Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-22 / 224. szám
1989. szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 3 • A bővebben termő, több festékanyagot tartalmazó, szárazságtűrő fűszerpaprika nemesítésének irányítója Kalocsán Kapcllcr Károly címzetes egyetemi docens, a /.öldségtcrmcsztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat kalocsai telepének vezetője. DIPLOMÁS GYÁRTÓK Piros arany a feketekereskedelem árnyékában • Marokity Péterné bátyai paprikatermelő ragaszkodik a hagyományokhoz, felfűzi a paprikacsöveket. A ház eresze alá akasztva utóérlclődik a fűszernövény. Paprikanapok után — áremelés • A KAGE paprikagyárában korszerű gépekkel őrlik a fűszernövényt, amelynek a minősége kitűnő. (Tóth Sándor felvételei) Sikeres éveket tudhat maga mögött a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés. Mindezt bizonyítja, hogy az elmúlt három esztendő eredményeiért elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Noha az egyesülésben jelentős a tejüzem, az agrokémiai telep és a savanyúság- konzervek készítése, mégis a fűszerpaprika-gyártás a legfontosabb. A kalocsai piros arany az, amitől világhírű e tájegység, és az őrleményt előállító vállalat is. Az évtized elején ugyan mélypontra zuhant — elsősorban minőségi okokból — az itt gyártott fűszerpaprika elismertsége, de a határozott intézkedések nyomán erőteljesen fölfelé ívelt, úgy, hogy tavaly a kiváló minőségű exportért két nemzeti diplomát is kiérdemeltek. A külpiac elismeri Beltartalmi szempontból napjainkban a világ legjobb fűszerpaprikája a kalocsai, a spanyolok őrleménye csupán színanyagban jobb, az ottani ter- mőláj adottságai miatt. Hogy a kalocsai ilyen rangra emelkedhetett, ebben benne van a következetes és szabályozott termeltetés: csak a termőkörzetben kötöttek szerződést meghatározott mennyiségre és területre, annyira, hogy egy esetleges nagy termés se okozzon minőségi visszaesést, vagy a nagy készletek túltárolása következtében a minőség ne rosszabbodjon. A feldolgozás technológiájában, a csomagolásban ugyancsak történtek korszerűsítések, amelyek kedvezően hatottak a minőségre. Ez a folyamat az idén tovább folytatódik, 30 millió forintot költenek a malom rekonstrukciójára, például gyorsőrlő cs kövesőrlő hengerpárokat helyeznek üzembe. A fűszerpaprikát rugalmatlan árucikknek mondják, mivel ebből évente azonos mennyiségű a világkereslet, vagyis az országok étkezési, fűszer- használati szokásai, hagyományai nem változnak. Csekély elmozdulás ugyan van, egyes magasfcjlettségü országokban tiltott (vagy korlátozott) a kémiai eredetű élelmiszer festékanyagok fel- használása, ezért a „pirosításhoz” paprikát használnak. Ebben az üzletágban a magyar paprika nem versenyképes, mint ahogyan a kozmetikai, takarmányozási keresleti piacon sem, mert ezen a gyengébb minőségű, olcsóbb fűszer cserél gazdát. A kalocsai paprikát az emberi étkezési célra az igényes országok vásárolják. Jellemző, hogy megszilárdult a piaci pozíció az USA-ban, Japánban, és nőtt a kereslet az NSZK-ban, valamint Izraelben. A kalocsai paprika egyébként a világ 25 országába jut cl. A tőkés export növekvő tendenciájú, a szocialista viszont csökkent. A kontingens- korlátozás miatt a Szovjetunióba az idén a tavalyi mennyiség egy harmadát szállítják. A zugfeldolgozók előnye Valószínű, nemigen siránkoznak ez utóbbi miatt, hiszen a rossz időjárás következményeként a vártnál kevesebb paprika termett! A kalocsai körzetben negyven, míg országosan hatvan százalékos a terméscsökkenés. Megnőtt a fűszeralapanyag iránti kereslet, és több felvásárló irreálisan magas árat ígér. Ha viszont azt is nézzük, hogy a termelés költségei a tavalyihoz képest csaknem megduplázódtak, már kevésbé mondható túlzottnak a kilónkénti 20 forintos „maszek-ár”, vagyis az, amit a magánfeldolgozók főként az ipari jogosítvánnyal nem rendelkező, házi zugfeldolgozók ígérnek. Ezekkel versenyképtelen a KAGE paprika- és konzervgyára, amely ugyancsak megemelte, 35 százalékkal, az átvételi árat, de így is átlagosan csak 14-15 forintot tudnak fizetni egy kilogramm nyers paprikáért. Hátrányosabb helyzetben van e tájegység feldolgozója a konkurens szegedinél is, ahol például a feldolgozás attól is olcsóbb, hogy a szárításhoz gázt használnak; a kalocsaiak pedig olajat. Igaz, az itteni maszekok is, csakhogy ők 9,20 forintért, a gyár pedig 13,40-ért vásárolhatja a fűtőolajat. A paprikagyárban foglalkoztatottak munkabérét még 43 százalékos tbk-járulék is terheli, vagyis ennyivel drágább az élőmunka értéke, aminek meg kellene térülni (sok egyéb járulékos költséggel, adóbefizetéssel együtt) a végtermékből. A fű- szerpaprika nem volt szabadáras, most már az, kilónként állagban 145 forint termelői árbevételhez jut a vállalat. Mire ez a termék az üzletek polcára kerül, áfa és árrések után, 200 forint körüli az ár. Ezt fizette eddig a fogyasztó. A fűszerpaprika őrlemény harmada a feketepiacon értékesül. A zugőrlőkből kikerült fűszer kilójáért 300 forintot is elkértek, napjainkban pedig még többet. Most rossz a termés a fűszer- készletek kiürültek legalábbis a maszekoknál —, de az eddig bekasszíro- zotl forintok mintegy 200 százalékos hasznából jut nekik arra, hogy akár 20 forintot kínáljanak a jó alapanyagért. Persze nagy hasznuk ezután is megmarad, mivel többet kérnek majd az őrleményért. A KAGE paprikagyára ezzel a nem csekély számú konkurenciával képtelen versenyezni. Annál is inkább nehéz a helyzetük, mivel a kézimunka- igényes növény termesztése átcsúszott a háztáji és vállalkozói (magántermelői) szférába, ahol nehezebb a szerződés betartatása. Az sem kétséges, hogy a válogatott, legjobb minőségű termésből — a maszek vevők csak ezért adnak 20 forintot lehet a legkiválóbb őrleményt előállítani, amiből viszont a KAGE-nak (mivel nem tud érte ennyit fizetni) csak kevés jut. így sincs egyensúly Úgy gondolom, nem kell tovább bonyolítani és magyarázni a helyzetet, így is kitűnik: kutyaszorítóba került a gyár, és sajnos nem versenysemleges helyzetbe, hogy felvehesse a „kesztyűt”, minden közeli és távoli konkurenssel. Eltérő közgazdasági feltétel- rendszer és állami költségvetési kapcsolat mellett lehetetlen versenyezni, mint ahogyan nyerésre esélytelenül fut az a futó, akinek homokzsákot kötnek a hátára az enélkül szaladgáló mellett. Ebben a helyzetben határoztak termelői és ennek következtében fogyasztói áremelésről, amely hétfőtől lép életbe. Egyébként a fűszerpaprika eddig állami monopoleikk volt. központi diktátum szerint alakították az árát. 1980-tól a különböző élelmiszerek és konzervipari termékek ára száz vagy ennél is nagyobb százalékban emelkedett, a fűszerpaprika termelői ára csupán 50 százalékkal. Egy adalék még mindig szükséges ahhoz, hogy világosan látható legyen a kép: a konkurenseknek alig kellett készletezni (a belkereskedelem igénye is szolid volt az év elején, a vállalattól keveset rendeltek, ismerve a fűszerpaprika-feketepiacot), a KAGE-nak viszont a pénze az őrleményben feküdt, s nyártól rendelt többet a kereskedelem. Addig a paprikacsomagok 20-23 százalékos készletfinanszírozási kamattal pihentek a raktárakban, növelve a termék teljes előállítási költségét és csökkentve azt a hasznot, amelyből ma a felvásárlási áremelés finanszírozható lenne. Ugyanis ha 20 forintért vennék át a nyers paprikát, ez mintegy 200 millió többletkiadást jelentene a vállalatnak, ugyanakkor az egyesülés teljes nyeresége csupán 100 millió forint. A 35 százalékos nyersanyagáremelés is csaknem 150 millió forint többletkiadást jelent, viszont a termelői áremelésből 55 millió forint többletbevételre számíthatnak, és még így sincs egyensúly, vagyis mintegy 100 millió forintot valamilyen módon „ki kell gazdálkodni”. Emelik a tőkéspiaci árat, és jövőre újabb hazai áremelést terveznek. • Feldolgozásra legjobbak az egyenletesen pirosodó, egészséges csövek. kialakult körülmények miatt egy-két év múlva a hazai ellátás és az export kátyúba jut. Természetesen nem akarom az áremelési helyzetet teljes egészében a maszekok és a zugőrlők nyakába varrni, az is tény, hogy nőttek a termelés költségei, durván továbbnyílik az agrárolló, elviselhetetlenül magasak a bank kamatlábak, és mindezek előidézői a mezőgazdasági termékek áremelésének, az inflációnak, és még akkor is ez az igazság, ha egyesek tagadják, hogy a mai banki magatartás ilyen hatású. A fejetlenség kátyúba vezethet Szóval, nem könnyű ilyen nem piaci körülmények között fennmaradni és állni a versenyt. Noha az áremelés most csupán 15 százalékos (a szegediek ismereteink szerint nem emelnek) a lakosság nem éljenzi meg a kalocsaiakat, mint ahogyan azt sem veszik figyelembe: a maszektól származó és a feketekereskedelemben forgalmazott fűszer csupán árnyalatokkal jobb minőségű, bár ára duplája, mint a gyár által csomagolt paprikáé. A vázolt körülmények ellenére sem kritikus a helyzet. Ide csak nagykereskedői „meggondolásból” juthatnak, de ez a „betartásra” való célzás e sorok írójától csupán a paprikakereskedelem anarchikus helyzete miatti keserűség kibuggyanása, és remélhetően minden realitást nélkülöz. De talán fölkelti az üzletfelek figyelmét, mert feltételezhetően maguknak is ártanak azzal, ha a Látványosság és üzlet A piros aranyról, a Kalocsa környéki, a Duna-mentén élő emberek nagy becsben tartott kincséről jobb lenne vidám, szívderítő dolgokat írni. Különösen most, hogy mától hagyományt teremtő paprikanapok kezdődnek. Ezen a hétvégén Kalocsán szakmai tanácskozások, élelmiszer- és ételbemutatók, halfőzőverseny, paprikaszüreti bál, sportműsorok szerepelnek a rendezvénysorozaton. Minden a fűszerpaprikára emlékeztet és azt „dicsőíti”. A kutatókra, a szorgalmas termelőkre, az ügyes paprikamolnárokra és mindenkire, aki Kalocsa aranyának „fényesí- tője”, irányul a figyelem. Hazai és külföldi kereskedők meghívásával az üzleti szempontok is előtérben állnak, a tervek szerint a későbbiek során idegenforgalmi látványossággá válhat a rendezvénysorozat. Csabai István Bármely párt tagja munkásőr lehet Beszélgetés Vízin Miklós megyei parancsnokkal Nagyon sok szóbeszéd forog közszájon a munkásőrségről. Sokan megkérdőjelezik létjogosultságát, mások megerősítését kívánják. Már tudjuk: a jövőben csökkentik létszámát.Vízin Miklóst, a munkásőrség megyei parancsnokát kértük arra, válaszoljon kérdéseinkre, világítsa meg a munkásőrség mai helyzetét. — Mit csinál ma a munkásőrség? — Jelenleg az állomány felkészültségének szinten tartásával foglalkozunk; ebben az évben csökkentett óraszámú kiképzést folytatunk. Feladataink változatlanok, a hátország védelméből adódnak. Ezen túl célunk az állomány összekovácsolásának, együttlétének biztosítása az alegységekben. Szolgálatot látunk el az elhelyezési körletekben — a megyei pártbizottság kivételével —, pártházakban, de már más felfogásban. Már csak saját eszközeinket, fegyvereinket őrizzük, védjük. Miután a legtöbb kifogás a pártházak védelmével kapcsolatban merült fel, fokozatosan végrehajtjuk a munkásőralegységek kiköltözte- tését. Ennek a feltételeit keressük. A megyei parancsnokság már kiköltözött a pártházból, folyamatban van a kiskunhalasi egység ki- költöztetése, ahol az általunk használt helyiséget iskola céljaira adtuk át. — Sokan mondják, a munkásőrség a párt magánhadereje. Ebből adódik a kérdés: a megyei állományban mennyi a párttag? Korábban az MSZMP közvetlen irányítása alatt tevékenykedett a munkásőrség. Május 8-án a Központi Bizottság ezt határozatban felfüggesztette, ám ez idő alatt is érvényben volt a 49/1978-as minisztertanácsi rendelet, amely már állami feladattá tette az irányítást. Az említett párthatározat a kettős irányítást megszüntette, és közvetlenül a Minisztertanács irányítása alá került a munkásőrség, ezt a kormány ez év júniusi határozata megerősítette. Az állomány 73 százaléka tagja a pártnak. Létszámunk nem növekedett, de nem is csökkent. Vannak egységeink, ahol a jelentkezők száma magasabb az előírtnál, de akadnak olyanok is, ahol nehezen tudjuk feltölteni a létszámot. — Ezeken a helyeken miért erőltetik a munkásőrlétszám feltöltését? — Ma már nincs erről szó. Az alegységeket, a létszámot a területi adottságokhoz alakítjuk, sőt az ilyen fegyveres szolgálat ellátását vállalók arányában alakítjuk ki az egységet. Példa Kecskemét és vonzáskörzete, ahol a létszám a korábbinál mintegy ötvennel kevesebb, de említhetem Kiskőröst is. Baján évek óta magasabb a jelentkezők létszáma, de itt is a normákhoz tartjuk magunkat. — Sokan beszélnek arról, sőt, követelik, hogy szüntessék meg a munkásőrséget. Erről mi a véleménye? — Meggyőződésem, hogy ez a kérdés azért vetődik fel, mert sokan nem ismerik a munkásőrség tevékenységét, amiben mi is hibásak vagyunk, ugyanis az utóbbi időkig nem voltunk eléggé nyitottak. A másik gond az, hogy a közvélemény csak a fegyveres szolgálat ellátását érzékeli, holott ez működésünkben a legkevesebb. Az állomány fegyveres felkészítésére évente 40-50 órát fordítunk, a többi időt a nevelésre, az emberek közötti bajtársi, baráti viszony erősítésére kell felhasználnunk. Alegységeink munkásőrei a szolgálati feladatokon kívül nem egyenruhában, a saját lakókörzetükben, a munkahelyen tettek és tesznek a vagyonvédelem, a vagyonbiztonság megőrzéséért, a vállalati pénz őrzéséért. Szolgálaton kívül nem kevesebb mint ötezer társadalmi munkaórát teljesítettek. A munkásőrök fegyelmezetten látják el gazdasági, termelőmunkájukat; szabadidejüket áldozzák fel az önkéntes fegyveres szolgálat teljesítésére. Aktív részesei a rendőrséggel, a határőrséggel együtt a közrend és közbiztonság őrzésének. Ez a tevékenység már régen nem kizárólagos pártügy, hanem a nemzet szolgálata. Egyébként hasonló fegyveres testület nemcsak a szocialista, hanem a nyugati országokban is létezik. Emlékeztetek az amerikai Nemzeti Gárdára, a svájci Véderőre, az osztrák és a jugoszláv önkéntesekre. — Úgy hírlik, a munkásőrséget nagyon sokan hagyják ott a testületet ért támadások miatt. Igaz ez? A közelmúltban értékeltük a megyei állomány helyzetét. A kilépők száma harmincöt volt, közülük legtöbben egyéni, családi okok miatt kérték felmentésüket, nem pedig a testületet ért támadások miatt. Ezek között akadtak, akik építkeznek, s minden szabadidejükre szükség van, mások korukra, egészségi állapotukra való hivatkozással kérték leszerelésüket. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy minden egységnél a korábban leszerelt vagy tartalék állományban lévő munkásőrök aktivizálásukat kérik. Az év végi leszerelési arány, a természetes cserélődés nem lesz magasabb a múlt évinél. — Van-e jelentkező s milyen társadalmi rétegből a munkásőrségbe? — Tovább folytatjuk állományépítő munkánkat, ez évben is vannak előképzősök, igaz, kisebb számban. Az összetétel az előző éveknek megfelelő: van közöttük munkás, mezőgazdasági dolgozó, humán- és műszaki értelmiségi, főiskolás. A korábbi rendtől eltérően, ebben az évben az új jelölteket az alegységi kollektívák választják ki, s azok egyetértésével a parancsnok hagyja jóvá felvételüket. A pártszervezetek ma már nem foglalkoznak ezzel. A parancsnokok az adott államhatalmi szerv vezetőjének — a tanácselnöknek számolnak be. A munkásőrségnek gyakorlatilag tagja lehet minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki az alkotmányos rend fenntartásáért a testületben tenni akar. Jöhetnek közénk a többi pártok és alternatív szervezetek tagjai is. — Ezekkel az új pártkezdeményekkel, pártokkal milyenek a kapcsolataik? — Volt már rá példa, hogy a munkásőrök leültek tárgyalni az alternatív szervezetekhez tartozókkal. v Kiskunhalason a MDF képviselőivel találkoztak, Kiskunfélegyházán az egység parancsnoksága felvette a kapcsolatot az MDF vezetőivel. A tárgyalások is- merkedésjellegűek, nem ellenséges hangulatúak. Jónak tartjuk, hogy lépni tudtunk a kapcsolatok felvételében. Részünkről az ilyen találkozásokra megvan a készség. — Végezetül egy utolsó kérdés: hogyan politizálnak a munkásőrök, hiszen a testületben nics semmilyen pártnak szervezete? — A testületben eddig sem volt pártszervezet, s aki az MSZMP- nek volt a tagja, az saját pártalap- szervezetében politizált, dolgozott. Véleményem szerint a jövőben sem, a' többpártrendszer kereteiben sem lehet a munkásőrség a politikai pártok harcának színtere. Minden párt tagja lehet munkásőr, de továbbra is csak az alapszervezeténél politizálhat — mondta befejezésül Vízin Miklós. Gémes Gábor
