Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-28 / 202. szám

1989. augusztus 28. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ APEH SZERINT: A tervezettnél kedvezőbben alakult a vállalatok jövedelmezősége A hazai vállalkozások, válla­latok, szövetkezetek az első fél évben a múlt évinél lényegesen gyorsabban növelték árbevéte­lüket, és a vártnál kedvezőbben alakult jövedelmezőségük. Ez állapítható meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elemzéséből, melyet a mérlegbe­számolók összesítése alapján készített. Sütő Dezső, az APEH elnöke elmondta: az első fél évben, bár stagnált a termelés, a vállalko­zások árbevétele gyorsan, a múlt esztendő hasonló idősza­kához képest mintegy 20 száza­lékkal növekedett. Ebben ked­vező és kedvezőtlen hatások egyaránt közrejátszottak. Az értékesítés bővítését részben a dollárelszámolásé export növe­lésével érték el; a vállalkozások konvertibilis elszámolású kivi­tele 36 százalékkal emelkedett. Ez mindenképpen jótékonyan hat az ország külső pénzügyi egyensúlyának alakulására. Kedvezőtlen viszont, hogy a ru­belexport terven felül bővült, a mérséklésre irányuló központi szándékok ellenére. A gyors ár­bevétel-növekedést elősegítette az is, hogy a termelői árak a szá­mítottnál nagyobb mértékben emelkedtek, s igy a vállalatok je­lentős inflációs árnyereségre tet­tek szert. Az APEH szerint a vállalatok pénzügyi helyzete lényegesen kedvezőbben alakult az első hat hónapban, mint ahogy azt a gazdálkodók önmagukról állí­tották. Nyereségük mintegy 40 százalékkal emelkedett, s külö­nösen gyorsan nőtt a jövedelme­zőség az anyagi ágazatokban. (Ez azért is figyelemre méltó, mert a múlt esztendőben — mint ismeretes — a bankok, a pénzintézetek igen gyorsan nö­velték nyereségüket, s ezt nagy­mértékben kifogásolták a válla­lati vezetők.) Bizonyos kedvező tendenciák a költséggazdálko­dásban is felfedezhetők. A vál­lalati költségek összességében lassabban 15 százalékkal— növekedtek, mint az árbevétel, ami jelzi, hogy erősödött költ­ségérzékenységük. Egyaránt ja­vult a helyzet az anyagköltségek és a fel nem osztott költségek te­rén. Ugyanakkor a bérkiáram­lás igen erőteljes volt, valóságos bérverseny alakult ki. Ezzel pár­huzamosan viszont a teljesítmé­nyek nem növekedtek arányo­san. A vállalkozások mérleg sze­rinti nyeresége az első hat hó­napban 129,6 milliárd forint volt, 40,1 százalékkal több, mint a tavalyi első fél évben. Veszteségük 11,1 százalékkal csökkent, s így csupán 10,8 mil­liárd forint volt. A keletkezett veszteségeket és nyereségeket együtt számítva a vállalkozások jövedelmezősége 47,8 százalék­kal javult az előző esztendőhöz képest. Ágazatonként eltérően ala­kult a jövedelmezőség. Az ipar­ban a nyereségek és a vesztesé­gek együttes összege 55,3 milli­árd forint volt, 97,6 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipar­ban viszont csak 17 százalékkal, a közlekedés és hírközlés terén 28 százalékkal, a belkereskede­lemben 27 százalékkal, a külke­reskedelemben 35 százalékkal javult a jövedelmezőség. A vál­lalatok között tovább erősödött a differenciálódás, amit az ösz- szesített adatok csak részben tükröznek. így érthető, hogy a gazdálkodók egy részének hely­zete romlott, növekedtek fizeté­si gondjai. Ám ez nem ellentétes a népgazdasági érdekkel. Ha a gazdaságosan exportálók, ru­galmasan vállalkozók jelentő­sen növelni tudják'jövedelmező- ségüket, másoknál viszont fize­tési nehézségek keletkezhetnek, ez a struktúraátalakítás felgyor­sítására, a versenyképességjaví- tására ösztönöz. Kedvező, hogy lényegesen csökkent a vállalati nyereségek támogatástártalma, ami jelzi, hogy előrehaladt a kormány tá­mogatásleépítési programja, bár a szubvenciók csökkentese még mindig nem érte el a terve­zettet. (MTI) Hazánk is tagja lesz az Europa Nostra mozgalomnak Két fontos állásfoglalás született a város- és községvédő egyesületek országos konferenciájának szombati záróülésén, Pécsett. Az Európához való tartozásunk szimbolikus kifejezéseként hazánk is csatlako­zik az Europa Nostra (A mi Európánk) mozgalomhoz. A huszonhárom országot magába foglaló tömörülés a közös építészeti örökségünk megóvására vállalko­zott. A kelet-európai országok közül elsőként a magyar város- és községvédő egyesületek szövetségét hívták meg a mozgalomba. A pécsi találkozó résztvevői egyhangúlag úgy határoztak, hogy a következő Europa Nostra közgyűlésén felvé­telünket kérjük a szervezetbe. Állást foglalt a konferencia a bős nagymarosi beruházás kérdésében is. Nagy szavazattöbbséggel úgy határoztak, hogy a kormányfőnek küldött levélben kérik: a gazdasági erő és a társadalmi hangulat további megosztásának elkerülése érde­kében minél előbb szülessék döntés a beruházás ügyében, s a döntés egyértelmű, határozott „nem” legyen. A záróülésen számoltak be a vezetők a konferencia kilenc szekciójának munká­járól és ajánlásokat tettek. A pusztuló falvak megmentése érdekében falualapít­vány létrehozását javasolják. Szükségesnek látják falusi főépítészek és főkertészek munkába állítását; akár több település együtt alkalmazhatna ilyen szakembereket, akik a helyi értékek megóvásán őrködnének, azok fejlesztéséért dolgoznának. Kezdeményezték a tanácskozáson a régi temetők megmentését, például úgy, hogy azokat kegyeleti parkká alakítják át. Országszerte időszerű feladattá vált a városok és a történelmi községek eredeti címereinek, zászlainak visszaállítása. A gond nem is a régi városokban adódik, hiszen a legtöbb helyen fel lehet újítani az évszázadokon át használt patinás jelvényeket, hanem az utóbbi években, évtizedekben keletkezett városok esetében. A szakemberek azt ajánlják, hogy kutassák fel a hajdani községpecséteket és az eredeti — általában igen kifejező — pecsétképből kiindulva alkossák meg az új városcímert. Végül úgy határozott a konferencia, hogy elfogadják a gödöllői városvédők meghívását, és az 1990. évi találkozót a Budapest közelében fekvő, 30 ezer lakosú kisvárosban rendezik meg. (MTI) MA KEZDŐDNEK Magyarország és az IMF tárgyalásai Újabb tárgyalások kezdődnek Magyarország és az IMF között ma, Budapes­ten. A Nemzetközi Valuta Alap képviselői és a magyar kormány azt a megbeszé­lést folytatják, amelyet közös megegyezéssel júniusban hagytak abba. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársának elmondották, hogy a mostani tárgyalásokon már nem az 1988. május 16-án megkötött megállapodás meghosszabbítása a téma, hanem egy új szerződés kialakítása. Mint ismeretes, a korábbi készenléti hitelmegállapodás alapján Magyarország 350 millió dollárt vehetett fel az IMF-től, öl részletben. Ebből az összegből négy részletet igénybe vettünk, ám az ötödik részlet lehívását az IMF nem tette lehetővé, mivel a magyar fizetési mérlegben s az állami költségvetésben a megállapodásban foglaltaknál jóval nagyobb hiány alakult ki. Az első fél évben kezdett tárgyalásokon az IMF szakértői megfelelőnek tartották a kormány által kidolgozott programot a költ­ségvetési hiány csökkentésére, de javasolták, hogy a Magyar Nemzeti Bank erőtel­jesen szűkítse a hitelkibocsátást. Ez utóbbi témában nem jött létre egyetértés a magyar kormány és az IMF képviselői között. így abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásokat az év második felében folytatják. Erre kerül sor hétfőn. A megbeszéléseken az új hitelmegállapodás mellett egy második téma is napi­rendre kerül. A nemzetközi szervezet valamennyi IMF-tagországnál minden év­ben megvizsgálja, hogy az érintett kormány eleget tesz-e az alapokmányban vállalt kötelezettségének. Az IMF alapokmánya előírja, hogy a tagországok a gazdasági lehetőségeik figyelembevételével fokozatosan liberalizálják a kereskedelmet, a valutagazdálkodást. A ma kezdődő megbeszéléseken e téren jelentős eredmények­ről számolhatnak be a magyar tárgyaló felek, hiszen az elmúlt egy esztendő során jelentős mértékben előrehaladt Magyarországon az ár-, a bér-, az import-, a devizagazdálkodás liberalizálása. Ennél lényegesen bonyolultabb ügy az új hitelmegállapodás kialakítása. Az MNB szakemberei hosszú tárgyalásokra számítanak, mivel egyes kérdésekben még mindig számottevő a nézeteltérés a magyar kormány és az IMF szakértői között. Mindkét fél érdeke, hogy a megállapodások eredménnyel záruljanak. Az IMF többször jelezte: támogatja a magyarországi reformokat. A magyar kormány számára pedig létkérdés, hogy új hitelszerződést kössön, a külföldi hitelezők ugyanis ennek figyelembevételével hajlandók kölcsönöket folyósítani Magyaror­szágnak. Az MNB szerint az lenne a legkedvezőbb, ha a szerződést három évre kötnék meg a partnerek. Egy ilyen megállapodás nagyban hozzájárulna a készülő új hároméves munkaprogram külföldi finanszírozásának megalapozásához. (MTI) r Élelmiszer-ipari csúcstechnológia Az osztrák—NSZK PKL cég az élelmiszeriparban csúcstechnológiának számító új ivólétöltö és -csomagoló gépsorát helyezték, üzembe a Debreceni Tartósitóipari Kombinát hatvani konzervgyárában. A gyártósor bővítésével a töltő és a csomagolósoron kilencfajta tartósítószer-mentes ivólevet készíte­nek. (MTI-fotó) NYERS REZSŐ: AZ MSZMP CSAK ÖNMAGÁTÓL SZENVEDHET VERESÉGET Kongresszusiküldött-választás Kecskeméten Országszerte, így megyénkben is, vége felé tart a kül­döttek megválasztása az MSZMP október 6-án kezdődő kongresszusára. Kecskeméten pénteken, az MSZMP székházában zajlott le a küldöttválasztás, a korábban megszokott.gyakorlattól merőben eltérően. Újszerű volt a szavazás módja. A kongresszusi küldöt­teket ugyanis az alapszervezetek által delegált, úgyneve­zett „elektorok" választották meg. A kecskeméti kom­munisták összesen 185 személyt bíztak meg ezzel a fel­adattal. Újszerű volt a jelölés módja is, hiszen mint ismeretes jelöltet állíthatott bármely alapszervezet, bármely platform, sőt önjelölésre is mód nyílt, ha a vállalkozó legalább húsz támogató aláírást összegyűjtött. A kecske­méti MSZMP-tagok kongresszusi képviseletére végül is tizenhatan vállalták a jelöltséget s a megméretést. Elké­szített programjukkal egyénileg vagy csoportosan bemu­tatkoztak több munkahelyi alapszervezetnél. Természe­tesen a végső szót kimondó elektorok előtt is elmondták programbeszédüket. A pénteki választáson az alapszervezetek 185 küldötté­ből 128-as vettek részt. Az ügyrend vitája során úgy döntöttek, hogy a 16 jelölt közül titkos szavazással vá­lasztják ki a 9 küldöttel. Ez meg is történt. A közvetítő küldöttek munkája azonban ezzel nem ért véget. Az MSZMP kongresszusa elé kerülő témák a szervezeti szabályzat és a program —- előzetes, a tagság körében zajló vitáját figyelemmel kell kísérniük. A tapasztalato­kat szeptember 29-én egy újabb ülésen összegzik. Ezen a tanácskozáson részt vesznek a most megválasztott kül­döttek is, akik a platform szerinti csoportülések vitájáról számolnak be. Ennek a közös összejövetelnek, illetve a többfordulós előkészületeknek az a célja, hogy a küldöt­tek a kongresszuson a párttagság lehető legszélesebb véleményének ismeretében vegyenek részt a legmagasabb pártfórum munkájában. A kecskeméti választási nagygyűlésen rövid ideig részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Egye­bek között beszámolt a napilapokból azóta már ismertté vált kerékasztal-tárgyalások eddigi eredményeiről, s a további kilátásokról. Hangsúlyozta, hogy mind az MSZMP tagsága, mind a politikai vezetés tisztában van azzal: a konszolidáció ma elsősorban az MSZMP-n mú­lik. Azon, hogy mcgtalálja-c a maga helyét és azonossá­gát a politikai életben. Ez nem alapulhat a régi ideológi­án, de a régi politikán sem, a pártnak ilyen szempontok­ból is meg kell újulnia. A párt tagjainak azonban figyelmeztetett Nyers Rezső nem szégyenkezni kell a múlt miatt, hanem tanulni belőle. Bizakodóan szólt a megújuló, a sokféleség, sokszínűség alapján is egységre épülő új párt választási esélyeiről. Véleménye szerint az elkövetkező választásokon az MSZMP nyilvánvalóan elveszíti egyeduralkodó szerepét (ami nem is baj), de esélye van arra, hogy meghatározó politikai erő marad­jon. „Az MSZMP nem más párttól, hanem csak önmagá­tól szenvedhet vereséget. Attól, ha rosszul értékeli a múlt­ját, ha egyik része nem tud megegyezni a másik és harma­dik részével, ha túl sokat követel egymástól. A kongresz- szusi küldöttek és választóik segítsék hozzá a pártot ahhoz, hogy ez ne így legyen!” mondotta befejezésül Nyers Rezső. * * * Az MSZM P kongresszusi küldötteként Kecskemét vá­ros halezernyi párttagját az alábbiak képviselik, az elek­torok szavazata alapján (a szavazatok számát zárójelben közöljük): Ramháb Mária tanár, a Katona József Könyvtár igazgatóhelyettese (100), Forczek András, a Kecskeméti Magyar Szovjet Barátság Tsz elnöke (100), dr. Brúszcl László, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese (78), dr. Gráner Gyula, az Agrober igazgatója (68), Kcrcnyi György, az MSZMP megyei bizottságának mun­katársa (66), Alter Róbert, a GAMF osztályvezetője (66), Prikkcl József, az MMG AM Kecskeméti Gyárának osztályvezetője (65), Láng László, az MSZMP Oktatási Igazgatóság tanára (64), Csongovai Tamás, a Kecskeméti Konzervgyár termelési igazgatóhelyettese (62). Kecskemét város környékének kongresszusi küldötte a csütörtökön lezajlott választás alapján: Szirmay Lász­ló, a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezet függetlení­tett pártalapszervezcti titkára. K. K. LÜBBECKE—TISZAKÉCSKE Új testvérvárosi kapcsolat Tiszakécskén, az Arany János Művelődési Központban pénteken, az esti órákban ünnepi tanácsülést tartottak Lübbecke és a Tiszarparti város testvérvárosi okiratának aláírása alkalmából. Az NSZK-beli Musik Corps együttes és a Tisza ’83 zenekar előadásában elhangzott német, illetve magyar himnusz után Gyapjas László társadalmi tanácselnök-helyettes köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Alexander Arnut urat, az NSZK budapesti nagykövetét, Lothar Ibbrüger parlamenti képviselőt, Günter Steinnmeyert, Lübbecke város polgármesterét, Hans Vilhelm Stodollich városigazgatót, Tokai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Varga Sándor országgyűlési képviselőt. — Ez az együttműködés összhangban van hazánk reformpolitikájával is, hiszen nyitottnak kell lenni a világ minden országa felé mondotta egyebek között Gyapjas László, majd így folytatta: Ugyancsak ezt a törekvést erősíti városunkban a hamarosan megvalósuló Európai Népmű­vészetek Faluja, az Euroskanzen, ahol a terv szerint 35 országnak összesen 51 háza épül majd fel, a Tisza partján. Erre épp oly büszkék vagyunk, mint arra, hogy Lübbecke Tiszakécskét választotta angliai és franciaországi testvérvárosai mellé. Ezután az elnökhelyettes Günter Steinnmeyernek átadta Tiszakécske zászlaját, valamint a város egy részletét ábrázoló linómetszetet, Bardócz Lajos, Erdélyből áttelepült grafikusművész alkotását. Lübbecke polgármestere ünnepi beszédében egyebek között hangsúlyoz­ta: e testvérvárosi kapcsolat a béke, a szabadság, az igazság gondolatát szolgálja amellett, hogy az ilyen találkozások szükségesek a nemzetközi barátság érdekében. Ezután Günter Steinnmeyer adta át városuk zászlaját Gyapjas Lászlónak. Varga Sándor országgyűlési képviselő rövid köszöntőjében kiemelte: tudott dolog, hogy változó, nehéz gazdasági helyzetben kívánunk új, de­mokratikus rendszert teremteni, de ahhoz, hogy ezt a korszakot áthidaljuk, hozzásegítenek az egyszerű emberek baráti kapcsolatai is. Ezután az NSZK parlamenti képviselője, majd pedig a nagykövet mondott beszédet. Különösen nagy taps fogadta azt a gondolatsorát, hogy Lübbecke város címerében a két kulcs közül az egyik hárítson el minden veszélyt a városok felől, a másik legyen minden jólétnek a nyitó kulcsa. A kécskei címerben lévő halak pedig váljanak az élő, eleven kapcsolatok szimbólumává. Ezután Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese szólt a testvérvárosi kapcsolatok jelentőségéről, kiemelve, hogy ez az együttműkö­dés megfelel annak a szellemnek, amelyet a helsinki egyezményben megfo­galmaztak, s amelyet mindkét ország aláírt és betart. Az ünnepi tanácsülés végén Tiszakécske és Lübbecke képviselői aláírták a testvérvárosi okiratot, amiben egyebek között ez áll: „A kapcsolatfelvétel célja: rendszeres testvérvárosi és barátsági kapcsolat a két város polgárai, képviselői, egyesületei, csoportjai, családjai, valamint tanulói között, me­lyet a megbízható együttes munka szellemében, a polgárok javára hosszú távon ápolunk. A városi kapcsolatok kiépítése terén fontos részt képvisel a kölcsönös megismerés, a népek közötti jobb megértés, a béke és a szabadság megtartásáért.” * Az NSZK-delegáció — majd félszázan — csütörtökön érkezett Tisza- kécskére, ahol számos szabadidős, kulturális programon, üzem- és gyárlá­togatáson vett részt. Szombaton a megyeszékhely nevezetességeivel ismer­kedtek, tegnap Lajosmizsére látogattak, ma pedig elköszönnek Bács- Kiskuntól, P. S. • Az ünnepi pillanat. (Sándor Lajos felvétele) • • Ot delegátus Kalocsáról és környékéről Kalocsán és térségében a párttagság öt küldöttet választhatott, tekintettel a tagság létszámára. Az alapszervezetek­nek két választási körzetben volt mód­juk jelöltet állítani. Kalocsán és a hoz­zá tartozó kilenc községben összesen 1952 párttagnak és a solti körzet nyolc községében 1018-nak. Az alapszervezetekben a párttagok aláírásukkal tíz közismert személyt jut­tattak a szavazólapra, akik közül egy jelölt a választás kezdete előtt visszalé­pett. Így a következők indultak: Solton Kerti Istvánná, a pártbizottság titkára, Lakatos László, az Uszódi Egyetértés Tsz elnöke, Nagy József, a Solti Kos­suth Tsz műszaki ágazatvezetője, Süve­ges Imre pártbizottsági munkatárs. Kalocsán: Alföldi Albert, a hajósi mű­velődési ház igazgatója, Deák István, a Bátyai Piros Paprika Tsz elnöke,. Kö­rösi András, a Karamell Sütő- és Édes­ipari Vállalat igazgatója, dr. Lakatos Lajos, a KAGE igazgatója, dr. Schön Ferenc, a városi pártbizottság titkára. A két szavazatszedő bizottság hiteles jegyzőkönyve szerint a solti körzet kommunistáinak 76 százaléka adta le voksát és megválasztotta: Lakatos Lászlót 448, Nagy Józsefet 312 szava­zattal küldöttnek. (Kerti Istvánná 291, Süveges Imre 245 szavazatot kapott.) A kalocsai körzethez tartozó pártta­gok 75,5 százaléka szavazott. Dr. Schön Ferenc 1047, dr. Lakatos Lajos 804, Körösi András 663-mal küldött. (Deák Istvánra 569, Alföldi Albertra 582-en adták voksukat.) Az öt küldött Kalocsa és térsége MSZMP-tagságának demokratikus akaratából joggal képviseli a reformel­kötelezett megújulást a párt kongresz- szusán. Olyan személyek vesznek részt a pártot reformáló tanácskozáson, ^kiknek van megalapozott véleményük az MSZM P jövőbeni politikai céljairól. Bcnke Ferenc A MAGYAR NÉPPÁRT NYILATKOZATA A BÁCS-KISKUN MEGYEI HÁROMOLDALÚ POLITIKAI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS AUGUSZTUS 22-EI FORDULÓJÁRÓL A független elnöki nyilatkozatból kiderül, hogy az október 23-ai kö­zös ünnepségek, emlékhely, emlék­mű megvalósításában nem jött létre egyetértés a tárgyaló felek között. A Magyar Néppárt javaslata az volt, hogy ezt a kérdést ne vessük cl véglegesen, hanem térjünk vissza az MSZMP kongresszusa után, meg­várva annak állásfoglalásait. Az új emlékmű felállításával kap­csolatosan felmerült bennünk az a kérdés is, hogy vajon a jövőben két emlékmű lesz-c a városban. Hiszen a kecskeméti városháza sarkán je­lenleg áll egy emléktábla „Munkás­paraszt hatalomért 1956” címmel, 15 név felsorolásával. Nagy Béla, a Magyar Néppárt Országos Nagyválasztmányi tagja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents