Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

1989. szeptember I. • PETŐFI NÉPE 9 3 Esélyegyenlőséget a betegeknek is A Magyar Orvosi Kamara közleménye Fővárosi Bíróságon, a napokban, hivatalosan is bejegyez­ték a Magyar Orvosi Kamarát a társadalmi szervezetek sorába. A testület alapszabálya szerint legfőbb célkitűzésé­nek tagjai szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekvédel­mét, az orvosi munka színvonalának emelését és mindezek társadalmi elismertetését tartja. Szeretnék elérni, hogy az orvosok olyan jogok és kötelezettségek közepette gyakorol­hassák hivatásukat, melyek lehetővé teszik és elvárják tudásuk gyarapítását és megfelelő alkalmazását, mind a gyógyítás, mind a betegségek megelőzése, mind a rehabilitá­ció területén. A magánvállalkozásokkal kapcsolatban a kamara nem zárkózik el attól, hogy az egészségügyi ellátásban ezek is teret nyerjenek, ha segítik a betegek hatásosabb gyógykeze­lését, továbbá, ha rejtett szellemi és anyagi tartalékokat mozgósítanak. A kamara támogatja a magángyakorlatot is, de ennek szabályozását nem bürokratikus, hatósági intézke­désektől, hanem a valós szükségletektől várják. A Magyar Orvosi Kamara hangsúlyozza az állam felelős­ségét polgárainak egészségügyi ellátásában, az életkörülmé­nyek javításában és a környezet védelmében. Törekvésük az, hogy a beteg ember gyógyítását nem annak vagyoni helyzete, pártállása határozza meg, hanem csakis a szigorú orvosszak­mai és -etikai elvek. Kiemelik továbbá azt is, hogy számíta­nak az állampolgárok közreműködésére, hogy mindenki tőle telhetőén óvja saját egészségét. Az orvosi kamara más szervezetekkel együtt kezde­ményezi a kamarai törvény megalkotását, elsősorban azért, hogy a társadalom irányításában erősödjön a demokratiz­mus, a közhatalom (a minisztériumok és más állami szervek) közigazgatási feladataitól elválasztva az adott hivatás, fog­lalkozás szakmai és etikai követelményrendszerének meghai tározása és betartása egy demokratikusan létrehozott, ön- kormányzattal rendelkező szakmai és egyben érdekvédelmi szervezet hatáskörébe kerüljön! A Magyar Orvosi Kamara is e feladatokat szeretné ellátni, csaknem 13 ezer tagja ehhez várja kollégái támogatását és csatlakozását. Dr. Birtalan Iván, a MOK főtitkára Több mint egy hétre lezárják a tiszaugi hidat A 44-es számú, Kecskemét—Békéscsaba— Gyula főúton lévő tiszaugi közös közúti-vasúti hidat, műszeres vizsgálata miatt, szeptember 4-én 6.45 órától szeptember 13-án 24 óráig tel­jes szélességben lezárják. A lezárás ideje alatt a vasúti és a közúti tömegközlekedés számára sem használható a híd, azonban a forgalmat úgy bonyolítják le, hogy a híd mindkét oldala megállóhelyként szerepel. Az utasok a hídfők­ben leszállnak, a hídon az egyik odalon szaba­don hagyott gyalogjárdán haladnak át, és a másik oldalon újra felszállva fplytjitják Útjukat. A lezárás ideje alatt a megkülönböztetett jelzést használó járművek áthaladása is lehetetlen. A kerékpárosok a járműveiket áttolva halad­hatnak át a hídon, a szabadon hagyott gyalog­járdán. A Volán vállalatoktól az alábbi információk állnak rendelkezésünkre: a Volánbusz (Buda­pest) megosztva közlekedteti — meghirdetett menetrend alapján — járatait, az indulók meg­várják a csatlakozó járatokat. A Kunság Volán (Kecskemét) a Kecskemét—Lakitelek— Szarvas—Békéscsaba—Gyula útvonalon köz­lekedő 311, 313, 316 számú járatait menetrend szerint, a hídhoz való telephelyezéssel közle­kedteti. A 323, 328 számú járatait csak Kecske­métről Lakitelek autóbusz-állomásig, illetve onnan vissza Kecskemétig közlekedteti. A Jászkun Volán (Szolnok) a Kunszentmárton- ból 6.45 órakor Lakitelekre, onnan 8.55 órakor Kunszentmártonba visszainduló járatok for­galmát Tiszaug—Tisza-híd—Lakitelek vasútál­lomás Tiszaug Tisza-híd viszonylatban szü­netelteti. A gépjárművek kitérőként a Cegléd—Szol­nok—Cserkeszőlő—Kunszentmárton, illetve a Kecskemét—Kiskunfélegyháza—Csongrád—- Szentes Kunszentmárton útvonalat vehetik igénybe. Az útirány szükségszerű módosításá­ról a határátkelőhelyeken szórólapokon hívják fel a tranzitforgalomban közlekedők figyelmét. AZ ELLENZÉKI KEREKASZTAL NYILATKOZATA A munkahelyek depotítizálásáról A középszintű politikai egyeztető tárgyalá­sok szerdai fordulóját követően ülést tartott az Ellenzéki Kerekasztal. Az EKA-ba tömörült szervezetek — a Bajcsy-Zsilinszky Endre Ba­ráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazda- párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Ma­gyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Függet­len Szakszervezetek Demokratikus Ligája — képviselői egyeztették álláspontjukat a párt- szervezetek működéséről, a munkahelyeken, a szolgálati helyeken, a fegyveres erőknél és tes­tületeknél és a megbeszélést követően nyilatko­zatot fogadtak el. Ebben kifejtik: az MSZMP budapesti bi­zottságának klubjában a pártok munkahelyi szerveződéséről és működéséről kedden folyta­tott vitával kapcsolatban az EK A szervezetei nem kívánnak beavatkozni a Magyar Szocia­lista Munkáspárt belső ügyeibe. Szükségesnek tartják azonban kijelenteni, hogy az MSZMP alapszervezeteinek kivonása a munkahelyek­ről, illetve a szolgálati helyekről olyan közér­dekű követelés, amelyet az EKA a magyar társadalom túlnyomó többsége egyértelmű kí­vánságának ismeretében támasztott. Az EKA annál is inkább fontosnak tartja a megegyezést a politikai egyeztető tárgyalásokon, mert en­nek híján elkerülhetetlenné válna a többi párt munkahelyi szerveződésének lehetővé tétele, ami a pártok versengésének színterévé tenné a gazdasági, erkölcsi és politikai válságtól gyö­tört ország munkahelyeit, intézményeit. Mind­ezt figyelembe véve, az EKA nem maradhat közömbös a munkahelyek depolitizálásának kérdésében kialakulóban lévő megegyezést ve­szélyeztető kezdeményezésekkel szemben, an­nál kevésbé, mert bennük a demokratikus át­menet egészét veszélyeztető kísérleteket lát — hangsúlyozza az Ellenzéki Kerekasztal nyi­latkozata. HANGULATJELENTÉS Pedagóguskövetelések tanévkezdés előtt Tárgyalások a megyei tanács vezetőivel FELHÍVÁS! Kedves Kollégák! Rövidesen személyesen is megismerik azt a béremelést, amelyet a közel egy éve elindított túlóradíj- és béremelési követelésünk nyomán a kormány­zat biztosított számunkra. A Pedagógusok'Szakszervezete elnöksége saját és szakszervezeti tagsága nevében határozottan kijelenti, hogy a béremelés mértékével elégedetlen, mert az intézkedés ellenére bérhátrányunk fokozódott az anyagi ágak dol­gozóival szemben. Az illetékes kormányzati szervek elismerték bérigényünk jogosságát, kie­légítését azonban csak fokozatosan tartják megvalósíthatónak. A bérharcot folytatjuk! Tárgyalunk a kormányzati szervekkel. A tárgya­lások csak a tagság aktív támogatásával lehetnek sikeresek. Az elnökség a következő tárgyalási álláspontot alakította ki: 1. A kormány elképzelésével akkor értünk egyet, ha 1990. január 1-jéyel határozott intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az anyagi ágazatok szellemi dolgozóihoz viszonyított bérhátrányunk megszűnjön. 2. A bérintézkedések csak úgy lehetnek hatásosak, ha a kormány január 1-jétől az éves bérfejlesztés mértékében kompenzálja az idén keletkezett bér- hátrányunkat, majd ezt a gyakorlatot folyamatossá teszi. Az elnökségnek az a véleménye, hogy most a tárgyalások számunkra ked­vező végigvitele a legfontosabb. Ezért felhatalmazást kérünk, hogy a fenti álláspontot képviselhessük. Kérjük Kollégáinkat, hogy akik ezekkel a tárgyalásirányokkal egyetérte­nek, írják alá felhívásunkat és küldjék meg elnökségünk címére szeptember 15-éig (1417 Budapest VI., Gorkij fasor 10. Tel.: 228-456.)! Kollégáink! A Pedagógusok Szakszervezete elnöksége most az országos demonst­rációnak ezt a formáját választotta, de elszántak vagyunk, hogy a tárgyalá­sok sikertelensége esetén követeléseinket nyomatékosabban is alátámasz­szu^' Pedagógusok Szakszervezete elnöksége Magyarországon mintegy 300 ezren dolgoznak a közoktatásban. Négy évti­zedes lemaradás elszenvedői ők, s most tűrőképességük a jelekből ítélve a vége felé közeledik. Olyannyira, hogy ma már nem hajlandók beérni ígéretek­kel, átmeneti megoldásokkal. A kormányzat legfrissebb béremelési elképzelésével kapcsolatban a Pedagó­gusok Szakszervezete elnöksége felhí­vást intézett valamennyi közoktatási dolgozóhoz, melyben kijelenti, hogy a szeptemberi béremelés mértékével elé­gedetlen. (A felhívás utolsó bekezdésé­hez megjegyzem: A közoktatásban dol­gozók egyetlen napi sztrájkja mintegy 100 millió forintba kerülne .. .) * * * Az elégedetlenség, a kiélezett, patta­násig feszülő hangulat Bács-Kiskun megyében is jellemző. Mészáros István­nal, a Pedagógusok Szakszervezete Bács-Kiskun Megyei Intéző Bizottsá­gának titkárával szűkebb hazánk peda­gógustársadalmának álláspontjáról, el­várásairól beszélgettünk. — A megyei alapszervezeti titkárok nemrégiben egy öttagú tárgyalócsoport tot bíztak meg azzal, hogy a megyei tanács vezetőivel tárgyalásokat kezdje­nek meg Bács-Kiskun megye pedagógu­sainak nevében. Mit várnak önök ezek­től az eszmecseréktől'! — A pedagógus munkáltatója az ál­lam. Következésképpen a munkáltatói jogok és igények is vele szemben jelent­keznek. Ezt a kötelezettségét mindmáig igen szőrmentén kezelte a kormányzat: nem biztosította e réteg munkaerejének újratermeléséhez szükséges feltételeket, egyszerűbben: az arra elegendő fizetést. A szakszervezet egyfajta hézagpót­lásként magára vállalta ennek kom­penzálását: üdültetés, utazási kedvez­mény, segélyezések formájában pró­bált könnyíteni a helyzeten. Csakha­mar fel kellett azonban ismerni, hogy ez önámítás, csapda. Hiszen a pénz, mely a szakszervezet rendelkezésére állt, egyrészt kevés, másrészt azoktól a pedagógusoktól beszedett összeg, akik­nek a helyzetén lenne hivatott javítani. Ez pedig nem más, mint önsegélyezés. Ezt nem kívánja a továbbiakban föl­vállalni a szakszervezet. Mindenki a saját feladatából eredő kötelezettsegei- nek tegyen eleget. Létrehoztuk hát a csoportot, s kezdeményeztük a tárgya­lásokat. — A közoktatásban dolgozók a szep­temberi béremelésük mértékével elége­detlenek. Megnyugvást a művelődési miniszter azon kijelentése sem hozott, mely szerint a pedagógusok hatvan- százalékosra becsült bérlemaradását három év alatt szüntetnék meg. A helyi vezetéssel történő tárgyalásoktól talán éppen a helyi források bevonását várják a megyei állapot javítására? A pedagógusok bérlemaradása összetett probléma. Hiszen csak egyet­len összetevője az az önmagáért beszé­lő tény, mely egy, az 1988. decemberi állapotot tükröző statisztikából kitű­nik. Míg a szellemi dolgozók bruttó bérátlaga ebben az időpontban 15 ezer 700 forint volt, addig a pedagógusoké 7 ezer 816 forint. És ez, ugye, nem hatvan százalék . . . ? Bács-Kiskun me­gye azonban az országos átlagtól is ne­gatív irányban tér el: intézményei veze­tőinek bérbeállási szintje az országos 95 százalékain beosztott pedagóguso­ké ugyanebben az összehasonlításban 96 százalék. Első lépésként tehát, mi e hátrány ledolgozását, az országoshoz való felzárkóztatást várjuk a megyei vezetéstől. Ezt még az idén szeretnénk elérni. — Melyek a távlati elképzelések ? Nem vagyok híve a hasonlítgatás- nak, de az igazgatásban, a tanácsoknál dolgozók bére kézenfekvő, logikus ösz- szehasonlítási alapnak tűnik. Még ak­kor is, hg a,fsl? 9(o,kú végzettséggel ren­delkezők arányát összevetve, minden bizonnyal az oktatási szféra javára mozdulna cl a mérleg nyelve. S mégis: az oktatásügyben dolgozó nők besoro­lási átlagbére Bács-Kiskun megyében 5871 forint, míg a tanácsoknál dolgo­zóké 8106 forint. A férfiaknál ugyanez a két adat: 7636 forint és 11 338 forint. Nos, mi az államigazgatásban dolgo­zókkal szeretnénk azonos rendű és ran­gú alkalmazottjai lenni a megyének. Bérköveteléseiken kívül más té­mák tárgyalását is kezdeményezik ? Nézze: ha a fent említett kitételek maradéktalanul teljesülnek is, ez a jö­vedelem még korántsem lesz elegendő egy értelmiségi munkaerejének bővített újratermeléséhez. így szükségesnek tartjuk még, hogy például pedagógusa­ink méltó körülmények között tölthes­sék szabadságukat. Egyik kérésünk te­hát, hogy a mátraszentlászlói pedagó­gusüdülőt a megyei tanács segítse olyan színvonalon üzemeltetni, mint ahogy bármely más tanácsi üdülő fenn­tartása is történik. Tárgyalni kívánunk továbbá a nyugdíjas pedagógusok helyzetéről, hiszen nyugdíjuk mintegy kétezer forinttal marad el a hasonló végzettséggel rendelkező társaikétól. Mivel ezeknek az embereknek köszön­hetjük jelenlegi egzisztenciánkat, erköl­csi kötelezettségünknek kell eleget ten­nünk megbecsülésükkel. Tárgyalási té­maként szerepel még a megye pedagó­gus-ellátottságának problémája; a zsú­foltság megszüntetése, a korszerűbb oktatásügy feltételeinek megteremtése, a településen és az iskolák között meg­lévő - és a gyermekek esélyegyenlősé­gében hátrányt jelentő - különbségek felszámolása . . . Meg szeretnénk is­merni a megyei tanács erre vonatkozó elképzeléseit csakúgy, mint az intézmé­nyi önállóság gyakorlati megvalósulá­sa érdekében tervezett lépéseket. Jó néhány találkozásra elegendő témát sorolt fel. Ez az öttagú csoport vajon valamennyi kérdésben egyformán kompetens?- A csoport összetétele menet köz­ben a témától függően természe­tesen változik. A megyében működő intézményeinkből a témában jártasság­gal bíró kollégákat kérünk fel a tanácsi álláspont véleményezésére, az esetleges javaslatok kidolgozására. Mire kell számítanunk, amennyi­ben a tárgyalások nem az önök által várt eredményt hozzák? Fel kell-e készül­nünk Bács-Kiskun megyében pedagó­gussztrájkra ? — Egy tárgyalást megelőzően etikát­lan volna ultimátumot intézni a másik félhez. Én nem feltételezem a megyei tanács vezetéséről, hogy ne akarnák ezeket a problémákat jelentőségükhöz méltón kezelni. .. G. Tóth Tímea BABAPERSPEKTÍVA Hogy minket minek kellett ide elhozni?! Jó, hát avassák azt az. is­kolát, ki gondol most arra, hogy mi is ebbe járha­tunk majd ... Ami azt illeti, akad meg dolgunk nekünk, kicsiknek is, például itt az udvaron. Szeren­csére elhoztuk az autókat, manap­ság az emberfia kocsi nélkül úgyse létezhet. Hogy a felnőt­tek irigyelnek minket? Minek nőttek meg? Egyébként meg, tapasztaltuk már, játszanak ők is eleget, ha mernek. Minket meg ők úgy se zavar­nak ... (Straszer András felvétele) A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer Nagymaros nélkül Miként használható a hősi erőmű a nagymarosi létesítmény nélkül, milyen jogi lehetőségek vannak e módosításra, milyen gazdasági kihatásokra lehet számítani? Szakmai bizottságok — több társadal­mi környezetvédelmi csoport részvételével — vizsgálták az elmúlt hetekben ezeket a kérdésköröket. A műszaki-ökológiai, az államközi szerződés módosítására vonatkozó, illetve a gazdaságossági szem­pontokat mérlegelő jelentések a napokban készültek el. Milyen meg­állapításokat tett a műszaki-ökológiai bizottság? — kérdezte V. Nagy Imrét, a munkacsoport vezetőjét, a Budapesti Műszaki Egye­tem tanszékvezető tanárát az MTI munkatársa. Alapvető megállapítás mondotta a professzor hogy a nagymarosi duzzasztás nélkül nem lehet a hősi erőművet csúcsüzem­ben használni. Mint a jelentésben is hangsúlyozzuk, ez számos új, eddig nem vizsgált problémát vet fel. A dunakiliti tározóban például a csúcsüzemi duzzasztás és vízleeresz­tés nélkül csak középen, az eredeti medernél mozogna a víz. Az áram­lási tér két oldalán, azaz a tározó döntő részén nagyarányú algásodás kezdődne oxigénhiánnyal, s ez a csúcsüzemhez képest is jóval na­gyobb iszaplerakódást eredményez­ne. Megoldást csak az hozhat, ha a magyar és a csehszlovák oldalon egyaránt új gátrendszerrel, egy, a jelenleginél kisebb duzzasztási teret építenének az egész víztömeg állan­dó mozgásban tartásához. Ez vi­szont óriási többletköltséget jelen­tene. A nagymarosi duzzasztás elha­gyása ezenkívül más feladatokat is ad. A megemelt vízszint nélkül igen nagy lenne a medermélyülés ott, ahol az üzemvízcsatorna visszaka­nyarodik a Dunába. Több szakem­ber szerint a nagymarosi létesít­mény visszatartaná, leülepítené a különféle, főként nchézfémtartal- mú szennyezőket, és ezek rendsze­res eltávolításával, elkülönített tá­rolásával jobban megvédhetők len­nének a főváros ivóvízbázisai. A Szigetköz keleti részén eredetileg nem terveztek szivárogtató rend­szert. Itt a nagymarosi létesítmény visszaduzzasztó hatása biztosította volna a megfelelő talajvízszintet. Ennek pótlásáról is gondoskodni kell, ha nem épül meg a nagymarosi műtárgy. A hősi létesítmény alap­üzeménél s nem csupán a csúcsra járatásnál ugyancsak komoly ökológiai veszélyekkel jár, ha túl kevés víz marad az Öreg-Duna medrében. A bizottság munkájában részt vevő, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot képvise­lő hajózási szakember annak a véle­ménynek adott hangot, hogy a nagymarosi létesítmény nélkül nem lehet a három és fél méteres hajózá­si vízmélységet elérni. A több milliárd forintos meder- mélyítési munkákkal is csak 2,1-2,3 méter a kitűzhető cél. A viták so­rán a Bajesy-Zsilinszky Endre Ba­ráti Társaság Környezetvédő Cso­portja ezt a megközelítést nem fo­gadta el, különvéleményüket írás­ban csatolták. Többek között arra hivatkoztak, hogy csak mestersé­ges, csatornázott mederrészekben indokolt a három és fél méteres mélység.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents