Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: túlnyomóan borult idő várható, legföljebb kicsit szakadhat föl a felhő. Ismétlődő cső és helyenként zivatar is várható. Tovább erősödik, többfelé viharos lesz az északi szél. Folytatódik a szokatlanul hűvös idő. Napközben 13—18 fokig emelkedik a hőmérséklet. (MTI) ____________________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 204. szám Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 30., szerda BODZÁK TIBOP Megtaláltuk Petőfit! 5. oldal Az expedíció MEG A MORVai „A negyvenkét esztendős Morvái Ferenc bizonyára sokáig megőrzi emlékezetében azt a percet, amikor visszatérve Barguzinba, szembesült a megmásíthatatlan ténnyel: előtte fekszenek Petőfi csontjai. Bevallotta: abban a pillanatban győztesnek érezte ma­gát”—írja lapunk munkatársa cikksorozatának utolsó előtti részében a mecénásról. Nyers Rezső és Grósz Károly fogadta Tom Lantost Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden, a Központi Bizottság székházában fogadta Tom Lantos amerikai képviselőt. Véleményt cseréltek a magyar—amerikai kapcsolatok fejleszté­sének (ehetőségeiről. A találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. (MTI) NYERS- ÉS POZSGAY- ^ FELSZÓLALÁS VÁRHATÓ Hiteles embereket a párt vezetőségébe! Országos tanácskozásra készülnek a reformkörök Az MSZMP reformkörei egy­séges pártot akarnak, amely megszabadul a korábbi terhes örökségétől, s programjával, működési elveivel a radikális re­formokat szolgálja. Csak így van esélye annak, hogy a párt fe­lelősen állhasson a nemzet elé, s egy demokratikus választáson a magyar nép bizalmát kérje. E gondolatok jegyében ajánlot­ta a hazai és a nemzetközi sajtó figyelmébe az MSZMP reform­köreinek szeptember 2-án, szombaton és 3-án, vasárnap tartandó országos konferenciá­ját Varga József, a tanácskozás sajtóirodájának vezetője. A hét végi rendezvény hely­színén — az MSZMP budapesti bizottságának politikai, propa­ganda- es művelődési központ­jában — tartott sajtókonferen­cián Varga József emlékezte­tett: a reformgondolatok és azok képviselői mindig jelen voltak az MSZMP-ben, de a sztálini tipusú pártstruktúrá­ban — meg annak szelídített, kádári változatában is — nem kerülhettek felszínre. Ha mégis, akkor a revizionizmus, a párt- szerűtlenség címkéjével illették e törekvéseket, vagy éppen ke­mény retorziót, megtorlást vál­tottak ki. A reformgondolko­dás az elmúlt évtizedben ta­pasztalható megannyi negatív jelenség hatására egyre inkább felerősödött. A párttagság mind kevésbé tűrte, hogy egy szűk uralkodó elit döntsön minden kérdésben. Olyan belső nyomás alakult ki, amely tavaly májusban robbanásszerűen so­dorta el a tehetetlen, konzerva­tív pártvezetés jelentős részét. Véleménye szerint az utóbbi időben sokan átvették a re- fornjretorikát, a gyakorlatban (Folytatás a 2. oldalon) ENEK AZ ESŐBEN — EGY EVVEL ELŐBB KÉSZÜLT EL hnrehegy iskolája A megyei tanács elnöke vágta el a szalagot Szemerkélő esőben ünnepeltek tegnap délután az imrehegyiek. Új iskolát avattak! Ott volt a falu apraja-nagyja. Nagy esemény volt ez a település életében, hiszen mind ez ideig csak szomorúan nyilatkozhattak, ha az iskoláról kérdezték őket. Az 1952-ben keceli és kiskunhalasi szétszórt ta­nyákból létesült Imrehegy iskoláskorú gyerekei több kilométert gyalogoltak reggelente, hogy isme­reteket szerezhessenek tanítóktól, tanároktól. A 980 lelket számláló, ma már dinamikusan fejlő­dő kis faluban ugyanis eddig nem volt iskola. Saját erőből nem tudták vállalni az intézmény beruházá­sának költségeit. 1981-ben, amikor elkészült a klubkönyvtár, már gondoltak kettős hasznosításra — oktatás, közművelődés —, de a körülmények másképp alakultak és meghiúsult a terv. Az imre- hegyi kisdiákok Kecelre és Kiskunhalasra buszoz- tak, gyalogoltak a tudásért. Sokat küzdött a település az önállóságáért, míg­nem 1984-ben visszakapták az önálló iskolaigaz­gatóságot és létrehozták az általános művelődési központot. És ismét napirendre kerülhetett az is­kola létesítésének óhaja. Természetesen távlatok­ban gondolkodtak. Egyelőre csak az alsó tagoza­tosoknak készült oktatási intézmény, de a későbbi­ekben bővíthető lesz az épület, ha majd visszake­rülnek Imrehegyre a felsősök. A Bács-Kiskun Megyei Tanács tervosztálya tá­mogatta a helyiek kezdeményezését. Kivitelezőre a Kiskőrösi Áfész Építőipari és Szolgáltató Szak­csoportjának kollektívájában találtak. A vállalko­zók példamutatóan dolgoztak, hiszen az eredeti határidő 1990 ősze volt, s egy esztendővel előbb adták át a teljesen kész épületet. A 462 négyzetmé­teres intézményben négy tantermet alakítottak ki, ahol a jövő héttől kezdődően tanulhatnak az alsó tagozatos nebulók, egyelőre összevont osztályok­ban. A modern, minden igényt kielégítő általános iskolát mintegy 13 millió forintból építették fel. Három évvel ezelőtt a község lakossága iskola- építésre ajánlotta fel a településfejlesztési hozzájá­rulást, és jelentős társadalmi munkát is végeztek. Tegnap délután ünnepeltek az imrehegyiek. El­sőként Takács Jánosné, a községi tanács elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd Gaborják József, a megyei tanács elnöke beszélt az új iskola jelentősé­géről. Az esőben jó volt hallgatni az imrehegyi óvodások és iskolások énekét, műsorát. A nyugdí­jas asszonyok kórusa népdalcsokrot adott elő. Az ünnepélyes kulcsátadás és a szalagvágás után vala­mennyien megtekintették a szép iskolát. Azok a gyerekek is, akik hétfőtől már táskával a kezükben lépnek be a főkapun. B. T. A thaiföldi trónörökös a megyében Tegnap királyi vendéget fogadott a kecskeméti vadászrepülő-alakulat: a laktanyába érkezett a Straub F. Brúnó államfő meghívására hazánk­ban tartózkodó Malia Vadzsiralong- korn herceg, a Thaiföldi Királyság trónörököse. A királyi herceget elkí­sérte Schmidt István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg repülőfőnöke, valamint a királyi herceg kísérete. Az alakulatnál Sági János alezredes, pa­rancsnokhelyettes és Törőcsik Béla alezredes, politikai helyettes köszön­tötte Őfelségét, aki egyébként kép­zett repülő, altábornagy. A vadászrepülő-ezred feladatai­ról, harcászati és a technikai, vala­mint személyi helyzetéről Schmidt István tájékoztatta a trónörököst. Maha Vadzsiralongkorn és a kísére­tében lévő személyiségek megtekin-* tették a csapatmúzeumot, majd részt vettek egy repülőgép-technikai be­mutatón, ahol Kovács János mérnök őrnagy angol nyelven tájékoztatta az elfogó vadászrepülőgép technikai paramétereiről, illetve fegyverzetéről a magas rangú vendéget. A királyi herceg ezután megtekintette Fajth Tibor százados MÍG—21-es vadász­gépének műrepülő-bemutatóját. A trónörökös és kísérete ezt köve­tően Bugacpusztára látogatott, ahol Gaborják József, a megyei tanács el­nöke és Laczkó Gyula, a Kiskunfél­egyházi Lenin Tsz elnöke köszöntöt­te a vendégeket. A távoli ország dele­gációja, ebéd után, lovasbemutatót tekintett meg, majd visszautazott Budapestre, ahol Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke vacsorát adott a Thaiföldi Királyság trónörököse tiszteletére. ^ q • Őfelsége, a királyi herceg közelebbről is megismerkedett a VIIG elfogó vadásszal.-21-cs • A T haiföldi Királyság trónörökösét Bugacon, a csárda előtt, Gaborják József, a megyei tanács elnöke köszöntötte. ELSŐ KÉZBŐL SOL TV A DK ER TEN NYOLCÁN MEGHALTAK Tragikus végű kirándulás Súlyos tömegközlekedési baleset történt a Vas megyei Győrvár térségében hétfőn, 20 óra 45 perckor. Molnár Lajos 34 éves gépkocsivezető, nagykanizsai lakos a Zala Volán autóbuszával az úttest jobb oldalán az árokba hajtott, majd az több fát kidöntve, felborult. Az autóbuszon Csehszlovákiá­ból hazafelé tartottak az lukéi Rákóczi Tsz dolgozói; közülük nyolc személy a helyszínen meghalt, egy utas életveszélyes, bét súlyos, 17 pedig könny ű sérülést szenvedett. A sérülteket a zalaegerszegi, a szombathelyi és a körmendi kórházban ápolják. A baleset körülményeinek tisztázására a rendőrség vizsgá­latot indított. (M I I) Gaborják József a kerék­asztalnál Ez év júniusa óta a soltvadkerti tanácsnál minden hónapban kerek- asztal-fórumot rendeznek a helyi pártok, a népfront, az egyházak, a különböző egyesületek képviselői­nek részvételével. E rendszeres ta­lálkozást a lakosság érdekeinek fel­tárása, védelme, a gondok megis­merése, megoldásuk keresése, az ér­tékek felszínre hozása, hasznosítása hívta életre. A korábbi ilyen össze­jöveteleken hangot adlak annak az igényüknek, hogy szeretnék, ha a megye vezetői első kézből hallaná­nak gondjaikról. A meghívást e hét elején a megyei tanács elnöke, Gaborják József el­fogadta. Rövid bemutatkozása után az írásban megkapott több mint egy tucatnyi kérdést sorra vet­te. Mi foglalkoztatja e település la­kóit? Például az: mit kíván tenni a megyei tanács azért, hogy a közsé­gekben is javuljon az ellátás; ho­gyan lehet a kereskedelemben ta­pasztalt visszásságoknak elejét ven­ni? Mit Jesz a megye vezetése a köz­ségek felzárkóztatása, a lakosság megtartásának érdekében? Továb­bá érdekli őket a kultúra, az egész­ségügy is. El tudják-e látni e felada­tokat? Kérdezték azt is, hogy a tér­ségben több olyan beruházás lapké­szítése húzódik (gázfejlesztés, elke­rülő utak), amelyek tárcakoordiná­ciót igényelnek, s mit tesz ezek meg­valósulásáért a tanács; vagy azért, hogy a Vadkerti-tó kiemelt üdülő­hely legyen? Mi az igazság a föld­törvényről szóló kósza hírekből? Szóba került a pótkocsiadó is. Tud- ni szeretnék Soltvadkerten, hogy a költségvetésből hogyan részesedik a város és a falu? Megkérdezték, milyen eszközzel tudják védeni az importborral és -szőlővel szemben a hazai termesztést; van-e lehetőség seprőborkészítésre vagy garancia arra, hogy a magántelepítésű erdők valóban magántulajdonban marad­nak? Aggodalmukat fejezték ki a résztvevők a szocialista országok kapcsolataiban tapasztalható visz- szásságok miatt. Gaborják József egyebek között elmondta, hogy a helyi tanácsok fokozott aktivitására, szervezési, kapcsolatteremtési készségének ki- fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy a felülről várt „gondoskodás” megszűnésével önkormányzati fel­(Folytatás a 2. oldalon) BECSLÉS, BETAKARÍTÁS ELŐTT Rekordközeli termés napraforgóból, jól fizet a kukorica is Jó termés ígérkezik a legfontosabb kapásnövényből, a kukoricá­ból. A gazdaságok teljes körére kiterjesztett legutóbbi termésbecslés szerint az országban 6,35 tonnás hektáronkénti kukoricaterméssel számolnak, így a hozam mindössze néhány kilogrammal marad el a tervezettől. A napok óta tartó esőnek és a kánikulát felváltó hűvö­sebb időnek köszönhetően még javulhat is a termés, mivel a már érés­nek indult korai kukoricafajtáknál a szemek gyarapodása, a késői vetésűeknél pedig a csövek fejlődése lehet erőteljesebb. Mezei János, a MÉM mezőgazdasági főosztályának helyettes ve­zetője elmondotta: rekordmennyiségű kukoricával eleve nem szá­molnak, hiszen az 1 millió 860 ezer hektáros vetésterület 50 ezer hek­tárral kisebb az előző évinél. Az augusztusi két és fél, háromhetes ká­nikula „vitte el” a különben rekorddal kecsegtető termés egy részét, viszont a jelenlegi időjárás a terület csaknem kétharmadán még javít­hat a helyzeten. Nem nagyon segít viszont ott, ahol megégett a kuko­rica; szerencsére csupán néhány tábláról van szó a Kisalföldön és Csongrád megyében. Ezeken a részeken valószínűleg silónak taka­rítják be a növényt. Az ilyen kényszerű megoldás azonban az idén nem lesz olyan általános, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Az üzemekben megkezdődött a silókukorica betakarítása, az ilyen célra vetett növényt az idén 280 ezer hektárról hordják be a gaz­daságok. Az egyik legfontosabb tömegtakarmány szintén jó, hektá­ronként 33-34 tonnás átlagot ad. Ez idő szerint biztató a napraforgó helyzete. A növényt a tavalyi­val csaknem azonos területről, 356 ezer hektárról takarítják be a gaz­daságok. A napraforgó hektáronként 2,15 tonnás termésátlaggal kecsegtet. A rekordhoz közeli termés ígérete annak köszönhető, hogy a virágzás után száraz, meleg időszak következett, ami a gom­babetegségek kialakulását megakadályozta. A maggal teli tányérok már jól kiteljesedtek. A tartós esőzés viszont káros lenne a növény­nek, amely már sokfelé be is érett. A gazdaságok megkezdték a nap­raforgó lombjának permetezését — az úgynevezett regionozást —, így gyorsítják a nagy tömegű levélzet száradását, megkönnyítve a be­takarítást. A szakemberek szerint régen voltak ilyen gondozottak, tiszták a cukorrépatáblák, köszönhetően annak, hogy a termelőüzemek egy­re nagyobb területet adnak ki részes művelésre. Egy-egy családra, il­letve a kisebb csapatokra általában a növény egyelését és a gyomtala­nítást bízzák. Újabban a vállalkozók fizetségének egy részét a répa cukortartalmától függően adják, így a korábbinál érdekeltebbé te­szik őket. A cukorrépa idén 120 ezer hektáron terem, ez a terület 11 százalék­kal nagyobb a tavalyinál. A legutóbbi becslés 40,6 tonnás hektáron­kénti átlagtermést ígér, s az esőzés javíthat a terméskilátásokon.

Next

/
Thumbnails
Contents