Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 16. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL JOGI TANÁCSOK GYERMEKEINK ÉRDEKÉBEN Hogyan válik az ember férfivá vagy nővé? Megszületésekor a kisfiú és a kislány csak biológiailag hímnemű és nőnemű, csupán potenciálisan férfi és nő. Ahhoz, hogy igazi férfias férfivá és nőies nővé válhasson, zavartalan pszichosze- xuális fejlődés szükséges. A férfiak és nők között minden uni- formizálási törekvés ellenére - számos különbség van a lelki alkat, a különféle szellemi részképességek, a mozgásos készségek, a jellemvonások, a viselkedésformák s egyéb dolgok tekintetében. Ezek közül kiemelném a viselkedésbeli különbségeket, melyek egyrészt a társas viselkedés számos kisebb- nagyobb mozzanatát, másrészt — mélyebb szinten —- a mozdulatok, az arckifejezés, a gesztusok, a hanghordozás, röviden: a nem szóbeli kommunikációs stílus különbségeit foglalják magukba. Ennek alapján jól megkülönböztethető egy kemény típus, melyet férfiasnak is mondhatnánk, szemben a lágy jellegzetességeket viselővel, melyet nőiesnek érzünk. A tehetségbeli különbségek és a vérmérsékleti sajátosságok többnyire genetikusán meghatározott adottságaink. A lelki tulajdonságok, az erkölcsi vonások és az imént említett viselkedésbeli és kommunikációs stílusbeli sajátosságok azonban környezeti hatások alapján alakulnak ki. Kisgyermek- korban előbb a kommunikációs stílus, majd a társas magatartás egyéb jellemzői és a nemi szerepviselkedés fejlődik ki fokozatosan, elsősorban az azonos nemű szülővel és más jelentős felnőttekkel való identifikáció (azonosulás) és mintakövetés során. Az erkölcsi jellemvonások később, a serdülőkor táján alakulnak ki, szintén a családban és a környezetben tapasztalt elvek és magatartásminták alapján. Ebbe a mechanizmusba akkor csúszik hiba, ha nincs megfelelő pozitív kapcsolat az azonos nemű szülővel, például ha az tartósan távol van, ha elhanyagolja gyermekét, vagy ha a nyújtott minta nem megfelelő, nem hiteles. A helyzetet bonyolítja, hogy az egészséges pszichoszexuális fejlődéshez a másik nemű szülő is kell Rajta keresztül építi magába a gyermek a másik nem tulajdonságait és a hozzá való viszonyulását, szexuális és társas értelemben egyaránt, miközben utánozza a saját nemű szülőnek a házastársához való viselkedésmódjait. Sajnos, sokszor már a kislányban kialakulnak a negatív értékítéletek és érzelmek az óvatosság, a félelem vagy a megvetés a férfincmniel, és ugyanígy a kisfiú a női nemmel szemben. így az utódokban újratermelődnek a szülők házastársi konfliktusai és szexuális zavarai. Ha a kisgyermeknek csak a másik nemű szülő szolgál mintául (mert egyedül neveli, vagy mert csak ővele van jó viszonyban), akkor óhatatlanul a másik nemre jellemző szokásokat, viselkedésmódokat, viszonyulásformákat alakíthat ki. Baj-e, ha a nő férfias, és a férfi nőies? Ha ez pozitív szellemi és erkölcsi tulajdonságokban nyilvánul meg (például ha a nő bátor, a férfi gyengéd), akkor e? nagyon is jó. Régi megfigyelés, hogy a „másnemű tulajdonságok” átvételére való nyitottság együtt jár a gondolkodásbeli nyitottsággal. Ezzel szemben viszont az is megfigyelhető, hogy ha a viselkedésmódjában, a stílusában tér el az ember a saját neménél megszokottól (tehát ha egy férfi túlságosan „lágy” stílusú, határozatlanul viselkedik, félénk, és ha egy nő pattogó, agresszív, kemény), ez a pszichoszexuális fejlődés finom zökkenőit fedi fel a szakember szemében. Mindez legtöbbször együtt jár a személyiségfejlődés enyhébb zavarával. Összegezve: egészséges anya és apa, harmonikus családi légkör és jó szülőgyermek kapcsolat lenne mindenkinél az emberi teljesség megvalósulásának záloga. Dr. Ignácz Piroska Ami még nem bűn 1 2 3 4 5 6 7 1 □ n 9 10 11 12 13 14 ■ 15 E 16 _ 17 18 E 19 20 21 D 22 E 23 24 E 25 26 E 27 28 29 E 30 31 □ 32 33 E 34 35 36 □ 37 E 38 39 40 E E 41 42 E 43 44 E 45 46 E 47 u 48 49 ■ a 50 51 a 52 . 53 □ 54 lC 55 a 56 57 58 E 59 60 61 E 62 63 64 a 65 66 E 67 68 L a L Rejtvényünk fő soraiban Stanislaw Jerzy Lee gondolatát rejtettük el. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. A gondolat első része, (zárt betűk: E, E, N). 8. Ilyen ma a megélhetés sokak, számára. 14. Támogatást ad neki. 16. Valakinek a pártfogása, védelme. 17. Rákényszerül. 19. A mondat része. 20. Munkában van! 22. Lepusztult. 23. Déryné keresztneve. 25. Nikkel és fluor vegyjele. 27. Helyrag. 28. Ilona idegen változata. 30. Magyar film címe. 31. Angol hosszmérték. 32. Előnyös tulajdonságokkal felruházott. 34. Francia divatcég. 36. Ilona egyik bccézése. 37. Világhírű szoprán volt (Nellie). 38. Felügyelő a svéd krimiirodalomban. 39. ... ad; tekintélyt nyújt. 4L Jugoszláv olimpiai ökölvívó (Máté). 42. Éppen most. 43. Zenei műfaj jelzője lehet. 45. Harag a latinoknál (IRA)l 46. Téli sportot űz. 47. Aprócska. 48. Szintén Ilona-becézés. 49. Félbe oszt. 50. .. . Day, világhírű filmsztár és énekesnő. 52. Helyrag. 54. Annál is lejjebb. 55. József Attila ismert verse. 56. írásjel, névelővel. 59. Félórai. 60. Központi Sportiskola. 62. Nógrád megyei község lakója. 65. Az ősi Mezopotámia lakója. 67. Sertésfajta. FÜGGŐLEGES: 1. A gondolat második, befejező része, (zárt betűk: E, Ü, É, N). 2. A szobába. 3. Német zeneszerző (Werner). 4. Küszvágó madár. 5. Spanyol úr. 6. Valaminek lebonyolítása. 7. Előtagként kővel való kapcsolatot jelöl. 9. Görög filozófus, a dialektika „feltalálója”. 10. Az elején ügyes! 11. a! 12. Évszak. 13. Seress Rezső slágere volt a 30-as években, színdarab címadója is lett. 15. Szovjet repülőgép- típus. 18. Kidolgozott kéz jelzője. 21. Formál. 24. Zára ma. 26. Olimpiai bajnok NSZK-bcli párbajtőröző. 29. Rás- kai, a kódexmásoló hölgy keresztnévé. 30. Ilyen a lassan sötétté váló tekintet. 33. Tova. 35. Giacosa szerzőtársa, számos Puccini-opera szövegírója. 37. Aki megtette kötelességét, és mehet. 38. Francia tagadásokban szereplő szócska. 40.... Meir, izraeli politikusnő. 41. Rázni lehet! 43. TII. 44. Kiút közepe! 47. Szentkuthy Miklós regénye. 51. Árnyék olaszul (OMBRA). 53. Az egyik szülővel kapcsolatos. 55. Szerep Wagner A Rajna kincse című operájában. 57. Pennsylvania alapítója. 58. Kissé mellett. 61. Halkan mond. 63. Erem! 64. Római 48. 66. Esztendő. 68. A kobalt vegyjele. Zábó Gyula Beküldendő: vízszintes 1. és függőleges 1. A szeptember 9-én közölt rejtvény helyes megfejtése: Ki nem hajlik a józan ész szavára, mindig magának lesz belőle kára! Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Fekete Balázs, Kiskunhalas; Jánosi István, Szabadszállás; Ikrényi Tünde, Kecskemét; Sulyok Zsigmond- né, Baja; Százdi József, Lakitelek; Jár- di Margit, Fülöpszállás; Wéber Henrik, Harta; Antal Józsefné, Dunavecse; Wolfné Horváth Júlia, Kiskőrös: Hach- bold Zsuzsa, Soltvadkert. Az életkezdési támogatásról 1989. augusztus 1-jén lépett hatályba az állami gondozottak támogatásáról szóló rendelet. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy a kedvezményezettek körébe bevontak tizennegyedik életévüket töltsék be, és életvitelük, szociális helyzetük indokolja a támogatást. Az életkezdési támogatás tartós használati cikkek vásárlására és a lakás- helyzet megoldására adható.. A megyei, fővárosi, megyei városi tanácsok végrehajtó bizottságai saját hatáskörükben meghatározhatják a segítségnyújtás egyéb módját is. A gyermek- és ifjúságvédő intézeteket évente tájékoztatják azokról a lakáslehetőségekről, amelyekhez az állami gondoskodásban részesülő vagy abban részesült fiatalok érdekében hozzá lehet jutni. A gyermek- és ifjúságvédő intézet az életkezdő fiatal közreműködésével beszerzi a munkáltatói, illetve jövedelmi igazolást a támogatást igénylő fiatalnak. Ha továbbtanul a kérelmező, akkor természetesen csak az iskolalátogatási igazolását kérik, valamint a vagyoni viszonyait tanúsító okmányokat és a lakásigénylési lapját. A gyermek- és ifjúságvédő intézet a felsorolt okmányokat az általa készített jellemzéssel, kedvezményes lakásigénylés esetén a fiatal lakóhelyén végzett környezettanulmánnyal együtt, legkésőbb a fiatal nagykorúsága elérését követően két éven belül az önálló életkezdési támogatás odaítélésére jogosult bizottság elé terjeszti. A jogszabály összegszerűen nem határozza meg a támogatás mértékét, hiszen az elsősorban a költségvetési fedezettől függ, de motiválja más tényező is. Mindenesetre az összeget a fiatal egyéni körülményeihez igazodóan, differenciáltan kell meghatározni. Az életkezdési támogatás legalacsonyabb ösz- szege a lakásigénylési letéttel azonos összeg, legmagasabb összege a mindenkori legmagasabb összegű saját jogú havi nyugdíjminimum harminchatszorosa. Csak nagyon kivételes esetben lehet ettől felfelé eltérni. Az életkezdő fiatal vagyonát az életkezdési támogatás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni, a saját keresményéből származó megtakarítás azonban nem lehet a támogatás mértékénél csökkentő tényező. Ha az életkezdési támogatást valami okból nem lehet felhasználni abban az évben, amelyben azt a fiatalnak odaítélték, akkor azt a fiatal a következő évben megkapja, mégpedig úgy, hogy az összeg érték- állóságáról gondoskodnak. Dr. Kertész Éva A fény nem fényűzés A lux latin szó, jelentése: fény. A luxus szintés latin eredetű szó, s a fényűzést, díszt, pompát, eleganciát, napjaink értelmezésében pedig sok esetben a felesleges költekezést jelenti. A két szó összefüggése nem véletlen, hiszen hajdanán a gazdagság egyik fokmérője volt, hogy egy-egy elegáns úr kastélyában, udvarházában, otthonában hány gyertya „ontotta” a fényt, mennyi fáklyavivő kísérte az este utazót, vagy később mennyi, gázlánggal égő lámpa világította meg az utcát, a bejáratot... Az elektromosság elterjedésével maradt a helyzet, csak a gyertyák, gázlámpák helyett már villanyégőkben mérték a „luxust”. Fényár, lámpafüzér, kivilágítás .. . ismerős szavak. A lakásokban fő helyet kaptak a csillárok, s egyre inkább rátelepedtek a berendezésre mint a pöffeszkedő fényűzés ékes bizonyítékai. A fény és a fényforrások szerepével — bár az utóbbi évtizedekben sokat változott, fejlődött és modernizálódott a világ — sokan még ma sincsenek teljesen tisztában. Éhhez próbálunk most néhány apróbb-nagyobb hasznos tanáccsal segíteni. Kezdjük ott, hogy a fény nem fényűzés - szükséges velejárója életünknek. Takarékos világunkban rosszul takarékoskodik az, aki önmagát és környezetét szemrontó vakoskodásra kényszeríti. Különösen fontos, hogy gyermekeink tanulóasztalát, olvasó- és játéksarkát megfelelő fényforrással lássuk el. Sokkal kevesebb szemüveges gyereket látnánk akkor is, ha minden iskolában megfelelő lenne az osztálytermek megvilágítása! Gyerekre és felnőttre egyaránt érvényes, hogy olvasáshoz, tanuláshoz, kézimun- kázáshoz, apró, pepecselő munkához vagy más hasonló tevékenységhez nem elegendő a mennyezetről érkező — legtöbbször csak a fejünk búbját megvilágító - fény. A fény útját semminek sem szabad megtörnie: a jobbkezesek részére a balról szabadon áramló fény az ideális, és fordítva: aki balkezes — s ez egyáltalán nem bűn vagy „betegség”! —, annak jobbról kell kapnia a világosságot. A közeli fényforrás: asztali lámpa, állólámpa, éjjeli lámpa nem akkor a legjobb, ha a legerősebb égőt csavarjuk bele. A túlzott fényesség vakít, s legalább annyira szemrontó, mint egy 25-ös égő melletti vakoskodás .. . Sok háziasszony feleslegesnek tartja, hogy külön lámpát szereltessen fel az ételt ■előkészítő munkaasztala, a gáztűzhely vagy a mosogató fölé, holott ezek külön- külön felkapcsolásával mindig ott jutna megfelelő fényhez, ahol az éppen a legszükségesebb. A fürdőszobai tükör vagy piperepolc fölé is elengedhetetlenül fontos egy „vizes” helyiségben szabvány szerint engedélyezett, kerek, hófehér burájú - ha lehet, akkor célirányosan ferde — erős lámpa: borotválkozáshoz, piperészkedéshez, fésülködéshez, avagy házi manikűrözéshez ... De térjünk vissza a szobákhoz. Mostanság egyre inkább elterjedtek a nem túlságosan drága, ízléses, de elsősorban nagyon hasznos, úgynevezett célfények. Segítségükkel mindig azokat a helyeket világíthatjuk meg, amelyek adott pillanatban számunkra a legfontosabbak, s nem kell egyszerre négy-hat-nyolc égő bekapcsolásával emelni - feleslegesen — amúgy is egyre magasabb villanyszámlánkat. A szoba különböző fényforrásaival kedvünk szerint varázsolhatunk hangulatosan kiemelt sarkokat, s ha pedig arra van szükség, akkor teljes díszkivilágítást. Ha értő, házi barkácsolással vagy szakember segítségével elhelyezzük a célfényeket, magunk leszünk a legjobban meglepődve: mennyi, eddig ismeretlen arcát kapjuk régóta megszokott otthonunknak! S még néhány szó az esti televíziózásról: soha ne nézzük a viliódzó képernyőt teljes sötétségben. Valahol lehetőleg a televízió mögötti falat megvilágítva égjen egy aprócska lámpa, egy kis sárgás fény. Saját szemünk épségének érdekében! A fény tehát nem fényűzés. Ha keveset — és rossz helyről érkezőt — kapunk belőle, akkor az egészségünk látja kárát. Ha túl sokat pocsékolunk belőle, akkor pedig a pénztárcánk bánja. FEJADAG — Minden közkatona tarsolyában hordja a marsallbotot! — mondotta a katonáit buzdító Napóleon. Meg a könyveit. — Mondhatná a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium oktatási felelőse, ha lenne ilyen, azok után, hogy a tengerészgyalogosok főparancsnoka így nyilatkozott: „A nyílt eszű tengerészgyalogos még jobban harcol.” A cél érdekében tehát összeállítottak egy könyvlistát, amelyet rangfokozat szerinti terheléssel ugyan, de el kell olvasni. A Le Monde tudni véli, hogy a főparancsnok — a saját állítása szerint - mind a háromezer könyvét elolvasta, ami persze a csúcsnak is tekinthető. És a megdöntéséről dőreség volna ábrándozni. A 192 ajánlott műből a közlegények és az altisztek fejadagja mindössze 2-4 könyv, a tiszteké viszont már 3-6. „Egy őrmester természetesen nem ugyanazokat a könyveket olvassa, mint a kapitánya, és egy szakaszparancsnoknak nyilván nem azt ajánlják, amit a tábornoknak. Gondosan ügyelnek, hogy betartsák a rendet, és ne erőltessék meg a katonák szellemét” — írta a francia lap. Hogy mit tartalmaz a lista? Nos, mindenekelőtt regényeket, melyeknek a hősei katonák, mindegy, hogy melyik korban és háborúban verekedtek is. A szakkönyv kategóriába sorolhatók azok a leírások, amelyek a gerilla-hadviselés fortélyait, az ellenségről alkotott bölcselkedést tartalmazzák, és nem utolsósorban a vietnami vereség okait taglalják. Köztük van Giap tábornok könyve is: „Hogyan nyertük meg a háborút?”. Minthogy köztudott: a tengerészgyalogosokat úgyszólván emberfeletti fizikai kiképzésnek vetik alá, megnyugtató, hogy a fiúk szellemét nem erőltetik meg. Iskolaérett szülők Szeptember ... Az iskolakezdés évről évre visszatérő hónapja, amely minden ellenkező híreszteléssel szemben — nem csupán a kis- és nagydiákokat tölti el izgalommal, várakozással, szorongással, hanem a szülők legtöbbjét is. Az iskolaérettség fogalma sem csupán az első osztályba lépőkre vonatkozik, hanem azokra az édesanyákra és édesapákra is, akik ettől a szeptembertől már így dicsekedhetnek: iskolás lett a gyerek! Tanszervásár, füzet, könyv bekötése, évnyitó, ki lesz a tanító néni vagy a tanító bácsi?, uzsonnakészítés, tisztasági csomag, szaladgálás tornaruha, tornacipő után, szülői értekezlet, ki menjen a gyerek elé?, kik az osztálytársak? — megannyi új gond és feladat, kérdés és izgalom. A szülők „iskolaérettsége” ott kezdődik, hogy milyen képet festettek gyermekük elé az iskoláról, a rendszeres feladatokról, az eddigi teljes és játékos szabad életet felváltó, mindennapos fegyelemről. .. Valljuk be, sokunknak vannak kellemetlen emlékei az iskoláról, s ráadásul egyre többen és többet beszélnek, írnak napjaink magyar oktatásügyének betegségeiről. Ez azonban nem ok arra, hogy a saját gyerekünknek mumusként emlegessük az iskolát: „majd ott móresre tanítanak!”, „ott megtudod, mi a magyarok istene!”, „neked se legyen jobb, mint nekem volt!” ... Félreértés ne essék: rózsaszínű képet festeni legalább olyan káros, mint koromfeketét. Az iskolást már a kezdet kezdetén rá kell nevelni, hogy maga végezze el saját, iskolával kapcsolatos feladatait. Nem olcsók a tanszerek, de egy régi, öreg ceruzát oda lehet néki adni: hadd próbálja kihegyezni. A füzetek és könyvek bekötésében is részt vehet, legfeljebb régi újságpapírral próbálkozzon; azért akkor sem kár, ha elszabdalja. Reggelenként készítse el a saját uzsonnáját, az előre levágott kenyeret próbálja maga megvajazni... Ha megkínlódott vele, s végül sikerélménnyel zárult a munkája, jobb kedvvel eszi majd meg, s nem hozza haza kicsoma- golallanul, vagy nem dobja suttyomban a kukába! A legtöbb baj ott kezdődik, ha a szülőknek — akár kisiskolás, akár már nagyobb diák a gyerekük — nincs türelmük a gyerek iskolai élményeinek meghallgatására, megbeszélésére. A nem kommunikáló, vagyis az egymással nem beszélgető, egymást jóformán meg sem hallgató családtagok — bármennyire is szeretik egymást előbb-utóbb elhidegülnek, önmagukba fordulnak. Már csak vér szerint családtagok, gyakorlatilag inkább egy lakásban élő — de egymást egyre kevésbé ismerő „társbérlők”! Szülőnek lenni komoly feladat. Iskolás gyerek szülőjének lenni még komolyabb és bonyolultabb. „Majd megneveli az iskola — hiszen azért van!” — hangzik el sokszor a felelősséget és a pluszfeladatot elhárítani igyekvő mondat, s aki kimondja, végig sem gondolja, milyen rossz bizonyítványt állít ki önmagáról mint szülőről. Nehezednek a családok anyagi terhei. Többe kerülnek az iskolások is, s a szülőknek pluszmunkákat kell vállalniuk, hogy nagy nehezen egyensúlyban tartsák a család költségvetését. A gyerekek azonban nem tehetnek erről! Nem őket illeti sem a szemrehányás, sem a sok iskolai kiadás felhánytorga- tása. Amit pénzben nem tudunk nekik adni, azt adjuk meg odafigyelésben, szere- tetben, őszinte esti beszélgetésekben. A szülők ezzel bizonyíthatják „iskolaérettségüket”. Somos Ágnes Az állatok és a hőmérséklet • Jól látható a hannoveri állatkert háromhetes sarki rókáinak rövid füle. A hidegben kevésbé tud lehűlni, mint a mi rókánk füle. (MTI külföldi képszerkesztőség) Az élőlények környezetüktől állandó függőségben élnek, alkalmazkodni kényszerülnek a környezet hatásaihoz. E hatások közül egyik legfontosabb a hőmérséklet. A hőmérséklet-változáshoz való alkalmazkodás legérdekesebb példája az állatvilágban a testhőmérséklet különbözősége. Az állati szervezet anyagcsere-folyamata ugyanis bonyolult biokémiai jelenségsorozat, amelynek minden lépése a testhőmérséklettől függően lassabban vagy gyorsabban zajlik le. A madarak és emlősök kivételével az állatok testhőmérsékletét a külső környezet hőmérséklete szabja meg. Hosszú és küzdelmes evolúciós ut vezetett a változó test- hőmérséklettől a tökéletesebb hő- szabályozás képességéig, amely az alkalmazkodás legmagasabb fokát jelzi. A legprimitívebb emlősök test- hőmérséklete a 30 C-fokot sem éri el, de ettől a külső hőmérséklet ingadozása szerint meglehetősen nagy változás tapasztalható, ugyanakkor a fejlett rovarevő emlősök (vakondok, cickányok) testhőmérséklete magasabb és kevésbé ingadozó (33—36 C-fok). A legtöbb emlős testhőmérséklete 37—39 C-fok közé esik. A madarak teste a repülés miatti intenzívebb anyagcserefolyamatok miatt magasabb, 42-44 C-fok. Az állandó testhőmérséklet fenntartásának élettani mechanizmusa igen bonyolult. A környezetbiológiát elsősorban az érdekli, hogy az állat hogyan. hasznosítja a hőmérséklet adottságait, illetve hogyan tud védekezni a szélsőséges ingadozás okozta ártalmakkal szemben. A nálunk élő legkisebb testű madár, az ökörszem tojásból kikelt fiókáinál háromnapos korig a test- hőmérséklet még teljesen megegyezik a környezetével, és 15 nap alatt fokozatosan alakul ki az állandó, fajra jellegzetes testhőmérséklet. A téli álmot alvó emlősöknél (denevér, sün, hörcsög, ürge, pelék stb.) a téli álmot egy kritikus külső környezeti hőmérséklet-változás váltja ki, ennek hatására a testben egyébként működő hőszabályozó mechanizmus az alvás idejére kikapcsolódik. Az állandó hőmérsékletű állatok testfelülete a testnagyság négyzetével, a térfogata pedig annak köbével arányos, így a nagyobb testű állatoknak viszonylag kisebb a hőleadó testfelülete, mint a kis testűeknek. Hőháztartás szempontjából tehát, hidegebb környezetben a nagyobb testű állatfajok kedvezőbb helyzetben vannak. Egyazon rokonsági körben, a madarak és az emlősök között a Föld hidegebb zónáiban nagyobb testű, a melegebb vidékeken kisebb testű fajok vagy alfajok terjedtek el. Ez a múlt század óta felismert jelenség a Bergmann-féle szabály. A nálunk is honos süvöltő kis testű változata Európa déli részén költ, míg a Skandináv-félszigeten és Kelet- Szibériában élő alfaja nagyobb testű. A testből kiálló, könnyen kihűlő testrészek (fülkagyló, farok) a hidegebb éghajlaton élő egyedek- nél egyre rövidebbek (ez az úgynevezett Allen-szabály). Ez csak szűk rokonsági körben, és csak emlősökre vonatkozik. Jól érzékelhető ez a szabály a sivatagi, a mi mérsékelt övi és a sarki róka fülhosszúságának az összehasonlításakor.
