Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
2 « PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 15. Tartós kereskedelmi kedvezmények a kivándorlási törvény függvényében Az amerikai kormány igen gyorsan meg fogja adni Magyarországnak a tartós kereskedelmi kedvezményeket, miután a budapesti parlament elfogadta a törvényt a szabad kivándorlásról — mondotta az MTI tudósítójának a Fehér Ház helyettes szóvivője. Roman Popadiuk szerdán, az MTI kérdéseire válaszolva, kijelentette: a kormány nem ért egyet az amerikai képviselőház minapi döntésével, amellyel most is csak 3 évre adta meg Magyarországnak az úgynevezett legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Bush elnök szerint arra van szükség, hogy a magyar parlament — amint már Budapest jelezte — törvényben rendezze a szabad kivándorlást. A szóvivő megerősítette, hogy Magyarország — amint Bush elnök Budapesten kilátásba helyezte — számíthat az úgynevezett általános vámkedvezményekre (ez alacsonyabb vámokat jelent bizonyos árufajtákra), valamint arra, hogy kiterjesztik Magyarországra az OPIC, a külföldi amerikai magánberuházásokat ösztönző és szavatoló kormányhivatal tevékenységét. Amint egyébként a tájékoztatásból kitűnt: a Bush elnök által nyáron Lengyelországban és Magyarországon bejelentett, összesen 119 millió dolláros támogatást 3 év alatt folyósítják, az októberrel kezdődő pénzügyi évben az összegnek csak negyedét vagy harmadát. Magyarországnak 1990—1992 között összesen 25 millió dollár jut a magánberuházások támogatására. Arra a kérdésre, hogy miként látja Washington a magyar kormány döntését az NDK-menekültek ügyében, a szóvivő hangoztatta: „A magyarok nagyszerűen segítenek ezeknek az embereknek. A fejleményeket melegen üdvözöljük és sürgetjük az összes kelet-európai országot: teljesítsék ugyancsak az emberi jogokra, a mozgásszabadságra vonatkozó helsinki ajánlásokat.” Mariin Fitzwater, Bush elnök sajtótitkára szerdai sajtóértekezletén hasonlóképpen méltatta a magyar kormány magatartását, hangoztatva: Washington támogatja a magyar lépéseket, egyúttal tudatában van a helyzet kényes voltának és nem kíván olyat tenni, ami e helyzetet élezné vagy a belügyekbe való beavatkozást jelentené. A nap folyamán a külügyminisztériumi szóvivő is kapott a magyarországi helyzettel kapcsolatos kérdéseket. Margaret Tutwiler pozitív hangnemben méltatta a fejleményeket. Útlevélvizsgálat, puskatussal Román határőrök — állítólag minden ok nélkül — súlyosan bántalmaztak kedden este mintegy 30 turistát a biharkeresztesi magyar —román határátkelőhelyen — jelentette a lengyel televízió. Az esetet román részről még nem erősítették meg. Erről a lengyelek — mint a televízióban elhangzott — Budapesten számoltak be, szerdán. Elmondták: a román határőrök leszállították őket a Bukarestbe tartó vonatról, elszedték útlevelüket, majd — miután tiltakoztak — puskatussal megverték, könnygázzal támadták, a román határállomás várótermébe kényszerítették őket, ahol megint könnygázt engedtek rájuk. Végül szerdán reggel kitoloncolták őket Romániából, de előtte „váltságdíjat” szedtek be. Egyes lengyel turistákat — a varsói híradás szerint — budapesti kórházakban kezeltek és az orvosi látleletek arra vallottak, hogy valóban puskatussal ütötték őket. A Reuter brit hírügynökség megjegyzi: román részről többször szóvá tették, hogy Lengyelország új, Szolidaritás párti miniszterelnöke szocializmusellenes álláspontot képvisel és veszélyezteti a keleteurópai országok egységét. Az eset — a Reuter szerint — vélhetően tovább rontja Lengyelország és Románia máris feszült kapcsolatait. Ligacsov Berlinben A Szovjetunió külpolitikájának továbbra is fő irányvonala a szocialista országok közösségének erősítése, és Nyugaton csalódni fognak azok, akik meggyengültnek szeretnék látni a szocialista államok szövetségét — jelentette ki az NDK-ban hivatalos látogatáson tartózkodó Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a központi bizottság titkára. Ligacsov, aki a szovjet vezetésben a mezőgazdasági ügyekért felel, szerdán egy Frankfurt megyei termelőszövetkezetbe látogatott el, ahová elkísérte Werner Kroli- kowski, az NSZEP KB PB tagja, a központi bizottság titkára. Beszédében Ligacsov azt hangsúlyozta, hogy az NDK továbbra is megbízható szövetségese a Szovjetuniónak. Krolikowski a kétoldalú kapcsolatokról szólva emlékeztetett Erich Honeckernek arra a kijelentésére, hogy a Szovjetunió és az NDK között soha nem volt olyan erős a barátság és az együttműködés, mint napjainkban. Jelcin nem zárja ki a többpárti kormányzás lehetőségét Manapság gyakran emlegetett politikai igazság, hogy egypártrendszer a maga „vegytiszta” formájában tulajdonképpen nem is létezik, mert ahol ilyen rendszer funkcionál, valójában egy párton belül működik több párt. Ezért azután nem csoda, hogy Borisz Jelcint, a szovjet politikai élet „fenegyerekét” pártvezérnek kijáró érdeklődéssel és felhajtással fogadták az Egyesült Államokban. Ő maga — ha bizonyos távolságtartással is — hitet tett Gorbacsov mellett, akire, szerinte, fokozódó nyomás nehezedik, de mindeddig ellen tudott állni a peresztrojka ellenfelei pressziójának. Bár elejtett egy-egy, Gorbacsovot bíráló kijelentést, azt a feltevést határozottan elutasította, hogy esetleg ellenzéki pártot alapít a jövőben. „Nem zárom ki a többpárti kormányzás lehetőségét — mondotta egy tévéinterjúban —, ám ez sem jelentene csodaszert egy beteg ország számára. Híven önmagához, Jelcin erőteljes kifejezésekkel vázolta nyilvános szereplései alkalmával, milyen súlyos pénzügyi, gazdasági és politikai válság időszakát éli a Szovjetunió, és mennyi gondot okoz ez Gorbacsovnak. Jelcin szerint ez a rendkívüli helyzet rendkívüli amerikai segítséget igényel, egyebek között amerikai közvetlen beruházások formájában. Erre azonban aligha van ez idő szerint készség az amerikai elnökben. Az Egyesült Államok, amelytől milliárdokat várnának, meglehetősen szűkmarkú mostanában Ke- let-Európa iránt, még ha számára kedvező módon alakulnak is egyes országokban a politikai események. A peresztrojka tartósságát illetően változatlanul erős kétségek élnek az amerikai döntéshozókban és a közvéleményben, és ezt sem Jelcin, sem Gorbacsov személyes varázsa nem ellensúlyozhatja. Továbbra is léteznek és hatnak az óceánon túl azok az erők, amelyek hiszik és vallják: a Szovjetunió békülé- kenysége csak rossz gazdasági helyzetének tulajdonítható, és ha a peresztrojka révén orvosolni tudná bajait, még csak fokozná a fegyverkezést, amelyet jelenleg is változatlan ütemben folytat. A nemzetbiztonsági főtanácsadó és a hadügyminiszter is többször nyilatkozott a közelmúltban ilyen szellemben. Baker külügyminiszter, akivel szintén tárgyalt Jelcin, nem mutatott különösebb lelkesedést a szovjet politikus tízpontos terve iránt, amelyben a lehetséges amerikai segítség módozatait sugalmazta. Baker szerint alapvető változásokra lenne szükség a Szovjetunióban ahhoz, hogy megnyíljanak a zsilipek az amerikai tőke előtt. Ezen belül például igazi piacgazdaságra, konvertibilitásra, amitől a szovjet gazdaság még iszonyúan messze van. A kormány és az EKA szakértőinek konzultációja Gazdaságpolitikai kérdéseket vitattak meg a kormány és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői csütörtökön, a Parlamentben megtartott konzultációjukon. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a megbeszélésen úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a gazdaság állapota is indokolja a választások mielőbbi megtartását. A mostani átmeneti állapot ugyanis nemcsak a társadalomban, hanem a gazdaságban is bizonytalanságot okoz. Ez a bizonytalanság még azokat a külföldi beruházókat is várakozó álláspontra készteti, akik egyébként hajlandók lennének a pénzüket magyarországi vállalkozásokba fektetni. Másik érve az EKA képviselőinek ahhoz a kijelentéséhez kapcsolódott, miszerint a jelenlegi kormány gyenge. Ez a kormány valóban lehetne határozottabb is, ismerte el a miniszterelnök-helyettes, amihez azonban nagyobb támogatásra lenne szüksége. Jelenleg ugyanis igen csekély támogatásban részesül mind az Országgyűlés, mind a közvélemény, mind a pártok részéről, s egyre inkább számolni kell a szakszervezeti mozgalom nyomásával is. A nemzet érdeke, hogy az országnak olyan stabil kormánya legyen, amelyet a társadalom többsége elfogad, támogat. Ugyanakkor utalt arra is, hogy e csekély támogatás közepette a kormány már egy sor jelentős előremutató intézkedést tett, mint például az import és a bérek részleges liberalizálását, s lépéseket tett a tulajdon átalakítására, a szerkezetváltásra. A szakértői konzultáción nagy hangsúlyt kapott a tulajdon reformja. Mint a megbeszélésen kitűnt: az alapvető célokban egyetértés van, a megoldás módját illetően azonban már sok tekintetben eltérőek a vélemények. Az EKA képviselői ezzel összefüggésben elhibázottnak minősítették a nemrégiben elfogadott átalakulási törvényt, amelyről a kormány szakértői is elismerték, hogy káros, s olyan veszélyeket rejt magában, amelyek hatását később már nehéz lenne helyrehozni. Az EKA szakértőinek véleménye szerint garanciák szükségesek az állami vagyon védelmére, az állami tulajdon értéken aluli kiárusításának megakadályozására. Ezzel Medgyessy Péter is egyetértett, csakúgy, mint azzal, hogy törvényi szinten szükséges szabályozni az állami vagyon rep- rivatizálását. Egyéb gazdasági kérdések között felvetődött a magánvállalkozások támogatásának szükségessége, amelyek fellendítéséhez az EKA szakértői elengedhetetlennek tartják a vállalkozóknak nyújtott kedvezmények bővítését. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT # Baló György a Tv 2 igazgatója Szeptember 15-étől Baló György kapott megbízást a Tv 2 igazgatói és főszerkesztői teendőinek ellátására. Az 1991 végéig kinevezett igazgató feladata, hogy vezetői munkája mellett előkészítse a Tv 2 1990 márciusától érvényes műsorstruktúráját a két program egyenrangúságának jegyében. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 37. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 45, 48, 57, 78, 90 Gorbacsov Berlinbe látogat az évfordulón Mihail Gorbacsovnak az a szándéka, hogy október hetedikén személyesen vesz részt az NDK megalakulásának 40. évfordulóján rendezendő berlini ünnepségeken — közölte csütörtökön Berlinben Jegor Ligacsov. Az SZKP Központi Bizottságának titkára a nap folyamán az NSZEP KB székházában találkozott Günter Mittaggal, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB gazdasági ügyekben illetékes titkárával. Szóvivői tájékoztató (Folytatás az I. oldalról) gyár kormány és Vatikán állam képviselői 25 éve írták alá az úgynevezett részleges megállapodást. Azóta kapcsolataink rendezettek, megoldatlan kérdésektől, vitáktól mentesen fejlődnek. Eredményes az együttműködés a nemzetközi politika sok fontos kérdésében is, így például a vallásszabadság ügyében, a nemzeti kisebbség jogainak megőrzésében. Mindezek alapján Sarkadi Nagy Barna hangoztatta, hogy az együttműködés már túllépte az 1964-ben kötött megállapodás kereteit. Kedvezően hatott a kapcsolatok alakulására az is, hogy jelentős változások történtek a magyar egyházpolitikában az elmúlt időben: megszűntek azok a törvények, rendeletek, mindenfajta rendű és rangú jogszabályok, amelyek korábban korlátozták, ellenőrizték az egyházak tevékenységét és életét. A közelmúltban az Elnöki Tanács rendelete megszüntette a szerzetesrendek működésére vonatkozó korlátozásokat. Ugyancsak a demokratikus jogállam megteremtésének irányába mutat a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet előkészítése is. A bővülő kontaktusok egyik fontos állomása, hogy Őszentsége, II. János Pál pápa elfogadta az Elnöki Tanács elnökének és az esztergomi bíboros prímásnak meghívását magyarországi látogatásra. Kérdésekre válaszolva Sarkadi Nagy Barna elmondta, hogy II. János Pál látogatásának időpontja még nem biztos; az előzetes tervek szerint 1991 szeptemberében érkezne Magyarországra. A szerzetesrendek működésével kapcsolatban elismerte, hogy tevékenységük korlátozásának megszüntetése fölveti a korábban államosított tulajdonok kérdését is. A kormány elvben kész elismerni a szerzetesrendek ilyen irányú igényének jogosságát, ugyanakkor szinte megoldhatatlan nehézséggel találná magát szemben, amennyiben azt követelnék, hogy az 1950-ben államosított valamennyi ingatlant vissza kellene juttatni az egyháznak, illetve a szerzetesrendeknek. A kormányülés további napirendjeit sorra véve Bajnok Zsolt tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a Minisztertanács áttekintette az általános forgalmi adó törvény, illetve a magánszemélyek jövedelemadó-törvényének módosításáról szóló előterjesztést, illetve a vállalkozási adórendszer korszerűsítésének javaslatát. Békési László pénzügyminiszter szavait idézve a szóvivő elmondta, hogy mindhárom előterjesztést több menetben megvitatta a pénzügyi tárca az érdekképviseleti szervekkel, az új politikai szervezetekkel, illetve az érintett minisztériumokkal. A vitapartnerek véleményét is tükrözi, hogy az előterjesztésekben rendkívül sok ütköző vélemény, számos alternatív indítvány szerepel, néhol egyenesen egymásnak ellentmondó javaslatok is helyet kaptak. Közös vonása azonban az előterjesztéseknek, hogy az adó- politikai koncepcióval általában minden érintett fél teljes mértékben egyetért; a vélemények szóródása a konkrét kérdéseknél, mindenekelőtt a kedvezmények rendszerével kapcsolatban jelentkezik. A miniszterelnök javaslatára a kormány egyetértett azzal, hogy a három törvénymódosítást az elkövetkezendő időben kétmene- tes tárgyaláson tovább érlelik. Az első menetben a különféle fórumoktól még nem kér a kormány konkrét állásfoglalást az adótételekről, -sávokról, -mértékekről, hanem a módosítások fő irányairól gyűjti össze az észrevételeket. Ezeket a véleményeket azután a második menetben konkretizálják. A miniszterelnök az ülésen hangoztatta azt is, hogy a jövő évre már kijelölt prioritásokon nem szabad változtatni. (Mint ismeretes: a kiemelt fejlesztésre számot tartó területek közé tartozik az oktatásügy, az egészségügy, a kulturális élet és a tudományos kutatás.) Az újságírók megkérdezték a szóvivő véleményét az MSZMP indítványáról egy demi- litarizált zóna létrehozására az osztrák és a jugoszláv határ mentén. Bajnok Zsolt a miniszterelnök MTI-nyilatkozatát idézve megerősítette, hogy a magyar kormányzat teljes mértékben egyetért ezzel az indítvánnyal, egyben elmondta, hogy intenzív konzultációk folynak az illetékes magyar és jugoszláv, illetve osztrák szervek között. Szóba került a tájékoztatón annak a budapesti regionális környezetvédelmi központnak a sorsa is, amelynek felállítását Bush elnök kezdeményezte magyarországi látogatása alkalmával. A szóvivő erről elmondta, hogy nem sokkal az Egyesült Államok elnökének útja után egy amerikai szakemberekből álló delegáció érkezett Magyarországra. Az amerikai vendégek az illetékes magyar házigazdákkal megállapodtak abban, hogy a központ felállításáról novemberben kezdik meg az érdemi tárgyalásokat. Az ügy tehát minden vonatkozásban biztatóan halad. A devizaintézkedéseket firtató kérdésekre válaszolva a szóvivő kategorikusan cáfolta azt a rémhírt, hogy a lakossági valutakereteket csak pótlékkal adnák ki. Alaptalannak tartotta azt a félelmet is, hogy a liberalizálás nyomán a vásárlók esetleg megrohannák a dollárboltokat. Bár a karácsony közeledtével valószínűleg megnövekszik a vásárlók száma, de rohamról minden bizonnyal túlzás lenne beszélni. Kérdések hangzottak el a kormánynak a választások előkészítésével kapcsolatos feladatairól is. A szóvivő ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy választások kiírásának időpontja körüli viták még nem zárultak le. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a különböző variációkat egyaránt számba vevő forgatókönyvet dolgoz ki a kormányzati teendőkre, a törvénykezési feladatokra. Felkészülnek arra az eshetőségre is, ha még az idén tartanák meg a választásokat; kijelölik, milyen ütemezésre van szükség, ha esetleg a jövő év tavaszára írnák ki az általános választásokat. De arra is felkészülnek, ha a ciklus végén, azaz a jövő év júniusában lenne a választás. A forgatókönyv még nem készült el, de a munkálatok már a befejező szakaszukban vannak. (MTI) A magyar külügyminisztérium válaszjegyzéke (Folytatás az 1. oldalról) követően született meg, hogy meggyőződött az említett tárgyalások és erőfeszítések eredménytelenségéről. Nyilvánvalóvá vált: az NDK vezetése nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagyszámú NDK-állampolgár ügyének megoldására alkalmas javaslatot tegyen. A döntés egy olyan helyzet következménye, amely a Magyar Nép- köztársaság szándékától és cselekvési lehetőségeitől függetlenül alakult ki. Ezért minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy a lépésért a magyar felet ter- heü «iflHUfeMpb1 í . A Magyak^épkögtársaság kormánya a vizwjjmejttss teázásról szóló, egyezmény egyes pontjai és az egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv alkalmazásának ideiglenes Felfüggesztésével nem sértette meg a nemzetközi jogot. A szerződések jogáról szóló, 1969-es bécsi szerződés — amelyre az NDK külügyminisztériumának jegyzéke hivatkozik — 62. cikkében elismeri, hogy a körülmények alapvető megváltozása okként szolgálhat egy szerződés megszüntetéséhez, vagy az abból való kilépéshez, ha a változás hatására a szerződés alapján teljesítendő kötelezettségek mértéke gyökeresen átalakul. A hivatkozott kétoldalú egyezmény egyes pontjai és a kapcsolódó jegyzőkönyv alkalmazásának ideiglenes jelleggel történt felfüggesztésére a magyar kormány éppen a körülmények alapvető megváltozása miatt kényszerült. Döntésének meghozatalakor a Magyar Népköztársaság kormánya figyelembe vette azokat a normákat is, amelyeket az országok —- beleértve a saját ország — szabad elhagyására vonatkozóan a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalalkozója záródokumentumának humanitárius együttműködési fejezete rögzít. A vízummentes utazásról szóló egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása nem egyeztethető össze azokkal a kötelezettsegek- kel, amelyek mind az MNK-ra, mind az NDK-ra az egyezségokmányból, annak különösen 12. és 13. cikkéből származnak. A bécsi szerződés 30. cikke (3) bekezdése szerint, a korábban kötött szerződések csak abban a mértékben alkalmazandók, amennyiben rendelkezéseik összeegyeztethetők a tárgyban kötött későbbi szerződések rendelkezéseivel. Ebből a szempontból lényeges körülmény, hogy az egyezségokmánynak, valamint, a bécsi záródokumentumnak , mind az NDK, mind az MNK a vízummentes utazásról szóló kétoldalú megállapodásuk megkötését követően vált részesévé. Mindez bizonyítja, hogy az MNK kormánya a nemzetközi joggal összhangban járt el. A Magyar Népköztársaság ismételten leszögezi, hogy tiszteletben tartja a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását és semmilyen módon nem ismeri (Folytatás az I. oldalról) 242 tonnával tudott venni a Kecskeméti Konzervgyár. Szinte semmi az igényekhez képest. A hiányt megpróbálják vegyes vágott savanyúsággal (amibe nem feltétlenül szükséges az uborka) és mással pótolni. Ecetes szilvával például. Szakái Benőné ismerete szerint ilyent a gyár legutóbb húsz-harminc éve készített. Pedig, állítólag, finom csemege. Dinnyéből szintén kevés termett, savanyítanak viszont, a termés minőségétől függően, zöld paradicsoel a Német Szövetségi Köztársaság „gondoskodási kötelezettségét minden némettel szemben”. Ezt bizonyítja az is, hogy az MNK illetékes szervei nem ismerik el az NDK-állampolgárok részére a budapesti NSZK-nagykövetség által kiállított útlevelek érvényességét. Tekintettel arra, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának döntését kiváltó okok nem szűntek meg, a döntés visszavonását a magyar fél jelenleg nem tartja lehetségesnek. Megerősíti azt a véleményét, hogy a kérdés átfogó rendezését a két német államnak kell kialakítania. Ugyanakkor kinyilvánítja készségét tárgyalások folytatására az NDK illetékeseivel annak érdekében, hogy hozzájáruljon a probléma megnyugtató rendezéséhez. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság hasonló szándékát üdvözölve megerősíti arra irányuló készségét, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés szellemében erősíti tovább a baráti kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. (MTI) mot. Mégis, bizonyára céklasalátából ehetünk a legtöbbet ezen a télen, mivel céklarépából átlagon felüli termés ígérkezik. Hogy mennyivel csökken a Kecskeméti Konzervgyár jövedelme, az alapanyag hiánya és rossz minősége, valamint a felvásárlási ár kényszerű növelése miatt? Ennek most még a becslésére sem vállalkoznak. De várhatóan a korábbinál szerényebb gazdasági eredménnyel zárják ezt az esztendőt. A. M. Uborka helyett együnk szilvát! AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Németh Miklós levele Agostino Casaroli bíboroshoz Eminenciás Uram! A Magyar Népköztársaság és a Vatikán Állam közötti részleges megállapodás 25. évfordulóján, a magyar kormány nevében, legőszintébb nagyrabecsülésemet fejezem ki Önnek és személyén keresztül Őszentségének, II. János Pál pápának. E korszakos évfordulón kormányom megelégedéssel állapítja meg, hogy az 1964. szeptember 15-én alaírt részleges megállapodás alapján a római katolikus egyház és a magyar állam között eredményes együttműködés alakult ki. Közös erőfeszítéssel számos - a megállapodás keretein túlmutató —, az állam és egyház viszonyát érintő kérdést sikerült megnyugtató módon megoldanunk. Az elmúlt negyedszázad tapasztalatai igazolták az 1964-es megállapodás helyességét. Kapcsolataink fejlődéséhez felbecsülhetetlen támogatást nyújtott a II. Vatikáni Zsinat szelleme, az azt követő gyakorlat, valamint az Európában kibontakozó együttműködés erősödése. Eminenciádban olyan széles látókörű államférfiút tisztelünk, aki kezdeményezője és a nehezebb időszakokban is támogatója volt a népek közeledési és a nemzetek együttműködési óhajának. Jelenleg Magyarországon mélyreható társadalmi változások mennek végbe. Az átfogó reformfolyamat olyan jogállamiság megteremtését célozza, amelyben az emberi jogok, a lelkiismereti és vallásszabadság, az egyéni és kollektív érdekek érvényesítésén keresztül az állampolgárok szellemi, erkölcsi, kulturális kiteljesedését kívánjuk elérni. A magyar kormány e jogok gyakorlásának garanciáit dolgozza ki. Ez a szellem hatja át a kormány egyházpolitikájának modernizálását, új alapokra helyezését, aminek szerves része az előkészítés alatt álló lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény. A megújulás során új párbeszéd kezdődött a katolikus egyház és az állam, a hívők es a nem hívők között. Hatályon kívül helyeztük az egyházak működését korlátozó elavult törvényeket. Engedélyeztük a szerzetesrendek és szeretetszolgálatok visszaállítását, újak létrehozását. A szeretetre, egymás megbecsülésére és megértésére, a toleranciára, az értékek kölcsönös elismerésére alapozott szövetség szellemében kívánunk együttműködni a katolikus egyházzal, a hívő emberekkel az egesz társadalom javát szolgáló jobb jövőért. Ez évben augusztus 20-án, Szent István napján ismét együtt ünnepelhettek az egyház és az állam képviselői. Az államalapító királyunkat ünneplő körmenetben, a mintegy 200 ezres tömeg részvételében az értékteremtő együttmunkálkodásra való készség megnyilvánulását látjuk. A 25. évfordulón úgy értékeljük: megérettek a belső és külső feltételek arra, hogy a közös célokat es kölcsönös érdekeket szolgáló együttműködésben új korszakot nyithassunk. Ezt fejezi ki Őszentsége, II. János Pál pápa 1991-re tervezett magyarországi látogatása is, amely elé a határainkon belül és azokon túl élő katolikus hívők, az egész magyar nemzet nagy várakozással tekint. Kapcsolataink eddigi fejlődésének fényében, a további előrelépés szándékától vezérelve, a magyar kormány felhatalmazása alapján kinyilvánítom azt a szándékot, hogy hivatalos tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköztársaság és a Vatikán Állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről. Eminenciád eddigi konstruktív együttműködésére számítva, kérem Eminenciádat, hogy a magyar kormány fent kinyilvánított szándékát tolmácsolja Őszentsége, II. János Pál pápának, és személyesen is segítse elő kapcsolataink további fejlődését, a hivatalos tárgyalások megkezdését. Abban a reményben, hogy a magyar kormány kezdeményezése az Apostoli Szentszék egyetértésével találkozik, kész vagyok a kívánt meghatalmazással felruházni a hivatalos tárgyaló küldöttséget. Kérem, fogadja Eminenciád legőszintébb nagyrabecsülésem és jókívánságaim kifejezését. Budapest, 1989. szeptember 5. Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke
