Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

TILOS A PÁRTSZERVEZETEK LÉTREHOZÁSA A MUNKAHELYEKEN

(Folytatás az 1. oldalról)

elő, hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Szerinte, ha Esztergomot választanák székhelyül, olyan városba kerülne az Alkotmány- bíróság, amely a magyar államiság bölcsője, államalapító szent királyunk szülő- és koronázási helye, s a tatárjárásig királyaink otthona volt. A módosítás elfogadása esetén a „vidék” megjelenne a közhatalomban, s ez így az első lépések egyike lenne a hatalmi decentralizáció felé.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő.

A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jogelvi kérdést említett.

Majd az új választójogi törvénytervezet főbb céljairól és konkrét intézményeiről szólt.

— A törvény koncepcionális kérdéseinek vitájában kezdetben kibékithe- tetlennek látszó ellenvélemények csaptak össze — emlékeztetett. A kizárólag egyéni választókerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. Eltekintve a feltehetően jól ismert érvek és ellenérvek részletezésétől, a választójogi törvénytervezetben, úgy vélem, sikerült az átmeneti és formálódó társadalmi-politikai viszonyainknak leginkább megfelelő kombinált választási rendszert megfogalmazni, amelyben egyenlő arányban küldhetnek a választók képviselőt az egyéni választókerületekből és a pártok által állított megyei, illetve fővárosi listákról.

— Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista, amely semmilyen vonatkozásban nem azonos a jelenlegi országos listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A javasolt országos lista nem az eddigi célt, hanem azt hivatott biztosítani, hogy a pártok között a madátumok elosztása a legteljesebb mértékben a választók támogatásának arányában történjék. Az országos lista tehát a nem védett vezetők képviselői mandátumhoz juttatásának, hanem az arányos képviselet megteremtésének az eszköze. Ez a szerepe, s nem más —jelentette ki Horváth István.

A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi érdek —r mint valós társadálmi érdek — is közvetlenül kifejeződhet

— mutatott rá.

Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni választókerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja, illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremt.

A továbbiakban kitért azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának kisebb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a kormány nem tudja támogatni, majd igy folytatta.

Egyéni

és listás rendszer kombinációja

— A tervezetnek az az alapeszméje, miszerint parlamentáris demokrácia

— legalábbis a most belátható jövőben

— nincs pártképviselet nélkül. A pártképviselet tényleges súlyának megállapításához viszont elengedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás választási rendszer javasolt kohtbinációja.

Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran felvetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a Parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát elismerve, két dolgot említett meg. Az egyik: hazánk területén a nemzetiségek

Többen, így Márton János (országos lista), Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Raifay Emö (Csongrád m., 1. vk.), Szentágothai János (országos lista) támogatták azt a gondolatot, hogy Esztergom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a parlament ez ügyben is. •

A vitát követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven móelhelyezkedése történeti okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület, legalábbis az arányosság elvének megsértése nélkül. Nem élnek ugyanis viszonylag zárt tömbben, mint a magyarok Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a Szovjetunióban. A másik, hogy a jelenlegi szabályozás sem biztosítja a norma erejével képviseletüket, az tulajdonképpen a központi listán politikai úton történik. Kiemelten fontos követelmény, hogy a nemzetiségek képviseletére a jövőben is legyen politikai kötelezettségvállalás és politikai garancia. Ezzel összefüggésben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a pártok, amelyek hatókörébe került a jelöltállítás, jól felfogott érdekükben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét.

A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselők száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál — más megyék hátrányára — több képviselőt választottak. A| arányosság és a szavazat egyenlőségének követelménye a javaslat szerint jobban érvényesült, s ez így igazságos.

Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételeinek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg ajelöltek számának jelentős növekedését eredményezi.

— Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a különböző politikai erők jelöltjei tisztességes választási kampány során ismertté váljanak, és törvényes, hiteles választásokon méressenek meg

— hangoztatta. — Miközben a jelölési eljárás egyszerűbbé vált, és jórészt átkerült a pártok döntési terrénumába, fokozott hangsúllyal kerül előtérbe a választási kampány szabályozása és etikája. Politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz az elkövetkező választási kampány, amelyhez a törvényes feltété« lek adottak.

Ezekben a szabályokban az európai választási rendszerekbe beépült értékek védelme fogalmazódik meg: a szabad véleménynyilvánítás, a propaganda széles eszköztárának szabad, mások sérelme nélküli alkalmazása, az esély- egyenlőség és az egyenlő feltételek biztosítása, az állampolgári kontroll és jogorvoslat lehetősége a választás egész folyamatában. A törvénytervezet az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek — a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási eszközökért-,' számára elsősorban kötelezettségeket állapít meg, feladatokat ró rájuk, éppen az állampolgárijogok érvényesülése érdekében.

Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. így azt, hogy az országos és a területi választási bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és megbízott tagokból állnak.

Hasonló újdonság, hogy a törvény- tervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. Amennyiben ugyanis

— a választási folyamat egészére kiterjedően — az érintett választópolgárok, jelöltek vagy pártok által benyújtott kifogást a választási bizottság elutasítja, az elutasító döntés ellen a fővárosi, megyei, illetőleg a Legfelsőbb Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Általánossá vált tehát a bírói út, mint a választások tisztaságának, törvényességének végső garanciája.

dosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak állást, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről B a már elfogadott módosításokkal kiegészítve — döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot — minősített többséggel —• 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta.

Új irányítási modell

A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai, hanem a nemzet sorsát érintő, általános társadalmi érdek.

A népszavazással megválasztott köz- társasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés - átmenet biztosításához:»f;« ti »••'itt'/ % ;

Utalt arra, hogy aj köztársasági el- í nők választásáról szóló törvényjavaslat egyszeri alkalomra készült. A javaslat mind a pártok, mind az önszerveződő állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Egyetlen jogi feltételként 50 000 támogató aláírás összegyűjtését írja elő a törvénytervezet a jelöléshez. A köztársasági elnök megválasztásához az állampolgárok nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szükséges. Erre tekintettel a javaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván meg ebben az esetben, mint az országgyűlési képviselők választásánál.

Végül arról a roppant történelmi felelősségről szólt Horváth István, amely most a köz érdekében tevékenykedő, az ország jövőjének alakításában szerepet vállaló szervezetek és személyek minden döntését áthatja. Amikor az Országgyűlés elfogadja az új választó- jogi törvényt, történelmi tettet hajt végre -^- mondotta —, megteremti a demokratikus parlamenti kormányzás feltételeit, s új társadalomirányítási modellt ad az elkövetkező generációk számára.

KÉPVISELŐI

JAVASLATOK

Dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója támogatta a kormány által beterjesztett tervezeteket.

A választójogi törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványok közül tételesen ismertette azokat, amelyek az egyéni választókerületekben megszerezhető képviselői helyek arányát kívánják növelni a területi, illetve országos listán megszerezhető mandátumok rovására. Mint mondotta: a már elfogadott módosított alkotmány szerint a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia szabályainak megfelelően kell a magyar államszervezetet felépíteni.

Ennek megfelelően a pártok a szervezeteiket támogató választópolgárok politikai érdekeinek a hordozói, s rajtuk keresztül valósul meg az állampolgárok képviselete a Parlamentben. Az egyéni választókerületek és a független képviselők azonban — sorolta a bizottság ellenérveit — partikuláris érdeket jelenítenek meg. Ez pedig a kormá- nyozhatóságot veszélyeztetné akkor, amikor a módosított alkotmány a parlamentnek központi helyet szán az állami berendezkedésben.

A köztársasági elnök választásáról

szóló törvényjavaslathoz mindössze annyit fűzött hozzá, hogy azt a bizottság egyhangúlag támogatja. Kitért az elnökválasztás időpontjára vonatkozó országgyűlési határozattervezetre is, kiemelve: a bizottság célszerűnek tartja az eredetileg ajánlott november 26-ai időpontot elhalasztani egy héttel. Tehát a javaslat az, hogy az elnökválasztás első fordulóját december 3-án, sikertelenség esetén pedig a második fordulóját december 10-én tartsák meg.

Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az általános vita első felszólalója kijelentette: a választójogi törvénytervezetet e formájában nem tudja elfogadni. Mint mondta, módosítási javaslattal azért nem él, mert a törvénytervezetbe — annak gondos előkészítése ellenére — semmilyen csoportérdekeket garantáló formula nem illik bele. A hazai egyházak, a hat nemzetiség és a cigányság nevében arra figyelmeztetett, hogy nekik nem lesz esélyük a kollektív parlamenti képviseletre. Mivel diaszpórában, vegyesen és a települések nagy részén kisebbségben élnek, ez a helyzet kizárja a területi elvre alapozott képviseletüket is. Politikai nézeteik sokszínűsége miatt az sem várható, hogy egyetlen párt mögé sorakozzanak fel, de a kisebbségek kollektív érdekképviselete nem is vethető alá pártérdekeknek — hangsúlyozta. Rámutatott, hogy a nemzetiségek nem fognak pártokat alapítani, mert nem szándékuk az elkülönülés, a társadalom egységének pártján állnak.

Rámutatott: ha a nemzetiségiek nem kapnak kollektív képviseletet, az egyenlő annak kimondásával, hogy társadalmunknak nem érdeke e kérdés érdemi rendezése, illetve azzal, hogy ennek jelentősége elhanyagolható.

Dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.), Tiszaföldvár körzeti orvosa szerint az előterjesztett törvényjavaslat „tele van olyan aknákkal, amelyek társadalmi, politikai életünkben előbb- utóbb robbanni fognak”.

Sokallta, hogy 374 hivatásos, fizetett képviselő lesz a Parlamentben, s alig elképzelhetőnek vélte, hogy amatőrökből jó profi képviselők lesznek. Kifogásolta azt is, hogy ezzel a választási módszerrel nem kerülnek be a parlamentbe a gazdaság különböző ágazataiban dolgozó, szakmai tapasztalatokkal rendelkezők, s a képviselőház kénytelen lesz a jövőben a szakgondolkodást nélkülözni. Kérte a képviselőket, hogy módosító javaslatokkal igyekezzenek javítani a törvénytervezeten, mert az elmondottak ellenére sem kívánatos, hogy ezt a kérdéskört most vegyék le a napirendről.

Siidi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), pártszervező alapvetően egyetértve a törvényjavaslattal, egy ponton mindenképpen szükségesnek tartotta annak megváltoztatását. A jogszabály- tervezet ugyanisB- véleménye szerint — nincs tekintettel a választópolgárok millióinak érdekeire, elsősorban a pártok kívánságait veszi figyelembe. Ezért azt javasolta, hogy az egyéni választó- kerületek száma — a törvényjavaslatban foglaltakkal szemben 4^*300 legyen, s az országos lista alapján pedig 74 képviselői helyről dönthessenek a szavazók.

Papp Elemér (Zala m., 4. vk.), Zala- szentgrót körzeti főorvosa az átmeneti időszakra az egyéni választókerületek fenntartását, illetve a területi listás választások lehetőségének elhalasztását szorgalmazta. Érvelése abból indult ki, hogy a csendes többség, az adófizető állampolgár számára az egyéni választókerület jelenti a kapcsolatot választott képviselőjével. Véleménye szerint ha e törvénytervezetet elfogadnák, a választások után térben és időben át- foghatatlan választókerületek alakulnának ki. Aláhúzta: ki kellene mondani, hogy minden magyar városnak legyen elidegeníthetetlen joga képviselőt állítani az ország parlamentjébe.

Fiiló Pál (Budapest, 18. kv.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora kezdeményezte a listán megválasztható képviselők számának csökkentését és az egyéni választókerületek számának növelését. Javasolta: a parlament tekintse a tervezetet első olvasatnak, s készítői dolgozzák át azt. A képviselő szorgalmazta továbbá, hogy a tervezetben egyértelműen fogalmazzák meg, a sorkatonák hol, milyen körülmények között szavazhatnak majd.

Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója a tervezettel kapcsolatos fenntartásairól szólva kifejtette: a választásról szóló törvényjavaslat képes a legkevésbé megfelelni annak a kettős követelménynek, hogy egyrészt kifejezze a társadalom politikai tagoltságát, másrészt elősegítse a többpártrendszer megszilárdulását. A képviselő sokallotta a mandátumok számát, s kifogásolta az egyéni választókerületi, illetve a lajstromos mandátumok arányát. A két rendszer előnyeinek és hátrányainak mérlegelése után az egyéni választókerületek' túlsúlyba jutását támogatta. Fenntartásai ellenére ugyanakkor a javaslatban nem talált lényeges kivetnivalót, és egészében támogatta a tervezetet.

Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nóg- rád m., 6. vk.), a balassagyarmati Városi Kórház osztályvezető főorvosa azt szorgalmazta, hogy a képviselők fogadják el a beterjesztett törvényjavaslatot, amely a békés átmenet fontos feltétele. Véleménye szerint a törvény megalkotása után rövid időn belül meg kell tartani a képviselőválasztásokat, hogy mielőbb létrejöjjön egy főfoglalkozású képviselőkből álló parlament.

Balogh László (Békés m., 143. vk.), a békési Egyetértés Tsz elnöke egyetértését fejezte ki több előtte felszólaló képviselővel, illetve módosító indítványaikkal, köztük azzal a javaslattal, amelyik az egyéni választókerület mandátumainak megkétszerezését indítványozza, s azzal is, amelyik az egyes jelöltek egyidejűleg több módon való jelölését kifogásolta.

Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára azt szorgalmazta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi kisebbségek is kapjanak önálló képviseleti lehetőséget a parlamentben. Hangsúlyozta, hogy e lehetőség törvénybe foglalása az egyik legfontosabb eleme a demokrácia megerősítésének és kiszélesítésének.

Horváth János (Fejér m., 2. vk.), a Videoton televízió-gyáregységének csoportvezetője a törvényjavaslatot azért javasolta elfogadni, mert véleménye szerint az elősegíti a többpártrendszerű parlament visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, a tulajdonviszonyok újrarendezését és a jog- államiság megteremtését.

Varga János (Tolna m., 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Tsz elnöke Tolna, Somogy és Baranya megye képviselőinek megbízásából kért szót. Javaslatukat tolmácsolva ő is indítványozta, hogy változtassanak a törvény- tervezeten: legyen több egyéni választókörzet, és kevesebben kerülhessenek a központi listára. Az agrárszekció egyes tagjainak megbizásából pedig azt közölte az Országgyűléssel: támogatják a sarkalatos törvények elfogadását, de szükségesnek tartják, hogy azokat a problémákat is felvessék, amelyekkel nem értenek egyet. Véleménye szerint figyelembe lehet venni a vitában elhangzott kéréseket, és konszenzusra lehet jutni.

Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének igazgatója véleménye szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy több vidéki város ne kerülhessen egy választókerületbe. A főy^pqsban pedig a kerületi hátárokát figyelembe véve. kell 'rnegnátároznr a valasztökerüléte- ket. Mivel 166 városa van az országnak, a központi lista rovására növelni kell az egyéni választókerületek számát. A központi listán megmaradó mandátumok felén pedig a hazai egyházak, nemzetiségek osztozzanak.

Fekete János (Békés m., 11. vk.), az MNB nyugalmazott első elnökhelyettese javasolta: a parlament olyan törvényt alkosson, amely átmenet a mai, túlzottan az egyéni választókerületre épülő, valamint a tárgyalt tervezetben szereplő teljesen pártcentrikus rendszer között. Rámutatott: a vitában eddig szólók mindegyike egyetértett azzal, hogy az egyéni választókörzetek legyenek többségben. Indítványozta, hogy a törvénytervezetet átdolgozásra adják vissza az előterjesztőnek.

Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) csurgói körzeti főállatorvos véleménye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosz- szabb távon nemzetellenes. Csak a területi képviseleti rendszer szolgálná méltóképpen nemzeti érdekeinket. Sérelmesnek és irreálisnak tartotta a lé- lekszámarányos választási rendszert. Nem jó a megyei lista alkalmazása sem, ugyanis bevezetésével az arc nélküli, pártérdekeket kiszolgáló képviselőkre szavaztatnák a választókat, ha ugyan elmennek szavazni. Mindezek összegzéseképpen a képviselő javasolta a területarányos választási rendszeren alapuló egyéni választási körzetek kialakítását, az országos lista elfogadását, a megyei lista elvetését.

Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás körzeti állatorvosa a független képviselők többségének nevében azt a kompromisszumos indítványt tette, hogy az Ország- gyűlés most ne szavazzon a törvénytervezetről. Javasolta, hogy a nemzeti kerékasztal tárgyalófelei — akiknek alkalmuk volt nyomon követni a parlamenti vitát S üljenek össze, és a vitában elhangzottak alapján alakítsanak ki egy olyan közös álláspontot, amely minden fél, így a parlament számára is elfogadható, s azt mielőbb tárgyalja ismét az Országgyűlés.

Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a földesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elfogadásra váró választási törvényt olyannak kell tekinteni, amelyet a jelenlegi, átmeneti időszakban alkalmaznak. Ennek megfelelően javasolta, hogy 250-re növeljék az egyéni választókerületek számát, s 124 mandátum sorsa pedig országos lista alapján dőljön el.

Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) pártalkalmazott javasolta, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s e tizenkét országgyűlési képviselőt a nemzetiségi demokratikus szövetségek, valamint az egyházak tagjai közül az új parlament válassza meg alakuló ülésén.

Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója lényegében a listás választási rendszer mellett érvelt. Véleménye szerint ha ezt a módszert elvetné a parlament, akkor minden maradna a régiben, s ez azzal járhatna, hogy fejlődésükben, illetve politikai részvételükben akadályoztatnák a pártokat.

Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) pomázi körzeti orvos kérte: azoknak a képviselőknek, akik nem kívánnak a jövőben főállásban részt venni a parlament munkájában, adják meg a tisztességes visszavonulás lehetőségét.

Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a cement- és mészművek vezérigazgatója hangsúlyozta: a többpártrendszert deklaráló alkotmánymódosítással a parlament tudomásul vette, hogy a pártok a politikai érdekek kifejezői. A vita tanulságaként állapította meg, hogy helyes lett volna a parlamentet is bevonni a nemzeti kerékasztalnál folytatott tárgyalásokba.

Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa javasolta: az illetékes bizottságok a belügyminiszterrel, valamint a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő szervezetek képviselőivel még most, a parlamenti ülésszak idején, de legkésőbb október végéig újból vitassák meg ezt a jó törvényalapot, lássák el a megfelelő kiegészítésekkel, s tegyék lehetővé, hogy mielőbb elfogadhassa az Országgyűlés.

Huszár István (országos lista) szerint a politikai differenciálódás folyamata még nem fejeződött be, nem alakult ki hazánkban a kívánatos politikai egyensúly sem. Ebben a‘M- megfogalmazása szerint — kegyetlen időszakban igen nagy türelemre, önmérsékletre, bölcsességre és realitásérzékre van szükség, hogy elkerüljük a politikában a szétesettség állapotát, a gazdaságban az összeomlást. É gondolatokat a képviselő azzal hozta összefüggésbe, hogy a sarkalatos törvények egymással szoros kapcsolatban állnak, s ha most a választójoggal foglalkozót nem szavazza meg a parlament, vagy a döntést elhalasztja, megbomlik az egység, és nem tudnák megalkotni a békés átmenethez szükséges jogszabályokát. Ezért a törvénytervezet elfogadását javasóL- tá,' hozzátéve: a parláméntb'dh'1 kapjanak helyet a pártok fölé emelkedni képes társadalmi szervezetek, nemzetiségi és egyházi szervezetek képviselői is.

Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), rendelőintézeti főorvos, a Magyar Demokrata Fórum közelmúltban megválasztott képviselője elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a vita külső szemlélőjében könnyen az a benyomás alakulhat ki, mintha a többpártrendszer kialakulásával valamiféle nagy rossznak nézne elébe az ország. Ezt a benyomást erősítik az olyasfajta kijelentéseik például, amelyek a pártharcoktól óvják az Országgyűlést. A többpártrendszer azonban nem rossz — szögezte le a képviselő hanem a politikai élet természetes működési formája.

Aggályok hangzottak el azzal kapcsolatban is, hogy a választások során majd a pártok vezetői kerülnek a parlamentbe. Marx Gyula azonban megfordította ezt a kérdést: „nem az a természetes-e, hogy azok a főhivatású politikusok, akik a pártok élén állnak, irányítsák az ország politikáját, és azok legyenek a parlamentben?”

Schöner Alfréd (országos lista) főrabbi a törvényjavaslatot kiváló elméleti szakanyagnak minősítette, ám arra a kérdésre, hogy miként használható a gyakorlatban, nem tudott egyértelműen kedvezően válaszolni. Az előtte felszólaló Marx Gyulával vitatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyháznak is megvannak a maguk sajátos, specifikus érdekei, amely igényli a parlamenti képviseletet.

Az elnöklő Szűrös Mátyás — rövid időre megszakítva a felszólalások sorát —javaslatot tett az Országgyűlés munkájának ütemezésére. Ennek alapján a plénum úgy döntött, hogy még csütörtökön befejezi az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Péntek estig megtárgyalja a köztársasági elnök választásáról, a munkásőrség megszüntetéséről, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatokat, az internáltak, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat- tervezetet, az 1956. október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítványt, továbbá meghallgatja az állami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót, végül megválasztja az országos választási bizottságot és egyéb személyi kérdésekben dönt.

A következő ülésszak Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.) javaslatát elfogadva — október 30-án kezdődik. Azon az ülésszaHORVATH ISTVÁN ELŐTERJESZTÉSE

Mandátumok a választók támogatása arányában