ura” című írásában rámutat: a magyar nép döntő lépéssel ért közelebb ahhoz a céljához, hogy jogilag, szociális I szempontból és gazdaságilag is olyan biztos államban I éljen, amelyet maga kormányoz, nem pedig más ha­talmak igazgatnak. A történelem soha nem kényez­tette el a magyarságot, de a magyarok sem hagyták magukat bármikor is legyűrni. Jelszavuk az a köz­mondásuk, hogy „gyáva népnek nincs hazája”. A sajtókommentárok közül kiemelkedik a Han­delsblattnak, a pénzügyi politika köreiben nagy befo­lyást élvező lapnak a vezércikke. A gazdaságpolitikai lap nyomatékosan fígyelmez- teti Magyarországot, hogy a rendszernek éppen most — amilyen gyorsan esd: lehet — szilárd alapépít­ményre van szüksége: ennek szabályait ugyan megta- . nultak, a gyakorlatba való átültetését mindamellett még be kell gyakorolni. Ez elsősorban a gazdaságpo­litikai területre érvényes — állapítja meg a Handels­blatt: A lap nyilvánvalóvá teszi, hogy az ország gazdasá­gi statisztikáját szemlélve sürgetővé válnak a lehető legpontosabb meghatározások. Politikai stílusgya­korlatokkal ugyanis aligha lehet megoldani olyan problémákat, mint a növekvő munkanélküliség, a meredeken felszökő árak, a fokozódó adósságszolgá­lati terhek. Ennyiben tehát a parlament előtti öröm- ünnep után hamarosan beköszöntenek a józan hét­köznapok. (Folytatás a 2. oldalon) A SUTUSFALUTÓL A SZÉCHENYIVÁROSIG — A NYUGATI KÖRÚT RÉSZE Tegnap átadták a forgalomnak m-> fmmí 4 Jól szervezett munka. A jóból is megárt a sok. Nincs kilenc évtizede, hogy a hírős városban ujjongva bámultak egy-egy idetévedt autót. 1963-ban a városi tanács azért harcolt, hogy a nemzet­közi műutat bevezethessék a Szabadság tér­re! Sajnos, több évtizedes késéssel vált nyil­vánvalóvá: hajót akarunk magunknak, utó­dainknak, korlátozni kell .a belterületi gép­kocsiforgalmat. Kiszámította-e valaki, hogy mennyivel egészségesebbek, nyugodtabbak leszünk a városi autóbűz, motorizációs szennyezés csökkentésével. Tudjuk-e, mennyivel gazda­gabbak volnánk, ha a hiányos, esetenként logikátlan úthálózat nem kényszerít száza­kat, ezreket fölösleges kerülőkre. Ezek után érthetetlenek számomra a kül­ső kőrúthoz tartozó, a hetényegyházi és a nyíri utat összekötő útszakasz kiépítését el­lenzők indokai. Nyilvánvaló: tehermentesíti az izsáki út belső szakaszát, közelebb hozza a harmincezres Széchenyivárost a Kecske­métet nyugatról, délnyugatról felkeresők­höz. Remélhetően a parkerdő és környéke mind látogatottabb lesz, talán nem minden­ki érzi, hogy milyen hatalmas idegenforgal­mi, közjóléti lehetőségek rejlenek a jó leve­gőjű, gyönyörű tájban. (Félő, hogy mire az illetékesek szigorúbban odafigyelnének, földgyaluk itt is eltüntetik a tájra oly jelleg­zetes buckákat, halmokat, betemetik a vízál­lásos helyeket, kiegyenesítik a dűlőutakat, csúf épületekkel szeplőzik a környéket.) Örömünkre a józan megfontolás győzött és az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vál­lalat — fővállalkozóként — szeptember kö­zepén megkezdhette az 1400 méter hosszú, 7 méter széles szilárd útburkolat készítését. Az elmúlt hét végén arra járva nemcsak a szorgos munkának örvendezhettünk. Tem­pósan dolgoztak a Közúti Épitő Vállalat 9 „Közelebb kerül” a városhoz a műemlék kápol­na. (Méhesi Éva felvételei) gyönyörű gépei, gyorsan nyújtózott az utol­só aszfaltréteg. (Hétfőn befejezték a vállalt munkát.) A keresztező vasútvonalnál csak november végén szerelik föl a fénysorom­pót. Addig andráskereszt figyelmezteti az autósokat, A gyors munkához hasonló elismerés illeti a kivitelezőket a környezet tisztaságának megóvásáért. Másutt elkoszítják a környe­zetet már egy-egy kisebb útjavításnál. Sze­métkupacok, törmelékhalmok, föltúrt jár­daszakaszok, ottfelejtett göngyölegek csúfít­ják a környezetet néhány napos munka után is. Itt rend van, még el sem készült teljesen az úttest, de már füvesítik a szegélysávokat. Szorgos kereséssel sem találhatnánk eldo­bott papírzsákokat, üres sörösüvegeket, ki­olvasott újságlapokat, ápolatlan területeket. Sokszor írtuk már: gondozott környezet­ben jobban megy a munka. Most is bebizo­nyosodott. H. N. A FŐ KÉRDÉS: HOGY LEHET OLCSÓBBAN? Tágas üzemcsarnok és modem irodaház épült nemrég Szalkszentmárton határában, közvetlenül az SÍ-es főút mel­lett, Bács-Kiskun határán. Az épület oromzatán fura moza­ikszó: SEPÜ. Mely cégnek van napjainkban annyi pénze, hogy ilyen „urasan” startoljon? Meglepett, amikor megtudtam: építőipari vállalkozás je­lölte ki székhelyül a Duna melléki települést; a Délalföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság, nemrégen alakult önelszá­moló építőipari üzeme. Hajdú Sándorral, a vállalkozás alapítójával és vezetőjével az egyik Ízlésesen berendezett, tágas irodában beszélge­tünk ... — Úgy is mondhatom — kezdi vendéglátóm —: ez az üzem a véletlennek köszönhető. 1984-ben, nagy szívfájda­lommal hagytam ott régi munkahelyemet, a Bácsépszert, ahol művezetőként dolgoztam. Velem tartott egykori brigá­dom is. A Temaforg kunszentmiklósi telepén vállaltunk el egy munkát, a korábban — mások által -^kialkudott 50 millió forint helyett 28 millióért. Ahogy lendületbe jött a „csapat”, látnom kellett: felelősséggel tartozom a velem jött kollégákért. A Temaforg-munka befejezését követő időkre újabb munkalehetőségeket kell találnom. Véletlenül ismer­kedtem meg az állattenyésztő állami gazdaság vezetőivel — dr. Molnár Mihállyal és dr. Vidmann Mihállyal. Akkoriban a szervezet már javában kereste a gazdasági „több lábon állás” lehetőségeit. Persze, nem volt kockázat nélküli egy induló építőipari vállalkozás átvétele. 1986-ot irtunk; szinte az egész ágazat a csőd szélére került... rr Az új irodaházukat látva, úgy gondolom: végül is nem csalatkozott az új gazda... —Erről talán már nem nekem kellene nyilatkoznom. A szá­mok azonban ezt igazolják. 1986 júliusában kezdtünk itt, s már az első fél év végén 980 ezer forint nyereséget könyvelhet­tünk el. Aztán az eredmények tovább szaporodtak. Szerencsé­re, az anyavállalat tartotta magát a kezdeti megállapodások­hoz: önállóan dönthettünk a saját dolgainkról... Mit csinálnak tulajdonképpen? Hodályokat, istállókat építenek? — Kezdetben én is azt hittem, hogy tucatjával fogjuk építeni az istállókat. Ezek lehetnek ugyan jövedelmezőek, de nem igazán vonzó műszaki feladatok. Másként alakult a sorsunk. A Temaforgnál is alkalmazott versenytárgyalási taktikánk sikert hozott. Szerényebben számoltunk, mint a mamutcégek, és nyertünk. Solton a Vécsey-kúriát mi újítot­tuk föl, Fülöpszálláson, Kecelen, Fülöpházán, Páhin postai épületeket emeltünk. Kecskeméten a Démász erőművét, Du- navecsén a Gép- és Felvonószerelő Vállalat telepét hoztuk rendbe. Iskolát építettünk Szalkszentmártonban, Solton és Úszódon. Jelenleg Kaskantyún hetvenszemélyes szociális foglalkoztatón dolgozunk tanácsi megbízással. Persze, nem soroltam föl minden feladatot. Ma már egyébként nyolcva- nan dolgoznak nálunk. Kibővült a gépparkunk; saját beton- elemüzemünk van... S Sikertörténet? — Ha ma lezárulna a film, talán írhatnánk happy endet. A rendkívül nyomott magyar piacon igen nehéz életben maradni. Manapság, amikor az építkezés anyagárai 30-50 százalékkal növekednek, csak úgy remélhetünk újabb felada­tokat, ha a vállalkozási árakat 10-15 százalékkal alacso­nyabbra szabjuk. Vagyis folyton racionalizáljuk a munkát. Napról napra vizsgáljuk a rendszert: hol lehet egyszerűsíteni? Összetartó jói felkészült brigádjainknak is köszönhető, hogy mintegy 140 milliós szerződött munkánk van. Vagyis 1990 szeptemberéig biztos, hogy lesz munkánk... — Még egy kérdés: ezt az impozáns irodát miért éppen ide építették, szinte a pusztába, a megyehatárra? — Itt kaptuk a legjobb ajánlatot. A helyi tanács elnöke kedvezményesen kínálta a területet a telephelynek. Jó itt, van crossbar, telez, s közel a főút. Bár valóban kint vagyunk Bács-Kiskun perifériáján, azért ez az ország közepe is. Az épitőipari munka egyébként sem jön házhoz. Ha élni aka­runk, nekünk kell utánajárnunk. Szeretnénk szolgáltatók lenni, a szó igazi értelmében... F. P. J. [HA TÁR ÁQ Előrejelzés az ország területére: A ködtől elte- lL/V/drlA O Pintye száraz, kora őszies hőmérsékletű idő. A légmozgás általában gyenge, napközben néha élénk lesz. A köd, késő délelőttre mindenütt megszűnik. A legmagasabb nappali hőmérséklet szer­dán 20 fok körül alakul. I A megyei tanács ülése I Kecskeméten I Ma délelőtt 9 órakor, Kecskeméten ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa. A testület elé az alábbi napirendi javaslatot terjeszti a végrehajtó bizottság. — Beszámoló a megye agrárgazdaságának helyzetéről. — Az oktatás és szakképzés rövid és középtávú megyei terve. — Tájékoztató a megyében lévő lakásvagyon hasznosulásáról. — Egyéb ügyek, interpellációk. Az adórendszer változtatásáról tárgyalt a Minisztertanács A Minisztertanács keddi ülésén megvitatta az adórendszer 1990. évi változtatásáról szóló előteijesz- tést. Úgy határozott, hogy ezirá- nyú javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Jelentést fogadott el a Minisz­tertanács Németh Miklósnak Lo­thar Späthtel a Német Szövetségi Köztársaság Baden-Württemberg tartománya miniszterelnökével folytatott tárgyalásáról, valamint Horn Gyula külügyminiszter nor- végiai és svédországi hivatalos lá­togatásáról. Tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el az előző napi kormány —SZOT tárgyalásokról. Szó volt az ülésen a Magyar Köztársaság kikiáltásáról és a nép­felkelés évfordulója alkalmából le­zajlott megemlékezésekről. A kormány üdvözli a Magyar Köztársaság kikiáltását, amit ki­emelkedő állomásnak tekint a de­mokratikus jogállam kiépítésének folyamatában. Az 1956-os népfelkelés évfordu­lójával összefüggő ünnepi rendez­vényeket értékelve a Miniszterta­nács megállapította, hogy azok áz esemény jelentőségéhez méltó mó­don zajlottak le; a megemlékezések résztvevői fegyelmezettségről, mély felelősségérzetről tettek tanú­ságot. Sajnálatosnak tartja azon­ban, hogy a sztálinizmus elleni harcról szóló megemlékezést néhá- nyan megkísérelték szovjetellenes hangulatkeltésre felhasználni. Et­től a kormány elhatárolja magát, s meggyőződése, hogy véleményét a magyar társadalom döntő több­sége osztja. Az út, amelyre a nemzet most rálépett, csak akkor lehet sikeres, ha tovább erősítjük a baráti meg­értést és együttműködést más né­pekkel. A kormány megerősíti, hogy a demokrácia építésében a jövőben is a gyümölcsöző kapcso­latok elmélyítésére törekszik min­den állammal, amely kész az egyenjogú, kölcsönös előnyökön nyugvó viszonyok fejlesztésére. (MTI) Királydinnyébe léptem Könyvbemutató Jakabszálláson — Az erdélyieké a tiszteletdíj 9 Kecskeméti éveire emlékezik Gaál Károly. (Méhesi Éva felvétele) Az ősz a betakarítás, a szüret ideje. Jól tudja dr. Gaál Károly, a bécsi tudományegyetem tanszékvezető professzora, aki bizony közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz, bár fiatalos energiá­ja, életkedve mintha cáfolná az anyakönyvi adatokat. A napokban kerül az olvasókhoz egy több száz oldalas néprajzi kötet és most adta ki a megyei tanács megbízásából a megyei rendezőiroda Királydinnyébe léptem című önéletrajzi visszaemlé­kezéseit. A kötet bemutatójára ott került sor, ahol hajdanán a szerző maga is a tanyai fiatalok életét élte, ahol maga is megtapasztalhat­ta, hogy milyen kínokkal kínozhatja a vigyázatlant a királydinnye tüskéje. Mennyire más ez a Jakabszállás, mint a hajdani. Láthatták a könyvpremierre meghívottak. A helybeliek, néhá- nyan a hajdani cimborák közül, a mostani vezetők, a kecskemétiek a megszokás természetességével nyugtázták az új iskolát, szemlél­ték az épülő gyógyszertárat, de a távolabbról autózók, köztük Nagy János, hazánk bécsi nagykövete és dr. Dezső Lajos követségi tanácsos, az erdélyi menekülteket támogató Udo Hünerfeld Ba­jorországból (háború alatt pilótaként már járt Kecskeméten). A jó hangulatú könyvbemutatón a hajdani kecskeméti, kiskun­félegyházi muzeológus meghatottan, közvetlen szavakkal idézte fel e könyv megírására ösztönző élményeit, emlékeit, vallotta meg ismét kecskemétiségét. ő is, más is —Jföztük Gaboiják József, a megyei tanács elnöke, Nagy Béla, a Népfront Szakszövetkezet elnöke, Szabó Mihály, Lajosmizse tanácselnöke, Dugár Sándor nyugdíjas mezőgazdasági szakember — utalt arra, hogy a szorgos és leleményes munka szelídítette kertté a homokot és csak akkor remélhetünk tartós jobbulást, ha példaértékűnek tekintjük a Gaál Károly emlékezéseiből megismert kétkeziek, néptanítók, mezőgaz­dászok munkaszeretetét. Nagy taps köszöntötte Gaál Károly bejelentését: a könyv tiszte­letdíjat felajánlja a Bács-Kiskunban élő erdélyi menekülteknek. Hasonlóan lelkes ováció fogadta a már említett Hünerfeld úr felszólalását, aki a magyar népnek és külön is köztársaságunk bécsi nagykövetének megköszönte a Német Demokratikus Köz­társaságból érkezett menekültek ügyének kedvező elintéződését. Heitai Nándor # V „ f fT a WW # 0## V a. w Wl IT AyACI AflliAl fWl 1*1 11 n AIM Q 1VI A/TIf A H fl ■ rt yAfl ülKvlVij cllliUlUitl 1 lIAvlll it lftlvj' y Cilit lit! UII * i *■*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents