Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 8. Giulio Andreotti a peresztrojkáról KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ „A Nyugat nem úgy oltalmazza saját érdekeit, ha kivár, hanem úgy, ha segíti a reformokat” „Meggyőződésem, hogy egy szovjet köztársaság kiválása a Szovjetunió kötelékéből a mai viszonyok között kevésbé tragikus, mintha erőszakkal tartanák visz- sza” — jelentette ki Jegor Jakovlev, a Moszkovszkije Novosztyi főszerkesztője, a peresztrojka egyik hangadó képviselője a közép-olaszországi Montecatiniben egy kereszténydemokrata vitafórumon, ahol részt vett és felszólalt Giulio Andreotti miniszterelnök is. A vitaesten a Szovjetunióban zajló reformokkal foglalkoztak, valamint e folyamat hatásával Európára. Minden résztvevő egyetértett azzal: földrészünk és a kelet—nyugati együttműködés jövője azon fordul meg, tartós marad-e a gorbacsovi reformirányzat. Andreotti egyértelműen leszögezte: kormánya támogatja Gorbacsov politikáját. Hozzátette: „Megfelelő nemzetközi keretet kell kialakítani ahhoz, hogy a Gorbacsov által elkezdett mélyreható reformok tartóssá és véghezvihetővé válhassanak.” „A Nyugat nem úgy oltalmazza saját érdekeit, ha kivár, hanem úgy, ha segíti a kelet-európai reformokat” -—jelentette ki. EGYHETES ORSZÁGOS SZTRÁJK AZERBAJDZSÁNBAN Eredményeket - vagy mondjon le a kormány! Az azerbajdzsán fővárosban több mint száz ipari üzemben szünetel a munka, megbénult a kikötő forgalma, s részben a vasúti közlekedés. A sztrájkok tartóssága és méretei a köztársasági kormány kompromisz- szumkészségétől függnek— véli az Azerbajdzsán Népfront képviselője a Moszkovszkije Novosztyiban. A sztrájkolok az Azerbajdzsán Népfront társadalmi szervezetként! bejegyzését, a tavaly novemberi tüntetéseken letartóztatottak szabadon bocsátását és az ellenük indított bírósági eljárás beszüntetését követelik. Követelik továbbá, hogy nyilvánítsák törvénytelenné a kijárási tilalom elrendelése után megtartott népi küldötti választások eredményeit, és a kijárási tilalom feloldása után tartsanak új választásokat. A követeléseket a múlt hónapban megtartott hat tömeggyűlésen fogadták el és négy nap tartottak figyelmeztető sztrájkot azok alátámasztására. A követelések teljesítésének határideje szeptember 2-án járt le. Ezen a napon mintegy százezer ember gyűlt össze a bakui kormánypalota előtt az 1918—1920 között működött azerbajdzsáni kormány zászlaja alatt. Ezen a gyűlésen döntöttek az egyhetes köztársasági méretű sztrájk meghirdetéséről és ha ez nem vezet eredményre, akkor a helyi kormány lemondását követelik. Jelenleg a belügyi alakulatok ügyelnek a rend fenntartására. Az Azerbajdzsán Népfront kifejezte óhaját, hogy ne avatkozzanak az eseményekbe, a közrendet maga a népfront biztosítja. Magyarország patthelyzetben A The Guardian bécsi tudósítója az NDK-menekültek ügyével foglalkozó csütörtöki kommentárjában azt a véleményét fejti ki, hogy • Magyarország maga idézte elő a dilemmát, amivel most szembekerült. „Habár nehéz vitatni, hogy a kérdés mindenekelőtt német probléma, a magyarok olyan kényelmetlen dilemmába kerültek, amelyet maguk hoztak létre” — írja lan Traynor. A szerző emlékeztet rá: májusban nagy publicitás mellett kezdték meg a vasfüggöny lebontá- s sát a- magyar—osztrák határon és néhány héttel később ugyancsak kedvező visszhangja volt annak, hogy Magyarország aláírta a menekültügyi genfi konvenciót. „A mostani patthelyzetben két tűz közé került az ország. Az egyik oldalon ott a Varsói Szerződés és a KGST realitása, a másik oldalon pedig az a törekvés, hogy szorosabb kapcsolatokat építsenek ki a Nyugattal, integrálódjanak a reformista vezetők által civilizáltabbnak tekintett világba” — folytatja. „S amint a még mindig kormányzó kommunista párton belül folyik a jövő hónapban esedékes kulcs- fontosságú, rendkívüli kongresz- szust megelőző civódás, a menekültüggyel kapcsolatos patthelyzetnek további oka a fundamentalisták és a reformerek között a párt jövendő irányvonalát illetően zajló összecsapásokban található. Míg a kerrtényVönalasok ' óvakodfták a kérdésben felborzolni Kelet-Berlin kedélyeit, addig a reformerek, félszemmel a Deutsche Bankra és a nyugatnémet iparra pillantgatva, Bonn kedvében akarnak járni” — vélekedik a The Guardian bécsi tudósítója. Gond a kontrák leszereltetése Szerdán sajtótájékoztatón jelentette be Enrique Ortez hondurasi belügyminiszter, hogy országa nemzetközi segítség nélkül képtelen anyagilag támogatni a nicaraguai „kontrák” leszerelését. A managuai kormány ellen harcoló csapatok feloszlatásáról, hazatelepítéséről, vagy harmadik országba irányításáról az öt közép-amerikai ország augusztus 5-ei csúcsértekezletén született megállapodás és az előzetes tervek szerint a folyamatnak már szeptember fián meg kellett volna kezdődnie. A folyamat felgyorsítása érdekében kerül sor rövidesen Tégucigalpaban. Ugyancsak a rendezés garanciáit igyekszik kidolgozni az a 17 fős ENSZ- delegáció is, amely közép-amerikai körútját befejezve szerdán utazott el Costa-Ricából, és tapasztalatairól titkos jelentés formájában számol be az ENSZ főtitkárának. WASHINGTON ÚJRAFOGALMAZTA „CSILLAGHÁBORÚS” KONCEPCIÓJÁT Olcsóbbak a „Briliánskövek” Ronald Reagen csillagháborús terve (SDI) sohasem volt reális elképzelés, és a tervben előirányzottakat már arányosan csökkentettük — nyilatkozta Dán Quayle amerika alelnök a Los Angeles Times washingtoni irodájának adott interjújában, amely a lap csütörtöki számában jejent meg. — Újrafogalmaztuk a „csillagháborút”. Egészen másképp értelmezzük ma az ezzel kapcsolatos feladatokat, követelményeket, katonai doktrínát és stratégiát, mint ahogy azt az 1988-as évek elején tettük — mondta. A csillagháborús elképzelés helyett George Bush kormánya a „Briliánskövek” elnevezésű tervet dolgozta ki: annak lényege az, hogy az érkező támadórakétákat minirakéták raja követné nyomon. Az alelnök nem közölt adatokat az új program költségeiről, azt azonban elmondta, hogy jóval kevesebbe fog kerülni, mint az előző kormány által a csillagháborús tervekre előirányzott összeg. — Az új, felülvizsgált terv a korlátozott szovjet támadás és egy harmadik világbeli országból érkező rakéta- csapás kivédésére összpontosít — hangsúlyozta Dán Quayle, és azt is hozzátette: a program végrehajtása lehetővé teszi majd, hogy az Egyesült Államok a véletlen rakétatámadásoktól is megvédje magát. Kanada is részt vesz a kokainbárók elleni harcban Virgilio Barco kolumbiai elnök szerdán elégedettségét fejezte ki George Bush amerikai elnök kábítószer-ellenes programjával kapcsolatban. A politikus véleménye szerint az amerikai elnök keddi beszéde arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok valóban le akar számolni a kábítószerkereskedelemmel. Az augusztusban indított kokainháború első hatásai már érezhetőek a piacon: Miamiban egy kilogramm kokain ára három hét alatt tizenöt ezerről húszezer dollárra nőtt. Kolumbia szerdán kiadta az Egyesült Államoknak Eduardo Martinez Romerót, a „medellíni kartell” egyik pénzügyi vezetőjét. Romerót — akit az Egyesült Államokban a kábítószer-kereskedelemből eredő dollármilliók tisztára mosásával vádolnak — augusztus 19-én tartóztatták le. A két ország közötti kiadatási egyezmény kétéves szünet után szerdán lépett ismét érvénybe. A kiadatásról szóló hírt Bogotában még nem erősítették meg. Ä kolumbiai kormány szerdán 250 000 dolláros vérdíjat tűzött ki két kábítószerbáró fejére. Az Escobar Gaviria és Rodriguez Gacha kézrekerítésében való részvételt a kormány titkosan kezeli — hangsúlyozták a televízióban közölt felhívásban. Kanada kész együttműködni az Egyesült Államokkal és Kolumbiával a kábítószer-ellenes harcban, s 210 millió kanadai dollárt áldoz erre a célra—jelentette be szerdán Perrin Beatty, az ország közegészségügyi és népjóléti minisztere. A VEGYI FEGYVEREK BETILTÁSA A politikai szándékon múlik MOSZKVA A vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezmény tervezete javarészt már kész, s technikai szempontból akár néhány hónap is elegendő lenne aláírásához, így a kérdés csupán a politikai szándékon múlik —- jelentette ki a genfi leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Szer- gej Bacanov elmondta, hogy az augusztusban zárult nyári ülésszakon igen intenzív munkát folytattak a résztvevők a vegyi fegyverek kérdéséről, ám más területeken nem történt érdemi előrelépés. A vegyi fegyverek kérdéskörében három problémában sikerült előrelépést elérni: az ellenőrzés alá eső vegyi anyagok listájának pontosításában, az ellenőrzés során felmerülő bizalmas információk kiáramlásának megakadályozásában, valamint az egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy mindinkább tért hódít az a szovjet részről is szorgalmazott álláspont, hogy gyanú esetén bármely ország bármikor és bárhol kérhessen helyszíni ellenőrzésre lehetőséget, s ezt a kérdést a fogadó fél ne utasíthassa el. A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt elmondta: az ülésen Medgyessy Péter elnökölt, Németh Miklós ugyanis beteg, influenzás, de várhatóan néhány napon belül felépül. A kormány ülésén — mint a közlemény is tartalmazza — Horn Gyula és Horváth István tájékoztatót adott a Magyarországon tartózkodó és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügyéről. A tájékoztatókat tudomásul véve a kormány megerősítette az ügy megoldása érdekében korábban kialakított álláspontját. Tudomásul vette azt is, hogy a humánus jellegű intézkedések végrehajtásához még néhány nap szükséges. A szóvivő ehhez hozzáfűzte: ezenkívül jelenleg semmi egyebet nem tud mondani. Mindezt többször is megismételte, amikor nyugati újságírók újfent kérdésekkel ostromolták a szóvivőt, aki néhányszor a „no comment” válasszal reagált. Bajnok Zsolt a továbbiakban arról szólt, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésében a kormány foglalkozott a vágósertéstermelésben és -feldolgozásban kialakult feszültségek feloldásával. Áttekintve a helyzetet megállapította, hogy ha a sertéstermelésben tapasztalható negatív tendenciák folytatódnának, akkor a nem távoli jövőben már komoly belső ellátási nehézségekkel is számolnunk kellene. A hazai húsfogyasztásnak több mint a fele sertéshús, illetve sertéshúskészítmény. Jelenleg az összes sertéshústermelés 25 százalékát szállítjuk exportra, és 75 százalék szolgálja a belső ellátást. Már most előre jelezhető, hogy a jövő esztendőben ezt az arányt nem lehet tartani. A hazai piaci igények kielégítése ugyanis elsőrendű feladat, éppen ezért a jövő évi hústermelésből előreláthatólag csak 17 százalék kerül exportra. A kormány alapvető feladatának és kötelezettségének tekinti, hogy fenntartsa és zavartalanná tegye a színvonalas és jó belső húsellátást, javítsa a termelői érdekeltséget és erősítse a kistermelők termelési biztonságát. 'iniiiMRIih' intézkedést határozott el; az egyik az, hogy a támogatásokra rendelkezésre álló anyagi erőforrások átcsoportosításával javítani kívánják a hústermelés anyagi kondícióit, és nagyobb ösztönzést nyújtanak a kistermelőknek. A másik döntés szerint előreláthatólag január 1-jei hatállyal — a bejelentési kötelezettség fenntartása mellett — felszabadítják a sertéshús felvásárlási és fogyasztói árát. A harmadik határozat alapján —• a termelés biztonságosabbá tétele érdekében - már most deklarálja a kormány, hogy 1990-ben nem emelik a kistermelők adóját. Egyébként az egész úgynevezett húsvertikum helyzetét, jövedelmi pozícióit és a húsipar szerkezetének kérdéseit rövidesen áttekinti a kormány. Napirenden szerepelt a borok fogyasztási adójáról szóló előterjesztés is, amit a kormány elfogadott. Ennek értelmében a jelenleg érvényben lévő 15 százalékos borfogyasztási adókulcsot négy százalékkal mérsékelik. A szóvivő itt megjegyezte: az idén a tavalyihoz hasonló, jó közepes bortermelés várható. Ezután Martonyi János kormány- biztos adott tájékoztatást a privatizálással kapcsolatos minisztertanácsi napirendről. Az állami vagyonalapról szóló törvény téziseiről szóló előterjesztést, valamint a privatizációs program kidolgozásával és beindításával kapcsolatos előterjesztést együttesen tárgyalták meg, tekintettel azok szoros összefüggésére. A kormány szerint mind az állami vagyonkezelői szervezet felállítása, mind pedig a privatizációs program kidolgozása és beindítása kiemelten fontos feladat, és végrehajtásukat meg kell gyorsítani. Október 31-éig ugyanis az állami vagyonkezelői szervezetre vonatkozó törvényjavaslatot a parlament elé kell terjeszteni, és egyidejűleg minőségi előrelépésre kell törekedni a tulajdonváltási folyamat terén is hangoztatta. A tulajdonváltás alapvető célja az állami tulajdon hatékonyabb működtetése, a fogyasztói igények jobb kielégítése, a piaci viszonyok erősítése, a foglalkoztatási gondok enyhítése és nem utolsósorban a külföldi tőke fokozott vonzása - tette hozzá. A kormánybiztos szerint az ilyen irányú elképzeléseket jelenleg alapvető ellentmondások feszítik. A tulajdonjogból fakadó jogosultságoknak a vállalatokra történő ruházása miatt a társaságalapítás és az állami, vállalati vagyon értékesítése ma decentralizáltan és spontán módon folyik, ami kétségkívül jelentős kockázatokat rejt magában. Reális a vészéivé átínalc, hogy az állami vagyon értéken alul cserél- gazdát, átjátszás tárgyává, egyéni érdekek korlátlan érvényesítésének az áldozatává válik. Veszélyforrás az is, hogy a privatizációs tulajdonváltási folyamat csak látszólag valósul meg, a létrejött új, vegyes tulajdoni formák a korábbi struktúra fenntartását, sőt annak új formában történő megmerevítését szolgálják. Mindebből következik, hogy a gazdaság és a társadalom egészének érdekeire épülő átfogó privatizációs politika megvalósítása elválaszthatatlan a tulajdonreform egészétől, ezen belül az állami vállalatok tulajdoni helyzetének rendezésétől. A kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy az erre irányuló munkálatok is felgyorsuljanak. A kormány szilárd álláspontja az, hogy a magyar gazdaságnak a tulajdonváltásra feltétlenül és elkerülhetetlenül szüksége van. Ezt igényli a piacgazdaság megteremtése, amely nélkül a valóságos képviseleti demokrácia sem működhet tökéletesen, és ezt igényli a világgazdaságba történő tényleges beilleszkedésünk, Európához való felzárkózásunk is. A kormány tehát két irányban határozott el lépéseket; ahol erre lehetősége van, ott központi döntéssel privatizál, meghatározott körben, azaz társasággá való átalakítás útján értékesít egyes - alapos vizsgálat alapján — meghatározott, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokat. Ebben a körben is gondot fordítanak a nyilvánosságra, az áttekinthetőségre, a hozzáférhetőségre, a reális vagyonértékelésre és a versenyeztetésre. Az alapító szervek közreműködésével és javaslataik alapján a kormány azt is fontolóra veszi — ha az indokolt, például visszaélés esetén —, hogy egyes önkormányzó vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését javasolja az Országgyűlésnek. A kormány egyidejűleg elhatározta, hogy a lehető legrövidebb időn belül megteremti az említett spontán decentralizált privatizációs folyamat állami ellenőrzését. Ezért garanciális szabályokat kell létrehozni az állami vagyon értékesítésére és társaságba történő bevitelére vonatkozóan, így kötelező vagyonértékelést kell előírni. A kormánybiztos szerint mindazonáltal sincs szó az állami beavatkozás erősítéséről, egyfajta visszaállamosításról, csupán biztosítani szükséges a tulajdonváltási folyamat tisztességét és hatékonyságát, meg kell védeni a társadalom érdekeit, és olyan megoldásokat kell találni, amely a gazdasági hatéit 'fcőliyságöt és a társádalrhiigazságössá- ví got egyaránt szolgálja,. A kormány tudatában fan annak’^ hÓgy hä a torzulások és visszaélések veszélyét sürgősen nem hárítja el, akkor az ebből fakadó súlyos politikai és társadalmi következmények a privatizációs tulajdonváltáspolitika egészét sodorhatják veszélybe, ez pedig az évek óta folyó, a piacgazdaság megteremtésére irányuló erőfeszítéseket is megtorpedózhatja. A pártelnök eszmecseréje egyházi vezetőkkel Ötvenezer oldal egy másodperc alatt WASHINGTON Csaknem kétmilliárd dolláros állami támogatással minden korábbinál nagyobb teljesítményű országos hálózatot építenek ki az Egyesült Államokban a tudományos kutatást szolgáló nagy teljesítményű számítógéprendszerek között. A terveket várhatóan pénteken jelenti be a Fehér Ház. Az elgondolások szerint mintegy ezer, az ország egyetemein, állami és magán-kutatóintézeteiben működő számítógéprendszert kapcsolnak össze, s fokozatosan a jelenlegi sokszorosára növelik az adattovábbítás sebességét. Míg a meglevő, hasonló „Internet” hálózat másodpercenként 50 nyomtatott oldalnak megfelelő adatmennyiség továbbítására képes, az új, üvegszáltechnikát alkalmazó rendszer kapacitása 50 000 oldal lesz másodpercenként... (Folytatás az I. oldalról) tatták a beszélgetést, azonban számos konkrét kérdés is szóba került. így például az egyházak szerepvállalása az oktatásban, a szociális munkában. Felvetődtek világnézeti kérdések is, összefüggésben a lelkiismereti és vallásszabadsággal, annak az emberi jogok közé sorolásával. E tekintetben az egyházak és az MSZMP mai álláspontja közel áll egymáshoz, sőt lényegi kérdésekben azonos. Saját véleményét hangsúlyozva kifejtette: az egyházaknak számos területen pozitív társadalmi szerepük van ma, s lesz a jövőben. A tanácskozáson mindkét részről felvetették a társadalom erkölcsi állapotát, a moralitás javításának fontosságát. Az egyházak elsősorban az oktatás és a család szempontjából hangsúlyozták az erkölcs nagyobb szerepét. Az MSZMP képviselői a politikai erkölcsösség fontosságát emelték ki, az erkölcs különböző területeken való érvényre juttatása ugyanis egymással szoros kapcsolatban van. A tanácskozás nem a véleménykülönbségek feltárására, hanem a követelmények megfogalmazására irányult — hangsúlyozta a pártelnök. Mindkét oldalról rámutattak a nemzet sorsáért érzett felelősségvállalás szükségességére. E téma — úgy tűnt — közelítette egymáshoz a tárgyalópartnereket, akik között megoldatlan kérdések is szép számban szóba kerültek. Egyházi részről megemlítették az állam és az egyház szétválasztásáról szóló megegyezést. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gyakorlat beszűkítette az egyházak tevékenységét a magyar társadalomban, sok helyen szinte lehetetlenné téve a nevelési, oktatási, szociális tevékenységet. A találkozón ezt rendezendő követelményként vetették fel, s ezt az igényt az MSZMP elismerte. Végül Nyers Rezső hangsúlyozta azt a véleményét, hogy az egyházak—pártpolitikai semlegességük mellett,— nagyon sok területen pozitív szerepet töltenek be a társadalom életében. — Az MSZMP képviselőivel létrejött találkozó az első lépés azon az úton, amelyen az egyház helyét és szerepét keresi a kialakuló többpártrendszerű demokráciában — összegezte tapasztalatait Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Véleménye szerint LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT LOTTÓNYERŐSZÁMOK A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a lottó 36. játékhetén a következő nyerőszámokat húzták ki: 28, 75, 76, 81, 82. valamennyi egyházi személyiség örömmel nyugtázhatta, hogy Nyers Rezső elfogadta azt a szándékukat, amely szerint a mostani megbeszélést követően valamennyi párttal párbeszédet folytatnak. Hozzátette: a többi párttal még nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A püspök a továbbiakban utalt arra, hogy atalálkozónlehetőségnyíltazMSZMPjúlius 28-ai állásfoglalásával kapcsolatos véleményük kifejtésére. Szinte valamennyien úgy ítélték meg, hogy a dokumentum túl rózsás képet fest az egyház és az állam utóbbi 30 éves viszonyáról. A többi szocialista országgal összehasonlítva természetesen számos pozitívumot is tartalmaz, önmagában véve azonban átsiklik a problémákon. Nyers Rezső bevezetőjéről megállapította, hogy az önkritikusabb volt, mint az állásfoglalás. Véleménye szerint az állásfoglalás az igazgatási és a jogi területen tapasztalható vadhajtásokról beszél, amelyekhez az MSZMP korábbi politikájából következő intézkedések vezettek. Tóth Károly felhívta a figyelmet arra, hogy ezek még érvényben vannak, s az MSZMP világos állásfoglalása hiányában a közigazgatásban dolgozók a régi beidegződések, mechanizmusok szerint járnak el. A püspök rámutatott: a református egyház veszélyt lát abban, hogy jóllehet az egyházak jogegyenlőségét deklarálja a KB állásfoglalása is, ez azonban korántsem jelenti az egyházak egyenrangúságát. Ez ronthatja a különböző egyházak között tapasztalható kedvező viszonyt. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke úgy nyilatkozott, hogy a társadalmi élet területén a vallással, az egyházzal kapcsolatban megváltozott véleményalkotás pozitív fejlődését segíti a mostani találkozó. Utalt arra, hogy az eszmecsere az MSZMP meghívása nyomán jött létre, az egyházak azonban fontosnak tartják, hogy más pártokkal is kialakuljon a kontaktus - - semlegességüket megtartva. A megbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az MSZMP is felülvizsgálta a vallással, az egyházakkal kapcsolatos1 álláspontját, s felismerte az egyházak társadalmilag hasznos tevékenységét. Kedvezőnek ítélte meg, hogy az MSZMP elhatárolja magát az 1948-ban hozott intézkedésektől, amelyek az egyházak működésének korlátozását vonták maguk után. Az elmúlt négy évtized komoly megpróbáltatást jelentett az egyházaknak, ma azonban nem a számonkérésnek, a siránkozásnak van itt az ideje, hanem a jövőépítés szempontjából fontos témák megvitatásának hangsúlyozta végezetül a bíboros. (MTI) Terveik már vannak ... (Folytatás az 1. oldalról) vevők úgy voltak értesülve, hogy a svájci gazdaszövetségtől érkezik valaki, mégpedig teli bukszával... „Két szovjet város élelmiszer-ellátását oldjuk meg” - mondta az elnök programjukat ismertetve, mire a szovjet újságíró megkérdezte: képesek-e rá, ugyanis milliók lepik majd el azt a bizonyos két várost, a Szovjetunió minden területéről idejönnek, ezért fennállhat a veszélye a „zárt várossá” nyilvánításnak ... „Bankot hozunk létre” — folytatta az elnök —, s mint kiderült, csak akkor, ha a svájci gazdaszövetség ehhez pénzt ad. Velük már tárgyalt Kalocsai András, s a válasz (mármint a pénztámogatásra) később érkezik ... Mint ahogy arra is várni kell még, hogy a szovjet nagykövetségen folytatott tárgyalásai után írásban benyújtott termékajánlati listára milyen vi- szonttermékeket kínál fel a leendő szovjet partner. Ugyancsak a szövetség tervei között sorolta a biotermesztés hazai megoldását, az önálló export import jog megszerzését, kapcsolatfelvételt a Nyugaton élő magyarokkal a termékértékesítés segítéséhez, sőt a nagyratörő tervek között még saját biztosító társaság létrehozása is szerepel. Most még persze semmi nincs, egy fillér sehol a tervek megvalósításához, ámbár beléptek hatszázan a szövetségbe, és valószínű, befizették az esedékes havi 100 forint tagdíjat. Elpanaszolta az elnök, hogy neki még járműve sincs, nehéz a szervezés és hiányzik egy irodahelyiség. Az ambíció viszont óriási, és a megoldásra váró teendők halmaza is, amihez köz- gazdasági és szakmai, valamint piaci, nemzetközi kereskedelmi lehetőségek reális ismerete (elemzése) egyaránt szükségeltetik, amit ugyancsak nem vélt felfedezni a tudósító. Az elnök viszont bejelentette: „Majd nemsokára létrehozunk egy olyan csoportot, amely kidolgozza, hogy az elképzeléseket hogyan lehet megvalósítani.” Cs. I.
