Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-14 / 244. szám
POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 244. szám Ara: 5,30 Ft 1989. október 14., szombat ■ A r» r j Az uj • I rr • egyik szervezője ^ oA" || Kongresszus utáni beszélgetés dr. Szabó Miklóssal Bár nem ígértük meg, de természetesnek tartjuk, hogy ha beszélgettünk a kongresszus előtt dr. Szabó Miklóssal, a megyei pártbizottság első titkárával, most, immár a kongresszus befejezése után, visszatérjünk hozzá, hiszen — ha lehetséges — most legalább annyi kérdés vár válaszra, mint október első napjaiban. Az újságíró mégis bizonytalanságban van. Ott bujkál benne a klasszikus kérdés: Minek nevezzelek? Mert az MSZMP megszűnt, így (legalábbis jogilag) nincs megyei pártbizottság, tehát nincs első titkár sem. Az új párt, az MSZP viszont most építkezik és egyáltalában nem biztos, hogy abban a pártban lesz ilyen funkció. Sőt, szinte biztos, hogy nem lesz. — Az első kérdésem tehát az, hogy most micsoda dr. Szabó Miklós? — A korábbi beszélgetést azzal kezdtük, hogy lezárult egy korszak és egy új kezdődik. Ez a megállapítás érvényes a pártra, és természetesen, az abban tagként vagy függetlenített pártmunkásként dolgozó emberekre is. A megyei pártbizottság jogilag megszűnt ugyan, de a jogfolytonosság alapján, még december végéig dolgozik. Az a feladatunk, hogy szervezzük az új pártot. A kérdésre, hogy végül is1 én most mi vagyok, nem nehéz válaszolnom: jelenleg pártszervező vagy másként elmondva ugyanezt: az elnökség és a lelkiismeretem által megbízott pártszervező vagyok, a jogfolytonosság alapján pedig MSZP-tag. — A kongresszuson megfogalmazódott az az igény, hogy az MSZP alulról építkező párt legyen. Nincs itt ellentmondás, ha ön arról beszél, hogy szervezik az új pártot? Semmiféle ejlentmondást nem látok. Én is, és valamennyien, akik szervezünk, csupán a tagságot szervezzük, s majd ez a tagság fogjaeldönteni, hogy kell-e megyei pártbizottság. Már itt közbevetem; nagyon valószínű, hogy az új pártnak csak egy megyei irodája lesz, néhány emberrel. Tehát nem az úgynevezett felső vezetés fogja megmondani a tagságnak, hogy mit kell tenni, hanem fordítva: a vezetés a tagság akaratának végre- hájtója, vagy ha úgy tetszik, kiszolgálója lesz. — De lesz-e tagság? Mert a kongresszuson az új párt megalakulása, az elnökség megválasztása, a szervezeti szabályzat, a program elfogadása igen komoly kompromisz- szumok árán született meg... — Az új párt valóban a kongresszuson kitapintható politikai erők kompromisszumaként jött létre, s ez feszültségeket is átvitt az MSZP-be. Ezek a feszültségek tapasztalhatók itt, Bács-Kiskun megyében is, sőt, azt gondolom, nemcsak nálunk. Miben nyilvánul ez meg? Abban, hogy többen nem akarnak „megválni” az MSZMP- től. Sőt, tudomásom szerint, például Dúnavecsén többen úgy döntöttek, hogy ők megtartják az MSZMP alapszervezetét. Ugyanakkor mások nem tartják elég radikálisnak a változásokat. Pedig a szervezeti szabályzat, az elfogadott program merőben új pártot jelent. Legnagyobb eltérés a múlt megítélésében és a jövőkép kialakításában tapasztalható. Az elsőn lehet vitatkozni és bizonyára még sokáig folytatódik a polémia. Az új (Folytatás a 3. oldalon) A Mindszenty-ügyben az egyház nem rehabilitációt kér Paskai László Washingtonban Paskai László érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, az Egyesült Államokban tett Ielkipásztori útja során, csütörtökön Washingtonba érkezett. A bíboros tiszteletére az amerikai magyar szövetség vezetősége fogadást adott a törvényhozás épületében. A magyar egyházi vezető ezután az amerikai katolikus egyház központjában tartott élénk érdeklődéssel kísért sajtóértekezletet. Hangoztatta, hogy az egyház az új magyarországi helyzetből „minden lehetőséggel élni kíván”: a feladat a régi egyházi intézmények újjáélesztése és a lelkipásztori munka élénkítése. Arra a kérdésre válaszolva, igénylik-e Mindszenty hercegprímás rehabilitását, Paskai László emlékeztetett arra, hogy a mai magyar kormány nem azonosul az 1948 és 1956 között történtekkel, s az igaztalanul elítélteket rehabilitálja. Az egyház mindenesetre nem rehabilitációt kért, hanem a Mindszenty-per soron kívüli felülvizsgá(Folytatás a 2. oldalon) HIBÁS LÉPÉS VOLT Nyers az 1956-os szovjet beavatkozásról A Nihon Keizai Simbun pénteken közölte Nyers Rezsőnek az MSZP elnökévé választása után adott első interjújából azt a megállapítást, hogy az 1956-os szovjet katonai beavatkozás hibás lépés volt. Nyers Rezső nyilatkozatából a legtekintélyesebb japán gazdaságpolitikai napilap azt is kiemelte, hogy az új pártba várhatóan az MSZMP tagjainak csak 50—70 százaléka lép be. A lap szerint Nyers Rezső hangsúlyozottan szólt arról is, hogy hazánkban nagy várakozással tekintenek a Japánnal való gazdasági együttműködés elé. ENSZ-KÖZGYÜLÉS Az általános politikai Elutaztak a népfrontkongresszus küldöttei Tegnap 14 órakor, külön autóbusszal elutaztak Bács-Kiskun megye küldöttei Budapestre, a Hazafias Népfront ma reggel kezdődő kongresszusára. Indulás előtt dr. Bognár Lajosné, a megyei népfrontbizottság titkára tájékoztatta a küldöttcsoportot a kongresszus menetéről és egyéb technikai kérdésekről. A csoport összetétele: harmincán küldöttek, tizenegyen az országos tanács régebben és újonnan megválasztott megyebeli tagjai, öten pedig meghívottak. Mint az a sajtóból is köztudottá vált — a népfront jövőjével kapcsolatos elképzeléseket illetően — többféle platformot képviselnek a küldöttek országosan, így Bács-Kiskunban is. Kíváncsian várjuk a teljes függetlenségre törekvő politikai mozgalom sorsát, jövőjét meghatározó kongresszus eseményeit. (Straszer András felvétele) vita vége Az ENSZ székhelyén csütörtökön befejeződött a közgyűlés általános politikai vitája. A vita három hete alatt az ENSZ 159 tagállama közül 154 fejtette ki véleményét a világpolitika és a gazdasági helyzet kérdéseiről. A közgyűlés jövő hétfőtől a napirendben szereplő 155 téma megtárgyalásával folytatja munkáját. Az ENSZ-közgyűlés a későbbiekben három rendkívüli ülésszakot is tart majd. Ezeken az eladósodás, a kábítószer-csempészet, illetve a dél-afrikai apartheid kérdésköréről lesz szó. A „Start” dolgozói azonos feltételekkel startolnak Tavaly szeptemberben a hagyományos vegyesipari szövetkezetből alakult Tiszakécskei Start Bútoripari Kisszövetkezet félmilliós nyereséggel zárta az évet. A tény, hogy három hónap alatt ilyen jó eredményeket értek el, azt igazoltatói tették, hogy az önállóságot választották. Bútor-, a cipőfelsőrész-készítő és a szőrmeüzemük jó anyagi alappal kezdte az idei gazdasági évet. Tetemes veszteséget „hozott össze” viszont e rövid idő alatt a volt nagyszövetkezetből alakult másik kisszövetkezet, az építő-, lakatos és vegyesipari. A válás után ugyanis súlyos örökséggel, többmilliós, adóssággal indultak. A lakatosokat az a veszély fenyegette, hogy munka nélkül maradnak, ezért kérték mind a harmincnyolcán a társszövetkezettől. hogy vegye át őket. Kemény viták után a Start kollektívája végül is az igen mellett döntött. A Kiszövtől kapott 3,5 millió forintos hitel (Folytatás a 2. oldalon) • ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK ÜLÉSE Éles vita a sarkalatos törvényekről A „sarkalatos” törvényjavaslatok közül a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló javaslatokkal foglalkozott pénteki ülésén az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A képviselők áttekintették a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval, valamint a vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos törvénymódosítási javaslatokat is. A bizottsági ülésen nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy az adórendszer korszerűsítése vegye figyelembe a környezet- és tájvédelmi beruházások kedvezményezettségét, illetve segítse elő az elmaradott települések fejlesztését. Mint ismeretes, az 1990-re javasolt adórendszer-változások fő elvei között szerepel, hogy ösztönözzenek az új vállalkozásod indítására, oldják a foglalkoztatási és termelési feszültségeket, szüntessék meg az árrendszer és az árarányok visszásságaiból adódó ellentmondásokat. A személyi jövedelem- adónál a változás célja, hogy az átlagos elvonás szintje ne változzék. Az általános forgalmi adónál csak korrekciós jellegű változásokat javasol jövő évtől a Pénzügyminisztérium. A vállalkozási nyereségadó rendszerében javasolt változások lényege, hogy a kieső bevételek fedezetét elsősorban a támogatások leépítéséből, az adópreferenciák csökkentéséből gazdálkodjék ki. * Egyik sarkalatos törvényről sem foglalt testületileg állást az Országgyűlés ipari bizottsága pénteki ülésén. A képviselők nem fogadták el az eredeti szövegtervezeteket. Azzal sem értettek egyet, hogy a törvényjavaslatokban a jogi bizottság majd csak ezután kialakítandó álláspontját támogassák látatlanul, a bizalom elve alapján. Ez a szokatlan javaslat azután merült fel, hogy a képviselőknek nem sikerült tisztázniuk: a jogszabálytervezeteknek melyek azok a sarokpillérei, amelyeken, ha változtatnak, felborul a politikai egyeztető tárgyalásokon elért törékeny egyensúly. Mivel azonban nem ismerik a jogi bizottsághoz benyújtott módosító javaslatok lényegét, csak arról értesültek, hogy azokból igen sok van, az állásfoglalásnak ezt a formáját is elve(Folytatás a 2. oldalon) Bács-Kiskunban az országosnál is súlyosabbak a gondok A megye agrárgazdaságának helyzetéről tárgyalt tegnap délután a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága. A tanácskozáson ezúttal — először jjgé- a Független Kisgazda- párt és a Magyar Néppárt is képviseltette magát. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Baki Ferenc elmondta, hogy a tanácstestület elé kerülő beszámoló — melyről e tanácskozáson is vitatkoztak — agronómiái és közgazda- sági szemlélettel készült. A vázolt kép, hasonlóan az országos helyzethez, tükrözi azt, hogy az agrártermelés e megyében is a válságágazatok sorába került. Súlyosabb talán azonban itt a gond, hiszen e megye az ország mezőgazdasági termeléséből 10-12 százalékkal részesedik, több áruféleségből szerepe országosan meghatározó. Az élelmiszeripar súlyát az jelzi, hogy az összes ipari termelés 40 százalékát alkotja. Az ország élelmiszerexportjának egy- hatoda szintén Bács-Kiskunból származik. Az utóbbi időben kiéleződött — megyehatáron belül is — több ágazat helyzete. Például a kalászosoké és a kukoricáé. E két növény, melyet mintegy 250 ezer hektáron termelnek a megyében, jövedelmezősége jó, ba eléri a nullát. A természeti adott' (Folytatás a 2. oldalon) Olvasóinkhoz Az újságolvasó ember tudja, hogy ha ilyen című írást talál valamely sajtótermékben, akkor a szerkesztő közvetlenül hozzá beszél, az olvasónak akar valami fontosat, lényegeset mondani. Olyat, ami csak a szerkesztőre és az olvasóra tartozik. Mert, természetesen mi naponta ahhoz a hatvanezer emberhez szólunk, akik kézbe veszik a Petőfi Népét, előfizetőként vagy alkalmi vásárlóként várják az információkat, kiváncsiak arra, hogy mi történt a világon, az országban, Bács-Kiskunban vagy a megye településein. De most közvetlenül akarunk szólni olvasóinkhoz, akik észrevették, tapasztalták, hogy ez a Petőfi Népe — noha külsejét többé-kevésbé megőrizte már nem az, ami egy éve, vagy akár csak fél évvel ezelőtt is volt. Elsősorban tartalmában változott meg a lap, seza változás nem fejeződött be, csupán elkezdődött. Terveink és elképzeléseink szerint — ellentétben a korábbi gyakorlattal — olyan újságot akarunk az olvasóknak adni, amely lap nemcsak információt nyújt, hanem eligazítást is. Nemcsak azt írjuk meg; hogy mi történt, hanem azt is, hogy miért történt és miért úgy történt. Vagyis megírjuk a tényszerű igazságot és annak mélyebb okait, összefüggéseit. Néplap akarunk lenni, elérve, hogy az újságot magáénak tudja-érezze Petőfi népe, azok az emberek, akik szorgalmuk, tehetségük, becsületességük, szakképzettségük, hivatásuk és választott foglalkozásuk szerint élnek, dolgoznak, boldogulnak vagy már- már elmerülnek a gondok özönében. Mert, sajnos, ilyenek is vannak, méghozzá nem is kevesen. Segíteni akarunk. Nem csak prófétai jó tanácsokkal, nem csak bölcsességgel, hiszen ezekből úgyis sok van mostanában, s tudjuk, az embereknek nem ilyesmikre van szükségük elsősorban. Sok olvasónk, aki megtisztel bennünket levelével, úgy kezdi sorait, hogy „a Petőfi Népe régi előfizetője vagyok és tudom, hogy már sok emberen segítettek ..." Hosszan sorolhatnám ezeket a jó ügyeket, amelyeket kötelességszerűen, de elsősorban a lelkiismerétünk szerint fölvállaltunk és .sebeket! gyógyítottunk be. Legutóbb egyik kolléganőm boldogságtól sugárzó arccál újságolta a hírt, hogy Leszá- ‘zalékolási tortúra című írása, amely egy kunszentmiklósi asszony kálváriáját idézte fel, sikert hozott. A folytatást még ezután írjuk meg. Azt is le kell írnunk, hogy nem ez a természetes. Nem az újság( iró) kötelessége lenne az „ügyeket" helyükre tenni, jó mederbe irányítani, hanem azoké, akik ügyintézők s ezért fizetést vesznek fel. De amíg nem működik olajozottan a társadalom, a jogállam, addig az újságíró nem elégedhet meg a puszta informálással, a hírszolgálattal. Szívesebben írnánk mi is úgynevezett pozitív szenzációkról, de egyelőre sokkal több az ellenkező előjelű. Mi ezekben is, az úgynevezett leleplezésekben is az igazsághoz, a fényekhez, a bizonyítható körülményekhez ragaszkodunk. Nem megyünk bele abba az etikai-erkölcsi zsákutcába, mint néhány új szervezésű kiadvány, hogy mondvacsinált ügyeket vagy félig- meddig megalapozott „leleplezéseket" kürtöljünk világgá, csak azért, hogy a következő számok valamelyikében megírjuk, hogy sajnos tévedtünk. Nem akarunk senkinek a becsületével játszani, hitelét csorbítani, csak akkor tesszük ezt, ha á tények cáfolhatatla- nul bizonyítanak, vagyis, ha igazat írhatunk. Ebben az esetben viszont nem mi csorbítjuk a becsületet, nem mi ár- | tunk az emberi hitelességnek, mi csupán a kötelességünket teljesítjük, még 1 akkor is, ha egyeseknek „ártunk". Mert a társadalomnak, a népnek, a nemzetnek akarunk használni. Ez a mi programunk, ilyen tartalmú, ilyen eszmeiségű lapot akartmk naponta átadni olvasóinknak. Ma tízezerrel több Petőfi Népe jutott ki a I nyomda ofszetgépéböl. Tízezer olyan I családhoz kopogtatunk be tiszteletpéldányunkkal, ahol eddig még nem volt I a Petőfi Népe mindennap a levélszekrényben. Azt reméljük, hogy közülük sokan úgy döntenek majd: előfizető- I ink, rendszeres vásárlóink, olvasóink lesznek. A. józanságot, a tisztességet, a tájékoztatásban pedig a maximálisai kínáljuk. Politikai csatározásokban a mértéktartásra, a jó és előrevivő gondolatok ápolására, közreadására tehetünk ígéreteket, megjegyezve, hogy a haladó baloldali erőkkel érezzük magunkat egy sorban. Tudjuk, nem könnyű, amire ígéretet teszünk és amire folyamatosan vállalkozunk.- Hisszük azonban: Bács- I Kiskun lakosságának zöme egyetért velünk abban, hogy az újságnak akkor van hitele, ha a sokoldalú igazságot I korrekten képviseli. ' Gál Sándor
