Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 16. Kulcsár Kálmánt választották elnökké (Folytatás a: 1. oldalról) ■ adataira is kitért. Történelmi fontosságúnak minősítette az Országgyűlés jövő heti ülését, amelyen alkotmányos sorskérdésekben kell dönteni. Annak a véleményének adott hangot, hogy a sarkalatos törvények megalkotását megelőző politikai egyeztető tárgyalások erősítették a törvényelőkészítés társadalmi bázisát, még akkor is, ha sok képviselő önállóságának korlátozását látja ebben. E felfogás szellemében üdvözölte a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalását, amely az alkotmányozással összefüggő kérdésekben éppúgy figyelmeztet a napi politikai érdekekre alapozó szűklátókörűség veszélyeire, mint a közmegegyezés érdekében szükséges kompromisszumok elkerülhetetlenségére. Rámutatott: a közmegegyezés csak az Országgyűlés nagy jelentőségű törvényalkotó munkája után válik teljessé. POZSGAY IMRE: Az új magyar államiság megteremtése előtt Délután kért szót Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP elnökségének tagja, a Hazafias Népfront korábbi főtitkára, aki hangoztatta: egy új párt, a Magyar Szocialista Párt képviseletében is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Az MSZP múlt heti kongresszusáról szólva rámutatott: az új párt megalakulása fordulat értékű, nagy horderejű történelmi eseménye ennek az országiak, világos bizonyítvány arról,;hogy a pártállam és állampárt konstrukció lebomlott, szétesett. Ezzel együtt az új magyar államiság megteremtésének lehetősége áll előttünk. Az államminiszter kijelentette: egy percig sem szakadt el ettől a mozgalomtól, egy percig sem szünetelt az az erős kapocs, amely 1982 és 1988 között jött létre közte és a mozgalom között. Pozsgay Imre köszöntötte a kongresszust a Demokratikus Magyarországért mozgalom egyik vezetőjeként is. Leszögezte, hogy az új mozgalom nem kiván versenytársa lenni a népfrontnak, hanem — a magyar közélet sajátos dimenziójaként — választási szövetséget ajánl neki a közelgő politikai eseményeken, az új magyar államiság megteremtéséhez. Reagált azokra a véleményekre is, miszerint személyét a legmagasabb méltóságra is elfogadná a nép, ha kilépne a pártból. Pozsgay Imre kijelentette: „Nem tudok megfelelni ennek a követelménynek! Én a magam méltóságát sohasem valamiféle pártoskodásban teremtettem meg. Soha nem hittem, hogy egy párthoz tartozás olyan, mint valamiféle lakásbérlemény, ameVITA A szombaton félbemaradt vitával folytatta vasárnapi munkanapját a Hazafias Népfront kongresszusa. A délelőtti órák nemegyszer parttalanul szétfolyó vitájában egymást érték a népfront jövőjével vagy éppen a helyi problémákkal kapcsolatos, jórészt már lyet aszerint hagyok el és aszerint váltok, amiként azt a politikai fordulatok kívánják. Ezért úgy hiszem S: mondotta —, éppen a közmegegyezés, a nemzeti együttműködés jegyében hinni, bízni olyan módon lehet egymásban, ha tudjuk, kik vagyunk, honnét jöttünk, s a becsület vonalát nem a pártok j vagy a pártonkívüliség-vonalán húzzuk meg. Mert az valahol a gerinc mellett jés a jellem vonalámhúzódikrmeg.” A délutáni, majd az esti órákba nyúló vitában több hozzászóló kitért a civil társadalom megszerveződésének fontosságára, a népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint arra, mely szervezetekkel karöltve működhet a jövő népfrontja. Az egyházak képviselői egybehangzó véleményként fogalmazták meg: az elmúlt évtizedekben a népfront volt az egyetlen hely, ahol az egyházi személyek, illetve az egyházhoz kötődők teljes jogú állampolgárokként tevékenykedhettek. A cigányszervezetek képviselői a vitában azt sérelmezték, hogy a cigányság érdekeinek felvállalásáról és közvetítéséről mintha megfeledkezett volna a népfront. A vita egyik sarkalatos kérdéseként vetődött fel: alakuljon-e bejegyzett tagsággal rendelkező szervezetté a népfront vagy működjön-e továbbra is mozgalomként. A nemzetiségek képviseletében szóló küldött reményét fejezte ki, hogy a magyar társadalom valóban meg akarja őrizni a nemzetiségi kisebbségeket, bár az asszimiláció még soha nem volt ilyen ütemű, mint az utóbbi néhány évben. a korábban elhangzottakat ismétlő vagy újrafogalmazó felszólalások. Néhány markánsabb felvetés a kongresz- szus vasárnap délelőtti, „menetéből”: szükségtelenek a megyei népfrontapparátusok, helyükön szolgáltatást nyújtó információs irodákat kellene létrehozni; a bizonytalanná váló költségvetési támogatás helyett a jövőben a népfrontot is egyfajta vállalkozói magatartás jellemezze, s az ésszerű gazdálkodás érdekében állítsanak fel egy felelős vagyonkezelői központot. „Nem szeretném, ha pártosodna ” A kongresszus előtt illő legfontosabb kérdés volt: pártként vagy politikai mozgalomként készüljenek a közelgő választásokra? A Hazafias Népfront leköszönő országos tanácsának egyik tagja, a bajai Schmidt Ildikó, az utóbbi elgondolást támogatta: —Nem szeretném, ha a népfront pártosodna. Egyetértek viszont azzal a gondolattal, hogy a választásokon önálló politikai erőként kellene megméretnie önmagát. A demokratikus átalakulást most ugyanis a többpártrendszerrel azonosítják sokan. Nyilvánvaló azonban, hogy egyetlen párt sem tudja átlépni önmaga érdekkorlátjait. Anra van tehát szükség, hogy legyen egy olyan erő, amelyik ellensúlyozza a pártpolitikai gondolkodás- módot. -Ez lehetne a népfront Vállalnia kell a pártokhoz nem tartozó közélet képviseletét- — Sokak szemében viszont hitelét veszítette a népfront. Megkérdőjelezik azt is, hogy szabadulni képes azoktól a szolgalelkektől, akik miatt a hajdani MSZMP „előszobájaként” is emlegették. — Az egypártrendszer idejében valóban „pecsenyesütögetésre” használták sokan a társadalmi szervezeteket. Ennek a kongresszusnak képesnek kell lennie arra, hogy ne a „serpenyők számát”, hanem a valódi tenniakarást növelje. (N. N. M.) A népfront jövőtervenek megítélésében jószerével teljes egyetértés mutatkozott a küldöttek körében, ám többen megjegyezték: nem csak hosszú távú koncepciókban kellene gondolkozni, szükség lenne a következő egy-két év feladatait felölelő konkrét dokumentumra is. A kongresszuson szót kért Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, akit több felszólaló a HNF köztársaságielnök- jelöltjének javasolt az előző napon. A népfront-mozgalomról szólva Kulcsár Kálmán úgy vélekedett, hogy a HNF pártokon felülemelkedve — de azokkal együttműködve — alkalmas erő lehet az integrálásra, a progresszív erők összefogására. Az alkotmányozás folyamatáról kifejtette: az 1949-es alkotmány elvágta azt a fonalat is, amely Európához, s azt is, amely a magyar múlthoz kötött minket. Ezt most helyre akarjuk állítani & mondotta. A kongresszus korábbi felszólalóihoz hasonlóan a miniszter is nagy fontosságot tulajdonít az önkormányzatoknak. Mint mondotta: már a XIX. század nagy gondolkodói is az állam- és a társadalom-szerveződés legfontosabb elemének tekintették az önkormányzatokat. Jelen korunkra vonatkozóan pedig — Eötvös József szavait idézve — úgy ítélte: az állami minden- hatósággal szemben az önkormányzat biztosíthatja az állampolgárok közvet- lpn védelmét, védekezési lehetőségét. Ha a magyar politikai kultúra negatív vonásait ki akadjuk. lyi^zpbölni, akkor az önkormányzatoknál leéli kezdenünk; a demokráciát alulról kell megszervezni. A Hazafias Népfront kongresszusának vitájában minduntalan visszatérő önkormányzatok kiépítésének lehetőségeivel foglalkozott elsősorban felszólalásában Horváth István belügyminiszter is. A Hazafias Népfront IX. kongresz- szusa ezt követően nagy többséggel elfogadta az Országos Tanács beszámolóját, a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a mozgalom jövőtervét, az elhangzott szóbeli kiegészítésekkel, illetve Kukorelli István vitazárójával együtt. A tanácskozás tudomásul vette a történelmi bizottság jelentését is a népfront történetéről. Mivel az előre kiküldött alapszabály-tervezetet a szerkesztőbizottság lényegesen módosította, annak sokszorosítása alatt István Lajos, a jelölőbizottság elnöke kapott szót, s röviden ismertette a bizottság szempontjait. Cseres Tibor, a Magyar írók Szövetségének elnöke — aki Kulcsár Kálmán és Szokolay Sándor zeneszerző mellett szintén szerepelt a listán HNF-elnökje- löltként — visszalépett a mozgalom elnökévé jelölésétől. Miután a résztvevők megkapták az alapszabály tervezetét, hosszas vitába kezdtek az egyes pontokról, számos módosító javaslatot fogalmaztak meg. A délutáni órákban -f mintegy háromórás vita után B a -küldöttek elfogadták a Hazafias Népfront alapszabályát. Az új alapszabály értelmében a Hazafias Népfront tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet, amely az önkormányzati szervek, illetve az azokra épülő független, demokratikus, szociális biztonsagot nyújtó jogállam megteremtésén munkálkodik. Egyúttal kezdeményezi a pártok közötti együttműködést. Újdonságnak számít az alapszabályban az a kitétel, miszerint a népfront vezetőségében csak olyan személyek tölthetnek be tisztséget, akik nem vesznek részt valamely párt országos testületében. Az alapszabály értelmében a Hazafias Népfront központi vezető testületéi: a kongresszus, az országos tanács és az országos elnökség, míg a tisztségviselők: elnök, ügyvezető elnök, hét alel- nök, ügyvezető titkár, valamint két titkár. Új testület az országos tanács mellett működő tanácsadó testület, amely a tudományos, a művészeti élet, az egyházak és a nemzetiségi szövetségek kiemelkedő személyiségeiből verbuválódik. Nyílt szavazással, elsöprő többséggel Kukorelli Istvánt választotta ügyvezető elnökévé a Hazafias Népfront IX. kongresszusa. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének 37 éves egyetemi tanára 1989 áprilisától ugyanezt a posztot töltötte be a népfrontban. Pozsgay és Kulcsár Az első nap délelőttjén a felszólalók közül néhányan állást foglaltak abban: kit indítson köztársasági elnökjelöltként a mozgalom. Volt, aki kimondta, kire gondolt, más csak célzott rá. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszterre, aki az első sorban ült — Pozsgay I mre mel- ‘ lett. A Bács-Kiskun megyei küldöttek ebéd közben beszélgettek erről. Az államminisztert támogatták legtöbben, mint megfogalmazták: Pozsgay. a népfront korábbi főtitkára munkásságának időszakára datálódik a mozgalom „aranykora”. Éppen most pártolnának el tőle? Délután már Huszár István ült a két „rivális” között. Baljára Pozsgay, jobbjára Kulcsár került. Oda nem illő közjáték zavarta meg a hosszas jelölési procedúrát: a résztvevők „kitapsolták" az egyperces hozzászólás időtartamát túllépő Fekete Gyula írót, akit nem sokkal azelőtt az Országos Tanács tagjává választottak. Fekete Gyula az incidensre azzal reagált, hogy bejelentette lemondását. Egy küldött javaslatára a levezető elnök szavazásra bocsátotta: elnézést kér- jen-e a kongresszus az írótól. Bár a szavazáskor 315-en megkövették Fekete Gyulát, 239-en nem támogatták ezt a javaslatot, 46-an pedig tartózkodtak, az érintett erről nem szerezhetett tudomást, mert közben távozott a kongresszusi teremből. A meddő jelölési vita közben Szokolay Sándor zeneszerzőé- aki Kulcsár Kálmán mellett a másik HNF-elnökje- lölt volt — úgy döntött: visszalép, nem vállalja a jelölést a mozgalom elnöki tisztére. Miután egyetlen jelölt maradt, nyílt szavazással döntött a kongresszus: túlnyomó többséggel, 12 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elnökévé választotta Kulcsár Kálmánt. A Hazafias Népfront új elnöke — aki igazságügy-miniszter is — megköszönte a küldöttek bizalmát, s röviden annyit mondott: a népfront számára kijelölt és végrehajtandó program pontosan körülhatárolt a-'jövőtervben, s ő maga személy szerint minden erejével azon lesz, hogy az e dokumentumban leírjak sikeresen megvalósuljanak. * A késő esti órákban kezdődött meg a köztársaságielnök-jelölt személyéről a vita. Mig a kongresszus első napján több küldött — választóinak véleményét tolmácsolva — Kulcsár Kálmánt javasolta a népfront jelöltjének, vasárnap már egyre gyakrabban merült fel Pozsgay Imre neve. Úgy vélték, a Hazafias Népfront legutóbbi időszaka elválaszthatatlanul összefonódott Pozsgay Imre tevékenységével. Mások viszont annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a népfrontmozgalom önálló, pártoktól független, „népfrontos” jelöltet állítson, s erre Kulcsár Kálmán a legalkalmasabb. Nemcsak a. népfront, hanem a nemzet érdekeit szem előtt tartva hangzottak el érvek egyrészt a nemzetközi hírű politikus, másrészt a nemzetközi hírű tudós mellett. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kongresszus ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel, illetve, hogy bízzák a döntést az Országos Tanácsra. Ezeket a javaslatokat azonban az egyre fogyatkozó számú küldöttek elvetették. Végül a kongresszus a Hazafias Népfront köztársaságielnök-jelöltjévé §f- nyílt szavazással — 411 szavazattal Kulcsár Kálmánt választotta meg. Pozsgay Imre 131 szavazatot kapott, 29-en tartózkodtak a szavazástól. Kulcsár Kálmán életrajza Kulcsár Kálmán Erdőtelken született, 1928. június 27-én. A középiskolát Egerben végezte, ugyanott kezdte meg tanulmányait, a jogakadémián. Jogi doktorátusi diplomát Budapesten, az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett, 1970-ben lépett be az MSZMP-be. Az igazságügyi szervezet 1950—1957 között tevékenykedett, 1957-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve az MTA Jogtudományi Intézetében dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója volt 1969 és 1983 között. Pécsett a Jogtudományi karon is tanított 1963-tól, majd 1970-ben az ELTE tanára lett, 1973-tól az Akadémia levelező tagja, 1982-től rendes tagja, 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesévé választották. Igazságügy-miniszter 1988. június 29-től. A Magyar Szociológiai Társaság elnöke, részt vesz több más hazai és külföldi tudományos társaság munkájában. Tizenkét könyve jelent meg. Állami díjat 1985-ben kapott, majd 1988-ban tudományos munkásságáért, főleg a szociológiai kutatásokban elért eredményeiért tüntették ki. (MTI) Horn Gyula hamburgi látogatásának visszhangja Az NSZK hírközlésében és politikai köreiben nagy érdeklődést keltett, hogy Horn Gyula külügyminiszter péntek délután részt vett és felszólalt az NSZK-beli Európa Unió közgyűlésén. Az európai föderáció és az európai egyesülés gondolatát támogató, pártokon felüli szervezet arra készül, hogy Magyarországon rövidesen megnyissa első kelet-európai szekcióját. Hasonló tervet készített Lengyelország vonatkozásában is. A magyar diplomácia vezetőjének nagy tetszéssel, gyakran tapssal jutalmazott beszédéből a szombati napilapok kiemelik, hogy a miniszter kinyilvánította hazája érdekeltségét az európai integrációban, elsősorban a gazdásági közösségben való lehető leggyorsabb részvételében, és szükségesnek mondotta a közösség országainak közreműködését a magyar nemzetgazdaság korszerűsítésében. Erre azért is szüksége van Magyarországnak, mert saját erőből aligha tudná felszámolni a korábbi évtizedek alatt keletkezett károkat. A Die Welt Horn Gyulának azt a mondatát idézi, amely szerint Magyarország felfogása szerint a magyar rcformirányvonal eredményessége érdeke egész Európának is. A napilapok megírják, hogy Walter Scheel, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és Hennig Voscherau, Hamburg szabad Hanza-város polgármestere köszönetét mondott a magyar kormánynak és népnek a keletnémet menekültekkel kapcsolatos humanitárius segítségért. (A Norddeutscher Rundfunk észak-németországi rádióállomás szombati jelentése szerint a kora hajnali órákig ismét 542 keletnémet menekült érkezett Magyarországon és Ausztrián át az NSZK-ba.) Nemzetközi Tőkés László Társaság alakult Münchenben Münchenben megalakult a Nemzetközi Tőkés László Társaság. A Temesváron élő Tőkés László református lelkész nevét felvett társaság megalakítását a Délsziget című magyar hatvani folyóirat kezdeményezte. A társaság figyelmet kíván fordítani a nemzeti kisebbségek sorsára, sajátos kultúrájára, művészetére, s e'gyút- tal erősíteni kívánja identitástudatukat. A szervezőbizottságban hazánkat többek mellett Moldvay Győző, a Délsziget szerkesztő-kiadója és Dévényi János SZOT- díjas ötvösművész képviselte. Moldvay Győző az MTI tudósítójának elmondta: felhívással fordultak a külföldön élő magyarokhoz, melyben kérték, hogy támogassák a társaságuk munkáját. Szólt arról, hogy a társaság tevékenysége nem sért nemzeti érdekeket, nem kiván politikai harcba bocsátkozni egyetlen ország alkotmányos jogainak érvényesítésével, ám minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Helsinki szelleme egyre jobban érvényre jusson, s a kisebbségeket az anyanemzet polgárainak jogaival egyező elbánásban részesítsék. A szervezőbizottság munkájában részt vevő nyugat-európai és egyesült államokbeli írók, művészek, üzletemberek véleménye szerint is van mód és esély a mostoha helyzetbe került kisebbségek életvitelének jobbítására, amennyiben a Nemzetközi Tőkés László Társaság is segít felderíteni a kisebbségi sors nehézségeit, illetve a változtatás igényével megkeresni a világ legbefolyásosabb politikusait, közéleti személyiségeit, hogy minden lehető fórumon szót emeljenek a sanyarú életkörülmények közé szorított nemzetiségek jobb sorsáért. E célt kívánja szolgálni a negyedik esztendeje Hatvanban megjelenő Délsziget című folyóirat is, amely 1990-től minden számában három nyelven — magyar, német, angol — publikál tényfeltáró tanulmányokat, exkluzív interjúkat, amelyek á társaság céljaival egybeeső'témát feszegetnek. (MTI) A Fidesz 2. kongresszusa A programtervezet vitájával folytatta munkáját vasárnap a Fidesz második kongresszusa a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az ülés kezdetén az elnöklő Hegedűs István bejelentette, hogy a Fidesz-kongresszus első két napja alatt 100 fővel gyarapodott a Fiatal Demokraták Szövetségének taglétszáma. A kongreszus harmadik napjának reggeléig pedig már több mint 80 ezren adták kézjegyüket az SZDSZ és a Fidesz közös, népszavazást követelő aláírás- gyűjfő akciójához. Mint ismeretes, egyebek között a köztársasági elnök megválasztását kívánják elhalasztani, s azt az új parlamentre bízni. Ehhez kapcsolódva kért szót Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja: bejelentette, hogy pártja is csatlakozik az aláírásgyűjtő akcióhoz. Az érdemi vita megkezdése előtt Christophe Chailloux, a Francia Szocialista Párt Ifjúsági Szervezetének képviselője a francia fiatalok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek. A délelőtti immár a meghirdetett napirend szerint zajló — plenáris ülés folyamán a szekcióvezetők összefoglalták a szombat esti viták eredményeit. A Fidesz legfontosabb állasfoglalásait tartalmazó preambulum került ezután terítékre, amelyet a kongresszus 'résztvevői elfogadtak. A szöveg egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége megalakulásától kezdve megalkuvás nélkül vett részt a pártállam elleni, a szabad választásokért való küzdelemben. Egyetlen lehetőséget látnak a válság leküzdésére: nyugati típusú polgári demokrácia és piacgazdaság megteremtését. A programtervezetek megvitatása es elfogadása után a Fidesz- kongresszus vasárnap délután megtárgyalta a Fiatal Demokraták Szövetsége szervezeti és működési szabályzatának módosítására benyújtott javaslatot. Erről a szombati szekcióülésen az éjszakai órákba nyúló vita folyt, s a javasolt három tervezet közül többségi szavazással az Ökrös Tamás által kidolgozottat indítványozta elfogadásra a szekció, de a plenáris ülésen a kisebbségben maradt két tervezet készítője is kifejthette véleményét. Körülbelül egyórás vita után a kongresszus a szekció által javasolt változatot fogadta el, amelynek lényege, hogy növekszik a szervezet vezetésében a Fidesz- tanács szerepe. Politizáló tevékenységének elősegítésére.politikai tanácsadó testületet hoznak létre, s a tanácson belül titkárságot is választanak. A módosított szervezeti és működési szabályzat értelmében a Fidesz tagja lehet minden 14. életévét betöltött magyar állampolgár vagy Magyarországon érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező személy, A 35. életévüket betöltött Fidesz-tagok részt vehetnek a szervezet munkájában, ám nem választhatnak és nem választhatók. A szervezeti és működési szabályzat módosítását követően a kongresszus megválasztotta a Fidesz új, 13 tagú választmányát. Ennek tagjai: Fodor Gábor, Rockenbauer Zoltán, Kövér László, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Tirts Tamás, Szájer József, Molnár Péter, Hegedűs István, Wachsler Tamás, Szelényi Zstzsa, Baráth Gergely és Kristóf Csaba. A kongresszus öt tartózkodással és hat ellenszavázattal határozatot hozott arról, hogy á Fidesz indul az 1990. évi parlamenti képviselői választásokon. A résztvevők úgy döntöttek, hogy az előkészületek keretében november 4-én és 5-én kétnapos választási konferenciát rendeznek Budapesten. A kongresszus nagy tapssal köszöntötte a tanácskozáson megjelent Tamás Gáspár Miklóst, az SZDSZ Tanácsának tagját, aki az V. kerületi Ellenzéki Kerekasztal 7— ennek tagja a. Fidesz is—jelöltjeként indul a főváros V. kerületében decemberre kiírt időközi országgyűlési képviselői választáson. Tamás Gáspár Miklós rövid beszédében kiemelte: a jövő, Magyarországának olyan törvényekre van szüksége, amely nem az állampolgárt, hanem az államot tartja kordában, és szavatolja az egyének és a csoportok szabadságát. Ólyan államra van szükség — hangsúlyozta —, ahol nem a személyek uralma, hanem a törvény dominál. (MTI)
