Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-04 / 234. szám
IDŐJÁRÁS Országszerte több órás napsütés valószínű. Az északi szél gyakran erős, néha viharos lesz. A legmagasabb hőmérséklet 10 és 15 fok között várható. PETŐFI AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 234. szám Ara: 4,30 Ft 1989. október 4., szerda Összeült a VSZ Katonai Tanácsa Kedden tanácskozásra ült össze Varsóban a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa Pjotr Lusev hadseregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának elnökletével. (MTI) Az MSZMP PIB ülése Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az e héten kezdődő pártkongresszus előkészületeiről. (MTI) NÉGY MEGYÉBŐL BÉKÉSCSABÁN Képviselők I a sarkalatos törvények tervezetéről Kétségtelenül történelmi lépés előtt áll a Parlament. Hiszen az októberi ülésszakon öt olyan sarkalatos törvénytervezetet tárgyalnak a képviselők, amely 40 év óta először született egy részbeni társadalmi kongresszus jegyében. Az ülésszak előtti vitára, a szokásostól eltérően, tegnap Békéscsabára, a Garzon Szállóba mentek el négy megye — köztük Bács-Kiskun országgyűlési képviselői. Az ülésen résztvevő dr. Kilényi Géza igazságügyiminiszter-helyettes vitaindító előadásában utalt arra, hogy a kerekasztal-tárgyalás lassú előmenetele miatt a külföld részéről már megrendülni látszik a bizalom a magyar kormány, s egyáltalán az ország iránt. Ezért-ha most sokak számára önkényes lépésnek is tűnik, mégis a Minisztertanács úgy döntött, megsürgeti a tárgyalásokat; a lehető leggyorsab(Folytatás a 2. oldalon) KÜLDÖTTÉRTEKEZLET, EGYSÉGES ÁLLÁSFOGLALÁSSAL Újra van titkára a megyei kórház szakszervezeti bizottságának A kecskeméti Hollós József Kórház és Rendelőintézet legnagyobb létszámú szakszervezeti alapszervezetének (melyen kívül a járóbeteg-ellátásban dolgozók és az orvosok már külön szakszervezeti csoportba tömörültek) 1758 tagja képviseletében 145-en — 14 távolmaradó volt — foglaltak helyet tegnap délután három órakor a kórház ebédlőjében, a küldöttértekezleten. Meghallgatták a lejárt mandátumú szakszervezeti bizottság ügyvezetőjének, Abonyi Gézáménak rendhagyó beszámolóját. Már ez a tény, hogy a szakszervezeti bizottság négyéves tevékenységerői nem az szb-titkár adott számot, jelzi, meglehetősen „különleges” körülmények között működött a szakszervezet. A nyár közepe óta azonban dr. Galuska László vezetésével a jelölőbizottság tevékenykedett, hogy megteremthessék az egészségügyi dolgozók érdekképviseleti szervezetének — hitük szerinti — legalkalmasabb rendszerét. Ennek részeképpen hét rétegtagozat már megválasztotta képviselőit, akik automatikusan tagjaivá válnak a megválasztott szakszervezeti bizottságnak. A küldöttértekezlet ugyanis abban is döntött, hogy nem a bizalmi testületet, hanem a szakszervezeti bizottságot tekintik a jövőben a szakszervezet legmagasabb munkahelyi fórumának, úgyis, mint érdek- egyeztetésre, konszenzusra alkalmas és képes testületet. Illetve; egységesen megszavazták azt is, hogy az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Országos Vezetéséhez kívánnak tartozni. A formai rész (jelöltek bemutatása, szavazólapok kiosztása, titkos szavazás Sjtb.) után a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, Csenki Ferenc „egyhangú” eredményt hozott nyilvánosságra, Fokiné Édl Erzsébetet 141 érvényes szavazattal választották meg az szb titkárává. Hasonló arányú bizalmat kapott az SZB többi, 12 tagja is. A mintegy háromezer dolgozót foglalkoztató mamutintézményben az elmúlt időszakban kevés ilyen egyetértő légkörű tanácskozás volt, mint a tegnapi. Jelzi ez talán azt az óhajt is, hogy új lappal indulva talán a feszültségek feloldására is nagyobb remény lesz. Bár az ellentmondások, érdekkülönbségek továbbra is jelen vannak az intézmény falain belül és kívül—és ugyan hol nincsenek?!—a küldöttek egyetértése, egységes állásfoglalása az új szellemű szakszervezeti tevékenység kiindulópontja is lehet. N. M. 0 A kiállításon huszonegy szoftvergyártó cég képviselteti magát. (Méhesi Éva felvétele) „DIRI”-vel például könnyebb! Számítástechnikai kiállítás Kecskeméten Számoljon a vidékkel is! — ez a tömör, de sokatmondó felszólítás a jelszava a kecskeméti Tudomány és Technika Házábaü tegnap délelőtt nyílt, Comment ’89 elnevezésű kiállításnak. A huszonegy résztvevő között, persze, nemcsak vidékiek vannak — Makótól Debrecenig —, hanem akad jó néhány fővárosi vállalat, kisszövetkezet is. A Neumann János Számítógép- tudományi Társaság és a TIT megyei szervezetei először rendezték meg Kecskeméten a programgyártók és -vevők találkozóját, nem véletlenül az őszi BNV és a Compfair ’89 közötti időszakban. A Compfair a számítástechnika hazai legnagyobb seregszemléje, természetesen Budapesten. A Comment — mint hallottuk dr. Király Lászlótól, a TIT megyei szervezetének elnökétől és Szabics István szak- titkártól — nem versenyezni kíván a világhírességeket is felvonultató fővárosi kiállítással, csupán megmutatni szeretné, hogy vidéken is „teremnek” olyan jó programozók, szoftvergyártók, mint Budapesten. A kecskeméti seregszemlén az egészen pici cégek is felvonulhatnak. Olyanok, ahol a pénz kevés, annál több viszont az ifjú fejekben a tudás és az ötlet. A tervek szerint a Commentet is minden évben megrendezik majd, mindaddig, amíg érdeklődés mutatkozik iránta. Az érdeklődés valószínűleg sokáig kitart, hiszen a számítógépek — bármennyire nehezen barátkozik is meg velük az idősebb nemzedék — egyre több területen válnak nélkülözhetetlenné. A Comment ’89 remélhetőleg nemcsak a programgyártóknak jó lehetőség a bemutatkozásra és az üzletkötésre, hanem a felhasználó (vidéki!) vállalatoknak is arra, hogy jobban megismerkedjenek a számítás- technika rejtelmeivel. Mert komputerrel nem csupán könyvelni lehet — mint az manapság inkább szokás —, hanem tervezni, szervezni, döntést előkészíteni is. Vagy egyszerűen csak megkönnyíteni a vezetői munkát, mint ahogy például a kecskeméti Vektor Kft. kifejező nevű „DIRI” programja teszi. A kiállítás csütörtök e;stig várja a látogatókat. Ma délelőttre szoftverversenyt hirdettek a rendezők: komoly versengést a kiállítóknak, játékos vetélkedőt a vállalkozókedvű iskolásoknak. M. Á. A KÖZÖS PIAC ÜZLETEMBEREI A GAZDASÁGI KAMARÁBAN Segély Magyar- és Lengyelországnak A közös piaci országok és Magyarország üzletemberei kedden a Magyar Gazdasági Kamarában megbeszélést folytattak arról, miként fejleszthetők a kapcsolatok. A résztvevőket Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke köszöntötte, majd Antal László kormányfőtanácsos adott tájékoztatást a magyar reformprogram végrehajtásáról. Elmondotta; bebizonyosodott, hogy gazdaságon kívüli korlátok nélkül is fenn lehet tartani az egyensúlyt. A liberalizációs intézkedések eredményesek. Jól halad a vegyestulajdonú piac- gazdaság kiépítése, ám tagadhatatlan, hogy eközben számottevő feszültségek is keletkeznek. Jelentős az infláció, csak nagyon lassan sikerül a költségvetési hiányt csökkenteni, s az alkalmazott szigorú pénzügyi politika nem mindig tereli a vállalatokat megfelelő irányba. Hangsúlyozta: Magyarország célja, hogy a fejlett, demokratikus országok európai közösségének egyenrangú tagjává váljon. Ebből a szempontból biztató, hogy a magyar és a lengyel reformok megsegítésével foglalkozó 24 ország visszafordíthatatlannak ítéli a magyarországi gazdasági változásokat. A kormány elhatározott szándéka, hogy tovább folytatja a reformpolitikát. John Maslen, az Európai Közösségek Bizottsága külkapcsolati főigazgatóságának osztályvezetője röviden ismertette, Magyarország milyen támogatásra számíthat. Elmondotta: a bizottság szerint a közösség országainak sürgősen segíteniük kell a magyar változásokat. Elképzeléseikben egyaránt szerepelnek a pénzügyi egyensúly megteremtését, valamint a reformok támogatását szolgáló intézkedések. A bizottság javítani kívánja az értékesítési feltételeket a magyar vállalatok számára a közösség országainak piacain. Tervezik, hogy meggyorsítják a meny- nyiségi korlátozások leépítését, azokra 1995 helyett már 1992-ig sor kerül. A mezőgazdasági termékek kereskedelmében is koncessziókra számíthatunk. A bizottság javasolja, hogy Magyar- ország számára a közösség alkalmazza a kereskedelemben az általános preferenciális elbánást, amelynek révén jelenleg elsősorban a fejlődő országokat részesítik egyoldalú előnyökben. A tőkebefektetők ösztönzésére lehetővé teszik, hogy Magyarország pénzhez jusson az Európai Beruházási Banktól, valamint a közösség kockázati alapjából. Konkrét segélyként pedig a bizottság 200 millió ECU-t különít el a közösség költségvetéséből 1990-ben Magyarország és Lengyelország támogatására, s valószínűleg a tagországok hozzájárulása is eléri a 100 millió ECU-t. Támogatás várható az USA-tól, valamint a skandináv országoktól is. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes röviden arról szólt, hogy a reform további lépéseként megkezdődik az ország külgazdasági kapcsolatainak alapvető átrendeződése. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy minimálisra csökkennek a KGST-kapcso- latok, ám tény, hogy a közösség országaival folytatott külkereskedelem aránya várhatóan jelentős mértékben növekedni fog. ÚJABB LÉPÉS A JOGÁLLAMISÁG FELÉ — MEGTÁRGYALJA A PARLAMENT— BÁCSBOKODON KEZDŐDÖTT A KITELEPÍTÉS — RENDEZIK AZ INTERNÁLTAK ÉS DEPORTÁLTAK NYUGDÍJÁT Rehabilitálják a kényszermunkára hurcolt német nemzetiségűekct 1944. december 22-én adta ki a szovjet hadra kelt sereg 006Ó számú titkos parancsát. Ebben rendelték el a német származású munkaképes személyek mozgósítását a frontvonalak mögötti közmunkára. A városok, a körzetek katonai parancsnokai határozták meg, hogy mikor és hol kell jelentkezniök a 17 és 45 közötti férfiaknak és a 18 és 39 év közötti nőknek 15 napi élelemmel, 3 rend fehérneművel, takaróval, evőeszközzel. A parancsmegtagadók családját is szigorúan megbüntetik, tudatták a falragaszok, a kö- rözvények. A rendelkezés végrehajtásáért a helyi polgári hatóságokat tették felelőssé. Bármennyire is fájdalmas, de háborús időkben, akkor még ellenségesnek számitó ország területén jogilag is, etikailag is elfogadhatók az ilyen kényszer- intézkedések. Az már kevésbé, hogy a parancs kiadása után ez az úgynevezett rövid-munka némileg meghosszabbodott, a hadi övezet esetenként a Donon, sőt az líraion túlra tevődött. Ma is tisztázatlan, hogy milyen jogi hivatkozással kezdték meg a magyarországi németek egy részének kiszállítását. Többen személyes élmények (élmények?) alapján idézték föl népcsoportjuk megpróbáltatásait tegnap délután, a Magyarországi Németek Szövetsége által szervezett fővárosi sajtótájékoztatón. Zielbauer György kandidátus még fiatal gyerek volt, amikor szülőfaluját, a tiszántúli Elek községet körülvették a zöld tányérsapkás NKDV-katonák és vagonokba parancsoltak 850 embert. A történész hazai és külföldi levéltári kutatások alapján azokkal ért egyet, akik szerint mintegy 60-70 ezer embert vittek ki több éves kényszermunkára a Szovjetunióba hazánk területéről. Sokan csak 4 év múltán térhettek haza, jó néhányán sohasem látták viszont Magyarországot. A németség hazai történetének kiváló ismerőjétől tudom, hogy a mai Bács-Kiskun területéről 2414 embert hurcoltak a Szovjetunióba. Huszonnégy településen kaptak emberek menetparancsot. Ismereteim szerint főként Hajós és környéke szenvedett a legtöbbet eme önkényeskedés miatt. A magyar kormány nevében dr. Erdei Ferenc belügyminiszterjárult hozzá a németek hazai munkaszolgálatához (de csak ahhoz!). Közben főként Rákosi Mátyásé« a vele ez ügyben szövetséges Kovács Imre (az MKP és a Nemzeti Parasztpárt) erőteljesen szorgalmazta a németek túlnyomó többségének végleges kitelepítését. Vorosilov félmillió német deportálását követelte, végül is jóval kevesebb német nemzetiségűt szállítottak az akkori Németországba. Bácsbokodról indult az első szerelvény, 1946. január 10-én. Az itt maradtak közül sok ezret később, a negyvenes évek végén internáltak, száműztek Horto- bágyra, vagy más kijelölt telepre. Hambuch Géza főtitkár tegnapi tájékoztatójában is elengedhetetlennek vélte az ártatlanul meghurcoltak, a csupán nemzeti hovatartozásuk miatt megbüntetettek rehabilitálását és a lehetőségek szerinti kártérítését. Erről valószínűleg még valamelyik októberi ülésén tárgyal az Országgyűlés. Dr. Bálint Tibor, a rehabilitációval foglalkozó kormánybizottság képviselője elmondta: a kormányzat ezekben az ügyekben is a történelmi igazságnak megfelelően jár el, de lehetőségeit részben az ország anyagi helyzete, részben külpolitikai meggondolások, részben a torlódó munkák nehezítik. (Több százezer embert büntettek meg mindenféle jogi alap nélkül.) Azok a Szovjetunióba hurcolt vagy idehaza internált német nemzetiségűek, akiknek időközben nem rendeződött megnyugtatóan a nyugdíja, választhatnak, hogy 500 forint nyugdíjemelést kérnek, vagy a kényszermunkán, a fogságban töltött idejük beszámítását. A kérelmeket a Belügyminisztériumba kell november elseje után beküldeni. A nyugdíjmódosítás visszamenőlegesen augusztus elsejétől érvényes, tehát nem kell aggódniok, akik csak esetleg a jövő év elején kapják meg az értesítést. A kérelmezés feltételeiről, módjáról holnapi lapszámunkban kissé részletesebben tájékoztatjuk az érdekelteket. Heltai Nándor BOGOMOLOV KÖZGAZDÁSZ NÉZETEI A Nyugat tart a szocializmus felé A szocialista államokra általánosan jellemző az a válság, amelyet az országokra erőszakolt vagy kritikátlanul átvett sztálinista és neosztálinista társadalmi rendszer él át — hangsúlyozta a Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozatában Oleg Bogomolov akadémikus. A válság egyes országokban élesen és nyíltan jelentkezett, megkövetelve a politika gyökeres átalakítását. Másutt még latens, burkolt állapotban található, de jelei tagadhatatlanok. A szocialista országok lemaradtak a fejlődésben: ez megmutatkozik a gazdaságban, a szocialista konfliktusokban, érezhető a kiábrándultság az eddig deklarált értékekben, érezhető a hitetlenség a szocializmus előnyei iránt. Oleg Bogomolov részletesen kitért a lengyelországi válságra és a magyarországi átalakulási., folyamatokra, elemezve az 1957 óta végbemenő gazdasági reformokat — Úgy vélem, hogy a reformok nélkül Magyarország ma sokkal nehezebb helyzetben volna. Hiszen azért most a magyar áruk jobb minőségűek, létezik a piac, és annak bizonyos egyensúlya. A pénz is vásárlóerővel rendelkezik, habár igaz az is, hogy egyre inkább elértéktelenedik. A külkereskedelem is fejlett Mindamellett nagyon magas a külföldi eladósodás: ez teszi komorab- bá a képet — hangsúlyozta az akadémikus. Oleg Bogomolov annak a véleményének adott hangot, hogy a tőkés és a szocialista gazdaság közeledéséről szóló „konvergencia”-elméletek ma már nem olyan félelmetesek, mint korábban voltak, hiszen a Nyugat a tökéletesebb, „posztindusztriális” társadalom felé tart, amit itt a kommunizmus első stádiumának, vagy szocializmusnak szoktak nevezni. A közgazdász szerint a szovjet keresetek alacsony szintje egyenes következménye a sztálini rendszernek.-— Az októberi forradalmat megvalósítva nem csökkentettük a kizsákmányolás szintjét, hanem még meg is sokszoroztuk azt a nyugati országokhoz képest — mutatott rá Oleg Bogomolov. A hatalom kérdését boncolgatva kiemelte a szocialista és tőkés országok között meglevő különbségeket, és úgy ítélte meg, hogy Lengyelország és Magyarország esetében nem lehet a kapitalizmus restaurációjáról beszélni. A kialakuló társadalmak ugyanis a korábbi formációktól, de a kapitalista országoktól is eltérő jegyeket fognak magukon viselni — mondta. Megállapításaiból kiderült, hogy a svéd és az osztrák „szocializmus” modellje tekinthető egyelőre a szocialista eszméknek a jelenlegi körülmények közötti egyetlen reális — utópiák és illúziók nélküli — megvalósulási útjának. A szovjet akadémikus szavai szerint vissza kell állítani jogaiba a magántulajdont, mivel az teljesen összeegyeztethető a szocializmussal. Ennek kapcsán elítélte a kérdés dogmatikus megközelítését. A neves szovjet közgazdász élesen bírált egy másik dogmát is, miszerint a bérmunka egyértelműen kizsákmányolást jelentene. Az állami ellenőrzés és adózás mellett a bérmunka nem azonosítható a kizsákmányolással: Lengyelországban és Magyarországon is a magánkézben lévő vállalatoknál dolgozók jobban keresnek az állam- szektorban foglalkoztatottaknál. || Meg vagyok győződve arról, hogy a társadalmi tulajdon megőrzi vezető helyét a szocialista országokban, de emellett el kell ismerni és széles körben kell alkalmazni a magán- és személyi tulajdont, a bérmunkát —j összegeve véleményét a Komszomolszkaja Pravda hasábjain Oleg Bogomolov akadémikus.
