Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-13 / 216. szám

■V- ,, ?Aomöt •* >1! IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában erősen fel­hős lesz az cg, elszórtan további eső, záporeső vár­ható. Néhány órás napsütés inkább csak északkeleten valószínű. A változó irányú szél mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 15—20 fok között várható. (MTI) _____________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 216. szám Ara: 4,30 Ft 1989. szeptember 13., szerda MA ESTE 7-KOR: POLITIKAI NAGYGYŰLÉS KISKUNHALASON Pozsgay Imre a szónok Az MSZMP októberi kong­resszusán a párt Bács-Kiskun megyei tagjait képviselő kül­döttekkel találkozik ma dél­után 4 órakor, Kiskunhalason a múlt héten Kecskeméten kül­dötté választott Pozsgay Imre. Az MSZMP Elnökségének tag­ja este politikai nagygyűlés szó­noka lesz: az AMK tornacsar­nokába - pártállásától függet­lenül minden érdeklődőt ezúton is hívnak a rendezők. Este 7 órakor kezdődik a nagy­gyűlés. Miért nem akar szolgáltatni a Dunamenti Szolgáltató? A személyi szolgáltatás akkor sem volt nyereséges, amikor még állami támogatást kaptak az erre vállalkozók. Hiszen a központilag meghatározott tarifából nem fu­totta a fejlesztésre, sőt ez a pénz idővel a növekvő költségeket sem fedezte. Az állami Segítség fokoza­tosan csökkent, majd megszűnt. Liberalizált gazdasági szabályo­zók léptek a helyébe. Most már a cég maga döntheti el, milyen vál­lalkozási formában, hogyan, mennyiért kívánja folytatni tevé­kenységét. (Mi több, januártól bárki vállalkozhat személyi szol­gáltatásra, de enyhén szólva nem tolonganak érte.) Tény, hogy aki • A vállalási tarifa nagyon magas, az alapanyagárak miatt mégis veszteséges a cipőjavítás. Felvételünkön: Gombár József javító. erre adta a fejét, az kénytelen a vállalási díjba beépíteni a szinte folyamatosan növekvő anyag- és energiaárakat, aminek következté­ben úgy megdrágult a fodrászat, a cipőjavítás stb., hogy egyre keve­sebben tudják megfizetni. Most te­hát azért nem nyereséges, hanem inkább veszteséges ez a tevékeny­ség, mert a fizetőképes kereslet visszaesett. A bajai Dunamenti Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezetben a személyi szolgáltatás, azaz a fodrá­szat, a cipőjavítás, valamint a mű­termi fényképezés és a fekete-fehér film előhívása, nagyítása vesztesé­ges. A teljes felszámolás következ­ményeit — közöttük annak pénzü­gyi hatásait —- azonban nem vál­lalják, ezért választották egyelőre azt a megoldást, hogy a nyereséges tevékenységüket fejlesztik. Szeren­csére, van ilyen. Dunavecsei üze­mükben megrendelésre — azaz bérmunkában — cipőfelsőrészt ké­szítenek. Jövedelmezően. Ismere­tes, hogy az utóbbi egy-két évben a lábbelik iránti kereslet visszae­sett. Különösen igaz ez a strandpa­pucsra, hiszen ez az, amit az embe­rek általában nélkülözni tudnak. A bajai szövetkezet — a strandpa­pucsot itt gyártják ~ nem akarja megvárni, hogy értékesítési prob­lémái legyenek, igy a profilváltást fontolgatják. Megyénkben elsőként a Duna­menti Szolgáltató Szövetkezet vá­sárolt színesfilm-előhívó és -nagyí­tó gépet. Igaz, keményvalutáért, és igen sokért — nyolcmillió forintért • Horváth Jánosné a soron követke­ző feladatra ad utasítást a filmelőhívó és -nagyító gépnek. —, de ez a „csodamasina” végül is megéri az árát. Nagy teljesítményű — például óránként 32 tekercs film előhívására képes —, megbízható­an és szépen dolgozik. Ehhez most már a felvevőhálózatot kell a szö­vetkezetnek kibővítenie. Egyéb­ként az amatőr fényképezők az Ofotért többhetes vállalási idejéhez szoktak hozzá, a szövetkezet né­hány órás, de legtöbb egy-két na­pos határideje szinte valószínűtlen­nek tűnik számukra —, amíg meg nem győződnek róla. Igen egysze­rű, de hatásos módon reklámozza a szövetkezet ezt a szolgáltatást: a gép ugyanis az üzletük kirakatá­ban dobálja ki magából, folyama­tosan, a színes képeket, a. M. Szerdán folytatódik az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kedden megkezdte ülését. A testület tájékoz­tatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, megvitatta a kongresszusi beszá­moló téziseit, valamint a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztéseket. A Köz­ponti Bizottság szerdán folytatja munkáját, s a már bejelentett napirend szerint'megvitatja a kongresz- szussal összefüggő szervezeti kérdéseket a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával kapcsolatos stratégiáról, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatót, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslatot. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. (MTI) mmmm mtmmmmammamm Az almaexport bumerángja Ellentételezik-e az árcsökkenést? Nyakunkon az almaszüret. Örülhet­nének is a megyei termelők, hiszen a mennyiség és a minőség most itt jobb, mint a konkurens szabolcsi tájakon, ahonnét sorra ide irányítják az expor­tőröket. A tavalyihoz képest mintegy tízezer tonnával több gyümölcs vár sze­désre és értékesítésre. Az utóbbi a na­gyobb gond, pontosabban az: milyen áron talál gazdára a mosolygó piros, sárga és csíkos alma? Dr. Szemük, József, az Izsáki Sárfe­hér Tsz elnöke panaszkodik. Jelentő­sen nőtt a termelés költsége — csupán a növényvédő szerek 22 százalékkal emelkedtek a múlt év áraihoz képest —, s náluk mintegy kétezer tonnával kisebb is az almáskertek hozama. Az árak viszont a tavalyi szinten alakul­nak, sőt a rubelhez viszonyított forint­felértékelés következtében ak exportőr Hungarofruct 80 fillérrel akarja csök­kenteni a már korábban meghirdetett (és írásban közölt) átvételi árat. Ha figyelembe vesszük, hogy az or­szág almaterméséből az exportra szánt alma 80 százalékát szocialista orszá­goknak adjuk el, az elnök véleménye szerint, mintegy 15 millió forinttal csökken a termelők tervezett bevétele. Erről az Almaegyesülés Export Igazga­tósága a múlt héten tárgyalt — amely­nek egyébként tagja dr. Szemők József is —és levélben kérte a Mezőgazdasá­Megszavazták a Mazowiecki- kormányt 402 igen szavazattal, ellensza­vazat nélkül, 13 tartózkodás mellett kedden délután a lengyel parlament alsóháza elsöprő fö­lénnyel jóváhagyta a Szolidari­tás párti Mazowiecki kormá­nyát. Ezzel — közel háromhetes nehéz tárgyalássorozat után — létrejött a Szolidaritás, a Pa­rasztpárt és a Demokrata Párt együttműködésén alapuló széles koalíciós kormány, amelyben a Lengyel Egyesült Munkáspárt is kapott négy tárcát, köztük az igen fontos nemzetvédelmit és a belügyit. Tfigyik kisvárosunkban történt az eset: K. Ildikó, L/ 17 éves gimnazista a közelmúltban éppen osz­tálytársa nyárbúcsúztató házibulijáról sietett haza, úgy este tíz felé. Gyéren világított, elhagyatott par­kon keresztül vitt az útja, ott érte a támadás. A bokrok közül három tagbaszakadt huszonéves fiú ugrott elő, lefogták, majd egymás után megerősza­kolták. A történtekből nem lett rendőrségi ügy, mivel Ildikó szülei úgy vélekedtek a dologról, hogy „most majd legalább egy életre megjegyzi a kisasz- szony : egy fiatal lány kilenc után ne mászkáljon egyedül a sötét parkban". A napokban majdhogynem szó szerint megismét­lődött e mondat a rádióban. A Napközben műsor­vezetője vélekedett ekképpen: nagyban javíthatja a közbiztonságot az is, ha fiatal lányok nem mászkál­nak sötétedés után a Gellérthegy; oldalán vagy kivi- lágítatlan parkokban. A műsor aznap egyebek között közbiztonsá­gunkról szólt, ami a stúdióba meghívott rendőr ezredes szerint romló, de még jónak mondható. Annak ellenére - tette hozzá , hogy szinte min­den településnek megvannak a maga „sötét helyei", ahol este nem ildomos egyedül kószálni. A riport­ban megszólalt egy édesanya is: nemrég elküldte a kisfiát az otthonuktól kissé távolabb lévő ABC-be néhány apróságért. A fiút út közben néhány kamasz megtámadta és bántalmazta is; történt ez fényes nappal. Az édesanya jobb híján azzal próbálja most elejét venni hasonló eseteknek, hogy nem engedi a távoli boltnak még a közelébe sem a gyermekét. Az egyik tehát ne „mászkáljon kilenc után a parkban", a másik meg ne menjen a távolabbi, egyébként jobban ellátott boltba, és akkor talán — nem esik bántódásuk. Ez lenne a megoldás? Nem inkább az, hogy a rend őrei eltávolítanák az utcákról és parkokból azokat, akiktől az Ildikóknak és a kisfiúknak félni­ük kell? Közbizonytalanság A közelmúltban egy budapesti rendőr százados panaszolta: beosztása szerint akár főfelügyelőnek is lehetne szólítani, végül is ugyanazt csinálja, mint Derrick, vagy a Yard emberei. Es most hadd ne mondja, hány diplomája van és hány nyelven beszél. A százados indulatosan beszélt, amikor a fizetését szóba hoztam; tizenegyezer bruttója van. Rajta kívül alig több mint tucatnyian vannak, akik a fővárosban az ifjúsági bűnözéssel, bűnmeg­előzéssel foglalkoznak. A több mint kétmilliós városban tizenhármán; gondoljuk csak meg, milyen lehet akkor a helyzet vidéken. Es mennyit kereshet egy közrendőr, ha a századosnak csak tizenegyezer jut? Bár, ha valaki szán rá egy kis időt, furcsa tapasz­talatokat gyűjthet a közrendörökkel kapcsolatban. Magam egy ideje sportot űzök abból, hogy az utcán tüzet kérek az éppen arra járó járőröktől, hogy rágyújthassak. Tíz esetből ötször igazoltattak, de tüzet nem kaptam. Sőt durván elküldték, hogy ve­gyek gyufát, ha bagózni akarok. Miért? Az idejük­be akár az is belefért volna, hogy azt mondják: sajnos, nincs nálunk gyufa, nem dohányzunk. Ehelyett igazoltattak. Hogy várhatja hát el ez­után bárki is tőlem, hogy „ha valami gyanúsat észlelek, bátran forduljak az első, utamba kerülő rendőrhöz" ? Merjek ? Biztos lehetek én abban, hogy ha valamelyik nyilvános szórakozóhelyen szájon vágnak, panaszomra nem az lesz a rendőr válasza: maradjon otthon, ne járjon ilyen helyekre, és akkor nem esik bántódása! Ráadásul egyre inkább az az érzésem, hogy rend­őreink félnek teljesíteni a kötelességüket. És ez már igen nagy baj. Ha a rendőr nem tudja, vagy nem meri tenni a dolgát, felesleges bármiféle közbizton­ságról beszélni. A helyzeten azonban mit sem vál­toztatna, ha most egyszeriben megdupláznánk va­lamennyi rendőr fizetését. Bár, arra kétségtelenül jó lenne, hogy a testület vezetői eztán valóban segí­tőkész, udvarias, szükség esetén viszont határozott fellépésű rendőröket tudjanak állományukba fel­venni. Akik akkor kemények, ha kocsmai vereke­dést kell felszámolniuk, és nem keménykedök, akik az egyenruha oltalma alatt — úgy vélik — azt csinálnak, amit akarnak. Talán egyszer túl leszünk a mai bizonytalansá­gainkon, idővel múltunk rendőrökkel kapcsolatos fehér foltjait is sikerül eltörölni. Nagy szükség len­ne erre. Például azért is, hogy a rendőr intézkedés helyett ne azon meditáljon, mit szól majd vajon a „tettéhez" az MSZMP, mit az SZDSZ és a többi­ek. A már említett százados mondta ezzel kapcso­latban: állítson fel a társadalom, ha akar, új játék- szabályokat a rendőrségnek. Rúgássá ki a testület­ből azokat, akiket méltatlannak vagy alkalmatlan­nak tart a köz szolgálatára. Es ha mindezt elvégez­tük, jelentse ki valaki: a rendőrködés is egy a sok foglalkozás közül. Fontos foglalkozás, tehát ráter­mett emberek művelhetik, akiket viszont jól meg kell fizetni. Mert amíg ezt végig nem csináljuk, csak a megszállott rendőrök kitartásán múlik, hogy meddig marad jó a közbiztonság ebben az ország­ban. A magam részéről: én szeretek kilenc után sötét parkokban sétálni, néha még egyedül is, és nagyon nem szeretném, ha saját testi épségem érdekében le kellene szoknom ezekről a sétákról. Akkor inkább már a rendőröket tegyük a helyükre. Kiváltképpen most, amikor — úgy tűnik — maguk is ezt akarják. gi, valamint a Pénzügyminisztériumot, hogy a felértékelésből származó veszte­séget kompenzálják. Az almaátvételi árakra megkötött szerződések módosí­tása nemcsak a termesztés jövedelme­zőségét ingatja meg, de a termelők biz­tonságérzetét is, ami egy újabb ültet­vénykivágási hullámot indíthat el. Úgy hírlik, sok felvásárló látogat ezekben a napokban a megyei gazdasá­gokhoz, s igyekeznek az árakat lefelé gyömöszölni. A Hungarofruct 14,40 forintot fizet egy kiló szocialista ex­portra szánt almáért —- (de vigyázat!) göngyöleggel, csomagolóanyagokkal együtt, ami egy kilóra számítva mint­egy 3,50 forinttal csökkenti az alma­árat. A másodosztályú 10,40, a har­madosztályú ára pedig 7,40. A Zöldért Vállalat mindenféle csomagolóanyagot ad a termelőnek, és az árut elszállítja, így 8,70-et kínál a kistermelőnek az első osztályú termés kilójáért. A kör­szedett szép almáért tartályládákba átvéve 15-17 forintot adnak most, ezt egyébként a skandináv országokba exportálják. Ugyanakkor Kecskemétre szállítva még költségtérítést is fizetnek a termelőknek. A szovjet exportra vál­lalkozók, amennyiben Tuzséron adják át a termést, ugyancsak költségtérítést kapnak. A megyében többnyire a kedvezőtlen termelési adottságú nagyüzemekben lé­tesültek almaültetvények, azért is, mert más kultúra meghonosítására alkal­matlanok a területeik.1 Az izsáki szövet­kezet az elmúlt évben kilencmillió fo­rint árkiegészítést kapott (a kedvezőt­len adottságuk miatt) az almaértékesí­tésért, ugyanakkor a tiszta nyereségük ebben az ágazatban alig haladta meg a hárommillió forintot. Vagyis árkiegé­szítés nélkül hatmillió forint vesztesé­get írhattak volna az almaültetvények­re. Nagy gondban van a tsz — mint ahogyan a többi kedvezőtlen termőhe­lyi adottságú gazdaság is , mivel a kormányzat a támogatási rendszer vál­toztatását tervezi: árkiegészítés helyett nyereségadó-kedvezmény bevézetését akarja elfogadtatni az Országgyűléssel. Csak ha nincs nyereség, nincs kedvez­mény sem, és félő, hogy sorba csukhat­ják be kapuikat a kedvezőtlen mező- gazdasági üzemek. S akkor nincs alma- termesztés Bács-Kiskunban, sem pedig Szabolcsban, ahol ugyancsak nagyszá­mú kedvezőtlen termőhelyit szövetke­zet működik, több százezer embernek adva ma még megélhetési lehető­séget. Ha jövőre életbe lép a tervezett új törvény, hatalmas gond lesz az ál­lamközi szerződésekben rögzitett szo­cialista almaexport mennyiségének tel­jesítésével. A mostani forintfelértékelés jelentős veszteséget hoz(hat) - az izsá­ki szövetkezetnél egymillió forinttal csökkenti a bevételt ..., jövőre pe­d ig.. . Remélhetőleg a tervezett drasz­tikus lépésre nem kerül sor, és most is találnak megoldást az árfolyamválto­zásból származó bevételelmaradás kompenzálására. Cs. 1. Fekete Gy. Attila A KERESKEDELEM VOLT A TÉMA Kevés a szakember, „gyanús” a maszek Tanácsülés Bátyán • A kalocsai áfész bátyai, 35-ös, egyszemélyes vegyesboltja a legfiatalabbak egyike, ahol augusztus 19. óta Antal Pálné azon igyekszik, hogy mindenki megtalálja a keresett árut. A városi ember már hozzászokott ahhoz, hogy ha az egyik holtban ép­pen nem találja meg a szükséges na­picikket, megy a másikba, sok eset­ben a harmadikba. De mit tegyen a községlakó, amikor az egyetlen vc- gyes-élelmiszerboltban hiába keresi a tejet, a kenyeret, a péksüteményt stb.? Ha szerencséje van, eléri a vá­rosba menő legközelebbi autóbuszt, noha a viteldíj sokszor többe kerül, mint amennyit helyben fizetett volna a szükséges élelmiszerért. Talán ezért volt olyan viharos a bátyai ta­nácsülés, ahol a napokban — egye­bek között — napirenden volt az is: mit tesz a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ a község ellátásáért? És elő­jöttek — mint később a szövetkezet elnöke nyilatkozatában megerősítet­te — a tipikus gondok. Baj van a nyitva tartással, nincs vállalkozó a kis üzletek vezetésére, kevés a szakképzett eladó, „gyanús” a maszek üzemeltetés, pici a helyi­ség, nincs pénz a bővítésre, ráfizeté­ses a rátartásos tej- és kenyérrende­lés. És sorolhatnám ... Ám, úgy tűnik, c pénzszűke világ­ban ezek a problémák egyre inkább állandósulnak. Az ellátás felelősét is szorítja a cipő, nem csak a falu kis­nyugdíjasait, hiszen kevés az olyan vállalkozó, mint az említett község­ben az a hentes, aki két napon át tőkehúst kínál, mjd töltelékárut ké­szít. így nem vész kárba semmi. Egyébként köztudott, hogy e szak­mában — s ez városon is így van — még a visszaesett kereslet-kínálat ellenére is kevés a húseladó, a hentes. A kalocsai áfész ellátási területén egy tucat község és jóval több szállás található, 40 ezer emberrel. Közülük 9200 tagja a szövetkezetnek, mely­nek tevékenysége jelentős részét — hetven százalékát — a bolti kiske­reskedelem adja, aminek több mint fele élelmiszer-forgalmazás. A kis­településeken általában egyszemé­lyes vegyesboltokat üzemeltetnek. Jó részük felújításra, rekonstrukció­ra szorul. E munkákra általában évi négymillió forintot költenek. Leg­utóbb költségvetésükön valamelyest könnyített az, hogy 900 ezer forintot kaptak a kistelepülési rekonstrukci­ós programra létrehozott országos alapból. Végül is a hallottak és a környék­beli községekben látottak azt igazol­ják, hogy a szövetkezet vezetése — a helyi tanácsokkal karöltve — fon­tos feladatának tekinti a lakosság alapvető élelmiszerekkel, napicik­kekkel való ellátását. P. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents