Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 25.

FEGYVERSZÜNET DECEMBERIG

Ki lesz vés ül a főigazgató?

Amikor a nyár elején a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola botrányos főigazgató-választásáról szóló híradásaink sorát lezártuk, ígéretet tettünk olvasóinknak, hogy az ügy végkifejletéről szót ejtünk még. Nos, azóta — igaz, egyelőre csak ideiglenesen — rendeződött a helyzet.

Néhány mondat az előzményekről, emlékeztetőül. A tanítóképző főiskola főigazgatói széke dr. Krajcsovszki József nyugdíjba vonulása miatt megüresedett. Ezt megélőzően a Művelődési Minisztérium pályázatot írt ki az állás betöltésére, melyre négy — két belső és két külső — pályázó jelentkezett. Amikorra azonban május 24-én a főiskolai tanács állásfoglalására, vagyis a szavazásra sor került, már csak dr. Dovala Márta, az intézet tanszékvezetője és dr. W. Mikó Magdolna, főigazgató-helyettes közül választhattak a voksolók. Az egyik jelölt végül is többet kapott — egyetlen szavazattal — vetélytársánál, ami azután elindította a hetekig hömpölygő lavinát.

Nyílt, aláírt és névtelen levelek érkeztek a minisztériumba, kül-, döttségek, telefonhívások, tiltakozások igyekeztek befolyásolni a kinevezésről szóló döntést. A két jelölt támogatóinak tábora hasonlóan kitartó, elszánt, s létszámában is közel azonos volt. A maximális esélyegyenlőségről dr. Krajcsovszki József — élve főigazgatói hatáskörével — dr. Dovala Márta főigazgató-helyettesi kinevezésével gondoskodott.

Ezután érkezett a — ha nem is

végső megnyugvást, de legalább fegyverszünetet hozó — minisztériumi döntés. Ennek értelmében a főiskolai tanács decemberig kapott haladékot. Ekkor ugyanis, ha nem tud egyértelműen állást foglalni egyik vagy másik jelölt mellett, akkor a minisztériumot új pályázat kiírására kéri fel. Az átmeneti időszakra dr. Ecsédi András főigazgató-helyettest bízták meg a főigazgatói feladatok ellátásával. Véleményét az ügyről, a kilátásokról ekképp osztotta meg velünk:

— Mindkét jelöltet alkalmasnak ítélte a főigazgatói posztra mind a főiskolai tanács, mind a minisztérium. Magam is így véle- kedek. Mégis úgy hiszem, hogy ha a vélemények decemberi ki- nyilvánításakor nem szerzi meg egyik pályázó sem a főiskolai tanács döntő föbbségének — úgy 80-90 százalékának — a támogatását, akkor szerencsésebb lenne új pályázat meghirdetése.

— Ez utóbbi esetben megpályázná-e ön is a főigazgatói széket, melyet megbízottként már úgyis birtokol?

— Nincsenek ilyen ambícióim. A jövő hónapban elérem a nyugdíj- korhatárt, így, miután rendeződik a főigazgatói kinevezés, élni szeretnék a nyugdíj lehetőségével.

— Főigazgatósága tehát mindenképpen csak átmeneti: egy érnél nem hosszabb időszakra szól. Milyen célokat tűzött e hónapokra a főiskola elé?

— A színvonalnak nem szabad

süllyednie. Ez a legfontosabb. Szeretném továbbá, ha mindkét jelöltnek lehetősége volna a pályázatukban megfogalmazott elképzeléseket a gyakorlatban is megkezdeni, megvalósítani. Az integrált képzésnek — mely e főiskola legfőbb értéke — tovább kell erősödnie csakúgy, mint a belső demokratizálódásnak. Hozzá kell szoknunk, hogy a mienktől eltérő véleményt is tolerálni tudjuk.

— Folytatható-e ebben a légkörben, a tantestület ilyen nagyfokú megosztottsága mellett érdemi, tartalmi munka?

— Úgy vélem, hogy igen. Bár a hangulatot igazán majd csak az első tantestületi értekezleten lehet lemérni, meg vagyok győződve arról, hogy valamennyien a tanítást helyezzük előtérbe az egyéb ügyekkel szemben.

Dr. Krajcsovszki József, a főiskola volt főigazgatója szerint c história magán viselte mindazt, amit társadalmunk is hordoz.

— Meg kell tanulnunk elfogadni ezeket a másságokat — véli —, valamennyit számításba véve kell a továbbiakban vezetni. És még egy tanulsággal szolgált számomra a dolog. Nevezetesen: meggyőződtem arról, hogy belülről kell sokkal több beszélgetésre, véleményütköztetésre, vitára lehetőséget adni, hogy az álláspontok egymásra hatva alakulhassanak.

G. Tóth Tímea

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház ein- lített két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő (T.: 51-222); Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felső- lajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340). Lakitelek: dr. Glied 1. (Lakitelek, egészségház, T.: 42-015), Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaálpár: dr. Pulius T. (Tiszaal- pár, Imre tér 18. (T.: 44-050).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el, (Pokorny u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonosto- ri, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes- nádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza; Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő- Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék).

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, T.; 33).

KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 2375-ös mellék.) Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kclebia, Tompa; dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8.)

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér L, Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakóte- lep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécskc: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

ÜGYELETI

SZOLGÁLATA

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- IIÁZ: folyamatosan működik.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi 1. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Siikösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszcnt- iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bács- bokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I, (Bácsborsód, Dózsa Gy. u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csá- talja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.)

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFA- MI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u.

«r

2.)rTass,Szalkszentniárton, Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság Solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Miske Drágszél, Hajós, Fájsz, Dusnok: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. 13.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgovány: dr. Za- kúpszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72- 075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Cserényi P (Lajosmizse, Vereb u. 2/A T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöp- háza, Izsák: dr. Mészáros 1. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabad- szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 56/A T.: 532-002), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy, Császártöltés: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21-184).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62-115), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Beré- nyi F..(Tiszaalpár, Alkotmány 11. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc. Csólyospálos: dr. Ko- letics J. (Kiskunmajksa, Tanácsköztársaság u.

16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31- 036), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.l 78-045).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros 1. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehér- tó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.:

22-377), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete 1. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Szil- vási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 6.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátétclke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).

KARDOS FERENC ÚJ FILMJE:

Az iskolakerülők

Vad zápor tépi a fák levelét, a rozoga iskolaépületet sem kíméli, veri az ablakot, becsorog rajta. Félnének a gyerekek, ha nem oldaná félelmüket a tanár úr viccelődése. Egy iskolakollégium vidéken, olyan, amelyből szerte az országban sok van. Valamiféle szándék létrehozta, akkor fontosnak tűnt, mára elfelejtődött. Van. Gyerekek élnek itt és nevelőik. A sors idecsöppentett egy furcsa férfit. A foglalkozása tanár és a többiektől az különbözteti meg, hogy folytonosan akar valamit. Játszik a gyerekekkel, kirándulásokra viszi őket, beszélget, focizik velük és mesél. Ez a tanár nem olyan, mint a többi, egészen másképp viselkedik, mint a felnőttek. A gyerekek az érdektelenséget, a szere- tetlenséget ismerték eddig, nemigen tudnak mit kezdeni a törődéssel, simo- gatással.

A film kis hőse sem. Öt Madarász Ákos esztergomi kisfiú játssza. A felnőttekkel azonos szerepet vállalt s partner tudott lenni. El tudja hitetni kiszolgáltatottságát és szeretetéhségét. Igazát keresi egy érzéketlen, hideg világban, amelyben legnagyobb szegénység az igaz emberi kapcsolatok hiánya. Ezzel úgy véli egyetlen eszközzel képes, ha nem is szembeszállni, de ellenszegülni. Azt az utat választja, amit Truffaut hőse a Négyszáz csapásban: kivonul, megtagadja az életteret jelentő iskolát.

A film mégsem szomorú, bár gyerekek világán keresztül tart tükröt felnőtteknek, és ez a kép nem derűvel teli. Azonban életünk nem szűkölködik humorban, és ezt felmutatja. Varázslatosan, mert van hite és ereje szívünket melengetni.

Hosszú hallgatás után (a Mennyei seregek 1983-as bemutatóját követően csak tévéfilmeket rendezett) készítette el ezt a filmet Kardos Ferenc. Ő azok közé a kevesek közé tartozik, akik csak akkor vállalkoznak szólásra, ha készek a mondanivalóval. Ritka erkölcsi hozzáállás ez manapság. De talán ezért is emlékezetesek filmjei: hogy csak kettőt említsek, a Gyermekbetegségeket és az Ékezetet.

Az is ritka képességei közé tartozik, hogy vállalja a gyerekekkel a munkát. Most is majd’ egy évig járta az iskolákat, hogy megfelelő szereplőket találjon. Könnyebb képzett színészeket a kamerák elé állítani, de ebben — mint mondja — több az öröm. Az a harminc-negyven gyerek, akikkek együtt dolgozott, megismerhette nemcsak a filmes munkát, hanem azt az örömöt is, amelyet a hittel végzett tevékenység jelent.

Most is testvérével, Kardos György- gyel közösen írták a forgatókönyvet, a tanár szerepét Eperjes Károly alakjára formálva. Ő nemcsak egy színészegyéniség a sok közül, de valamiféle koresz• Eperjes Károly a tanár szerepében.

szenciát is megtestesít, valami egy- ember-sorsban kifejeződő általánosat. A filmben társai Udvaros Dorottya, Bánsági Ildikó, Székely B. Miklós, a filmekben ritkán látható Csákányi Eszter, az átütő tehetségű Nagy-Kálózy Eszter, Maria Gladkowske és Kisfalus- sy Bálint. Operatőr: Szalai András, a filmzenét pedig Selmeczy György komponálta.

A Budapest Filmstúdió produkcióját először Esztergomban láthatják a nézők. Ebben nem kis szerepe van a főszereplőnek, Madarász Ákosnak. Országos bemutató: szeptember közepén.

(Józsa)

KÖNYVESPOLC

IVÁNFI EDE

WÄGYÄIOISMG

CÍME R E I

Napjainkban, amikor az államcímer kérdése a nemzeti érdeklődés középpontjába került, s új alkotmányunknak is tartalmaznia kell az új nemzeti cimcrt, időszerű az ország- jelvény közvetlen heraldikai előtörlénetének bemutatása.

Ivánfi Endre Magyarország címerei cimű munkája 1869-ben jelent meg, fakszimile kiadását a Maecenas Könyvkiadó vállalta. A szerző piarista tanár volt, a magyar állam- címer sok évszázados történetének első színvonalas feldolgozóját tiszteljük személyében. Könyve 159 szövcgoldalon, fekete-fehér és színes képeken mutatja be címereink és a magyar nemzeti zászló múltját és szól nemzeti jelvényeink időszerűségéről is.

Gyermeknek, felnőttnek egyaránt színes perceket Ígér Rútéti Benő Ország, címer, zászló cimű, a Móra Ferenc Könyvkiadónál megjelent kötete.

Ki nem gondolkodott már el egy-egy ország címerének, zászlójának láttán, hányszor eltűnődtünk egy-egy gcpkocsijelzésen (melyik országé is lehet, honnan érkezett a tulajdonosa)? Százhetvenkét országot kontinensek szerint vesz sorra a szerző: tőmondatokban közli az országra vonatkozó legfontosabb adatokat (földrajzi fekvés, lakóinak száma, területe, fővárosa, államformája, hivatalos nyelve, nemzetiségei, nemzetközi gépkocsijelzése, gazdasági jellemvonásai, helye a

földgömbön), majd az ország zászlajának, illetve címerének színes képét mutatja be.

k. m.

MEGSÁRGULT ÚJSÁGCIKK — HOZZÁSZÓLÁS — NYÍLT LEVÉL

Nem múlik el nap úgy, hogy ne csörögjön a telefon szerkesztőségünkben. Ezúttal többen elmondják véleményüket a sokakat izgalomban tartó Petőfi-ügyről is. Kiskunfélegyházáról kerestek meg előbb telefonon, majd személyesen, hogy felhívják a figyelmünket a Félegyházi Hírlap 1885. június 21-ei számában megjelent hírre. A cikk egyik érdekes megállapítását idézem:

„Most legutóbb pedig a New Yorkban megjelenő Amerikai Nemzetőr azt hozza egy szegedi levelezőtől, miszerint »Petőfi nem Segesvárnál veszett el, hanem kivégezték Kecskeméten«. A levél írója 1848-ik év őszén éppen Kecskeméten volt s az ő lakásánál 4 cseh gránátos volt elhelyezve, kiknek egyike azt kérdezte a levélírótól egyik reggel: »volt-e a kivégeztetésnél?« S akkor elbeszélte, hogy ha nem látta volna, hogy Petőfit éppen most végezték ki, hát azt hinné, hogy Petőfit látja a levélíróban. A kivégzés e szerint Kecskeméten történt »egy dombon«. Éjjel fogták el a költőt egy tanárnál, kinél késő este szállást kért s a tanár maga jelentette föl őt, míg Petőfi aludt. A katona, ki akkor ezt elbeszélte, Reichenauból- valónak mondta magát s tán még ma is él s tudna felvilágosítást adni.”

Nagy István bodajki grafikus hosz- szú levelet küldött szerkesztőségünkbe. Érdemes odafigyelni véleményére:

„(...) Hazánk vezetői nem örültek soha, ha Petőfi Sándor neve — bármilyen összefüggésben — szóba jött. Petőfi egyenlő a szabadsággal. Neves és kevésbé neves íróink gondoskodtak arról, hogy távol tartsák a rendszertől a bajkeverő költőt. (...) Ami a mai politikai helyzetet illeti, ma sem kedvezőbb a helyzet költőnk számára. Bár lassan lerohad nyúzott lelkűnkről e sztálinista, rákosista istenverés. De most a választások, az új parlament, az új alkotmány, az új szabadság előtt kinek kell Petőfi? Éppen ő, és éppen most? (...) Örülni kellene kérem, nem sunyítani. Majd ha az elvtársak rábólintanak? Hét év ide vagy oda, Segesvár vagy Bargu- Jnn? Most hirtelen majdnem mindPetőfi körül

egy. Majd a tudósok utolérik a tényeket. Megvan a csontja lánglelkű poétánknak, tessék örülni! De jó, hogy élhetett még! És áldja meg az Isten azt az akárkilánya bárisnyát, aki ha csak néhány percnyi boldogságot tudott neki nyújtani, akkor is.' Lehet, hogy csak néhány tányér káposztalevest adott a költőnek? (Tányér? Ott?) Ne kérjük számon a tömegsírt, ne a fújó paripákat, meg lándzsát a szívben. Nem jobb az a verzió! Nem irigyeljük tőle szibériai szenvedéseit, ugye? A mai szovjet viszonyokat ismerjük. A Megamorv Petőfi-expedí- ció tagjai nem tudtak megfürödni a szálláshelyen. Nem volt fürdőszoba, se csap, se víz. 1989-ben! Milyen lehetőségei lehettek Petőfinek százharminc évvel ezelőtt? Tüdőbajos volt, fázott, éhezett. Elveszett a háború, nyilván a szabadság is, a haza is. Melyik fanyalgó, kétkedő úr állna ellen ama Annak Ivanovna Kuznyecova bájainak, meleg testének, vagy levesének? Volt szerencsém 1945-ben egy Nyugatra irányított vagonban lele- dzeni. Már Komáromnál megbántam az egészet. Volt ott olyan útitárs, aki a saját tenyeréből itta a saját vizeletét, mert szomjas volt. Az ajtót pedig kívülről zárták be. Álljon meg a

menet! Nem furcsa, hogy ugyanaz a valaki viccelődik az orosz feleséggel, aki Segesvárig hiszi el a tragédiát? (• • •)”

*

A salgótarjáni amatőr Petőfi-kuta- tó, Csank Csaba Fekete Sándor Nép- szabadságban megjelent írására reflektált. Hozzászólását a szóban forgó napilap nem közölte, ezért a cikkíró több fórumra eljuttatta sorait. Ezekből idézek:

„(...) Az Új Tükörben hetente megjelennek írásai, ahol Ön főszerkesztő. Miért tolakszik annak a pártnak a lapjában is írni, amellyel nem rokonszenvez? Miért gúnyolja ki az egyszerű emberek nem stilizált táviratát, a nem tudós emberek egyszerű írásait, a külföldön élő magyarokat? Fekete úr, etikus dolog ez? Miért gúnyolja Ön »szuperelvtárs« címkével Vaszilij Pagirja munkácsi helytörténészt és irodalomkutatót, valamint kollégáját Alekszej Tyivanyenko kandidátust? Én sok írásukat olvastam, de ők nem szidalmazták Önt. Ez az Ön által emlegetett tudományos vita, mely nem ismerhet határokat és politikai elvárásokat? (...) írásában engem bibliográfiai mesélőnek titulál. Biztosítom, hogy mesélésben nem tettem túl az Ön történetein. Lehet hiányolni a bibliográfiai szakirodalmat Petőfi testi jegyeiről, de ezek megvannak, ezeket Önnek, mint Pe- tőfi-kutatónak ismerni kell. Vagy talán elkerülték a figyelmét? Megnyugtatom, hogy a július 17-én délelőtt megtalált csontvázról nem ránézéssel állapították meg, Küchelbecker földi maradványai, és a délben talált csontleletre sem mondta ránézéssel senki sem, hogy Petőfi földi maradványai. (...) Az, hogy az Ön által említett katonai dokumentumok még mindig nem kerülhettek Magyarországra, és hogy költőnk földi maradványait július 28-án őrizetbe vették Burjátja fővárosában, Ulan-Udéban, ne az expedíciótól kérje számon. Mi haza akartuk hozni, hogy itthon vitatkozzanak fölötte a hitetlenkedő szakemberek.”

Közreadja: Borzák Tibor