Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 211. szám Ara: 4,30 Ft 1989. szeptember 7., csütörtök Horn Gyula és Jan Martenson megbeszélése Horn Gyula külügyminiszter szerdán hivatalában fogadta Jan Mar- tensont, az ENSZ főtitkárának az emberi jogokkal foglalkozó helyettesét, a világ- szervezet genfi irodájának főigazgatóját. A svéd diplomata, aki egyben az ENSZ emberi jogi központjának vezetői tisztét is betölti, magyarországi látogatásának utolsó napján találkozott a magyar külügyek irányítójával. A megbeszélésen áttekintették Magyarország és a világszervezet együttműködésének helyzetét, s megvitatták a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Jan Martenson — aki tegnap elutazott hazánkból - elismerően szólt Magyarország mind markánsabbá való emberi jogi, humanitárius politikai gyakorlatáról. MAGYAR ÉS LENGYEL REFORM Genscher és Eagleburger a támogatás mellett BON Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter és Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes egyetért abban, hogy segíteni kell Lengyelországot és Magyarországot reformpolitikájának megvalósításában. A bonni politikus szerdán magánházában fogadta washingtoni vendégét, s a felek ebből az alkalomból adtak hangot az NSZK külügyi hivatala által közleményben idézeti véleményüknek. A megbeszélés középpontjában az általános kelet—nyugati kapcsolatok kérdése állt. Genscher ezt elemezve tájékoztatta Eagleburgert a nyugatnémet—lengyel és a nyugatnémet— magyar viszony alakulásáról. A véleményegyeztetés során szóba kerül még a közép-amerikai helyzet, illetőleg a tiltott kábítószer-kereskedelem leküzdésének problémája. Genscher e témáról előző nap francia kollégájával, Du- mas-víú is tárgyalt, s erről a tárgyalásról most az amerikai külügyminiszter-helyettest is tájékoztatta. Hazánkba látogat Jósé Eduardo dos Santos Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-Munkapárt elnöke ma — Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének és Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének meghívására — hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. (MTI) JELENTŐS FELVÁSÁRLÁSIÁR-EMELÉST HATÁROZOTT EL A KECSKEMÉTÉIN Szüretkezdet — bizonytalanságokkal Az ördög sem tudja még, milyen lesz az idei szüret. Még egy hónappal ezelőtt is kedvező, illetve megfelelő terméskilátásokról adtak tájékoztatást az ország különböző borvidékein a termelést irányító szakemberek. Az augusztusi kedvezőtlen időjárás a sok eső, az alacsony hőmérséklet — nem növelte a reményeket, sőt ellenkezőleg: a különböző fajták bogyója megrepedt, erős a gombafertőzés és a cukrosodás sem olyan ütemű, mint akár egy évvel ezelőtt Sajnos az előrejelzések szerint a szeptember időjárása sem javit a helyzeten, majd csak októberben szelídül kellemesebbé a klíma, s lesz több napsütés és kevesebb eső. Az sem örömhír, hogy a piaci, értékesítési lehetőségek nem javultak, sőt romlás következett be, mármint a jövedelmezőséget illetően. A forint felértékelése a rubelhez képest, valamint az úgynevezett kontingensen felüli szállítások ártámogatásának megszüntetése szinte teljesen gazdaságtalanná teszi a szocialista exportot. Szóval nem rózsás a helyzet, és az idei befektetések csupán szerény megtérülésével számolhatnak a termelők és feldolgozók. A mennyiségen és a minőségen kívül a szőlőtermelés jövedelmezőségét nagyrészt meghatározza, hogy milyen lesz az idén a felvásárlási ár. Még egy hónappal ezelőtt is a múlt évi árak megtartását prognosztizálta a felvásárlók többsége, de napjainkra kiderült, hogy nem tartható, mindenképpen változtatni kell az elképzeléseken. A Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát vezetői is hasonló elhatározásra jutottak a hét eleji tanácskozásukon, amelyről Borsódy Miklós vezérigazgató a következőket mondotta: A piaci lehetőségeinket, a termelés jelenlegi helyzetét, a terméskilátásokat egyaránt figyelembe vettük, amikor úgy határoztunk, hogy felvásárlási árainkat az elmúlt évihez képest átlagosan huszonöt százalékkal felemeljük. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag csaknem azonos áron vásároljuk fel partnereinktől a szőlőt, mint 1987 őszén. Azt egy elfogadható, jó árszintnek tartották a szőlészek, s az alapáron felüli árkiegészítésekkel partnereink megfelelő jövedelmezőségre tettek szert. A Kecskemétvin különböző lejáratú szerződésekkel tette már eddig is biztonságossá azt, hogy megfelelő mennyiségű alapanyaghoz jusson. Aki a kombináttal szerződést kötött, az alapáron felül 10-20 százalékos szerződéses felárat kap, valamint a cukorfoktól függően minőségi felárat is. Például az ezerjó felvásárlási alapára cukorfoktól függően 12-13,50 forint között alakul, de a partnerek általában kilónként 13-15 forint közötti átlagárat érnek el, természetesen minőségtől függően. A vállalat az elmúlt években a nagyüzemekkel kooperációs szerződést kötött, amely a közös telepítéstől a borforgalmazásig történő együttes munkát jelenti. Létrejöttek hosszú lejáratú szerződések, amelyekhez szakszövetkezetek és szakcsoportok is csatlakoztak; kistermelőkkel ugyancsak kötöttek több évre szóló szerződést. Akikkel nincsenek megállapodásaik, azoktól csak alapárakon vásárolják fel a termést. A nagyüzemi kapcsolataik további szélesítése mellett egyre több kistermelővel kívánnak a jövőben (akár már most, a szüret megkezdésekor is) felvásárlási szerződést kötni. Sőt, arra is vállalkoznak, hogy nyugat-európai mintájú pinceszövetkezeteket alakítanak ki a megyében, két-három pincészetük térségében. A kombinát vállalati tanácsának egyetértése esetén például a csengődi, a bácsalmási és á jánoshalmi térségben lát a vezérigazgató ilyen lehetőséget, ahol a kombinát kész a kistermelőkkel kft.-t alakítani. Arról is beszélt Borsódy Miklós, hogy a most kiadott árjegyzékükben az alapárak változatlanok maradnak a szüret végéig, azonban mégsem lesz merev a felvásárlási ár, ugyanis az újabb üzletkötések és piaci lehetőségek figyelembevételével az igényelt, bor előállításához szükséges szőlőféleségek felvásárlását fajtafelárral kívánják biztosítani. Eddig is meghatároztak már néhány fajtát, elsősorban minőségi szempontok szerint, amelynek kilójáért 1-5 forinttal többet fizetnek. ,, . A HÁROM OLDAL KÖZÖS VÉLEMÉNYE: Parlament elé vihető a választójogi törvény tervezete A SZOT plénuma megerősitette, hogy a szakszervezetek tárgyalóküldöttsége nem vehet részt csupán megállapodások terheit viselő, azonban valós jogokkal nem rendelkező szervezetként a háromoldalú tárgyalásokon - e nyikatkozatot Nagy Imre, a harmadik oldal tárgyalóküldöttségének vezetője ismertette a középszintű politikai érdekegyeztető tárgyalásokon, szerdán délután a Parlamentben. A nyilatkozat rámutat: a SZOT plénuma nagyra értékeli a Jószolgálati Bizottság deklarációját, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a konfliktus feloldása csak a Politikai Egyeztető Bizottság ülésén történhet, a korábban kifejtett álláspontok újraértékelésével. Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője a nyilatkozattal kapcsolatban megjegyezte: ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a SZOT visszatérjen a tárgyalásokhoz. Az EKA nevében Szabad György kifejtette: az ellenzék véleménye szerint mindhárom oldal egyenrangú félkénf vesz részt a tárgyalásokon. A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első alkalommal voltak jelen megfigyelőként a parlamenti bizottságok képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették át. A szakbizottság ezzel kapcsolatos munkáját Tóth András (MSZMP) ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a bizottság modellezte a középszinten már konszenzussal jóváhagyott kétfordulós választási rendszert, amelynek lényege, hogy egyenlő arányban oszlanak el majd a mandátumok az egyéni választókerületekben és a megyei listákon, továbbá kontingenst hagy a töredékszavazatok visszaszámlálására. A modellezés során kiderült, hogy a kis megyékben keletkezhetnek aránytalanságok. Ennek kiküszöbölésére az alapelemeket érintetlenül hagyva, a bizottság ajánlotta a kompenzációra fenntartott helyek számának növelését. Ennek fényében a parlament létszáma az eredetileg szereplő 350-ről 374 fősre nőne. A mandátumok közül 152 egyéni választókerületekben, 152 megyei, fővárosi listán dőlne el, 70 mandátumot pedig meghagynának a töredékszavazatok összeszámlálása után arányos szétosztásra. Ezzel a kis módosítással megszüntethetek a rendszer aránytalanságai. A bizottság ugyancsak kidolgozta a megyei listán, illetőleg az országos kompenzációs listán való indulás feltételeit. Ennek értelmében megyei listát az a párt állíthat, amely a megyében az egyéni választókörzetek 25 százalékában indított jelöltet. Az országos kompenzációs listán való részvétel feltétele hét megyei lista állítása. Ezt követően a jelöltállítás kérdéseit vitatták meg. A bizottság eredetileg azt indítványozta, hogy a törvény- javaslatban két vázlatot kellene a parlament elé terjeszteni. Ezek egyike azt tartalmazná, hogy jelöltet pártok és állampolgárok állíthatnak. Ezt a másik verzió kibővítené a társadalmi szervezetek és mozgalmak jelöltállítási lehetőségével. Az erről folytatott vitában az Ellenzéki Kerékasztal képviselői kifejtették, hogy továbbra is szilárd véleményük a korporációs parlamenti szisztéma alkalmazásának elvetése. Ezzel kapcsolatban rámutattak: listán csak azok a szervezetek állíthassanak jelöltet, amelyek vállalják a pártokra vonatkozó majdani jogszabályi kritériumokat. így eleget tesznek az olyan követelményeknek, mint a vagyon átvilágíthatósága, illetőleg a zárt tagság. E feltételek esetén az EKA nem látja akadályát annak, hogy szervezetek is indulhassanak a listán. Ugyanakkor megjegyezték, hogy továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy az ilyen feltételeknek eleget tenni nem tudó szervezetek — például a munkahelyeken működő érdekvédelmi szervezetek egyéni indulókat támogassanak. Az elmondottakra hivatkozva az EKA úgy foglalt állást, hogy nem lenne célszerű a törvényjavaslatban kétféle változatot a parlament elé terjeszteni. (Folytatás a 2. oldalon) MEGBESZÉLÉS A KORMÁNYBIZTOSSAL Ha lesz világkiállítás, Bács-Kiskun ne maradjon ki Ha lesz világkiállítás — sokan ebben bíznak a Duna-Tisza-közén is —akkor Bács-Kiskun megye nem akar abból kimaradni! Olyany- nyira nem, hogy lényegében megkezdődik a felkészülés. Ez a megállapítás tehető a tegnap Kecskeméten e tárnában megtartott megbeszélés után. A megyeházán Gaborják József, a megyei tanács elnöke és munkatársai folytattak eszmecserét Somogyi László kormánybiztossal, a tervezett Bécs—Budapest világkiállítás magyar előkészítő bizottságának vezetőjével. Somogyi László ismertette azt a menetrendet, amelynek során meg kell születnie a végleges döntésnek — országgyűlési jóváhagyás szükséges —, mégpedig decemberig, mert a nemzetközi iroda ennek ismeretében ítéli oda a rendezési jogot. A kormánybiztos szólt korábbi tárgyalásairól, s ismertette az egyes ellenzéki pártok, szervezetek véleményét a világkiállítással kapcsolatban. Elmondta azt is, hogy a szakértők a közelmúltban véglegesítették a mindenképpen szükséges infrastrukturális beruházások programját és várható költségeit. Ez az összeg kétségkívül igen magas, és ez az egyik kifogás is az ellenzők részéről, viszont s ez nemcsak a kormánybiztos véleménye az infrastruktúra fejlesztésének további halogatása nem tartható, az ország számára súlyos hátrányokkal járhat. A program egyébként három részből áll: Bécs Budapest közti közlekedés, budapesti feladatok, és Budapesten kívüli egyéb munkák. Ez utóbbi érinti Bács-Kiskun megyét is, mert a tervezet tartalmazza az M5-ös autópálya teljes kiépítését Kecskemétig, beleértve az elkerülő szakaszt is, és a dunai hajózás fejlesztését — fő úticélként Bajával, Kalocsával. Egy kérdésre válaszolva megtudtuk, hogy az 51-es út korszerűsítése, és Pesttől délre új Duna-híd építése nem szerepel ebben a csomagban. Nagyobb összeget fordítanak idegenforgalomra is, amely pénzből várhatóan 10 milliárd forintot - visszatérítendő állami juttatásként a beruházásra vállalkozók pályázat útján megkaphatnak. S jóllehet, Bács- Kiskun az infrastrukturális fejlesztésben is érintett, a nagyobb üzletet a vendégfogadás jelenti, jelentheti. Különösen, ha kihasználja adottságait. A megyei szakemberek az ismert, vonzó célpontok: Kecskemét—Bugac, Kalocsa—Hajós, Baja—Gemenc mellett több újdonsággal is előálltak. Ilyen például egy svájci üzletember javaslatára Tiszakécskén létesítendő Euroskan- zen. Harminckét európai ország építene ott 52 jellegzetes házat, bemutatva ezekben hazája népművészetét, s egyfajta kulturális központ jönne így létre. Tiszaalpáron a halászat, a nemzetiségi területeken a népművészet vonzó, a bugaci program pedig kiskunmajsai látogatással bővíthető, hiszen a városban gyógyhatású termálfürdő van. A gyógyturizmus szóba került a látogatás végén Kecskemét esetében is. Ugyancsak a világkiállításhoz kapcsolódva az 1995. április és október közti hat hónapra tervezik a hagyományos, népszerű megyei rendezvényeket: Duna menti folklórfesztivál, Hírős Napok, Kodály-szeminárium, de kitalálnak újakat is, amelyeket persze még ezután kellene megszerezni: motorcsónak-világbajnokság, négyesfogat-hajtó világbajnokság, rangos gokartverseny. Mindezekhez a kormánybiztos is hozzátett még konkrét rendezvényeket — Szegedről, Ópusztaszerről —, amelyek vendégei nem is tudják elkerülni Bács-Kiskunt. Somogyi László szólt a világkiállítás ellenzőinek érveiről és a buktatókról is. Ilyen lenne, ha elhúzódna a döntés, és nem maradna elég idő a kivitelezésre, ha késik a helyszín kiválasztása. Vagy ha az ipar egy olyan szerkezetátalakitá- si programot tudna adni, amelyik a világkiállításnál több hasznot hoz az (Folytatás a 2. oldalon) MAGAS A KÜLFÖLDI FAJTÁK ARÁNYA Kiskun kukoricák Halason Az ország különböző részeiből érkezett tegnap Kiskunhalasra az a több mint másfélszáz szakember, aki a Kiskun Gabona Kutatási Termeltetési Közös Vállalat idei bemutatójára volt kíváncsi. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi M inisztérium főosztályvezető-helyettese, dr. Mezei János néhány gondolatot vetett fél a kukoricatermelés, -nemesítés kapcsán. Elmondta, hogy az idén az előzetes termésbecslések 6,3—6,4 tonna hektáronkénti eredményt jeleznek, a szuperintenzív kukoricatermelési programba kapcsolódó gazdaságokban azonban öntözéssel 11-13 tonnára is számítanak hektáronként. Ebben természetesen az agrotechnika pontos betartása mellett jelentős szerep jut a fajták jó megválasztásának, s a biológiai termőképesség kihasználásának is. A kormány a mezőgazdasági szabályozás kérdéseinek rövid időn belüli tárgyalásakor sort kerít a termelés jö- i vedelmezőségének helyreállítására; várhatóan a kukorica közgazdasági pozíciójának javítása is szóba kerül majd. Ma hazánkban a köztermesztésben a külföldi fajták aránya még mindig rendkívül magas, a hazaiak között viszont a Kiskun fajták egyre inkább előtérbe kerülnek. Míg :— a MÉM szakembere szerint a hazai kutató intézetek inkább a honosítással és a külföldi—magyar közös nemesítés feladataival foglalkoznak, a halasi vállalat saját hibrideket állít elő. Az elmúlt években állami elismerést elért nyolc fajtájukból különösen a silók, illetve a szemesként, silóként egyaránt hasznosíthatók a különösen figyelemre érdemesek. A Kiskun GTV igazgatója, dr. Mohamed Samir Radi nemesítési programjukat vázolta fel. Szólt arról, hogy a teljes FAO-számsorba akarják illeszteni a kukoricahibridjeiket. A piaci versenyben mondta az igazgató — egyre kevésbé az állami elismerés a döntő: csak a legjobban szereplő fajtákat fogadja be a köztermesztés. A termeltetéstől a feldolgozásig célszerű tehát figyelemmel kísérni a vetőmagok útját. Ezért a vállalat hibridüzemet, szárítót, raktárt is létesített. A tenyészkerti bemutatón a résztvevő szakemberek elégedetten állapították meg, hogy az itteni kukoricák szépen mutatnak. Az idei tapasztalatok azonban — így a gyenge kötődés arra hívták fel a vállalat szakembereinek figyelmét, hogy a vetőmag előállításában nagyobb rátartással kell számolniuk. A bemutatón feltűnést keltettek az új szuperkorai hibridek, valamint azok, amelyek alacsony növésük ellenére nagy terméssel kecsegtetnek. A Kiskun GTV osztályvezetője, Tóth Balázs a fajtakínálatot ismertette, például a Mezőgazdasági Minősítő Intézet kísérleteiben standardként szereplő Kiskun 190-et s a Kiskun 380-at. G. E.