Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: A Dunántúlon többórás napsütésre, a keleti megyékben még gyakran felhős égre és szórványos esőre lehet számítani. Az erős, néhol viharos északi szél a Dunántúlon lassanként mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 22, keleten 17 fok körül alakul. Összehívták az MSZMP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 206. szám Ára: 4,30 Ft 1989. szeptember 1., péntek Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 1-jére összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatairól, az ott képviselendő álláspontokról. A Központi Bizottság e napirend keretében megvitatja a békés politikai átmenet jogi kereteit jelentő törvénytervezeteket, így az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képivselők választásáról szóló javaslatokat. A testület tájékoztatót hallgat meg az október 6- án kezdődő pártkongresszus előkészítéséről is. (MTI) Időszerű belpolitikai kérdések a Minisztertanács napirendjén A Minisztertanács csütörtöki ülésén politikai konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány előterjesztést hallgatott meg a menekültté nyilvánítási eljárásról és a menekültek jogállásáról. Javasolta az Elnöki Tanácsnak a menekültek jogállásáról szóló törvényerejű rendelet megalkotását. A Minisztertanács áttekintette a tölgyerdők tömeges elhalásából származó kár csökkentésének lehetőségeit. (MTI) (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon) Horn Gyula megbeszélései Berlinben Horn Gyula külügyminiszter, az NDK kormányának kezdeményezésére, csütörtökön látogatást tett Berlinben. Megbeszélést folytatott Oskar Fischer, külügyminiszterrel és Günter Mittaggal, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A berlini látogatás szervesen illeszkedett a magyar diplomácia folyamatos erőfeszítéseibe, melyek azt célozzák, hogy az érintett feleket kielégítő megoldást nyerjen a hazánkban tartózkodó és az NSZK-ba áttelepülni szándéközó NDK- állampolgárok ügye. A berlini tárgyalásokon kifejtett NDK-álláspontra válaszul Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a magyar1 kormány változatlanul a két német állam megállapodásától várja az ügy rendezését. A magyar külügyminiszter egyúttal aláhúzta: magyar részről csak olyan megoldási módozatokban vagyunk hajlandók részt venni, amelyek összhangban állnak a Magyar Népköztársaság emberi jogi nemzetközi kötelezettségeivel és humanitárius politikai gyakorlatával. A fentiek szellemében Horn Gyula az NDK-féllel ismertette azokat a tervezett, konkrét magyar lépéseket, amelyek az ügy mielőbbi megoldásához vezethetnek. A tárgyaló felek megállapodtak a további kétoldalú konzultációk folytatásáról. (MTI) BANKÁRTANÁCSKOZÁS BAJÁN Szerkezetátalakítás pénz nélkül? Kétnapos, nemzetközi bankártanácskozás kezdődött tegnap Baján, a Petőfi-szigeti úttörőházban. A Bajai Lakberendező-, Építő- és Vasipari Szövetkezet az Inter Európa Bank közreműködésével immár harmadik alkalommal invitált közös eszmecserére hitelezőket és adósokat: magyar, valamint külföldi érdekeltségű, magyarországi székhelyű bankok, ipari és mező- gazdasági vállalatok vezetőit, képviselőit. A tanácskozás központi témája ezúttal a szerkezetátalakítás, illetve az volt, milyen szerepet játszhat e folyamatban a bankrendszer. Mi kell a piacgazdaságban a győzelemhez? — tette fel a kérdést az egyik résztvevő, és azonnal válaszolt is rá: pénz. Csakhogy — és ezt előadók és felszólalók közül többen is megállapították — Magyarországon a pénz kevés, piacgazdaság pedig egyelőre nincs, így félő, hogy a szerkezetátalakítás továbbra is csak aktuális jelszó marad. Reininger Péter ipari miniszterhelyettes kifejtette, hogy az ágazat vezetése inkább a piacra bízná a szelektálást, ugyanakkor elismerte, hogy ez a piac, ma még, enyhén szólva, fejletlen. A direkt beavatkozás megszűnt, de még mindig túl nagy szerep jut a centralizációnak és a költségvetési újraelosztásnak. Az adók, egyéb elvonások akadályozzák a vállalati fejlesztéseket, és végeredményben a szerkezetváltást is. Dr. Járay Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes szerint a gazdaság stabilizálásának egyik legfontosabb feltétele a tulajdonreform következetes végigvi- telc. Csak ezután juthatnak a bankok igazi szerephez a vállalkozások kibontakoztatásában. A szerkezetátalakítás ösztönzése, a veszteséges vállalatok felszámolásának kezdeményezése nem a bankok feladata, hanem a kormányé. A bank annak adjon hitelt, aki vissza tudja fizetni akár nagy-, akár kisvállalkozóról van szó mondotta a pénzügyminiszter-helyettes. A délutáni vita dr. Bartha Ferenc államtitkár zárszavával fejeződött be. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a szerkezetátalakítás lényegét abban határozta meg, hogy bizonyos vállalkozások, vállalkozáscsoportok gyorsabban fejlődjenek, a meglévő szektorokból minél több forrást kell fhegtakarítani és ezekbe átcsoportosítani. Ezért — mondta — az adócsökkentés nem járna előnyökkel (Azt viszont nem fejtette ki, mi a garancia arra, hogy a megtakarítások, befolyt adók „átpumpálód- nak” például a vállalkozói szférába.) Arra sem tett ígéretet, hogy a hitelpolitika kevésbé lesz szigorú, mint eddig. A tanácskozás ma további konzultációkkal, vitával folytatódik. Az esemény záróakkordjaként átadják a Blé- visz új kárpitoscsarnokát. A 70 milliós beruházással készült üzemben amerikai exportra készítenek kiváló minőségű bőrgarnitúrákat. M. Á. A politikai intézményrendszer átalakításáról tárgyalt az MSZMP megyei bizottsága Elsőként Csikász Jánosnc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tartott rövid tájékoztatót a legutóbbi KB-ülésről, majd dr. Babinyecz Ferenc megyei titkár foglalta össze az MSZMP kongresszusára történő felkészülés tapasztalatait. Elmondta, mindenütt érvényesült az elv: minden tag választó és választható, és a párttagság vagy személyesen vagy a megbízottak útján szavazott a küldöttekre, akik között megfelelő képviselethez jutottak a reformkörök is. Minden jelölt számára biztosítani tudták az egyenlő esélyt, de a választások iránti érdeklődés nem volt egyenletes. Az élénk politizálástól a közömbösségig terjedt. Akadt, ahol hatszoros volt a jelöltek száma, míg Kecskeméten a 9 helyre mindössze 16- an pályáztak. S itt az elektorok kétharmada vett részt a szavazáson, és 50 százaléknál kisebb aránnyal is kül- dötti mandátumhoz lehetett jutni. Az az álláspont alakult ki, hogy a küldötteknek a saját véleményük mellett képviselniük kell választóikét is, tekintetbe véve a más nézetet vallók elképzeléseit is. A vitára bocsátott két dokumentumról az a vélemény alakult ki, hogy a szervezeti szabályzat tervezete felrajzolta egy korszerűen politizáló párt kereteit, de a vitákból kitűnt: sok helyen még mindig az egypártrendszerben kialakult gyakorlaton keresztül ítélik meg a jövőt célzó elképzeléseket. A kérdések főként a párt nevének, céljának, jellegének, működésének, a párt ps a tagság, a tagság és a vezetőség viszonyának meghatározásakor vetődtek fel. • Dr. Szabó Miklós köszöntötte a testületet. A tájékoztatóhoz dr. Szabó Miklós hozzáfűzte, hogy a tagsági véleményeket folyamatosan beépítik a kongresz- szuson vitára bocsátandó tervezetbe, majd a testület jóváhagyta az előterjesztést. Ezután a dr. Kuczik István vezette munkabizottság anyagát tárgyalta meg a megyei pártbizottság. Címe: Javaslat a politikai intézményrendszer átalakítása során jelentkező megyei feladatokra. Az előadó az írásos előterjesztéshez kiegészítésképpen elmondta, hogy a munkabizottság a 4. változatot fogadta pártbizottság az 1988. májusi országos értekezlet után több ízben és szándéka szerint - sokrétűen elemezte a válsághoz vezető okokat. Nem tagadta meg az MSZMP által kezdeményezett és létrehozott értékeket, a társadalmi nyitottságra, a széles szövetségi politikára, a gazdaság és működésének korszerűsítésére, az életszínvonal általános emelésére való törekvéseit. Ugyanakkor határozottan feltárta az ideológiai és politikai szféra torz hatását a gazdaságra, a társadalomra. Kritika alá vette az MSZMP mindenhael, de az sem lezárt, több esetben alternatívákat fogalmaztak meg, s bővebben foglalkoztak a kongresszusi és a választási kérdésekkel. Az írásos dokumentum egyebek között leszögezi, hogy a korábban megfogalmazott politikai intézményrendszeri átalakítás helyett a teljes politikai rendszert, a szocializmus eddigi modelljét kell újra cserélni. A megyei lóságára és egyeduralkodására épülő gyakorlatot. A megyében a politikai hatalom és a társadalom számára egyaránt szűkösebb a mozgástér. A falvak, a városok vezető körei ezért szorosabban összefonódtak, s kisebb nyilvánossággal kellett megbirkózniuk. Az egyetlen politikai erő az MSZMP volt, ő döntött min- (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Kecskeméten tanácskozott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. Dr. Szabó Miklós első titkár köszöntötte a testület tagjait, a meghívottakat, köztük a megválasztott kongresszusi küldötteket. Ezt követően javaslatot tett a napirendre, amelyet az eredeti tervtől eltérően, két témával kibővítettek, s ezt a pártbizottság elfogadta. BIZOTTSÁGI VEZETŐK ES AZ EKA KÉPVISELŐI Ervváltás a Parlamentben Az országot békés körülmények között kell kivezetni a válságból, ezt a célt szolgálják a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalások — jelentette ki az Ellenzéki Kerekasztal nevében Domonkos István, amikor csütörtökön délután a Parlamentben, az EKA kezdeményezésére, először jött létre találkozó az Országgyűlés állandó bizottságainak vezetői és az ellenzék között. Domonkos István hozzátette: az EKA tudja, hogy a képviselőkben bizalmatlanságot váltottak ki a tárgyalások. Szerinte éppen ellenkezőleg kellett volna reagálniuk, mert a háromoldalú megbeszéléseken történt megegyezések lényegesen megkönnyítik a parlament munkáját. E bevezető után áz Ellenzéki Kerekasztal jelenlévő szervezetei, pártjai röviden bemutatkoztak, ismertették főbb céljaikat. Ezután az országgyűlési bizottsági vezetők tájékoztatást adlak munkájukról. Szinte valamennyien meghívták az ellenzék képviselőit a bizottsági ülésekre, hogy közelről ismerjék meg a parlament munkáját. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a képviselők nem fogadták ellenérzéssel a háromoldalú tárgyalásokat, igaz nem is üdvözölték kitörő örömmel. Ennek oka, hogy a legutóbbi ülésszakokra kitűzött törvényjavaslatokat visszavonta a kormány az egyeztető tárgyalások miatt, s a képviselők most sem tudják, hogyha elkészülnek ezek a tervezetek, mi lesz a feladatuk. A szavazás egyrészt lelkiismereti kérdés, másrészt politikai felelősség is lesz. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hc »y manapság sok a beszéd, kevés a tett. Mint mondta, az ellenzék is tud beszélni, de, hogy mire képes, még nem ismeretes. Mint később hozzátette, ez nem szemrehányás kívánt lenni, mert az ellenzék még nincs is abban a helyzetben, hogy cselekedjék. Antall József (MDF) hangsúlyozta, hogy az ellenzék nemcsak beszél, hanem mélyen átérzi felelősségét az ország sorsáért. Hozzátette, hogy az EKA politikai felelőssége nem kisebb, mint a képviselőké. Szólt arról is, hogyha most kezdődnének a háromoldalú tárgyalások, akkor a kormánnyal és a törvényhozással szívesebben ülne le az EKA. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke utalt arra, hogy noha három szervezet is kezdeményezte visszahívását, mégis eljött a találkozóra. Szerinte nem biztos, hogy az Országgyűlés teljes egészében elfogadja a háromoldalú tárgyalásokon kialakított törvény- tervezeteket, azokon bizonyos módosítások lehetségesek. Boross Imre (Független Kisgazdapárt) szerint az MSZMP teljesíteni fogja azt, a megállapodásban rögzített kötelezettségvállalását, hogy a három oldal által elfogadott törvény- tervezetet a parlament megszavazza. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke arról szólt, hogy szerencsésebb lett volna, ha a parlamenti bizottságok tagjai is részt vehettek volna a háromoldalú tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy folyamatos véleménycserére van szükség a képviselők és az EKA között. Mint mondta, jó lenne, ha az 1990-es költségvetési javaslat megvitatásában az ellenzék is bizonyos szerepet vállalna. Fekete János, a reformügyi ad hoc bizottság elnöke rámutatott: hiba volt, hogy nem a képviselők mint házigazdák, hívták meg az ellenzéket ismerkedésre a Parlamentbe. Egyebek közt arról szólt, hogy 1968 nagy kísérlet volt a monolitikus irányítás leépítésére. A világbankkal készen állt a szerződéstervezet, közeli terv volt az importliberalizáció, valamint a forint külső konvertibilitásának megteremtése, de az akkori szovjet vezetés leállította ezeket az elképzeléseket. Ezért vált már az elején felemássá az akkori gazdasági reform. Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke a többi között arról szólt, hogy nem szabad siettetni a választások megtartását, szerinte erre legkorábbi időpont jövő év első negyede lehetne. Zsigmond Attila, a kulturális bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a tudás, a jó nemzeti hagyományok tisztelete sokáig háttérbe szorult, s ennek súlyos következményeit viseli most az ország. Varga Csaba (Magyar Néppárt) az EKA nevében kérte a bizottságok' vezetőit, hogy a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott törvénytervezetek vitájára hívják meg az ellenzék tagjait. A mintegy 4 órás találkozón amely jó alkalom volt az ismerkedésre, a vélemények kicserélésére, s nem volt mentes a vitáktól sem — abban a reményben búcsúztak egymástól az EKA tagjai és az országgyűlési képviselők, hogy a közeljövőben ismét találkoznak. (MTI)
