Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
h-k b| POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 250. szám Ara: 5,30 Ft 1989. október 21., szombat Ülést tartott a Minisztertanács A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány rendeletet alkotott a szociális és egészségügyi magánvállalkozásokról. Eszerint a jövő évtől kezdődően minden magán- és jogi személy folytathat egészségügyi és szociális tevékenységet, illetve fenntarthat egészségügyi és szociális intézményt, szolgálatot. A magánvállalkozások bekapcsolódhatnak az állami egészségügyi szolgáltatások körébe, arányos költségvetési támogatásra is igényt tarthatnak. Az orvosi magánpraxis természetesen csak úgy folytatható, ha az illetőnek megfelelő szakképesítése van, s szakterületét folyamatosan műveli. A magángyakorlat főfoglalkozásként is engedélyezhető. A szabályozás kimondja: a szükséges feltételek teljesülése esetén a vállalkozást mérlegelés nélkül engedélyezik. Az ülés részleteit ismertetve Bajnok Zsolt szóvivő elmondta: a kormánya kritikus helyzetben lévő mezőgazdasági nagyüzemek megmentésére „utolsó szalmaszálként” a következő négy esztendőben központi támogatást nyújt talpraállításukhoz. A jamburgi nagyberuházást áttekintve a kormány megállapította: a magyar munkálatok időarányosan haladtak, a 269 felépítendő objektumból 238 már elkészült. Mindez rendkívül fontos, mert a magyar gazdaságnak a földgázra égetően nagy szüksége lesz a következő esztendőkben. A kormány örömmel nyugtázta, hogy a Szentszék kész megvizsgálni a kétoldalú kapcsolatok teljes normalizálásának kérdését. A kormány kijelölte azt a háromtagú delegációt, amely a Vatikánnal egyeztetett időpontban már a közeljövőben megkezdheti a kapcsolat felvételét a Szentszék által kijelölt személyekkel. (MTI) Az MSZP Országos Elnökségének állásfoglalása A Magyar Szocialista Párt alkotmányos alapokon álló párt. Ennek megfelelően az Országos Elnökség tudomásul veszi az Országgyűlés által a pártok működéséről és gazdálkodásáról alkotott törvényt. Megteszi a szükséges intézkedéseket a Magyar Szocialista Párt törvényben előírt feltételek szerinti működéséhez és ezek alapján történő bírósági bejegyeztetéséhez szögezi le az MSZP Országos Elnökségének pénteki állásfoglalása a pártszervezés feladatairól. Ezzel együtt az állásfoglalásban az elnökség meghosszabbította az eredetileg október 31-éig kitűzött határidőt, és hangsúlyozta: az MSZMP volt tagjai számára mindenütt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy december 31-éig erősíthessék meg párttagságukat a szocialista pártban. Az elnökség — figyelembe véve a párttörvény végrehajtási rendelkezéseit — javasolta, hogy a ma még döntő többségben munkahelyi pártszervezetek tagjai elsősorban munkahelyükön erősítsék meg szocialista párti tagságukat, és munkahelyen kívüli alapszervezeteiket ezután alakítsák meg. A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése KORSZAKNYITÓ DÖNTÉSEK AZ ÜLÉSSZAK FINISÉBEN __ • ■ ; V I f ^ F w 9 J ^ A munkásőrség jogutód nélkül megszűnik r Az eredetileg tervezett 9 órához képest egyórás csúszással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatról kialakult csütörtöki hosszas vitában az elvi kérdések felvetésén túlmenően a képviselők számos módosító indítványt tettek. Ezeket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság csütörtök esti, illetve péntek reggeli ülésén mérlegelte — ez utóbbi megbeszélés volt az oka, hogy csak később kezdhette meg tanácskozását a plénum. Felfordulás helyett kibontakozást A vitaösszefoglaló előtt Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a választási törvénytervezet kemény politikai küzdelmek eredményeként került az Országgyűlés elé. Kérte a képviselőket: próbálják szemléleti- leg beleilleszteni ezt a kérdéskört a már elfogadott, a parlament által jóváhagyott alkotmány szellemébe. Kifejtette: ha a Tisztelt Ház elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átmenet erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emelkedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást adva a békés átmenethez. E megállapodás szellemében gondolkodva nem a Tisztelt. Ház lealacsonyítása, hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Nekünk a történelem egyetlen esélyt, lehetőséget adott: a nemzeti felfordulás helyett a nemzeti kibontakozást választani, annak gyötrel- mes, és néha megalkuvásokkal is együttjáró formáját — mondotta Pozsgay Imre. — Nálunk többpárti politikai küzdelem alakult ki, amely csak ebben a választási formában fejeződhet ki. Ezt kell most megértenie minden képviselőnek, félretéve a régi koncepció jegyében született megfontolásokat. Az államminiszter nyomatékkai megismételte: ha ezt a törvénytervezetet nem fogadja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényhozási folyamat. S néhány nap múlva, október 23-án a nép nem a nemzeti megbékélésre fog gondolni, hanem arra, hogy folytatódik a pártállam- rendszer, mert nem érvényesültek azok a törekvések és gondolatok, amelyek jegyében elkezdték az ülésszak munkáját. Variációk a mandátumok elosztására Ezután Horváth István belügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitában felvetődött kérdésekre, javaslatokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen döntve elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot. Leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni a sarkalatos törvények közül. A négy beterjesztett törvényjavaslat szorosan összefügg egymással, s a dominóelvnek megfelelően akármelyiket mozdítják el, dől a többi is. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások kereszttüzébe került — a képviselők számával és a választókörzetek arányával foglalkozó — 4. paragrafussal kapcsolatban kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai között a politikai pártok jelenítik meg a kisebb-nagyobb társadalmi rétegek érdekeit. Elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek számát 176-ra növeljék, ezzel párhuzamosan pedig az országos lista képviselőinek számát 70- ről 58-ra csökkentsék. így összességében 386 lehetne az Országgyűlés létszáma. Ezzel a megoldással egyébként a kormány is egyetért, s támogatja azt az EKA, valamint a Harmadik Oldal is. A nemzetiségek és az egyházak képviseletének kérdéséről szólva a miniszter elmondta, hogy a vitában több megoldási módozatot is felvetettek. Véleménye szerint csak az lehet a megoldás, hogy garantálják az Országgyűlés ülésein az egyházak és a nemzetiségek képviselőinek részvételét és felszólalási jogát. Az előterjesztő vita-összefoglalóját követően Kállai Ferenc (országos lista) képviselő kért szót. Hangot adott reményének, hogy ez a sokat kibírt Országgyűlés becsülettel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne érhesse az a vád: minden igyekezettel ragaszkodik székéhez. Ekkor ismételten szót kért Horváth István. Mint mondotta: továbbra is vitatott kérdés a nemzetiségi szövetségek, valamint az egyházak országgyűlési képviseletének megoldása. Ezért javasolta: a választójogi törvény mellékleteként az Országgyűlés határozatban bízza meg a kormányt a megoldási lehetőségek kidolgozásával. Ilyen lehetőségként említette — a nemzetiségek és az egyházak közjogi szerepének érvényesülése érdekében — egy, a köztársasági elnök mellé rendelt tanácsadó testület létrehozását. Egy jelölt csak egy listán A miniszter javaslatára reflektálva Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) kijelentette: csak akkor tud nyugodt lelkiismerettel választói elé állni, ha garanciát kap, hogy a belügyminiszter határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon visszatér a parlament. Horváth István válasza: ez már nem az ő kompetenciájába tartozik, de véleménye szerint a megoldási mód kidolgozása novemberig elvégezhető feladat. Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogadták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s az egyéni választó- kerületekben megszerezhető mandátumok száma huszonnéggyel emelkedjen. Ennek megfelelően 176 országgyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152-vel szemben — egyéni választókerületben, 152-t megyei, fővárosi választó- kerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredék szavazatok alapján a pártok az országos listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az eredetileg javasolt 70 helyett. A képviselők úgy döntöttek, hogy egy jelölt csak egy listán indulhasson; a tervezet szerint egy személy egyidejűleg négy helyen is jelölhető volt. Elfogadták a képviselők azt a javaslatot is: ha a számítás után üres mandátum marad, akkor azzal az országos listán megszerezhető mandátumok számát kell növelni. Ugyancsak egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a szavazatszámlálással foglalkozó munkacsoport tagjait a helyi, a megyei, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetve a belügyminiszter az után nevezze ki, hogy előzetesen kikéri a választási szerv véleményét is. Végül pedig döntöttek arról is, hogy az eredeti javaslattal szemben ez a törvény is a kihirdetés napján lépjen hatályba. A képviselők elfogadták azt az indítványt is, hogy az állandó lakóhely hiánya a választójog gyakorlása tekintetében ne legyen kizáró ok. Azok az állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat, akik állandó lakhellyel nem, de ideiglenes lakhellyel rendelkeznek. Ezután a képviselők a törvényjavaslatról — a már elfogadott módosításokkal együtt — részleteiben és egészében szavaztak. Az Or( Folytatás a 2. oldalon) Köztársaságielnök-jelölt: Für Lajos A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen pénteken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint 20 ezres tagságát képviselő mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum elnökségének tagja köszöntötte. Az ülésteremben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője, valamint a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás első munkanapján a küldöttek a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgatnak meg, ezenkívül kiegészítések hangzottak el az MDF gazdasági és politikai programjához!, a szervezet választási stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. Az MDF-tanácskozás ügyrendjének meghatározásakor soron kívül szót kért Csurka István, az elnökség tagja. Bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége a választmánnyal és a vidéki szervezetek elnökeinek testületével egyetértésben Für Lajost, az MDF elnökségének tagját javasolja köztársaságielnökjelöltnek, s kérte ehhez a gyűlés támogatását. Ugyancsak szólt arról, hogy az alapszabály módosításának értelmében az MDF- nek elnököt kell választania. Erre a tisztségre Antall Józsefet javasolta az elnökség és a választmány —- mondotta Csurka István. (MTI) (A gyűlés első napi programja lapzártakor még tartott.) Svéd miniszter a megyében A dr. Horváth István belügyminiszter vendégeként hazánkban tartózkodó svéd közigazgatási miniszter, Bengt K. A. Johansson — öttagú küldöttség élén — tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendégeket a megyeházán Gáborját József, Bács-Kiskun Megye Tanácsának elnöke fogadta. Gaborják József tájékoztatta a svéd minisztert és munkatársait a megye földrajzi, gazdasági helyzetéről, s röviden közigazgatási rendszeréről. Aztán kölcsönösen kérdéseket intéztek egymáshoz. A másfél órás megbeszélés a szó igazi értelmében munkajellegű volt. Bengt. K. A. Johansson őszinte, örömét fejezte ki, hogy munkatársaival együtt Budapesten kívül más régióval is megismerkedhet. A továbbiakban sok szó esett a svéd és a magyar közigazgatás korszerűsítéséről, a helyi tanácsi szervek működéséről. A megyei küldöttség részéről ezt dr. Arvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára fejtette ki bővebben, válaszolva a vendégek kérdéseire. A svéd miniszter — miután gazdasági témákról volt szó -r, egyebek között elmondta: náluk mindig ott fejlesztették az ipart, ahol nagyon gyenge volt a mezőgazdaság. S mindig a helyi adottságokat vették elsősorban figyelembe, s mindez meghozta az eredményt. A svéd miniszter elmondta azt is, hogy Svédországban a sajtó, s ezáltal a lakosság nagy figyelemmel kíséri a magyarországi változásokat. A svédek — s méginkább az országukban élő magyarok — csodálják a magyarországi demokratikus fejleményeket. t A svéd miniszter (középen világos nadrágban) Kecskemét nevezetességeivel ismerkedik. (Straszer András felvétele) A küldöttség ezután megtekintette Kecskemét nevezetességeit, egyebek között a Kodály-intézetet, a Népi Iparművészeti Múzeumot, a Széchenyivárosban lévő nagy magyar reformer, Széchenyi István emlékművét, majd délután Bugac- pusztán a vüágszerte híres lovasbemutatón vett részt. R. M.
