Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-11 / 214. szám

1989. szeptember 11. • PETŐFI NÉPE • 3

Hírős Napok

Árubemutató — cs vurstli: a minőség és a vásári bóvli sajátos keverékének bizonyult a legtöbb látogató szerint az idei Hírős Napok rendezvénysorozata. Lehetett—kicsit—bólogatni a szemrevaló gyümölcsök láttán és fanyalogni a nem különösebb ötlctcsségct mutató Dobó körúti „kiállításon". S bár az Alföld Áruház jól járt, hogy nyitva tartott a hét végén, a Hírős Napok idei rendezvényei nemigen fognak úgy bekerülni a köztudatba, mint a legsikeresebbek. Ennél volt —és remélhetőleg lesz—már jobb is .. .(Walter Péter képriportja)

Ijfeafi

^ftothmans’

i

iÄM

' •' r' i'"F's

• v

■f1>; ’!> aiÄ^ipip«

1 'i

P«tí-í «|;

i- iJ<s:;. ;,.

3 n %

TD« A

actfiat/c

„Nem a homlokzatot festjük,

a házat építjük át”

Beszélgetés Kovács Jenővel,

az MSZMP PIB tagjával, a KB titkárával

A Magyar Szocialista Munkáspárt új szervezeti szabályzata egy új párt alapszabálya lesz, olyan szocialista párté, amely politikáját a tagság akarata szerint alakítja, s magában is hordozza a demokratikus szocializmus alapértékeit. Ezt hangsúlyozta Kovács Jenő, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki e témának felelőse az MSZMP vezetésében.

— Az előkészületekből, köztük az új szervezeti szabályzat - az alapszabály tervezetéből kitűnik: a közeljövőtől fogva az MSZMP nem lesz többé bolsevik típusú párt.

Meg fog szűnni a pártban az, hogy a tagság szerepe legföljebb véleményezésre korlátozódjon, s főképp arra, hogy végrehajtsa a valakiktől-felülről-érkező utasításokat. Ez megfordul: a tagságnak önálló kezdeményezési jogot kell biztosítani a politika megformálásában, megerősítve a tagok szuverenitását — és a közös akarat kialakítására alkalmas, választott testületeket kell létrehozni. Ez a döntő, s ehhez kell igazítani minden szabályt. így a változások is nagyon jelentősek. Kiemelendő: a párton belül szabadon kell működniük a különféle nézetcsoportoknak.

Azt jelenti mindez, hogy az eddig megszokott pártfegyelem helyébe mondjuk a pártcrkölcs lép? S a demokratikus centralizmust felváltja valamilyen más szervezeti alapelv?- Én úgy gondolom, hogy a pártban a demokrácia a bürokratikus centralizmus helyébe lép. A demokratikusan született döntések képviselete és végrehajtása terén az akcióegység lesz a rendező elv. Tehát ez a párt, természetesen, ezentúl is pártként fog működni. Az afféle elgondolások, hogy majd „mindenki azt csinálhat, amit akar, s nem lesz semmiféle összetartó erő a pártban” nos, ezek teljesen alaptalan vádak azokkal szemben, akik a párttagok nagyobb szabadságát, a testület közös véleményalkotási jogait állítják előtérbe. A másik: nem a fegyelem szűnik meg. Ellenkezőleg, a drillt váltja fel a tudatos fegyelem. Az a fegyelem, amely minden felelősen gondolkodó embernek a sajátja, miként az is, hogy a nézetek és a szándékok összevetése után közösségben is képes cselekedni. Számomra a fegyelem alapját az jelenti, hogy miután megvolt a lehetőségem arra, hogy a nézeteimnek megnyerjem a többségei, s az esetleg nem sikerült nekem, akkor elfogadom, hogy más a többség. Folytatom tovább a küzdelmet a magam igazsága mellett, de mivel beléptem egy pártba, annak többségi akaratát tisztelve fogok cselekedni. S ezt valóban önként teszem, hisz

... főleg többpártrendszerben , ha alapvetően és mélységese

n nem értek egyet e párt többségével, akkor szabadon távozhatok. Ugyanúgy, ahogy beléptem.

Élcsapatigény eltűntével valószínűleg értelmét veszti az eddigi tagfelvételi procedúra is. Lehet, hogy elegendő lesz egyszerűen beiratkozni a pártba.

A baloldali pártoknak, a szocialistáknak és a kommunistáknak is van egy hagyományuk, ami nem hiszem, hogy clitistának bélyegezhető: noha örömmel fogadnak minden belépőt, azért ragaszkodnak ahhoz, hogy az adott szervezeti közösség ne emeljen kifogást ellene. A jövőben nálunk sem tagfelvétel, hanem lényegében véve belépés lesz. Ám annak a közösségnek, amelynek a belépési nyilatkozatot benyújtják, lehetőséget kell kapni arra, hogy véleményt mondjon erről a szándékról, netán kifogásolja. De én azt hiszem, hogy a többpártrendszerben a lehető legritkább esetben merül fel ilyen, hiszen a versenyben — nem elvtelenül, persze minden párt.üdvözli, ha csatlakoznak hozzá. Semmiképpen nem fogadja gyanakvással a belépni szándékozókat.

Az eddigi tagfelvételi kritériumok nagy része tehát megszűnik vagy más értelmet kap. De vajon beléphet-e pártunk valamelyik kisközösségébe olyan ember, aki mondjuk iszákos, netán büntetett előéletű, veri a feleségét stb.? Inkább az úgynevezett egészen hétköznapi bűnökre gondolok ...

Alighanem nagyszabású párttisztogatás lenne minden magyar pártnál, még a vezetőségek egy részében is, ha az efféle kritériumokat vasszigorral érvényesítenék. Én úgy gondolom, hogy nem célszerű olyan emberekkel társulni, akik magatartásukkal szégyent hozhatnak a pártra és nem vagyok híve annak, hogy részeges, családjával brutális, botrányokozó embereket a szocialista mozgalom a soraiba fogadjon. De azért mindig gondolok arra, hogy botlásainkkal együtt vagyunk emberek.

Lehet-e egyáltalán joga a pártszervezetnek vagy bármilyen párttestületnek, hogy vizsgálja a párttag magánéletét?

A pártszervek már ma sem folytathatnak semmiféle „nyomozást”. Egyébiránt én két komoly biztosítékot látok arra, hogy ez föl se merüljön. Az egyik: a kisközösségekben az emberek ismerik egymást. A másik pedig a nyilvánosság. Nem hiszem, hogy a pártszervezeteknek át kellene alakulniuk valamiféle „erkölcsrendészetté”. Azt viszont mérlegelni tudják, s ezt rájuk kell bizni, hogy a velük dolgozó ember miként befolyásolja a pártról kialakult közvélekedést. Én akkor vagyok a nagyobb szigorúság híve, ha a párttag hatalmával visszaél, korrupciós, zavaros ügyekbe keveredik.

Mennyire szükséges, hogy az új alapszabály előre szabályozzon, s mit lehet a jövőre bízni ebből a szempontból?

— Most az a legfontosabb, hogy az új alapszabály visszafordíthatatlanná tegye a változások folyamatát. Mivel a folyamatnak nem a végső szakaszában vagyunk, külön figyelni kell arra, hogy a párttagság közösségeinek kell szabadságuk legyen újabb gyakorlati megoldások kikísérletezésére és meghonosítására. Amiben viszont nincs helye semmiféle „rugalmasságnak”, az a működési elvek, a párt alapstruktúrájának kérdése. S annak precíz meghatározásában, hogy a vezető szervek milyen jogokkal vannak felruházva. Az elmúlt időszak tapasztalata az is, hogy az úgymond „rugalmas” szabályozás az országos vezető testületeknek sokszor arra is lehetőséget adhat, ami a párttagság számára elfogadhatatlan.

— S egy ma megkerülhetetlen kérdés: ön szerint mi legyen a párt neve?

Nekem rokonszenves a szocialista párt elnevezés is, s ha a többség erre voksol, én ezt elfogadom. De a tapasztalat szerint a klasszikus pártneveknek történelmi értékük van. Mi nem csak a homlokzatot akarjuk átfesteni. Ha pedig az egész ház újjáépül, akkor maradhat a régi házszám is.. . Arra mindenképpen vigyázni kell, hogy a név megvitatása ne terelje indulati tévútra a lényegi vitát.

Füzes Oszkár