Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

1989. augusztus 5. • PETŐFI NÉPE • 11 • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • Versenyben az idővel, harc a kilókkal Kasza György olimpiai bajnoksága Dánia szigetekre szabdalt, part­vonala több mint 4000 km. Az or­szág egyetlen pontja sem esik 50 km-nél távolabb a tengertől. Ezek a természeti adottságok a kis or­szág népét a 9—10. században arra ösztönözték, hogy tengerre szállva idegen országokat hódítsanak meg. A dán tengeri portyázók, a kiváló hajósok hírében álló vikin­gek egyik jelentős központja volt a mostani Aalborg, Dánia negyedik legnagyobb városa. Aalborg ma már nemcsak vikingjeiről és kö­ménypálinkájáról, az akvavitról nevezetes, hanem arról is, hogy jú­lius végén Herning és Aarhus mel­lett itt rendezték meg a veterán sportolók olimpiáját. A versenye­ken 40 éven felüli sportemberek öt korcsoportban, 38 sportágban mérhették össze tudásukat. Az olimpiákon már hagyományos sportágak (úszás, vívás, atlétika) mellett lehetőség volt arra, hogy például triatlonban, golfban, eset­leg biliárdban is versenyezzenek. Az esemény érdekessége, hogy a csak kedvtelésből sportolók együtt indulhattak egykori világ- és olim­piai bajnokokkal. A versenyeken mindenki saját költségén vett részt, az indulók maguk fizették a neve­zési díjat is. Egy-egy ország részt­vevői nem közösen, hanem irodá­kon keresztül vagy magánúton szervezték meg kiutazásukat. A World Masters Game játékokon a közel kilencezer induló közt ha­zánkat 160 veterán sportoló képvi­selte. Egykori magyar úszóbajno­kók, olimpiai érmes kajak-kenu- sok, kézilabdázók heti több edzés­sel készültek a megméretésre. Megyénkből Kasza György, a Kecskeméti SC súlyemelőinek mestere vett rész a játékokon. Ka­sza György már az 1986-os bécsi veterán-világbajnokságon is reme­kül szerepelt, a 60 kg-osok mező­nyében aranyérmet szerzett. A 44 éves sportember 1965 óta foglalko­zik a súlyemeléssel. Versenyzők egész sorát nevelte fel, miközben maga is állandóan súlyt emel. Ő az edzője az olimpiai ezüstérmes Messzi Istvánnak is. Fia és lánya szintén ezt a sportágat választotta. A veterán-olimpián való indu­láshoz — amely nem kis kiadással járt — szerencsére hamar támoga­tókra lelt. Dr. Molnár Mihály, a Délalföldi Állattenyésztő és Fej­lesztő Vállalat igazgatója a nevezé­si költséget, a megyei sporthivatal a kinttartózkodás költségeit fedez­te, illetve ajánlotta fel. Még ideha­za a súlyemelő-szövetségtől azt a tájékoztatást kapta, hogy a vete­rán-olimpián a súlyemelésben a legkisebb súlycsoport a 60 kg lesz. így az egyébként 57,5 kg súlyú Ka­sza György nyugodtan vacsorá­zott, sőt olykor kétszer is szedett kedvenc ételéből. Már 59,5 kg volt a testsúlya, amikor július 19-én Gucsi Istvánnal, a KSC súlyemelő­szakosztályának technikai vezető­jével és annak öccsével — ő volt a sofőr és a tolmács — nekivágtak a 2000 krn-es útnak. Aztán Aalborg- ban, a versenykiírást elolvasva ki­derült, hogy nemcsak 60, hanem 56 kg-ban is lehet indulni. Végre akadt valami, ami megtörte a ver­senyre való felkészülés egyhangú­ságát. Rövid tanácskozás után el­döntötték a kérdést. Két nap volt rá, hogy Kasza Györgynél a mér­leg csak 56 kg-ot mutasson. Azon nyomban futott néhány kört, majd forró zuhanyt vett és vacsora he­lyett szaunázott. A koplalás egy dologra jó. Arra, hogy utána még nagyobb étvágya legyen az ember­nek. Kasza György becsületére le­gyen mondva, végigcsinálta, amit vállalt, és a mérlegeléskor a muta­tó 56 kg alatt állt meg. A légsúly­ban azután két angollal és egy skót versenyzővel mérte össze tudását. Végül 77,5 kg-os szakítással és 97,5 kg-os lökésgyakorlatával, összesítésben 175 kg-rnal aranyér­met szerzett. A verseny után el­árulta, hogy 185 kg-os összesített eredménnyel lett volna igazán elé­gedett. Mögötte az angol Mc- Niven 165 kg-mal a második, a skót Hilley 155 kg-mal a harmadik lett. Köztudott, hogy a dánokat nem jegyzik a súlyemelő nagyhatalmak sorában. Ennek ellenére több szá­zan szorongtak a lelátókon, szur­koltak a sportolóknak. Akadtak a versenynek emlékezetes pillanatai is: például egy 70 éves japán súly­emelő harca a tárcsákkal és önma­gával. Vagy amikor egy brazil ver­senyzőt szólítottak a dobogóra — ki tudja, honnan? —, csörgők, dobok kerültek elő, amelyekkel igazi karneváli hangulatot vará­zsoltak a sportcsarnokba. A veterán-olimpia mindenki számára lehetőséget adott a ver­senyzésre, a megméretésre. A negyven éven felüliek bebizonyí­tották: a rendszeres mozgás, az egészséges életmód segít abban, hogy fiatalok maradjanak. A ver­seny jelmondata — sport minden­kinek, sport az életért — egyúttal annak célját is elárulta. Szabó Etelka North Dakotából a Szelidi-tó partjáig Délután 3 óra. Helyszín: fákkal, kerítéssel szegélye­zett tisztás a Szelidi-tó part­ján. A megszorult levegő pró­bára teszi a hőmérő higany­szálát. Az alkalmi hangosbe­mondó üdvözli a spontán egy­begyűlt, mintegy 400-500 fő érdeklődőt, kellemes másfél órát ígérve. A következő pil­lanatokban gyorsan pereg­nek az események. Bemutat­kozás, ajándékátadás, zász­lócsere. I íi;; ' Sípszó harsait, megremegtetve a rezdületlen levegőt. Homlok homloknak feszül, kéz kezet keres, emelés, gáncs, nagy puffanás. Biztatások jobbról, balról kerülj mögé, pörgesd meg! „It is time” — szakítja meg a küzdelmet a mikrofon hangja. Kéz a magasban, mosoly, huncut ka­csintás a szőnyeg sarkai felől érkező buzdító hangok irányába, kézfogások. . . . reméljük, kel­lemes másfél órát szereztünk Önöknek, kedves sportbarátaink — viszontlátásra! A közönség elégedetten távozik, pótolandó a másfél óra nap- imádást, a víz csábítását. A Csepel SC és a Kalo­csai SE serdülő és junior birkózócsapata edzőtá­boron látta vendégül a North Dakota (USA) City of Grand Forks sportiskolájának hallgatói­ból összeállított 17 fős birkózócsapatot, Duane Hennessy és Vince Ames edzőtanárok vezetésé­vel. A két úr végtelen lelkesedéssel, elragadtatás­sal beszél ittlétük körülményeiről, a birkózásról, a sportról általában. Hennessy úrtól tudom meg, náluk a kötöttfogású és a szabadfogású birkózás egyfajta keverékét űzik mint népi birkózást. (A házigazdák szívesen felejtenék az ebben a stílus­ban lebonyolított háziverseny eredményét!) Bár a sportról beszélgetünk, mégis elgondolkodtató naprakész tájékozottságuk, őszinte érdeklődé­sük hazánk iránt. Hennessy úr így fogalmaz: „ . . . azért jöttünk Magyarországra, mert csodál­juk tudományos eredményeiket, társadalmi célki­tűzéseiket, politikájuk nyitottságát, nemzetközi szinten elismert sporteredményeiket és nem szé­gyelljük kimondani ....tanulni is jöttünk. Sok ta­p asztalatot szereztünk és ezért jó közérzettel uta­zunk el Magyarországról.” Ames úr csak meg­erősíti az előzőeket:„M/ a magyar sportélet ta­nulmányozásán, edzésmódszerek átvételén túl nem vagyunk közömbösek az országukban végbe­menő változásokkal szemben, ezért hosszabb táv­ra építünk és más sportágakban is keressük a kapcsolatkiépítés lehetőségét.” A sportbaráti szavak után a házigazdák szerepvállalására tere­lődik a szó. Rudolf Gyula edzőtől kérdezem. — Milyen benyomást keltettek a dakotai bir­kózók ? — Azon túl, hogy más stílust képviselnek, technikás, jó fizikumú birkózók benyomását keltették, méltó partnerek voltak. — Hallhatnánk valamit a kalocsai szakosztály 'munkájáról? — Szerénytelenség nélkül mondhatom, fellen­dülőben van a birkózás Kalocsán, hiszen a kü­lönböző pontszerző versenyeken elért eredmé­nyeink mellett nemzetközi pontokat is sikerült begyűjteni, ezzel szakmai rangot is szereztünk szakosztályunknak. — Két edző foglalkozik az ötven birkózóval — szólal meg Istella László edző. — Évente 40-50 különböző szintű versenyen veszünk részt. Az utalás, az étkezés, a szerelés költségeinek fedezete nagy gondot okoz munkánkban! Kevés a támogatók száma. A vállalatok közül csak a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesüléstől ka­pott támogatást említhetem. Felügyeleti szerve­ink közömbös szemlélői munkánknak, eredmé­nyeinknek ... . A gondolat tovább folytatása egy másik írás témája lehetne ... Rádi György LABDARŰGÁS Profikenyéren Alejnyikov: Juventus, Visnyevszkij: Fenerbahcse Alekszandr Zavarov után újabb szovjet labdarúgó profi szolgálataira számít a világhírű olasz csapat, a Ju­ventus. A Fiat gyár pénzéből élő tori­nói zebracsíkos klub 3,8 millió dollá­rért három évre megvásárolta Szergej Alejnyikovot, a Dinamo Minszk válo­gatott középpályását, aki Ugyan már 28 esztendős, de a „Juve” szakvezetése hosszabb távon számol vele. Ezzel a Juventus a második szovjet játékost szerződtette. Alekszandr Zavarov egy bajnoki idényt már futballozott Itáliá­ban. Igaz, mindössze két gólt szerzett, s ezt kevesellték, emiatt néhány hetes vita alakult ki az olasz klubon belül, hogy esetleg elbocsátják. Végül úgy döntöttek, megtartják a támadót. Alejnyikov szerződtetése nem kevés pénzébe került a Ju ven tusnak, hiszen a három esztendő alatt a középpályás évente 615 ezer dollár fizetést vehet fel. A labdarúgó vételárát viszonylag ma­gasra verte fel az a tény, hogy Alejnyi- kovért versenyt futott a szintén olasz Genoa, a légiósokat ezen a nyáron va­lósággal „habzsoló” francia Olyni- pique Marseille és a nyugatnémet VfB Stuttgart is. A Juventusban kergeti a labdát a két szovjet játékos mellett a portugál Rui Barros is. Alejnyikov szerződtetése kapcsán hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy mind ered­ményesebben működik a padovai szék­helyű Dymod sportügynökség, amely szovjet sportemberek olaszországi szer­ződtetését segíti elő, illetve kizárólagos joggal lebonyolítja. * * A török bajnok Fenerbahcse is szov­jet játékossal erősített. A Dnyepr Dnyepropetrovszk 32 éves söprögetője, Ivan Visnyevszkij írt alá kétéves szerző­dést 130 ezer dollárért. Havi bére 2000 dollár lesz. Ezenkívül a Fenerbahcse kötelezte magát arra, hogy a két évre lu­xuslakást bérel a Dnyeper partjáról ér­kező futballistának, aki az első szovjet játékos a török első ligában. A védőtől azt várják, hogy a nyugatnémet kapus, Toni Schumacher előtt „biztosítsa a te­repet”. Rutinjára, jó játékára szükség is lesz, hiszen a „Fener” hamarosan pályá­ra lép a BEK első fordulójában. A török első osztályú bajnoki küz­delmekben 35 idegenlegiós szerepel. MA ZÁRJA KAPUIT A „CSÜSZÓKORONGHÉT” Nemzetközi szakember a magyar sportolókról A sport egy hatalmas tál, amelyben bárki megta­lálhatja a maga csemegéjét. Hazánkban sok nép­szerű sportág közül lehet választani. Akadnak, akik űznek néhányat, és még többen, akik csak egyszerűen értenek hozzá. Olyan illúzióm viszont ninths, hogy túl sokan lennének, akiknek felcsillan a szieme a csúszókorongozás neve hallatán. Ez a különös nevű sport főleg a Lajtán túli területen hódit. Nyugati szomszédainknál a labdarúgás, a síelés után harmadik helyen áll a népszerűségi lis­tán. Tízévestől a 80 éves korig bárki játszhatja. Ä sportág — melynek alapjai az 1700-as évekig nyúlnak vissza — jégen, aszfalton vagy műanyag pályán űzhető. A „nyeles tányérral”, a csúszóko­ronggal lehet céldobó, távdobó egyéni és csapat- versenyt rendezni. Hogy mi kell ehhez a sporthoz? Jó pálya, korong, amely korong testből, szárból és alapból áll. Erre erősítik fel a futófelületet. Ezen­kívül kell .még játékos kedv, erő, állóképesség és ügyesség. A sportágban már rendeztek EB-t vb-t, Világ Kupát is. A nemzetközi szövetség — mely­nek 18 tagja van — az NSZK-beli Frankfurtban székel. Ennek egyik tisztségviselője, egyben az ÖHSV Gratkorn osztrák katonai csapat vezetője, Hans Jürgen Lénert úr, aki hazánkban is népszerű­vé akarja tenni ezt a sportágat. Úgy esett, hogy 1984 nyarán Kecskeméten MHSZ-löyészbajnokságot rendeztek, amelyre el­jöttek az ÖHSV Gratkorn puskásai. A lövészekkel együtt, Lénert úrral az élen, csúszókorongozók is érkeztek a megyeszékhelyre. A főtéren jól sikerült bemutatót tartottak a nézők számára eddig még ismeretlen játékból. A műsor után az osztrákok négy csúszókorongkészletet hagytak itt, elhintve ezzel a sportág magjait, melyek lassan szárba szök­kentek. Az MHSZ keretein belül — Magyarorszá­gon először Kecskeméten — megalakult a csúszó- korqng-szakosztály. Az MHSZ-lőtér megnyitása után kialakítottak ott egy műanyag pályát, ame­lyen a lelkes sportolók megtették az első bizonyta­lan lépéseket. Az eltelt öt év során az országban több helyen (Budapesten, Szombathelyen, Leninvárosban) ala­kultak szakosztályok, így a csúszókorongcsapatok már bajnoki pontokért küzdenek. A sportág hazai fejlődésének ütemére jellemző, hogy Magyar- ország kérte felvételét a nemzetközi szövetségbe. Az osztrák klubbal a kecskemétiek azóta is fenn­tartják a kapcsolatot. Jártak már a „sógoroknál” nemzetközi tornán, sportbemutatón és az osztrák csapat is többször volt a hírős város vendége a csúszókoronghét versenyei alkalmából. Ez a sport- esemény az idén immár negyedszer került megren­dezésre. A héten zajló versenyekre 18 csapat, köz­tük NSZK-beli, csehszlovák és osztrák érkezett Kecskemétre. A magyar színeket, a házigazdákon kívül, a leninvárosi csúszókorongosok képviselik. Az első napon egyéni céldobó versenyt, tegnap vegyes csapatversenyt és távdobó versenyt rendez­tek. Ma délelőtt a férficsapatok küzdelmeire kerül sor. A bennfentesek szerint érdekes, színvonalas csatára van kilátás. Hogy milyen erőt képviselnek a csapatok? Az osztrákok szinte mindent tudnak, amit ebben a sportban tudni lehet. A csehszlová­kok először indulnak, jelenlétük új színfoltot je­lent. A magyarok? A laikus szemével nézve rop­pant lelkesek. De kérdezzük meg erről inkább az osztrák csapat vezetőjét. — Örülök, hogy sikerült leraknunk Magyaror­szágon ennek a sportágnak az alapjait — mondja Lénert úr. — Szeretném a közeljövőben Bulgáriá­ban is népszerűsíteni a csúszókorongozást. Nálunk Ausztriában közel kétezer csapatban százezer em­ber játssza. A legjobb eredményeket a 30—45 év közötti sportolók érik el. Hogy milyenek a magyar játékosok? Úgy látom, egyre jobbak és ügyesebbek. Hogy mennyi volt az utolsó mondatában az udvariasság? (Nem árt, ha némi gyanúval él az ember. Azt tartják, hogy az igazi osztrák olyan, mint egy gáláns udvarló. Kellemes beszélgetőpart­ner, alapvetően bizakodó és kerüli a kellemetlen igazságokat.) A valóságot bárki megtudhatja, ha kilátogat ma délelőtt a kecskeméti Dutép-sportpá- lyára, a csapatversenyekre. A korongcsúsztatók ígérik, hogy a néző délutánra a beavatott jó érzésé­vel állhat fel a lelátóról. —sze— BIRKÓZÁS Hamzók „ elbámész és vesztett Rácz Lajos, a magyar junior kötött­fogású birkózóválogatott egyik edzője két élményéről számolt be pénteken, mielőtt a körcsarnokban megkezdő­dött volna all. világbajnokság, ame­lyen a földkerekség 28 országának 163 korosztályos sportolója méri össze tu­dását három napon keresztül. Az egy­kori fehérvári klasszis birkózó reggel furcsa zajokra lett figyelmes a Hotel Stadionban. Benyitott a hazai verseny­zők egyik szobájába, ahol megtudta, hogy több magyar fiatal is az oroszlán hangját utánozta, így jelezve: oroszlán­ként kívánnak küzdeni a budapesti vb-n ... Rácz jót mosolygott, de jó­kedvét fél órával később lelohasztotta egy rémhír, amely az egyik magyar bir­kózó, Hackermüller Károly édesapjá­nak haláláról terjedt el. Szerencsére ha­mar kiderült, hogy a tragédiából sem­mi sem igaz, olyannyira, hogy a derék szülő 10 órakor ott ült a körcsarnok lelátóján, szurkolva fiának. A magyarok közül először Hamzó- kot szólították szőnyegre, az 52 kg-os kalocsai fiatalember 3:0-ás vezetés után az utolsó percben elbámészkodott, s 4:3-ra kikapott a török Yasartól. Alig negyedóra telt el a vb-böl, a magyar mérleget Kismóni (74 kg) 1:1 -re alakí­totta. Azt a svájci David Martinettit győzte le l:0-ra, akinek édesapja szin­tén ott volt a körcsarnokban. A nagy­hatalmú svájci bíróról, Raphy Marti- nettiről van szó, aki a Nemzetközi Bir­kózó Szövetség (FILA) bírói bizottsá­gának vezetője. Az idősebb Martinetti is elismerte, Kismóni győzelme jogos volt. RÖVIDEN • RÖVIDEN • A magyar kosárlabda-szövetség vendégeként augusztus 14-étől 22-éig hazánkban vendégszerepei az All Star (amerikai egyetemi és főiskolás váloga­tott) női kosárlabdacsapata. Budapes­ten és vidéken több mérkőzést játsza­nak, Kecskeméten, a Városi Sportcsar­nokban augusztus 15-én 18.30-kor mérkőznek a KSC női gárdájával. • Augusztus 18-ától 20-áig rendezik meg Szegeden a 31. Fesztivál Kupa férfi röplabdatornát, amelyen két osztrák (Linz és Klagenfurt), a jugoszláv Spar­tak Subotica és több magyar NB I-es férficsapat vesz részt, s köztük lesz a Kecskeméti SC együttese is. • Kétezer-ötszáz néző előtt léptek szorítóba csütörtökön este a jubileu­mi, 20. nemzetközi ökölvívótorna résztvevői, köztük három magyar is. A piros-fehér-zöld színek képviselői­nek szereplését ezúttal nem kísérte siker, mert valamennyien vereséget szenvedtek. Az 51 kilós junior Euró- pa-bajnok Kovács István ugyan szo­ros csatára késztette Raul Gonzalest, végső soron azonban a kubai bajnokot látták jobbnak a pontozók, és a moszkvai világbajnokság előtt főpró­bát tartó szovjet pontozógép is. Az 57 kilós Kalocsai Zoltán és a 75 kg-ban versenyző Béres Zoltán egyformán NDK-beli ökölvívótól kapott ki. Előbbit Jörg Gittner, utóbbit Christi­an Sobecki győzte le. • Ejtőernyős utánpótlás országos bajnokság lesz az MHSZ Rcpülőfőnök- ségének rendezésében a jövő héten. Au­gusztus 7. és 12. között Kiskunfélegyhá­zán, a szövetség repülőterén várhatóan 80-an indulnak, köztük előreláthatólag három jugoszláv sportoló is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents