Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-24 / 252. szám

1989. október 24. 5 PETŐFI NÉPE • 5 A Magyar Szocialista Párt agrártagozatának javaslata a párt agrárpolitikájáról Mezőgazdaságunk, élelmiszer-termelésünk a hatvanas években jelentős fellendülésnek indult és két évtized alatt nemzetközileg elismert eredmé­nyeket ért el. A mezőgazdasági termelők jövedel­me növekedett, a parasztság helyzete lényegesen megváltozott, ami annak is köszönhető, hogy ag­rárpolitikánk elkerülte a sztálini agrárpolitika leg­durvább ideológiai és gyakorlati hibáit; több kér­désben alkalmazkodott a hazai sajátosságokhoz. A mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése, számos ellentmondása ellenére lehetőve tette, hogy a legfontosabb ágazatokban — elsősorban a gabo­natermelésben és az állattenyésztésben — több évtizedes lemaradást hozzunk be. Ez megalapozta az élelmiszeripar fejlődését; a mezőgazdasági terméke* hagyományos feldolgo­zása mellett új élelmiszer-ipari ágazatok alakultak ki és az élelmiszer-feldolgozás is ipari méretűvé terebélyesedett. Mindez bőséges hazai élelmiszer­ellátást és rendszeres kiviteli többletet tett lehető­vé. Mit akar az MSZP az agrárpolitikában? Ű VILÁGOS, MEGVALÓSÍTHATÓ CÉLO­KAT Az agrárnépesség, a parasztság kapjon esélyt: — képességeinek kibontakoztatására, — jövedelmének növelésére, — teljesítményével arányos életkörülmények elérésére, — falusi körzetek felzárkóztatására, — a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer­feldolgozás hatékony fejlesztésére. Azt akarjuk, hogy célszerűen hasznosuljanak az ország kedvező mezőgazdasági adottságai, a ren­delkezésünkre álló jelentős anyagi és szellemi ka­pacitások, értékes termelési hagyományaink. Élelmiszer-ellátásunk legyen továbbra is ki­egyensúlyozott, és ezt túlnyomórészt hazai terme­lésre alapozzuk. 2. SOKSZÍNŰ TULAJDONFORMÁKAT, HATÉKONY TERMELÉST A földtulajdoni, illetve a földhasználati viszo­nyokat a tulajdonreform általános keretei között kell rendezni. Vissza kell adni a föld évszázados becsületét, a vagyon legfontosabb részének, a jöve­delem egyik fő forrásának kell tekinteni. Váljon ismét szorossá a mezőgazdasági termelők és a föld közötti kapcsolat. A termőföld védelme és célszerű hasznosítása mellett váljon lehetővé a mezőgazdasági területek adásvétele és bérbeadási, legyen a földnek értéke* és ára. 3. VALÓDI DEMOKRÁCIÁT, TULAJDO­NOS TAGSÁGOT A SZÖVETKEZETEKBEN Támogatjuk a szövetkezeti mozgalom megújítá­sát, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jöve­delmek feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetek mezőgazdasági földterületének jelentős hányada közös tulajdonban van. Ezt a tényt tekintsük adottságnak, és az érdekelt szövet­kezetek tagságára kell bízni, hogy a jövőben mi­lyen formát választanak tulajdonosi érdekeltségük érvényesítésére. Egyszersmind a szövetkezetek kö­zös használatában álló, de még egyéni tulajdonban lévő földterületek jogbiztonságát meg kell erősíte­ni. _. Korlátozni kell az állami és egyéb külső beavat­kozásokat, amelyek sértik a szövetkezetek önálló­ságát. 4. SZABAD UTAT A VÁLLALKOZÁSOK­NAK Az egyéni, a családi és a kisebb csoportokba szerveződő vállalkozások kapjanak a nagyüze­mekkel azonos esélyt. E vállalkozások jövője attól függ, hogyan tudnak a piaci igényekhez gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni, a családi munkaerő és a családi megtakarítások mozgósításával verseny- előnyre szert tenni. 5. KORSZERŰBB, A GAZDASÁG EGÉSZÉ­HEZ SZERVESEN KAPCSOLÓDÓ MEZŐ- GAZDASÁGOT Az élelmiszer-gazdaság illeszkedjen be a szocia­lista gazdaság olyan új modelljébe, amelyben a kereslet és a kínálat, vagyis a piac válik átfogó koordináló erővé. Élelmiszer-termelésünk csak ak­kor lehet versenyképes, ha megfelelő az ipari ter­melőeszköz-gyártás, a kor követelményeihez iga­zodik az infrastrukturális háttér. Értékesítési lehe­tőségei is mind jobban függnek a bel- és külkeres­kedelmi szervezet működőképességétől, tevékeny­ségének színvonalától. Ezért: — A hazai ipar figyelmébe ajánljuk, hogy gyárt­mányainak fejlesztésével és korrekt üzletpolitiká­jával jobban kielégítse a mezőgazdaság és élelmi­szeripar igényeit. — Szorosabb, a közös érdekeltségen és az egy­másrautaltságon alapuló kapcsolatot tartunk szükségesnek a mezőgazdasági termelés és az élel­miszer-ipari feldolgozás között. Az élelmiszer- gazdaság szerkezetváltásának legnagyobb lehető­ségei a feldolgozásban vannak. Ez egyben kényszeT is, mert az élelmiszeripar technológiai, műszaki színvonalának elmaradása a mezőgazdasági ter­mékek értékesítésének gátjává válhat. — Szükségesnek tartjuk az élelmiszerek forgal­mazásának lényeges javítását. A termelőknek és a fogyasztóknak is az áz érdekük, hogy a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar és a kereskedelem vállala­tai, szövetkezetei között sokszínű szervezeti, érde­keltségi kapcsolat alakuljon ki. 6. HATÉKONY ÁLLAMI IRÁNYÍTÁST ÉS ÉRDEKKÉPVISELETET A piacgazdaság építése, hatásainak kezelése az élelmiszer-gazdaság irányításában is új típusú ál­lamigazgatási feladatot ad. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormányzati szervek munkája jobban egé­szítse ki egymást, legyen összehangoltabb. Támogatjuk az agrárágazat érdekvédelmi és ér­dekeket egyeztető intézményrendszerének megújí­tását, új intézmények, például agrárszövetség ki­alakítását. A piaci és más információk áramoltatása, a gaz­dálkodók kapcsolatainak szervezése, az élelmiszer­gazdasági érdekek hatékony egyeztetése céljára — ha van ilyen szándék — támogatjuk a Mezőgaz­dasági Kamara létrehozását: 7. VIRÁGZÓ FALVAKAT Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a magyar népesség csaknem felét kitevő falusi, tanyai lakos­ság életfeltételeinek javítását, a városba áramlás túlzott mértékének csökkentését; ebben a mező- gazdasági üzemeknek, a fogyasztási szövetkeze­teknek meghatározó szerepük van. Az erőforrások arányosabb területi elosztását, a hátrányos meg­különböztetések felszámolását szorgalmazzuk. Külön figyelmet fordítunk a mezőgazdasági terme­lés szempontjából kedvezőtlen adottságú falvak gazdasági-társadalmi gondjainak megoldására. A falvak és a városok egyenrangúságát érvénye­sítő’ politikát képviselünk és támogatunk. 8. ESÉLYEGYENLŐSÉGET A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSBAN Az élelmiszer-gazdaság úgy illeszkedjen az: álta­lános gazdasági szabályozásba, hogy az árak, az adók, a támogatások és hitelek együttesen teremt­senek a népgazdaság többi ágazatával azonos tő­kemegtérülési esélyt. Ennek több feltétele van: — Olyan mezőgazdasági árpolitikát javasolunk, amely széles teret ad a piaci hatásoknak, ugyanak­kor tompítja a szélsőséges áringadozásokat. Az agrártermelés sajátos piaci viszonyai miatt az álla­mi irányítás tájékoztatással és védőárak meghirde­tésével, szükség esetén pedig beavatkozással segít­se a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást. Mű­ködjön hatékony agrárintervenciós, kassza. — Mivel a mezőgazdasági termelés jövedelme­zősége csak hosszabb távon érheti el más népgaz­dasági ágazatokét, indokoltnak tartjuk, hogy az esélyegyenlőséget az állam adózási és hitelpolitikai eszközökkel segítse elő. A nemzetközi tapasztala­tok azt mutatják, hogy erre a külpiaci versenyké­pesség megőrzése céljából szükség van. Támogat­juk az agrárbankok hálózatának kiépítését.- Termékeinknek a nemzetközi piacon más országok támogatott élelmiszer-gazdaságával kell versenyezniük, ezért nem tartjuk elfogadhatónak a támogatások megszüntetését. Hosszabb távon is javasoljuk a kedvezőtlen adottságú térségek terme­lőinek és egyes, lassan megtérülő beruházásoknak a támogatását. Ezek rendszerét azonban úgy cél­szerű átalakítani, hogy teremtsen minden szektor­ban egyenlő esélyt, és ne egyoldalúan a termelés növelésére, hanem ésszerű, jövedelmező gazdálko­dásra ösztönözzön.- Különösen nehéz a helyzet a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben és állami gazdaságok­ban. Többségük a gazdaságilag elmaradott térsé­gekben működik, és az adott körzetben szinte az. egyetlen munkaalkalmat jelentik. E térségek fel­zárkóztatása, a foglalkoztatás biztosítása az egész társadalom feladata, de ebben a mezőgazdaságnak továbbra is kiemelkedő a szerepe, amit indokolt elismerni és támogatni. A szabályozórendszer javítsa az élelmiszer­gazdasági termelés közgazdasági feltételeit. Ezeket a gazdálkodószervezetek jobb munkával, piaci al­kalmazkodással fordítsák a maguk javára. 9. A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK SOK­OLDALÚ HASZNOSÍTÁSÁT Támogatjuk a tudományos, műszaki fejlesztés meggyorsítását, a biotechnika, a biotechnológia vívmányainak széles körű alkalmazását. Indokolt­nak tartjuk, hogy a gazdaságok e célra fordítható saját erőforrásait állami eszközökkel is kiegészít­sék. 10. MEGBECSÜLT PARASZTSÁGOT, AL­KOTÓ AGRÁRÉRTELMISÉGET A mezőgazdasági dolgozók — legyenek akár szövetkezeti tagok, egyéni gazdálkodók, értelmisé­gi szakemberek, akár munkások, alkalmazottak — az agrárpolitika megvalósításának letéteménye­sei. Agrárpolitikánkkal elsősorban az ő érdeküket és egyúttal az egész társadalom javát kívánjuk szolgálni. Ez az agrárpolitika tág teret nyit az élelmiszer- gazdaságban a nagyobb és kisebb kollektívák, egyének vállalkozásai, kezdeményezései előtt. Eb­ben megtisztelő szerep vár az agrárértelmiségre, amely tudása, szemlélete révén nemcsak a termelés fejlesztésének, hanem a vidék szellemi életének is meghatározó, progresszív tényezője. Kérjük őket, hogy álljanak a, folyamat élére, szakértelmükkel, az új lehetőségek megragadásával mozdítsák elő az élelmiszer-gazdaság alkalmazkodását a változó követelményekhez. Az MSZP szervezetei segítsék elő a megújulást, az önkormányzat és a demokratizmus kiteljesedé­sét, ami utat nyit az új, tehetséges vezetők, a kezde­ményezések előtt. Csak így érhetjük el, hogy a gazdálkodás szabadsága, az öntevékenységgel pá­rosuló érdekeltség és hozzáértés megalapozza a parasztság és a vidéki lakosság boldogulását. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy a Minisz­tertanács olyan munkaprogramot készítsen, amely — a kormány gazdasági programjának részeként — a magyar agrárágazat nemzeti programjául szolgálhat. (MTI-Press) ÖTVEN ÉV A SZOLGÁLTATÁSBAN Nyugdíjban az elnök Egy hétköznap délelőttjén látogattam meg Kecskeméten, széchenyiváro- si lakásán Csontos Gáspár Istvánt. A hatvannégy esztendős férfi kényelmes fotelben ülve, ráérősen éppen a Sky Channel egyik sorozatát nézte a térében. Nemrég még egészen más környezetben láttam Csontos Gáspárt. A Bácsmobilnál, elnöki irodájában szinte percenként csörgött a telefon. Hol az anyagbeszerző, bol a művezető kopogott az ajtón, egyeztetni a feladatokat, majd a titkárnő hozott egy kötegnyi aláírniralót. Mindez már a múlté: ötvenéves munkaviszony után, október elsejével nyugdíjba vonult. Ötven ér igen hosszú idő, de a kezdetekre mégis pontosan emlékszik a nyugdíjas elnök: ßm Kp jggglpr IBÉF 1939. október 1-jén szegődtem el inasnak Papp Sándorhoz, a jó nevű kecskeméti műszerészhez. Javí­tottunk mi áz írógéptől, a kerékpáron, a motorkerék­páron át, az autóig sok mindent. Nagyon jó iskola volt. A segédvizsgát 1943-ban tettem le, majd két év múlva saját műszerészműhelyt nyitottam. Az Autó-Motor és Gépjavító Kisipari Szövetkezet­hez (a Bácsmobil jogelődjéhez) 1952-ben lépett be, motorszerelőnek. Hamarosan ennek a részlegnek a vezetője, majd anyagbeszerző lett. Ezután anyagosz­tály-vezetőnek nevezik ki. A kereskedelmi vezetői be­osztás a következő állomás. A változatos életpályát az Épszisz, majd az autójavító párttitkáraként folytatta, egészen 1975-ig, amikor a Bácsmobil elnökének vá­lasztották. Ekkor még 24 millió forint volt a szövetke­zet éves árbevétele, tavaly, pedig már megközelítette a 90 milliót. Szívesen emlékezik arra, hogy vezetése alatt meny­nyit fejlődött a Bácsmobil. A hazai szövetkezetek sorában elsőként vezették be a világhírű svéd Dinitrol alvázvédő technológiát; autóbontót, üzleteket nyitot­tak. Új diagnosztikai műhelyt, üzemorvosi rendelőt hoztak tető alá. Ilyen körülmények között öröm lehetett vezetni a szövetkezetét.- No, azért nem mindig! — tiltakozik Csontos Gáspár —, az utóbbi években ugyanis a növekvő központi elvonások miatt néha nehéz helyzetbe kerül­tünk. A szüntelen autóalkatrész-hiány is gyakran fel­borzolta az idegeimet. Nagyon bántott, hogy új, ga­ranciális kocsik vesztegeltek a telepünkön ilyen okok miatt. Még most is indulatba jön, amikor felidézi azt az országos körlevelet, amelyet a Merkur vevőszolgálata küldött a szervizeknek, néhány hónappal ezelőtt. Az emlékezetes írásban lényegében az állt, hogy mivel a Daciákhoz nem érkezik elegendő féltengely, a garan­ciális autókban a „kopogó” bal oldalit cseréljék fel a jobbossal. — Az az igazság, hogy a vége felé már kicsit belefá­radtam — ismeri el Csontos Gáspár. — Persze, most nincsenek ilyen gondjaim. Három gyermekem van és öt unokám. Végre velük is tudok eleget foglalkozni. Na és, akár délelőtt is televíziót nézhetek! Persze, erre azért ritkán jut időm. Réggel, este megyek az óvodá­ba, viszem-hozom Marcit, az ötéve? unokát. Közben pedig a társadalmi munka ad jócskán feladatot. Csontos Gáspár 12 esztendeje tagja a Hazafias Népfront szövetkezet- és agrárpolitikai bizottságá­nak, valamint a népfront megyei gazdaságpolitikai és településfejlesztési bizottságának. Társadalmi megbí­zatásai közül ez csupán kettő, van több is. Nem unat­kozik tehát. Sokkal többet pihenhet, mint korábban. Jut ideje végre vacsihegyi kiskertjére is. Gaál Béla KÖNYVESPOLC Montágh NYELVMÚVESSÉG Imre A beszéd művészete A beszédet gyermekkori környe­zetünktől tanuljuk. Úgy beszé­lünk, ahogy velünk beszéltek az első négy-öt évben, s ha a környe­zetünkben volt beszédhibás, min­den bizonnyal mi is azzá lettünk, ha tájszólással beszéltek otthon, egy életre magunkba zártuk a gyermekkori beszéd akcentusát. Hibás, rossz kiejtésünk, beszédünk otthonról hozott alapjaihoz járul sokaknál a gyermekkel veleszüle­tett rossz hangadottság, a torz fog­növés, a nyelvmozgás ügyetlensé­ge, a labilis beszédtempó, a torz hallás. A beszéd szabályaival a fo­netika tudománya foglalkozik, a kiejtési hibákon a logopédusok igyekeznek segíteni. Montágh Imre logopédusnak, a Színművészeti Főiskola korán el­hunyt tanárának az életművét gyűjtötte össze posztumusz mun­kája, a Múzsák Kiadónál megje­lent Nyelvművesség. A beszéd mű­vészete alcímet kapott kötet a Be­szédtechnika címmel régebben irt jegyzetét és a Tiszta beszéd című, főiskolásoknak készült munkáját ötvözi; a gyermekek, felnőttek okulására. A kézikönyv tisztázza a beszéd „alapfogalmait” (légzés, hangadás, kiejtés, hangsúly, rit­mus stb.), majd sorra veszi a kifeje­zőkészség fejlesztésének lehetősé­geit, szól az egészséges és kóros beszédfejlődésről, a néma, a be­szédhibás és az egészséges gyermek beszédtechnikájáról, a légzésről, hangadásról, kiejtésről, kifejezés­ről, majd gyakorlatok sorát adja közre. Vers^ és prózamondás — szava­lás, előadás? Melyik kifejezést mi­kor is használjuk? Ha színész mondja, akkor szaval, előad, ha amatőr, akkor az verset és prózát mond? Vagy az dönt, hogy művé­szi vagy csupán amatőr szinten ad­ják át költőink, Íróink üzenetét? Elfogadott tény: a szónoklás, a színjátszás művészet. A versmon­dást, a prózai írások bemutatását/ mikor tekinthetjük annak? Sokan, régóta vitatják a helyes szóhaszná­latot. Böhm Edit szerkesztésében, a Múzsák Kiadó 311 oldalas könyv­ben! S A vers szószólói címmel — adja közre a téma legfőbb tud­nivalóit. Többek között Szász Ká­roly, Egressy Gábor, Paulay Ede, Hevesi Sándor, Hegedűs Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső írásaiból alkothatunk képet a vers­mondás legfőbb szabályairól, a vers és az előadói egyéniség érvé­nyesüléséről, a szavalás gyökerei­nek kereséséről, a pódiumon való versmondásról, a szavalás és nyelvművelés, valamint a költészet és az előadóművészet kapcsolatá­ról. Sokoldalú, sokszínű megközelí­tésben igyekszik a szerkesztő a szakkönyvbeli óriási ismeretanya­.............. Ű J KÖNYVEK 366 és egy tucat mese. Feldolg. Gianni Padoan, rajz Sandra Smith. (Móra K., 218 Ft) — Kékes Tóbiás: Papírjátékok. 2. kiad. (Hobbi) (Móra K., 45 Ft) — Kolozsvári G. Endre: Lajos király három halála és négy temetése. Történelmi oknyomozás. (Móra K., 46 Ft) — Lipták Gábor: A miskolci kalmár. (Móra K., 37 Ft) — Rémusz bácsi meséi. 2., felújított kiadás. Rajz Reich Károly. (Móra K., 65 Ft) — Szepes Mária: Pöttyös Panni az idővonaton. (Móra K.. 58 Ft) — Szabó László: 13 nyomozó 33 esete. (Népszava, 8Í Ft) —> Jaroslav Andrt: Skoda. 3., jav. kiad. (Műszaki Kvk.) —Detlef Glücklich: Energiatakarékos lakóházak. (Műsza­ki Kvk., 98 Ft) — Vlagyimir Vlagyiszlavovics Svarc: Képes műszaki szótár. (Műszaki Kvk., 280 Ft) — Szabó György: Tanácsadó a nők elcsábításához. (Ötlet Kft., 87 Ft) — Gyulai Pál válogatott művei. (Magyar remekírók) (Szépirodalmi K., 110 Ft) Gergely András: A századvég nemzedéke. (Reflektor, 59 Ft) — Kosztolányi Dezső összes versei. (Szépirodalmi K., 88 Ft) — Középiskolai mate­matikai versenyek 1985—1987. Összeáll. Hegy-Vári Norbert, Pogáts Ferenc. (Tankönyvkiadó, 90 Ft) — Szabó Kálmán: Helyesírási szöveggyűjtemény az általános iskola felső tagozata számára. (Tankönyvk., 54 Ft) — Liszt Ferenc válogatott levelei. Ifjúság—virtuóz évek—Weimar. 1824—1861. (Zeneműkiadó, 148 Ft) —: Peter Lovesey: A hamis felügyelő. (Zrínyi, 78 Ft) — Móricz Zsigmond: Az ezüstkirály sípja, Iromba Jankó. (Nagyanyáink meséskönyve) (Angol, magyar nyelven. Corvina K., 190 Ft) — Szűcs Eszter: Régi tárgyak vonzásában. (A szép otthon) (Corvina K., 190 Ft) — Project English III. Tesztfüzet. (Corvina K.— ÁKV, 20 Ft) — Puska helyett. Angol nyelvtani segédkönyv. (Corvina K.. 38 Ft) — Tóth László: A magyar fogathajtás. (Német nyelven. Corvina K., 370 Ft) g Elizabeth Arthur: A hegyen túl. (Femina) (Európa K., 50 Ft) — Görög drámák. (Diákkönyvtár) (Európa K., 20 Ft) — Etienne Dahier: A.biblia felfedezé­se. 3. kötet. (Fabula, 250 Ft) — Ingrid Bergman: Életem. (Gondolat, 120 Ft) — Bogdán István: Kézművesek mestersége. (Gondolat zsebkönyvek.) (Gondolat, 35 Ft) — Joseph Forgás: A társas érintkezés pszichológiája. (Gondolat, 92 Ft) — Fried István: Tíz híres regény. (Gondolat, 60 Ft) — Varázsfilc. Kifestő. (Ifjúsági, 39 Ft) — Missale. Reprint. (Helikon, 1750 Ft) — Simon V. László: Figyeljétek, emberek! (Hungaria-Sport, 64 Ft) — Magyarország-zsebtérkép. (Kartográfia, 24,50 Ft) — Nagy világatlasz. (Kartográfia, 993 Ft) — Ungár Róbert: Hét nap Tel-Avivban. (Ikva, 138 Ft) — Gregory Stock: Kérdések könyve. (Láng K., 49 Ft) — Benke József: Fényes Ösvény, Szürke Farkasok, Fekete Szeptember. A nemzetközi terrorizmusról. (Gyorsuló idő) (Magvető, 40 Ft) — Csapiár Vilmos: Vágy a róka vére után. (Magvető, 60 Ft) — Füredi János: A rózsatő is ideges. (Gyorsuló idő) (Magvető, 40 Ft) — Ludassy Mária: Szabad­ság, Egyenlőség, Igazságosság. (Gyorsuló idő) (Magvető, 34 Ft) — Rejtő Jenő: Menni vagy meghalni. 3. kiad., Csontbrigád. 5. kiad. (P. Howard-sorozat) (Mag­vető, 92 Ft) — Sánta Ferenc: Isten szekerén. 5. kiad. (Életmű) (Magvető, 50 Ft). £18 ■gjik« iS©*®-? M l f. S A K got minél olvasmányosabban köz­readni. Mind a két kötetet jó szívvel ajánljuk a vers- és prózamondók, a hivatásos előadók mellett a kö­zépiskolások figyelmébe is. k. m.

Next

/
Thumbnails
Contents