Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-02 / 232. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 2. Elutaztak a prágai menekültek (Folytatás az 1. oldalról) Rudolf Sehers szövetségi miniszter, a kancellári hivatal főnöke — a Deutschlandfunk (DLF) rádió közlése szerint — jelezte: az NSZK prágai és varsói nagykövetsége a jövőben is teljesíti munkafeladatait és nem lesz légmentesen elzárva a külvilágtól. Erre senki nem gondolt. Másfelől azonban bizonyos műszaki átalakításokat, felújításokat kell végrehajtani ily nagyszámú menekült ott-tartózkodása után. A bajor határőrség jelentése szerint az éjjel változatlanul tartott a menekültek beáramlása. Magyarországon és Ausztrián át a reggeli órákig újabb SSO NDK-állampolgár érkezett. * Miután reggelre teljesen kiürült a nyugatnémet nagykövetség épület- együttese, az MTI prágai tudósítója körülbelül 50-60 NDK-állampolgárt látott vasárnap későn délelőtt a misszió előtt, amelyet csehszlovák rendőrök kordonja vett körül. Ezek az emberek abban reménykedtek, hogy bejutván, számukra is lehetővé teszik majd az NSZK-ba való kiutazást. A rendőrök igazoltatták az embereket és megakadályozták, hogy a kerítésen át valaki bejusson a misszió területére. A prágai nyugatnémet nagykövet vasárnap délelőtt a képviselet előtt várakozó NDK-állampolgárokkal közölte, hogy a szombati akció egyszeri alkalomra szólt. Felszólította őket, hogy utazzanak vissza az NDK-ba és kérjenek legális kivándorlási engedélyt. ELTORLASZOLTÁK A VÁGÁNYOKAT Turistainvázió PRÁGA Felkészületlenül érte Csehszlovákiát, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt az országba beutazó, végső úticélként Ausztriába vagy más országokba tartó lengyel turisták száma. A vonatok már hetek óta rendkívül túlzsúfoltak, nem ritka az olyan eset, hogy a 800-1000 férőhelyes szerelvényeken embertelen körülmények között 3000-4000 ember is utazik. Rendszeressé vált, hogy a nemzetközi gyorsvonatok a .lengyel utasinvázió miatt 10-15órát is késnek. Mivel a lengyel turisták többsége spekulációs céllal külön- fajta árucikkeket, mindenekelőtt cigarettát, szeszes italt, ágyneműt, távcsöveket, órákat, fényképezőgépeket akar átvinni Ausztriába, az osztrák vámőrség rendkívül megszigorította a csehszlovák—osztrák határátkelőhelyeken az ellenőrzést. A petrovicei lengyel—csehszlovák vasúti határállomáson, illetve a pozsonyi és breclavi csehszlovák— osztrák közúti átkelőhelyeken már nemegyszer erőszakos cselekményekre is sor került. A lengyelek, akiknek sokszor fél napot is várakozniuk kell, kövekkel dobálják meg és igyekeznek az árokba fordítani más turisták autóit, és durván sértegetik a határ- és vámőröket Breclavnál több alkalommal a rendőrségnek kellett közbelépnie, hogy biztosítsa a rendet, a rendbontókat visszatoloncolják Lengyelországba. A pozsonyi határátkelőhelyen a lengyelek egyfajta tiltakozó akciót is szerveztek az egyik éjszaka, autódudáikkal hosszan tülköltek, megzavarva a pozsonyi külváros lakosainak álmát Itt is a rendőrség avatkozott be. Egyébként már a határ lengyel oldalán hatalmas gondot okoz a turistainvázió, a ziebrzydowicei vasútállomáson a feldühödött turisták több órára eltorlaszolták a vágányokat. Emiatt a Polonia 993, a Báthory expressz 840 percet késett. A súlyosbodó helyzet miatt a csehszlovák vasúti szervek megállapodtak a lengyel vasúti igazgatósággal, illetve a lengyel vám- és határőr szervekkel, hogy a nemzetközi vonatokra csak annyi utast engednek fel, amennyi a hivatalosan megállapított férőhely. A megállapodás szombaton reggel lépett életbe. A KÖZÉP-EURÓPAI ÖSSZETARTOZÁSRÓL Pozsgay Imre ausztriai előadása Magyarország csak Közép-Európán keresztül zárkózhat fel Európához és a világhoz — hangoztatta Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Elnökségének tagja az alsó-ausztriai Krems városban szombaton délután tartott előadásán. A magyar politikus az itt működő tartományi tudományos aijadémia rendezvénysorozatán vett részt. Ennek keretében ő és Erhard Busek osztrák tudomány- és kutatásügyi miniszter előadást tartott Közép- Európa jövőjéről/' Pozsgay Imre kifejtette: a közép-európai eszme másfél százados történetében a magyarság számára váltakoztak a kedvező, békés, felzárkózásra alkalmas időszakok a nemzeti szemszögből rossz emlékű háborús évekkel, de végül is a közép-európai összetartozás múltjáról pozitív mérleget lehet megvonni. Magyarország, amelynek hagyományaival és nemzeti törekvéseivel a második világ- háború utáni rendezés korántsem volt összhangban, az Európától való négy évtizednyi elszakitottság és peremhelyzet után ismét szorosan kapcsolódni akar Közép- Európához, de nem valamiféle anakronisztikus tömörüléshez, hanem mint szuverén államok együttműködő kö-* zösségéhez. Az államminiszter hangot adott meggyőződésének, hogy — különösen a szovjet reformirányvonal hatására - a Kele t-Európának nevezett térségben is új meggondolások fognak érvényesülni az európai eg> ségesülést illetően. Ma nagy lehetőségek vannak a törabiogikán történő felülemelkedésre, de továbbra is számolni kell az államok közötti bizonyos vonzásokkal. Magyarországnak is vannak érdekei, amelyek az eddigi kelet-európai szövetségeseihez való bizonyos kötődéseinek fenntartását kívánják meg, miközben a nyugati vonzás is erősen hat rá, r - Magyarország a Közép-Európába szóló „belépőjegyet” főként az európai értékrendbe való beilleszkedés^ sei, az igazán európai szellemi terméknek számító sza- j badságfelfogás alkalmazásával- akarja megváltani ' folytatta Pozsgay Imre. Az erre irányuló hazai törekvésekről szólva egyebek között kiemelté az államszocializmus sztálinista modellje által felszámolt állampolgári önrendelkezés helyreállításának fontosságát. Rámutatott: a magyar reformfolyamat ma a gazdasági válság ellenére elsősorban politikai változásokban nyilvánul meg, mert ezek nélkül a gazdasági válság kezelésének csak rövid távú megoldásai —i például a restrikció — lehetségesek, s a gyenge legitimációjú parlament és kormányzat nem képes kellő lendületet adni a gazdasági megújulásnak. A miniszter úgy vélte: kérdéses lehet, hogy a mai Európa mennyire tud együtt élni egy tartós válságban levő Kelet-Európával, de bizonyos, hogy igazi, teljes és egységes Európa nem jöhet létre keleti része nélkül Hangsúlyozta: Ausztriának is érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarországon Közép-Európára, felzárkózásra irányuló fejlődés menjen végbe, mert keleti határain veszélyesebb egy bizonytalan helyzetű, elzárkózó rendszerű szomszéd, mint egy, a világra nyitott ország. . Pozsgay Imre szavai után Erhard Busek előadásában osztrák szemszögből világította meg a közép-európai politika, kultúra és tudomány távlatait, s az ezek valóra váltásában Ausztriára váró tennivalókat. Mindkét miniszter válaszolt a vezető osztrák értelmiségiekből álló hallgatóság kérdéseire. A magyar vendég ezek kapcsán a magyar ifjúság helyzetéről, az európai katonai tömbök felszámolásának kilátásairól és a vallásszabadság maradéktalan érvényesítését célzó magyarországi lépésekről beszélt. A rendezvény befejeztével Pozsgay Imre újságíróknak nyilatkozva kifejezte azt a meggyőződését, hogy az MSZMP közelgő kongresszusán a párt reformvonalának képviselői fognak győzelmet aratni, mert—-mint mondta — erősebbek, szervezettebbek és tisztább a lelkiismeretük is, mint a többi áramlathoz tartozóké. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A MEGYEI NAPILAPOK J TEREMTSENEK ESÉLYEGYENLŐSÉGET Baker Magyarországról Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: „— Igen beható megbeszélésekét folytattam a magyar külügyminiszterrel arról, hogyan segíthetjük országa reformjait” 1= jelentette ki az MTI tudósítójának kérdésére James Baker amerikai külügyminiszter. Baker közép-európai idő szerint pénteken éjjel értékelte New Yorkban a sajtó előtt az ENSZ-közgyűlés első hetében folytatott tárgyalásait. Baker fontosnak tartja a változásokat Kelet-Európábán, s ezért — mint mondotta — a Nyugat kézzelfogható támogatást kíván adni hozzájuk. „Ugyanakkor megismételjük, hogy a reformok sikere végül is a lengyel és a magyar népen múlik. Ettől függetlenül segítenünk kell és segíteni is fogunk” — hangsúlyozta. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy hamarosan mások is követik Kelet-Európábán a lengyel és a magyar példát. Baker kijelentette, hogy a lengyel kormány stabilizálási terve összhangban van a Bush elnök által korábban megadott alapelvekkel. A hét vezető nyugati ország külügyminisztereivel csütörtökön este tárgyalt New Yorkban a Lengyelország és Magyarország támogatását szolgáló tervekről, immár tudatában a „24-ek” (a támogatásban részvevő nyugati Országok) konkrét brüsszeli javaslatának. Az amerikai kormány a jövő héten kíván : dönteni arról, milyen formában kapcsolódik be a támogatásba, közölte. Az MTI kérdésére, hogy vajon egyoldalúan Lengyelországon van-e most a hangsúly, az amerikai külügyminiszter határozott nemmel válaszolt. Lengyelországban valamelyest gyorsabb lehet a haladás politikai téren, míg Magyarországon a gazdasági reform halad gyorsabban előre — de jön a politikai is — mondotta James Baker. Kínai kollégájával folytatott két tárgyalásáról az amerikai külügyminiszter azt mondotta: „érezhető volt a kínai kormány szándéka, hogy mindent megtegyenek a két ország számára igen fontos geopolitikai és stratégiai viszonyunk megőrzéséért”. A kínai külügyminiszter azt mondta, hogy azokat, akik csak eltérő véleményt nyilvánítottak, nem büntetik meg, felelősségre vonják viszont azokat, akik kárt okoztak, „akik megsértették a törvényeket”, mondotta ej Baker. A miniszter válaszaiból kitűnt, hogy a közel-keleti kérdésekben aligha volt érdemi haladás az izraeli külügyminiszter és az egyiptomi elnök bevonásával folyt tárgyalásokon. Az amerikai külügyminiszter közvetetten elutasítottatoz afgán kormány javaslatát, hogy küldjenek amerikai különmegbízottat tárgyalni Kabulba. Arra van szükség, hogy a Nadzsibullah-rendszer átadja helyét egy reprezentatív afgán kormánynak, mondotta Baker. Jazov az USA-ba utazott Hivatalos egyesült államokbeli látogatásra utazott vasárnap Dmit- rij Jazov hadseregtábomok, az SZKPKB PB póttagja, szovjet honvédelmi miniszter. Utazásával partnere, Richard Cheney amerikai vér dclmi miniszter meghívásának tesz eleget. • Bár Jazov látogatásának programjáról a szovjet tömegtájékoztatás előre nem ismertetett részleteket, feltehető, hogy hivatalos megbeszélései kapcsolódnak azokhoz az új megállapodásokhoz, amelyeket egy héttel korábban Eduard Sevardnadze külügyminiszter kötött a James Bakerrel folytatott megbeszéléseden. HOLNAPTÓL A PÁRTOK SZÁMÁRA A megyei napilapok és a nem fővárosi független lapok újságírói országos találkozót tartottak szeptember 30-án Szegeden, a Nyilvánosság Klub szervezésében. A résztvevők több órás vita után a következő nyilatkozatot fogadták el: „Magyarország demokratikus átalakításának előrehaladásával egyre kérdésesebb a megyei napilapok helyzete. A megyei napilapok tájékoztatási monopóliumán alapuló vidéki sajtóstruktúra az állampolgárok számára — akiknek többsége nem az MSZMP tagja — mára már elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy az MSZMP KB, illetve megyei szervezetei kisajátíthassák maguknak a helyi napilapokat, hogy fenntartsák a főszerkesztői kinevezés jogát, hogy meghatározzák a naponta összesen 1,25 millió példányban megjelenő 20 napilap szerkesztési politikáját. Az utóbbi időben örvendetesen elszaporodtak országszerte a társadalom jobb, gazdagabb tájékozódását szolgáló független helyi lapok. Az üzleti vállalkozások keretében működő független sajtó nagy része azonban súlyos pénzügyi gondokkal küzd. A szűkös nyomdai kapacitások, az egyre dráguló papír, a monopolhelyzetével visszaélő Posta terjesztésének zökkenői a szűkös tőkével rendelkező független lapokat még akkor is pénzügyi nehézségekbe sodorják, ha tényleges űrt töltenek be az újságpiacon, s ha sikerül is példányszámukat több ezerre feltornászniuk. Mindezeket figyelembe véve , a szegedi tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a nemzeti egyeztető tárgyalások napirendjére haladéktalanul vegyék föl a megyei lapok és kiadóvállalatok tulajdonlásának kérdését. A megyei napilapok teremtsenek esélyegyenlőséget a pártok és szervezetek számára. Szerkesztőségi kollektívájuk gondoskodjon a régió polgárainak hiteles tájékoztatásáról. A főszerkesztői állások betöltésére írjanak ki pályázatot. E lapok egyetlen párt, mozgalom kisajátító szócsövei se lehessenek. Társadalmi összefogásra van szükség a súlyos pénzügyi helyzetbe került független lapok támogatására, újabb helyi újságok alapításának elősegítésére. Meg kell teremteni az e lapok munkatársainak egységes fellépésére szolgáló fórumot. Kezdeményezzük a már létező és még megalapításra váró független lapokat támogató Sajtó Demokrácia Alap megteremtését. A hazai és a külföldi tőke bevonásával létrejövő alap pénzeinek szétosztásáról gondoskodjon egy, a független lapok, a MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub képviselőiből álló kuratórium. A tanácskozás résztvevői javasolják a nemzeti egyeztető tárgyalások résztvevőinek, hogy a pártatlan tájékoztatás 1989. augusztus 24-én elfogadott alapelveit — az MTI, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió mellett — érvényesítsék a megyei lapok is, mint közszolgáltatási intézmények.” (OS) Varsóban ülésezik a VSZ Katonai Tanácsa Október 3-ától 5-éig a lengyel fővárosban tartja következő ülését a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa—jelentette szombaton a TASZSZ hírügynökség, amely ebből az alkalomból interjút készített Pjotr Lusev tábornokkal, a VSZ főparancsnokával. Lusev röviden értékelte a Katonai Tanács eddigi, mintegy két évtizedes tevékenységét. Hangsúlyozta: a testület eleget tett egyik legfontosabb feladatának, vagyis biztosította a tagállamok hadseregei között a harci és kiképzési tapasztalatok állandó cseréjét és mindvégig arra törekedett, hogy a legmagasabb szinten hajtsa végre a Politikai Tanácskozó Testület és a Honvédelmi Miniszteri Bizottság határozatait. Lusev szerint ezért a Katonai Tanácsnak kiemelkedő helye van a Varsói Szerződés szervezetében. Megalakult az MSZMP Reformszövetség Az MSZMP-kongresszus reformelkötelezett küldötteinek csoportja 1989. október 1-jén megalakította a Reform- szövetségetv Vezetőül Kosa Ferencet, szóvivőül Ágh Attilát, Gazsó Ferencet és Vitányi Ivánt választották. Nyilatkozatot fogadtak el a küldöttcsoportok. Ebben kinyilvánították a Reformszövetség megalakulását, csatlakozásra szólítva mindazokat a küldötteket, akik álláspontjukkal egyetértenek, és azok kongresszusi képviseletét vállalják. Kambodzsa —vietnami csapatok nélkül Lezárult Kambodzsa történetének egy szakasza, s új kezdődik. Vietnam csaknem tizenegy évig tartó katonai szerepvállalása véget ért. Több mint négyszáz újságíró és 26 külföldi megfigyelő is szemtanúja lehetett annak, hogy a reguláris vietnami egységek valóban elhagyták Kambodzsa földjét. Am a fegyverek aligha hallgatnak el, de most már kizárólag khmer felek állnak szemben egymással. Phnompenben érezhető az aggodalom a közeljövő fejleményei miatt, viz emberek főként arról beszélnek, hogy a Vörös Khmerek alakulatai harckészültségben állnak. Céljuk az, hogy benyomuljanak az ország belsejébe, településeket foglaljanak el, s talán a fővárost is veszélyeztethetik. Phnompenben sokan felkészültek az esetleges evakuálásra. Pániknak azonban nincs jele. Néhány kereskedő bezárta üzletét, de az árukínálat most jobb, mint az utóbbi évtizedben bármikor. Ez kézzelfogható következménye annak a liberális gazdaságpolitikának, amelyet a Hun Sen-kormány az utóbbi időben folytat. A magángazdaság tehát voltaképp a status quo-ban érdekelt. A phnompeni vezetők sem rejtik véka alá, hogy a polgárháború fellángolásától tartanak, ámde rögvest leszögezik: a kormányerők képesek megvédeni pozícióikat a polpotista fegyveresekkel szemben. A hadsereg indokínai viszonylatban immár korszerű fegyveres erőnek tekinthető, s a helyi milíciákkal együtt hozzávetőleg ötszörös túlerőben van az ellenzéki szövetség gerilláival szemben. Az ellenzéki hármas koalíció fegyvereseinek mintegy fele Sziltanuk herceg és a polgári-nacionalista Sonn Sann katonája, ám ezek eddig sem vettek részt intenzíven a harcokban. A Vörös Khmerek — megbízható becslések szerint — 14-15 ezer harcossal rendelkeznek, és hozzávetőleg ugyanennyi fegyvertelen khmer tartozik soraikba. A polpotista fegyveresek többsége azonban már öreg. A Vörös Khmereknek sikerül ugyan soraikba toborozni vagy kényszeríteni fiatalokat, de az újabban közéjük állók híján vannak a harci tapasztalatoknak. Phnompenben úgy vélik, a külföldi fegyverszállítások leállításától függ, hogy mekkorára csaphat fel a polgárháború lángja. A polpotisták komoly készletekkel rendelkeznek thaiföldi táboraikban, fegyvertartalékaik 2-3 évre is elegendőek. Azok viszont minden bizonnyal túloznak, akik szerint Kambodzsa területén több mint húszezer polpotista gerilla lenne. Ennyi fegyveresük nincs is a Vörös Khmereknek. Ezzel szemben a kambodzsai népi milicisták között nemrég háromszáz- ezer kézifegyvert osztottak szét, s fennáll a veszély, hogy egy részük átáll a polpotistákhoz, de valószínűleg legfeljebb csak töredékük teszi ezt meg. A Phnompentöl 40 kilométerre vonf védelmi gyűrűt minden bizonnyal képtelenek áttörni a Vörös Khmerek. Ugyanakkor meglehet, hogy ideig-óráig elfoglalhatnak településeket, akár megyéket is —például a Thaifölddel szomszédos Battambang tartományt ==, ám aligha lesz idejük polgári közigazgatás kiépítésére. Az ellenzéki erők ütőképességét gyöngíti az is, hogy a hármas koalíció megosztott, sőt, még a vörös khmerek vezetői között sincs mindig egyetértés. „Minden okunk megvan elvetni annak az eshetőségét, hogy a polpotisták ellenőrzésük alá vonnak néhány megyét vagy települést" ■— szögezte le a minap Hun Sen kormányfő. A phnompeni vezetés kizártnak tartja a Vörös Khmerek visszatérését a hatalomba, részvételüket a jövő Kambodzsájának kormányában. Szihanuk herceget arra szólítják fel, hogy szakítson ezzel a szövetségesével, hiszen immár megszűnt a rendezés egyik akadálya, a vietnami katonai jelenlét. Hun Sen szerint Szihanuk számára politikai öngyilkosság lenne, ha továbbra is kitartana a Pol Pot-klikk mellett. A kambodzsai kormányfő nem tagadja ugyan, hogy az utóbbi időben — főként a kudarcba fulladt nyári párizsi békekonferencia óta — megromlott a viszonya a herceggel, de kész az újabb tárgyalásokra a khmer ellenzéki felekkel: A tárgyalások tető alá hozatalában most Thaiföld állt az élre. Csaticsaj Csunhavan kormányfő három lehetséges helyszínt javasol: országa fővárosát, Bangkokot, Dzsakartát vagy Párizst. Phnompenben és Hanoiban most nyomatékkai emlékeztetik Kínát arra az ígéretére, hogy beszünteti a fegyverszállítást a vörös khmereknek, miután Vietnarr\ kivonult Kambodzsából. Pekingen múlik, mondják, hogy megismétlődik-e a „Killing, fields", a kambodzsai népirtásról szóló film története. Indokínai megítélés szerint Peking most nem törekszik politikai megoldásra, s amit jelenleg folytat, az nem más, mint nagyhatalmi beavatkozás egy kis ország ügyeibe. Ebben nyilván sok az igazság, s az is biztosra vehető, hogy Kína továbbra is befolyásolni akarja a kambodzsai folyamatokat. Legfőbb ütőkártyája pedig a vörös khmer haderő. Laczik Zoltán Újabb csata a megyei kórház bérharcában (Folytatás az 1. oldalról) ellátásban dolgozó kollégáikhoz hasonlóan 10 ezer 600 forint, mellesleg a megyei kórház közel háromezer dolgozójának átlagos besorolási bére 7 ezer 863 forint!) A bizottság jelentésében föltárta, hogy a bizalmitestület elé már csak két alternatíva került a kórházi szakszervezeti bizottság döntése alapján. Ez a döntés szabálytalan volt, mert csak véleményezési jogkör illette volna meg. Több dokumentáció hiányzott, és el-, lenőrizhetetlennek bizonyult, hogy a vezetői bérek, a bizalmiak, főbizalmiak bére, a többletmunkadíjak, jutalmak, az érdekeltségi szabályzat alapján kifizetett összegek esetében minden esetben érvényesült-e a szakszervezeti bizottság egyetértési joga. Megállapították egyebek között, hogy az intézménynek a tervidőszak utolsó éveire átdolgozott és a bizalmitestület által elfogadott bérkoncepciója nincs. Több órás vita következett, melyben a kórház szakszervezeti bizottságának képviselője, Abonyi Gézáné — aki társadalmi munkában látja el a feladatot, tekintve, hogy függetlenített szb-titkár nincs a kórházban —, vitába szállt az általa prezentált ügyiratok létén- nemlétén is, majd kérte, hogy a bizottság jelentését behatóbban tanulmányozhassa. A kórház főigazgató főorvosa, Kovács A. Gábor bejelentette, hogy az alapellátásban dolgozók újonnan alakult szakszervezeti alapszervezetével lefolytatott béralkutárgyalása eredménnyel zárult, s ha a még két szárnyra szakadt szakszervezeti alapszervezetek ezzel egyetértenek, a jövő évi bérkeret előrehozásával idén november 1-jétől megnyugtatóan mégoldja a feszültségkeltő bérvitát. A jelenlegi helyzetben azonban ez a kiút járhatatlannak látszik. A megyebizottság úgy értékelte, hogy Bács-Kiskun megye egészségügyi dolgozói még a pedagógusoknál is hátrányosabb bérkörülmények között dolgoznak, ezért háromtagú delegációt küldenek a megyei tanács elnökéhez, legyen segítségükre a tarthatatlan helyzet feloldásában. A helyzet jelen pillanatban a következő: az elmérgesedett bérharcból a jövőre nézve is érvényes tanulságok levonása még hátravan. A végrehajtott vizsgálatok (megyei tanács egészség- ügyi, pénzügyi osztálya, szakszervezetek megyebizottsága) összegzése is a megyei tanács testületének feladata lesz. Annyi azonban bizonyosnak látszik, a valódi érdekképviselet hiánya beláthatatlan következményekkel jár, megteremtéséhez együttes erőfeszítés szükségeltetik. A most lezajló szakszervezeti választások, az újonnan megalakult kórházi szakszervezeti alapszervezetek — remélhetőleg — már teljes fegyverzetben léphetnek a dolgozók valós érdekeinek képviseletében a pástra. N. M.
