Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 5. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Gyors évek, lassú percek Bizonyára mindenki érezte már úgy, hogy „megállt az idő”, nehezen telnek-múlnak a percek, mintha sosem akarna elérkezni egy várva várt időpont. Az ellenkezője is legalább ilyen gyakran előfordul: szaladunk a „rohanó idő” után, csak úgy szállnak az évek felettünk. Közben, persze, a modern kvarcórák tévedhetetlenül egyforma ütemben jelzik a másodperceket, órákat, napokat. Tanulságos kísérlet, ha behunyt szemmel próbáljuk megbecsülni magunkban, mikorra telt el egy perc, majd ellenőrizzük az óránkon. Lesz, aki 70 másodperc után érzi csak, hogy elmúlt annyi idő; legtöbben jóval előbb kinyitják a szemüket. Az átlag 50-52 másodperc körül várható. Tehát nagy egyéni különbségek lesznek az időbecslésben, azaz a szubjektív időélményben, az idő múlásának belső megélésében. Ráadásul egy személynél is más-más időeredmények adódhatnak különböző alkalmakkor, más körülmények között. Mitől van ez? Az idő megélésében meghatározó az alapszemélyiség. Az extrovertált (kifelé forduló, társaságkedvelő, élménykereső, nyílt,- élénk) emberek általában gyorsabbnak érzik az idő múlását, tehát hamarabb gondolják úgy, hogy eltelt már egy bizonyos idő (közülük kerül ki a percet alulbecsülő kisérleti személyek jó része). Az introvertált (befelé forduló, ingerkerülő, nehezebben barátkozó, zárkózott, csendes) személyeknél fordított a helyzet, általában lassúbbnak élik meg az idő múlását, túlbecsülik az eltelt időt. Az előbbiek általában gyorsabban mozognak, beszélnek; utóbbiak saját maguk is lassúbbak. A pillanatnyi lelkiállapot is befolyásolja az időélményt. A kellemes élmények hatására hamar, elszáll az idő (például nyaraláskor), kellemetlen körülmények között pedig igen lassan halad (mondjuk egy unalmas előadáson). A türelmetlen ember időbecslése is eltér az objektív időtől, az ő belső órája gyorsabban működik, sürgetni szeretné az eseményeket. A szorongásnak, félelemnek is hasonló hatása van. A nyugalom ellenkező irányban hat. Az időélményt különböző idegrendszeri megbetegedések is megváltoztatják. Az időészlelés a körülményeknek is függvénye. Aszerint érzékeljük az idő múlását, hogy mennyire van tennivalókkal vagy történésekkel kitöltve. Az eseményekben gazdag időszakokat rövidnek érezzük, az ilyen napok-hetek gyorsan elszaladnak; az eseménytelenek pedig lassan múlnak, hosszúnak érezzük az üres perceket. Visszaemlékezéskor fordított a helyzet; azok az időszakok, amikor nemigen történt említésre méltó, szinte kiesnek vagy legalábbis kicsire zsugorodnak össze, viszont az eseménydús időkről hosszasan tudunk gondolkozni vagy beszélni. Sokunknak van bajunk az idővel, mert vagy túl sok van belőle, vagy túl kevés: vagy rohan vagy vánszorog. Az idő nagy úr. Az idővel kapcsolatos vágyaink, igényeink és a reális lehetőségek különbsége határozza meg lényegében az időélményt. A szubjektív időélményt kergetik vagy késleltetik a vágyaink és félelmeink, míg az objektív idő másodpercei könyörtelen egyformasággal ketyegnek. Személyiségünk adott; lelkiállapotunkat meg a körülményeket nem mindig tudjuk megváltoztatni. így csak az időkitöltés oldaláról tudjuk igazán befolyásolni az idő múlását. Éljünk tevékeny életet, akkor nem lesznek unalmas, hosz- szú perceink; megöregedve, gazdag emlékeken elmélkedhetünk; és a legvégén akkor talán nem lesz annyira keserves az elmúlás gondolata, hiszen —- bár hamar elmúlt az élet — nem éltünk hiába. Dr. Ignácz Piroska Érdekességek innen-onnan A cigarettázás szokását 1831-ben figyelte meg Egyiptomban egy európai utazó. A katonák a kanócos puskáikhoz kiosztott papírhüvelyekbe dugdosták bele a dohányt, s elsőként fújták a füstöt cigarettastílusban. Az első „cigaretteket” a franciák kezdték gyártani 1844-ben. Német földön csak 1862-ben kezdődött a cigaretta sorozatgyártása egy drezdai dohánygyárban. A tengerentúliak ebben a „versenyben” lemaradtak: az USA-ban a cigarettagyártás időpontja: 1865. * Velence lakossága az utóbbi négy évtizedben a felére csökkent. Lakásgondok miatt elsősorban a fiatalok hagyják el a várost, mert a lakhatás költségei csillagászati összegekre rúgnak. Igen sok gazdag olasz és külföldi tart fenn lakást presztízsokokból, s ez a jelenseg is magasan tartja a lakásárakat. Velence lakóinak huszonöt százaléka hatvan év feletti. Az élelmiszerboltok száma a történelmi városközpontban az utóbbi másfél évtized során a felére csökkent, a magas szállítási költségek miatt az élelmiszerárak száz százalékkal magasabbak, mint az ország más városaiban. * Kevesen tudják, hogy a „szíjat hasítok a hátadból” nyelvi kifejezés a régi korok egyik durva testi fenyitésének az emlékét őrzi. A szíjhasítás valamikor büntetés volt, méghozzá a kivégzés, a halálbüntetés kínját fokozta. Úgy hajtották végre, hogy a halálra ítélt hátát késsel két vagy három helyen párhuzamosan behasitották, és a köztük keletkezett hosz- szú bőresíkokat fogóval hirtelen lerántották. E kegyetlen kínzási mód már csak nyelvi fordulatainkban, népmeséinkben él; állítólag e büntetést Mária Terézia korában már nem alkalmazták. * Galeotto Marzio olasz humanista többször járt hazánkban, nagyra becsült, tudós vendége volt Mátyás király udvarának. Sokat írt rólunk, magyarokról. Még az étkezési szokásainkat is feljegyezte. íme, néhány érdekes megfigyelése: „Szokásuk a magyaroknak, hogy négyszögletű asztalok mellé ülnek le enni, és minden ételt mártásban tálalnak. A fiatal liba, kacsa, a kappa- nok, fácánok, foglyok, sergélyek, aztán a borjú-, bárány-, gödölye-, disznó- és vaddisznóhúsok meg halak mindegyike a maga külön mártásában úszik és fűszereződik. Az is szokás, hogy valamennyien egy tálból kapnak, és senki sem használ villát, mikor a falatot fölemeli vagy a húsba harap. Mindenki előtt van valami kenyérféle, a közös tálból kiveszi azt, ami tetszik, majd falatokra vágva, ujjaival emeli szájába”. * A ma használatos naptár, amelyet Julius Caesar i. e. 46-ban megreformált, és amelyen 1578-ban XIII. Gergely pápa ugyancsak igazított, a hónapok nevével együtt számunkra római örökség. Hogy Caesar előtt milyen naptárt használtak, azt pontosan nem tudjuk. A rómaiak naptára tíz hónapra szólt, az elsőt márciusnak nevezték, a tizediket pedig decembernek. A szeptember, az október, a november és a december a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik hónapot jelölte. Állítólag i. e. 451-ben vezették be a tizenkét hónapos naptart, és az eredeti tíz hónap elé a januárius és a februárius hónapokat tették. Caesar reformja után január 1-je lett az évkezdő dátum. * Másfél percenként egy-egy amerikai fiatal próbálkozik öngyilkossággal, és 60 közül egynek sikerül is a kísérlet. Az USA hivatalos statisztikája szerint a 15—24 évesek korcsoportjában az öngyilkosok aránya már elérte a 13 százalékot. E fiatalok körében a halálokok között az öngyilkosság a második helyen szerepel a közúti balesetek után. A különösen érintett államokban, így Kaliforniában törvényt hoztak az öngyilkosságok megelőzésére, és azokat is szigorúan büntetik, akik másokat hajszolnak a halálba. Időnként valóságos öngyilkossági hullám söpör végig egy-egy iskolán. A csoportosan, különböző rítusok kíséretében elkövetett öngyilkosság is gyakori. K. Gy. JV1. Kelvirág, amit karfiolnak hívunk 1 2 3 □ 4 5 □ 6 7 8 1 9 10 11 12 13 14 75 16 L 17 18 19 r 20 21 r 22 r □ 23 24 25 26 Cl 27 28 29 r 30 31 r 32 33 L 34 35 36 1 L 37 □ 38 39 7, 40 44 □ 42 43 □ 44 45 [I _ 46 □ 47 48 _ 49 50 51 52 53 □ 54 □ 55 56 57 □ 58 L □ 59 Büchner a kártyáról és a szerelemről Kelvirágpörkölt Hozzávalók: 1 kiló karfiol, 20 deka gomba, 2 nagy fej vöröshagyma, 2 szem paradicsom, 2 darab zöldpaprika, 2 evőkanál olaj, 1 húsleveskocka, só, őrölt bors, pirospaprika. A rózsáira szedett karfiolt bő, sós vízben félig puhára főzzük, majd leszűrjük. Közben az apróra vágott vöröshagymát a forró olajban aranysárgára sütjük, őrölt borssal, pirospaprikával megszórjuk, cs beletesszük a fel- szelctelt.zöldpaprikát meg a paradicsomot. Egy kevés karfiollével felöntjük, a húsleveskockát feloldjuk benne, és fedő alatt addig pároljuk, amíg a hagyma szét nem fő. Ekkor tesszük bele a felszeletelt gombát, meg a félig párolt karfiolt, és még öt percig forraljuk. Karfiolos kosárkák Hozzávalók: 1 közepes fej (60 deka) karfiol, 30 deka párizsi, 5 deka vaj, olaj, 1 kiskanál liszt, só, 2 evőkanál mustár. I csokor finomra vágott petrezselyem. ( A rózsáira szedett karfiolt bő, sós vízben puhára főzzük és leszűrjük. Félujjnyi vastagra szeleteljük a párizsit, és a bőrét rajta hagyva, egy kevés forró olajban megsütjük. így kis kosárkákat kapunk, ^melyeket megrakunk karfiolrózsákkal. A visszamaradt olajban világosra pirítjuk a lisztet, felengedjük annyi karfiolfőző vízzel, hogy mártás sűrűségű legyen, és mustárral, sóval meg az apróra vágott petrezselyem felével ízesítjük, és három-négy percig forraljuk. Tálba öntjük, beletesszük a karfiollal töltött kosárkákat, megöntözzük olvasztott vajjal, és meghintjük a maradék petrezselyemmel. Kelvirágfelfújt Hozzávalók: 1 darab 60 dekás karfiolfej, 3 szem paradicsom, 7 deka liszt, 7 deka vaj, 3 deci tej, 10 deka sajt, 3 tojás, I deci tejszín, só, reszelt szerecsendió, citromlé, 1 csokor petrezselyem. A bő, sós vízben főtt karfiolt leszűrjük, rózsáira szedjük, és hűlni hagyjuk. Öt deka vajból, öt deka lisztből világos rántást készítünk, állandóan keverve, forró tejjel felengedjük, és lassú tűzön sűrű mártássá főzzük. A tűzről levéve, hozzáöntjük a tejszínnel simára kevert tojások sárgáját, és reszelt sajttal, sóval, Cayenne-borssál, citromlével ízesítjük. Óvatosan közékeverjük a karfiolt, a finomra vágott petrezselymet, és végül a tojásfehérjék keményre vert habját is. Két deka vajjal kikenünk egy őzgerincformát, meghintjük két deka liszttel, és a masszát beleöntve, lefedve, lassú tűzön egy órán át gőzöljük. A formából meleg tálra borítjuk, felszeleteljük, és paradicsomkarikákkal díszítve azonnal tálaljuk. Sertésjava Dubarry módra Hozzávalók: 4 szelet sertéskaraj, 60 deka megtisztított karfiol, 1 evőkanál olaj, 7 deka vaj, 7 deka liszt, 3 deci tej, 2 tojássárgája, 1 deci tejszín (vagy tejföl), 1 evőkanál zsemlemorzsa, só, reszelt szerecsendió. A húst megmossuk, és négy szeletbe vágva kiverjük. Megsózzuk, két deka lisztben megforgatjuk, és a forró olajban szép pirosra sütjük. Közben öt deka lisztből, öt ,deka vajból világos rántást készítünk, forró tejjel, állandóan keverve felengedjük, és sóval, reszelt szerecsendióval fűszerezve, mártás sűrűségűre forraljuk. A tűzről leyéve hozzáadjuk a tejszínnel simára kevert tojássárgát, és belcmorzsoljuk a maradék két deka vajat. Vékonyan kivajazott tepsibe vagy tűzálló tálba négy távolabb álló helyre egy keveset öntünk a mártásból, ráfektetjük a húsokat, tetejükre sós vízben főtt, lecsurgatott karfiolt halmozunk púposán. A maradék mártással bevonjuk, a húst pecsenyelével megöntözzük, és a tetejét reszelt sajttal meg zsemlemorzsával megszórjuk. A forró sütőben szép pirosra sütjük. A múlt században élt német író egyik szellemes aforizmáját idézzük rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Becézett női név. 4. A megfejtés második része (zárt betűk: I, I, N). 13. Magához hívatja. 15. Sejtelem. 16. Kórházi alkalmazott. 17. Őrület egynemű betűi. 18. A betakarítási műveletekre előkészített terület. 19. Fedőneve Dóra volt. 20. Török étel rizsből és marhahúsból. 22. Rövidítés aláírások alatt. 23. Álomba ringat. 25. Olasz filmrendező (Dino). 27. A nagy palóc monogramja. 28... . királya, La- lo operája. 30. Ä századforduló híres népdalköltője (Pista). 32. Üres rév! 33. Nehézkesen ír. 37. Római 1001 -es. 38. Én, olaszul. 39. Rajongva szerető. 40. iSzemélynévmás. 4L E napon. 42. Tréfa. 44. A mélyben. 46. Állóvíz. 47. Ünnepélyesen megnyitó. 49. A sivatag hajója. 51. Iráni város a Karkheh folyó partján. 54. Kis Imre. 55. Rikácsol. 56. Helység Romániában, a Király-kő közelében. 58. Butácska. 59. Kacat. FÜGGŐLEGES: 1. Georg Büchner gondolatának kezdő szavai (zárt betűk: T, A, Z, R). 2. Karotta. 3. Hivatal. 4. Lamartine költeménye. 5. Szolmizációs hang. 6. Elengedhetetlenül szükséges. 7. Templom központi része. 8. Vissza: strázsa. 9. Kőbe farag. 10. Becézett női név. 11. Ülőalkalmatosság. 12. Részben szeret! 14. Kötelékétől megszabadító. 17. Olyan, akár a fehér holló. 20. Háti ponyva. 21. Céltalanul rajzolgató. 24. A szemet szemért elv az ókori görögöknél. 26. Ügyes beszélőkészség. 27. Ebben a pillanatban. 29. Redőtlen. 31. .. . baba,japán film címe. 33. Rádium. 34. Mértékegységrendszer. 35. Cremo- nai hegedükészítő család. 36. Szemmel verés. 41. Az idézet befejezése (zárt betűk: U, Á, Ü). 42. Ruhát tisztítani. 43. Idejétmúlt. 45. Elnyúlik. 46. Lóverseny. 48. A szóban forgó tárgyon. 50. Nyeső. 52. A fodrász „kenyere”. 53. Határozórag. 55. Sporttrófea. 57. Szintén ne. 58. Egymást követő betűk. FARKAS MIKLÓS Beküldendő: vízszintes 1., függőleges 1. és 41. A július 29-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: Á pártoskodás undok mérgű féreg, S az országot belülről marja szét. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Palásthy Géza, Hetényegyhá- za; Fekete Balázs, Kiskunhalas; özv. Pataki Sándorné, Mélykút; Thernesz Tiborné, Baja; Takács Mihály, Kecel; Braun Jánosné, Kiskunhalas; Vidéki Mátyás, Kunadacs; Dobos Lenke, Kecskemét; Filus Józsefné, Kiskőrös; Aczél Fcrencné, Orgovány; Kocsisné Csekő Rózsa, Szabadszállás. JOGI TANÁCSOK ■ ' ' 7' Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről Ezek a jogintézmények, a népszavazás és a népi kezdeményezés is állomásai annak a jogalkotásnak, amely a jogállamiság eszméjét, az állampolgárnak a hatalom gyakorlásában való részvételét tűzi ki céljául. Mivel a mi joggyakorlatunkban ezek a fogalmak meglehetősen ismeretlenek, először az alapfogalmakat kell tisztáznunk. A népszavazás a törvényhozó hatalom (központi és helyi) külső ellenőrzését, alkotmányos korlátozását jelenti, míg a népi kezdeményezés az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó konkrét, javasolt döntések meghozatalára irányuló indítvány. Abban különbözik a népszavazástól, hogy az állampolgárok közössége nem az Országgyűlés, illetőleg a tanácsok helyett dönt, vagy befolyásolja e szerveket döntésükben, hanem egy adott döntés elhatározását kezdeményezi. A népi kezdeményezés „jogi ereje” kizárólag a felvett téma napirendre tűzésében és érdemi tárgyalásában nyilvánul meg. Ha a döntés módjára is tartalmaz indítványt, ez már az eljáró szervet nem köti. A népszavazás lehel országos és helyi. Országos népszavazás az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítésére, valamint a törvényhozás elhatározására, a törvény elveinek meghatározására, továbbá a nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntésére rendelhető el. A törvény szűk körben korlátozza a népszavazásra bocsátható törvények, illetőleg állami döntések körét. Ennek megfelelően nem lehetnek népszavazás tárgyai a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló, továbbá a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények, valamint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben való döntések, azaz a kinevezések. A nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek vállalása, illetőleg a lejárt nemzetközi szerződések meghosszabbítása tekintetében a jogi ■ tilalom nem érvényesül. A már megkötött és törvényi formában kihirdetett nemzetközi szerződések népszavazás alá bocsátása esetleg az ország nemzetközi tekintélyét és megbízhatóságát veszélyeztetné a törvény indoklása szerint. A népszavazást kezdeményezheti a kormányzati szférában az Elnöki Tanács elnöke; legalább ötven országgyűlési képviselő; vagy legalább ötvenezer állampolgár. Az országos népszavazást az Ország- gyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül. Az országos népszavazás elrendeléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha legalább százezer állampolgár kezdeményezi a népszavazást, az Országgyűlés köteles azt elrendelni, illetőleg kitűzni. A helyi népszavazás ugyanazokban a döntésekben rendelhető el, mint az országos népszavazás. Eszerint a tanácsrendeletek megerősítése, valamint a tanácsok hatáskörébe tartozó egyéb kérdések tárgyában. Ezenkívül vélemény- nyilvánító népszavazás rendelhető el a település életét, fejlődését befolyásoló olyan kérdésekben, amelyek a felsőbb tanács vagy más állami szervek döntési hatáskörébe tartoznak. A népszavazás kezdeményezését a tanács elnökénél kell benyújtani. Kötelező a helyi népszavazás akkor, ha azt az adott tanács illetékességi területén élő állampolgárok legalább három százaléka kezdeményezi. Az előzőekben már szóltunk arról, hogy mi a különbség a népszavazás és a népi kezdeményezés között. Ennek is van országos és helyi változata. Az Országgyűléshez akkor lehet benyújtani a népi kezdeményezést, ha azt legalább tízezer állampolgár akarja; a másik ide vonatkozó adat: az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását, ha azt legalább ötvenezer állampolgár kéri. Érdemes megemlítenünk, hogy a törvény zárórendelkezésében a büntető törvénykönyv kiegészülésére hívja fel a figyelmet, nevezetesen a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményekre. Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a tanácsok tagjainak választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és népi kezdeményezés során jogosultság nélkül $7» váz, Jogosulatlanul, akpr» hamis adatokat tüntet fel, arra jogosultat jp^á|asz4ásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, megsérti a választás, népszavazás titkosságát, meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. Dr. Kertész Éva CSAK PÁRTOSAN! Átérezve a koronás, a Kossuth-címeres és a népköztársaság-címeres Magyarország valamennyi súlyos ideológiai, erkölcsi és gazdasági nehézségét, szerény lehetőségemhez képest igyekszem könnyíteni dolgozó népünk helyzetén. Pártot alapítok, amelynek neve: Pártos Párt. Minden magyar állampolgár csatlakozhat a hívó szóhoz, ha elfogadja az alábbi programot: 1. Minden megyeszékhelyen számvevőszéket állítunk fel. A gyóntatószékben lévő tükörrel szemben a volt, a jelenlegi és a leendő vezetőink bevallhatják bűneiket, és feloldozást nyerhetnek a láthatatlan kötelékek alól, ha háromszor elismétlik: „Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem!” 2. A létminimum alatt élők részére választást írunk ki: szabadon választhatnak a napi egy liter tej vagy egy kiló kenyér között. 3. Szabad párt- és vallásgyakorlatot hirdetünk. A gyakorlatot legalább 48 órával korábban be kell jelenteni, és engedélyeztetni kell a rendőrségen. 4. A Budapest, Alternatív utca 1—X—2. sz. házban Fúró Káz- mér környezetkímélő robbantőmester segítségével visszafordítható- an felépítjük a bős—nagymarosi vízlépcső mását, hogy a fővárosiaknak ne kelljen messzire menniük tüntetni. 5. A hálapénz valamennyi magyar dolgozót megilleti. A rákos államkassza gyógyítását mi, az adónkkal együtt végezzük, tehát mindnyájan orvosok vagyunk. Cserébe nem kérjük, de elvárjuk a megfelelő hálapénzt, azaz fizetést. 6. Az autópályák korszerűsítésének finanszírozására bevezetjük a járdahasználati díjat. Lábanként és naponként 20 forint, négykézláb — 30 forint, a kézen járók felmentést kapnak. 7. Új vámszabályokat dolgozunk ki, s ezt egy héttel bevezetése előtt kihirdetjük, hogy minden rászoruló lóhalálában elérhesse Bécset. Akinek ennél is sürgősebb, zöld utat nyitunk Jugoszlávián és Csehszlovákián keresztül. 8. A kormányzati szervek részére közadakozásból Bécsben jugoszláv hűtőszekrényeket vásárolunk az árak befagyasztására. 9. Népünk bölcsességére hivatkozva („Ha ütnek, szaladj el, ha adnak, fogadd el!”), nem kérünk több kölcsönt Nyugattól. 10. Az áremelők részére bajnokságot rendezünk. Csak az vehet részt, aki doppingot és kamatlábat fogyaszt, nem suba alatt emel, illetve mindent megmagyaráz. A bajnokság végén az első díj: egy millió biliforint vagy egy kiló húsos csont. 11. A klasszikus kulturális hagyományokhoz ragaszkodunk (krimi, horror, szcxfilm, aluljáró-irodalom, giccs, lakodalmas csipkés kombiné, Kurucz Szivi kéjnő, mint a szórakoztatóipar illusztris képviselője stb.). 12. A Pártos Pártba a belépés díjtalan, kilépéskor az utólag felemelt és kiszámított kamatos kamatot kell megfizetni. (S. A. V.)
