Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-17 / 246. szám
ÁTADTÁK A DIPLOMATA SZEMÉLYI TÁRGYAIT Javaslat a munkásőrség megszüntetésére Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői ülésén jelentést hallgatott meg a magyar— csehszlovák és a magyar—osztrák kormányfői tárgyalásokról. A Minisztertanács konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Munkásőrség megszűntetését, és ezzel összefüggésben a honvédelemről szóló törvény módosítását. A Minisztertanács áttekintette a téli időszak energiaellátási helyzetét. (MTI) (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon). ú J\ KÉCSKEI TELEKPANAMA A keresztapák névsora (2. oldal) . - . mmi A kalocsai érsek Nemesnádudvaron I (2. oldal) I Ejtőernyősből I igazgató (3. oldal) Fehérhegyi dilemmák I NEM FÚJJA EL A SZÉL (4. oldal) Hol tart az internáltak I rehabilitálása? (5. oldal) Beregovoy francia miniszter a német újraegyesítésről Tanúsás tevő (Méhesi Éva felvétele) lat Idősek hete a kecskeméti Margaréta otthonban Október évek óta az időseké, az ősz közepén szinte minden településen szakítanak időt a köztünk élő öregek köszöntésére. Ilyentájt egy kicsivel több figyelem jut számukra a rohanó, dolgozó fiatalabbaktól, de mégsem annyi, hogy az egész esztendőre elosztva is jusson az ünneplés melegéből. Tulajdonképpen nem is vágynak ők a tisztelgésre, békében, biztonságban, egészségben szeretnének élni. Sajnos kevesen vannak, akiknek mindenből jut, mert a boldog öregség sem az érdemek jutalma... A kecskeméti Margaréta otthon lakói, a gondozási központhoz tartozók, szép környezetben, felügyelet mellett élik napjaikat. Ezen a héten még a szokásosnál is több program vár rájuk, tegnap délelőtt ugyanis Béres Erzsébet igazgató megnyitotta az idősek hetét. Lesz ebben az időszakban operettdélután, játékos vetélkedő, egészségügyi előadás, filmvetítés, útibeszámoló, színházlátogatás, szüreti mulatság — mindenki válogathat kedve és egészségi állapota szerint. Az aulában megrendezett kézimunka-kiállítás megható látvány: némelyik munka a művészi kivitelezésről, másik a már bizonytalan kezek reszketeg tű- kezeléséről tanúskodik. Csabai István- néi Imre Józsefné alkotásai mellett nem lehet szó nélkül hagyni Szilágyi Sándor kötött mellényeit, Buzsik Béla hímzett térítőjét. Ezek a kézimunkák bizonyságul szolgálnak, hogy az ember alkotókedve, még ha ereje, vitalitása meg is fogyatkozik — töretlen ... N. M. PÁRIZS (Reuter). Fenntartásait hangoztatta a napjainkban ismét gyakran emlegetett német újraegyesítéssel szemben Pierre Beregovoy francia pénzügyminiszter. Mitterrand egyik legközelebbi politikai munkatársa vasárnap televíziós inteijújá- ban a riporter kérésére a többi között a német egység témakörében is kifejtette nézeteit. A miniszter emlékeztetett a német nacionalizmus által okozott múltbeli pusztításra, a német hegemónia szerepére all. világháborúhoz és nagymértékben az első világháborúhoz is vezető eseményekben. Beregovoy elismerte ugyanakkor, hogy mindkét országban él az újraegyesítés vágya, amelyre szerinte a nyugat-európai integráció felgyorsítása a legjobb válasz. „Egy olyan Európa felépítésére van szükség, amely mélyen gyökerezik a realitásokban és erős ahhoz, hogy egy napon befogadhassa Németország másik részét is” hangoztatta. A miniszter óva intette Bonnt attól, hogy az egyesítés csábításának engedve elhanyagolja kötelezettségeit az európai (nyugat-európai) közösséggel szemben. „Nem hiszem, hogy a Szovjetunió, bármilyen politikai, gazdasági vagy demokratizáló átalakuláson megy is át, meg fogja engedni egy németek uralta Közép-Európa létrejöttét. A történelem megmutatta, hogy ennek milyen következményei lehetnek” — mondta a szocialistapárti politikus. Nem volt merénylet Jelcin ellen Barta György, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Nem igaz, hogy merényletet kíséreltek meg Borisz Jelcin ellen — jelentette ki hétfőn a szovjet Legfelsőbb Tanács ülésén Vagyim Bakatyin belügyminiszter. Maga Borisz Jelcin is rövid nyilatkozatot tett képviselőtársai előtt, megerősítve a belügyminiszter szavait. Hasonló hírek újra meg újra felröppennek Moszkvában a radikálisan reformpárti népi küldöttről. A múlt héten már sokfelé halálhírét is költötték. A Jelcin támogatására szervezett, egyre rendszeresebbé váló nagygyűlések állandó „programpontja”, hogy a politikus tisztelőit megnyugtatják: nem igazak a népképviselő elleni merényletről szóló híresztelések. Először az év elején teijedt el ilyen hír a szovjet fővárosban, s azóta minduntalan újjászületik. Mindenesetre most először találták szükségesnek az illetékesek, hogy a híreszteléseket a törvényhozás fóruma előtt cáfolják. Lezárult a Wallenberg-ügy? Tomóssy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Csaknem három órán keresztül tárgyaltak hétfőn Moszkvában Valentyin Nyikiforov szovjet külügyminiszter-helyettessel és Vlagyimir Pirozskovval, a KGB elnökhelyettesével a Raoul Wallenberg Társaság képviselői és a Budapestről a Szovjetunióba hurcolt svéd diplomata rokonai, akik vasárnap érkeztek a szovjet fővárosba. A moszkvai találkozón a svéd vendégeknek átadták Wallenberg személyi tárgyait, amelyekre csak a közelmúltban bukkantak a sztálini megtorlásokat kivizsgáló szakértők: a diplomata útlevelét, jogosítványát, élelmiszerjegyeit, jegyzeteit, a letartóztatásakor nála talált valutákat, egyebek között magyar pengőt. Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő és Nyikolaj Uszpenszkij, a szovjet külügyminisztérium osztályvezetője arról tájékoztatták az újságírókat, hogy a svéd küldöttségnek bemutatták azt az eredeti - 1947. július 17-én íródott — feljegyzést, amelyben a ljubljankai börtön egészségügyi szolgálatának helyettes vezetője jelenti feletteseinek a diplomata elhunytát (a Wallenberg elhunytara utaló egyetlen dokumentum — halotti bizonyítványt nem állítottak ki — kópiáját ugyancsak átadták a svéd küldötteknek). Szovjet részről a találkozón méltatták a svéd diplomata budapesti emberbaráti tevékenységét, s tisztelettel adózva, mély részvétüket fejezték ki Wallenberg hozzátartozóinak. Ugyanakkor közölték azt is, hogy Wallenberg letartóztatásának, fogvatartásának körülményeiről nem sikerült semmiféle új nyomra bukkanni az archívumokban. Uszpenszkij bejelentette azt is, hogy nem volt Wallenberg-akta, ugyanis a svéd diplomata ellen nem volt eljárás, hadifogolyként kezelték a börtön nyilvántartó lapja alapján — ezt a dokumentumot is átadták a Wallenberg Társaságnak. A szovjet diplomata szerint semmi remény arra, hogy Wallenberg esetleg túlélte volna 1947 nyarát. Geraszimov ehhez hozzáfűzte, hogy a ljubljankai börtönben azokban az időkben az elhunytakat, illetve a kivégzetteket elhamvasztották, s a „Donszkij” kolostorban helyezték el a hamvakat. NYERS—OCCHETTO MEGBESZÉLÉS Az európai baloldal egysége A Magyar Szocialista Párt és az Olasz Kommunista Párt kapcsolatairól, az együttműködés lehetőségeiről, a két párt politikájában fellelhető azonosságokról folytatott megbeszélést hétfőn Budapesten Nyers Rezső, az MSZP elnöke és Acbille Occbetto, az OKP főtitkára, aki az MSZP elnökségének meghívására érkezett fővárosunkba. Mint arról Dégen István, az MSZP elnöke irodájának vezetője tájékoztatást adott, a tanácskozáson — amelyen részt vett Giorgio Napolitano, az OKP vezetőségének tagja is — az olasz vendégek nagyra értékelték az MSZP kongresszusán történt minőségi változásokat, amelyek közelebb hozták egymáshoz a két pártot. Különösen fontosnak nevezte Oc- chetto, hogy az MSZP politikájában a demokrácia szempontjából fontos, alapvető emberi értékek kapták a legfőbb hangsúlyt. A „demokrácia” fogalma egyébként sokszor elhangzott Nyers és Occbetto megbeszélésén. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a demokrácia a szocializmus építésének nem eszköze, hanem a szocialista értékek kibontakozásának útja, s az a fő cél: a demokrácia váljék a társadalom alapvető létformájává. A szocializmus-felfogás újfajta értelmezéséről is szó volt e tanácskozáson. Nyers Rezső szerint a szocializmus egész elméletrendszerét újra kell gondolni, de ezt nem határozatok útján, hanem szabad, tudományos vélemény- és eszmecsere révén kell megtenni. Mind Nyers Rezső, mind vendége egyetértett abban: a szocializmus számukra egyszerre mozgalom és politikai irányzat. A két párt közeledett egymáshoz, de mindegyik megőrzi a maga autonómiáját — hangsúlyozták a megbeszélés résztvevői, hitet téve az európai baloldal egysége mellett Ennek a baloldalnak nyitottnak kell lennie minden haladó erő előtt — hangoztatták. A pártközi együttműködés első konkrét formájáról is megegyezés született a hétfői eszmecserén: az MSZP és az OKP képviselői a jövőben kétoldalú konzultációkat folytatnak a pártközi kapcsolatokat és a világpolitikát érintő legfontosabb kérdésekben, munkacsoport keretében fogják tanulmányozni az európai baloldalhoz fűződő viszony kérdéseit, a nyugat-európai integrációnak a kelet-európai térségre gyakorolt hatását, valamint a biztonság- politikával összefüggő témákat. Acbille Occhettót és Giorgio Napolita- nót a nap folyamán fogadta Pozsgay Imre államminiszter és Horn Gyula külügyminiszter is. Az olasz vendégek még hétfőn este elutaztak Budapestről. (MTI) Az Országgyűlés törvényhozói tevékenysége az utóbbi egy-másfél évben olymódon felgyorsult, hogy 1949 óta ilyesmire a magyar Parlamentben nem volt példa. Jellemző erre a gyors, ugyanakkor megfontolt törvényhozói munkára, hogy a szeptember végén kezdődött őszi ülésszakról hét törvény tárgyalását el kellett halasztani, ezekre csak a ma kezdődő második fordulóban kerül sor. Azokat a törvényeket, amikről az Országgyűlésnek döntenie kell, a közvélemény úgy ismeri, mint „sarkalatos" törvények, és méltán rá is szolgáltak erre a megkülönböztetésre. A Hazafias Népfront vasárnap késő este véget ért kongresszusán mind Németh Miklós miniszterelnök, mind Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter — aki maga is részt vett a törvények kimunkálásában — sorsdöntőnek nevezte a törvényeket és a soron következő parlamenti ülésszakot is. Tárgyalnak majd a képviselők az alkotmány módosításáról. Törvényt hoznak a politikai pártok működéséről és azok gazdálkodásáról, az alkotmánybíróságokról, az országgyűlési képviselők választásának a rendjéről, a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséről és az elnök megválasztásáról, az állami számvevőszékről és az 1956-os népfelkelés kapcsán hozott ítéletek jogorvoslásáról. Feltehetően képviselői interpelláció nyomán — módosítják majd a földtörvényt, és Békési László pénzügyminiszter tájékoztatja a törvényhozókat az állami, a volt MSZMP és egyéb társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról. Pártoktól és a meglévő közhatalmi intézményektől teljesen független alkotmánybíróság felállításáról született megállapodás egy hónappal ezelőtt a nemzeti politikai egyeztető tárgyalásokon. Az alkotmánybíróság feladata a többi között az lesz, hogy megvizsgálja a már érvényben lévő, illetve ezután meghozandó törvényeket, jogszabály okát abból a szempontból, hogy megegyeznek-e az alkotmány előírásaival. Hasonlóképpen e testület elé kerülnek — rendszerint képviselők vagy képviselőcsoportok javaslatára — a törvényjavaslatok és a nemzetközi szerződések. Az alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslat kimondja, hogy a testület tagja nem lehet országgyűlési képviselő, nem lehet tagja egyetlen politikai pártnak sem, és az sem választható alkotmánybírónak, aki a megválasztását megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vezető állami tisztséget viselt, vagy valamelyik párt alkalmazottja volt. Érdekesség, hogy a törvényjavaslat korhatárt is tartalmaz —- 45 évnél fiatalabb tagja az alkotmánybíróságnak nem lehet, és a megválasztandó személynek legalább 20 éves jogi gyakorlattal kell bírnia. A 15 tagú testületnek egyelőre öt tagját választják meg, másik ötöt az új Országgyűlés, s a testület csak öt esztendő múlva teljesedik ki. Hasonló érdekes és a közvélemény figyelmét felkeltő törvényjavaslat az is, amely a pártok működésével és azok gazdálkodásával foglalkozik. A politikai egyeztető tárgyalások során az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal nem tudott megegyezni abban, hogy működjenek-e a pártok a munkahelyeken, csak annyi dőlt el, hogy minisztériumokban és egyéb közhatalmi szervezetekben politikai pártok nem működhetnek. Az MSZMP annak idején beleegyezett, hogy a politikai pártok a munkahelyeken munkaidőben nem politizálhatnak, a munkahely szervezeti-vezetési rendszerébe nem épülhetnek be, tehát az eddigi gyakorlattól eltérően a gazdálkodásba sem szólhatnak bele. Valószínű, a törvényjavaslat tárgyalása során hosszas vita következik majd a pártvagy ónról, mivel az állami tulajdonú, de a volt MSZMP kezelésében lévő ingatlanok és egyéb vagyontárgyak esetében a tulajdonjog és a kezelői jog szinte összemosódott, az egykori állampárt tulajdonaként kezelte az állami vagyon eme részét. Amint országgyűlési képviselőktől az utóbbi egy-két hétben hallani lehetett, a választópolgároknak nemigen tetszik az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslatnak az a. része, amely egyéni kerületekben csak 152 képviselőt kíván megválasztani. így mintegy 70 ezer választópolgárnak lenne egy képviselője és ez jóformán a kétszerese a jelenlegi képviselői körzetek választópolgárai számának. Az Állami Számvevőszék felállítása elsősorban az állami gazdálkodással kapcsolatos pénzügyek miatt szüksé-. ges, ennek a szervnek a joga lesz a költségvetés és az állami szervek gazdálkodásának rendszeres és folyamatos felülvizsgálata. A jövő év január 1-jével megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely eddig ezt a feladatot ellátta. Hegyes HA MÁSKÉNT NEM LEHET: Fel kell mondani az egyezményt Romániával Menekültek Magyarországon A genfi menekültügyi egyezmény szellemében október 15-étől a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala jár el a menekültekként hazánkba érkezők ügyében — közölte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján. Gál Zoltán elmondta, hogy jelenleg 22 583 Romániából érkezett menekült tartózkodik hazánkban. Közülük 17 788-an magyar, 3498-an román, 1267-en pedig német nemzetiségűek. Az elmúlt év január elseje óta több mint 28 ezren érkeztek Romániából, s közel 26 ezren kaptak tartózkodási engedélyt. Ez idő alatt harmadik országba 2500-an távoztak, mig saját elhatározásból 528-an visszatértek Romániába, 2500-at pedig a magyar hatóságok irányítottak vissza. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormánynak változatlanul az a törekvése, hogy minden nemzeti kisebbség a szülőföldjén gyakorolhassa emberi jogait. Senkit sem ösztönöznek menekülésre, de akik hozzánk fordulnak, azokon segíteni kívánnak, noha ez egyre nagyobb terhet jelent az országnak. Kiemelte, hogy az egyházak nagyon sokat segítenek a menekültek életkörülményeinek javításában. Ahhoz, hogy a Romániából érkezett magyar nemzetiségűek megkapják a magyar állampolgárságot, módosítani kell a magyar—román állampolgársági egyezményt. Ha a magyar kormánynak ez a törekvése nem sikerül, akkor fel kell mondani az egyezményt, mert a több mint 20 ezer ember életét megnyugtató módon kell rendezni. Az államtitkár rámutatott: a hivatalosan is menekültnek nyilvánított személyeket néhány kivételtől eltekintve megilletik majd a magyar állampolgárok jogai. A menekültek azonban nem kapnak választójogot, s nem vonatkozik rájuk a hadkötelezettség, s nem tölthetnek be olyan tisztségeket, amelyekhez a magyar állampolgárság szükséges. Minden kérelmet egyedileg bírálnak el. Egy kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy egy esetleges menekültáradat esetén — amelynek lehetőségét nem lehet kizárni —, várhatóan korlátoznák a beutazást illetve a me- nekülti státus megadását. Sorsdöntő ülésszak?
