Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! w 9 " ¥ PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 213. szám Ára: 5,30 Ft 1989. szeptember 9., szombat Hazánkba érkezett a venezuelai köztársasági elnök • Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására szeptember 8-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Carlos Andrés Pérez, a Venezuelai Köztár­saság elnöke. A vendéget katonai tiszteletadással fogadták a Kossuth téren. Képün­kön: Straub F. Brúnó és Carlos Andrés Pérez elhalad a díszszázad előtt. (MTI) TIZENNEGYEDIK VAGY ALAKULÓ KONGRESSZUS Tisztázni: milyen pártot akar a tagság Az MSZMP 1200 kongresszusi kül­döttének eddig mintegy háromnegye­dét választották meg. A tapasztalatok azt mutatják: a küldöttválasztásoknál erős törekvés tapasztalható arra, hogy új gondolatik, új személyiségek kerül­jenek felszínre. A mostani küldöttek többsége nem vett részt a XIII. kong­resszuson, illetve az elmúlt májusi párt­értekezleten - nyilatkozta Tóth And­rás, az MSZMP KB pártpolitikai osz­tályának vezetője Wágner Tamásnak, az MTI munkatársának. Elmondta, hogy miközben a tagság 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a küldöttek majdnem 90 százaléka diplo­más. Ugyanakkor fájdalmas tény, hogy nagyon kevés a fiatal delegátus, arányuk nem éri el a 3 százalékot sem. Hasonló a helyzet a nyugdíjasokkal is. Eddig mintegy húsz KB-tagot vá­lasztottak küldötté, a politikai intéző bizottsági tagoknak pedig mintegy a fele szerzett mandátumot a kongresz- szusra. A KB-tagok többsége egyéb­ként nem is jelöltette magát, mert a jelenleg érvényes szabályzat szerint a KB és a KEB tagjai a testület mandátu­mának lejártáig szavazati jogú résztve­vői a kongresszusnak. Ezt a szabályt azonban a küldöttek többsége vitatja, s elképzelhető, hogy nem alkalmazzák. Arra a kérdésre, hogy hányadik kongresszus következik, Tóth András elmondta: ez politikai kérdés és való­színűleg csak utólag derül ki. Ameny- nyiben a hangsúly a folyamatosságra kerül, akkor a XIV. kongresszust ren­deztük meg, de ha új párt születik, ak­kor annak alakuló kongresszusaként minősíthető. Szólt arról is: egyelőre nincs testületi álláspont arra, hogy ki­ket hívjanak meg a kongresszusra, amelynek a színhelye egyébként a Bu­dapest Kongresszusi Központ lesz. Mindenképpen fontos, hogy nyitott le­gyen a tanácskozás, s nemcsak a tagság köréből szeretnének vendégeket meg­hívni, hanem kívánatos, hogy a közélet markáns képviselői is jelen lehessenek. Nem kizárt egyes ellenzéki pártok meg­hívása sem, főként azoké, amelyek a választások után esetleges koalíciós partnerként szóba jöhetnek. Tóth András nem nevezett meg pártokat, de arra emlékeztetett, hogy például a Ma­gyar Demokrata Fórum annak idején meghívta az MSZMP-t országos gyűlé­sére. A kongresszuson minden bizony­nyal jelen lesznek a társadalmi tömeg­szervezetek képviselői is. A tervezetben négy napirendi pont szerepel. Először a főtitkár tartja meg beszámolóját a politikai helyzetről és a tennivalókról. A második napirendi pont a párt programnyilatkozata, a harmadik a szervezeti szabályzat, s vé­gül az országos testületek és tisztségvi­selők megválasztása következik. Az osztályvezető hangsúlyozta: már a kongresszus első napján, október 6-án tisztázni kell, hogy milyen pártot akar a tagság, mert amíg ez a vita nem dől el, addig nehéz lenne folytatni a mun­kát, az egyéb politikai kérdések tisztá­zását. NÉGY MINISZTER A LEMP-BŐL Lengyel kormánylista Megvan a Szolidaritás vezette új lengyel kormány nem hivatalos listája. A név­sort Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök csütörtökön átadta a Szejm illetékesé­nek, s az egyes pártok parlamenti frakciói csütörtökön foglalkoztak saját jelöltje­ikkel. A listában persze még elképzelhető változás keddig, amikor a kormányfő hivatalosan is bemutatja kabinetjét, de a különböző pártoktól kiszivárgott hírek alapján így áll össze a kormány. Szolidaritáshoz tartozó, illetve az eddigi rendszerrel szemben ellenzéki független személyek: a pénzügyminiszter és egyben miniszterelnök-helyettes: Leszek Balce- rowicz közgazdász, külügyi: Krzysztof Skubiszewski nemzetközi jogász, a katoli­kus egyházi vezetők tanácsadója, oktatásügy: Henryk Samsonowicz professzor, a Varsói Egyetem egykori rektora (akit éppen a Szolidaritáshoz tartozása miatt menesztettek annak idején, építésügy: Aleksander Paszynski újságíró, a Polityka című tekintélyes LEMP-hetilap egykori szerkesztője, akinek az előző kormányban Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök szintén felajánlotta ezt a tárcát, de ő nem (Folytatás a 2. oldalon) Középszintű háromoldalú tárgyalások Az MSZMP KB magyar regi­onális biztonságpolitikai kezde­ményezésének ismertetésével kezdődött meg pénteken a Par­lamentben a középszintű há­romoldalú politikai érdekegyez­tető tárgyalás. A javaslatot az MSZMP delegációjának veze­tője, Pozsgay Imre ismertette. A harmadik oldal szóvivője, Darvasi István egyetértett a ja­vaslattal, míg az EKA részéről Gaskó István kijelentette, hogy tanulmányozzák azt. Ezután Csikós József (MSZMP) a nyil­vánossággá) foglalkozó bizott­ság munkájáról számolt be. Mint mondta, konszenzus szü­letett abban, hogy a televízió hetente egy alkalommal foglal­kozzék a megbeszélésekkel, és abban is, hogy a középszintű tárgyalások a legszélesebb nyil­vánosság előtt folyjanak. Ugyanakkor nincs egyetértés a bizottságok munkájának nyil­vánosságáról. Az MSZMP sze­rint a szakértők munkájának nyilvánossága a televízió heti egy adásával áthidalható. Az ÉKA részéről Haraszti Miklós kijelentette, hogy az ellenzék szeretné, ha az albizottságok te­vékenységét is figyelemmel kí­sérhetné a sajtó. (MTI) AZ MSZMP REGIONÁLIS BIZTONSÁGPOLITIKÁI KEZDEMENYEZESE Az európai országok új típusú együttműködése a cél Nyers Rezső tájékoztatta az újságírókat A Magyar Szocialista Munkáspárt a szomszédos országok kapcsolata­inak fejlesztése, iljetve az európai biztonság és együttműködés elmélyítése érdekében azt javasolja a kormánynak, hogy egyoldalú magyar intézke­désként hozzon létre támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilo­méteres „biztonsági, bizalomerősítő és együttműködési” övezetet a ju­goszláv, illetve azí osztrák határ mentén —jelentette be Nyers Rezső, az MSZMP elnöke pénteken a Központi Bizottság székházában megrende­zett nemzetközi sajtótájékoztatón. Az MSZMP kezdeményezése értel­mében az így kialakítandó övezetben csak határőrizeti és határrendészeti, valamint zömében kifejezetten védelmi rendeltetésű harceszközök és csapatok maradnának. Az MSZMP — a szovjet testvérpárttal történt egyeztetés alap­ján —javasolja a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, hogy 1990 végéig egy­oldalúan vonják ki a támadó fegyverek­kel felszerelt szovjet erőket a bizalom­erősítési és együttműködési övezetből. Ez az intézkedés konkrétan két szovjet harckocsizászlóaljat érintene. Az MSZMP javaslatait ismertetve Nyers Rezső arról tájékoztatta a nem­zetközi hallgatóságot), hogy a párt az európai országok új típusú együttmű­ködésének .kibontakoztatását tűzte cé­lul. A pártelnök meggyőződéssel val­lotta: megérett az idő arra, hogy a hel­sinki alapelveken nyugvó államközi kontaktusokat új elemekkel gazdagít­sák. Ha az MSZMP javaslatai kedvező visszhangra találnak a szomszédos ál­lamokban, akkor egy, a maga nemében egyedülálló 100 kilométer széles, összefüggő — bizalomerősítő zóna jön­ne létre. Ez nem csak az érintettek, hanem egész Európa érdekeit is szol­gálná. A javaslatcsomag fontos vonása, hogy túllép a biztonságpolitika szűkén vett katonai értelmezésén; cselekvő részvételre buzdítja a partnerországo­kat a gazdasági, kereskedelmi kapcso­latokban rejlő tartalékok kölcsönös ki­aknázására is. Emellett új módon köze­líti meg a kulturális, turisztikai, kisha- tármenti kapcsolatok fejlesztését, illet­ve a környezetvédelem közös ügyét. A kezdeményezés katonai vonatko­zásának lényege, hogy Magyarország 1990 végéig kivon 200 harckocsit a ha­tármenti övezetből. Ez a tervezett in­tézkedés a magyar megközelítés sze­rint — kiegészítené azt a döntést, amellyel hazánk az év elején vállalta 251 harckocsi egyoldalú kivonását a hadrendből és megsemmisítését. A javaslat ismertetése után Nyers Rezső kérdésekre válaszolt. A Magyar Rádió tudósítója arról érdeklődött: tervezik-e hasonló övezetek kialakítá­sát Magyarország más határszakasza­in, például Csehszlovákia felé, ahon­nan egyébként nyugtalanító hírek ér­keznek a Duna tervezett elterelésével kapcsolatban. A pártelnök véleménye szerint a javaslat katonai vonatkozásai nem ültethetők át a VSZ-tagállamok gyakorlatába. Egyéb részeit azonban érdemes a kapcsolatok fejlesztésénél tanulmányozni. Ami a kérdésben fog­lalt bizalomanomáliákat illeti, Nyers (Folytatás a 2. oldaton) TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁSOK, KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR Hírős napok Kecskeméten • A művelődési központban megrendezett látvá­nyos kiállítást megnézte dr. Papócsi László mező- gazdasági cs élelmezésügyi miniszterhelyettes, akinek Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gaz­daság igazgatója mutatta be új termékeiket. „Színekkel és ízekkel ékes ez a Kecskemét. Amit a magyar Alföld csak nyújtani tud, azt mind adja . ..” Az Erdei Fe- renctől származó mondatokat tegnap Kecskeméten, a Hírős napok megnyitóján, a művelő­dési ház előtt dr. Adorján Mi-' hály, a megyei város polgármes­tere idézte köszöntőjében. Szólt arról, hogy e három napon be­mutatkozik e vidék, a kisterme­lők épp úgy, mint a nagyüze­mek, kutatóintézetek, a lakos­ság és az ide látogató vendégek elé tárva az „aranyhomok” kin­cseit: szőlőt, gyümölcsöt, zöld­ségféléket, bemutatva, hogy ma mire képes, hová jutott szorgal­mával és a tudományos eredmé­nyek hasznosításával. Sok látnivalót kínál ezekben a napokban a város, s ami egyre inkább hagyománnyá válik, minden megvásárolható. A ke­reskedelem is felkészült az alka­lomra. Elegendő csupán az Al­föld Áruházat említeni, amely mai nyitvatartását délután 3-ig hosszabbította és vasárnap dél­előtt is várja a vásárlókat. Min­den osztály egy-egy terméket ol­csóbban kínál és az országban először most itt mutatják be (és árusítják is) a legújabb ITT No­kia készülékeket, .a szobából műholdra irányítható parabola- antennát, hordozható táska­számítógépeket, a komputerek védelmét szolgáló szünetmentes áramforrást, szóval csupa új­donságokat, amelyeket előleg nélkül, részletre is meg lehet venni. Ugyancsak nagy lehető­séget ad több kiállító az Ag- roker, a Magyar Kertészek Egyesülete, a modenai kisiparo­sok stb. azzal, hogy a kül­földről behozott kisgépekhez, eszközökhöz itt forintért (és nem is drágán) juthatnak a kis­termelők. De megtalálható a hazai mesterek néhány készít­ménye is. Gyönyörű gyümöl­csöket, zöldségféléket kínál a Zöldért és több kistermelő, s olyan vásárfiát választhat ma­gának az ipar- és népművészek standján az ide látogató, amire ritkán van módja. A művelődési központban tegnap került sor a VIII. Orszá­gos Kertészeti Napok megnyi­tójára. Gaborják József, a me­gyei tanács elnöke köszöntötte a tudományos tanácskozás résztvevőit. Fontosnak mon­dotta ennek témakörét (a mar­ketingmunkával foglalkozik),'; majd dr. Papócsi László mező- gazdasági és élelmezésügyi mi-e niszterhelyettes beszélt a piac- gazdálkodásról, az ezzel kap­csolatos elképzelésekről és fel­adatokról. Szólt arról, hogy az országban 500 ezer hektáron — a mezőgazdaságilag művelt területeknek csupán 7,7 százalé­kán folyik kertészeti terme­lés, ugyanakkor a mezőgazda- sági termékek bruttó termelésé­ből húsz százalékkal részesedik. A friss és feldolgozott termékek exportja a rubelelszámolású élelmiszer-kivitelnek több mint fele, a konvertibilis piacokon ér- tékesítettnek több mint 10 szá­zaléka. A kistermelés részará­nya az elmúlt évtizedben nőtt, olyannyira, hogy ma már a ter­mékek 60 százalékát háztájik, magánvállalkozók állítják elő. A nagybani piaci viszonyok­ról megemlítette, hogy ami je­lenleg kialakult, az már szinte tarthatatlan, nem szolgálja a termelők, a kiskereskedők és a fogyasztók érdekeit, csupán szűk üzérkedő réteg gyors meg­gazdagodását teszi lehetővé. A minisztérium programjában szerepel, hogy 1990-ben terme­lői érdekeltségű és tulajdonú nagybani piacot szervez meg, részvénytársasági formában. Több nagybani piac kialakulhat az országban, amely a tagok ál­tal szabályozott, igen szigorú belső rendben, megfelelő infra­struktúrával és műszaki beren­dezésekkel képes csak működni. A nagybani piacok, árverési csarnokok gyakorlatilag a ter­melők piacai lesznek. Üzemelte­tői pénzalapot létesítenek a ta­gok kockázatának enyhítésére, a feleslegek exportcélú értékesí­tésére, a hiányok import útján történő pótlására. Beszélt arról is a miniszterhelyettes, hogy tá­mogatják a kertészeti ágazat­ban szerveződő egyesületeket, érdekvédelmi szervezeteket, fontosnak tartják a termelés in­tegrálását és a technológiai és műszaki gondok mielőbbi meg­oldását. A korreferátumok előadói között elsőként dr. Tomcsányi Pál egyetemi tanár beszélt a marketing jelentőségéről, majd Göndör József, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese követhető példákat sorolt a fölvásárlás és értékesítés Európában megho­nosodott formáiról, ezt követő-; en pedig dr. Gévay Jánosné, a) Szövosz főosztályvezető-helyet-) tese Az értékesítési 'tevékenység szerepe a piacgazdálkodásban című előadását tartotta meg. A miniszterhelyettessel vitat­kozó előadásában Masir József, a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat vezérigazgatója az ed­dig felülről irányított olykór gúzsba kötött — vállalati zöld­ség-gyümölcs kereskedclembdn kialakult helyzetet elemezte, megállapítva, hogy nem szerve­ződhetett és nincs is valódi zöld­ségkereskedelem, piac, a válla­lat is kényszerpályán működik, s a jelenlegi, valamint a várható pénzügyi megszorítások helyze­tüket még inkább súlyosbítják. Véleménye szerint a piaci re­form a kereskedelemben is a tu­lajdonreformhoz vezet. Ugyan­akkor távolinak mondotta a nagybani piacrendszer kialakí­(Folytatás a 2. odalon) • A kistermelők kiállítása is nagyszerű, a művelődési központ emeleti termeiben láthatják az érdeklődők. (Walter Péter felvételei) MOZGALOMKÉNT KISZORULHAT A KÜZDŐTÉRRŐL Párt legyen-e a népfrontból? —A népfrontból ne legyen párt, ám a közelgő választások bizonyos pártjellegű tevékenységet a HNF-től is megkövetelnek — mondotta Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető elnöke a mozgalom országos tanácsának pénteki ülésén, amelyet az októberi kongresz- szusra való felkészülés jegyében tartottak az Újvárosházán. A tanácskozáson mindvégig visszatérő gondolat volt, amire Kukorelli István már bevezetőjé­ben utalt: mennyiben őrizze meg a Hazafias Népfront társadalmi tö­megmozgalom jellegét és mennyi­ben kapcsolódjék be a politikai pártok küzdelmeibe. Az már a ko­rábbi népfrontértekezleten kikris­tályosodott, hogy a népfrontnak fontos szerepe lehet a különböző politikai erők közötti koalícióte­remtésben, azaz egyfajta politikai egyeztetésben. Kétséges és máig vi­tatott azonban, hogy ezt pártként, esetleg kvázi pártként, választási pártként is nyilvántartott tagság­gal tegye-e. Többen félnek, hogy ezzel a népfront elveszítené társa­dalmi mozgalom jellegét, ugyan­akkor azzal is számolni kell: moz­galomként kiszorulhat a politikai küzdőtérről, s méginkább a politi­kai vagy a parlamenti érdekképvi­selet területéről. Ezek a dilemmák kísérték végig a pénteki tanácskozást is, ahol vé­gül is a többség amellett érvelt: a népfront társadalmi mozgalom­ként azokat fogja össze, akik pár­toktól függetlenül kívánnak része­sei lenni a politikai közéletnek. Ez ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy a HNF képviselőjelölteket állítson vagy támogasson a választásokon bár egyelőre e tekintetben még nem született megállapodás a poli­tikai egyeztető tárgyalásokon a nemzeti kerékasztalnál. Kukorelli István ugyancsak eze­ket a népfrontmozgalom jövőjét illetően kulcsfontosságú kérdése­ket taglalva rámutatott: az új egye­sületi törvényhez alkalmazkodva szükséges lehet, hogy a jövőben a népfrontnak is legyen nyilvántar­tott tagsága. Ez még nem jelentené a párttá válást, a HNF továbbra is mozgalomként, mégpedig egyfajta stabilizáló, a józan párbeszédet biztosító mozgalomként működ­hetne. A vitában felszólalók többsége-— ha eltérő megközelítésből is amellett voksolt: a népfront legyen az önkormányzatok mozgalma, vagy ha úgy tetszik, a hétközna­pok parlamentje. A tanácskozáson szóba került még a névváltoztatás kérdése, amely szintén a kongresszus hatás­körébe tartozik. Ezt taglalva egyetértés volt abban: egy mostani névváltoztatás — főként a válasz­tások előtt néhány hónappal taktikai hiba lenne. Minderről — tehát az esetleges névváltoztatásról, a népfronton belül egy pártszerű szervezet alakí­tásáról, az új alapszabályról és ez­zel együtt a népfrontmozgalom jö­vőbeni működéséről — október közepén — egy héttel az MSZMP kongresszusa után — határoz majd a kétnapos kongresszus. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents