Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
1989. augusztus 12. • PETŐFI NÉPE • 5 A BORZONGATÁSNAGYMESTERE EGYBŐL HÉT ... A maszek galériás Emlékmű a Donnál elesetteknek Alfred Hitchcock Orjolig vezette a foglyok kiharcolásának útvonalát, Szibériából hazahozták Petőfinek és Sándor fiának halotti anyakönyvi kivonatát, valamint unokája születési bizonyítványát. Swigel Ferenc szintén 1. világháborús hadifogoly a szeptember 4-ei számban azt állította, hogy az 1849-es magyar hadifoglyok egy csoportját, Kisinyo- von és Kijeven át szállították száműzetésük helyére, a transzportból Petőfi és társa, Varga megszöktek, azonban elfogták és az omszki börtönbe zárták őket. A szökésükért 1850. január 19-én Bajkálon túli kényszermunkára ítélték, de Swigel szerint Petőfi és Varga 1851. júniusában ismét megszöktek, és 11-én már Verhnycgyinszben voltak. Abban a reményben, hogy ideiglenesen elrejtőznek az üldözés elől, egy csendes zugot keresve a Tunguria nevű karavánhoz csatlakoztak, amely Barguzin felé tartott. Swigel 1943-ban nyilvánosságra hozta fogságból hazacsempészett újságkivágásait, amelyekben többek között szerepel Petőfi feltételezett Ilu- szunszban található sírjáról egy kép, Petőfinek tulajdonított, orosz újságban magyar nyelven megjelent versrészlet, alatta a költőnek szakemberek által hitelesített aláírása 1853-as dátumozással, egy térkép, korabeli írás Gyóni Gézáról, valamint orosz nyelvű hirdetések. Swigelt, ki civilben nyomdász volt, hazugsággal és hamisítással vádolták, pedig ma már bizonyított, hogy az újságkivágások valóban korabeli orosz újságokból valók. Bizonyíték erre a betűtípusok és a szedési stílus egyezése. ( Folytatjuk ) • B. Boros Ilona: Föld- anya (zománc) lékére, egy monumentális emlékmű létrehozását szervezi, s ehhez kér anyagi támogatást a honfitársaktól. — Ez egy országos mértékű és hazafias vállalkozás; mely minden üzlettől mentes lesz. Az emlékművet egy művészekből álló közösség készítené el, ingyen, az anyag- és egyéb költségek azonban, még így is tetemesek. Jelenlegi elképzeléseink szerint, több- holdnyi területen létesülne ez az emlékmű, Solt és Akasztó között, s az adományozók nevét is megörökítenénk ezen a monumentális alkotáson. Az MNB 259-98009-es számon várjuk azoknak a segítségét, akik szintén nemes ügynek tartják ezt a kezdeményezést. Koloh Elek • Sándor József térképe a Bajkál-tó közeiéről. Nyíllal jelzi a települést, ahol Petőfi élt és meghalt. • Orosz nyelvű újsághír, mely röviden megemlíti, hogy a magyar hadifoglyok megállapították azt a helyet, ahol Alek- szamler Sztyepano- vícs Pctrovicsot eltemették. (Forrás: Sándor József) WPKÜTCK IftKUCO votwcrHCKao Enpry3NH,^lJIÍIlwil,^JA^ fÖARGUZlN) N. ^---------~ Otj’ra*i KÖx\$Ax$*iaiUi út ..................Köxsé$»i tcfliút— Folyó JffXHfyAMNCKb ofcsjTfO ^ >CVERHN£U&IHSlKb' "»*--------** \ S- BEHVEPCKÍK BőeflHOüikHfíie p» mk&m m wpmb Mmcy«cu% €1 ijt; m* ()Um% iumjpoimrb bs 1856 mgf mm% m mm* • I. világháborús magyar hadifoglyok Szibériában. A táblára könyöklő: Swigel Ferenc nyomdász. de felesleges is volt a kérdése. Ne feledje, amit a hírnévről mondtam, s arról, hogy azt majd az évek alapozzák meg. Ha nem reménykednék abban, hogy a jövőben a mostaninál nagyobb hasznot hozhat a műkereskedelem, akkor nem csinálnám. — Kaptam egy felhívást az Olympus Galériától. Ebben az áll, hogy a Don folyónál elesettek em• B. Boros Ilona: Egy regi nyárból ... (textil) nak róla, pedig itt van, a város szívében. — Úgy tudom, hasonló müke- reskedest nyitott az ország más tájain is az utóbbi hónapokban. —: így igaz, mégpedig Hévizén, Pécsen, Siklóson, Nagyvázsony- ban, Balatonfüreden és Tihanyban. — Tehát, ha jól számolom, a kecskemétivel együtt, immár hétgalériája van. Melyik forgalmaz legtöbbet, s összesen hány műtárgyat kínál ezekben a műkereskedésekben? — A balatonfüredi és a nagyvázsonyi galériák forgalma a legjobb. A kínálat pedig, mintegy 5-600 kép és kisplasztika. Ezek jórésze persze nem a tulajdonom, csak bizománybán vettem át őket a művészektől. Egyébként nemcsak a megye, de az ország határán is szeretnék túljutni, ami az üzletet illeti. Novembertől öt hónapon át havonta bemutathatok egy-egy művészt Zürichben, s hasonló kapcsolatfelvételre lesz lehetőség a jövőben Ausztráliában, Kanadában és az USÁ-ban. — Tervezi tovább bővíteni a hazai hálózatát is? — Természetesen. Augusztus végén például Kecelen, a Pintér Művek irodaházában nyitok egy galériát, ahol köztudottan sok külföldi megfordul. . . — Engedjen meg egy illetlen kérdést: átlagosan mennyi az ön havi jövedelme a galériákból? — A kiadásokat leszámítva, úgy 10 ezer forint. Látom, nem hiszi.. . Akkor nemcsak illetlen, • Poissenneau: Raymony falu • B. Boros Ilona: Aratószűz (textil) • Balogh Erzsébet: Tanya • B. Boros Ilona: Pelikán (zománc) (Straszcr András felvételei a galériában megtekinthető alkotásokról készültek.) Kedves joviális bácsi mosolygós szemekkel, rengő tokával — ki gondolná róla, hogy ő a borzongatás nagymestere, a leghíresebb filmrendezők egyike, a krimi, a horror koronázatlan királya? Pedig az volt Alfred Hitchcock, aki holnap lenne 90 éves. Londonban született 1899-ben. Mérnöknek tanult, majd 1920-ban kapcsolatba került a filmkészítéssel. Először mint technikus, aztán asszisztens, segédrendező, forgatókönyvíró. 1922-be« elkészítette első önálló rendezését a Tizenhármai szám címmel. Már neves alkotó volt hazájában, amikor 1939-ben az USA-ba ment, s rövidesen Hollywood legismertebb mesterei közé emelkedett. Egész életében sikeresen küzdött a kommerszfilm-müvészfilm erőszakos megkülönböztetése ellen. Bevallottan szórakoztató alkotásokat készített, de olyan jól, hogy a szigorú kritikusok is kénytelenek voltak elismerni ezek művészi színvonalát. Hitchcock filmjei az emberek közötti kapcsolatokról beszélnek, szereplői nem elvetemült gonosztevők, hanem derék polgárok, akik a körülmények kényszerére lesznek gyilkosok. E folyamatot ábrázolva a rendező megmutatja egy beteg, rideg társadalom képét, amelyben önzés, brutalitás és hatalomvágy uralkodik. Míg sok kollégája egyre brutálisabb jelenetekkel, egyre vadabb autós üldözésekkel, fantasztikus trükkökkel törekedett sokkhatásra, ő mindvégig hű maradt eredeti koncepciójához. Nála a meggyőző történet, a lélektani hitelesség volt a legfontosabb. A kritikák rendszeresen kiemelik, ahogyan a hatáselemeket kezeli, a vágást, a zenét, a zörejeket, a kamerát, a fényt céljai szolgálatába állítja. Ezekről az erényekről a magyar nézők is meggyőződhettek, hiszen filmjeit — Gyilkosság telefonhívásra, A gyanú árnyéka, A Manderley ház asszonya, Psycho, Hátsó ablak, Szédülés — bemutatták mozijaink és sugározta a televízió is. 1976-ban, négy évvel halála előtt forgatta az idős mester utolsó filmjét, a Családi sírboltot. És nemrég, egyik nyugat-berlini filmfesztiválon bemutattak egy dokumentumfilmet, amely nem sokkal korábban került elő Londonban. 1945-ben1 kérték fel Hitchcocot, hogy a szövetséges haditudósítók filmanyagából készítsen összeállítást. El is készítette a filmet, Emlékezzünk a táborokra címmel, amelyet aztán politikai megfontolások miatt nem mutattak be. Alfred Hitchcock 1980-ban hunyt el, 81 éves korában. Műveit ma is tanulmányozzák, mesterségbeli tudása ma is lenyűgöző. Filmjein ma is kitűnően szórakozunk. (erdős) UTASSY JÓZSEF: Patakparton A Tarna-patak homokja süt, szikrázik, perzseli a Nap. Idejár úszni öt-hat fiúcska. Cingár nyakukban csúzli. Kézzel halásznak. Aztán sütkéreznek, mint réten a vásznak. Arrább egy csokor lány fürdik. Nagy szemektől izzik a bokor. A Most aztán van ok: meresztgetik a fütyköst. Kié a nagyobb? Sütik a krumplit. Majd hajbakapnak. Karcsi gyepálja Gusztit. Valaki kiált. Csönd lesz, nagy csönd. Elszívják a békepipát. A patakparton öt-hat fiúcskát mindig ott lel az alkony. GYŐRI LÁSZLÓ: Hinta Szomorú gyermekdal Utassy Józseféknak Röpül a hinta messzire. Röpít-e vissza még ide ? Röpül a hinta messze el, de vissza mintha senkivel. Röpül a hinta, visszaér, utasa vissza sose tér. Alig több, mint fél esztendő telt el, hogy Olympos néven megnyílt a felszabadulás utáni első magyar maszek galéria Kecskeméten. Nincs is mit csodálkozni ezen, elvégre a szabad vállalkozások korát éljük . . . Más kérdés, hogy mennyire lehet kifizetődő egy műkereskedést nyitni ma, amikor sokan megélhetési gondokkal küszködnek. A növekvő infláció miatt, az OTP-hitelek, villanyszámlák fizetése is nehézségeket jelent a legtöbb családnak. Egyáltalán, akad olyan, aki 30-40 ezer forintot is áldoz egy- egy festményért, kisplasztikáért? — Nem jellemző. Inkább az ötezer forint alatti áron kapható műtárgyak iránt nagyobb a kereslet — mondja az Olympos Galéria tulajdonosa, Zahoránszky Ferenc. — Persze sokan vannak, akik, bár szeretnék, ha lakásukban egy-két szép, esztétikus műalkotással élhetnének együtt, a vendégkönyvbe mégis ilyeneket írnak: „Bárcsak lenne pénzem, hogy vásárolhatnék a kiállított képekből...” — Jelenleg B. Boros Ilona textil- és zománcművész alkotásaiból látható kiállítás a galériában. Ez hányadik bemutató, az eltelt fél évben? — A hatodik. Eddig valamennyit Bács-Kiskun megyében élő művészek munkáiból rendeztem. — A kiállítások fellendítik az üzletet? — Nem minden esetben. Volt olyan grafikus, akinek egyetlen alkotását sem sikerült eladni. De például Tóth Rozália képeiből tizet is megvásároltak. S ez nem kimondottan a propagandán múlik, hanem elsősorban azon, hogy tetszik-e vagy sem, a közszemlére tárt produkció a vásárlónak. — A művészek jelentkeznek kiállítási szándékkal, vagy ön keresi fel őket ajánlatával? — Is-is. Az ország legkülönbözőbb részeiről felkeresnek ma már. Ilyenkor megnézem a művész munkáit, s kiválogatom azokat, amelyeket bemutatásra méltónak találok. — Bizonyára sokat keres. — Ma még változatlanul nagyobb a remény, mint a pénz. De tudom, hogy egy ilyen galéria nem lehet népszerű, közismert egyik pillanatról a másikra. A hírnevet az évek alapozzák majd meg. Sokan ma sem tudCMNK CMBA A szibériai legenda nyomában 4. Fogoly költő a Bajkál partjánál A múlt század végén, Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején az országgyűlésen is interpelláltak arról, hogy Petőfi Sándor Szibériában raboskodik, de a felvetés válasz nélkül maradt. Az interpelláció hátterében az állt, hogy a szibériai fogságból hazatérő Boros Sándor, Manasses Dániel, valamint a lengyel A. Malinovszkij és A. Visnyevszkij azt állították, hogy a Bajkál-tó partjánál kényszermunkán voltak, ahol látták a nagy magyar költőt és forradalmárt, aki „ősz volt, sovány- kás, de izmos”. A nyilatkozókat szélhámosoknak minősítették, még azt is megkérdőjelezték, hogy valóban vol- tak-e Szibériában. Évtizedekkel később a Magyarság, 1940. augusztus 4- ei számában az olvasható, hogy az osztrák hatalom arra törekedve, hogy továbbra is bizonyítsa Petőfi segesvári halálát, erőszakkal arra kényszerítette Manasses Dánielt, hogy vonja vissza állítását. A XX. század harmincas éveitől sorra látnak napvilágot a magyar sajtóban, és külföldön is olyan írások, amelyek a szibériai verzió létjogosultságát erősítették. Az Est 1939. április 26-ai számának hasábjain Barátosi Lénárth Lajos magyar Ázsia-kutató számolt be arról, hogy a század elején a Bajkál partján megtalálta Petőfi sírját. A lap közölte Petőfi feltételezett leszármazot- lainak nyilatkozatát, valamint 1849-es magyar hadifoglyok utódainak vallomását. A Magyarság valamint a Napló több számában is foglalkozott a költő szibériai utóéletével. A Magyarság hasábjain Ahonyi Ernő megszólaltatott voll I. világháborús magyar hadifoglyokat, Protics Lázár vegyészmérnököt Bclg- rádból, Kovacsevics Szvetán gimnáziumi tanárt Zentárói, akik azt állították, hogy fogságuk idején találkoztak Petőfi Sándor Szibériában élő unokájával, Viktor Petrovval. Ugyancsak az említett újság 1940. augusztus 11-ei számában találhatók a következő állítások: „Szendrey Júlia a bécsi kamarilla és az akkori hercegprímás parancsára nyilvánította halottá Petőfit, Becs tudta, hol raboskodik Petőfi — a magyarok nem mertek róla beszélni Petőfinek a Ba- ky csatádhoz írt leveleit most is őrzik." Az írásból az is megtudható, hogy előkerült a fogoly költő térképe, amelyen
