Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-30 / 231. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 30. Imádkozzatok, de ne jógázzatok! Száműzni kell a jógái a katolikus kolostorokból! Röviden így foglalható össze Ratzinger bíboros, a Vatikánban működő Hittani Kongregáció vezetőjének utasítása, amely a „30 Giorni” című egyházi folyóiratban jeleni meg. A bíboros aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a keleti meditáci- ós technikák egy idő óta behatoltak a kolostorokba, a lelkigyakorlatos házakba, sőt a plébániákra is. A jelenséget annyira kivetni valónak ítélik Rómában, hogy elhatározták: az év végén közreadják a keresztény imádkozás dokumentumát. Addig is, a Szent Péter Bazilika közelében lévő jezsuita központ „Bevezetés az elmélyült imádkozásba” címmel tanfolyamokat indít. A jóga elleni keresztes hadjáratban véleményt nyilvánított a pápai egyetem rektora is, aki szerint a keleti mcditációs technikáknak van létjogosultságuk, „nekünk azonban nincs olyan módszerünk, amely a testet összekapcsolja a lélekkek az áhítatban.” Acharuparambü atya indiai származású, s ha valaki, ő igazán ismeri a meditációs technikákat. JOGI TANÁCSOK A kereskedelemről szóló törvény elveiről A fenti címen megjelent minisztertanácsi határozat az elején leszögezi: a Minisztertanács hozzájárul a kereskedelemről szóló törvény tervezetének társadalmi vitára bocsátásához. Végre nem készen kapunk valamit, ami életünk mindennapjait igencsak alaposan szabályozza. Az alapelvek a következő fejezetekre tagolódnak: a kereskedelem gyakorlása; nemzetközi gazdasági kapcsolataink; fogyasztóvédelem; idegenforgalom. Ezenkívül természetesen részletesen kitér az alapelv arra, hogy a törvény mely körben alkalmazható. Kereskedelmi törvényünk volt eddig is, nem is ért meg matuzsálemi kort. De ha tényleg komolyan akarjuk a gazdaság felpezsdítését, új alapokra kell helyeznünk ezt a tevékenységünket. Vizsgáljuk meg a törvény célját, szabályozási módszerét — az alapelvből! Az a cél, hogy a törvény teremtse meg és érvényesítse a kereskedelem szabadságának elvét, és határozza meg a kereskedelmi tevékenységbe, valamint a forgalmi viszonyokba történő állami beavatkozás korlátáit és kereteit; szüntesse meg a hatályos szabályozásokban fennálló állami monopóliumokat, és oldja fel az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlására vonatkozó korlátozásokat; biztosítsa, hogy a kereskedelmi tevékenységei folytatók valamennyi csoportjára (jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánvállalkozók) egységes szabályok vonatkozzanak. Mit tekint kereskedelemnek a törvény? Az áruk beszerzését és üzletszerű értékesítését (kivéve az őstermelők értékesítési tevékenységét); üzletszerűen nyújtott kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szolgáltatásokat; az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalmát (kivéve a személyes szükségletek körét), a bank, pénzintézet biztosítási tevékenységét, postai és távközlési szolgáltatásokat, fuvarozási szolgáltatások nyújtását. Helyszűke miatt a nagyon rokonszenves alapelv minden sorát nem tudjuk közölni, csak kiemelünk még néhány gondolatot: Főként a fogyasztók védelmével kapcsolatos előírások érintenek naponta valamennyiünket. Nem hozható forgalomba olyan áru, amely a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, forgalomba hozatala a vásárlók egészségét, életét vagy a közérdeket veszélyezteti, a hatósági előírásoknak nem felel meg, illetve amelyre nézve a kötelező minőségvizsgálatot nem végezték el. Szól még az alapelv a minőségvizsgálatról, az alkatrészellátásról is. Végezetül pedig a több népgazdasági ágazatot érintő idegenforgalom fontosságát, és az abban közreműködők együttes tervezését és a közös megvalósítás szükségességét emeli ki. A tiszta, világos keretjogszabály után várjuk a bennünket védő törvény megalkotását. Dr. Kertész Éva Őszre: turbán X-1-X------------23 —%----------23--------7^ A hűvös, szeles, borongós őszi hónapokban célszerű valamilyen fejfedővel védekezni az időjárás viszontagságai ellen. Van, aki a kendőt öregesnek tartja, a kalapot pedig túl feltűnőnek. Egy csinos, mutatós, sapkaszerű turbán — mintegy átmenet a kettő között — megnyerheti sokak tetszését. Anyaga lehet bársony, kasmir, dzsörzé, esetleg jó tartású, de puha fogású szövet. Szimpla széles anyagból 60 centi szükséges hozzá, s vékonyabb sifonból ugyanennyi bélésnek. A szabásmintán 1 kocka = 10 négyzetcentiméter. Ennek alapján nagyítjuk fel négyzethálós csomagolópapírra átrajzolva. Ezután fogunk az anyag és bélés együttes kiszabásához. Amikor az anyagra helyezzük a mintát, ügyeljünk a jelzett szálirányra. A szabás során 1-1 centi ráhagyást hagyjunk a varrásra minden oldalon. Először tűzzük le a fejrész oldalán jelzett 2-2 centiméteres szűkítővarrásokat. Ezután rávarrjuk a szélpántot a fejrész előrészére, s mielőtt még hátul összevarrnánk, egyszer megcsavarjuk, így középen hátul egy hurok keletkezik. Ebbe húzzuk be a szalagot, a hurok alatt kissé összehúzva, majd nem túl szorosan odaöltjük. Ezt követően a fejrész két X közötti lekerekített részét beráncoljuk, majd a pánt és szalag mögé helyezve az anyag bal oldalán finom öltésekkel rögzítjük. B. K. Sörgyártás régen és ma Az ókori görög világban elterjedt az a legenda, hogy Dionüszosz azért menekült el Mezopotámiából, mert ott csak sört ittak az emberek. De ha arra jár, elmenekülhetett volna ilyen okból Egyiptomból is. Igen, mert az ókorban ez az ital alapvető élelmiszer volt, sőt kultikus szerepet is játszott. Más kérdés, hogy szegény Dionüszosz, ha ma élne, hol húzhatná meg magát. A sörnek az ókori egyiptomiak élelmezésében betöltött fontos szerepét — kétséget kizáróan — bizonyítja az a tény, hogy nincs történetüknek egyetlen olyan korszaka sem, amikor ne ábrázolták volna többtucatnyi sírban a sörkészítés folyamatának több-kevesebb mozzanatát. A sörkészítés egyes mozzanatait egy háromsávos, lapos relief mutatja be például Ti sírjában, aki nagy kiterjedésű birtokok tulajdonosa volt. A munkafolyamat az alsó sávban kezdődik. Miután az egyik munkás a besát (valószínűleg csíráztatott gabonát) kimérte, megőrölték, a középső sávon megdagasztották, majd élesztőt adtak hozzá. A felső sávban kezdődik a tulajdonképpeni „sörfőzés”, majd a „palackozás”, vagyis a söröshordók megtöltése. Végül az edényeket agyagkupakkal zárták le, amit lepecsételtek. A mai sörgyártás malátából és egyéb keményítő-, illetve cukortartalmú nyersanyagokból, majd komlózott cefréből alkoholos erjedéssel készíti termékét. A főzőházi műveletek során az aprított nyersanyagok cefrézésekor a hőmérséklet és az időtartam szabályozásával irányítható a sörlé erjeszthető cukortartalma, valamint az oldatba kerülő fehérjék stabilitása. A komlófőzés célja a sör stabilitásának és megfelelő zamatának a biztosítása. A komlózott sörlét kö• A világ legnagyobb söröskorsója. Természetesen az NSZK- ban készült fából, és készítője kézzel faragta ki a 110 literes korsót. (MTI külföldi képszerkesztőség) rülbelül 5 Celsius-fokos hőmérsékletű erjesztőpincékben élesztővel kierjesztik, majd utóerjesztésre az ászokpincébe kerül. Itt 0 °C körül játszódik le az utóerjedés, enyhe szénsavnyomás alatt, amit az ászokhordókra szerelt szádlóké- szülék tart állandó szinten. Az ászokolás után az érett sört pasztőrözve vagy anélkül, palackokban vagy hordókban hozzák forgalomba. A hordók készülhetnek alumíniumból vagy fából; a fahordókat a szénsavnyomás megőrzésére belülről szurokkal vonják be. Újabban a malátázási folyamatok helyett enzimes feltárást is alkalmaznak a cefrézéskor; kísérletek folynak a folytonos sörerjesztés problémájának megoldására is. A müncheni (bajor) sörtípushoz tartozó barna söröket sötét malátával és karamellmalátával készítik. A pilseni típushoz világos malátát dolgoznak fel, és több komlót adagolnak hozzá, ezért keserűbb. A porter sör nagyobb alkoholtartalommal, sok színező maláta hozzáadásával készül. A gyógytápsö- rök viszont kevés alkoholt tartalmaznak. A különféle sörök szesz- tartalma egyébként erősen ingadozik: a könnyű söröké 2,5-3, a nehezeké 5 százalék körül van. RECEPTÖTLETEK o JLi JE LI JE Ív JK. JtL Leves Hozzávalók: 40 deka szeder, 2 evőkanál liszt, 1,5 deci tejföl vagy tejszín, 4 evőkanál cukor, fél citrom leve, só. A szedret nyolc deci vízben megfőzzük, és szitán áttörjük. (Ne tur- mixoljuk, mert a széttört magoktól keserű lesz!) Ismét tűzre tesszük, és ha forr, behabarjuk a liszttel csomómentesre kevert tejföllel. Cukorral, csipet sóval ízesítjük, és ha kihűlt, hozzáadjuk a citromlevet. Tálaláskor dobhatunk bele néhány egészben hagyott szederszemet is. Csak hidegen jó. Mártás Hozzávalók: 40 deka szeder, 2 deci tejföl, 2 evőkanál liszt, 1 kávéskanál cukor, fél citrom lévé, egy darabka fahéj, só. A gyümölcsöt fahéjjal és citromlével Ízesített hat deci vízben felforraljuk. A lisztet simára keverjük a tejföllel, és a gyümölcsre szűrjük. Beletesszük a cukrot, a sót, és még egyet forralunk rajta. Melegen, főtt húsokhoz tálaljuk. Lekvár Hozzávalók: minden 1 kiló szederhez 50-60 deka cukor. A megmosott szedret összezúzzuk, és állandóan kevergetve felforraljuk. Ha kissé kihűlt, szitán áttörjük. (A fennmaradó magokat természetesen kidobjuk.) Az így nyert gyümölcspépet továbbra is kevergetve, a cukorral addig főzzük, amíg jól besűrüsödik. Forrón üvegekbe töltjük, és lekötjük. Tartósítószer nem kell hozzá. Torta Hozzávalók: 1 doboz mirelit linzertészta (vagy ennek megfelelő házilag készített), 40-50 deka szeder, 5 tojásfehérje, 2 evőkanál cukor, 15 deka darált dió, törött fahéj, fél citrom reszelt héja. A linzertésztával kibélelünk egy nagy tortaformát úgy, hogy kis pereme legyen. Közepes lángon körülbelül 15-20 percig sütjük. Ezután kivesszük a sütőből, megszórjuk bőven a lecsepegtetett szederrel. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot, a reszelt citromhéjat, a darált diót meg a fahéjat, a szederre kenjük, és visszatesszük a sütőbe. Az ajtót kitámasztva, körülbelül háromnegyed óra hosszat szárítjuk. A tortakarimát levéve, a sütőlappal együtt csúsztatjuk tálra. Ecet Hozzávalók: 1 kiló szeder, 2 liter 10 százalékos ecet vagy megsava- nyodott bor. A megmosott, érett szedret egy nagy uborkásüvegbe tesszük, ráöntjük az ecetet vagy a bort, és langos helyen egy hónapig állni hagyjuk. Ezután szűrőpapíron vagy dupla vászonruhán átszűrjük. Jól ledugaszolva sokáig eláll. Pákozdi Judit A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A hiteltelenség forrásai Mindannyian nap mint nap találkozunk megbízható közlésekkel és hiteles egyéniségekkel, meg hiteltelennek, megbízhatatlannak tűnő kijelentésekkel, illetve személyekkel is. Az emberi kommunikációban az üzenetváltás folyamatában az egyenes, szóbeli, tudatos, szándékos közléssel mindig együtt fut a metakommunikáció. Utóbbi nem tudatos, nem szándékos „közlés a közlésről", számtalan más csatornán (hangerővel, hanglejtéssel, tekintettel, arcjátékkal, testtartással és így tovább) minősíti a szóban elhangzottakat. A metakommunikáció rengeteget elárul a beszéd tartalmáról és a közlőről. A többi között: megadhatja és fokozhatja a szavak hitelét, de árulkodik a jó szemű, jó fülű hallgatónak arról is, ha a beszélő valamit elhallgat, megmásít, ha maga sem hisz valamit, nem mond komolyan. Megérezhetjük például, hogy a gyermek leplezi a csínytevését, vagy a felnőtt olyasmiről akar meggyőzni, aminek nincs valóságalapja. Tehát többnyire kiderül a kommunikáció hiteltelensége, hamissága. Nemcsak az adott közlés jellemzői, hanem a kommunikációs partner személyiségének egésze is előttünk áll, ennek részleteibe „belepi 1 lanthatunk”, „belehallgathatunk” a beszélgetés során. Feltárulhat a személy őszintesége, természetessége, szuggesztív meggyőző ereje, egész személyiségének hitelessége — vágy az ellenkezője: a képmutató, hazug, felelőtlenül ígérgető, vagy csak egyszerűen „nem természetes”, modoros, mesterkélt lénye. A gyermekek (meg az állatok) sokkal jobban eligazodnak a metakommunikáció linóm árnyalatai között. A civilizált felnőtt visszafojtotta, visszafejlesztette magában a mély megértés ősi képességét. A kimondott szavaknak hisz inkább, és ez gyakran a vesztét okozza. Hiteles vagy hiteltelen nemcsak személy és az egyéni szóbeli közlés, hanem egész embercsoport, írott mű, film vagy egyéb alkotás, filozófiai tan, meghirdetett program is lehet. Ezekben éppúgy megérezhe- ti a figyelmes ember a hiteltelensé- get, mint a „közönséges” beszélgetésben, de több idő, több tapasztalat vagy igazi kritikus érzék kell hozzá. Utólag általában kiderül az igazság (bár gyakran csak történelmi távlatból): ha kommunikációs partnerünk vizet prédikál és bort iszik, ha tettei mást mutatnak, mint ahogy szóban „bemutatkozott”, ha a valóságos gyakorlat egészen más, mint a meghirdetett elmélet és így tovább. Ne csak a szavak tartalmára figyeljünk, hanem a közlés hogyanjára is. Itt viszont megint van egy buktató. Vannak megnyerő modorú csalók, a formaságokkal mesterien bánó szónokok. Könnyen megtéveszthet, ha egy jól öltözött, kellemes baritonú férfi begyakorlott gesztusokkal, papir nélkül, ügyesen megválasztott kifejezésekkel meggyőz, felszólít, ígérget. Figyeljünk ezért éberen és kritikusan! Az őszinteség, a hit, a jó szándék valahogy mindig átsüt a mondanivalón. Legfontosabb, hogy a természetességet próbáljuk keresni a közlőben és a közlésében. A természetes megnyilatkozás az egyik legfőbb biztosítéka az őszinteségnek, egyenességnek, a manipulációmentes szándéknak. A mesterkélt, finomkodó, a helyzethez képest túl komoly vagy komolytalan, gyerekesen vidámkodó viselkedés, a színpadias mozdulatok, a szónoki megfogalmazás, a jelmondatszerű stílus mindig gyanús egy kicsit. A hízelgés, az erőltetett meggyőzési törekvés és sok szép Ígéret nemkülönben. Ha elvárjuk a természetességet legyünk mi is mindig természetesek. Dr. Ignácz Piroska 1 2 3 4 5 ■ 6 7 8 ■ 9 10 11 12 13 14 15 □ 16 ■ 17 18 ■ 19 20 □ 21 22 ■ 23 24 ■ 25 ■ E 26 ■ 27 28 ■ ■ 29 30 ü 31 P 32 33 34 35 !S 36 EH 37 38 39 ■ n 40 41 m BS 42 43 El 44 a B 45 46 B 47 48 □ 49 50 51 52 E 53 B 54 55 . 56 E5ÉE2 B 57 E 58 59 60 E 61 ü 62 EZ IS, AZ IS , VÍZSZINTES: 1. Zenedráma. 6. ÁAM.9. Bog. 14. Pietro Mascagni operája. 15. Közel-keleti állam lakója. 16. Részben hárít. 17. A My Fair Lady főszereplője. 18. Verseit hozzá írta Heltai. 19. Előbbre jut. 21. Kilátásba helyez. 22. Állami bevétel. 23. Nem polgári. 25. Az oxigén és a lutécium vegyjele. 26. Takarmányverem. 27. Cinek. 29. Előleg. 32. Bonyodalom. 35. Kosztolányi Kornélja. 36. Asztalos szerszáma. 37. Belsőleg azonosul. 38. Kártyabemondás. 40. Zamatos gyümölcs. 42. .. . dal Monte. 44. Tövén költ a ruca. 45. Kubai, máltai és spanyol gépkocsijel. 47. Erősen támogató. 49. .. ., ... rétre megy. 51. A gyermekbénulás elleni gyógyszer egyik feltalálója. 53. Aratószerszám. 54. Harry ..., népszerű filmszínész volt. 55. Valamely dolog következménye, ismert idegen kifejezéssel._57. A nikkel és az oxigén vegyjele. 58. Állami díjas sebészprofesszor volt (Gábor). 59. Biztosítási részleg. 60. Malaszt is van ilyen. 61. „Megkeveredett” sor. 62. Van ilyen mondás és csont is. FÜGGŐLEGES: I. Ritka női név. 2. Egzotikus szárnyas. 3. A szerelmi költészet múzsája. 4. Hejyező. 5. Név- elős sporteszköz. 6. Éíes, messzire hangzó. 7. Kövesztő. 8. Észak-olaszországi város. 9. Kettőzve: szép. 10. Egykor kedvelt színésznő volt (Manyi). 11. Szóösszetételek előtagjaként; kis-, kevés-. 12. Straussrpl szóló életrajzi könyv címe. 13. Japán város Hokkaido szigetén. 19. Odázas. 20. Veszteglő. 23. Mely személyt. 24. Ibolya egyneműi. 26. Szabásminta. 28. Augusztus 12-én ünnepli névnapját. 29. Athéni sportklub. 30. Részben kotnyeles! 31. Térelválasztó. 33. Olaszország jelzése nemzetközi sportversenyeken. 34. Alkalmazott röviden. 39. Táncot jár. 41. Régi űrmérték. 43,. Feljegyzendő. 44. Régi vármegye. 45. Édesség. 46. Tévesen feljegyző. 48. Marx Károly szülővárosa. 49. Időpontot későbbre tesz. 50. Más néven. 52. Német férfinév. 54. Abaúji község. 56. A New York-i opera népszerű neve. 58. Portugál, olasz és vatikáni autójel. Házy László Beküldendő: a vizszint.es 14., 59. és a függőleges 2., 12. sor. A szeptember 23-án megjelent keresztrejtvény megfejtése: Két idegen férfi van az ágyam aíatt, kérem szépen, vitesse ki az egyiket. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Dusnoki Dezső, Kisszállás; Is- tella Lászlónc, Kalocsa; Demeter János, Mátételke; Király Róbert, Orgo- vány; ifj. Papp János, Izsák; Somogyi András, Orgovány; dr. Dibó Teofilné, Kecskemét; Kara Rudolf, Kecskemét; Imgrund Antalné, Bácsalmás; Fejes Ferencé, Imr.chegy.
