Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

2 « PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 6. Értékes finn tapasztalatok (Folytatás az 1. oldalról) hoz is. Az MSZMP-ben napirenden van a nemzedékváltás is. A program következő állomása a finn Centrumpárt székháza volt. Itt Grósz Károly Paavo Väyrynen elnök­kel folytatott megbeszélést, A rendkívül zsúfolt program ellenére üzemlátogatásra is lehetőség nyílt: Grósz Károly felkereste a főváros kör­nyéki Vantaat. A város elektromos művének bővítésére kiírt versenytár­gyalást ugyanis magyar vállalat nyerte el: a Láng Gépgyár 80 megawattos vil­lamos teljesítményű és 160 megawattos hűtőteljesítményű turbógépcsoportot helyezett itt üzembe ebben az évben. Helsinkibe visszaérkezve Grósz Ká­roly az üzleti élet képviselőivel találko­zott, s tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről. A főtitkár ezt követően a miniszter- elnöki hivatalba látogatott, ahol talál­kozott a szabadságát ez alkalommal megszakító Harri Holkerivel. Grósz Károly megerősítette, hogy továbbra is érvényben van a korábban átadott ma­gyar meghívás. A miniszterelnök jelezte, hogy terve szerint jövőre ellátogat Ma­gyarországra, s szívesen folytatja Grósz Károllyal a megkezdett párbeszédet. A főtitkári látogatás záróprogramja­ként Hargita Árpád nagykövet foga­dást adott Grósz Károly tiszteletére a nagykövetségen. Az eseményen jelképezve a finn magyar együttműködés továbbfoly­tatását — vegyes vállalat létrehozását rögzítő megállapodást írtak alá az In- terbip egyesülés és a finn állaníi tudo­mányos kutatóintézet képviselői. Az integrált áramköröket gyártó üzem Budapesten épül fel. A 60 millió dollár értékű beruházás gyártósorát — ap­portként — egy amerikai cég szállítja. Grósz Károly a késő délutáni órák­ban — hivatalos munkalátogatását be­fejezve — a Malév menetrendszerű já­ratán hazaérkezett Budapestre. MSZMP-tag kisiparosok országos konferenciája Az MSZMP-tag kisiparosok gazda­sági súlyuknak megfelelő képviseletet kérnek az októberi pártkongresszuson és alapvetőnek tartják, hogy nélkülük ne születhessenek meg őket is érintő döntések hangzott el azon az orszá­gos konferencián, amelyet az MSZMP- tag kisiparosok kedden rendeztek az MSZMP budapesti bizottságának Vil­lányi úti propaganda- és művelődési központjában. A párttag kisiparosok megvitatták a kisvállalkozókat közvetlenül érintő po­litikai és gazdasági kérdéseket, vala­mint a párthoz való viszonyukat és kül­döttet választottak a kongresszusra. Szántai Sárközi Ambrus, az MSZMP kisiparosi és vállalkozói alapszerveze­tei szerkesztőbizottságának elnöke is­mertette a jelenlévőkkel a szervezet gazdaságpolitikai koncepcióját. Az országos tanácskozás ezután ja­vaslatot hallgatott meg egy új alapokra helyezett, átfogó, s az eddigieknél egy­szerűbb adózási rendszerről. Az előterjesztés feletti vitában töb­ben arról szóltak, hogy bár valóban jelentős lépés, hogy a kisiparosok kül­döttet választhatnak az MSZMP kong­resszusára, ám e réteg problémáit a KI- OSZ-nak, vagyis a kisiparosok érdek- védelmi szervezetének kellene a jelenle­ginél erőteljesebben képviselnie, s a kedvező megoldásokat kiharcolnia. (MTI) Visszaadott küldötti mandátumok Tegnap délután az alábbi levelet juttatta el a szerkesztőségünkbe dr. Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára: „Augusztus 31-én — mint ahogy erről a Petőfi Népe is hírt adott —, a kongresszusi küldöttekkel ki­bővített megyei pártbizottság a még fennmaradó két küldötti helyre nyolc fő jelölése után Gaborják Jó­zsefet és személyemet választotta kongresszusi küldöttnek. Szeptem­ber 2-án megtartott kecskeméti vá­rosi pártbizottsági ülésen ez az eljá­rás élénk vita tárgya lett, s a megye- székhely küldöttei — mint ahogy ezt olvashattuk — mandátumukról való lemondásukat fontolgatják. Ez késztetett arra, hogy vissza­adjam a kibővített pártbizottsági ülésen kapott megbízatásomat. Fontosabbnak tartom ugyanis, hogy energiát emésztő belső viták helyett Bács-Kiskun megye küldöt­tei a kongresszus tartalmi munkájá­ra, sorskérdéseinket érintő gondja­inkra koncentráljanak”. * Értesülésünk szerint Gaborják József a tegnapi nap folyamán szin­tén lemondott küldötti mandátu­máról s erről levélben értesítette az MSZMP kecskeméti városi bizott­ságát. (A szerk.) * Horváth István nyilatkozata Mint ismeretes, Horváth István belügyminiszter a Stern nyugatnémet képes magazinnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy talán még egy-másfél hónapig is eltarthat az NSZK-ba kivándorolni szándékozó, Magyarországon tartózkodó NDK-s menekültek ügyének rendezése. Ügyanakkor más hírforrások a probléma közeli megoldásáról számoltak be. Ennek az ellentmondásnak a feloldására Horváth István az MTI munkatársának a következőket mondta: A Stern-nek adott nyilatkozatom egy héttel ezelőtt hangzott el, de csak most közölték. Azóta viszont a magyar külügyminiszter és a Belügyminisztérium megbízottja az NDK-ba látogatott és ott tárgyalásokat folytatott. Az illetékes magyar szervek változatlanul mind az NSZK, mind pedig az NDK érintett szerveivel kapcsolatban állnak, hogy az ügyben valamilyen megoldás szülessen.” (MTI) Legyen érdekképviseleti párt? Pozsgay Imre a Hazafias Népfrontban A Hazafias Népfront volt az első politikai mozgalom, amely már 1985 táján eljutott a modellváltás szüksé­gességének felismeréséig, s attól kezd­ve tudatosan felvállalt egyfajta más- k ''’(gondolkodást hangsúlyozta f’o/sgay Imre államminiszter, az MS/MP elnökségének tagja a Haza- ■ as Népfront keddi ügyvezető elnök­ségi ülésén. Pozsgay Imre az M SZMP és a népfrontmozgalom viszonyáról, a HNI jövőbeni lehetséges politikai éjiéről fejtette ki véleményét, va- ,amint tájékoztatta a jelenlévőket a politikai egyeztető tárgyalások mene­téről, Az államminiszter elsőként saját pártja jelenlegi szerepéről szólt, s egyebek közt kijelentette: az MS/MP nélkül elképzelhetetlen a béke•• átmenet, ám ez az átmenet csak egy szervezetében, programjában megújult párttal képzelhető el. Meg­erősítette, hogy a közelgő pártkong­resszus lehet c megújulás fontos állo­mása, majd hozzátette: a kongresz- szust követően az MSZMP politikai szerepfelfogása is változni fog, azaz nem a fejére állandóan hamut szóró, a társadalmat bűntudatosan megkö­vető pártként szerepel majd a közel­jövő politikai életében. Ugyanakkor nem lesz többé lehetősége a hegemo- nista, paternalista hatalomgyakorlás­ra. Áttérve a Hazafias Népfront múlt­beli tevékenységének, illetve jövőbeni politikai esélyeinek mérlegelésére Pozsgay Imre elmondta: a HNF egy korábbi időszakban már kiküzdötte magának az autonóm cselekvés jo­gát. Ezzel kapcsolatosan jegyezte meg az államminiszter, hogy a nép­front VIII. kongresszusán hangzot­tak el első ízben bíráló megjegyzések az MSZMP XIII. kongresszusának a realitásokkal nem számoló, légvára­kat építő határozatairól. A népfront jövőjéről Pozsgay Imre úgy vélekedett: a HNF átfogó, koor­dináló mozgalma lehet az állampol­gári kezdeményezéseknek, autonóm törekvéseknek. Rámutatott ugyan­akkor árra a dilemmára: miként je­lenhet meg a HNF' politikai erőként a parlamentben. Ennek kapcsán az államminiszter annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a népfront esetleg saját soraiból hozhatna létre egy pártot a parlamenti érdekképvi­selet céljára. Végezetül a politikai egyeztető tár­gyalásokról szólva Pozsgay Imre le­szögezte: az MSZMP elébe ment ezeknek a tárgyalásoknak, márpedig erre kormányzó párt esetében ezidáig még nem volt példa. Úgy értékelte: annak, ellenére, hogy az utóbbi na­pokban kissé megkeményedett a hang a tárgyalóasztalnál, mindhá­rom oldalon megvan a kiegyezés készsége. A Pozsgay Imre felszólalását köve­tő eszmecserén a HNF vezetői egyér­telműen amellett szálltak síkra, hogy a népfrontnak is nyíljék lehetősége a jelöltállításra, s ezzel a választásokon való megméretésre. Mint többen hangsúlyozták: önmaga szerepét ér­tékelné le a népfront, ha nem töre­kedne parlamenti képviseletre. Ismét elhangzott az a népfront ber­keiben már számtalanszor kinyilvání­tott szándék, miszerint a HNF a „csendes többség”, azaz a pártokba nem szerveződők képviseletét láthat­ná el a jövőben. Erre a képviseletre nincs felhatalmazása vagy felkérése a népfrontnak, ám az ellenzéki pártok­nak sem, amelyeknek képviselői vi­szont úgy viselkednek a tárgyalóasz­talnál, mintha maguk mögött tudhat­nák a társadalom e hallgató többsé­gét — hangzott a HNF vezetőinek érvelése. Többen sérelmezték azt is, hogy az MSZMP politikai ellenfeleivel szán­dékozik szövetségre lépni, míg valódi szövetségeseinek hátat fordít. Ebben a válságos helyzetben legalább üze- netérlékű gesztusokat tehetne egy­másnak a HNF és az MSZMP — jegyezte meg ezzel kapcsolatban az egyik hozzászóló. (MTI) Szerencsétlen IFA-találkozó \ fisclier-hücsai nagy kanyart amely a Kiskunsági Nemzeti Park rétjét íveli keresztül — okkal-joggal nevezhetjük a figyelmetlen, a merész, vagy egyszerűen csak szerencsétlen gépkocsivezetők próbatételének is. A múlt hét végén a csodával határos módon úszta meg egy társaság az utat szegélyező egyetlen nyárfa kidöntését, kedden délután nem messze ettől a helytől két IFA tehergépkocsi ütközött frontálisan. Az egyik az árokba, a másik az úttesten keresztbe borult. A balesetet szenvedetteket (egy súlyos, kettő köny- nyűnek látszó sérültet) a kecskeméti kórházba szállítottak a mentők. A kis­kőrösi rendőrkapitányság közlekedési alosztályának szolgálatosai a bizton­ságos forgalom feltételeit megteremtették, híradásunk időpontjában a szak­értők a helyszínelést végezték. yy p_ __j\j iyp A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELEN FJÜK Az ütközés halálos — a büntetés felfüggesztett „Nemsokára hazaérünk” mondta dr. Milovai Mátyás szülész-nőgyógyász szakorvos Bajáról Kecskemétre tartva a zuhogó esőben. A mellette ülő dr. Dunszt Ferencné csak erre a mondatra emlékszik, aztán már a hordágyon tért magához. Hogy közben mi történt, arra kereste a választ tegnap Kecskeméten a Városi Bíróságon dr. Szeleczky Zoltán bíró tanácsa. Ismert volt, hogy Milovai doktor április 30-án, a Baján töltött hétvége után hazafelé igyekezett az idős korú dr. Dunszt Ferencnévcl és a 13 esztendős Dunszt Ágotával. Már szürkült és az eső is szakadt. Csak lassan haladhattak. Jakabszállás határában egy veszélyes útka- nyar után történt a tragédia, a végzetes ütközés a Lada 1200-as autóval. Ennek a személygépkocsinak a volánjánál az alig 18 esztendős Kiss József Zoltán ült, vezetői engedély nélkül. A gyakorlati vezetői vizsgára készült. Ezen az estén gondolt egyet és beült az édesapja — pár nappal ezt megelőzően vásárolt, használt — autójába. Céltalanul furikázott. A tárgyaláson azt állította, hogy legfeljebb 20-30 kilométeres sebességgel ha­ladt, amikor a tőle körülbelül 80 méterre levő kanyarból, egy legkevesebb 100 kilométeres sebességgel száguldó Dacia vágódott ki. A jármű áttért abba a Sávba, amelyikben ő ment. Mint Kiss mondotta, hogy az ütközést elkerülje, rálépett a fékre. Ezért érte oldalról a Ladát az ütközés, s így szakadhatott három darabra az autó. Ám dr. Dalos István igazságügyi műszaki szakértő nem ezen a véléményen van. A bíróság elé tárta, hogy Kiss József Zoltán 53-67 kilométeres, dr. Milovai Mátyás pedig 54-65 kilométeres sebességgel haladt. A gyakorlatlan Kiss a kamionok által kimélyített útrészre szaladt, s mivel nincs tapasztalata, így bizonytalannak érezte járművét, megijedt, ráfékezett és még a kormányt is elrántotta. így nem a Dácia, hanem ő tért át a szembenlevő sávba, ahol keresztbe fordult. Ebben a pillanatban ért oda a Dacia és beleütközött. Dr. Milovai Mátyás olyan súlyosan megsérült, hogy május 12-én a kórházban meghalt. Dr. Dunszt Ferencné talán 8 hónap múlva visszanyeri egészségét. Dunszt Ágota 8 hétig szorult ápolásra. A Lada vezetője könnyebben sérült meg. Kiss József Zoltánt a bíróság bűnösnek találta halálos közúti baleset gondatlan okozásában: egy év hat hónapi fogházbüntetést szabott ki rá, három évre felfüg­gesztve. Három évre eltiltotta a vezetéstől és kötelezte a bűnügyi költségek megté­rítésére. Sem az ügyész, sem a védő nem nyújtott be fellebbezést, így az ítélet jogerős. A bíróság egyebek között döntésének enyheségét azzal indokolta, hogy a fiatal­ember tulajdonképpen még csak most kezdi az életet, nem lenne értelme kettétörni a pályáját. Az elhunyt orvos felesége kifelé jövet a tárgyalóteremből csak ennyit kérdezett: „A mi gyerekeink iS ennyi idősek, velük mi lesz?” Bencze Andrea A jánoshalmi Bácskában 52 forint egy dollár (Folytatás az 1. oldalról) újabb divatot követik, hanem nagy ré­szük az igényesebb vásárlóknak megfele­lő, különlegesen szép, finom anyagból készül. Ez persze nem ajánoshalmiak ér­deme, hiszen a tervet, az anyagot a meg­rendelőtől kapják. De, hogy igényesebb munkával bízzák meg őket, az mégiscsak annak elismerése, hogy megtanultak jól dolgozni. Ennek most különösen nagy hasznát veszik. Hiszen a hazai kereskedelmi part­nereik a fizetőképes »kereslet visszaesése miatt kénytelenek voltak csökkenteni megrendeléseiket, amit a szövetkezet a tőkés export növelésével pótol. Tulaj­donképpen eddig is jóval több munkát igényeltek volna tőlük az NSZK-beli cé­gek, ha győzik. A szövetkezet azonban, amióta létrehozta az új korszerű varro­dáját —- s ennek már több mint öt éve —, azóta mindig munkaerőhiánnyal küsz­ködik. Mert bár üzemük modern, gépeik hazai viszonylatban a legkorszerűbbek, a munkaerő megszerzésében, megtartá­sában mégsem tudták felvenni a versenyt a környék üzemeivel. Ugyanis kevesebb munkabért fizethettek, mint a különbö­ző központi támogatással segített válla­latok. így a „Bácska” üzemében a gépi kapacitás nincs kihasználva, miközben kénytelenek megrendelést visszautasíta­ni. Wettstein Péter elmondta: az idén már átlagosan 20 százalékkal növelték a varrodában dolgozók jövedelmét, de ezentúl is minden lehetőséget kihasz­nálnak a béremelésre. A szövetkezet új vezetésének feltett szándéka ugyanis a gépi kapacitásnak megfelelő létszám kialakítása. A jelenlegi 80 mellé leg­alább 20 munkavállalót szeretnének felvenni. Vidéki üzemeikben, Kiskunmajsán, Kunbaján, valamint a Bácskától bér­munkát vállalt balotaszállásiban nincs munkaerőhiány. Sőt. Kiskunmajsán például hamarosan bővítik az üzemü­ket —, többek között az ott élők örö­mére. Hiszen Majsáról sokan kénytele­nek eljárni vidékre dolgozni. Nos, ami­óta jobban fizetnek, valamelyest meg­nőtt a munkavállalók érdeklődése a jánoshalmi üzem iránt. Tény viszont, hogy aki végül is ide szegődik, annak meg kell tanulnia jól, pontosan dolgoz­ni, sőt, rendszeresen túlórát is vállalni. Hiszen a szállítási határidőtől szinte egy órával sem térhetnek el. Egyéb­ként, hogy igen jó hatékonysággal dol­goznak a szövetkezet konfekció részle­gében (ide értve természetesen a vidéki üzemeiket is), bizonyítja, hogy az átla­gosnál sokkal jobb arányban: 52,30 fo­rintért termelnek ki egy dollárt. A. M. Egy vezérigazgató-leváltás anatómiája (Folytatás az I. ódáiról) tanácskozáson javasoljak bizalmi sza­vazást dr. Tobak Istvánnal szemben. — A levelet végül huszonketten írták alá... — Csatlakoztam én is, mert egyetér­tettem a felvetéssel! — Aztán jóvá is hagyták a napiren­det? — Igen. Elsőként a vezérigazgató tájékoztatóját hallgattuk meg. A szo­kásosnál jóval többen kértek szót. A részletek pontosítását, felelősök, ha­táridők feltüntetését. Többen elmond­ták, hogy ha korábban történtek volna intézkedések, sokkal könnyebben úrrá tudnánk lenni a nehézségeken. Közis­mert ugyanis, hogy a kedvezőtlen ten­denciákról már hónapokkal korábban tárgyaltunk a vállalati tanácsban és a vezetői értekezleteken. Az intézkedések és a számonkérés viszont mindig elma­radt. Szerintem ennek lett következmé­nye a titkos szavazás végeredménye. Az, hogy a vállalat a jövőben nem tart igényt dr. Tobak István munkájára .. . — Vannak, akik azt állítják: a vezér- igazgató a tavasszal megkezdett átszer­vezés áldozata lett. A belső vezetőcse­rékkel sokakat megbántott, melynek ez a puccs lett a következménye. — Erről én is hallottam, de téves elgondolásnak tartom .. . — Nem furcsállja a leváltást megelő­ző események különös egybeesését, a jól érzékelhető szervezettséget ? — Nézze, egy puccsot nem lehet elő­idézni csupán szervezéssel. Próbálkozni lehet. Volt is ilyen kezdeményezés ko­rábban. Akkor van baj, ha egy vezető nem veszi időben észre a figyelmeztető jeleket, hogy az események elsuhannak mellette. Szerintem ami itt történt, az az elégedetlen, aggódó munkásság aka­ratának megnyilvánulása volt. Most is beigazolódott: „azért a víz az úr”. — Mi történt valóban a „rendkívüli" tanácsülés után ? — Tegnapelőtt ismét összeült a tes­tületünk. Módosítottuk a vállalat szer­vezeti és működési szabályzatát. Esze­rint a vállalat első számú embere a jö­vőben nem vezérigazgatói, hanem igaz­gatói címet visel majd. A munkakör betöltésére pályázatot írunk ki. Ideigle­nesen Darula Jánost, a termeltetés és a felvásárlás irányítóját bíztuk meg az igazgatói teendők ellátásával. Tovább folytatódik természetesen a feltáró, az elemző munka. Gyors és kedvező vál­tozásokat szeretnénk, mert a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat kol­lektívája hosszú évekig csak sikereket ismert. Reméljük, hogy megússzuk egy rövid mélyrepüléssel... Farkas P. József (Jj társaságok — megújult cégbíróság (Folytatás az 1. oldalról) zékbe, amelyből bárki, bármikor infor­málódhat róluk. A nyilvántartás fő szabálya, hogy a vállalatot, gazdasági társaságot ott kell bejegyezni, ahol a székhelye van. Ez alól csak a külföldi részvétellel alapí­tott vegyes vállalatok voltak kivételek, ezeket mindig a Fővárosi Bíróságon jegyezték be. Ennek köszönhetően hosszadalmas és körülményes volt az ügyintézés. Idén augusztustól módosí­tották az előírást, és a fő szabály a vegyes vállalatokra is vonatkozik. (Ar­ról azért nem ajánlatos megfeledkezni, ha a külföldi tőke részaránya megha­ladja az 50 százalékot, a bejegyeztetés előtt be kell szerezni a pénzügyi és a kereskedelmi tárca engedélyét. Mert hogy a bürokrácia nem adja meg olyan könnyen magát.) Az átalakulási törvény most még nem ró túl sok feladatot a megújult megyei cégbíróságra. Az állami vállala­tok, szövetkezetek egyelőre Bács- Kiskun megyében is az előkészítéssel foglalkoznak. Jobbára még mindig csak mérlegelik, hogy a nem túlságosan jól sikerült törvény értelmében milyen új gazdasági társasággá — és hogyan — alakuljanak át. |yj_ Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése (Folytatás az I. oldalról) hatóságok. Példaként említették a ki­vándorolni szándékozó állampolgárok nyugdíjfolyósításának ügyét, illetve a kivándorlók itthoni ingatlanjai sorsá­nak rendezését. Elhangzott az is, hogy jó lenne miha­marabb dűlőre jutni az ország címerének dolgában, mert az új okmányokon — például a tervezett új útlevélen — már az új címernek kellene szerepelnie. Anyagi megfontolásokból azonban valószínűleg huzamosabb ideig egymás mellett él majd a régi és az új országjelvény. A külügyi bizottság ezután képvise­lőket választott az Európa Tanács par­lamenti közgyűlésének állandó meghí- votti státusára. Mint ismeretes, Ma­gyarországot — a Szovjetunió, Jugo­szlávia és Lengyelország mellett az a megtiszteltetés érte, hogy állandó meghívottakat delegálhat az európai testületbe. A hat magyar küldött kö- zptt lesz a külügyi bizottság két tagja, Réger Antal és Tóth Károly. A testület végezetül Sebők János képviselő önálló indítványát tárgyalta. A törvényhozó azt javasolta, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán mondja ki elhatárolódását az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenciótól. Az előterjesztés kapcsán Berecz Já­nos, a bizottság elnöke úgy vélte, feltét­lenül szükséges, hogy magyar részről elhatárolódjanak a csehszlovákiai be­avatkozástól, ám ezt korrekt, politikai­lag jól kidolgozott formában kell meg­tennie a törvényhozásnak. A lényeg az, hogy a törvényhozás­nak nem történelmi ítéletet kell monda­nia, hanem világos elhatárolódást kell kifejeznie az erőszak, a katonai erő al­kalmazásától az országok közötti kap­csolatokban. Kívánatos lenne az is, hogy a törvényhozás állásfoglalásában a magyar—csehszlovák kapcsolatok jövőjére is tekintettel legyen; védje meg e kontaktusokat a további romlástól. A testület úgy határozott, hogy a Par­lament ülésszakának megnyitása előtt még egy ülést szentel Sebők képviselő indítványának, s álláspontját akkor véglegesíti a tervezettel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents