Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 9. Takarékosság idővel, anyaggal, energiával Napjainkban aztán igazán érvényes a szólásmon­dás: sok kicsi sokra megy. A főzésnél ez azt jelenti, hogy ésszerűen használjuk fel az anyagokat, jól osz- szuk be a munkafolyamatokat, ne pazaroljuk az ener­giát, azaz ne engedjünk semmit karba veszni. Mivel az idő is pénz, igyekezzünk a lehetőség sze­rint minél kevesebb időt tölteni a konyhában, hogy több maradjon a pihenésre, a családra, a gyerekekre. Ehhez azonban jól kell elvégezni az otthoni munkát. Kezdjük a bevásárlással. A konyhában tartsunk kezünk ügyében egy jegyzettömböt és egy ceruzát, hogy azonnal felírjuk, ha valami fogytán van. A vá­sárolt húst mindjárt osszuk be: aszerint csomagoljuk, hogy mire szánjuk. így tegyük a mélyhűtőbe, es min­dig azt a csomagot vegyük ki, amelyikre éppen szük­ség van. Megkönnyíti a vásárlást, ha, legalább egy hétre előre megtervezzük az étrendet. így már idejé­ben megvehetjük a hozzávalókat, és úgy főzhetünk, hogy a következő ételt mindig csak kiegészítjük, más­sal kombináljuk. A jól meggondolt nem ötletszerű —, előre leírt lista alapján végzett vásárlással időt és pénzt takarít­hatunk meg, mert nem veszünk feleslegesen semmit, és nem is feledkezünk meg semmiről, amiért ismét el kellene menni az üzletbe, tehát időt tölteni. Időt, energiát takaríthatunk meg a helyes előkészí­téssel is. A száraz hüvelyeseket áztassuk be előző este. A zöldséget, gyümölcsöt, húst nem szabad vízben áztatni, mert a víz kioldja az ásványi anyagokat és a vitaminokat. A sütés-főzés előtt mindent készítsünk elő, amire szükségünk lesz: a burgonyát, hagymát, zöldséget; a rizst mossuk meg, a húst szeleteljük fel vagy daráljuk meg. • A gázt vagy villanyt csak akkor kapcsoljuk be a tűzhelyen, ha a főznivalót már ödakeszítettük. Az ételeket mindig lefedve főzzük és ügyeljünk arra, hogy ki ne fusson a levük, mert ezzel az étel java kárba vész. Gondolkodjunk lángelosztó fémlapról, hogy a lassan fövő ételeket a kifutás veszélye nélkül tudjuk elkészíteni. Az étel mennyiségének megfelelő nagyságú edényt használjunk! A túl nagy edényben főzött kevés étel felesleges tüzelőpocsékolás, ha vi­szont a kis edény nagyon tele van, nehéz keverni, tehát könnyen odaég vagy kifut. Ha gázon főzünk, tudni kell, hogy a legnagyobb hő a lángok csúcsánál van, tehát ne érjen túl a láng a rátett edény alján, mert akkor inkább a levegőt melegítjük. A villanyfőzőla- pon az edény alja akkora legyen, mint a főzőlap, így a hő nem vész kárba. A család étvágyát nem lehet kiszámítani, így aztán előfordul, hogy valamelyik ételből marad. Mit te­gyünk vele? A jó háziasszonynál semmi sem vész kárba. Először is tegyük a maradékot kis lábasba és rakjuk a hűtőszekrénybe. A mennyiségtől függően jól felhasználhatjuk például így: A párolt rizst levesbetétnek, töltelékbe. A pörköltfélék húsát megdarálva, összevágva pala­csintába, pizzába, de rakott kelkáposzta is készülhet belőle. A főtt leveszöldséget rizottóba, salátába vagy zöld- ségkrokettnek használhatjuk. A tejberizst tojással gyümölcsrizsnek kínálhatjuk. A megmaradt főtt húst tölteléknek, főzelékre fel­tétnek, csak erőteljesebben ízesítsük, mint a nyers húst. Maradék sültből kitűnő töltelék lesz ledarálva vagy apróra vágva, burgonyába, gombába, paradicsomba, de hússalatának is kiváló. A megmaradt száraz zsemlét, kiflit morzsának vagy töltelékbe használjuk, de pirítva levesbetétnek is jó­A maradék tehéntúróból jól megfűszerezve finom körözött lesz. A szalonnabőrt sose dobjuk ki: a legtöbb ételt „megbolondítja”, legyen az káposzta, bableves, kara­lábéleves, paprikás krumpli stb. A maradék, megunt tepertőből készítsünk fűszeres pástétomot. A füstölt hús, csülök levét hűtsük le, a tetején megdermedt zsírt szedjük le, fél vöröshagymával süs­sük ki. A zsírt hagyma nélküli rántásokhoz jól felhasznál­hatjuk. A takarékos, találékony háziasszony magától is rájön sok fortélyra az évek folyamán, de rá is kény­szerül, mert az élet egyre drágább. Ne becsüljük le ezeket az apró ötleteket, mert velük időt, energiát és forintot takaríthatunk meg, s mi több: a konyhánk is jóval változatosabb lehet. Bányai Katalin A fogyókúra tudománya A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Baj, hogy szeretem a krimit? Néha feltesszük a fenti kérdést önmagunknak vagy bizalmas ba­rátunknak, olykor a pszicholó­gusnak is. Szégyenkezve, piron­kodva, hiszen a krimi—- film vagy I könyv— nem komoly műfaj, az irodalom nagy „könyvszekré­nyében” az egyik legalsó polcon kap helyet. Meg azért is, mert ez­zel netán akaratlanul is agresszív ösztöneinkről árulkodunk. Kétségtelenül a krimi könnyű műfaj, nem vetekedhet komoly­ságban és hasznosságban a ka- tartikus érzelmi reagálás lehető­ségét és választékos esztétikai él­ményt nyújtó irodalom- és film- művészettel. De nem is akar. Más a célja: szórakoztatni, izgal­makat nyújtani, fejtörőt játszani, esetleg egy picit nevelni (a jóra a rossz ellen). Néha, persze, igazán kikapcsolódhatunk! Az agresszió kényesebb kér­dés. Nem is arról van szó, hogy agresszív ember az, aki gyönyör­ködni tud az üldözési vagy vere- kedési jelenetekben — bár sokan azért nézik, ezt élvezik a krimi­ben, nem a feladott „rejtvényt”, nem a nyomozás logikai szálait és lélektani magyarázatait. Na­gyobb baj az, hogy a krimi fel­korbácsolhatja az emberben buj­káló agresszív indulatokat, illetve agresszív megoldásmódokra ta­nít. Az ember élményvilágát min­denképpen a külső hatások (va­lóságos események, információk és persze könyv- és filmélmények is) színezik és töltik fel energiá­val, és ezek belső feldolgozása, kívülre történő lecsapódása, vagy egyéb elintézési módja is környezeti minták szerint törté­nik. (Ezeket a mintákat a társas viselkedésen túl szintén jórészt a tömegkommunikációból és a művészi élményeiből nyerheti az ember.) Ha az alacsony toleran­ciára, önzésre, gyűlölködésre sok — és vonzó! — példát lát, elta­nulhatja. Ha az agresszív indula­tok gátlástalan kifuttatását sok­szor mutatják be előtte „eredmé­nyesen”, esetleg felmagasztalva, akkor mélyen belevésődhet. Mi­közben sok ötletet kap mások ki­használására és bántalmazására, szerencsére talán az is elgondol­kodtatja, hogy a bűnözőnek nem éri meg, úgyis lelepleződik. Ha ilyen a krimi végkicsengése — és többségük erre a sémára épül fel —, akkor talán kiegyenlíti a lelki kárt a lelki haszon. Van egy nagy előnye a krimi­nek a „komoly” irodalommal szemben. A gyorsan pergő, for­dulatos cselekmény és az izgal­mak szinte hipnotizálják az olva­sót vagy a nézőt, így egy-egy óra hosszáig mintegy kiléphet a je­lenből, elfeledkezhet a maga va­lóságos gondjairól. Jobban ki­kapcsolódhat így, mint alvás közben, amikor szorongásai, sé­relmei, fájdalmai, reménytelen­ségérzései a behunyt szem mö­gött sem pihennek, megfekszik a gyomrot, markolásszák az ere­ket, és sötétre festik az álomképe­ket. A krimibe belefeledkezve pi­hen a gond, átmosódik’ az agy. Feltéve persze, hogy nem vesszük komolyan. A mese, regény, film követésekor úgynevezett „kettős tudat” uralja az ítélkezést: egyfe­lől tisztában van vek az ember, hogy ez „csak játék”, másfelől nagyon is átéli, valóságos érzel­mekkel kíséri. Fölötte minden­képpen ott lebeg:„ez nem az én problémám, ez valami más”. (Persze, akit éppen zsarolnak vagy zsarolhatnának, mert rossz fát tett a tűzre, az nem így látja a zsarolásos történeteket.) Szóval, bármilyen szörnyűségek történ­nek a krimiben, az egész kicsit mégis távoli marad tőlünk. Ily módon néha jobb, mint a való­ság, amely ugyan kevésbé ször­nyű, viszont eleven, itt van, ve­lünk történik, és nem kapcsol­hatjuk ki egy nyomógombbal. És még valami: a krimiben a végén minden rendeződik. Derrickben, az öregben, Hookerban és az Igazságban nem csalódunk, rá­juk mindig lehet számítani. Nem az a baj, ha szeretjük a krimit, hanem az, ha — mint mostanában — ez jelenti az egyetlen kikapcsolódást a való­sághoz képest. Dr. Ignácz Piroska A civilizált országokban — hazánk­ban is — a lakosság egynegyedének nagyobb a testsúlya az egészségesnél. Ennek legfőbb oka, hogy a szükséges­nél többet eszünk, és egyidejűleg keve­set mozgunk, vagyis a szervezetünkbe jutó sok tápanyag nem „ég” el, nem használódik fel, hanem testünk külön­böző tájain zsír formájában felhalmo­zódik. De a zsír raktározása némely hormontól és enzimtől is függ. A nagymérvű elhízás betegség, így küzdeni kell ellene, leginkább megelő­zéssel: kevés evés, sok mozgás. Fontos az elhízás étrendi kezelése is, amely nemcsak a felvehető táplálék mennyi­ségét, hanem minőségét is megszabja. Az elhízás kezelésére különféle gyógyszerek, étvágycsökkentő szerek is szóba jöhetnek. Az első ilyen gyógyszer az amfetamin volt, de veszélyes mellék­hatásai miatt (nyugtalanság, súlyos ideges állapot) nem vált be. Azóta szá­mos vegyületet állítottak elő, amelyek­nek enyhébbek a mellékhatásai. Ilyen például a fenmetrazin. E gyógyszerek nem is az étvágyat csökkentik valójá­ban, hanem az éhségérzést vagyis hatá­sukra a jó étvággyal étkező ember már kevés étellel is jóllakik. De közvetlen fogyasztó hatásuk is van, mert mozgó­sítják a zsírszövetben felhalmozódott zsírt. Az étvágycsökkentő gyógyszerek mellett testsúlycsökkenést lehet elérni a vizelethaj tokkal is, amelyek az elhízás miatt a szervezetben rekedt vizet ürítik ki: ezzel olykor 25 ...30 kilogrammal is c sökkenthető a testsúly. Bizonyos ese­tekben az alapanyagcserét fokozó pajzsmirigyhormonokat alkalmazzák. Régebben hashajtókat is ajánlottak az elhízás kezelésére, ezek azonban nem váltak be. Jól használható viszont a metilcellulóz, amely vízben megduzza­dó anyag. A táplálékhoz keverve és a gyomorban vízzel érintkezve megduz­zad, teltségérzést okozva osökkenti az étvágyat. Az elmúlt évek kutatási ered­ményeként kiderült, hogy a szervezet maga is termel olyan anyagokat, ame­lyeknek jelentős zsírmozgósító hatásuk van. Mivel ezek a lipotropinoknak el­nevezett anyagok természetes vegyüle- tek, ma ezeket tartják a legideálisabb- nak az elhízás kezelésére (Lipoicacid, Thiocacid, Metionin). A nagyfokú és nehezen befolyásol­ható elhízás kezelésére vezették be a teljes éheztetést. E módszer alkalmaz­hatóságára az a meglepő jelenség hívta fel a figyelmet, hogy a koplalás máso­dik napjától kezdődően az éhségérzés csaknem mindenkiben teljesen megszű­nik. Azt tapasztalták, hogy ha az em- bér kevés táplálékot fogyaszt, akkor gyötrő éhségérzete támad, ha ellenben semmilyen táplálékot sem vesz magá­hoz, nincs éhségérzete. Teljes éheztetés- sel járó kezelésre csak kórházba, orvosi ellenőrzés mellett kerülhet sor, ugyanis ennek is van kockázata: sokan rosszul tűrik ezt, erősen legyengülnek, gyo­morfájdalmuk támadhat, és a vérnyo­másuk is számottevően csökken. Az éheztetés időtartama általában tíz nap, ezalatt a beteg csak vizet, szacharinnal édesített teát, limonádét, feketekávét fogyaszthat. Egy időben divatos volt a fogyókúrának ez a módja, ma mégis jobbnak tartják a kis kalóriafelvétellel járó fogyasztást. • Az Egyesült Államok egyik börtönében — kívánságári — szigorú diétára fogtak egy kábítószer- kereskedőt. A 37 hónapos börtön- büntetésre ítélt 362,8 kg súlyú férfi négy hónap alatt 93,5 kg-ot fogyott le a rabkórházban. Legalább 160 kg-ra szeretne lefogyni. (ívni Külföldi Képszerkesztőség) 1 2 3 4 5 6 7 □ 8 9 10 11 12 □ [*] 13 14 ó\ □ 15 □ 16 r 17 18 L 19 20 □ 21 22 □ 23 24 25 □ 26 27 □ 28 29 30 31 32 u 33 34 35 F 36 37 \_ 38 n 39 r 40 □ 41 42 □ 43 □ 44 45 46 47 48 □ 49 50 □ 51 52 53 □ 54 55 □ 56 57 58 <*­59 60 61 a 62 63 64 65 ■ 66 67 ■ lk 68 69 ❖ ■ 70 ■ 71 Kiiozamto Rejtvényünk fő soraiban Lope de Ve­ga: A kertész kutyája című müvéből idé­zünk. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Kivándorol. 8. Ki­fogás is van ilyen. 13. Az idézet első sora. 15. Angol filmek végén látható szó. 16. Akasztófa. 17. Kőművesmun­kát végző. 19. A kozákok csendes folyó­ja. 21. Cicero is ezt hordta. 23. Kertésze­téről ismert termelőszövetkezet. 24. Mely időben? 26. Győr folyója. 28. Szá­lakat összefogja. 29. Politikai felvilágo­sító munkát végez. 31. Traubi ........üdí­tő ital. 33. Szín. 34. Villamos elődje. 36. Török tiszti rang. 37. Mértékegység- rendszer. 38. Pára! 39. Járom. 40. .. .step; tánc. 41. Kettősbetü. 42. Szög­függvény rövidítése. 43. A leggyakoribb színezékcsalád. 44. Csipkebokor. 47. A 25. és a 26. sor kezdete. 49 Község Győr-Sopron megyében. 51. Kötelékei­től megszabadító. 52. Ősi művészet. 54 Közel-keleti állam. 56. Eger német neve. 57... és a varázsló: Thomas Mann mű­ve. 59. Női név. 61. Az átrium, a jód és a vanádium vegyjele. 62. A megadott méretnek megfelelő. 64. Lent. 66. Bcigli- töltelék. 70. Szegedi egyetem névbetűi. 71. Hivatalos iratból adott részlet. FÜGGŐLEGES: 1. Mezőgazdasági eszköz. 2. Az idézet folytatása. 3. Ázsiai terület. 4. Orosz realista festő volt. 5. Madagaszkári és belga autójel. 6. Na­gyon kíván. 7. Gazember. 8. Duna- szakasz. 9. A lítium és a fluor vegyjele. 10. Vigyázz, kocsis, lyukas ... 11. Rejt­vényfejtő operahős. 12. Régi fegyverrel felszereltek. 14. Ügyvéd. 18. Külső he­lyen népiesen. 20. Kabarészerző volt (Károly). 22. Turku svéd neve. 24. Kinai politikus volt. 25. Őrzésre átadó. 27. Alkalom jelzője. 30. Rémfilmek hőse volt (Béla). 32. Vadgalamb névelővel. 35. Sajnálni kezd! 40. Görög légitársa­ság. 4L Török szultán elterjedt névvál­tozata. 42. Remegés, félelem. 44. Harci játék. 45. Nagy színészünk volt (Árpád). 46. Hasonul páros betűi. 48. Az értelmi fogyatékosok oktatásának szervezője volt (János). 50. Félre nagyobb része! 53. Kisiparosok csúcsszerve. 55. Az ut­cára hajít. 58. Eltulajdonító. 60. Ez a piros rikító. 63. Osztrák, belga és thai­földi autójcl. 65. Tolsztoj személyneve. 67. Katonai, röv. 68. Azonosak. 69. Magyar film címe. Házy László Beküldendő: vízszintes 13. és függőleges 2. A szeptember 2-án közölt rejtvény helyes megfejtése: Az egyik fajta, ami nem tetszik neked, a másik amit nem lehet megfizetni. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Balázs Sándor. Bácsborsód; Kovács Sándorné, Szentkirály; Béres Ernő, Kiskunhalas; Fi las Tibor. Kiskő­rös; Papp Sándorné, Kiskunfélegyháza; Antal Károly. Kunadacs; Karajkó Jó­zsef, Baja Szabó László, Bátmonostor; Szűcs Béla. Kecskemét, Király Tiborné, Orgovány. A világ első dízel-motorkerékpárja Louis-Maric Boccardo francia mérnök gázolajjal tölti meg az általa feltalált 1200 köbcentiméteres motorkerékpár tankját 1989. au­gusztus 29-én. A 176 kn/ó végse­bességű motorke­rékpárt, amelynek sorozatgyártását már elkezdték, stílszerűen „Boc- cardo”-ra keresz­telte. (Telefotó— MTI) Kiving hatéveseknek A kiving: kívül hordható ing. Az oldalt felszabott fazon nagyon di­vatos kicsiknek-nagyoknak. Anyaga lehet vászon, karton, estére vagy hűvösebb időre flanell, kordbársony, farmervászon, amelyhez 1,40 méter széles kelmé­ből 1,20 méternyi szükséges, és öt darab gomb. A gallér, a kézelő, a gombolás- pánt és alul a szegélye lehet tűzéssel díszített, de készülhet keskeny, el­ütő színű paszpólozással is. A váll­tól lefelé induló 2-2 függőleges pié szinténtűzésselkészül, saszélsőalá húzott fodor van gépelve. VÁLTOZA TOK A FEJES SALÁ TÁRA ERDÉLYI PÁSZTORSALÁTA Hozzávalók: 1 nagy vagy 2 kis fej saláta, 10 deka csípős juhtúró, 10 deka füstölt szalonna, kevés borecet, 3-4 evőkanál, olaj kevés só. A megmosott, megszárított salátaleve­leket laskára vágjuk, nagyon enyhén meg­sózzuk (a túrótól is sós lesz!), majd megön­tözzük kevés borecettel, bővebben olajjal. Végül rámorzsoljuk a csípős juhtúrót, és meghintjük a kockákra vágott, ropogósra sütött szalonnapörcökkel. (A szalonna­zsírt másra hasznájuk fel.) GRÚZ FEJES SALÁTA Hozzávalók: 3 közepes nagyságú fejes saláta, 2 deci kefir, 4 gerezd tört fokhagy­ma, csipet só, mokkáskanálnyi mustár, 5 deka dió. Leveleire szedjük, megmossuk, megszá­rítjuk a salátát, és széles csíkokra vágva jégbe hütjük. Simára keverjük a kefirt a tört fokhagymával meg a többi ízesítővel, és jól behűtve, tálalás előtt öntjük a salátá­ra. Végül meghintjük a darabokra tört dióval, és azonnal kínáljuk. SVÁJCI FEJES SALÁTA Hozzávalók: 1 nagy vagy 2 kicsi fejes saláta, 2 tojássárga, fel citrom leve, 1 deci olaj, só, csipet cukor, késhegynyi őrölt bors, kiskanálnyi mustár, kevés borecet. Leveleire szedjük, megmossuk, megszá­rítjuk a salátát, és darabokra tépve tálba tesszük, jégbe hűtjük. A citromlevet vé­kony sugárban, állandóan kevergetve a tojássárgákba csurgatjuk, ízesítjük, majd tovább keverve, apránként hozzáöntjük az olajat. Megkóstoljuk, és ha nem elég pikáns, kevés borecettel adjuk meg az ízét. Jól behütve, közvetlenül tálalás előtt önt­jük a salátalevelekre. SPANYOL FEJES SALÁTA Hozzávalók: 1 nagy fej saláta, 5 deka rokfort (márványsajt), 1 deci paradicsom­ié (legjobb hozzá a paradicsom ivóié), só, őrölt bors. A megmosott, megszárított salátát na­gyobb darabokra tépjük. Tálba téve meg­sózzuk, megborsozzuk, megöntözzük pa­radicsomlével, és meghintjük az össze- morzsolt rokforttal. Azonnal tálaljuk. ÖRDÖGSALÁTA Hozzávalók: 1 nagy vagy 2 kis fej saláta; a mártáshoz 2 tojássárga, 1 ded olaj, fél dtrom leve, kiskanálnyi mustár, só, őrölt bors, csipetnyi Cayenne-bors, 1-1 kés­hegynyi chilipor, fokhagyma- meg vörös­hagymapor, fél deci száraz vörösbor. Ä salátát leveleire szedjük, megmossuk, megszárítjuk, majd darabokra tépjük. Az olajat habverővel cseppenként keverjük a tojássárgákhoz, és ha már vaj keménysé­gű, a fűszerekkel ízesítjük, a borral hígít­juk. Közvetlenül tálalás előtt öntjük a sa­látára. F. Nagy Angéla

Next

/
Thumbnails
Contents