Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
4 § PETŐFI NÉPE I 3989. október 18. TERMÉSEK ÉS TERMÉKEK Mit tudhat egy gyümölcsfajta? 9 Borok. Válasz: öt év alatt Negyedszázada létesítették § elsőként az országban |1 azt a telepet, amely többszöri névváltozás után a Mezőgazdasági Minősítő Intézet Helvéciái Fajtakísérleti Állomása nevet viseli. A valamikori meggondolások között talán első helyen szerepelhetett az, hogy ez a vidék jól reprezentálja a gyenge adottságú termőtájat sívó homokjával, szinte szaharai csapadékviszonyaival. Ha pedig fordítunk a dolgon, ez az a hely, ahol ki lehetett próbálni azokat a gyümölcs- és szőlőfajtákat, amelyek — az akkori koncepciónak megfelelően ■— a, semmi másra nem alkalmas földekre kerülhettek. Ennek az elgondolásnak a helyességét megkérdőjelezte az idő. Az viszont tény marad, hogy olyan telepre igenis szükség van, ahol összegyűjtve a legújabb hazai és külföldi fajtákat, azok minősítéséhez adatokat gyűjtenek és ajánlják a köztermesztésnek, vagy éppen elvetik. Hogy a kép teljesebb lehessen, s ne csak a homokon hozott eredményeket lehessen alapul venni, megalakultak hasonló feladattal más termőtájakon is állomások: Pölöskén, Tordason és egy kisebb Kaposváron. A helvéciai állomás 88,5 hektáros területének alig felén mintegy 1400 gyümölcsfajta van, almák, körték, szilvák, cseresznyék, meggyek, kajszik és őszibarackok, bogyósok, valamint 110 szőlőfajta. Elég könnyen belátható tehát, hogy az úgynevezett fajtaforgót nem egykönnyen lehet betartani, annál is inkább, mert egy-egy fajtáról véleményt 5 termőév alapján lehet kialakítani. Ha ezután bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a hazai köztermesztésre, kivágják, ha nem, az állomás gazdálkodásának egy részét képezheti eladható gyümölcseivel. Felsorolni is nehéz lenne azt a kívánt adathalmazt, amelyet aztán a minősítő intézet témafelelőse figyelembe vesz, míg ajánlást tehet a minősítő tanácsnak, amely aztán dönt: elfogadja-e, államilag minősíti-e az adott fajtát? Amit maga a fa „tud”, az ellenálló képessége a különböző betegségekkel szemben, termőre forduJá,sának j körülményei, virágzó- és termékenyülőképessége, aztán a lényeg: a termés minősége. Mekkora a hozam, mennyire tárolható, mennyire piacos, mutatós' és még ezeregyféle műszerrel, súllyal, szemmel érzékelhető adat. Mindezt — ugyanúgy, mint a többi állomás — a helvéciai is folyamatosan szolgáltatja a témafelelős, elismert szakembernek. Itt azonban valami mást is elvégeznek, olyan dolgokat, amelyekhez egy kicsit több is kellett, mint a többi állomáson. Itt a kiválasztott fajták termését tárolhatóság szempontjából is objektiven vizsgálják. Ezen túl egy parányi laboratóriumban fel is dolgoznak jó néhány fajtát. Lesz belőlük befőtt, ivóié, szörp, aszalvány vagy éppen párlat. A szőlőből pedig — szintén a kiválasztott fajtákból IS kis meny- nyiségű bor, melyet amúgy házasi- tatlanul vizsgál a szigorú bizottság. így tehát egy-egy fajta elismertségéhez a végtermék minősége szintén fontos adalékká válik. A fogyasztói visszajelzések - bár nem objektív mérceként ^ már az állomás gazdálkodását is érintik. Hiszen ha egy fajtából sokan keresnek mondjuk szemzőhajtást, arra a termelő mondott érték- ítételetet. Vagy ha a leszedett és a környékbeliek vásárlókedvére váró gyümölcsöt a kutya sem veszi, az szintén beletartozik a megítélésbe. S hogy közben az elvárások is sokkal szigorúbbak lettek? Persze. Meglátszik például azon, hogy a nemesítők már a saját „portájukon” szelektálnak, csak a legígéretesebb fajtákat jelentik be. Nem véletlen, hiszen a bejelentőnek kötelezettsége van a vizsgálat díjában. Amíg futott a gyümölcs-, szőlőtelepítések dotáció húzta szekere, addig bizony lehetett engedményeket tenni, s tett is a termelő. Ma kétszer megnézi, melyik az a fajta, amely hosszú ideig alapja lesz termelésének. Teszi mindezt úgy, hogy — képletesen szólva — egyik szemét le nem veheti a piacról. A fajtakiválasztás előtt pedig mindenekelőtt jó erősen megnézi, milyen eredményeket is produkált az öt vizsgálati, kísérleti év alatt az, amit kiválasztott. Gál Eszter MASZEK TEHERAUTÓK A HATÁRON TÚL Hol tart a magán fuvarozás ? A belföldi fuvarozásban a múlt évben egy minisztertanácsi rendelettel utat engedtek a magán- és az állami szektor közötti versenynek. A jogszabály a nemzetközi fuvarozásra is kaput nyitott, ám a legfontosabb, hogy a január l-jén életbe lépett jogszabály megengedi a ma- ganfuvarosoknak a közületi megrendelőknek végzett szállítást. Gyakorlatilag bármekkora és bármennyi fuvareszközt üzemben lehet tartaniuk, sőt, megfelelő engedélyek birtokában, vállalhatnak külföldi fuvarozást is. A kisiparosok helyzetéről kérdeztük Darabos Bálintot, a KIOSZ megyei titkárhelyettesét. — Mi kell ahhoz, hogy valaki magánfuvarozást végezzen?- A kisiparosok által végzett közúti közlekedési szolgáltatáshoz a helyi tanács által kiadott iparigazolvány, illetve a közlekedési felügyelet által kiadott üzemben tartási engedély szükséges. Az utóbbit természetesen feltételekhez kötik, például előírt vezetői engedéllyel, pályaalkalmassági minősítéssel, vagy szaktanfolyammal kell rendelkezni. A jogszabály szigorítást is tartalmaz a gépjárművek közterületen való tárolására, illetve műszaki állapotára vonatkozóan. — Hogyan alakult a személy- és teherszállító kisiparosok száma? — A fuvarozó, kisiparosok száma a megyében arányosan emelkedett. Az egyenlő feltéleket teremtő jogszabály megjelenését követően a jogosítványt váltók száma meg • sokszorozódott. Amíg 1987. január l-jén 149 taxis, 771 teherfuvarozó és 4 autómentő dolgozott a megyében, addig ez év első felében már 232 taxissal, 1164 teherfuvarozóval, 10 autómentővel és 8 ma- gánautóbusz-tulajdonossal számolunk. Fuvarozó kisiparos a városokban 844, a községekben pedig 570 tevékenykedik. Ez év január l-jétől valamennyi közúti közlekedési szolgáltatási ágazatban jelentős átrendeződés kezdődött, a fu- varpiá'citfli' bélül1 növekédétt' áJrrlá- gánszektor részaránya. — Milyen feladatáP^árinázták ebből a KIOSZ-nak?- A KIOSZ-nak mint érdek- képviseleti szervezetnek elsőrendű feladata volt, hogy a jogszabály- változásokból eredő elvárásokra felkészítse a tagságot. Ezt írásos propagandával, szakmai kiadványokkal és személyes találkozásokon tudjuk megvalósítani. Ehhez a munkához segítséget kaptunk a megyei tanács közlekedési osztályától, a közlekedési felügyelettől, de felajánlotta szolgálatait a Kunság Volán is. A szervezeten belüli szakmai tagozódást a megye kis-, iparosai segítették a személy- és teherfuvarozók országos szakmai tagozatának létrehozásával. Ez a szakmai csoport alkalmas arra, hogy közvetlenül segítse a személy- és teherfuvarozó kisiparosokat. — Úgy tudjuk, hogy a magánfuvarosoknak vizsgát kell tenni. Igaz ez?- Rendelet írja elő a közúti közlekedési szolgáltatást végzők számára szaktanfolyamok elvégzését. Ez arra kötelezte a kisiparosokat, hogy akik ez év január l-jétől gyakorolják tevékenységüket, ez év július 1-jéig, akik január 1-jét megelőzően is fuvarozást végeztek, azoknak 1990. július 1. napjáig 15 órás tanfolyamon kell részt venniük, s a tanultakból vizsgázniuk kell. Több vállalat és intézmény vállalkozott arra, hogy a kisiparosokat felkészítik, levizsgáztatják. A KIOSZ is megkapta erre az engedélyt, ám a kisiparosok szabadon dönthettek arról, hogy hol jelentkezzenek. Az ez évben kezdett teherfuvarozó kisiparosok tanfolyamát és szakvizsgáját a megyében két alapszervezet — Kecskemét, Kiskunhalas — bonyolította le, ahol 130-an tettek-szakvizsgát. A kezdő magántaxisok megyére kiterjedő előkészítő tanfolyamát és vizsgáját Kecskeméten tartottuk, amelyen 25 kisiparos vett részt. Folyamatosan szervezzük a régi kisiparosok tanfolyamait és vizsgáztatását. A teherfuvarozók közül eddig 109-en, a taxisok közül 52-en tettek vizsgát. — Kapták-e mentesítést valakik e vizsgák alól? — A jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező gépjárművezetők részére a megyei tanács közlekedési osztálya mentesítést adott 37 teherfuvarozónak, 8 személy- szállítónak és 4 autóbusz-vezetőnek. — Végez-e nemzetközi fuvarozást a megyéből kisiparos? — Megyénkben nagy az érdeklődés a nemzetközi árufuvarozás iránt, ám néhány jogszabály nehezíti e tevékenység kibontakoztatását. Nagyon sok előírás, rendelet tisztázatlan, illetve ezek megismerése nehézkes. Ezek között említem meg a fuvarengedély, a TIR- igazolvány beszerzését, a személyi és úti okmányok engedélyezését, a vám- és devizalehetőségeket. Ismeretem szerint egy-két kisiparos már ennek ellenére részt vesz — korábbi thütíkahelyén szerzett tapasztalatok alapján — nemzetközi fuvarozásban. — Akadnak-e nehézségek a járművek beszerzésében? — A gépjárművek beszerzésével általában nincs gond, de egyes típusok vagy nagyobb teherbírású gépkocsik megvetele hasonló a személygépkocsik beszerzéséhez. A szervezetnek az Autókerrel kialakított együttműködése alapján ez évi szállításra lehetőség van bármilyen típusú gépjármű megvásárlására, devizabeszerzésűre is. — Mi a jellemző a gépjárműállományra? — A gépkocsik esztétikailag és műszakilag elöregedettek. A javítás önerőre támaszkodik, bár az utóbbi időben a Kunság Volán felajánlotta javítási kapacitását, telephelyét, amiről a kisiparosokat tájékoztattuk. A legnagyobb gond, ez már közhelynek számít, az alkatrészellátás. Ezen sajnos még nem tudtunk változtatni — mondta befejezésül Darabos Bálint. Gémes Gábor KÉTFÉLE TURAY Egy naivának nem szabad megöregednie Most körülbelül 82 éves lehet, talán ő sem egészen bizonyos benne, annyiféle dátumot közölt már a nyilvánossággal életében, mindig arra gondolva, hogy égy naivának nem szabad megöregednie. Nemcsak évszámot változtatott, de hónapot és napot is, egyszer például azt közölte velem, hogy karácsonykor született, én ünneplő köszöntőt írtam róla valamelyik lap december 24-ei számában, jóval később derült ki, hogy valójában szeptemberi kislány. Ugyan miért mondott valamikor karácsonyt? Mert jobban hangzik, felelte, mindössze ezért. Aztán eljött egyszer a pillanat, amikor Turay Ida rájött, hogy az életkora teljesen mindegy, ő ugyanis az évek számától függetlenül tartja magát ahhoz az íratlan törvényhez, hogy egy naivának nem szabad megöregednie. Nem öregszik, csakugyan, túlemelkedik ráncokon, szarkalábakon, dátumokon, belülről maradt és marad örökre fiatal, gyermeki kedélyű, bakfis ragyogásé, huncut szemű, aranyos mosolyé. S ha újabban nágymamákat játszatnak is vele, ami természetes, ő ezeket a grószmuttikat is úgy formálja meg. hogy árad belőlük az örökifjúság, ami nem egészen szükségszerű, ami már Turay Ida személyiségének kisugárzása. Különben az a néző, aki sűrűn vendége a budapesti Thália Színháznak és egyidejűleg rendszeres nézője a Magyar Televíziónak is, kétféle Turay Idával találkozhat. A Tháliában jó szerepekben foglalkoztatja, szinte elkényezteti jó szívű, színészimádó igazgató főrendezője, Kazimir Károly. Játszott- játszik a Bal 4-es páholyban, a Doktor úrban, az Egy komisz kölyök naplójában, Kazimir még parádés bravúrszerepet, egy majdnem monodrámát is keresett neki, Marguerite Duras Szavan- nah-öböl című, misztikus lírai játékának főszerepét. A képernyőn pedig időről időre műsorra tűzik a háború alatti és előtti 9 A Szavannah-öböl című színműben, 1987-ben. magyar filmeket, az Új rokont, a Péntek Rézit, a Hotel Kikelet, az Áz én lányom nem olyant és a többit. Mert abban az időben bizony alig forgattak olyan magyar filmet, amelyben ne osztottak volna szerepet a közönség üdvöskéjének, egyik fő kedvencének, Turay Idának, pedig szériában forogtak a magyar filmek akkor, évi harmínc- Öt-negyveri is elkészült belőlük. Tizenhat éves volt (ne keressük most már, hogy ez időszámításunk utáni hányadik évben történt), amikor a legnagyobb magyar színházi egyéniségének egyike, Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója (de hozzátehetném: egyben főrendezője és fődramaturgja) felfedezte. Egy új magyar vígjáték, a Darázsfészek főszerepére kellett egy fiatal cs lehetőleg ismeretlen arc és Bárdos, becserkészve a színészegyesületi iskola növendékeit, ezt Dusikában találta meg. (Dusika — így hívja őt születése óta mindenki, a család.a barátok, de a közönség is). Egyed Zoltán, az akkori idők legnevesebb színházi újságírója írta róla akkor, felfedezvén az ifjú színésznőt: tizenhat év és tizenhét nyílt színi taps —, mert ennyiszer hívták ki a debütáló színésznőpalántát a premieren a függöny elé. Amilyen fiatalon kapta el és vonta magához a színpad, olyan fiatalon, alig egy évvel később fogta hálójába a szerelem is, az életre szóló. Az akkor már sikeres fiatal vígjátékíró, Békefii István személyében jelentkezett ez a szerelem, amely a megismerkedés után szinte órákkal már házasságba fordult. Túl azon, hogy a színésznő és az író csakugyan szerette egymást, ez a szoros kapcsolat művészileg is gyümölcsözőnek bizonyult és a közönség is profitált belőle. Hány meg hány kiváló vígjátékot írt Békefii István úgy (Magdát kicsapják, a Méltóságos asszony trafikja, Pesti mese, Janika stb.) — egyébként többnyire társszerzőjével, Stella Adorjánnal közösen —, hogy írás közben eleve Turayra gondolt, mint a készülő női főszerep megformálójára. Eljött aztán egy időszak, amikor Turay Ida „átment Frau Békeffibe”. 1956- ban, pontosabban szólva: 1957 elején elutazott a házaspár Budapestről. Nem disszidáltak, hanem útlevéllel hagyták el a hazát, mert Békefiit, aki már a háború előtt és alatt is jónevű színpadi szerző és filmforgatókönyv-író volt Eu- rópa-szerte, kint újabb szerződések várták. Film- és tejeviziós filmforgatókönyvek írására szerződtették, olyan régifefede már réges-régen külföldre származott — rendezők várakoztak Békeffire, mint például Vajda László, akivel Békeffíék idehaza, a többi között a Kölcsönkért kastélyt, odakinn meg, 57 után, a Bozzi urat forgatták. Magyar anyanyelvű — és idegen nyelvekét nem nagyon tudó — színésznő iránt persze lényegesen kisebb a kereslet határainkon túl. Az író, ha nemtudja is tökéletesen az idegen nyelvet, szerződés és jó téma esetén mindig talál magának fordítót odakünn, aki kellő anyagiakért az adott nyelvre szépen átteszi. De a színésznőnek nincs ilyen lehetősége. így vált aztán odakinn hosszú éveken át Frau Békeffivé, azaz Békéimévé Turay Ida, mert csak kevés lehetősége volt arra, hogy kinti magyarok előtt fellépjen. Nemrégiben könyv jelent meg Turay Idáról, még ebben a mai végtelen könyváradatban is figyelemre méltó. Párkány László írta a kellemes, színes, olvasmányos könyvet. Aki többet akar tudni a művésznőről, olvassa el. Talán még kapható. Barabás Tamás 9 A fiatal I uray Ida a \ idám Színpadon, Benedek Tibor és Rosthy Magda társaságában. • Az alma keménységét méri Fazekas István laborvezető. • Ilyen egy termékvizsgálat.
